Budapesti Hírlap, 1854. november (560-584. szám)
1854-11-29 / 583. szám
nyitvány, mit önkényt szolgáltatott ki fegyvereink részére egy oly illetékes biró, mint ama jeles tábornok, kit legközelebb az angol kormány hálája a legmagasabb katonai méltósággal ruházott fel, sokkal dicsőségesebb Bereginkra nézve, és sokkal becsesebb előttünk, semhogy szivünkön ne viselnék ismételni magukat a jelentésnek erre vonatkozó kifejezései. (Itt a lap ismétli Raglan lordsürgönyének a francia csapatok s Canrobert tábornok dicsérését magában foglaló helyét.) A franczia jelentések, részükről nem kevésbbé kiemelik ama hősies és megingathatlan szilárdságot, melylyel az angol seregnek egy töredéke több órákig győzelmesen állá ki egy sokkal számosabb ellenség rohamát. Minél inkább ismerjük ezen nap részleteit, annál alaposabban véljük azt úgy tekinthetni, mint a katonai história egyik legdicsőbb napját. Valóban bebizonyult tény, mikép a csata kezdetén az angolok oly számbeli kisebbségben harczoltak, mint egy a héthez, s mikép a nap végén, midőn a franczia csapatok megérkezése a győzelmet eldönté, az arány még mindig olyan volt, mint egy,a négyhez.“ — A „Moniteur“ legközelebb fenntartással közlött egy Montemolin grófnak tulajdonított manifestumot. Most jelenti, mikép egy Nápolyból d’ Agout Tamás által, a turini Parlamentohoz intézett, s a „Messager de Bayonne" által közlött levél szerint, ezen manifestum költött lenne. — A touloni „Sentinelle“ szerint jelenleg Toulonban s vidékén 4 ezred, 1 gyalogvadászzászlóalj, s 1 hadmérnök század van. Mindezen csapatok hajóraültetése tüstént meg fog kezdetni, mihelyt az e czélra szánt hajók élelemszerekkel meg fogtak rakodni. — Ma a börzén nagyon elterjedt azon hir, mikép a franczia s angol kormányok közösen kölcsönt fognának fölvenni. E hir következtében a papírok ára tetemesen fölebb szökött. — Marseille a Toulonból kelt sürgönyök jelentik, mikép a Dulac-osztály hajóraültetése már megkezdődött. — Krisztina királynő múlt kedden Tarbes-n ment keresztül, Malmaisonba szándékozván. Az inkermani csatában azon perezben, midőn az oloszok meg akarták kerülni a francziákat, a fiatal Bourbaki tábornok a veszélyt átlátván, dandárja s a bennszülött csatárezred élén kalapját kardja hegyére tűzve, s „vive l’Empereur!“ kiáltással az ellenségre rohant. Az oroszok ezen roham által meglepetvén, négyszögöt képeztek, mit a francziák, anélkül hogy puskalövést tennének, szuronynyal rohantak meg. — De Salles tábornok, a Krímbe küldendő két osztály egyikének parancsnoka, ma Marseillebe érkezett, hol Dulac tábornok a másik osztály parancsnoka már régebben mulat. Az előintézkedések igen nagy gyorsasággal tétetnek meg, ezen erősbitések elszállítása végett A „Saint-Louis“ hajó tegnap Toulonba érkezett, s ezt legközelebb egy az óceánból jövő gőzflottilla követendi. Ezen hajók közül többen csapatokat szállítandnak Afrikába, honnan begyakorlott ezredeket viendnek keletre. —■ A „Moniteur de la flotte“ miután kijelenté, mikép néhány hét óta több mint 10,000 főnyi erősbítések érkeztek Keimbe, név szerint előszámlálja azon hajókat, melyek azokat elszállíták, s azokat, melyek ugyanazon czélra rendelkezhetők maradnak. „Ebből kitűnik“, — úgymond — „mikép egyedül csapatok s hadiszereknek Krímbe szállítása végett, a 4 tengerészet, az államfőnek első feladására 77 hajót — köztük 15 sorhajót — indítand el. Azok, kik csak kissé értenek is a tengerészeti dolgokhoz, könnyen kiszámíthatandják, hogy ezen hajók összege egyetlen menettel, mit szállíthatna Keimbe, még pedig a nélkül hogy ezért csak egyetlen is megakasztatnék, a cs. tengerészetre bízatott számos szolgálatok közöl. Már pedig ezen meneteket annyiszor meg lehet újítni, amennyiszer ezt a szolgálat kivánandja.“ A Larcher dandártábornok, alaférei iskola s a 4-ik hadosztály tüzérségének parancsnoka, a hadügy-ministérium rendelete következtében, múlt kedden Konstantinápolyiba indult, külön megbizatás teljesítése végett. A kormány legközelebb 60,000 bérlelt harisnyát szállíttatott el Marseilleből a keleti sereg számára. Németország, Berlin, nov. 24. Meusebach titk. tan. moldvai és oláhországi főconsul, és König, jasszyi consul, a közelebbi napokban állomásaikra fognak utazni. — Nov. 25. Miután azon tagok kinevezése, kiknek az első kamrába hivatása külön királyi bizalomnak tartatott fenn, előbb nem történhetett, mig nem tudatott,kik választottak legyen az első kamrába, s miután e választások már összesen megtörténtek, ennélfogva legközelebbi napokra várják a kinevezett tagok névsorának közlését. A négy korona eyodikus kinevezéséhez alapul szolgáló eszmére nézve hallani, miszerint mindazon esetekben , midőn a korona kiváltságai s jogairól lesz szó, azoknak kötelességükben, állandó jogokat képviselni s védeni. Ilyen üléssel és szavazattal bírnak például az angol felsőházban az u. n. jogértő lordok. — Azon igen ismeretes helybeli gazdag bankár, ki a távirattali nyerészkedő visszaélés ▼ádja következtében elfogatott, tegnap este törvényszéki rendeletre kibocsáttatott, miután az elővizsgálat állítólag semmi anyagot sem nyujtott, ellene alapos vádat emelhet r.— A „Frankf. Postz.‘‘-nak Bécsből nevelékéről írják : Azon hir, miszerint Oroszország ajánlkozott Adatéval alkudozásokba bocsátkozni, s e mellett a négy biztosítékpontot, miknek elfogadását végre Poroszország is javasolta, alapul venni, valószínűleg sok az austriai politikát gyanúsító magyarázatokra akadand. Legfoiztosabban írhatom, miszerint itt,a a javaslat, melyet Poroszország állítólag támogat, nagyon meglepő volt. A négy követelési pont, melyek Oroszország elé jövő túllépések elhárítása végett felállíttattak,nem Austriától, hanem a bécsi értekezleten képviselt négy halalomtól eredvén, az itteni kabinet nem képes azok alapján Oroszországgal egyoldalúlag alkudozásokba bocsátkozni. Ha az orosz császár a felállított követeléseket elfogadni hajlandó, akkor erre nézve a négy hatalomhoz kell fordulnia, honnan a négy pont eredetét vette. Hallomás szerint, e felfogás az itteni kabinetnél is uralkodik, s Oroszország ajánlata már viszszautasíttatott.— Nov. 26. A „Preusz. Corr.“-hez következő czikk olvasható : „Nem rendíthet meg bennünket meggyőződésünkben az, midőn a sajtó egy részéről az ellenmondás sokhangú kara emelkedik azon általunk megpendített gondolat ellenében, miszerint a dolgok pillanatnyi helyzete a sikerdús békealkudozások lehetőségét ki nem zárja, és hogy Oroszország beleegyezése az ismeretes négy biztosítékpontba, kedvező csatlakozási pontot fogna nyújtani. Mi azon nézethez ragaszkodtunk, mikép a nyugati hatalmak, daczára a legutóbbi idő merész vállalkozásainak, s daczára azon hatalmas erőfeszítéseknek, miket a harcz folytatása végett tesznek, a háború eredeti czéljával — mi a porta birtokállapotának fenntartása, s egy állandó békének biztosítása keleten —pillanatig sem hagytak fel. Valamennyi kalandos combinatio, mikre az orosz-török viszály alkalmul szolgál, hogy a középkori adeptek módja szerint, a régi Europa szétdaraboltassék és zavarba döntessék, melyből aztán egy uj — valamely képzeletbeli minta szerint idomított államrendszernek kellene származni,—mindezen combinatiók csak politikai fanatikusok fejében eredhetnek, de nem a kabinetek felső köreiben, hol mindenekelőtt elismerik a kötelességet , a jelenkor létező viszonyai s tényleges szükségleteire tekintettel lenni, hol felelősséget kellett volna vállalni oly eljárásért, mely a népek nyugalmát s jóllétét ködtávolba nyúló merész speculatiókért koczkára teszi. Kétségkívül világ s, mikép sem Poroszországnak, sem valamely más államnak nincs joga, a nyugati hatalmak elé azon föltételeket szabni, mik alatt békét kell kötniök; de egyszersmind az egész világ előtt tudva van, hogy azon pontok, miket békealkudozzási csatlakozásra alkalmasokul jelöltünk meg, magukban foglalják a nyugati kormányok saját önálló programját, melyen túl nem mennek eddig elé még semmi hivatalos érintések amaz oldalról. Mindenekelőtt azonban fontosságot helyezünk abba miszerint az augustusi programmot túlszárnyaló javaslatok, mik a sajtóban fölmerültek, annyira egészen elenyésznek a képzelet mérhetlen tévéiben, miszerint azoktól minden összefüggést a valóság országával s épen a kormányi politika tényleges terével egyáltalában meg kell tagadni. Azt hiszik, mikép állambölcseségüket a gyakorlati belátás és merész elhatározottság magas talapjára állítják, midőn kinyilatkoztatják, hogy a keleten kitört viszály csak fegyverek és nem diplomatiai jegyző-kék által végezhető be, azonban feledik, mikép időnkben a kardnak csak a toll útját kell egyengetnie. Habár még patakokban foly is a vér, a békeföltételek végleges megállapítása mégis nem a csatatéren, hanem diplomatiai értekezletekben fog megtörténni, s bármikép essenek is a hadiszerencse koczkái, mégis a tárgyalások hasonló körülmények s ugyanazon tényezők közt, azaz a maga súlyegyene fölött őrködő Európa s a maga terjedelmes védelmi eszközeinek öntudatával biró orosz nagyhatalom szemei előtt fognak tartatni. Vagy valósággal arra gondolnak-e, egy oly állapotát a dolgoknak előidézni, melynél Oroszország akarata többé tekintetbe nem jó? Igen, akkor nem egyensúly-, hanem semmisítő háborúról lenne szó; akkor egy, két világrészben hatalmas birodalom romba döntése s egy nagy, vallási kötelmek által együvé tartott nemzetnek parányokrai felosztása forogna fenn. Nem akarjuk vizsgálni, vájjon e szándék a lehetőség határait tekintetbe veszi-e ; elég azt tudnunk miszerint ez nem lehet a nyugati hatalmak programmja, melynek foganatosításához Németország segélyét igénybe veszik. Az ő feladatuk bizonyára nem lehet más, maint a keleti harcrot egy oly szerződéssel bevégezni, mely a kimerült Európának tartós békét biztosít. Ezen czél elérésére ők az előbbi állapot visszahelyeztetését elégtelennek látják , sőt inkább szükségesnek tartották, a keleti viszonyok rendét oly biztosítékokkal megerősíteni, miknek alapvonalai az augustusi javaslatokban foglaltatnak. Ha nem tévedünk, úgy a legutóbbi idő merész vállalatai s a hatalmas készületek csak arra voltak számítvánakodó Oroszországtól ama javaslatokra, a ___ nai megegyezést kikénytetni. Azonban ha mégis, mikép értesült körökben álítani halljuk, a szpétervári kabinet az augustusi programm önkénytes tartaléknélküli elfogadásával semmi kétséget nem hagy az iránt, mikép a békének minden áldozatot hozni kész, akkor legcsekélyebb okunk sincs a nyugati hatalmak részéről ilyen alapon békealkudozásoktóli vonakodást föltenni. Az Oroszország részéről érkező engedményeknek azonban kettős nyomatékkal kell bírniük oly pillanatban, midőn a Szebasztopol előtti események ennek ellenállási erejét tanúsítják, s ez magát az évszak által kiterjedt megtámadások ellen biztosítva látja.“ Frankfurt, nov. 22. Prokesch-Osten cs. k. szövetséggyülési követ utóbbi szombaton, Erzsébet Császárné Ő Felsége magas névnapja alkalmával termeit az itteni társaságnak megnyitotta. Az összes diplomatiai testület meg volt híva. Kasner Róza hegedűművésznő több hangversenydarabokat adott elő. Thüringiából nov. 23. (Magánközlés). Miként épen most értesülünk, az austriai utasítójavaslat annak szövetséggyűlési követe számára, a mi kormányainkkal is közöltetett, s azok által erre azon végzés hozatott, miszerint ahhoz a szövetséggyűlés szűkebb tanácsában hozzájárulandnak, s ezt ideiglenesen is tudomásul adják az austriai kormánynak. Biztos hallomás szerint ugyanez már Kurhessen, Braunschweig és Hannover részéről is történt volna. Kormányaink magukat e hozzájárulásra annál sürgetésben lekötelezve lenni tartottak, minthogy amaz utasítási javaslat nem megy túl azon, mit a szász nagyherczegi s herczegi házak Austriának immár megígértek: t. i. annak támogatását a dunafejedelemségbeni seregeinek megtámadtatása alkalmával is, s a négy biztosítékpont elfogadását, mig a támadás veszélyének elismerése, s az e végre szükséges katonai készenlétet az amaz utasítási javaslathoz mellékelt fejtegetések folytán teljes alappal bírónak lenni látszék. Németalföld, Hága, nov. 22. Az államrendek második kamrájának tegnapi , mai üléseiben, igen élénk politikai viták folytak, az 1855-ki budget tárgyalása alkalmával. Dullert, Zolker s Van Zuyen külügyminister a Thorbecke-ministerium alatt, a jelen kabinet tetteit összehasonlíták az előbbi kabinetéivel, Van Zuylen különösen a kabinet külpolitikáját támadá meg,s Van Bosse hajdani pénzügyminister annak pénzügyi kezelését bírálta. A bel-, pénz- s igazságügyi ministerek egymás után válaszoltak, s Van Hall külügyminister a a kabinet főnöke, különösen a kabinet külpolitikája ellen felhozatott vádakat igyekezett megcáfolni. Ellenvetéseket tett Van Zuylen rendszere ellen, mely szerződések segélyéveli semlegességben állana, az egyik hadfolytató fél iránt bevallott rokonszenv mellett. Ami a római ügyeket illeti, szerinte,a kormány soha sem szándékozott az előbbi ministériumot megtagadni. Ezen ügyekben a kabinet csupán a kedélyek megnyugtatásának s az alkotmány fenntartásának szükségét tarta szem előtt, a vallásszabadság megsértése nélkül. A tárgyalás holnap folytathatni fog. A tegnapi ülés kezdetén a kamrával egy oly törvényjavaslat közöltetett, mely a déli határ erősbítésére rendeltetett külön tőke megszüntetésére vonatkozik. Spaniolomág, Madrid, nov. 18. Az „Indep. beige“ levelezője szerint, a nemzeti felségjog párthívei holnap vagy holnapután kezdendik meg első csatájukat, a malagai s buescai választások alkalmából, melyekben — szerintük — a kormány barátjai vétkes ármányok által meggátolták Orenses Garrido diadalát. Az eddig történtek után nagyon hihető, hogy ezen túl heves demokraták eldöntő kudarcot fognak vallani. A barcellonai másodizbeli választásokról érkezett tudósítások után, most már bizonyos, mikép Prim és Messina tábornokok nyerték meg a szavazatok többségét, kik szélső progressista párthoz tartoznak ugyan, de nem az Orense által képviselt ultrademokratikus töredékhez.Ez utóbbit illetőleg nem lenne lehetetlen, hogy meggyőződvén a cortes-gyűlésbeni saját tehetetlenségéről, az absolutisticus párttal szövetkeznék, II. Izabella trónja ellen. El kell ismerni, hogy jelenleg a carlisták képezik a helyzet valódi veszélyét. Titokban szervezik magukat, s terveik oly jól vannak kigondolva, hogy félő, mikép a kormány csak akkor fogja azokat megtudni, midőn már későn lesz azokat meggátolni. Ez esetben oly polgárháború fenyegetné az országot, melynek következményeit senki sem jósolhatná meg. — A kir. lakoma 140 terítékű leend, az úgynevezett trónteremben. A már említetteken kívül, még 15 főbb tiszt is leend a vendégek közt, a madridi helyőrségből. — Ma vagy holnap a megmaradó miniszerek többsége értekezletet tartana oly czélból, hogy a győzelem herczeg véleményét megtudja, e két fontos tárgyban : 1) ha vájjon barátjai aláírondják-e Cortina javaslatát, a cortes-összehívási rendelet bevezetésére vonatkozólag; s 2) hogy vájjon ki a győzelem herczeg jelöltje, a kamrai elnökségre nézve. A ministerek többsége hajlandó San Miguelis- erőst elmellőzni, sinfante vagy Cortina jelöltségét pártolni. Ha a győzelem herczeg Heros-hoz ragaszkodnék, a ministerek többsége San - Miguelre szavazand. Olozaga jelöltsége abban hagyatott. — Turgot franczia követ, kormánya által felhatalmaztatott arra, hogy a spanyol kormánynyal alkudozásba bocsátkozzék, a két főváros közti távirdai közlekedés tárgyában. — Nov. 20. A cortes-gyalés mai ülésében megerősíti Martin de los Heros választását, mely azért vonatott kétségbe,mivel ő a civilidate felügyelője, mely állomást a bizottmány a követi állomással összeférhetlennek tekint. A kamra azonban másként határozott, nem elvileg ugyan, hanem személyes tekinteteknél fogva. Tegnap a kir. kézcsókolási ünnepély igen fényes és népes volt; több mint 500 nemzetőrtiszt volt jelen. Hárman közülük nem csókolták meg a király kezét, miután a királynőét megcsókolták. A lakoma szintén fényes volt. A királynő jobbjáni helyet Espartero udvariasságból a franczia követnek engedte át. A lakoma után a királynő a kir. színházba ment, hol a közönség igen nagy rokonszenvet s tiszteletet tanúsított irányában. Don Francisco infans, a király atyja, sem a kézcsókoláson, sem a lakomán nem volt jelen. — A követek első nagy értekezletében, az elnöki jelöltségre vonatkozóig, San Miguel tábornoknak egy oly levele fog felolvastatni, melyben ez kijelenti, hogy a jelöltséget nem fogadja el. — Nov. 22. (Távirdai sörgöny.) A cortesgyűlés végleges megalakulása még ma sem történt meg Folyvást nagy bizonytalanság uralkodik az elnökválasztás iránt, miután San Miguel tábornok kijelenté, hogy az elnökséget nem fogadja el. Dulces Infante tábornokokat, Olozagát, Martin de los Herost, sőt magát Esparterot is emlegetik; azonban ezen combinatiók közöl egyik sem bír megállapított jellemmel. Úgy látszik, Infante tábornoknak s Martin de los Herosnak legtöbb kilátásuk van, kik mindketten a tiszta progressista párthoz tartoznak. Dánia, Kopehága, nov. 20. Néhány nap óta itt ismét miniszerváltozási hírek szállonganak, és pedig ez alkalommal a herczegségek ministerei Moltke gróf és Reventlow-Crimini, és a hadügyminister Hansennek határozták volna el magukat a visszalépésre. Azon körülményből, hogy e ministerek a királyt utazásában követték, azt sejtik, miszerint lehető elbocsáttatásukat valami útiesemény idézte elő, mely sejtelmet megerősítni látszik az, hogy Scheel e miniszerváltozással összeköttetésbe hozatik. Lehet, hogy az egész hit a királynak Scheelleli tanácskozásán alapul, ki egy uj ministerium alakításánál nélkülözhetlennek tartatik. Az országgyűlés decemberben hihetőleg nem fog összeülni. Schweis, Bern, nov. 18. Nov. 27-kén fog a berni nagytanács összeülni. Dec. 4-kén tartatik a szövetséggyűlés, és dec. 18-kán ül össze a szövetségi törvényszék. A szövetséggyűlés tárgyai közt legfontosabb a szövetségi tanács megválasztása. Genf, nov. 19. Tegnap tartotta a nagytanács első ülését Dufour tb. korelnök elölülése alatt, hogy magát szervezze és hivatalnokait megválaszsza. A jelenlevő 87 követ letette az esküt, dr. Fauconnes-en kívül, kinek hitbeli meggyőződése tiltja az esküt, és azért kéri a nagytanácsot, hogy őt egyéb ünnepélyes kötelezettséggel iktassa be, s az alkotmányban is adassék meg az erre vonatkozó szükséges változtatás. A nagytanács, az e fölötti tanácskozást és elhatározást későbbi ülésére tartja fönn. Következik az első elnök választása. Az először választott Dufour tb. nem vállalta el, nem Chaulmentet és nem a harmadik választott Burdalet. Erre a gyűlés a jelen nem levő Pons urat választja. Első alelnökségre C h o 11 e t-V enet választatott, a másodikra a radikál Fontanel, ki nem fogadja el, utána Bergeonnak volt a legtöbb szavazata, ki elfogadja. A titkár választásoknál a radikálok ismételve visszautasítják a választást. A radikálok a szavazásban nem vettek részt. Hogy e szerepet tovább is játszák-e, s hogy a radikálok e nemleges részvétet a törvényhozó gyűlés működése iránt tovább is gyakorlandják-e, vezetőiktől függ. 3269 Olaszország, Turin, nov. 16 A Genuában megjelenő ,Stampa írja, hogy a gazdag emberek névtelen leveleket kapnak, melyekben felgyújtás és legyilkolással fenyegettetnek, ha bizonyos kijelölt helyre jelentékeny menyiségű pénzt nem szállítanak. Némelyik engedelmeskedik, másik a rendőrséghez fordul. Néhány e névtelen vétkes közös elfogatott, s mint a nevezett lap állítja, azok az ország előkelő családjaiból valók. Oroszország, Sz. Pétervár, nov. 14. A czár Perowski ministerhez e következő iratot intézte, melyet Sz. Pétervárott az orosz néphez szóló nyilatkozvány gyanánt tekintenek, és azért tétetnek közzé, hogy a nemességnek utánzásra példát mutasson. A leirat szavai ezek : „Gróf Alexejewics Leói Drága hazánknak fenyegető veszedelmei közt jól esik szivünknek a kása törekvés, melyet minden osztályok mutatnak, az orosz terület megvédésében. Császári családunk kívánságára hajolva, e szent ezés tekintetéből megengedtük,hogy Ön a császári jószág parasztjaiból egy vadászezredet a rendelvények szabályai szerint alakítson. Az orosz óhitű nép, ősidők óta híres volt hitéhezi ragaszkodásáról, császárja iránti hűségéről, s hazaszeretetéről. Midőn mi császári jószágparasztjainkat Ön által Oroszország oltalmára felhívjuk, alkalmat szolgáltatunk nekik, hogy vitéz csapatainkhoz hasonlóan, a régi orosz bátorságot igazolják. Önnek feladatává teszszük a vadászezred szervezését, és a megbízás kívánt sikerű kiviteléről teljesen meg vagyunk győződve. Maradunk önnek meg nem szűnő jó indulattal. Glavsina, 1854. pp. 25. (Nov. 6.) Miklós.“