Budapesti Hírlap, 1854. november (560-584. szám)
1854-11-08 / 566. szám
szerint a „faváraknak gránitfalak irányában! “ nagy feladata oly szerencsésen oldatott meg, amint csak ezt valaha várhattuk. A hajók egy ideig csekély lőtávolból tették megtámadásukat, s szinte magummisítették a legközelebb eső erődöket, s e tucáiért alig szenvedtek annyi veszteséget, mint amennyi egy tengeri csatában, ha csáklyázásra kerül a dolog, kikerülhetlen szokott lenni. Továbbá méltó megelégedéssel látjuk, mikép mindkét angol admirál, D u n d as és Lyons, jelen volt a csatában. A tenger felőli megtámadás 18- kán nem újíttatott meg, de a szárazi tűztelepek, úgy látszik, a legutóbbi tudósítások kettéig inkább vagy kevésbbé élénken folytatták bombázásukat. Az angolok tűztelepjeiket 300 yardnyira vivék közel az orosz művekhez. A városban holttestek halmaza feküdt temetetlenül, öt orosz tábornok volt a holtak közt, míg részünkről Ozmán pasának egy fiai esett el. Ahelyőrségnek két kirohanása visszavezetett, s a kikötőben 3 orosz hajó összelövetett. — 23-kan reggel a városban tűzvész támadt, mely sokáig dühöngött. E közben a szövetségesek hátuk mögött folyvást fenyegetve voltak, s egy Mencsikoff-féle jelentés szerint bizonyos fokig elvonattak a város elleni működéseiktől. Azonban 25-kén, — ez iránt most már nem lehet kétség—a szövetségesek kudarczot vallottak. Az orosz versió szerint mi 500 lovast vesztettünk. Az oroszok által rohammal bevett 4 váras későbbi sorsa még nem tudatik. Azonban, mivel az angol követ sürgönye szerint a francziák az oroszokat 26-kán tökéletesen megverték, míg az ellenség 25-ke után nem mert bulletint adni ki, ebből azt következtethetjük, mikép a mieink 27-kén tökéletesen visszafoglalták az elvesztett tért. Azon remény, mikép Szebasztopol rövid időn el fog foglaltatni, ingatlanul maradt, mivel az oroszok tüzelése lankadttá lett, s a városban a dögvészhez az éhségret kilátás is csatlakozott.“ — A „Daily News“ s „Advertiser“ tudni akarják, mikép a franczia-amerikai viszálynak minden veszélye szerencsésen el van hárítva. Szerintük, a Páriában levő amerikai követnek őszinte előterjesztésére a franczia kormány barátságos és udvarias szellemben válaszolt, s kölcsönös nyilatkozatok kicserélése után Souéhoz meghívás intéztetett az iránt, hogy szabadon s akadálytalanul utazzék Francziaországon keresztül Madridba. „Ezen tapintatteljes eljárás“ — megjegyzi a „Daily News“ — „szintúgy becsületévé válik a francziák császárjának, mint ama mód, melyen a „timides avis“ iránti álnok fecsegést elhallgattatá.“ — A hadikészületek nagyban folynak. Jellemző tény, mikép a tengerész-katonák számára a toborzó-pénz 3 ft st, 17 sh.-ről 6 ft Bt.-re e-j mehetett föl. Kelet felé folyvást erökítések indulnak, s a keleti-tengeri jövő hadjárat számára a kormány már 12,000 főnyi gyalogságot tart készen; ezen hadosztály mártius elején kétannyira fog emeltetni. Legközelebb Corkban a 2-dik néphadezred fölött szemle tartatott, s az ezredes azon kérdésére, hogy a legénység közöl ki akarna a rendes seregbe lépni s háborúba menni, az egész ezred jelentkezett. Plumridge admirál Londonban van, s tegnap audientián volt az admiralitásnál. Magát Napiért is várják ide, azonban hirszerint ő csak a kormánynyali értekezés végett jövend ide, s ismét visszatérend Kielbe. Franciiaomág. Páris, nov. 2. Az „Alig. Zeit.“ Párisból következő érdekes levelet közöl: „A jelen perczben, úgy véljük, nem lesz helyen kívül, egy tekintetet vetni Francziaország helyzetére, s az ezt nagyrészint föltételező bonapartismusra. — Ezen helyzet nem új a históriában, szintén föltűnik az előttünk az angol köztársaság, II. Jakab kormánya, s egy uj dynastiának orániai Vilmos általi megalapíttatása korában, s Macaulay, midőn III. Vilmos életrajzát adá, tudta nélkül Lajos Napóleonnak leghűbb képét festé, s a két korszak hasonlat pontjai közt nem legcsekélyebb azon körülmény mikép ama két személy, kik e korszakok képviselői, nevelésükre, jellemükre, helyzetükre, s koruk eseményeire gyakorlott befolyásukra nézve, egymáshoz rendkívül hasonlítnak. Macaulay így jellemzi orániai Vilmost: „III. Vilmosnak magas és széles homloka,fasorra, átható szemei, gondolkozva lesütött szemöldjei, szilárd szája s gondok által elhalványított arcza volt. Gondolatteljes, komoly, ünnepélyes kinézése sem szerencsére, sem derültségre, hanem oly képességre mutatott, mely a legnehezebb vállalatoknak is meg tud felelni, s oly szilárdságra, mely sem baleset, sem veszély által nem hagyja magát megingattatni. A természet Vilmost gazdagon ellátta egy nagy uralkodó adományaival, s nevelése ezen adományokat nem csekély mértékben fejté ki. Kitűnő természetes értelemmel, s ritka akaraterővel ellátva, atya- s anyátlanul állott pályájának kezdetén, mint egy nagy, de leveretett párt főnöke, ő mint nagy, de határozatlan igények örököse, miket egy mindenható olygarchiának félelmes idegenkedése ellene érvényesítettek. A közrendnek, házához oly régóta ragaszkodván, őt valódi jogszerű főnöküknek tekinték. A köztársaság ministerei nevének halálos ellenségei naponként megjelentek nála, hogy színlett hódolatukat nyilvánítsák neki, s hogy terveinek haladását szemmel tartsák. Uralkodásvágyának első gerjedelmei gondosan kémleltettek; minden szó, mit ejtett, följegyeztetett. Figyelmét főleg ama tanulmányokra fordító, melyek ügyes és mélybelátásu államférfiakhoz illenek. Gyermekségétől fogva örömest hallgatott oly beszélgetéseket, melyekben a szövetségek, pénzügy- s háborúról volt szó. — Francziául, angolul s németül beszélt s itt. Ez utóbbi tulajdon különösen fontos volt oly emberre nézve, ki arra volt hívatva, hogy éltét nagy szövetségek szervezésére szentelje. Még mielőtt élemedett korba jutott volna, egész Európában híressé lett, mint katona s politikus. Az ország bensőjében a pártokat elnyomta, ő egy hatalmas coalitiónak lelke volt. Személyes hajlamai inkább katona mint államférfihoz illettek; azonban Ő is, valamint nagy őse, I. Vilmos, sokkal magasabb helyet foglal el az államférfiak, mint a katonák közt. Vilmos ritka s mindenkép, kivált a meggyilkoltatás folytonos veszélye által megpróbált bátorsággal bírt. Senki sem volt képes fölfedezni, hogy sajátképei gerjeszthetett volna benne félelmet, s tanácsadói nem bírhaták őt arra, hogy előintézkedéseket tegyen az összeesküdtek tőre vagy pisztolya ellen. Még mulatságaiban is szerette a veszély ingerültségét. A vadászat volt kedvencz mulatsága, még pedig annál nagyobb mértékben, minél több veszélylyel járt. Ő örömét, s szenvedését, hajlamát s idegenkedését, a tömeg előtt oly phlegmaticus közöny alá tudá rejteni, mely őt minden emberek közt a leghidegebb vérű gyanánt tünteté föl. Az, ki jó tudósítást hozott neki, az örömnek semmi jelét sem veheté észre nála; s az, ki rész hirt jelentett, semmi nemtetszést sem fedezhetett föl. Ugyanazon komoly nyugalommal dicsért szolgált; de azok, kik őt ismerték s közelről szemlélheték, jól tudták, hogy ezen jég alatt forró tűz lángolt. Ha valakit szeretett, ezt erős lelkének egész erélyével téve. . . Meghitt barátjainak bizalmas körében, kiknek hallgatására s hűségére számíthatott, egészen különbözőnek mutatkozott a tartózkodó és stoikus Vilmostól, barátságos, nyílt, szíves, sőt vidám asztalitárs volt stb.“ Ezen fővonásokkal rajzolja Macaulay Il. Vilmos jellemét, s mindazokhoz, kik Lajos Napóleont közel vagy távolról ismerik, azon kérdést szeretném intézni, hogy váljon Lajos Napóleon jelleme nem III. Vilmos daguerreotypsee.“ — Nov. 4. A „Moniteur“ ma jelenti, miképp u s s u f dandártábornok, buzgón teljesítvén a reá bízatott feladatot, s jelenleg a keleti seregnél rangjához illő parancsnoksággal nem bízathatván meg, a császár rendeletéből visszatérend Afrikába, hogy ott újólag az algíri főkormányzó rendelkezésére álljon. Az „Indepbeige" levelezője szerint, végre hivatalos tény, mikép a déli tábor fel van oszlatva, ama csapatok, melyek azt képezték, a lyoni táborban vannak egyesítve. Németország, Berlin, nov. 25. Múlt hó 25-én mondattak ki a martiusi öszveesküvés-féle keresetben az ítéletek. A felségárulási vállalatokral előkészítő tettekért az ítéletek jegyfogságra, s ennek eltelte után tíz évi rendőrségi felügyeletre hangzanak. Gehrke, Ladendorf és Falkenthal 5 évre, Dr. Coliman, Reo, Levi és Geiszler 4, Weidle és Papé 3 évi fegyfogságra ítéltettek, Härter lakatosmester fölmentetett, s lefoglalt sajtója visszaadatott. — Nov. 2. A Poroszország és Austria közti alkudozások folytattatnak ; e mellett Austria részéről bizonyos határozottság és nyugalom nyilatkozik, mely akkor áll be, midőn valamely álláspont tökéletesen el van foglalva. Austria reméli, miszerint Poroszország, miután elvileges egyetértését Austriával s annak négy biztosítékkövetelésével elismerő, időfolytán a császári politika további fejlődését is méltányolni s támogatni fogja. — Kabinetünk most egy diplomatiai okmányt vár Sz. Pétervárról, válaszul azon porosz jegyzékre, mely legújabban oda jön intézve, s az ismeretes négy követelés elfogadását kívánja. Az orosz jegyzéket itt nagy feszültséggel várják. — A ministeri „Preusz. Corr.“ megcáfolja azon hirt, mintha a válasz Sz. Pétervárról az oct. 23-kan Berlinből elküldött jegyzékre már megérkezett volna. Stuttgart, oct. 30. Ma 38 éve van annak, hogy ő felsége Vilmos király, Európa királyai közt a legidősb, atyái trónjára lépett. Legmélyebb hálaérzettel tekint a Württemberg ezen évsorra, melyben a népe javáért buzgón gondoskodó fejdelem az államhajót bölcs kézzel vezérlő annyi vihar közepett, s bő imával áldást kiván az égből jó fejedelmére. A württembergi büszkén tekinthet Vilmos király uralkodási korszakára, s emlékezetébe hozhatja mindazon jót, mi ez idő alatt az államélet és államháztartás minden ágazataiban létesíttetett. Bátran tehet hasonlítást azzal, mi ez idő alatt más országokban történt; ezen hasonlítás nem esik ki Württemberg hátrányára. — A forradalmárok folytonos tevékenységet fejtenek ki: mint mondják, a cortes-gyűlés meg-s nyitásakor ez leend programmjok. A cortes-gyűlésnek azt javaslandják, hogy a trón, a dynastia ss az uralkodó királynő ismertessenek el, s hogy az alkotmány elkészítéséig minden közhatalom felfüggesztessék. Az első javaslat a conservatív pártok megnyugtatására céloz, de a második a forradalmi pártnak egész szándékát leleplezi. Mint mondják, a demokrata követek esküvel kötelezték magukat arra, hogy programmjuk elfogadtatását kieszközlendik. — Espartero tábornagy az oct. 28-diki látogatás alkalmával következő beszédet intézett a nemzetőrség tisztikarához: „Köszönöm az érdemes San Miguel tábornagynak azon érzelmeket, miket a nemzetőrség nevében fejezett ki előttem. Midőn szerencsém volt ő felsége által a ministeri tanács elnökévé kineveztetni, eléje terjesztem programmomat, melyben a nemzeti akarat teljesülését kértem, és csupán ezen föltétel alatt fogadom el e méltóságot. Ő felsége ezen programmot, részéről teljes szabadsággal elfogadta. Eszméim semmiben sem változtak. Most is az véleményem, mi akkor volt, s folyvást az leend mindaddig, mig az alkotmánykészítő portes-gyűlés el fogja határozni azt, mit az országra nézve legüdvösebbnek tartand. (Zajos tetszés.) Ezen ezél elérése végett, a ministérium szigorúan semleges maradt a népképviselők választásaiban, mivel azt óhajtja, hogy ezen gyűlés határozatai az ország akaratának őszinte,kétségtelen, csalhatlan kifejezése legyenek. Teljesüljön tehát a nemzeti akarat. Ezen programm támogatása végett, mely nem egyéb, mint a nemzeti felség programmja, számítok a madridi, (Igen ! igen !) és az egész spanyolországi nemzetőrség közreműködésére. De ama pereitől fogva, midőn a nemzeti akarat nyilatkozandott, jaj annak, ki azt ellenzeni próbálná! Teljesüljön a nemzeti akarat, ez óhajtásom, és semmi egyéb.“ — E be- s ezédnek nem kell commentár, de valóban Esparterónak kormányképességéről az nem igen fényes bizonyságot teszen. — Az „Epoca“ szerint Mon, hajdani pénzügyminister visszatért Madridba. — Az „Indep. beige“ levelezője szerint, ma a Monterautezában egy népcsoport egy bizonyos egyént, kit Salamancának vélt, oly súlyos bántalmakkal illetett, hogy azt öntudatlanul kelle a kórházba szállítni. Portugália, L i z bo na, oct. 29. Az új tarifa életbe léptettetett. Semmi fontos politikai eseményt sem várnak a cortes-gyűlés megnyitásáig, mi januárban leend. A lizbonai bibornok-patriarcha Rómába utazott, hogy az ott tartandó főpapi értekezletben részt vegyen. Spanyolország, Madrid, oct. 31. Itt folyvást sokat beszélnek a nemzetőr-tiszteknek a királynőnél tett látogatásáról, mely alkalommal egy sajátszerű esemény történt. Ama perezben, midőn a tisztek a palotát elhagyák, a tüzéri testületnek némely tagjai, némelyek szerint 18-an , mások szerint pedig 80-an, visszatértek a salonba, s meleg szavakkal fejezék ki a királynő s a dynastiáhozi hűségüket. — Tegnap a trónbeszéd, minden módosítás nélkül helybenhagyatott 3185 Törökország, Konstantinápoly. A szultán második fermánja, melyet Musztafa pasa batumi hadparancsnokhoz a rabszolgakereskedés eltörlése tárgyában intézett, így hangzik: „Az ember a legnemesebb az Isten kezéből , kikerült minden teremtmények közt; Isten Őt boldogságra rendelte, s azért őt azon kegyben részesítő, hogy szabadságban szülessék. Ez első boldog rendeltetéssel ellenmondásban a cirkaszsziaiak azon különös szokást vették fel, mikép gyermekeiket és rokonaikat rabszolgákul eladják , és (mi némely a cirkaszsziaiaknál előfordul) kölcsönösen egymás gyermekeit elrabolják s mint marhát vagy portékát eladják. Egy ily , az ember méltóságával valóban össze nem egyeztethető, s a legfőbb teremtő akaratával ellenkező eljárás egyáltalában rész és megrovásra méltó, azért azt teljesen és egészen kárhoztatom. Ennélfogva megparancsoltam,hogy a dolgok ily állásának meggátlása végett a cirkaszsziaiaknak hatályos tanácsok és a szükséges ahhoz képesti utasítások adassanak és egyszersmind a kellő rendszabályok megtétessenek, a rabszolgáknak a kiszállóhelyeken a hajóra szállítását meggátolni. Mindez juttassák a katonai és polgári hatóságok tudomására azon vidékeken. E végre e magas fermán császári divánom által, ez iránti felségi parancsaim közzététele végett kibocsáttatott. Mihelyt te, máshir, rendeleteimről értesülsz, a te ismeretes buzgóságod és a téged kitüntető nagy észszel felségi akaratomat a cirkaszsziaiaknak és a kinek azt tudni szükséges, közlen és azt a legrészletesebben közzé fogod tenni. Mindent megteendesz, amit bölcseséged és ügyleti ügyességed javaslandanak, hogy e szokásnak vége vettessék; kiadod és foganatositandod a szükséges parancsokat, hogy a rabszolgák szállítása és a kiszállóhelyeken hajóra vitele meggátoltassák; mivel továbbá szükséges azokat megbüntetni, kik e parancsosal ellenkezőleg , rokonaik eladása, vagy gyermekek és rokonok bérbevétele vagy eladásának bűnébe esnek, vagy ezt a vétel megtörténte után létesíteni kívánják, te e tekintetben semmit el nem fogsz mulasztani. Végre az itt mondottat végrehajtandod, és hitelt adandasz a nemes névvonásnak, melylyel e cs. rendelet el van látva, mely kiadatott Moharembó második tizedében 1271. (October 1854 )“ Legifjabb posta, Bécs, nov. 8. A Konstantinápolyból érkezett „Luxor“ gőzös tudósításokat hozott Krímből nov. 21 ig; ezek szerint nevezett napon a Szebasztopol melletti veszteglő-erőd déli tornya s tűztelepei szétromboltattak, a Konstantin-erőd átellenben fekvő tornya szintén lerontatott. Lancaster ágyuk által égő golyókkal két hajó a kikötőben elégettetett s több égések okoztattak a városban. — A „Journ. de Const.“ jelenti, miszerint Osten-Sackennok északról 25,000 ember segítséggel Szebasztopolba nyomult. E hir azonban, mint a nevezett lap mondja, még megerősítésre vár. — Néhány külföldi lapban közelebb azon hir állt, hogy itt egy polgárvédtörvény jutna mielőbb közzétételre. E hir, biztos kútfő szerint, alaptalan. Távirati sügönyök. Kiel, nov. 6. Sir Ch. Napier Hamburgból ide visszatért. A flotta az elvitorlázáshoz még nem készül. Olaszországi legújabb hírek: Az annecyi és San Giovanni di Marianna-i püspököket Turinban keresztülutazásuk alkalmával Dabormida és Ratazzi ministerek meglátogatók, s meghívók az udvarnák látogatásra. Azok szívesen megköszönök e meghívást, de sürgetős elutazásuk miatt e kitüntetést nem fogadhatók el. Napi hírek és események. Past, nov. 9. * A császári kormány tárgyalásai egy franczia társasággal az austriai vaspályák haszonbérbe vétele és kiépítése iránt, mint hallik, már be vannak végezve. A nagyobb jövedelem, művet az államvaspályák magánigazgatás alatt hozandanak, e körülménynél igen fontos tényt képez s habár nyolcz havi átnézet után ítélve 1853 november havától egész 1854. júniusig, a bevételek az utóbbi üzleti év megfelelő kamatjaihoz képest 6,877,347-ról 11, 098,271-re szaporodtak (ide nem értve a lombardi vaspályákat), e szerint az állampályák jövedelme ezentúl évenként teljes pótra megy, mégis mint bizonyost állíthatni, hogy egy magántársulat még nagyobb jövedelmet eszközölhet, miként ezt a Ferdinand-osással éjszaki pályát kezelő társulat bebizonyítá, s ennélfogva a bérbeadás e tekintetben a kincstárra nézve sokkal előnyösebb. * Verdi „Troubadour“ czímű operája, ha nem csalódunk, alkalmasint a „Rigoletto“ sorsában fog osztozni; noha e két dalmű compositiója jellemre nézve is sokban különbözik egymástól. Rigolettoban a zene romantikus , a drámai közhelyek számosabbak; szövege a mai regények ízlésében művelt közönségre sokkal hatályosabb, s a szöveg által érdekesen illustrált lejtő, élénk zene, mely majd rendkívül lágy, majd romantikus ellentétben viharos, igen megragadólag hat az érzékekre; a hatás ezen oldalát a „Troubadour“ kevésbbé érinthette, holott pedig — ne tagadjuk — a mai kor a művészetben előtérbe állítá az érzékit, s vajmi gyakran alá van ennek rendelve a szellem is. A „Troubadour“ zenéjében, a dolog természeténél fogva bizonyos magasabb, átlátszóbb, hogy úgy mondjuk platoibb lyra van, s a drámai motívumok is kevésbbé drastikusok ; a leány itt panaszkodik, anélkül hogy a vihar is beleszólana, a czigánynő bosszút esküszik, de nem mint a bűvészet királynéja, hanem mint egy szerető gyermek, ki anyja megöletését akarja visszafizetni. Szóval, Verdi ez operát egy hanggal sem dolgozta kevesebb ügyességgel, mint Rigolettot, sőt bizonyára a szakértő emebben még több művészi emelkedést fog találni, hanem nem volt annyi alkalma a latout füleket kielégíteni. Ámbár a második és harmadik előadásnál már több egyes szám megtalálta a maga útját a közönség szívéhez és majd később, mikor már az opera mint mondani szokták többszöri hallás által testét elvesztette, még inkább fülbeszökők lesznek egyes dallamocskák, mik mostanig a fű közt rejtező ibolyák sorsát osztják. Az előadás most már sokkal begyakorlottabb és kerekebb, mint első ízben. Leszniewszkának nem jutott ugyan nagyon nálás szerep, mindazáltal művészetével máris egypár számot a közönség kedvencz dallamává tett. Bogyának mint cigánynőnek igen erős drámai s köréből kiváló szereppel kell küzdenie, s a siker, melyet ez akadályok mellett is kivívni tudott,szorgalmát dicséretesen bizonyítja. A férfiszereplők Mazzi, Füredi és Kőszeghy is jól betöltik helyüket. Akarok a 3-ik felvonásban különösen kitűnők és jelesül énekeltetnek. E daljáték másodszor páratlan érdemű zeneszerzőnk Erkel, s harmadszor derék Füredink jutalomjátékául adatott. Sajnáljuk, hogy ősz, egyetlen classikus zeneszerzőnktől irigyelték az első előadást, pedig ily érdemes emberünknél, mégis csak áldozhatnánk valamit. Füredi jutalomjátéka alkalmával egy értékes ezüst serleget kapott, melyet az első felvonás után, jeles énekesünk több műbarátai nevében Szentpétery nyújtott át; nézetünk szerint ezt sokkal helyesebben az operai rendező tehette volna. Visszatérve a dalműre, meg kell még említenünk, hogy a kiállítás és rendezés igen díszes. * Már itt ott némi érdekességgel kezd fölmerülni ezen kérdés: Hol fognak jövő farsangon tánczvigalmak tartatni ? — Mindenek előtt tehát megjegyezzük, hogy a nemz. színházban — mint hallik — nem lesz tánczvigalom. Véleményünk szerint, miután alkalmas termünk még nincs, ahol álarcos bálák tartathatnának, két-három ily tánczvigalom , miután a szükséges kellékek múlt évekről megvannak, a nemz. színházban nagyon kifizetné magát. A tavalyi ellenkező példa csak azt mutatja, hogy az akkor hirdetett és megtartott tánczvigalmak száma fölösleges volt. Különben ha Tháliának még tavalyról megbántott haragos múzsáját megfelelő színművészeti élvezetekkel ki akarják engesztelni, ennek — a színház hivatását tekintve — csak örvendenünk lehet. Bécsi börze november 8-tól. Státus kötelezvény 5%....................... 83% b dto 4% . . . — 1834-ki sorsjegyek 500 frtos ... — 183*9- „ 350 frtos . . . 134% Bankrészvény darabja . . . . — B 4 o s, nov. 7. Agio: arany 27% ezüst 24%. Danavízállás. November 8. (reggeli 7 6r). 4' 1“ QIU 0 fölött. Ejezakivaepálya 1000 frtos . . . 1770 Dunagőzhajózás ...............................524 Ausburg 100 tallért beo .... 124/4 Hamburg.......................................... 897/8 London 1 st sterlingért........................1154