Budapesti Hírlap, 1854. november (560-584. szám)

1854-11-19 / 575. szám

Miklós ezredest is a katonaságtól elbocsátani. Azonban a nevezett, valamint Salamon ezredes is szabadságot nyertek az ezredesi egyenruha vi­selésére, de nyugdíjat egyik sem hozand. Beszélik nagy titokban, hogy Osshország több előkelő fér­fiai, kik az oroszbarátság hírében állnak, kém­kedéssel foglalkoztak, s azért a kormány által fe­leletre vonattak volna. Azonban erről hivatalos uton semmi sem jutott tudomásra. Az oroszbará­­tok azon hírt terjesztették el az országban, hogy az oroszok már intézkedést tettek volna a feje­delemségekbe legközelebbi erőhatalommal be­nyomulásuk végett. — Hasonló hirek érkeznek Moldvából is (Mondanunk sem kell, hogy ez u­tó­bi hirek semmi reális alappal a dolgok mostani állása szerint nem birnak ) Galaczba b. Bach cs. k. polg. biztos ő extrd nov. 2-kán megérkezett, s 3-án Jasszyba tovább utazott. Úgyszintén az austriai csapatok­nak a dunai fejedelemségekben főparancsnoka gr. Coronini alm­agy ő exeja is látogatást tett Galaczban ő exeját a cs. k. tisztikar, a cs. k. consul és a moldvai tekintélyek fogadták. Nov. 3-kán reggel ő exeja útját Jasszylia tovább foly­tatta. Orosz - Lengyelország. A varsói rendőrfőnök G­o­r­­­o­ff vezérőrnagy nov. 8-kán kihirdetette, hogy a Varsót Prága külvárossal összekötő híd más helyre fog átté­tetni, és hogy addig is a Visztula két partja közti közlekedés fönn ne akadjon, kompok által fog az történni, egyszersmind az árszabály is közzé­­tétetik. Távirati szegönyök. Pária, nov. 16. Lord Palmerston ide megérkezett. Genua, nov. 15. A tengeralatti távírda Bastiába raegoyittatott. Ferrara, nov. 15. Mecklenburgi legnő ő felsége Florenczbe utaztában itt törté az éjét. Triest, nov. 17. Ma a ,,Novara“ cs. kir. fregát Lizbonából, tegnap a „Levant“ amerikai hadikorvett (kap Turner) 200 ember és 20 ágyú­val Nápoly­ból ide érkeztek. Legújabb levantei posta. Nov. tö­kén d. u. az ,, Adria“ Lloyd gőzös a Levantéból Triestbe megérkezett. Konstantinápolybeli hírei nov. 6-ig terjednek. Azok legfontos hika, hogy Szuleimán pasát, a krími török csapatok pa­rancsnokát, alkalmasint az oct. 25-ki esemény miatt, a szultán degradálta. A „Charlemagne, Na­poleon, és Jena“ hajók Konstantinápolyba érkez­tek; az utóbbi elment a középtengerre. Egy egyip­tomi fregát a Bosporus elején hajótörést szenve­dett. Azonkívül egy egyiptomi sorhajó elsülyedé­­sének híre is elterjedt. A gőzös által Krímből ho­zott hírek 4 ig terjednek. Általánosan hiszik, hogy az egyesültek a telet Szebasztopol előtt töl­­tendik, és az útban levő, vagy még elküldendő csapatokat bevárják. A tüzérségi igáslovak a víz­­hián­y miatt sokat szenvedtek, mi miatt itt számos lovasság küldése még előbb gondos megfontolás alá fog vétetni. Az angol expeditiohadtest és az 5 dik franczia hadosztály a cholera miatt nem keveset szenvedett. Balaklavában csak kevés eső esett, míg Konstantinápolyban 8 nap óta igen vi­haros idő uralkodott. Trapezunti oct 28-ai hírek szerint Butumba három britt gőzfregát érkezett Krímből, hogy a ceurukszui helyőrségből 4000 embert Krímbe szállítson. Az athenei tudósítások nov. 10-ről szólnak. A kijelölt franczia csapatok már Krímbe elindultak. Hir szerint az orosz ügy­viselőt Kalergis minister kiutasítással fenye­gette volna. A cholera szűnt. R e i n e o k mnok meghalt. Ezenkívül Konstantinápolyból nov. 9-ig menő s szárazi utón érkezett hirekből következő­ket vettük táviratiig :Napóleon herczeg vér­­hasban szenvedve Krímből gőzösön Konstantiná­polyba érkezett. A nov. 5­ki ütkö­zétről részletek közöltetők, azok közt­ül csak az, hogy az oro­­­szok a sűrű ködöt használták az angol állomás megtámadására. Megerősíttetik, hogy az oroszok nagy veszteséggel visszavezettek, s hozzáteszik, hogy val­aki a mai állomásukat elhagy­ták, erősítések bevárása végett. A „Presserek a fennebbieken kívül, ugyane forrásokból Triestből a következő részleteket táv­­írják: 4-kén a csillagerőd ellen az egyesültek ro­hamot próbáltak, de az visszavezetett A hagymáz Szebasztopolban igen pusztít. Egy kórház, mely­ben 200 beteg feküdt, a gőzös indulásakor láng­ban állt. Az orosz főparancsnoknak egy levele, melyben sürgetőleg erősítéseket kér, elfogatott. Az egyesültek is folyvást kapnak erősítőcsapato­­kat. A feketetengeren már a legerősb viharok dü­höngnek, és „Egyptienne“ fregát már azok áldo­zata lett. — A nov. 5-ki ütközetbeli orosz vesz­teséget e tudósítások 6000 halottra, az egyesül­tekét 4000 harczképtelenre teszik. Az angolok 600 halottat s 1700 sebesültet, a francziák 1500 halottat és sebesültet vesztettek stb. (Természe­tes, hogy mindez csak úgy gondolom szerint van számítva.) Napi hírek és események. Pest, nov. 19. * Mennél inkább közeledik a rideg tél, a der­mesztő hideg, a szegénység súlyos ínségének ideje, annál gyakrabban kell emlékeznünk a meleg szí­vekről, hol a hideg nyomor felmelegedhetik, az é­­hező szegénység táplálékot kap. A fdebaráti sze­retetnek e nemeskeblű és áldozatkész képviselői gyanánt a budai Erzsébet-zárdanőket nevezhetjük, kik több mint száz szegén­y közt osztanak ki napon­kint kenyeret és meleg levest. * A kényelmes közlekedésről télen még in­kább kell gondoskodni mint nyáron, mert a meg­­süléstől mégis kevésbbé tarthat az ember mint az elfagyástól, ennélfogva nagyon czélszerűnek ta­láljuk s elismeréssel kell említnünk, hogy S­z­ek­­­rényessy kényelmes társaskocsijait, a téli hóna­pokban , midőn a Dunán „Neptun“ kifogja lovait s gőzösök nem járhatnak, egész Ó-Budáig fogja ki­terjeszteni. * A „Hölgyfutár“ Dugonics Andrásnak egy Pes­en 1790. febr. 14-én kelt levelét közli Jár­my Pálhoz, mely sok érdekes adatokat tartal­maz; különösen a következő rész igen érdekes: „Magyar eletek lovasok lévén, ha utazni akartanak, ritkán hagyták el a folyóvizeket. Atilának halála után annak fia Csaba visszam­envén Volga vizéhez, midőn egy darabig itt maradván, el akarnának osz­­lani, annak egy felekezete Volga vizét el nem hagyta, hanem annak eredetéig felment és onnét nem igen messze letelepedett azon országba, melyet a mosta­niak Fin­landiának neveznek. Ezen Finnországnak egyik része vala ama nevezetes k­a­r­­­e­­­i tartomány. Ebben fekszik mostanában orosz Pétervár, a muszka ozároknak lakhelyük. Hogy magyaraink ezen helyre is elterjedjenek, a többi közt abból is megbizonyo­­dik , hogy még a mostanában is ezen karteli tarto­mányt Ungermanniának, avvagy közönségesen In­­germanlandnak nevezik mindnyájan. A vizet pedig, mely keresztülfolyja a tartományt, Ingerflusz­­nak hívják. Hogy pedig nem mások hanem Atilá­nak maradékai jöttének ezen helyeire, innent tet­szik ki, hogy ama finneknél (S.xo Gramatikusnak bizonyítása szerint, ki a Xlll-ik században élt) az uralkodókat mindenkor Atilának nevezték más neve mellett, valamint mi is uralkodóinkat cacsároknak hivjuk Julius császárnak örök emlékezetére. Kitet­szik osztán abból is, hogy őket a régi irók közön­ségesen Királyi Scithá­nak mondották (Scy­­thae Regii). Innét származott az, hogy eme királyi nevezetről (mellyel magokat igen örömest mind ne­vezték, mind neveztették), őket kiriáliaknak mondották a nyelvünket nem értő Bizantinomi gö­rög irók. Magát pedig karjait,elsőben Kar­iá­­­i­ának, azután Karelianak is nevezték. Hogy pedig ezek egyvérüek velünk, még 1260-ik esztendőben tudtak magyaraink, martokkor hozzánk folyamodtak, hogy Valdemár svéd­iai király ellen őket segítani, ki őket ak­koriban meg akarta zaklatni és ha lehetne, egészen birtoka alá vetni. Ad­tt is nekik segítséget ifjabbit István király, mely valóság azon leveléből kitetszik, melyben Vanyi Sándornak sok kegyelmet osztogat­ván, a többi között így beszél: Ezenkívül, midőn se­­­regünket Své­ziába süldöttük, maga Sándor, minden mások előtt, egybegyüjtven maga sokaságát, bát­ran béhatott a Svekusok seregébe. És maga, s em­berei vérének nem kevés kiomlásával, nézünk ó­­lhajtott gy­őzedel­met szerzett. Költ 1268-dik esz­tendőben. —L István után Kun László uralkodván nálunk, magyaraink magok­­is zenebonákban élvén, nem küldhettek többé segítséget ama Finneknek. A következő svecziai királytól Ladulaustól 1272-ben elnyomattak , kik az igát hordozni nem akarták, feljebb menének észak felé, csupa lapányos helysé­gekre. Ezeket a finnek l­á­p­o­s­o­k­nak, tartományu­kat Láp­országnak mondották. A németek aztán Laplandnak, a Deákok Laplandiának,avvagy Laponi­­ának is nevezték. Mindezeket jól észrevévén Hell Miksa, midőn VII. Krisztiántól (.Dániai királytól) Bécsból Vardehusba hivattatna— —oda vitte Saj­­novica tártát, a ki addig is a népet meglátni, és a­­zoknak nyelvüket a mi nyelvünkkel egyenlőnek lenni tapasztalhatná­ (Ezen egyenlőségről egész­ könyvet irt Lapoméban, újra kinyomatta N. Szom­batban 1770.) Sok finn szavakat hoz elő, melyek igen szépen megegyeznek a magyar értelemmel.“ — Dugonics itt a többi közt megemlíti azt is , hogy mivel eme F­i­n­n­ nemzetség,úgymint királyi nem­ből származó, magát mindenkor megkülönböztette, viseletében és csinosságában , még ma is finn­nek mondanak a magyarok minden olyast, mely tiszta és legfőképen tündöklő sima. Úgymint finn-arany vagy finom arany, finom bor, finom ember. Ellen­ben kik azon országban gyalulatlanabbak voltak, azokat a finnek a­z u d a r o k-nak nevezték. Így ne­vezi őket valamennyi görög író. * Dr. H y e udv. ta­­. urnak e lapokban is többször dicséretesen említett jeles büntetőtörvény­­könyvi magyarázata, mely füzeten kint jelenik meg, magyarra fordittatik s közelebb nyomatás alá kerül. — Múlt pénteken nov. 17-kén volt első fellé­pése a német színházban, már említett spanyol tán­­czosnő seniora D­o­l­o­r­e­s M­o­n­t­e­r­i­t­o-nak, „La Aparicion“ czímű állítólag andalusiai balletban. A seniora, ki már egy év alatt negyedik Bécsben és nálunk megjelent első tánczosnéja a madridi üdv.­színháznak, elég szépen s helyen helyen kellemmel tánozott, de azért igen nagy lelkesedésre a néző­kö­zönséget még sem tagadta, valamint sem ő, sem megelőző társai a varázserői. Pepitától a babért el nem vitázták, s neki és szoknyaforgató művész­­ségének csak gyönge másolatai, s ez utolsók a hir­­lapszerkesztők és munkatársak közt szakadást és pártokat nem idéznek elő. * A pénzügy­ministérium elrendelte, hogy a belföldön kiállított váltóknál a kibocsátó aláírása, s ha az intézményezett nevét (czéget, firma) odaírja, ezt is a bélyegen keresztül kell írni; ellenkező eset­ben a bélyeg-kötelesség nem teljesí­tetnek tekin­tetik, a bélyeget tehát az e rendelet teljesítésére alkalmas helyen kell felragasztani. Az intézménye­­zett aláírása vagy az elfogadás szokás szerint rézsú­­tosan a bélyegen (Mark) és a bélyegjegyen (Stäm­­pelzeichen) keresztül is irathatik. A kibocsátó alá­írásának mindenesetre a 3 ik §-ban megírt mód szerint kell történnie. Másolat-váltóknál is, melyek forgatmányoztatnak, az egyének másolati aláírásá­nak ugyane mód szerint a bélyegen keresztül kell íratnia. E rendelet 1854. nov. 8-ka óta életbe­léptetett. * A cs. k. szab. bécs-győri vaspályatársaság következő hirdetvényt bocsátott közre: A f. hó 16-kán tartott rendkívüli közgyűlés alkalmával, a­­zon franczia társaság ajánlatára nézve, mely a ma­gas kormánynyal a cs.k. északi és délkeleti állampá­lyák, valamint különbféle kincstári szén-, vas- és más bányák átengedése iránt alkudozásban van, ha­tároztatok . A bécs-győri vasúttársaság szabadal­mát és összes vagyonát a hozzátartozó szakadékos gépgyárral együtt minden terheivel és jogaival a nevezett társaságra azon föltétellel ruházza át, hogy az, 25000 — 500 ftos — bécs-győri vasutrészvé­­nyek átadása mellett , melyeire azonban csak 250 ft van lefizetve, vagy 6 250,000 ftnyi össze­get bankértékben készpénzül térítsen meg, vagy pedig ehelyett a franczia társaság 25,000 új, 5 peres ezüstben kamatoztatható 500 frankos részvényt, vagy a pályarészvényesek tetszése szerint a vált­­ság­összegnek csak egy részét fizesse ki franczia részvényekben, a másikat pedig bankjegyekben, de mindenesetre a folyó 5 pet részvénykamatokat a fizetés napjáig kiszolgáltassa. E határzat végre­hajtásának és a fizetésnek vagy bankértékben vagy részvényekben egy hóval azután kell történnie, miután az uj társaság a magas kormány által meg­engedtetett. Azon t. oz. részvényesei tehát a bécs­­győri vaspályának, kik a föllebbi járandóság­ot annak idejében egészen vagy részletesen új 500 frankos részvényekben meg akarják kapni, ezennel feltételnek , választási joguk elvesztése mellett, hogy minden bécs-győri vasútrészvényt, melyek új részvényekké átalakítandók, a belvederevonal mel­letti pályaudvarban, aláírt feljegyzéssel, legtovább f. hó 30 ig, a rendes hivatali órát alatt kellő té­­rítvény mellett beszolgáltassák. E részvények iránt a továb­bi intézkedés f. é. dec. végéig fog közzéte­­telni, s a közgyűlés nyomtatott jegyzőkönyve kívá­natra minden részvényesnek még e hó folytában megküldetik. *A Magyar Nép könyvének V. és VI. füzete együtt jelent meg, s benne két füzetnek ér­dekessége méltóan szövetkezik. A derék szerkesztők b. Kemény és Csengery értik czéljukat, vállalatuk föladatát — s ezzel minden meg van mondva. A tartalom a szokott egyszerű, alapos és szilárd szerkezetben , mely minden vá­­lt kiáltó k­özégért mellőz, nem nagy szavakban, színes szap­panbuborékban s egymásra hányt változatos becs­­nélküli csecsebecsékben akar érdekes lehnt és szol­gálatot tenni az olvasóközönségnek — a többi füze­teihez tökéletesen méltó, s mint minden szellem­mel kezelt vállalat bizonyos jóllevő, éber egységet mutat, egységet, melyet nem csupán a czím­ és könyvkötő fonala foglal össze. Költeményei Pető­fitől és Arany­tól vannak. A beszély b. Eöt­­­vöstül Művek , melyek nem a név után jók, ha­nem előszörre is nevet szereznének Íróiknak. Né­piesek, mert becsük általános. Egyéb érdekes czik­­keken kívül Kemény folytatja jeles napi tájékozá­sait a keleti barot körül s az eseményeket a legújabb álláspontig viszi fel. *] A nógrád-gömöri vasút ügyében tegnap délelőtti órákra a nemz. múzeum teremé­ben hirdetve volt előtanácskozmány kezdeményező Kubinyi Ágoston cs. k. tan. s nemz. múzeum igazg. ur elnöklete alatt megtartatott s határozha­tott, mikép a keresk. ministeriumhoz folyamo­­s Előzendő, melyben a kérdéses vasút szükségess­ge Mai számhoz általános vonalakban felmutattatván, engedély fog kéretni az említett vonal létesítése végett szüksé­ges egylet alakíthatására. Az előtanácskozmányok­­ban, az idő rövidségéhez képest, szép számú érdekel­tek vettek részt az ama vonalba eső földbirtoko­sok, gyárosok, több pesti tőkések és vállalkozási szellemükről ismeretes férfiak közöl. * Azon bír, hogy a nemz.­színház eddigi in­tendánsa gr. Festetics Leo lemondott, s lemon­dása elfogadtatott, tökéletesen valósul. A nemzeti színház művezetésével ideiglenesen Nyéky Mihály ur ő mlga van felsőbb helyről megbízva. A gazdászati ügyvitel Simonosics ur kezei közt marad. A nemz. szinháznak, kivált most, midőn a közönség részvéte élénkebb mint bár­mikor volt, a dráma a legjobb kerékvágásba indult, az opera — ha betegségek nem gátolják — változatos, hogy a rendes működésnek indult gépezet sűrű változtatá­sok által ismét zavarba ne jőjön, egy körében tel­jesen megbízott s állásában hosszabb időre meg­erősített igazgatóra van szüksége, kit önérdekből eredt szuttyongatások, megfontolatlan észrevételek, hívatlan beleszólások ne forgathassanak ki állá­sából, valamint s­ját helyes tevékenysége és mű­értelme által is oly erős alapot adjon állásának, mely az intézet érdekeit szívén viselő felsőbbség és kö­zönség bizalmát megérdemelje. Nyíltan kimondjuk, hogy erre csupán annyi érdem, hogy valaki taka­rékos akarna lenni, nem elég. Egy fejben és sze­mélyben kell központosítva lenni mind az artiszikai mind a gazdászati vezérletnek, a végrehajtásra nézve természetesen nem kívánjuk, hogy mindent egy kéz győzzön. Az eddigi kettős igazgatásnak sem az egyesek vétségei voltak hiánya­, hanem az „entente cordiale“ létrehozhatlansága; kettős igazgatásnál egyik a másik tervei ellen áskálódik, pártokat csi­nál; mindeniknek megvannak kedvenct tagjai, párt­­fogoltjai; ezeknek orgánumuk van, az orgánumok aztán a kákán is csomót­ keresnek, hogy az ellen­oldalon álló igazgatót kitúrják. így lesz Babel, rend helyett, mely egyedül eredményezhet jó színház­­igazgatást, rend pedig több önfejüleg rendelkező igazgató mellett alig lehet. A színházigazgatónak legyenek szövetséges társai: a hazai színművészet kedvelése, a szakértés, igazság, pontos­ság, humanitás, s ekkor bármely kisszerű ön­érdekből, pártoskodásból, álczélokból származott megtámadások ellenében sem lesz szükséges állását odahagynia. Költekezései megtérülendnek, vagy a színház érdekének emelése által lesznek igazolva. Tehát még egyszer :egy igazgató, de kinek ne a takarékosság legyen egyedüli érdeme. * A honi ipar terén már s­kszor dicséretesen említett temesvári nagykereskedő Nagy Mihály úr Münchenbe küldött több fajta honi boraiért a nagy érmet nyerte el. E kitüntetés következtében a bécsi bizottmány által felszólíttatott, hogy jeles vá­lasztékú boraiból a párisi iparmű kiállításra is küldjön. * Mint tudva van, Saturnus gyűrűje, mely 24 év és 155 nap alatt halad át az állatkörön, körül­belül minden 15-ik évben a Legtágabbra nyílik meg, s ekkor Saturnus az ő gyűrűjével igen szép látványt mutat. Figyelmeztetjük tehát azokat, kik Dolores Monteritón kívül más égi testekben is gyönyör­ködnek, hogy mint november és december havában esti 7 óra felé e szép tünemény az égen látható. * Dolezsál Lajos hazánkfia, ki jelenleg Ambrava városában Java szigetén, hollandul szol­gálatban mint katonai orvos tartózkodik, igen be­cses közleményt küldött a budapesti orvos­társulat­hoz, Java szigetének helyirati orvosi leírását. Ed­­dig elő Európában általában az a vélemény volt el­terjedve, hogy a Java sziget éghajlata e földkerek­ségen a leggyilkosabb. Hazánkfia, ki mint orvos másfél év óta e tekintetben bő tapasztalatokat szerez­hetett, az ellen­ke­tőt állítja s e sziget éghajlatát a legegésségesebbek közé sorozza. S ezzel azon le­hető nyelvbuvároknak is nagy szolgálatot tett, kik e sziget nevének eredetét már régen hajlandók lettek volna a magyar „Java“ szóból származtatni. * A bécsi „Lloyd“-nak Krzeszowiceből nov. 8-tól Chlopicky tábornok sírjának feltöré­sére nézve helyreigazításul írják : a krzeszowicei kerületi börtönben két per tartatik fogva Wolasi­­lipowskából, kik e bűn elkövetésével vád­­tattak. A feltörés czélja nem politikai demonstratió volt, ha­nem tolvajság, melyre a tettesek azon tévhitből ve­temedtek, mert azt gondolták, hogy a ozínkoporsó ezüst. Az a körülmény is ide mutat, hogy a koporsó az aranypléhtől és paszamántjaitól megfosztatott. A holttesten és ruházatán nem vehetők észre az elkö­vetett merény nyomai. Dunavízállás. November 18. (reggeli 7 óra)4‘ 10­0‘00 fölött fél ív melléklet van csatolva. Legújabb posta. Bécs, nov. 18. A nov. 5-ki krimiai esemé­nyek részleteihez pótlólag még ezek közöl­et­­nek: az angolok vesztesége 2000 halott és sebe­sültre, az oroszoké 7—8000-re létezik. Az ütkö­zet 12 óráig tartott, s az oroszok teljes visszavo­nulásával végződött. A francziák vesztesége még nem volt tudva; Brown György angol tábor­nok karján súlyosan megsebesíttetett. G­o­u­­­d­y, Cathcart, Stangwaist tábornokok a csa­tatéren maradtak. Buller Pennefather és Adams tábornokok megsebesültek Cam­bridge herczeg alatt a ló agyonlövetett. Balaklavából 7-ről jelentik. A har­madik táborlatvonal futóárkait is bevégezték mind a francziák mind az angolok részéről. Mind­két nemzet szélső sánczai egy futóárok által köz­vetlen összeköttetésbe hozattak egymással. A munkák e mellett igen lassan haladtak előre, mi­­­vel folyvást ellenaknákkal kellett előbb az orosz aknákat felkutatni, s e mellett azon meglepő ta­pasztalás létetett, miszerint az orosz aknafolyosók cholera s hagy­máz-hullákkal voltak megtöltve s dögleletes kipárolgásokat terjesztettek. Foglyok nyilatkozatai szerint a belváros védelmi művekkel egészen keresztül van metszve, és a legmaka­csabb ellenállásra készül a külső művek elesése után. Végképi megvételhez legalább három fő­­roham kívántatik. Konstantinápolyból utolsó napokban közép­számmal naponkint 1000 ember indult Krímbe. Varsón át táviratilag jelentik, miszerint a a bisenevi összes , mintegy 15,000 főnyi hely­őrség Odesszába elindult. Ugyanazon nap Kise­­nevbe 10,000 főnyi fris sereg érkezett Volhi­­niából. Mencsikofzlog legutóbbi tudósításai sze­rint nov. 9-kéig semmi nevezetes nem történt Szelessztopol előtt. Valósul, miszerint Liprandi tábornok az o­ki csatában sebet kapott. 3232 Kereskedelmi, gazdászati s ipar­­hírek. Győr, nov. 13. Gabnaár. Búza 6B/s, 7 ft 18 kr, kétszeres örs, 6 ft; rozs 4 ft 54 kr, 5 ft. 18 kr; árpa 3, 33/s ft; köles 3 és ft; kukoricza (régi) 3 ft 44 kr, 4 s ; zab 2 ft, 4 ft 14 kr. _______________ beo», nov. 17. a g 1 o ; arany 29% ezüst 27 Bécsi börze november 18' Státus kötelezvény 5°/o­ . - • . s dto Up | • 1834-ki sorsjegyek 500 frtos . . 1839- ,,J 350 frtoä . . , Ejszakivaspály® 1000 frtos . . . Bankrészvény darabja ... . . Dunagőzhajózás.................................. Ausburg 100 tallért beo .... Hamburg . . . . . . . . . London 1 ft sterlingért. . . . rel. 827/a 172% 131% 1768% 535 126% 92% 12,10

Next