Budapesti Hírlap, 1854. november (560-584. szám)

1854-11-22 / 577. szám

hozatik be. Való, mikép minden tudomány a többiekkel összefüggésben áll, és hogy a tudás egyik figábai mély behatás előmozdítja a többi ágak iránti értelmet. De ha az „általános képzettség“ tekintélyes czíme alatt minden tudományokból valamit magunknak eltulajdonítani akarunk, anélkül , hogy egy bizonyos ágazatot alaposan megtanulnánk, akkor aláássuk az alapos képzettség előfeltételét, és dagályos felületességhez jutunk. Ezen hibától tanító növeldéink nem maradtak menten. Az oktatási szakok közt felhozva találjuk például: a paedagogikát, methodikát, didaktikát, katekhetikát, anthropologiát, psychologiát, szóval, hol a paedagogikánál kellett volnamaradni, se egész philosophiát és még annál többet is tanítottak. Ha még mindehhez hozzáteszszük a természettörténetet, természet-, vegy-, nyelvtant, irodalomismert-Benerralbaetuet, mennyiség-t, vallástant, erkölcsbölcsészetet stb., akkor épen nem láthatni be,mikép tanulhatott a növendék két évi rövid időköz alatt mindebből csak valamit is, nemhogy még e valamit egészen s tökéletesen is megtanulhatta volna. Ezen képzés eredményei aztán gyakran eléggé nevetségesen tűnnek fel. Csak így történhetett, hogy egy falusi tanító a maga növendékeit a kosmologia, psychologia s egyéb mély tudományok fogalmaira akarta tanítani. A tanulók e neveket természetesen alig tudták kimondani, nemhogy valamit nyertek volna ez által a gondolkozási értelemre nézve. Ha tehát a f. é. oct. 1-ji szabályzat a tanítónöveldék oktatási programmját korlátolni, s az elemi iskola sajátképi feladatának megállapításával a kezdő elemi tanítóknak szükséges képzettségi mértéket, mely a növeldék által mint feladatok megállapított czélja betöltendő, kijelölni akarja , ezen szándékot csak dicsérettel lehet említeni. Azonban a szabályzat ily módon ismét azon veszélynek van kitéve, miszerint hiányos s épen azért annál alaptalanabb képzettséget tűz ki, s magának a növeldei tanításnak egy a nép összes műveltségére nézve kártékony irányt ad. És épen az, hogy e tévutat nem kerülte el, a legfőbb szemrehányás , mit az odt 1-ji szabályzatnak itt általánosan, s fájdalom nem ok nélkül tesznek. Ha például a történelmi tanítás a bibliai s porosz történetre, mely mögött a német történet csak mint foglalvány tűnik föl, ha a természettörténet a belföldi állatok és növények ismeretére, mely mögött az idegen földiek ismét csak hasonlítás végett fordulnak elő, szoríttatik , akkor e programm szűknek nevezető, s a rendszer nyilvános kizárása mellett egyoldalú alaptalanságra vezet. Másrészt dicsérendő, hogy az elvont rendszerek helyett „tanteme“ rovat alatt az iskolának eleven képe adatik, s az elmélet helyett túlnyomólag gyakorlati oktatási vezetésben részesül a képzendő tanító. Semmire nem fogna vezetni, ha tovább is észrevételeket tennék a terjedelmes szabályzat egyes részleteire A fődolog mégis az marad, miszerint az e nemű szabályzatok gyakorlati sikerükre nézve azon módtól függenek, mely szerint később felfogatván, maguktól a neveldetanároktól életbe léptettetnek. Ez azonban ismét egészen a kormánytól függ, és ha az oktatási miniszer erre a műveltség belterjének előmozdítása által jétékeny befolyást gyakorolhatna, akkor ez kiszámíthatlan értékkel bírna. Én azon nézetben vagyok, mikép az állam itt ugyan nem mindent, de mégis igen sokat tehet, s erről az olvasó számára, az itteni gyakorlati élet és oktatási viszonyok tekintetbevételével, közelebbről némi érintéseket teendek, és buzdítani utasíttattak. Múlt évi gyűlésileg kinevezett küldöttek az egyházkerületi gyűlésre azt jelentvén, hogy ezen gyűlés, némely akadályoknál fogva, csak mint értekezlet (conferentia) alakulhatott meg, új egyházkerületi gyűlésnek sürgetése határoztatok azon hozzáadással, hogy az akadályok lehetőleg elháríttassanak. Ugyancsak tavaly ezen esperesség a teszéri lelkipásztort. Braxatoria urnák új kátéját az iskolákba ajánltathatónak elfogadván, most azt némelyek csípősen bírálgatni kezdték, de véleményeikkel későn jártak. A jegyzőkönyv nyomán ismét arra kerülvén a sor, miszerint a még egy év előtt Egyházáé Maróthra nem rendesen választatott pap még máig, sincs sem törvényes levéllel ellátva, sem azon egyházba szokott módon bevezetve, e kényes tárgy újra heves vitára adott alkalmat, melynek folytán azon kérdés szavazat által indíttatván egyszerűen eldöntetni, váljon a dolgok állásához képest, egyházszokásilag bevezetendő-e az illető pap vagy nem ? ez, miután látta előre, hogy a szavazatok többsége a „nem“ mellett fog lenni, maróthi papállomásáról hirtelen és visszahívatlanul ünnepélyesen lemondott a gyűlés színe előtt, miáltal minden további vitatkozás fölöslegessé lett, s az érdeklettnek alkalmat nyitott uj törvényesebb elválasztatására. Lejárván az esperességi tisztviselők hivataloskodásának 3 éve, n. tiszt, főesperes Kuzma Sámuel ur, hivatalát ünnepélyesen letette, de őt többi tiszttársaival együtt a gyűlés abban lelkes és általános fölkiáltással, jelen körülmények tekintetéből újra megerősítette. Esperességi közlelkészek tudósítása nyomán, olvastatván az iskolai választmány jelentése, miután úgy tapasztaltatok, hogy az iskolai vizsgák eredményét nem lehet mindig a tanítónak tulajdonítani, hanem arra sok más tényezőnek is van befolyása, mit gyakran nehéz felismerni, ennélfogva határozatba ment, hogy az iskolatanítók illető körlelkészeik által a vizsgák után többé eddigi mód szerint kitűnő, jeles, meglehetős és hanyag, mint czélszerűtlen osztályokba ne soroztassanak. r. 1. Selmecz, nov. 10. Múlt hó utolsó, és folyó hó első napján a nagy-honti evang. esperese ég egyházi gyűlést tartott Báthon t. ez. Miss ura Jenő ur helybeli szolgabiró, mint ezen gyűlésre kinevezett kormánybiztos jelenlétében. Helyi érdekű tárgyakon kivül előfordult a vasárnapi iskolák ügye, melyek azonnal életbe léptettetni rendeltettek, s irántuk a lelkipásztorok egyházi híveiket felvilágosítani Austria! birodalom, Bécs, nov. 20. ,6. C.‘ Midőn a nemz. kölcsönre! aláírások bezárása után azon várakozást fejeztük ki, hogy e nagy ügylet lebonyolítása is rendesen és minden abban érdekelt erők lehető legnagyobb buzgalmával fog történni, azon lendületnek, mely az 510,818,397 pft aláírási számban nyilatkozott, félreismerhetlen hazafiai sőt lelkesült hatalmára támaszkodtunk. Oly nagyszerű kezdet után teljes megnyugvással lehet a művelet szilárd és folytonos keresztülvitelét várni. Oly esetekben, hol pénzügyekről van szó, s hol a külön érdekeknek csaknem csalhatlan tiszta látása szavazatát tett által adni hivatva van, biztonsággal föltehetni, hogy az illusio eleme annál előre kizáratik, és ha, mint a nemzeti kölcsönnél, minden birtokosok részéről oly örömteljes készség, oly általános föllépés nyilvánul, akkor az annál nyitkozó lendület kutforrásául az illető működés hasznos és szükséges voltátók mélyen gyökerező és ellenállhatlan meggyőződést kell elismernünk. Fennebb kimondott várakozásunk nem csak teljesült, hanem fölül is jön haladva. Az aláírási öszvegből az első részletre 12,520,450 pft esett. És ez első részletre több mint 72 millió, azaz kerek számban 14 százalék, vagy az egész öszveg hatodfeledrésze már befizettetett, egyes koronaországokban 15 - ön fölül, sőt 25 százaléka az egész öszvegnek. E buzgalom mutatja, hogy a nemzet ép oly nagy vágygyal mint gyengétlen bizalommal néz a kölcsön czéljai mielőbbi valósulásának eléje. Használjuk ez alkalmat annak számokkal kimutatására, hogy a művelet felfogása nagyfontosságú czéljainak minden ágaiban a lakosság minden rétegei közé elhatott. Mert 1,796,364 aláíró közöl a 20 ftos aláírásokra 689,661, 20-tól 100 ftig 656,090 esett; kiknek nem annyira az általuk aláirt pénzöszlet nagy volta, mint inkább tömegesen nagyszerű csatlakozásuk vet rendkívüli erkölcsi súlyt a végrehajtott eldöntés mérlegébe. A községek részvétét illetőleg, melynek fiaszna sokszoros oknál fogva oly általánosan elismertetett, közölhetjük, hogy az aláírások maguk a községek számára 31,318,974, a községek solidaris jótállása mellett az egyes tagokért 141,580,036 pstot, tehát 33 percre egy csekély törtszám elhagyásával az egész aláírt öszveg egy harmadát teszik. Midőn e fényes, az austrim népek belátásának és hazafiságának egyenlően becsületére való eredményeket kiemeljük, mégis úgy hiszszük, hogy nem kell retrospektív állásponton megállapodnunk , hanem néhány következő czikkben több szempontokat szándékunk kiemelni, melyek a nemzeti kölcsön minden czéljainak tökéletes elérésére nézve lényeges érdeküek. — Pániból Bécsbe azon teljes bizonyossága közlés érkezett, miszerint a pápai birtokban levő franczia lovasság eddigi állomását elhagyandja s a krimi hadsereg erősítésére elmenend. Az expeditio már kezdetét is vette. — Azon hir, miszerint gróf Alvensleben második missióban jövend Bécsbe, alaptalannak látszik, legalább arról Bécsben eddig semmit sem tudnak az illető körökben. — Brabantihy és hgné ők, fenségeik olaszországi utjokban közelebbi napokban Bécsbe váratnak. — Gr. Wimpffentsen. és hadseregi parancsnok thüringiai utjából haza érkezvén , tegnap és tegnapelőtt alnoki és tisztikar tisztelgését fogadt. — Gr. Hoyos-Sprinzenstein, élte 48- dik évében meghalt. — A pholerában hivatalos jelentés szerint, Bécsben nov. 17-ken 28 személy betegedett meg, 42 meggyógyult , 12 meghalt. A jrvány kezdete óta a betegek száma 4663-ra, a gyógyultaké 2815- re, a holtaké 1463-ra megy. * Kolozsvár, nov. 9. F.hó 5-én nyílt meg a theol. seminarium, melyből a ref. vallásfelekezet papi székei betöltetnek. E nap ünnep volt. Más nem ismert volna ugyan rá, ki a külsőségekben kereste volna azt, de ki a szivekben, az örömben,igen. Ráismert volna az ünnepre az, ki végig tekintett volna a négy évref. tanodából egybegyült papijelölteken, kik körülölelték főtiszt, püspöki helyettes Bodoa Sámuel urat — mint a fát a lombok — ki meleg szavakkal nyitotta meg ez intézetet. Berekesztésül t. tanár Salamon József úr értekezett a papi hivatás magasztos voltáról Az intézet kilépett a gyakorlati élet mezejére, s azon siker, mit tőle remélnek, legnagyobb jutalma lesz alapítóinak. — Nov. 14. Az itteni községtanács közelebbi gyűlésében köztiszteletü vidéki parancsnok Chavanne F. altnagy urat tiszteletbeli polgárává választotta elismeréséül azon érdemeknek, a mikért a f. altnagy ur városunk osztatlan háláját méltán kiérdemelte. Silva: Pesti levélkék Ifj. (November 20.) — Vázlat egy korszerű vezérczikkhez változatokkal ezen théma fölött: múlt, jelen, és jövő ! — Ha nem játszottam jól, kolostorba megyek mint Opbil is.— Felfelelefelefele vezérczikk. — Néma harang. — A szeszélyes Cucaracaa fel, hogy áruba bocsátják. — Szerencsére sem 16 sem szivarpipa stb. — Egy komoly szó a Speech végén. — Néhány még komolyabb szó a levél végén. Múlt, jelent és jövő! Egyesek úgy mint nemzetek életében e három szó játszik főszerepet, és legtöbb esetben attól függ szerencsénk vagy boldogtalanságunk: tudjuk-e ezen háromságot igaz arányban egyesíteni ■ az életre alkalmazni. Némely ember t. i. kizárólag a múlt tengeréből idéz szörnyeket vagy halász gyöngyöket; más egyedül a jelen rózsáiból fűz koszort vagy szakít tövist ;meg más csupán a jövő ködfátyol képleteiből épít tündérvárakat vagy alkot rémeket. Ilyen van , hogy oly kevés ember tud boldog lenni Hastélyesek lennénk, nem felednék ugyan a múltat, most abból sokat tanulhatunk, de nem is csüggnénk 12.T felett enyészetnek indult romképeken. A jövő előtt sem zárnák be szemeinket, mert az előrelátás igen szükséges erény, de nem is pazarolnék időnket üres légvárak építésére, melyek a valóság első lehelletére összeomlanak. Hanem inkább meggondolnók, hogy a sors kerekét, mely fölöttünk elrobogott, épen úgy nem lehet már feltartóztatni, mint nem lehet megváltoztatni az örök és múlhatatlanul bekövetkezendő végzetet. És meggondolnók, hogy a jelen, melyet élünk, jövője volt a múltnak és múltja lesz a jövőnek ; következésképen kettős felelősség fekszik vállainkon,ha parlagon hagyjuk a földet,melynek vetéseit a zivatar letarolta. Az ördögbe! (ezt nem engedhetem el). Az, ki hajótörésből megmentett vagyonkáját többre nem becsüli az elveszett kincseknél, megérdemli sorsát, és nem érdemli, hogy az jobbra forduljon. * * # Nos hogy tetszik ez ép oly rövid mint épületes és bármily színezetű lapban helyet foglalható korszerű „Speech“? Ha Önök egészen komolyan vették, akkor... no akkor roszul játszottam , és megérdemelném hogy mint O p hói a kolostorba menjek. A helyzet egyforma. Apropos ! Bizonyos „felfelelefelelé- 1 vezérczikkirótól bocsánatot kérek, hogy „mellér"1-jébe vágtam; a világért sem szeretném magas és némaságában is rettenetes haragját magamra vonni. Kivált most vásár idejében. Bizony furcsa lenne, ha egyszer csak azt venném észre, hogy el vagyok adva. De ettől nem igen félek. A szeszélyes és örökké elégületlen Cuvarachát bírni nem nagy gyönyörűség. Aztán mint afféle olvasnivaló nem könnyen vagyok kitéve a megvevésnek. Igen, ha jó lennék, vagy szivarpipa, vagy valami wikler vagy muff vagy legfölebb egy kalendákom. Valóban tisztelt urak a vidékről, Speech-em végén a hajótörésről olyasvalamit találtam megpendíteni, miről nem árt egypár szót szólani. A vásár elmúlt, a pénz elment, és a könyvek szépen itt maradtak. E kevés szóban foglaltatik rövid de súlyos vádam. Pedig ha önök egy jóval kevesebbet és tíz könyvvel többet tartanának, ezáltal nem maradnának hátra. És ha valamivel kevesebb török dohányt színának , de e helyett több lapokat tartanának, szemeik mit sem vesztenének világosságukból. -Igazán meglepő, hogy sem a magyar irodalom sem a nemzeti színművészet az országban nem talál meglepő pártolásra. Én nem tartozom azok közé, kik ellenszenvvel viseltetnek minden iránt mi nem magyar, sőt nyíltan kimondom, mikép az, angol, franczia és német irodalomhoz még nem hasonlíthatjuk a mienket, ha ismerjük el másrészt, hogy hasonló haladást annyi idő alatt még egy nemzet irodalma sem tudott felmutatni soha. És mégis a közönség részvéte legkevesbbé sincs arányban az írók ügyek esetével, szorgalmával és szükségeivel. Nem szenved kétséget, hogy sok tekintetben az irodalom néhány kezelőiben fekszik a hiba. Egy-két előre hirdetett, kifizetett, és még nem jelent mű más tíznek rontotta meg hitelét, és hogy összes szépirodalmi lapjaink nem számítnak ezer előfizetőt, ahhoz sokkal járult egy-két lapnak időközben megszűnése. Mindamellett megbocsáthatlan bűnt követ el az olvasó vagy helyesebben nem olvasó közönség, midőn legdrágább kínosunktól az irodalomtól megvonja részvétét. Vajha igénytelen szavam fel tudná rázni a bűnös szunnyadozókat, hisz ha minden tehetős magyar ház csak egy lapot tartana, s minden gazdagabb család legalább fényüzési czikkei közt adna helyet a könyveknek,ezzel nem lennének szegények, az irodalmon segítve lenne, és hatalmas lépésekkel közelednénk a közművelődés, tudomány és művészet azon fokához, melyet nálunk értelmiségben semmivel sem feljebb álló nemzetek, igyekezetüknél fogva már rég elértek. Ouvaraoha. 8240 KÜLFÖLD. Tudósítások a hareztérekről Délkeleti csatatér. Krímből a magántudósítások Várnán át nov. 9-ig, Kisenéven keresztül 10-ig terjednek. Új hadiesemény egyik részről sem jelentetik. Nov. 9 - kén a walesi ág születésnapját az egyesültek táborában és flottáján megünnepelték. A franczia - török hajók is üdvlövéseket tettek. Azon rohamról, melyet orosz jelentés szerint a francziák nov. 5-kén megkísértettek, most következő felvilágosítás adatik : t. i. néhány zuáv- és vincennesi vadászosztály, túlbuzgalomból, megkísértette ugyan a rohamot, de a felsőbb parancs arra nem adatott. Az egyesültek táborából érkező minden magántudósításokból világosan kivehetni, hogy az ostrom abbahagyására senki nem gondol. Az eddigi tapasztalás után azonban Szebasztopolt nem úgy tekintik mint várat, hanem mint egy újnemű megerősített harctért. Az erősítőcsapatok száma, mennyit az oroszok naponkint rendesen kapnak, 1500 főre tétetik. Az arzenálmunkások a gyalogság közé beosztattak, mi által emez tetemes számerősödést nyert. A harcz újra kitörését nov. 14—15-re várják. — Várnai nov. 10-ki tudósításokból világosan s kétségtelenül kivehetni, hogy az oroszok a Tsernaja vonal birtokában vannak, és még nov. 8-kán előőrseik Balaklavától csekély távolságra álltak. Konstantinápolyi nov.ki tudósítások következő részleteket hoznak M 0 n c s 1 k o U ng működéséről! Az orosz hadvezér eddig lovasságát hátrahagyva gyorsította előnyomulását, most lassankint e lovasságot magához vonja. , nem valószínűtlen, hogy legközelebbi támadását erős lovassági tömegek támogatandják, mi az egyesültekre nézve, kiknek lovasságuk kevés, veszedelmes lehetne. L i p r a n d itnok állása Traktirnál igen erősnek mondatik, s folyvást ul erősítőhadakat vár. Az egyesültek táborában a nov. 5-ki ütközet után nagy haditanács tartatott, melynek bevégzése után futárok indíttattak el. A hadvezérek elhatározták a bombázást és réslövést folytatni, de a rohamot az erősített csapatok megértetéséig elnapolni. Newcastle herczeg nov. 16-kán távirati sürgönyt kapott, melynek tartalmát a „Globe“ 17'ki száma köti, mely szerint a nov. 5-ki* csatában Sir George Cathcart altnok és Strangway és Guldie dandártnokok elestek. E szerint az angolokat érte veszteségen többé kételkedni nem lehet. — Sir de Lacy Evans aSimoom'1 hajón betegen fekszik, lováról leesése következtében kapott sérülés és ahhoz járult vérhasban. A Szilisztriának működéséről kitűnőleg ismeretes őrnagy Nesmythis beteg. A „Moniteur“ Canrobert tábornoknak a hadügyministerhez intézett következő jelentést közli: „Szebasztopolnak főhadiszállás, nov. 2. Tábornagy úr ! Oct. 28-ka óta, midőn utolsó jelentésem kelt, az ostrommunkálatok, a törő vassal, ásóval és roncsával lassan, de bizton haladnak előre, és ma az árboczbástyához 140 métrenyire közelíttették. E helyen egy harmadik táborlatvonalat vagy gyálhelyet állítok, mely oly kiterjedt lesz, a menynyire a támoszlopoknak, melyeken járunk, szélessége engedi. Oct. 31-ről nov. 1-re menő éjjel új tűztelepeink fölállítását bevégezhettük. Tegnap reggel azok tüzelésüket megnyitották, s a nap eredménye annyiban kedvező volt, miszerint tüzelésünk folyvást uralkodott az ellenség tüzelése fölött, mely délután igen elgyengült. Azonban az ellenség éjjel embererőfeszítés és anyagszerek segélyével szokottkijavításait bevégezheté. Az ellenség annyi táboriágyút egyesített, amennyit csak lehetett, és mireggel napkelte előtt közeledési munkálatainkét és tázterepeinket a leghevesebb igyutüzeléssel, melyet talán valaha hallani lehet, megtámadta. Szerencsére az éj miatt roszul len a lövés intézve, s csak igen jelentéktelen veszteséget és igen csekély kárt okozott. A külső kerítés közt, melynek tüzén uralkodnunk sikerült, azonban a nélkül, hogy azt elhallgattathattuk volna, és a tulajdonképeni város közt van egy laktanyák és elkülönzött épületektől kezdett földtér , az ellenség ott új ellenállási erőket egyesített, s azért makacsabb védelmet nem is gondolhatni. Az orosz hadsereg folytatja a bálák lávai völgynek és a mögötte fekvő halmoknak megszállását. Egészben véve, magyar, mindennemű akadáloknak daczára valórd előhaladást tettünk munkálatainkban. A hadmérnöksést, mely futóár , kainkat oly közel vive a kerítéshez, csaknem le- ' hetlent teljesített, mert 14 nap alatt a harmadik táborlatvonalig értünk, és a mellett egy sziklát aláástunk, melynél 3—4 nap kellett azon munkára, mit közönséges téren egy éj alatt végezhetni. Az idő hideg, de szép. A hadsereg egéssége kielégítő, noha az ostrommunkálatok az ott alkalmazott katonákat rendkívül kifáraszták. Fogadja stb.Ostrobert a keleti sereg főparancsnoka.“ A balaklavai csatában a törökök nem úgy viselték magukat, mint tőlük várták. Ezt szégyenük a portánál, azonban a parancsnok maga ment rész példával elül, betegséget tettetett, és visszatért Konstantinápolyba. A hadügyminiszer átlátta a cselt, és oly jelentést tett, hogy Szulejmán pasa, 10,000 ember parancsnoka, nagyúri parancs által közemberré degradáltatott. Bizonyos Rueztem pasa van helyére kinevezve, ki már Krímbe el is indult. A „Moniteur de la Flotte“ közli azon napiparancsot, melyet Canrobertnok oct. 23-kan a keleti hadsereghez intézett. Az igy hangzik :