Budapesti Hírlap, 1854. december (585-608. szám)
1854-12-01 / 585. szám
Pest, Péntek, bőfizetési feltételek A „BUDAPESTI HÍRLAP“ October-decemberi évnegyedére. Helyben : 4 ft pp. Vidékre : 5 ft 20 kr.pp. SZERK. HIVATALOS RÉSZ. - öcs. k. Apostoli Felsége f. é. nov. 19- ki legfelsőbb határozata által Baloghy Imre székesfehérvári megyetörvényszéki elnöknek az egri megyetörvényszéki elnökségre áttételét jóváhagyni, s egyszersmind Gaál József pesti orsz. főtörvényszéki tanácsost a székesfehérvári megyetörvényszék elnökévé legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. a cs.k. Apostoli Félisége f. é. nov. 25- diki legf. elhatározása által a cs. 1. pénzügyministeriumnál megürült két minist. titkári állomásra Gömöry Viktort, a magyar orsz. pénzügyigazg. titkárát, és gr. Wiczek Gusztáv minist. fogalmazót ugyanazon ministeriumnál legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Csütörtökön f. évi nov. 23-kán a cs. kir. budai egyetemi nyomdában megjelent és szétküldetett a magyarorsz. kormánylap első osztályának XXII1. darabja, német egyedüli s összes kettős kiadásokban, következő tartalommal : 264. sz. A pénzügyi ministerium 1854. sept. 29-ki hirdetménye, a vámhivatalok és határőrség szervezésére vonatkozó vámegyleti intézkedések próbaszerű behozataláról az insbrucki kamarai kerületben 1854. oct. 31-től kezdve. 265. sz. A hadseregi főparancsnokság 1854. oct. 1i rendelvénye, mely által egyetértésben az igazságügyi ministeriummal azon eljárás szabályoztatik, mit a polgárrendi büntető törvényszékeknek az illetékes katonai hatóság nevében azon esetekben követniök kell, midőn szabadságos katonák vagy tartalékbeli legények, a tényleges szolgálati időn kívül, valamely büntetésre méltó tényt követnek el. 266. sz. A pénzügyministerium 1854. opt. 4-ki rendelvénye, mely által az 1854. sept. 28-ki legfelsőbb határozattal adott felhatalmazáshoz képest a birodalom minden koronaországaira nézve, az 1854-ki május 23-kán kelt uj általános bányatörvény hatálybaléptétől kezdve, a bányamivelési engedélyből származó bányaadók meghatároztatnak. 267. sz. A pénzügyministerium 1854. oct. 6-ki rendelvénye, érvényes valamennyi koronaországra nézve, a sorshúzási nyereményektől fizetendő illetékekről és azok lefizetése módjáról. 268. sz. Az igazságügyi ministerium 1854. oct. 7-ki rendelvénye, mely a katonai végvidék kivételével valamennyi koronaországra nézve érvényes, s mely által az 1850. oct. 14-ki (birod. törvénylap 293. sz. a.) kibocsátvány határozmányai, a törvényszékek közvetlen levelezéséről a cs. k. követségekkel azon megkeresési iratokra vonatkozólag, mik a Párisban levő cs. kir. követséghez intéztetnek, részint módosittatnak. 269. sz. A pénzügyi ministerium 1854. oct. 8- ki kibocsátványa, mely Dalmatia kivételével valamennyi koronaországra nézve érvényes, a városokban a sörtermelésnél, és a semek bevitelénél fizetendő illetékeket, aztán az e helyekbeli Borkivitelnél illeték-visszatérítést illetőleg. 270. sz. A pénzügyministerium 1854. oct. 8- ki kibocsátványa, mely valamennyi koronaországra nézve érvényes, a magán-vasutvállalkozmányok általi ingatlanszerzéstőli illetékek meghatározására rendelt hivatalokról s az e végre követendő eljárásról. (Vége következik.) NEMHIVATALOS RÉSZ Levelezések. Bécs, nov. 29. A Három nagy érdekű tárgy az, mi az utolsó napoknak különös élénkséget kölcsönzött; az áprilisi szerződés toldalékczikkének aláírása,— az orosz kormány békehajlamai, — végre a belközigazgatásunk élén állítólag történendő változások. E három közöl egy is elég a legkülönneműbb gondolatokat kelteni, s egy magános órát vagy egy újdonságéhes társas kört betölteni. A érintett szerződés pótcsikkének Poroszország általi aláírása, őszintén szólva, nem idézett kellemes benyomást elő; a német hatalmasságok,egységes akarata, hűséges összetartása és efféle szép eszmék iránt rendkívül kiábrándult a közönség, ami néhány hónap előtt a legreménydúsabb kilátásokkal fogadtatott volna, p.a. Poroszországé Austria közti véd- és daczszövetség, ma csaknem féltékeny hidegséggel találkoznék. Hogy Poroszország annyi habozás után végre Austriával kiegyezett, abban csak azt véli rejteni a gyarló ember, hogy Austria engedett némileg, de nem hogy Poroszország legtávolabbról is lemondott volna orosz rokonszenveiről. Pedig a hazafias érzelmek annyira föltaklatvák a hosszú harcz által,miszerint az Oroszországgali háború minden veszélyei örömestebb tűnik,sem mint a Poroszország által játszott, kétszínűnek mondható szerep biztosságát. Azonban tekintsünk a dolog velejére, s egészen más színben fog az előttünk állani. Mi az illető pót-czikk aláírásában az austriai diplomatia egy új diadalát látjuk, s velünk minden elfogulatlan, s a dolgok mélyét fürkészni tudó Ki a porosz félhivatalos lapoknak epés polémiáit Austria ellen a legeslegutolsó napokig figyelemmel kisérte, azt bizonyosan mint magamat, „Deus ex machinae‘ként meglepte a szóban levő szerződési czikk aláírása, az egyetértés rögtöni helyreállta. Poroszország egy gyors fordulatot ten, melyet eléggé indokolva nem láttunk. De midőn csaknem ezzel egy időben tudtunkra jött, hogy Oroszország komolyan nyilvánító békeóhajait, mégpedig a négy ne garanta elfogadásának alapján , az egész rejtély meg volt oldva. Ha ugyanis Oroszország békét óhajt, a békealkudozásokban támaszra, közvetítőre mellőzhetlen szüksége van; — ez Poroszország nem lehet, Poroszország magatartása a nyugati hatalmak irányában nagy hidegséget vont maga után ezek részéről; így Poroszország a békealkudozásokban a nyugati hatalmakra a legkevesebb befolyást sem fogja gyakorolhatni, s csak orosz ügyvéd színében fog állani; —ezen közvetítő csak a nyugati hatalmakhoz közel álló Austria lehet. De Poroszország az előzmények után Austriára sem bírhat meggyőző hatással, — hogy azt ismét megnyerje, Austriához közelednie kell; alá kell tehát írni a pótlék-czikket, mely által Austria biztosíttatik, hogy azon esetre, ha az oroszok által meg fogna támadtatni, Poroszország segítségére leend. Ezen aláírásban semmi veszély nincs, miután az orosz kormány a 4 pont elfogadása mellett kibékülni kész. Ez körülbelül a porosz eszmék logikai rende. Igaz, ily előzmény után Poroszország nagy szolgálatot tehet az orosznak, ha a békét helyreállítani sikerülene. Hanem ezen lehetőségre,úgy véljük, a porosz békebarátok kissé túlságos biztossággal építenek, s ha a béke helyre nem áll, Austria azt nyeré, hogy érintett esetben Poroszország neki segítséget tartozik adni. Ennyiből tehát Nesselrode legújabb békerohama nekünk jó szolgálatot ten. Paris, nov. 26. —S.— A császár levele a keleten levő franczia seregek főparancsnokához szokatlan fontossággal bír. Magában foglalja nemcsak azon őszinte vallomást, miszerint a várandó siker gyorsasága iránt illuziót csináltak maguknak, melyet egyébiránt az almai ütközet igazolni látszott, hanem megerősítését ama tudósításnak is, hogy az egyesültek csak az erősítések megérkezése után fognak újra támadó hadműködésheznyúlni. A császár köszönetet mond a tábornoknak azért, hogy az eddigi körülmények közt Szebasztopol megrohanását meg nem engedte. Talán e szavak némi szívesség Anglia iránt, mert azt beszélik, hogy Palmerston lord panaszkodott volna azon hit miatt, mikop Szebasztopol megrohanása még csak azért nem történt meg, mivel Raglan lord és a többi angol tábornokok megtagadták beleegyezésüket. De különösen fontos a jelentés egy hatalmas diverzióról Besszarábiában, mert miután a kormányok maguknak csakugyan nehezen fognának e diversióból nagy sikert ígérni, ha azt csak a török seregnek kellene tennie, ebből következtetni lehet, miszerint a már három nappal ezelőtt köztudomásra jutott hír, hogy két hadosztály fogna a dunai fejedelemségekbe küldetni, csakugyan alapos volt. Hogy hol és mikép alakuljanak e hadosztályok,ez iránt még mit sem tudunk, talán Dulac és De Sallee hadosztályai, miknek hajóra szállítása megkezdetett, rendelvék a dunai fejedelemségek számára. Egy 9. és 10 ik hadosztály alakítása egyébiránt elhatározott tény, s azonkívül minden ezredből 60 ember küldetik keletre. Ezen utóbbi rendszabály tanúsítja, hogy a kormány hű marad a maga rendszeréhez, minden ezredekből a legidősb legénységet a harctérre küldeni; ezáltal mindenesetre növekszik a siker bizonyossága, de a veszteségek is érzékenyebbek. A franczia seregek jelenléte a dunai fejedelemségekben politikai jelentőséggel is fogna bírni, mivel azon hírnek, miszerint Austria a szövetségesek működései elé akadályokat gördít, véget vetendneki ezen hírt,melyet daczára Austria kielégítő leyális nyilatkozatainak itt mégis némelyek elhittek, valónak soha sem tartották. Montebello tábornok a hadsereg számára azon kitüntetéseket viszi, miket az méltán megérdemelt; de azon hir, miszerint Can robert tábornok tábornagygyá lön előléptetve, nem valósul. A Krímben levő franczia tábornokok közöl egyik itt élő apának azt írta, miszerint az erősítéseket nagy türelmetlenséggel várják, mivel ezek nélkül az oroszok részéről netán ismételt megtámadás az egyesültekre nézve nagy veszélylyel fogna összekötve lenni. Egy német kormány követéhez állítólag tudósítás érkezett, mely szerint az oroszok nov. 5- ke után 30,000 főnyi erősítést kaptak volna A franczia fegyvertárakban nevezetes tevékenység uralkodik, s a valence-avignoni vasút négy nap óta oly nagy tömeg mindenféle hadszerrel van elhalmozva, miszerint minden magánküldönyzések félbeszakítvák. Elhatározott ténynek látszik, miszerint mind a párisi mind a londoni bank 250 milliónyi előlegezést adand kincstárjegyekre. 58.BUDAPESTI HÍRLAP Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunevalderház) 2-ik emeletben. Megjelenik e lap, hétfőtg a főbb ünnepek utáni napokat kirívó, mindennap reggel. Előfizetési díj: Vidékre : félívre : 10 írt., évnegyedre: 1 ír: 20 kr. Helyben:1 1 évre: 8 frt., évnegyedre: 4 írt. — A hirdetie» kettosőr halálozott sornak egyszeri beiktatásáért 6 kr. tr.bt*Szőrlért pedig 4 kr. szímltatik — ügyes színi 20 pk* Sldflseth.tl - helyben hivataliban Here János könyvnyomdájában (Országut Kunéval -derhíz), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Az előfizetést tartalmazó levelek a film, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmantasfetve Egyenesen a kiadd hivatalhoz ntertanddk Austria! birodalom. 6 écs, nov. 29. Az Austria és Poroszország közt kötött pótszerződvény nov. 26-kán íratott alá, s már rikán remélik, a most már közös indítványnak a két német nagyhatalmasság részéről a szövetség gyűlés elé terjesztetését. Annak sikere kétségtelen, s remélhetni, hogy a teljes szavazategységet Württemberg és Mecklenburg nem fogják zavarni. A szövetség elé három javaslat fog terjesztetni: 1. A 4 pont elfogadása a békealkudozások alapjául. 2. A köteleztetés, Austriát, ha a dunai fejedelemségekben támadtatnék is meg, segíteni. 3 Előintézkedések tétele a hadkész állapothoz. — A „Preusz. Corr.“ alább olvasható czikkében megmutatni igyekezik, hogy a négy garantiapont változtatás nélküli elfogadásával Austriának és a többi német államoknak, mint a békeföltételek maximumával, meg kellend s a nyugati hatalmaknak meg lehetne elégedniük. Azonban azt e pillanatban, midőn a hadfolytatófelek minden hatalmukban álló erőt megfeszítenek, hogy a csatamezőn maguk részére döntsék el a kérdést, alig lehet föltenni, hogy az egyik fél által a mostani harczok előtt elutasított álláspontra a másik fél most visszamenjen, s azt a békealkudozások egyedüli alapjául elfogadja. Attól függ minden, miképen fogják az egyesült Austria, Porosz- és Németország az orosz engedményeket a nyugati hatalmaknál érvényesítni. Mindenesetre, mint a ,,Schles. Z.“ megjegyzi, négy garantiapont jelenleg inkább csak bevezetéséül mint alapjául szolgálhat a béke művének. — Helyesen látszik felfogni a „Bresl. Z “ a pótczikk aláírása által keletkezett viszonyok és kötelezettségek sajátképi mibenlétét, állítván, mikép Poroszországnak a pótczikk által nem volt szándéka Austriát Oroszország javára a négy garantiapont alapjához feltétlenül bilincselni,csakhogy e tételt valódilag úgy kell megfordítanunk, hogy a bécsi kabinet szilárdsága Poroszországot lemondásra birta e szándékról melyet kétségkívül táplált. A pótczikkben ugyan — így folytatja a levelező — az augustusi jegyzékbeli négy garantiapont a békealkudozások használandó alapjául van felállítva, de ez nem zárja ki azt, hogy Austria azoknál tovább menő követelésekhez, ha azokat a magas általában Középeurópa érdekeivel egybehangzóknak találná, egyezését ne adná. Csakhogy Austria, mint a jelen esetben midőn az áprilisi szerződés kiterjesztése és a garanciapont elfogadása forgott fenn, Poroszország és a több December 1-n 18542 szövetséges társak különös bejegyezésére lesz utasítva, ha ezeknek támogatását igénybe venné. — Azon hír, mintha Pária és Londonból a bécsi kabinethez eldöntő fellépést kivánó felszólítás intéztetett volna, s mintha a nyugati hatalmak nem volnának egy értelemben az Austria által utóbbi időben Poroszországházi viszonyait illetőleg tett lépésekkel, teljesen alaptalan. Sőt inkább, mint a „Schi. Z.“nak is írják Bécsből, Austria magatartása mind Pária mind Londonban a legbarátságosb elismerésben részesült, s különös megelégedéssel fogadtatott azon utasítás tartalma, melyet a bécsi kabinet elnökségi követéhez Frankfurtba intézett, ugy b. Bourqueney mint lord Westmoreland gr. Buol ő excjánál egészen ily értelemben nyilatkoztak. Az „Indepberge“ közli Bud grófnak f. é. nov. 9-ki sürgönyét, melyet gr. Eszterházy György austriai követhez Berlinben, az oct. 30-ki porosz jegyzékre válaszul intézett. Azt holnap fogjuk olvasóinkkal közleni. — A "„Triest. Z.“ jelenti Bácsból : Orosz b. Sigitz, ki egy idő óta itt mulatott, a legközelebb kötendő orosz kölcsönt illetőleg előkészítő lépéseket tett. Az itteni pénzaristokratia csak kevés reményt nyújtott neki a részvétel iránt, úgy hogy K. Stieglitz elégületlenül hagyá el a székvárost. Lembergből nov. 25-ről írják a bécsi ,Lloyd“-nak: „Úgy látszik, hogy a következő tudósítás nagyrészben képes eloszlatni az Oroszország békehajlamai iránt netán létező illusiókst. Közlöm azt úgy mint kaptam , s minden következtetésektől tartózkodom, a hír elég világosan szólván. „Az orosz kormány mindennemű gabna kivitelét eltiltotta.“ KÜLFÖLD. Tudósítások a harczterekről. Délkeleti csatatér. A krími rendes tudósítások nov. 19-kéig, táviratiak 22-ig terjednek, s nevezetes eseményt nem jelentenek. De arról értesülünk azokból, miszerint a szövetségesek oly közel nyomultak Szebasztopolhoz, mikép az új erős bombázás azonnal el fog kezdetni, mihelyt a várt erősítések az ostromló sereghez elérkezendnek,és az annyiszor elhalasztott roham Szebasztopol ellen egész erővel fog intéztetni. Az eső- és hóvegyes zivatar, mely nov. 12- től kezdve a feketetengeren és Krím partjain dühöngött, szintén járult az ostrommunkálatok hátráltatásához. Csak 19-kén érkezett öt nap óta az első gőzös Krímből Várnába, ugyanazt jelentvén, mit Odesszán át érkezett közlésekből tudunk, hogy az egyesültek hajói az Eupatoria és Konstantin fok közti partoknál tetemes károkat szenvedtek. A legújabb adatok szerint az egyesülteknek mintegy 60 hajója, köztük több sorhajók sülyedtek volna el, s a Pontusflotta 16-ka óta a szélrózsa minden irányában szét volt szórva. E hitek remélhetőleg nagyítva vannak, s érdekkel várjuk a hiteles részletes tudósításokat. A Balaklavába küldött legutolsó hajók leginkább sátorokat szállítottak a krími hadsereg számára, és a téli hadjárathoz szükséges készületeket, azonban senki sem hitte, hogy a hadiműködésekben hosszabb szünet álljon be, minthogy azon vidékeken a hó is ritkán tart tovább egy napnál. A „Soldfrd“ közlése Krimből nov. 15-ig terjed . Az oroszok a nov. 5-ki ütközet után az északi erődbe, s a makenziai táborba vonultak vissza, s a váradokban okozott károk kijavításával foglalkoztak; e károk csekélyek, kivéve a veszteglőerődöt. E munkát, melyben 21,000 ember vett részt, az egyesültek nem háborgatták. Az utóbbiak tüzelésüket néhány napig megszüntették, mivel Kamara és Kadikoskánák állomásukat erősítették meg, s új sátortábort állítottak. 11- kén a tisztalepek újra működtek, s a tüzet a bástyák erősen viszonozták Esti 6 órakor az ágyuk mindkét részen elhallgattak. Az orosz tartalékok adói oroszországi utakon folyvást vonulnak Krímbe, s a dmester- és azovezredek szakaszai 12- kén mentek keresztül Perekopon, 1200 lő- és élelemszerrel rakott kocsit kísérvén Szebasztopolba. Az összeköttetés tehát Perekop és a tengeri vár közt nincs háborítva. A legénységet és éleimet Mencsikoff be óhajtva várta. Az orosz haderő most 104 zászlóaljból áll, melyek egyike sem megy fölebb 900 embernél. Az élelemszer fogy, s a szükségletet a szállítmányok csak szűken fedezik. Az egyesültek sokkal jobban