Budapesti Hírlap, 1855. március (657-684. szám)

1855-03-03 / 659. szám

megc­áfolja azon némely lapok által terjesztett híreket, mintha la Mancha síkjain némely fegyveres egyének s a katonaság közt összeütkö­zés történt volna, s mintha a toledoi úton egy kocsi foglaltatott volna le nagymennyiségű lán­­csákkal. Az „Espana“ szerint úgy látszik, hogy a je­len nehéz helyzet következtében a belügyminiszer elhatározá, mikép a ministériumnál egy csapat katonaságnak éjjel-nappal készen kellene magát tartania, hogy a szükséghez képest használtas­­sék fel. A hadsereg-tartalék szervezése iránti terv értelmében annak valódi létszáma 80.000 főre fog emeltetni, 80 zászlóaljat képezvén. Ezen zászló­aljak közül 50 tüstént, 15 más zászlóalj a jövő évben, s a többi 15 mindegyik következő évben fog szerveztetni, mig csak a 80 zászlóalj ki nem lesz egészítve. Az eladható papi javak értéke mintegy 15­­0 millió reálra megy föl. Hir szerint 01­o­z­a­g a legközelebb Párisba utazand. A kormány ezen diplomatának Partebani jelenlétét nélkülözhetlennek tartja oly perczben, midőn Spanyolország ellen mindennemű össze­esküvések koholtatnak. Hihető, mikép Olozaga nem várandja be az alkotmányalapok fölötti viták végét. A kormány nem járult azon Navarra ne­vében tett kívánathoz, mikép e tartomány a ka­tonai összeírás alól fölmentessék. Úgy látszik, a spanyol kormány el van tö­kélve annak kijelentésére, mikép a cubai ha­tóságok túlmentek teljhatalmaikon, a Black­ Warrior- féle ügyben.Ennélfogva a spanyol kor­mány hajlandó, jogos kármentesítést adni. Lu­­z úri aga holnap ezen ügyet a ministeri tanács elé terjesztendő Eddigelő főleg S­o­u­­­é jelenléte akadályozó ezen kiegyenlítést. A „Triest. Z.“-nak feb. 24-ről írják: „Teg­nap éjjel b. Bruck Konstantinápolyból a piraeu­­si kikötőbe megérkezett s reggel Athénébe ment, hol a király által audientián fogadtatni szeren­csés volt, mely majd két óráig tartott. A palotá­ból b. Bruck egyenesen hajójára tért vissza s tegnap d. u. félnégy órakor elhagyta a kikötőt. — Mercier franczia k követ szintén bemutatta­­tott az udvarnál s ő felsége átvevé tőle megbízó­levelét. Ő másnap a királyi ebédre meghivatott.“ Legújabb posta: Bécs, mart 2. A „Wanderer“ jelenti, mi­ szerint gr. Rechberg Frankfurtba már eluta­zott, Prokesc­h-ist­e­n helyett székét a szöv.­gyűlésnél elfoglalandó, és a haladéktalan mozgó­sítást indítványozandó. Pár­is. A senaturnak számos tagjai elhatá­­rozák, Napóleon császárt egy feliratban arra kérni, hogy a jelen krcsis alatt Párist ne hagyja el. A franczia nép alsóbb rétegei igen nagy ro­­konszenvvel néznek a császár krimi útja elé. A seregnél a császár szándéklott utazása nem kevésb­é előnyös hatást tesz. A párisi s lyoni helyőrségnél egy oly kérvény köröztetik, mely­ben a tisztikar a császárhoz azon kérelm­et intézi, mikép mindegyik ezredből egy, sorshúzás útján kijelölendő tiszt kísérhesse el a császárt Krímbe. A „Constitutionnel“ egy vezérczikkében megerősítni látszik azon hírt, mikép a császár sze­mélyesen parancsnokságot szándékozik átvenni. Az eupatoriai orosz támadás, török for­rásokból eredő közlések szerint valóságos ro­­hamkísérlet lett volna, melyet tetemes haderők kezdettek. Az orosz hadtest, 36 zászlóalj gya­logság, 6 ezred lovasság 80 ágyúval, 17-n nap­keltekor a támadást elkezdte. A roham több he­lyen lajtorjákkal kisértetett meg, s a harcz csak­nem öt óráig tartott. A tenger felől Eupatoria védelme 4 angol, 1 franczia és 1 török hajó tü­zelése által támogattatott. Az oroszok­­állítólag­ 453 embert s 300 lovat hagytak volna a harcz­­téren. A törökök vesztesége 277 sebesült s 90 —­60 halott,79 lovat is vesztettek. Szeli­m pasa le­esett , a sebesültek közt van Szolimán pasa, R­u­s­z­t­e­m bey és I­z­m­a­i­­­p. Egy franczia hadsza­kasz, mely a harczban részt vett, 4 halott és 9 se­besültet vesztett. Az eupatoriai helyőrséget legna­gyobb örömbe helyezte a roham visszaverése. Az orosz csapatok 18 ig Eupatoria közelében maradtak, aztán Szimferopol felé visszahúzódtak. (E közlés­sel lényegileg egybehangzik lord Raglannak Londonban közzétett sürgönye.) Távirati sürgönyök. Páris, feb. 28. A „Moniteur“ szerint, Niel­­nek Krímbe visszatérend Berlin­, mart. 1. Lord Rüssel tegnap délben ide érkezvén, már délután hosszas érte­kezlete volt a ministerelnökkel, s ma délben a ministerelnök jelenlétében sokáig tartó audientián volt király ő felségénél. Hága, febr. 28. A külügyminister egy in­­terpellátióra válaszolva jelenti, miszerint Német­alföld nyíltszívű, szigorú semlegességi politikát követ. Külső nyomás nem történik. Triest, feb. 28, esti 10 órakor. B. Bruck cs. kir. internuntius ide megérkezett, s holnap Laibachba utazik, a pénteki gyorsvonatot el­érendő, Konstantinápolyból szárazi utón feb. 22-ről érkezett közlés jelenti, miszerint a dunai zárlat megszüntetése hivatalosan kihirdettetett. A gabnakivitel a török tartományokból újra el­­tiltatott. Pest, mart. 3. * Tegnap f. hó 2-án b. e. I.F­er­e­n­c"z C­sá­szár ő Felsége halálának évnapjára a budai vár­­plébánia-templom­ban ünnepélyes gyászisteni tisz­telet tartatott, melyen Károly Ferdinand és József féligek ő cs.k. fenségeik, gr. Leiningen Krisztián alt­. és kormányzói adlatus ur ő tőmél­tósága s több magasrangú katona és polgári ven­dégek , s tisztelkedő hatóságok, és nagyszámú közönség vett részt.­­ A budapesti cs. k. rendőrség egy közelebb­ről kiadott falragaszi hirdetésében a két város la­kóit figyelmezteti, miszerint azon esetben, ha a Duna Budán valósággal kiöntene,a veszély a halász­­bástyáról kurta időközben egymásután történő há­rom ágyúlövés által fog jelentetni.­­ Egy közelebbről megjelent igen fontos és érdekes irodalmi újdonságra figyelmeztetjük olva­sóinkat : ,,A XIX. század uralkodó eszméinek be­folyása az álladalomra. Irta b. Eötvös József. Második kötet. Pest, 1854. (Emieh G. könyvnyom­­dája).‘‘ E tartalomdus, magában sok tudományt és politikai bölcseséget egyesítő munkának első kötete ezelőtt három évvel jelent meg, s már akkor nagy fi­gyel­met gerjesztett, sok különböző és eltérő néze­tekre adott alkalmat, sokan beszéltek, ítéltek róla, midőn kevesen értették. A munka kevéssel ezelőtt Bécsben német fordításban is kiadatott. Azon első kötet, ha nem csalódunk, az általános elveket vagy inkább eszméket foglalja magában, a most megjelent második a gyakorlati eszméket terjeszti elő, s épen azért a munka becse és lényege épen ebben foglal­tatik. Ki tudja, hogy az egész polgári társaság, minden emberi és társadalmi institutiók eszméken alapulnak; ki tudja, hogy a 19-dik században tör­tént, a f­ednek több részére kiterjedő, de kivált Európát gyökeresen átalakító, lehet mondani, egé­szen új világot teremtő roppant változásokat, ezek­nek minden következményeivel együtt, eszmék nézték elő, az könnyen felfogja fontos voltát és jelentőségét azon politikai munkának, melynek tár­gya épen a 19-dik század — mondhatjuk, az esz­mék által hatalmas század uralkodó eszméi­nek befolyása az álladalomra. Szerző neve ismere­tesebb a haza, tiszteltebb a tudós világ előtt, mint­sem ajánlásra lenne szüksége e legújabb művének, mely minden értelmes és közügyekkel foglalkozni szerető főt gondolkodásra , elmélkedésre hí fel. Eltérő, az író nézeteivel szembeálló, azokat megtá­madó vélemények és nézetek e második kötetre nézve sem fognak hiányozni, mik a német sajtóban már részint fel is merültek, s egyszersmind bizony­ságául szolgálnak annak, hogy a tudós német kö­zönség előtt a munka igen nagy figyelmet gerjesz­tett. Hat könyvre van e második kötet osztva . Az első előadja a szabadság, egyenlőség és nemzeti­ség eszméjét, a második az állam czélját, har­madik az egyéni szabadság biztosítékait, negye­dik a központosítást (ennek szerző határozott ellen­­zője), ö­tö­d­i­k az állam egyes részeinek teljes ön­állóságra, s az államhatalomnak korlátlan uralomra törekvése korlátozását, végre hitodik a haladás általános törvényeinek befolyását az állam szerkeze­tére. E tartalom eléggé mutatja azon roppant esz­megazdagságot, mi a munkában foglaltatik, és fényes bizonyságot teszen szerzője sokoldalú tudomá­nyos műveltségéről, s kivált a politikában és ennek különböző ágaiban avatottságáról. A munka bírálatát, vagy helyesebben ismertetését örömest ígérjük ol­vasóinknak, ha szerencsések leszünk találni egy ahhoz értőt — ki természetesen szinte csak egy második b. Eötvös József lehet. Ide illik valóban Plinius mondása : „tt de pictore, sculptore, fictore nisi artifex judicare, ita, nisi sapiens, non potest perspicere sapientem.“ — Jövő vasárnap f. hó 5-én tartatik az itteni helyét, hitvallásunk templomában néhai gr. T­e­l­e­­­k­i József ur ő excja halotti gyászünnepélye, még pedig három beszéddel, a miket n. t. Török Pál helybeli pap és esperes, I. Tomp­a Mihály hamvas pap, s végre helybeli ágostai hitvallású pap és es­peres n.­t Székács József urak fognak mondani. A régi jó idő szokása és a vallásos türedelem e sze­rint szépen lesz egyesítve a hajdankori hazafi ma­gyar érzelmével, a jelent felvilágosodott bölcs szel­lemével egyaránt képviselő régi magyar főúr temetési tisztességtételén. * Az itteni német színpadon Szabó­né assz., mint a szinlap jelenté, a kolozsvári nemz. színház tagja, m. feb. 28. német nyelven első kísérletet tett, (mint halljuk,már N. Szebenben is játszott néhány­szor) Mosenthal „Deborah“ czimű drámájában a czímszerepet adván. E kísérlet ránézve idegen, szín­padi nyelv betanulásában több eredményre mutatott mint talán a közönség várta volna, hanem szerepfel­fogás, játék s kellő szavalat tekintetében még igen­­igen sok hiányokat tüntetett ki. Sz.­assz. Deboraht bizonyos nemével az elaléltságnak játszotta, állapota annyira szenvedőlegesnek látszott, hogy a néző­ De­borah lemondó de erőteljes, nemes elhatározású lelkét a szenvedőlegesség és lehangoltság e kifeje­zésében sehogy sem találhatta föl, pedig alakja és orgánumában elég buzdító van e pálya tökéletesí­tésére. A kis de szívesen bátorító közönség a na­gyobb jelenetek után egypá­rszor kihívta. Ugyan e színpadon R­o S Sarolták, a­ javára adatott marc­­­tius 1-n „Montecchi és Capuletti“ daljáték, zenéje Bellinitől. Romeo szerepét a jutalmazott k. a., Jú­liáét Brenner k. a. adta, a Gentiluomo­ur egyik növendéke, kik mindketten kedvesen és többször köztetszést nyerve énekeltek , s zajos tapsok közt kihivattak, valamint a jutalmazott számos koszo­rúkkal és versekkel is, miket a karzatról hánytak le, tiszteltetett meg. M­a­y­e­r úr is tetszett szabaton énekével Tybald szerepében. B­r­e­n­n­e­r k. á. hs tanulni fog s maga kiképezését, mint elkezdette, lankadatlan buzgalommal folytatja — bizonyosan díszére válhatik bármely színháznak. * A mesterinasok számára itt megnyitott va­sárnapi iskolák a legjobb befolyással vannak az iparos osztály körébe tartozó ifjúságra , mi legjob­ban kitűnik abból, hogy a különböző iskolákat mint­egy 4500 tanítvány látogatja. * Az alagút építése gyorsan halad előre , se időt se pénzt nem kimérnek, hogy s­e nagyszerű mű gyorsan befejeztessék. A központtól fogva, hol a kervezés megkezdetett, ötven­ölnyire már mind a két oldalon készen vannak, s úgy hiszik, hogy ez év végéig az egész kiboltozás be lesz végezve. * A dunagőzhajózás részéről a mai napon már az első intézkedések megtörténtek a hajózás meg­nyitására. A Duna Bécs közelében, ha­bár nem jég­­mentes, de mindazáltal elég nyitva van, hogy ha­­józtassék. A vízáradás veszélye Bécsre nézve egé­szen megszűnt. * A dunagőzhajózási társaság az idei hajójárat újra megkezdésével a javak általános biztosítását hozandja be, s a biztosítást a szállítmányok átvé­telének föltételéül nyilvánítja. * Treichlinger műárusnál, a múlt farsang kedveltebb tánczzenéiből ismét három darab jelent meg, u. m. „Lenke-polka“ T­a­lián Gyulától, „Jogász-polka“ Farkas Károlytól és ,,Ifjak-báli emlékpolka“ Hupf Ágostontól. * Kolozsvárit a ritka fényű s e felett még tartósabban a hazafi és honleány­ részvét fényével ragyogó három tánczvigalom, az ottani nemz. színház javára tisztán 1063 fit 19 krt jöve­delmezett; ez öszveg az orsz. bizottmány rendelke­zésére adatván, a színház körül közelebbről tett é­­pítési költségek utólagos fedezésére fog fordíttatni. Szép bizonysága ez nemzetiségünk,s egyik hatalmas támoszlopa: a művészet szeretetének. A „Hetilap“ e tárgyban írt lelkes szavait és köszönetkifejezését minden buzgó fia a két testvér házának örö­­mei aláirandja.­­ A Münchenben megjelenő „Fliegende Blät­ter“ czimű képes és életes lapnak egyik közelebbi számában egy kurta és vaskos török „Ein Diogenes in der Krim“, mint neveztetik, kezében lámpással keresi az angol tábort és kérdi : „Erlauben’s, ver-­­zeihen’s, haben’s die englische Armee nicht ge­­seh’n?“ * Turin­ból febr. 17-ről, egy borzasztó hegy­­omlásról tudósítja a maglandi lelkész az Eco du Mont Blanc-ot. Jan. 25-kén estve nem messze onnan egy hegy csúcsát látta mennydörgés-szerű robajjal a völgybe leomlani. A környékbeli házak mintegy 8 perczig rengettek a rettenetes szikladarabok folytonos esésétől. Egy nagy erdő végké­­ elpusz­tult és elboríttatott. A kő és homok utána omlása az egész éjen át tartott, úgy hogy következő napon az út 10 lábnyi magasságra, 100 metre hosszan és 62 metre szélesen sziklaomlékekkal és görgetegekkel volt borítva, nem számítva az egyenkint és több­nyire egymástól távol fekvő szikladarabokat. Felhívás. Miután az Ipolysajó - völgyi vasút létesítését eszközlendő társu­lat alakítása végett f. mart. hó 17-kén a nem­zeti múzeum teremében tanácskoz­mány fog tartat­ni, ennélfogva mindazok, kik e hazai vállalatban magy­at közelebbről érdekelve hiszik, tisztelettel felhivatnak, miszerint a nevezett napon délelőtti 10 órára az említett helyiségben fennkitett czélra megjelenni szíveskedjenek. Pest, márt. 1-jén 1855.­­Birányi Ákos, id. tollvivő. *)] Napi hírek és események. Dánia, Kopenhága, feb. 25. A „Hamb. Nachr.íz­nek távirják . A volksthing tegnapelőtt megsza­vazta a fővámigazgató fizetését és az őszal­­kotmány keresztülvitelére kivántató pénzöszveget, melyben a birodalmi tanács számá­ra­, korábban megtagadott öszveg is bennfoglal­­tatik. A fináncztörvény második tárgyalása teg­nap bevégeztetett.­­ Az alaptörvény megszorí­tását illető törvényjavaslatot második tárgyalás-­­ban a lands thing elfogadta. Schweiz: A szövete, tanács egy válaszirata a berni kormányhoz helyesli a toborzási tilalom szigorú fenntartására ez által tett intézkedéseket, annyi­val inkább, mert ez intézkedés a legtökéletesebb egybehangzásban áll a szöv. tanács által f. é. jan. vége óta hozott határozatokkal , valamint azon felhívásokkal, miket a szöveti, igazság- és rendőrügyi osztály azon kantonok rendőrhatósá­gaihoz intézett, melyekben alaposan gyanítani lehetett, hogy tilos szolgálatra toborzások fognak történni Febr. 19-én tétetett közzé a Bern kormánya által a toborzásokra vonatkozólag 9-én a kor­­mányt helytartókhoz intézett körlevél. Az azon „komoly kérdés“sel kezdődik, mit kelljen tenni­­ azon valószínűséggel szemben, miszerint a kan­tonban, vagy általában Schweizban, vagy annak határánál külkatonai szolgálatra toborzás végett kísérletek fognak történni. A válasz a fennálló kantoni és szövetségi törvényekben fekszik, me­lyek közöl négy idéztetik 1816, 1826­ és 1849. évekből Azokból két elv keletkezik. Egyfelől minden polgárnak szabad tetszésétől függ ön­kényt s előleges csábítás nélkül idegen hadiszol­gálatba lépni, de hazája iránti szolgálatra akkér marad kötelezve, miszerint közveszély idején visszahivathatik. Másfelől mindennemű toborzás s édesgetés idegen hadiszolgálatra belföldön bün­tetés alatt tilos. A büntetés (hat évi fogság és pénzbírság) kiterjed azon toborzóirodákban al­kalmazottakra is, melyek Schweizon kivül állít­tatnak, a toborzási tilalomnak schweizi területen kijátszása végett. A kormányt helytartók most felszólíttatnak, e törvényes határozmányokat, kü­lönösen pedig azt tiszteletben tartatni, mely min­den katonakötelezettet, ki katonai engedély nél­kül megy külföldre, büntetéssel fenyít. A frei­­burgi Saanen-járás főnöke az alatta levő község­tanácsokhoz egy körlevelet bocsátott, mely a franczia idegenlégió számára a toborzásokról be­­­szél, mik „nagyszerű arányban f­­űzetnek Figyel­meztet, hogy éles szemügygyel legyenek a „lé­­lekvásárlás“ra, mely ellen a legszigorúbb bün­tetőeljárást fogja elrendelni. Ez az államtanács akarata. Görögország:­ Athénéből, feb. 16-ról írja az „Oss. Tr.“ A kormány az Oroszországtól régebben vásárolt három hadijárművet, a Francziaors­ág és Belgi­umban vett s a thesszáliai s epirusi lázadáskor le­foglalt fegyvereket átvette.­­ A legutolsó posta azon hírt hozta , miszerint Maurokordatos ministerelnök élete ellen merény kísértetett meg Most az sül ki, hogy a vádlott a kivont pisztol­lyal nem a Maurokordatos hanem saját életét a­­karta a ministerelnök jelenlétében elvenni. Miután J­a­­­m i­s nagy többséggel a képvi­selő kamra elnökévé megválasztatott, az végre működését elkezdte. Az ellenzék a phanariota­­ministerium ellen naponkint erősbödik és szi­lárdul. E­miatt az kénytelen volt egymásután több napilapot lefoglalni. Feder bajor k. ezredes, ünnepélyes audientián átnyújtó a királynak rend­kívüli követi megbízólevelét. Törökország:. B. Koller feb. 22 én volt bemutatóau­­dientián a szultánnál Tseragánban. Konstantiná­­polyba folyvást érkeznek erősítések, melyek ré­szint a főváros közelében gyűlnek össze, részint azonnal tovább mennek Krímbe. Ámbár az egés­­ségi állapot a krími seregnél naponkint javul , mégis Konstantinápolyban a szövetségesek kór­házintézetei mind nagyobb nagyobb kiterjedést nyernek, úgy látszik, hogy közelgő nagy hadie­seményekre készülnek. A „Journ. de Const.“ teljes leírását adja a­­zon bálünnepélynek, melyet K. Bruck a színház­­helyiségekben a szegények javára, elutazása e­­lőtt rendezett. ,,Ez ünnepély“ — mond a neve­zett lap — „hála Bruck úr jóindulatának, a legszebbek és legfényebbek egyikévé lön , minő­ket Konstantinápoly valaha látott. Az előcsarnok virágok­ és lombokkal elmésen volt diszítve , a terem a virágfüzérek és szőnyegzetek által, melyek azt ékíték , valamint a pompás világítás által, meglepő látványt nyújtott. A páholyokban a legdúsabb és választékosabb öltözékek ragyog­tak. Földszint és a tánc­teremmé alakított szín­padon a legderültebb és tarkább tömeg hullám­zott. Az ünnepély, melyet K. Bruck, valamint a többi hatalmak képviselői jelenlétükkel díszí­tettek, kora reggelig tartott. Belépti- és páholy­­jegyekből 240,ulló piaszter folyt be, mely öszveg a szegények közt nemzetiség és hitkülönbség nél­kül elosztatik.“ L e 8 s e p s Konstantinápolyba érkezett, hogy a porta egyezését a suezi szoros átmetszéséhez kieszközölje. S­z­a­i­d pasa egyenesen a souverain iránti tiszteletből kívánta ez egyezést, de választ Konstantinápolyból nem kapott, s azért Les­­seps személyesen jött az ügyet bevégezni. E­­gyiptomban attól félnek, hogy az angol befolyás, név szerint lord Redeliffe a vállalat ellen fog működni. De nem kétlik, hogy Lesseps a dol­got hamar bevégzendi. Az orosz occupatio alatt Oláhországban a törvénykezésben behozott változtatások egy fe­jedelmi bocsátvány által újra eltöröltettek , mert azon változtatások sok pontban nem egyeztek meg az államalaptörvénynyel. Ellenben azon hír, miszerint mindazon oláh alattvalók , kik orosz rendjelt nyertek , azt vissza tartoznának adni egyelőre alaptalan.­­ Az oláhországi c­. k. fő­­consulság felszólítása következtében a belügymi­­nisterium a tisztviselőknek ajánlotta , hogy min­den zsarolástól s törvénytelen adó szedésétől tar­tózkodjanak. 3639 Kereskedelmi, gazd. s iparhírek. * Pesti gabnaárak : bánáti t. búza, 1 a. ausz. m. 6 fit 40—7 ft 24 kr., tiszai 6 ft 30—7 ft, bács­kai 6 ft 24—6 fit 40 kr., oláh régi 4 ft 48—5 ft 6 kr., uj 6 ft—6 ft 18 kr., kétszer. 4 ft 50—5 ft 8 kr., árpa 3 ft 12—3 ft 44 kr., rozs 4 ft 50—5 ft 36 kr., zab 2 ft 11—2 ft 14 kr., kukoricza, régi 3 ft 40—4 ft 4 kr., uj 3 ft 28—3 ft 40 kr., köles 4 ft 36—5 ft 10 kr., repeze 8 ft 30—8 ft 50 kr. * A­rad, febr.­­S5. A kukoricza iránt jó han­gulat van : mérője még mindig 3 ft. A kenyérnek vala mint eddig, máig is elhanyagolt. Szesz csak kis részletekben kelt, foka 40l/a—41 kr. edény nél­kül. Komló 45—50 fit mázsája. * Uj b e c s­e, febr. 25. Utaink járhatatlan ál­lapota miatt a múlt héten egyáltalában nem rkez­­tek szállítmányok. Az árak változatlanul : búza 5 ft 48—6 ft 36 kr., árpa 2 ft 30—36 kr., zab 2 ft 10—12 kr., mérője. .. árpa 7 it au—60 kr., kukoricza 3 ft, köles 3 ft 16—24 kr. *) Tisztelettel fölkéretnek a többi lapok szerkesztő­ségei e felhívás közlésére. Bécsi börze martius 2-ról. Státuskötelezvény dto Bécs, mart. 1. Agio: arany 3-%, ezüst 27 x/%. Dunavizállás. Mart. 2. (reggeli 7 óra) 13 '2“ 0'' 0 fölött. 1834—ki sorsjegyek 100 ftos . 1839-ki­s 100 .. . . . . 119 Bankrészvény . . . . . Északi vaspálya 1000 . . . . . 997 . . . 1800

Next