Budapesti Hírlap, 1855. március (657-684. szám)

1855-03-28 / 681. szám

Pest, Szerda, 681. Martius 28-n 1855 Megjelenik 6 la­p, vasárnapot és az ünnepnapokat kivéve, »hindéknap délután 4 .órakor. Előfizetési díj’: Vidékre 1 :­tó írt., évnegyedre: 5irt. 20 kV. Helyben, félírré: 8 .frt., évnegyedre 4 írt. — A hirdetések Ötször halálozott sorának egyszeri beiktatáséért 6 kv, több­szöriért petsig 4 kV, szám­ítta­tik — Egyes Száta 20 pkr.­­«fizethetni — hel­y­b­é­l a lap kiadó hivatalában Herz J­á­n­os könyvnyomdájában (Országut­i Ttinewalder­­hez), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. —Az előfizetést tartalmazó levelek a czím, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt b­é­r­m­e­n­t­e­s­í­t­­­ve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. BUDAPESTI HÍRLAP. Szerkesztői iroda van: Országút, 6. sz* a. (KunewaldUi isaz) 2 ik cm­iiibcn. i«iHkhibl­áiiiMini rmnk­tr-' 1 hfi * 4eó ‘ •' E lap 11%. előfizetőihez és olvasóihoz! Midőn e lap­­, ezt előfizeti­­ és olvasóit a közeledő második évnegyedre előfizetni tisztelettel felhívjuk, kedves kötelességünk­nek ismerjük arról értesíteni, milyer­étt szerencsések voltunk Pafézánk számára közkedvességben álló jeles regényírónk­­. Kemény Z­s­i­g­­­mond urat megnyerni, kinek is egy eredeti történeti novellája­ fogjuk a beálló évnegyedben adni és azt április 5-ki számunkban m­egkezdendjük. T. Cz. olvasóink ebből láthatják, hogy Ígéretünket, miszerint a Tárczát kitünőbb és jelesnevü íróink műveivel diszesítendjük,­— tettel beváltjuk. Az előfizetés­ az a­p­r­i­l - j­u­n­i­u­s­i á­r­n­e­g­y­e­d­r­e helyben 4 pft., vidékre 5 pft. 20 kr. — Az előfizetés Pesten e lap kiddó hivatalában (Országút, Kuneváldérház földszint) Sterz János könyvnyomdájában, vidékén minden cs. k. postahivatalnál b­é­r­m­e­n­­tes levél által történik, rest. mart. 22. 1855. Szerkesztőség. HIVATALOS RÉSZ A beafigytti Mi­ster H­ot­d Károly szolgabiró­ hi­­vatali segédet as. oszt. megyebiztossá a budai Köz­­igazg. területbe kinevezte. A cs. k. pén­zügyministeriu­fi­a Nyitra, Győr, Nagyvárad fis Aráil városokban m­egürült számvi­­teli fttánriék®? áHbmA'Okrá­l­i­át Jó­s­s­y Théo­r hi­vatali­ tisztet a budai pénzü­gykerul. igazgatóság­nál, S­p­i­e­s­c­i­n­g János hivataltisztet a soproni pézügyker. igazgatóságnál, Komlóssy Lipót adószedőt Nagyváradon, és S­t­u­c­­­i­i­­ József aradi gyű­jtőpénztári pékisfcedet kinevelte. A kassai cs. ki érsz. pénzügyigazgatósági­ osz­tály a nála m­egürü­lt pénzügyi fogalmazói állomásb­­a L­o­b­o­s József ideiglenes kincstári fogalmazót Tarnopolban, kinevezte. Az egyesülve­­ fennállott magy­ar­országi e.s. k­. pénzügyigazgatóság az ungvári cs. k. adóhiv­­al­nál II. oszt. s­egédiállomásra Stank­óczy Péter napdijnokot az ottani számvivői osztálynál,­­ ideig­lenesen kinevezte. NEMHIATALOS RÉSZ. Levelezések. Paris, mart. 23.­­—S — Ma általánosan beszélik, miszerint a császár krimi utazásáról végkép lemondott, és pedig rés­zint azért nőivel egy dögvészes betegség mutatkozott, részint mivel most már be van bizonyítva, hogy­ Szebasztopolt nem lehet bevenni. Sőt a Tuileriákban még azon nézettel is meg kezdenek barátkozni, hogy Sze­­basztopol lerontatatása ne követel­­tetesék ^conditio sin^e qua non“ gya­nánt. P o n s a r d az academia tagjává megválasz­­tatott. Tegnap éjjel számos befogatások történtek a külvárosokban. Nagyszeben, m­nrt. 22. , A mit az erdélyi hűt protestánsok , különösen az ágostai hitvallású egyház követői régen vár­tak és reméltek, s a mire volt leghőbb óhajtásuk irányozva, az közelebbről megtörtént, t. i. az u­­tóbb említett egyház ügyeinek előleges elintézése mi bizonyosan főbb vonásaiban mindkét protes­táns egyház végleges szervezetének is alapjául szolgálandó . Epep most jelent meg az egy­ház-, és közoktatási ministeriumnak idei február 27-kén kelt­ rendelete, mely által az erdélyi ágostai hitvallású evangel, egyház képvisele­tét és­­ kormányzását illető i­d­e­i­g­­­e­­n e szabály közzé tétetik. E szabálynak csak a­zért kell ideiglenesen hatályba lépni, mivel 0 és k. Apóst. Felségének végleges határozata csak az említett evangel, egyház további meghallga­tása után történendik. Az evangel, egyház képvi­selete és kormányzása az egyes egyház­községek, a járási községek és az or­szá­gos egyház egyetemes községé­­nek hármas fokozata szerint oszlik el. .Az egy­házi kormányzás orgánumai az egyes egyházi községekre nézve:a p­resbyterium és a köz­ségi nagyobb képviselet, a járási egy­ház­­­községekre nézve a járási cons­is­to­rium és járási egyházi gyűlés, az or­szágos egyház egyetemes községére nézve : superintendentiale consistorium és az országos egyház­gyűlés. Minden egy ■házi községnek jogában áll, papját és papi se­gédjeit s iskolatanítóit választani; a városokban azonban e helyek betöltésében eddig gyakorolt ok­ás még egy ideig fenntartatik. Minden egyes­­yház maga községi ügyiben egy presbiy­­éri­um által lesz képviselve, mely a papból, a­resbyterekből (vénekből), egyházatyákból (Kir­chenväter) és szegények gondviselőiből (Armen­­fleger, Diakonen) áll. A presbyteriumban az ör­­ökséget a pap viszi. A tagok száma a község nagy-­­­ságához lesz szabva, de , egy községben nem­­lehet jól aznál kevesebb vagy 29- nél több. E tagok választatnák,­ de csak önálló községi tagok vál­szthatók, kik feddhetetlen életűek, a községben hírben állanak, s a nyilvános isteni tiszteletben m­int szintén az úri sz. vacsorával élésben egyházi érzelmüket tanúsították, azonkívül már a har­minca évet meghaladottaknak és családatyáknak kell le­­niük- Választó­joggal birnak, minden köz­s­égi tagok,a kik a 20 évet meghaladták, a köz­ség szükségeire űzetnek s állam- vagy köz­ségi hivatalt viselnek, vagy valamely saját űz­et folytatnak , vagy saját háztartásuk van. A presséytérek kötelessége a nyilvános is­teni tisztelet alkalmával a jó, rendre ügyel­­azokat, a kik az isteni tisztelet nem gya­­orlá­sa vagy különben egyházi és keresztényi stélessogük áthágásával botrányt követnek el, a papnak belátás,­intés, vagy fenyítés végett felje­lenteni. Végre a papot­ a, fi - és nővéri valamint szomszédi reflate (Bruderschafts-, Schwester­­chafts-'s­ndr Nacnbafschaftsordnung) felvigyázás­­batt tám­­ogatni. Az egyházatyák (Kirchenmeister, Kirchenvater) az eg­yház jövedelmeit és költségeit illető számadást viszik. Valamint az egyház ingó és a gátián vagyon­ára felügyelnek. A szegény gond isélők vagy atyák (Armenpflege) végre a község­beli áryák és szegényekről gondoskodnak, a sze­­gényi pénzeket kezelik és önkéntes adományokat­­ gyűjtenek. Mindezt evangel, egyháznak azonkivül, mely 300 lélekből áll, lesz a presbytériumon ki­­vül egy nagyobb egyházi községe, mely a presby­­terium­mal egy testületben egyesülvén, a pap­i se­­gédőket és iskolatanítókat választja, az egyház fekvő vagyonáról rendelkezik, az egyházf­ak s egyházi hivatalnokok fizetését meghatározza, de a­mnellett annyiban megszorítva lesz, hogy a papi- s segédek és iskolatanítók jövedelme nem apasztal­­hatik, s a­mely végre, ha az egyház vagyona nem e­­legend­ő, az egyházi község tagjaira az egyenes adó mértéke Szériát pénzkivetést tehet, de egy ily ki­vetésre az engedelmet mindig az egyház- és köz­oktatási magas ministériumtól kell kérni. A köz­ségképviselet végzései csak azután hajtathatnak végre, ha az­ok a járási község dékánja (esperes) által megerősíttetnek. A superintendensnek bizo­nyos esetekben joga van a községi egyházképvi­seletet eloszlatni, és egy újnak alakítását rendel­­­ni. — Egy járás egyes egyházközségei együtt al­kotják a j­á­r­á­s­i egyházközségét, mely a járás mindezt papjaiból és Ugyanannyi világi kül­döttekből áll, kik a presbyteriumok által válasz­tatnak. Az elnökséget azokban a papságtól vá­lasztott dékánok viszik. E gyűlés végzései a su­­perintendens által megerősíttetnek. — Az ors­zág minden evangél egyházközségei egyetemleg az országos egyházgyü­l­és által képviseltet­nek. E gyűlés öszvesen áll 36 tagból, kiknek fele az egyházi, fele a világi rendhez tartozik, s kik, a hivataluknál fogva oda tartozó dékáno­kon kívül a járási egyh.­községektől választatnak és küldetnek. Az országot egyházgyűlés mindig II.-Szebenben tartozik, s az elnökséget abban a superintended viszi, világi tagjai közöl választ a gyűlés két évre egy alelnököt, ki akadályozta­tás esetében a superintendens­ helyét pótolja,­­ általában e gyűlés ügyei vezetésében annak se­gítségére leéled. E gyűlések jegyzőkönyvei meg­vizsgálás és helybenhagyás végett az egyház- és közoktatásügyi magas ministérium elé terjesztet­nek. A megtörtént helybenhagyás előtt,egy hatá­rozatot, séra lehet végrehajthatnák és kihirde-­ tendőnek tekinteni. E gyűlés tektinvője illő fize­téssel állandóul lesz kinevezve, czime : Superin­­tendentialis titkár, és az országos egyházgyülés- től választatik. — Minden járási egyházközség­ben van egy járási consistorium, — sa superintendensi székhelyben egy superinten­­dentiale consistor­ium, — superintenden­­si egyháztanács — mely az erdélyi ágostai hit­vallású evangelicusokra nézve az egyházi ügyekben a főtörvényszéket,teendi. Ez­ egyházi szabály egyház- és közoktatási minister gr. Thun Leo úr ó­éxcjának egy meg­tisztelő leírása kíséretében küldetett le az erdélyi ágostai hitvallású evangel, egyház apostoli buz­­gósága és érdemdús superntendense főtiszt.Bin­der Pál urnak, ki egyszersmind értesíttetett ar­ról, hogy jövendőben az erdélyi említett evangel. egyház superintezidensének rendes hivatali helye N­a­g­y-S­zebenben leend. Az is meg van e leiratban említve, mikép a fels. császári házhoz mindig rendíthetlen hűséggel ragaszkodó erdélyi ágostai hitv. egyház biztosan remélheti, hogy rövid idő alatt a superintendensi dotatiót illető kérdésnek kívánatos megoldásával leend megör­vendeztetve. Végül e kegyes leiratban a közö­s tiszteletben álló, felvilágosodott minister ur ő excja azon óhajtását fejezi ki, mikép a főtiszt, superin­tendens urnak az állam és egyház iránt egyaránt kitűnő ragaszkodását, tapasztalt belátását s buzgó törekvését hitsorsosai iskolai és egyházi ügyeinek javára s előmozdítására még sok évekig megtart­va láthassa. — Szükségtelen mondani, hogy e szabály a mint hű népeit­ atyailag boldogító Fel­séges Urunk császári legmagasb akaratának és kegyességének egyik igen jelentékeny s áldásdús ténye, úgy bizonyosan a mint általában a hű pro­testánsokat, úgy különösen az erdélyi ágostai hit­­­vallásiakat a legélénkebb méltánylásra és alatt­valói őszinte legális hálaérzelemre buzdítandja. Nagy -Várad, mart. 14. Magyarországnak egyik legrégibb és törté­netileg nevezetes városa Nagy-Várad, melynek természettől kies vidéke , egésséges levegője , gyógyvizei kellemes ingerrel vonzottak sok ide­gent e városban tartózkodásra. E körülménynek­­ a város emelkedését és virágzását kellett volna előmozdítani; hogyan van még­is, hogy ezen majd 900 esztendős város, mindamellett, hogy kebelében 1 császár, 4 király és két királyné te­­temei nyugosznak, kik életükben ezt kedvezmé­nyeikkel "elára'ozták, — mindamellett, hogy kez­dettől fogva annyi fényes egyházi és világi hi- h­i­vatalok székhelye vala,mindamellett,hogy e­­­­redeti népességinek legnagyobb része kérésbe-­­­dők és iparozókból áll, mégis anyagilag mindek-­ korig semmi jelentőségre sem vergődhetett, sőt kereskedelem­­és ipar tekintetében , más nálánál sokkal ifjabb városoknak nyomába sem léphet , úgy hogy az itteni kereskedők és iparosok kevés kivétellel, a debreczenieknek áruszállítóiként te­kinthetők? — Ennek oka az , hogy ezen , jelen­ben is közpon­ti hivatalok székhelyévé emelt kis­ded határú Városban, mely idegenekkel ekként túlzsúfolva van, a Fogyasztók száma a termesztők osztályához nem­ áll arányban , minek természe­tes következménye, hogy ez utóbbi osztály, az it­teni folyvást emelkedő drágaság mellett sem nagy haszonban részesül azért, mivel a fogyasztók ki­­­elégítésére magától képes-nem lévén, maga is más vidék piaczára szorul. Azt kell tehát mondanunk, bármi különösen hangozzék , hogy Nagy-­Várad népe azért szegény, mert benne sok az ur. Üdvösen hatott azért e város népességére is Öcs. k. Apostoli Felségének azon vele­született fejedelmi nemes érzelmet kitüntető I. f. határozata, mely által azon örvendetes eseményt, mint családatyává téve,a szegények felsegélésére történendő jótékony adakozások által rendelt né­pei közt megünnepeltetni. Ezen I. f. határoz­at folytán itteni helyettes polgármester Takács Arnold úr már eleve aláírási íveket köröztetett az itteni cs. k. hiva­talok és városi polgárság között, felhívással az önkéntes adakozásra. Az igy begyűlt összegnek a városi becsületes jellemű szegények közti kiosz­tása pedig tegnapelőtt f. hó 8. déli 12 órakor tör­tént meg ü­nnepélyesen, a cs. k. hivatalok főnö­kei és az itt állomásozó cs. k katonai tisztikar jelenlétében, kiket h. polgármester ur ez ünne­pélyre meghívott, melyet egy ez alkalomhoz mért, ügyesen szerkesztett és szépen elszavallt beszéd­del nyitott meg. Egyébiránt a fentebbi közörömet gerjesztő eseménynek távirati sürgöny útján vett híre , mi folyó hó 7-én korán reggel 21 ágyulövés által a­­datott a népnek örvendetes tudomására, ugyan­az­nap 9 órakor pedig valamennyi cs. k. hivatal­nokok és nagyszámmal egybesereglett nép jelen­létében „Te Deum“ tartatott a deák szertartása püspöki székesegyházban. W. Austria­ birodalom. B­é­c­s. Egy időben a „Wiener Zt”-ban az 1854-ki gabnatermési viszonyok kimerítő ki­mutatása közöltetett a birodalom minden ré­szeire nézve, úgy hiszszük nem lesz érdektelen a földipar, nevezetesen a gabnanem­űek fölösle­geinek és fogyatékainak is ugyanott közlött kimutatásából legalább a hazánkra vonatkozó­közölni. Magyarországból még nincs minde­nünnen tudósítás. A pest-budai közigazgatási terü­letért, egyre másra számítva 240,090 alsó-austriai mérő fölösleg mutatkozik; a pozsoniban némi fo­gyaték; a soproniban 100,000 alsó-austriai búza fölösleg maradhatott kivitelre;a kétszeres, rozs és zabbani szükség fedezése mellett. Nagyon külön­bözők a viszonyok a n.­váradi közigazg. területen, s így Arad megyének 500,000 als. austr. mérő gab­­natöbblete volt kivitelre, Békés-Csanádmegyének 40,000 als. austriai mérő búza fogyatéka, ellenben rozszab és kukoriczában többletei: 71,763, 65,934 als 148,519 als. austr. mérő; Szathmár me­gyében a szükséglet fedezve vált; Zabolcsme­­gyében fogyaték, de csak a rozsé jelentékeny : 98,050 mérő. Nagyobb fogyatékok voltak Észak- Biharmegyében, búza, rács, kukoricán és árpában 243,844,281,869—8008 és 36,885 als. austriai mérő. Zabban 14,000 als. austriai mérő többlet mutatkozik. Még kedvezőtlenebb az arány Dél-Bi­­har megyében. A szerb-bánsági közigazgatási te­rületen gabna-többlet 11 millió alsó-austr. mérő. Erdélyben a helybeli szükséglet fedeztetett. A gabnakereskedés a külfölddel szenvedőleges. Az utóbbi aratás óta a dunai fejedelemségekből min-­­ denféle szemes gabnából tetemes mennyiségeket hoztak be. A brassói kerületben különösen csak­nem két hatodrészszel felülmúlja a bevitel a ta­valyit. A cs. ki Apostoli Felsége f.­é- mart. 17-ki legmagasb párán csiráj­ával elrendelni méltóz­­tatott, hogy a li-dik dzsidás - ezred, mely eddig te nevet viselte ? „­Czerszevicz Sándor nagy h­ercz­eg és orosz trónörökös“ ezentúl „11. Sándor Oroszor­szág Császárja*1 nevet viseljen. Tegnap 1 órakor a külügyek ministeriumában az értekezlet tagjai ismét ülést tartottak. Szombaton reggel az oderbergi tehervonat­­ Ostrauba behajtván, egy az ostraui pályaudvarban álló Whervonattal annyira összeütközött, hogy a rozs.

Next