Budapesti Hírlap, 1855. március (657-684. szám)

1855-03-12 / 667. szám

Az új kincstár-kanczellár Sir G. C. Lewis,­ki múlt hétfőn Radnorwshireben ellenzés nélkül újra megválasztatott, beszédében egyetlen szót sem szólt Saját pénzügyi politikájáról, e sze­rint hihető,­hogy Gladstone nyomaiba fog­­ lépni. Angol é­s Francziaország közt, Clarendon lord a W­alewski gr.által kép­viseltetve,múlt hó 28-kan egy szerződés erősíttetett meg, a tö­rök sereg számára szolgáltatandó készletekre vonatkozólag. Egy ugyanazon napon megerősít­­tetett, Angol é­s Francziaország közti második szerződés,a Bukare­st s Várna közti villany­­távirdai vonal felállítására vonatkozik. Francziaország,­ ­ P­á­r­i­s, mart. 8. Az „Indépendance belge“ levelezője szerint, a császár nem indult el ma Lyonba, mint tegnap állíták, s úgy látszik, e napokban nem is fog elindulni, mivel bizo­nyos , mikép jövő vasárnap szemlét tartand a cs. testőrség fölött, melynek elindulása — úgy látszik — még mindig 14-re van kitűzve.— Fr­e­u­r­y ezredes, a g­u i­d­e ek parancsnoka, szintén 15-re kapott indulási parancsot. — Teg­nap reggel minden oda látszott mutatni, hogy a császári pár Krimbe utazása legközelebb fog megtörténni, a császár már az őt elkísérendő két orvost is kiválasztó ,­ azonban tegnap este óta azt­ állítják, hogy a császári utazás legalább a f. hó végéig elhalasztatott, sőt némelyek most azt hiszik, hogy ezen utazási terv talán nem is fog létesülni. A­ császárnét illetőleg ezt most már szinte bizonyosnak lehet tartani, noha a számára meg­­rendelt minden készületek végrehajtottak. Maga a császár bevárná a bécsi értekezletek eredményét.­­ A legközelebb Krimbe küldendő erősbítések összes számát 30,000 főre teszik. Niel tá­bornok véleménye szerint a sikerre szükséges, hogy Szebasztopol minden oldalról be legyen ke­rítve. A­n­g­e­r­s­b­e­n legközelebb több befogatá­­sok történtek, politikai okokból. Nagyon elter­jedt azon hít, mikép az u­dvar legközelebb az orosz császár halála alkalmából gyászt veend föl, miután a porosz udvar a császárt e halálról hi­vatalosan értesítni fogja. * A „Constitutionnel“ bécsi levelezője sze­rint, miután Poroszország se a dec. 2-ki szer­ződéshez nem csatlakozott, se még a dec. 28-ai jegyzőkönyvet sem fogadta el, mint ezt a fran­czia kabinet oly czélból javasló, hogy lehetővé­­tegye Poroszországnak a legközelebbi congres­­susbai belépését, az angol s franczia meghatal­mazottak oda utasíttattak, mikép az érte­kezletek Poroszország közreműkö­dése nélkül fognak megnyittatni. Angol- s Francziaország szilárdul el lévén tö­kélve, ezen hatalmasságnak csak akkor engedni meg a béke szabályozásában­ részvevést, miután az a­­ biztosítékra vonatkozólag, a dec. 2-ki szerződés aláíróival egyen­­lő vonalba helyezte magát. Ezen nyi­latkozat, mint mondják, a császár rendeletéből oly határozott modorban közöltetett - e d­e 11 tábornokkal, hogy ez utóbbi szükségesnek vélte , személyesen Berlinbe menni, a porosz királyt a dolgok valódi helyzetéről értesítendő. A Herbillon - osztály egy része ma indult el Lyonból keletre, s 11-én az egész hadosz­tály elhagyandozta Lyont. Németország, Berlin. A „Zeit“ megmutatni igyekezik, hogy II. Sándor czár trónraléptétől azon békés fordulatot nem várhatni, melyet attól a sajtó re­mél. E czikk így hangzik: „A világ első gondo­lata, miután a meglepetés elmúlt, természetesen a béke. Az elhunyt császár tervei, mondják, idéz­ték elő a háborút; e tervek Európa ellenállásán­­ meghiúsultak st. Miklós számára csak a nem­zeti és szen­élyes becsületkötelmei maradtak.Az el­hunytban mindkettő oly magas és éles fogalomra ta­lált, mikép a mellett a bécsi békeértekezletek si­kerének reményei igen­­gyengéknek látszottak. A békeszomjas világ már azt hiszi, hogy a csá­szár személyével a háborúnak legerősb gyökere kitépetett s azért a napi hangulat békés. — Ha azon hatalmas szellem elenyésztéből, mely eddig Oroszországon uralkodott, béke, még pedig biz­tos és tartós, virágozna fel, e siker alkalmas len­ne a gyászoló „időt“ a jelenkor legnagyobb embe­rének elvesztése fölött megnyugtatni. De bár­mennyire óhajtjuk is a békét, bármily határozot­tan nyilatkozunk is mindig a mellett, még most mindamellett óvnánk mindenkit attól, hogy már most túlságos biztonsággal adja át magát a béke­kilátásnak.— II. S­á­n­d­or, ki atyja trónjára lépett, oly viszonyokba lép, melyeket nem ő idézett elő, bonyodalmakba, melyeket nem ő szőtt. Ha tehát neki személyesen a nyugati követelések irányá­ .­­báni engedékenység hasonlatlanul könnyebb is, mint atyjának, mégis, ha békeszeretete még oly nagy volna is, engedékenysége minden előrelátás szerint csak azon pontig lehetséges, hol Orosz­ország harczi és nemzeti becsületének megsér­tése kezdődnék. Az ó - orosz párt, melynek hű­sége és ragaszkodására a császári hatalom a bi­rodalom belsejében támaszkodik, e tekintetben igen féltékeny, úgy­hogy az ifjú császárnak, ha különben őt semmi vissza nem tartóztatná is, ha saját kötelességének, ha atyja szellemének sem­mivel nem tartoznék is, őrizkednie kellene, igen messzemenő engedmények által az orosz nemzeti érzelmet mindjárt első napon megsérteni. — Ezt Bécsben bölcseséggel tekintetbe kellene venni­­ha a békére komoly reményeket szándék táp­lálni. Hogy II., S­ándor okos és méltányos kö­veteléseket elfogadni kész, hogy Európának e önmagának békét szerezzen, melyre Oroszor­szágnak nem kevésbbé szüksége van, mint min­den többi országoknak, azt mi legalább igen va­lószínűnek látjuk, noha még az új uralkodónak semmi külső akaratnyilvánulata nem fekszik e­­lőttünk, melyből háború vagy béke iránti szán­dékait megismerhetnek. Mindenekelőtt csak az a feladat, hogy Bécsben okos és méltányos köve­telések tétessenek. S miért ne lehetne ez ? Csak valljuk meg ma nyíltan: az Oroszország elleni ingerültség, mely azon kivonatot ébresztő föl, hogy az Szebasztopolt, déli Thermopylae-jét sa­ját kezével rontsa le, — ez ingerültség nem any­­nyira Oroszországot, mint Miklós császár sze­mélyét illető. Ismerték e nagy szellem terveit, s aggódtak az ő, habár most paralyzált akaratának hajthatlanságától azok végleges következetes ke­resztülvitelére nézve. Szóval, valamint egykor Eu­rópa I. Napóleon tervei ellenében csak akkor tarta magát biztosnak, midőn tudta,hogy Sz.Ilonán van,úgy Miklós csász­ terveitől(Európa csak ak­kor véli magát biztosítottnak tarthatni, ha ha­talmát délen megtompíták. Ámde, Miklós csá­szár, annyi aggodalmak és félelmek tárgya, nincs többé! Tegyék utódának lehetővé, békeszeretetét bebizonyíthatni!“ Midőn lord John R­u­s­s­el közelebb itt volt ezt mondá egy porosznak : ,,De csak­ lehetlen ön­nek azt kívánnia, hogy Konstantinápoly orosz város legyen­?“ — „Bizonyára nem, My­lord“ jön a válasz, „de hát ön kivánhatja-e, hogy Konstantinápoly franczia város legyen, a mi már most is ?“ — Mart. 5-ről írják a „DAZ.“nak. Nem va­­l­ószínű, hogy Miklós császár halála a po­rosz politikát megváltoztatandja. A király távirda utján II. Sándor uj császártól egy üze­netet kapott, melyben ez trónraléptét jelenti s valószínűleg politikájáról is beszél Halálos ágyán az üdvözült császár ezt mondá fiához: „M­o­n­d­d meg Fritz­ne­k, (a porosz királynak) hogy emlékezzék atyja utolsó szavaira.“ Martius 9. Az első kamra mai ülésében a ka­marák nevének megváltoztatását s az első kamara végzésképességét illető törvényjavaslat nagy többséggel elfogadtatott. Rastatt. A „Schwab. Merk.“ Írja: Po­roszország állítólag már régebben kiemelte, hogy egy austriai gyalogezrednek Rastattban létele ellentétben áll az 1841. márt. 26-ki szövete, ha­tározat 8. czikkével, mely szerint Austria a ra­­statti békehelyőrséghez csak technikai csapato­kat tartozik állítni Az utóbbi napokban a kato­nai bizottmány oda nyilatkozott, miszerint Euró­pa fenyegető helyzete tekintetéből a Benedek­­ezred Rastattban maradjon. •­­ *• Belgium Brüssel, mart. 8. Az „Indep­ belge“ sze­rint Delfosse, ki múlt kedden a királynál hosszas audientián volt, határozottan vonakodott a kabinetalakítást elvállalni, és sajnálatát fejezé ki a fölött, mikép Brouckere­s társai lelép­tek. Mint mondják, a király egy másik, szintén a szabadelvű párthoz tartozó kamrai tagot, T­e s­c­h­t hivatá. Mart. 9. A király tegnap Te­s­ch­t elfogadó a laekeni palotában; úgy látszik, ezen ér­demes képviselő nem fogadta el a kabinet-alakí­tás iránti megbízatást. Németalföld, Hága, mart. 7. A király tegnap a belügy­­minister kíséretében Arnhembe indult, hol Személyesen akarja megszemlélni a­ vízár által okozott nagy pusztításokat. A folyamok helyzete a hóolvadás következtében komoly nyugtalan­ságot gerjeszt. Egy gát a W a h­a­l déli partján elzakíttatott, s a víz elönti a határos vidéket. Több más pontok is fenyegettetnek­ ellen. — Cubából nem érkeztek újabb]tudó­sítások. • — Mart. 8. (Távir. sürg.) — Legközelebb egy zászlóalj tengerész-katona ült hajóra C­a­­­dizban, Cubába szándékozván. — Május hóban 5,000 ember induland el, a gyarmatbeli hadtest erősítése végett, mely 30,000 főre fog e­­meltetni. Oroszországi, Sz. pétervári mártius 3-ai lapokban közöl­­tetik az Orosz császári manifestum. „Isten kegyelméből mi Más­o­d­i­k Sándor, minden oroszok császárja és egyedüli uralkodója, Lengyelország királya stb. stb. Adjuk tudtára minden hűt alattvalóinknak . Tetszett az Urnák, az ő kifürkészhetlen vég­zéséhez képest, mindnyájunkat egy ép oly váratlan mint borzasztó csapással sújtani. Legszeretettebb atyánk, Pawlowics Miklós császár és úr, rövid de súlyos betegség után , mely a legutóbbi napokban hihetetlen gyorsasággal fejlődött ki, mai napon február 18-a (márt. 2. új naptár szerint) elhunyt. Szavak nem képesek fájdalmunkat, mely min­den hit alattvalóinknak is fájdalma, kifejezni. Mi­dőn az isteni Gondviselés titokteljes végzései előtt meghajtunk, csupán annál keresünk vigaszt magunk számára, és csupán attól várjuk, hogy adjon Ne­künk erőt, az akarata által ránk szabott teher el­viselésére. Valamint a Mi, általunk siratott, legdrágább atyánk, minden erőfeszítését, élete minden óráját az alattvalói jóllétéért­ fáradalmak és gondoknak szentelé, úgy Mi is e szomorú,­­de komoly és ünne­pélyes órában, midőn az orosz birodalomnak és at­tól elválhatlan Lengyel királyság és Finnland nagy­­herczegségnek ránk örökségül jutott trónjára lé­pünk, a láthatatlan, de mindenütt jelenlevő Isten előtt szent esküt teszünk, hogy hazánk jóllétét fog­juk mindig, mint egyedüli czélunkat szem előtt tartani. A Gondviselés, mely minket e nagy hivatásra kiválasztott, vezéreljen és oltalmazzon Minket,hogy Oroszországot a hatalom és dicsőség legmagasb fo­kán m­egtarthassuk, és általunk a Mi leg­magasb elődeinknek: Péter, Katalin, az áldott Sándor, és feledhet­len a­­­tyánknak szakadatlan óhajtásai tel­jesüljenek. A Mi szeretett alattvalóinknak próbált ragasz­kodása, az ő Miéinkkel egyesített hó imáik a fel­séges Isten oltárai előtt lesznek a mi segítségünk. Felszólítjuk őket erre, egyszersmind ezennel meg­parancsolván, hogy Nekünk és trónörökösünknek Al­exan­dr­o­vics Miklós Cesarevics nagyher­­czeg ő császári fenségének a hűségesküt tegyék le. — Kelt Sz. Pétervártt, febr. 18 (uj szer. mart. 2) Krisztus születése után ezernyolczszázötvenötödik, uralkodásunk első évében. S­á­n­d­o­r.­ Az „Indép. beige“ egy távirati sürgönye Sz.-Pétervárról mart. 3-ról jelenti, miszerint meg 2-kán gr. Panin igazságügyminiszer, a trón­örökös jelenlétében a császár dolgozószo­­báját lepecsételte. — A császárné, noha mélyen megrendíttetett, a borzasztó csapást még­is nagyobb szilárdsággal viselte el, mint remél­ni merték. Olga nagyhgnő váratik, s azt is hi­szik, hogy a két ifjú alig, táviratilag tudósíttat­­va, Krímből legrövidebb idő alatt megérke­­zendik. V­a­r­s­óból jelentik mart. 6-ról: Ma reggeli 1 ’/a dr. Vilmos félig ide érkezett és útját 3 lí­ra után Sz.-Pétervárra folytatta. Herczeg Pas­­k­­­e­v­i­c­s helytartó a magas utazót csakhamar megérkezése után személyesen üdvözlé. Turin, mart 9. Az itteni kereskedői tes­­­tület tudomást kapott egy köriratról, melylyel az angol kormány külföldi ügynökeit felszólítja, hogy a szardiniai alattvalóknak, különösen a ke­reskedelmi tengerészethez­ tartozóknak minden lehető segélyt nyújtsanak. Hága, mart. 8. Ideérkezett tudósítások a vízáradásokat Hollandban igen szomorítóan raj­zolják. Csaknem mindenütt gátszakadások tör­téntek, emberek és állatok találták hullámok közt sírjukat, és számos házakat hordott el az ár. Ezer meg ezer ember lett hajléktalanná. A király személyesen ment Arnhembe, a szerencsétlenség­hez közel leendő. Stuttgart, mart. 9. Fridrik Württem­berg hg a 8-ik szövetségi hadtest parancsnoká­­­vá neveztetett ki. Tegnap a Württembergi, badeni és hesseni hadügyministerek Heidelbergben érte­kezletet tartottak. Triest, mart. 10. Épen most hunyt el itt Don Carlos,­ Molina gróf, miután tegnap estve 8 órakor a halotti szentségekkel elláttatott s ma reggel az utolsó kenetben részesült. Halálát folytonosan növekedő paralysis okozta. Königsberg, mart 10. estve. Szt Péter­­­várott f. hó 5-én két 3 -ról kelt legmagasb napi­parancs jelent meg a hadsereghez. Az elsőben Miklós császár halála fájlaltatik, utolsó szavai — úgymond a napiparancs —a hadsereg iránti köszö­­­netet leheltek , melynek helyzetével állandóan foglalkodott; végül azon óhajtás fejeztetik ki, hogy a szellem, mely most lelkesíti, mindig u­­gyanaz marad. — A­ másik napiparancs által, némely az elhunyt császár emlékét tisztelő és örökítő határozmányok mellett közzététetik, hogy a trónörökös az összes kozákezredek atomanjává, gr. R­ü­di­g­er főhadisegéd a testőrgránátos had­test parancsnokává, Jurjevics és Szína a­­z­e­v oszto­tnokok főhadisegédekké neveztettek ki. A főrendőrügyosztály egy mart. 5 - ki bocsátvá­­nya minden ájtatoskodást a császár koporsójánál a téli palotában, megenged. A „Journ. de St. Pétersb.“ mart 5-ki száma közli a gyászszertar­tási szabályzatot. Szt Pétervár, mart. 10. Hg Mencsikoff jelenti: Feb. 28-ról mart. 1-re menő éjjel egy második váracsot építettünk az előtt, mely elő- ü­ditvényeink bal oldalán van; az ellenség nem volt képes munkánkat akadályoztatni. Eupatoriánál semmi figyelemre méltó nem történt. 3679 Távirati sürgönyök, London, mart. 9 (éjfélkor) Granville lord jelentette a háznak, hogy ha az alkudozások tovább tartanának is, lord Russel mégis leg­­fölebb húsvétig visszatér, és a részletes kérdések tárgyalását másra bizondja. Peel Robert az admiralitás lordjává neveztetett ki. Páris, mart. 9. Hírképen tudni akarják, miszerint Napoleon császár 11-én (vasárnap) a testőrség fölött szemlét tartana. Páris, mart. 10. Ma császár ő felső szemlét tartott két ezred fölött, mely Krimbe indul. Turin, mart. 8. Pápa ő szentsége az „Ar­­monia“ szerint vigasztaló iratot intézett király ő fér­éhez a genuai ág halála következtében. Ki­rályi rendelet által minden sorsjáték eltiltatott.­­ A királyi lotteria csak ideig­ tartatik meg. I­ n Spanyolország, Madrid, mart. 2. Acortes-gyűlés mai ülése egészen egy oly interpellatióval telt el, mely a Duero canalisatiója iránt Spanyolország s Portugál közt függőben levő alkudozásokra vo­natkozott. Lujan­o Luzuriaga ministerek megígérték , hogy az alkudozások legközelebb újra föl fognak vétetni. Minden sürgönyök öszhangzó tudósítása sze­rint az országban tökéletes nyugalom uralkodik. Az Aragónia helyzete iránt támadt aggodal­mak elenyésztek; a katonaszedés mindenütt — még Navarrában is — jól halad. Az alkotmány alapjaival­ foglalkozó bizott­mány osztozik a kormány azon nézetében, mikép hasztalan lenne politikai eskü letételét kivánni. A madridi rendőrség újra szerveztetett. Egy oly távirdai sürgöny szerint, mit a Pá­­risban levő spanyol ügyviselő tegnapról intézett a spanyol külügyministerhez, Villa-Sante, carlista tábornok Méziéres­, Ibarzabal lelkész Reims­, s Morteno parancsnok D­ü­n­­kirchenbe belebbeztettek. Olivares ez­redes Verdúnbe induland, mihelyt ezt egésségi helyzete megengedi. Parancs adatott ki az iránt, hogy a megszökött O­s­c­a­r­­­z parancsnok, mi­helyt kézre keríttethetik, Francziaországba ki­űzessék. — Et­s­o Páris­, Don Juans Ca­b­­r­e­r­a Londonban vannak. Mart. 5. (Távird. sürg.) A c­o­r­t­e­s-g­y­ü­­lés ma a parliament szervezetét tárgyalja. A Black-Warrior-féle ügy hihetőleg a spa­nyol kormány által adatott felvilágosítások elfo­gadtatása által fog bevégeztetni. Mart. 6. (Távird. sürg.) A c­o r t­e­s-g­y­ü­­­lés ma elhatározó, mikép nem fogadand el kér­vényeket a már megszavazott alkotmány-alapok Törökország. Konstantinápoly febr. 26. A „Triest. 7.“ írja : B. Koller rendkívüli austriai követ és teljhatalmú minister 22-n állami egyenruhában az összes követségi személyzettől kisérve a cserá­gani császári palotába ment. Kiszálláskor N­u­­­reddin bei divántolmács és Ki a mii bei által fogadtatott s a várakozóterembe vezettetett, hol Ali pasa külügyminister által legnagyobb előzé­kenységgel fogadtatott. Néhány pillanat mulva b. Roller átnyujta megbízó levelét a szultán­nak, ki neki jóindulattal köszönetet mondott azon barátságos érzelmekért, mellyeket ő Ferencz József Császár Ő Felsége nevében nyilvání­tott. 24-kén b. Roller a diplomatiai testület látogatását viszonza, s következő nap Ali pasá­val értekezletet tartott.­­ A török fővárosban levő austriai telep b. Bruck cs. k. internuntius ő excjának elutazá­sakor egy küldöttség által bucsu-feliratot adott át, melyben a nevezett telep tagjai ő excra távo­zása fölötti mély sajnálatukat és fájdalmukat tol­mácsolják. \\ Napi hírek és események. Pest, mart. 12. * A nemz. színházban kedden, mártius 13-án délután 4 órakor­ fogja E­n­gel Jakab úr ha­zánkfia óriási képtárát legelőször bemutatni, mely a mostani háború legérdekesb színhelyeit és esemé­nyeit öszvesen 28 átvonuló képben ábrázolja. A képeket festette Marschal Károly, brit királyi udvari színfestő. A zenét szerzette Hauptner kar­mester. A képtár műsorozata következő: 1. A fran­czia és angol egyesült keleti flotta. 2. Aland szi­getek. 3. Bomarsund ostroma. 4. Bomarsund erőd kerek tornyának belseje. 5. Eze­k kerek torony kül­seje, Bomarsund bevétele után. 6. Abo, finlandi vá­ros. 7. Reval, Esthland fővárosa. 8. Helsingfors és Sveaborg. 9. Kronstadt. 10. Sz. Pétervár a Néva mellett. 11. Szinope. 12. Szinopenál a török flotta szétrombolása. 13. Kalafát, Oláhországban. 14. Gyurgyevo, dunai kikötő. 15. Szilisztria városa és fellegvára. 16. Szulina-torkolat. 17. Gallipoli. 18. Egy angol holdhajó. 19. Konstantinápoly. 20. Gőz­hajó holdvilágnál, a Dardanellákon átkelve. 21. O­­dessza. 22. Odessza bombáztatása. 23. Anapa, a fe­kete tenger egyik vára. 24. Trebizond , Kis-Ázsiá­ban. 25. Várna, az erődművekkel. 26. Az egyesült flották bemenetele a fekete tengerre. 27. Az almai csata. 28. Szebasztopol. Ezen óriási képtár, mely a nevezett helyeket és eseményeket a színpad egész nagyságát elfoglaló és élethű képekben ábrázolja, műbecsénél fogva is a közönség figyelmébe ajánlta­­tik. Az előadások száma szerződési viszonyoknál fogva csupán hatra van határozva. * A nemz. színpadon szombaton f. hó 10-kén Verdi „Troubadour“ czímű dalműve adatott M­a­z­z­i javára. Azucena szerepét ezúttal a szabad­sági idejét használó Bogy­a Róza k. a. helyett Kaiser­ Ernstné assz.­s Luna grófot a gyöngélkedő Füredi helyett Stoll Péter a nemz. színház é­­nekmestere énekelte. Az előadást Károly Fer­­­d­i­n­a­n­d féhg és boldogemlékezetü Nádorunk if­jabb fia József főlig ő és. fenségeik magas jelenlé­tükkel tisztelték meg. * A „Hetilap“ mart. 2-ról írja : Erdély kát. és polgári helytartóját hg Schwarzenberg K. ur . magasságát holnapra várják vissza azon hivatalos körútból, a melyet a sz. Somlyói s deézsi kerületek­ben tenni méltóztatott. Színházak. Ma adatik a nemz. színpa­don: „Rigoletto“ opera Verditől; a pesti né­met színpadon: „Don Juan"* opera Mozarttól. Kereskedelmi, gazd. s iparhírek. * P­e­s­t, mart. 11. Piaczi gabnaárak: egy als. austr. m. t. búza bánáti: 6 ft 30, 7 ft 20 kr. tiszai 6 ft 10, 6 ft 50 kr; bácskai 6 ft, 6 ft 20 kr; fehérvári 6 ft 30, 7 ft 20 kr; oláh (régi) 4 ft 48, 5 ft 6 kr; (uj) 6 ft, 6 ft 18 kr;­­ kétszeres 4 ft 50, 5 ft 8 kr;rozs 4 ft 40, 5 fit 28 kr; árpa 3 ft 12, 3 ft 44 kr; zab 2 ft 4, 2 ft 8 kr; kukoricza (régi) 3 ft 40, 4 ft; uj (való áru) 3 fit 28, 3 ft 40 kr; kö­­­les 4 ft, 4 ft 56 kr; repere 8 ft 30, 8 ft 50 kr. B­écs, mart. 10. Agro: arany 31 l/n ezüst 27 Vs* Dunavizállás. Mart. 12. (reggeli 7 óra) 12‘ 8“ 0''0 fölött.

Next