Budapesti Hírlap, 1855. április (685-708. szám)

1855-04-05 / 688. szám

toni — Szebasztopol — rettentő csapásra kellene irányozni. —I .V­égül D­un­d­a­z admirált Svédel­­­mez&s bizonyos politikusok becsmérlései ellen,a­­­kiknek fogalmuk sincs az admirál rendelkezősre állott eszközök csekélységéről Sir Gr. Gr­ey azt állítá, mikép ha a legutóbbi időben, kisebb­­ csa­patoknak Krímbe vonulása megszűnni látszott, ez onnan­­eredt, mivel nagy csapattömegek van­nak útközben, melyek Szebasztopol elé igen jó karban­­fognak megérkezni. A gyarmatokról oly különösen gondoskodó Pakingtonnak azt vála­­­szolát,amikép jelenleg a gyarmatügyi kormányzás részint­ az ő,­­ részint Palmerston, lord vállain nyugszik; egyébiránt semmi ok sincs azt hinni, hogy Russel lord húsvét után még sokáig fogna a száraz­földön maradni.­—Végre az állam-, ügyész egy­ oly bilit terjesztett elő, melynél fogva az öröklési ügyekben a törvényhatóság az egyházi törvényszékektől el­vonatnék. Hosszas vita után a bili első ízben felolvastatott. Egy oly hír szerint, melynek az „Advertiser“ teljes hitelt ad, azt lehet várni, hogy Russell lord Napoleon császárral egy időben érkezen­­dik Londonba.­­A „Times“ jelenti,­ mikép a balti hajóhad parancsot kapott jövő csütörtökön indulni el S­p­i­t­h­e­a­d-ből. Jelenleg 33 hadihajó. Összesen 1599 ágyúval van Spitheadben­­összegyűlve. A R­o­e­b­u­c­k-féle vizsgálati bizottmány a parliamenttel együtt húsvét utánra elnapolá magát,­­ Harrowby gráfja lánc­a.Sitert herczeg­­ség kanczellárjává neveztetett ki,­s a m­a tartott titkostanácsi ülésben letette az esküt. történik, a bécsi congressus előre elismeri, mikép már­ a nyugati­ hatalmasságok seregének Krím-, beni puszta -­jelenléte is, constatirozza azoknak Oroszország fölötti katonái, felsőbbségeit, mivel ez utóbbi nem képes azon ellenséget, mely terü­letét megszállva tartja, onnan elűzni.“ Az,,Indep.belget"levelezője szerintD r o u y n de L h uy s ma éjjel indul-.el , s szerdán reggel Bécsben leend- hihetőleg még ez utóbbi napon ér­­­tekezni fog B­i­o­­­gróffal. Tudva van, mikép uta­zásának egyik czélja abioáll,áll, hogy Austriával az eldöntő megoldási vagy működés,áránt ,végsé­-, gesen megegyezzék. . Jövő csütörtökön a franczia minister kétségkívül részt veend a tanácskozás­ban, s itt­ általánosan azt hiszik, mikép utasításai oly világosak­, hogy a jövő hét vége felé, egy vagy más irányban el kell dőlnie a dolognak. K­l­ir­­szerint a törvényhozó­ testület ülésszaka ápril­is­kán túl meg fog hosszabbíttatni, mivel az említett határidő nem lenne elegendő, a budget-bizott­­mány által az állam­tanácstól kívánt leszállítások tárgyalására.­—Ifjabb Dumas Sándor „Demi Monde“ czímű új színművének első előadatása utáni napon, Napóleon herczeg a szerzőnek két pompás gyémánt inggombot küldött. A „Moniteur de l’armée“ szerint, d’Aute­­m­arr­e d’E­r v­i 11 . osztály-­nak, For­ey tábor­nok helyébe, a keleti-seregbeli 1-ső hadtest 1-ső hadosztályának, s d’Ar­élle de Paladines osztály-tbnok, a 2-ik hadosztálynak parancsno­kaivá neveztettek­­ki. D’A 11 o n­v­i 11 e osztály­­tábornok, a keleti ,tartalék-seregnél, s R­i­p­e­r­t osztály-tábornok, az északi-seregnél ruháztattak fel osztály-parancsnoksággal. — Trochu tá­bornok, ki­ eddig a keleti-sereg 2-dik hadtestei­nél táborkari főnök volt, Canrobert tábornok rendelkezésére helyeztetett. Belgium.­ ­ Brüssel, april 1. Tesch-nek egy sza­badelvű ministterium alakítása iránt tett kísérletet, a politikai, barátjai részéről szabozott föltétele­ken szenvedett hajótörést. E szerint neki újra meg kellett volna nyitnia az úgynevezett ant­­werpi egyesség, s a jótékony czélokra a hagyo­mányok fölötti hosszas viszályt. T­e s c l készebb volt lemondani a reá ruháztatott megbízatásról, s de Decker, ki időközben saját kabinetjét V­i-­l­ai­n grófnak mint külügy­ministernek hozzájá­rulása által kiegészíté, késznek nyilatkozott a kormányzást elvállalni, a nélkül hogy a T­e­s­c­h által követelt szétoszlatási rendeletet kívánná. De Decker, valamint összes új tiszttársai, a kath. párt mérséklett töredékéhez tartozik. A clericai közlönyök megígérik számukra rokon­­szenvüket, — a szigorúan szabadelvű lapok — mint az „Observateur“ előre hadat üzennek nekik. — Hogy­ ezen combinatio mennyiben megtartható, a jövő fogja megmutatni. Szónoki tehetségeknek minden esetre díjával leend. Maga de Decker, noha az itteni , kamrában a legjobb szónokok egyike, épen nem mester a vitatkozásban. Vil­ai­n igen ritkán beszél, D­a­m­o­n eddig elő épen nem beszélt, M­e­r­c­i­e­r mindenkor főleg a pénzügy­nek szentelő tevékenységét. Nothomb Alfonz­nak, a berlini követ testvérének, a neki tulajdo­nított törvénykezési szónoki tehetséget, a politi­kai színpadon még ezután kell bebizonyítnia. — A legjobb , mit eddig elő az új ministerekről mondani lehet, abban áll, aáikép mindnyájan be­csületes emberek, azonban ministeri pályájok aligha leend fényes^ " »• " F a i d e r a semmisítő­­ törvényszéknel­ fő - Ügyész s Liedzs a brabanti kormányzó ál­lomásaikat újra átvettél?. Németország, Berlin, april 3. Wede 11, mint már em­lítve volt, vasárnap f. hó 1-n délben ide megér­kezett. Délután mindjárt a külügyministeriumba ment, hol a ministerelnökkel hosszú értekezést tartott. Tegnap délután b. Manteuffel és a tábornok, Charlottenburgba kiszekereztek a ki­rályhoz, a dolgok­ állásának előterjesztése végett.­­ Mint mondják, a tábornok néhány nap múlva Párisba visszatérend. A „Preusz, Wochenbl.“ utóbbi száma az „orosz párt“ programmjának vázolásával fog­­lalkozik. E párt — úgymond — mely, mint egy­kor a Greus-ok gúnynevüket büszkén viselék, fel­magasztalva érzi magát, ha érzelmei, meggyőző­dései , óhajtásai és cselekvéseiben orosznak jelö­lik, már elég gyakran kinyilatkoztatá , a nagy Fridrik monarchiájával és az azt átható szell semmeki szakítását; az azon Poroszországot, mely benne nagyságának­ csillagát és erősségét látja , mint istentelent elvetette, mint hamis ér­dekpolitikától és nagyhatalmi vágyaktól űzött államot, és nézeteinek következménye oda ve­zet, mikép annak magát azon uralkodót épen úgy szerencsétlenségnek kellene tekintenie Poroszor­szágra nézve, mint az ő szellemének a porosz történetben folyton hatását szerencsétlenségnek látja. A porosz nép száz év előtt csak egy atyát ismert — Fritz atyát (Vater Fritz). Az orosz párt a 18. század istentelen napjainak ezen gondolata és érzelméről sem akar többé semmit tudni, s aty­ját nem azon királyban keresi, kit Isten adott Poroszországnak, hanem egy idegen állam ural­kodójában. Nagy-Fridrik azoknak, kik aty­­jokat imitt amott a külföldön akarták volna ke­resni, az atyai bottal fogta volna megfoghatóvá tenni, ki az ő atyjok , s egyedül kiben szabad azt a porosznak keresni. Most , a mi jobbá lett nap­­­jainkban e nézetmód, e gyermeki szeretet és fé­lelem az idegen uralkodótól, finomított és tisz­tult hazafiságnak tartatik és különös hűség s ra­gaszkodás jelének — a porosz királyhoz. De a­zon párt nem csupán Poroszországra, hanem e­­gész .Ném­etországra ki akarja terjeszteni; az orosz császár, atyai szeretetének jótéteményét. ,Az orosz császár ,az apró német fejedelmek pr­otektora! Te­hát ama szó, a német államok idegen protectora, mely szót ama gyalázatteljes időszak óta,­ melyet a haza átélt, a század amaz első,éve óta nem hal­lott, az orosz párt által újra folyamatba tétetett ! És mint akkor Poroszország királya az idegen uralkodó protectorsága alatt , ettől egy nemest a Németországban­ fejedelemségnek lett volna el­fogadandó, most ezen párt hasonló lajtorját épít, Poroszországnak Oroszországtól­ függését, a­ ha­talom- és becsületbeli áldozatot, melybe az Orosz­ország pártjára állás kerülne, a Németországban­ nagyobb befolyásnak , az apróbb német államok fölötti mintegy alprotectorságnak csillámával i­­gyekszik elpalástolni? — Saját erejéből befolyás­­oúsan és parancsolólag, magában önállólag min­den irányban függetlenül állam­: ez úgy Porosz­­mint Németországnak föladata, ha az akkor Francziaország irányában elveszett, máskép len­­­ne-e, ha az most Oroszország irányában feláldoz­tatok ? Avvagy mi különbség van a rajnai szö­vetség és egy Visztulai szövetség közt egyéb , mint netalán az, hogy egyik balra — másik jobb­­­ra van? ‘ Drezda, april 1. A fegyverek és hadisze­rek kivitelét illető tilalom itt is közzététetett Hannover a. E székváros tisztikara és polgári elöljárósága a királyhoz feliratot intézett, melyben az általános rendi gyülés mielőbbi egy­­behivását kéri s mely lényegesen igy hangzik. Komoly aggódással tölté el a kedélyeket azon in­dítványokról­ tudósítás, mely márt. 15-én az il­­­­lető választmány által a szövetséggyülés elé ter­­j­eszté tett, hazánk legfontosb viszonyai tárgyában. A város törvényes képviselői az által­a király és ország közti szabad egyességen nyugvó, fejedel­mi szó által biztosított, és eddig hatályosan vé­dett alkottmányt veszélyeztetve, s az alkotmá­nyos intézmények jogbiztonságán nagy mérték­ben nyugvó áldásdús állapotát Hannover a király­ságnak , kérdésbe tétetve látják. Szilárdan meg­tartván nehéz időkben bebizonyított szent bizal­mukat , nem nyomhatják mégis el aggodalmukat, hogy ily fenyegető veszélyes, eldöntés pillanatá­ban az ország képviselőit, az általános rendi gyű­lést , noha összeülésük alkotmányos időpontja már régebben elmúlt, azon helyzetben nem lát­ják, hogy az alkotmány­­védelm­ére közreműköd­hetnének , s az ország legfontosb jogai s intézmé­nyei fölötti határozathoz, illető szavazatukat ad­hatnák. Azért hű lejalitással járulnak a trónhoz azon kérelemmel, hogy a király az általános ren­­di gyűlést mielőbb hívja össze, éves kis leányai társaságában minden délután ren­desen Peruban lévő szállásáról a városba lova­gol maga irodájába, szolgálati újdonságokról tu­­dakozzan­, hol mindig csak azt kénytelen halla­ni, hogy ezrede az egy közlegénynél többre még nem szaporodott.,Pera lakói már mintegy ste­­reotyp áTakoilszperik az említett, zöldegyenruhás közlegényt,­­ a Tabornokkal együtt látva „az ez­red“ valóban igen furcsán néz ki. A tábornok, hogy az európai és­ ázsiai különböző népek előtt maga­ főh­a­d­i­s­z­áll­á­sá­t mé£ inkább k'tün­­tessé, a szállása 'alatti téren több ideig egy basi­­bozuk láncsálat töretett ki, az’ említett népek azonban nem jövének'fél, sőt egy nap a láncsa eltűnt, hihetőleg egy. basi-bozuk maga tulajdo­nát visszavenni jónak látta. Franciaország, Paris­­, apr. l. A ‘„Moniteur“ ma hivatalos részében egy oly cs. rendeletet közöl, melynél fogva ama közigazgatási bizottmány tagjai­t­ ne­veztetnek ki, mely a külügyminiszer elnöklete alatt a gyógyulófélben levő vagy elnyomorodott mun­kások számára szánt menhelyek felállítása végett alakíttatott. Nemhivatalos részében jelenti,mikép Santa­ Cruz tábornagy, guatemalai rendkívüli kö­vet, legközelebb Amerikába utazni szándékozván, ma a császár által elfogadtatott. A „Constitutionnel“ ma ismét egy igen bé­kés szellemben szerkesztett s­mart. 29-ről kelt bécsi levelet közöl, melyből egyébiránt a con­­gressus működéséről szinte semmi újat sem lehet megtudni. Ugyancsak a „Constitutionnel“ legköze­lebb a bécsi értekezletek folyamáról többek közt következő adatokat, közlött „Az öt első ülésen a négy hatalmasság meghatalmazottjain kív­ül M­e­y­s­e­n­b­u­r­g mint tollvivő, s H­a­m­­­mer mint a török meghatalmazottak tolmácsa is jelek voltak. Az első ülést B­io­­ gróf nyitá meg egy ely beszéddel, melyben forma szerint szeren­csét­ kívánt a congressusnak ezen nemes és magas hivatáshoz, mely beszédre az­­ értekezlet összes tagjai megfelelőleg válaszoltak. Az 1-ső ülésben csak­ a teljhatalmak hitelesíttettek meg, Bud­ gróf elnökké választatott, s az­ ügyrend megha­­tároztatott. Hétenkint csak­ 3 ülés van, melyek rendesen 2­ óráig tartanak. 17 én kezdettek meg a dec. 28-ai jegyzőkönyv fölötti tárgyalások­,a­­melyben pontosan kijelöltették ama kötelezett­ségek, miket Oroszország annak aláírásakor fel­vállalt. Az orosz­ meghatalmazottak igen békü­­lékeny­ szellemet tanúsítnak, azonban Austriának a nyugati hatalmasságokkal­ tökéletes,­ egyetér­­tése,­által azon meggyőződésre kell­ jutniok, mi­­kép csupán őszinte engedmények mellett rémél­r­hetik a háborúnak becsületteljes kimenetelét. A 2-dik pontra vonatkozólag két fontos enged­ményben,,nyugodtak meg. Az első egy oly syndic­catus felállításában áll, mely a nagyhatalmasságok s a s porta­ követeiből alakíttatván, eszközökről fog gondoskodni a szabad dunai hajózás biztosí­tása, végett. Törökország a drinápolyi szerződés­nél fogva arra kötelezte magát, mikép ott, hol a Duna­­képezi mindkét birodalom határát, annak jobb partján semmi telepet sem állítand fel, a parttól egy órányinál csekélyebb távolságra. Most Oroszország­ hasonló kötelezettséget vállal. Az ebbéli­ beleegyezést minden esetre a béke felé tett lépésnek lehet tekinteni., , A congressus megnyitása előtt, néhány pappal egy kitűnő aust­­riai államférfi, a diplomatiai testület több tagjai­nak jelenlétében hangosan így szólt: „Bizonyos­nak tarthatják önök, mikép Austria, noha leg­­hőbben óhajtja a béke helyreállítását, sohasem irand alá másnemű­ békeszerződést, mint olyat, melyben Oroszország minden sorban legyőzetett­­nek nyilvánítja magát. A formának udvariasnak kell lennie, a­mint ez egymást kölcsönösen be­­­csülő kormányokhoz illik. De a tartalomnak át­­hágyatlan gátat kell vetnie az orosz nagyravá­­­gítás és túlsúly elé.“ .— Ekközben úgy látszik, a két első pont már ezen szavakkal öszhangzólag oldatott meg, sőt már a 3-ik pontot is nem egé­szen oly bonyolultnak kezdik tekinteni, mióta hiteles alakban megtudták, hogy az oroszok nem akarván a szövetségeseknek hagyni a szebaszto­­­poli kikötőben levő hajóhad lerontásának dicső­ségét, azt saját kezeikkel rontják le. Áruja 26 ha­jóból, mikből a fekete-tengeri orosz hajóhad ál­lott, még csak 7 csekély terjedelmű hajó maradt meg, melyert nem képesek tovább tengeren lenni. E szerint az­­orosz hajóhad lerontása már végbe­ment. Ily értelemben m­ondá egypár nap előtt, a congresspapok egyik tagja : „Ha még késnek a Szebasztopol elleni tüzelés megnyitásával, rövid időn még csak egy nyílt ajtót kellene betörni.“ Azonban bármi legyen is Szebasztopol bombáz­­tatásának eredménye, mi jelenleg, csalhatatlanig Németalföld. Amsterdam, mart. 30. A király tegnap ide érkezvén, a nép által igen meleg éljenekkel üdvözöltetett. Az egész város nemzeti színű zász­lókkal volt feldíszítve. A király az egész mai na­pot az összes polgári s katonai­­hatóságok, s a város küldöttségeinek elfogadására szentelé. Hét­főn reggel visszainduland a székvárosba. Spanyolország,­ Madrid. Acortes gyűlésmart. 27-ki ülésében folytató az egyházi javak eladatására vonatkozó­ törvényjavaslat tárgyalását. Buena védelmezé az eladás elvét, azonban nem akar­ná, hogy az a községi javakra is kiterjesztessék.­­—López Infante azt állítá, mikép az egy­házi javak eladatásának messzebb kellene men­nie, mint a javaslat kivánja; a községi javak eladatását szintén ellenzé.­­ Az igazság­­ügyminiszer védelmezé a javaslatot, azt ál­lítá, mik­ép annak elfogadtatása nem fog ellen­kezni a concordatummal, mit a kormány állam­tör­vénynek tekint.­­— 29-én, mint már távirdailag tudjuk, a javaslat általános tárgyalása befejezte­tett, s 3'­-án­ a javaslat czikkeinek tárgyalása kezdetett meg. A javaslat elfogadtatása iránt nem igen lehet kétség. — A 31—ki ülésben, ezen tárgyalás félbeszakasztatván, igen heves vita tá­madt a kormány által legújabban előterjesztett azon javaslat tárgyában, melynél fogva a nemzet­őrségnek a politikai tárgyakkali foglalkodás meg­­tiltatik. Espartero erélyesen támogatá a ja­vaslatot, az ülés eredményét még nem lehet tudni. A kormány megszerző az arra nézve szüksé­­­ges tőkét, hogy a kincstár kötelezettségeit már­­tiusban födezhesse. Mindazon módosítványok közöl, melyek az egyházi javak eladatása tárgyában terjesztettek elő, a bizottmány csupán azt fogadja el, melynél fogva a püspöki paloták, s az esperesi házak ki­vétetnek az kiadatás alól.­­ A santiagói ér­sek,­­ a carthagenai, s murciai püspö­kök a javaslat ellen, mérséklett modorban szer­kesztett előterjesztéseket intéztek a kormányhoz. Mint a ministeri lapok bevallják, a kölcsön nem sikerült, a kölcsönzők nem biztosítékul, ha­nem tulajdonul akarván megnyerni a kincstárje­gyeket. Ezen hírre az árfolyam lejebb szállott. Olaszország. Turin, mart. 30. G u i c­h e by franezia cs. követ Parisból visszaérkezett. Törökország. Konstantinápoly, mart. 15. (Két legényből álló ezred.) — Angol ezredes Beat­son, ki egy török lovas ezred állítására szabadságot nyert, ő részben nem nagy sikernek örvendhet, miután hetek óta ezrede rajta kívül csak egy közlegényből áll. A tábornok veres és arany paszomántos sapkával fején , két és két Pá­r 19. april 4. 'A1 mai „Moniteur“ Can r­o­b­e­r­t titokn­ak múlt hó 24-ről kelt jelentését közli, mely szerint egy kirohanás a­­Mulakoi- toronynál 23-a vitézül visszave­zetett Az oroszoknak 2000 sebesültjök és halottjuk volt, a francziáknak 600. (E táv­irati sürgönyt a „Budapesti­ Hírlap“ szerkesztősége tegnap már megkapta, de oly későn, hogy azt nem minden példányokhoz mellékeltethető ) Turin, ápril 2.;Lamarmora­tnok az expeditio hadtest parancsnoka és főnökévé, D­u­­r­a­n­d­o Giac. pedig hadügyministerré kinevez­tettek. Roma, mart.,28. A Bonaparte család­ok­nak itt tartózkodó ■ tagjai legközelebb Párisba mennek­. A római banknak­ egy küldöttsége érte­­sítettte pápa, ő szentségét a banknak a bolognai­­,téli különválásáról. A Tiber néhány városrészt elöntött. Nap­ hírek és események. Pest, ápril 5.­­•F . apr. hó 2-kán a magyar akadémia tör­téneti osztálygyülésén Kubinyi Ágoston ra. aka­démiai igazgató tag ur bemutatta néhai b. Jan­ko­v­i­t­z Antal franczia követ kádárai ülnök által 1843. évben sajátkezüleg festett képét Hunyady Mátyás paizsának, mely a párisi tüzérek fegyver­tárában őriztetik; valamint ennek P­et­ri­c­h­e­v­i­c­h H­o­r­v­áts h Lázár által 1845.­­évben Fülöp Lajos frat­czia királytól nemzeti­ m­uzeumun­k számára ki­­eszközlött bű mását. Érdekes adatokat hozott fel értekező ul a nevezett Jarhkovitz báró s családja életéből. Említett paizsról aroit véleményét nyil­vánította, mikép ez Mátyás királynak 1490. évben történt halála gyászünnepélyénél a bécsi sz. Ist­ván templomban használtatott. A t. igazgató­ tag előadása után Erd­ei János m. ak. rendes tag a múlt 1854-ik­­év nyarán Budán, Hauszner telkén talált pogány sírokról értekezett, celta­ időbeliek­­nek állítván azokat, bemutatván az ott lelt cserép­edényeket, tengeri csigákból készült nyakékeket és­­­több bronzeszközöket, melyek a nemzeti múzeum­ban őriztetnek.­­ Az alagútépítés igazgatósága elhatározta, hogy az alagút-nagypéntektől fogva húsvét-hétfőig bezárólag reggeli,8 órától e­sti 8 .­óráig a közönség számára nyitva legyen. — Azon leány, ki több napokkal ezelőtt, mint mi is­ közöltük, a bálvány-utczában a Blühdorn­­féle ház második emeletéből az utczára leesett, még életben’''van, s bár karja és lába eltűrésén kívül a fején is' tetemes sérülést szenvedett, az orvosok még­­­­is nem mondtak le teljesen helyreállítása remé­nyéről.­­ — A sokat emlegetett s közelebbről Bécsben nagy részvéttel fogadott amerikai műlovaglónő Miss Ella a pesti német, színház igazgatósága által né­hány előadásra megnyerve lévén, húsvét­ másod napján ápril 9-a-tág ott legelőbb fellépni,— mi­re is a lovaglás nemes időtöltésének, s a művészet­nek kedvelői figyelmeztetnek.­­ — Stég­er Ferencz a bécsi cs. kir. opera színház tagja, közönségünknek egykori kedvencze hasonlag váratik ide, s mint falragaszok hirdetik, őz is a német színház igazgatója volt szerencsés megnyerni néhány előadásra, minek következtében kedden­ ápril­isi­a mondott, színházban legelőbb fog fellépni, még­pedig­ a­mint halljuk „Lammermoori Lucia“ daljátékban, az Edgar szerepében, így hát a jövő héten, midőn Hollósy Lonovicsné assz­­is, a magyar kedves csalogány a nemzeti színházban fellépni fog, a művészet barátjaira sok különböző és választást alig engedő élvezet várakozik, Hollósy Lonovicsné assz , L­­­ég­e­r, Miss Ella híres és merész lovaglónő, valóságos bőségbeli zavar — embarras de richesse. * Az újépü­let mögötti uj vásártér egyenge­tésén már erélyesen dolgoznak, úgy hogy a köze­lebbi pesti vásárt­ már itt fogják tartani. Közvet­lenül a vásártér közelében egy tűzoltó-szertár fog állíttatni.­­ ' 1 / ‘ * * A műegyletben jelenleg ,,F­er­en­c­z J­ó­­z­sef“ pompás gőzösnek modellje.Látható, mely va­lamint az eredeti az ó­budai hajógyárból került ki, fényes eredménye a kitartással párosult ügyesség­nek. Az 5—6 láb hosszú műdarab e kis mérvben a nagyszerű díszhajó minden részleteit híven tük­rözi vissza, egészen a kerekek és a kormánykeré­­keni lánczokig s a kémény emelésére és leeresztésé­re szükséges készületig, melyek a modellen az óra­mű finomságával bírnak. A kerekek, melyek a víz­ben mozognak, itt egy saját készület által hozhatók mozgásba, a kajütek, kabinok és teruiszekrények oly pontossággal és szilárdsággal készítvék, mintha az egész csakugyan egy liliput világ valóságos hasz­nálatára volna építve. E műdarab a párisi iparmű­­kiállításban bizonyosan különös figyelmet fog ger­­jeszteni s h­azai műszorgalmunknak becsületére vá­­landik. Távirati sürgönyök.

Next