Budapesti Hírlap, 1855. április (685-708. szám)

1855-04-13 / 694. szám

A „Journal dee Débats“ ma így nyilatkozik: „A legutóbbi tudósítások,a­miket egyenesen Ber­linből kaptunk, apr. 7­- ről keltek, s megc­á­­folják a Wedell tábornokot illetőleg távirdailag hozzánk érkezett tudósításokat. E szerint a tá­bornok apr. 1-jén érkezett Berlinbe , később el­fogadtatott a király által, kinek Napóleon csá­szártól egy sajátkezű levelet nyújtott át. A tábor­nok nem indult vissza Párisba apr. 4-én mint mondák. Ellenkezőleg apr. 1. óta egyetlen perezre sem hagyá el Berlint, s ott várja be a király pa­rancsait, hogy Párisba induljon. A­mi Use­dom­o­t illeti, ő nem hivatott vissza Londonból; sőt ellenkezőleg minden oda mutat, hogy hossza­sabb ideig fog ott mulatni. — Mi részünkről tud­juk, hogy U­l­b­e­r­g ezredes, ki ama küldetés­hez van csatolva, melylyel Wedell tábornok a franczia kormánynál megbizatott, folyvást Páriá­ban van, s itt várja be a tábornok visszatérését. Levelezőink szerint közeledés látszik létesülni a bécsi s berlini kabinetek közt.“ Az „Indep­­beige“ levelezője szerint nagyon helytelenül nevezik ultimá­tumnak ama ja­vaslatokat, miket Drouyn de Lhuys Bécsbe vitt. Kétségkívül a franczia külügyminiszer fel van hatalmazva a végszó kimondására, azon en­­­gedmények iránt, miket a nyugati hatalmasságok hajlandók a béke óhajtásának adni; azonban ő bizonyosan nem fogja ezen végszót valamely dur­va nyilatkozatban formulázni, minden kifejezési változtatás s minden módosítás eszközlése nélkül, ő a franczia s angol kormányok eszméjének le­téteményese ; ez utóbbit tudata adja a szükséges kifejtések s felvilágosításokkal együtt; s az érte­kezletnek kellene fölkeresnie ama formulát, mely­ben ezen eszme ki fog fejeztetni, hogy az összes érdeklett felek által becsülettel elfogadtathassák. Ekkér kell érteni Drouyn de Lhuysnek bécsi kül­detését. Folyvást beszélnek a császár krimi uta­zásáról , sőt ma Párisban még azt is állíták, mikép a császár londoni kirándulásának, egyik czélja abban áll, hogy közvetlenül értekezzék Victoria királynővel a Krímben egyesült összes angol­­franczia sereg fölötti főparancsnokság iránt. Egy boulognei lap szerint a császár lovai 12-én indulandnak ezen városba. Az „Austerlitz“ hajó 12-én Boulogneban leend, s a csa­pár 16-án reggel ülend hajóra, hogy még ama nap estéjén Windsorban haljon meg. A „Revue des Deux-Mondes“ban legközelebb egy igen jeles czikk jelent meg a gyalogvadászokról, mit szint­úgy mint a zuarokróli előbbi czikket — A­u m­a- t e herczegnek tulajdoninak. D­u c o s, ten­gerészeti minister, már gyógyulófélben van. — Pénaud ellenadmirál, a balti hajóraj új főpa­rancsnoka, 54 éves, 1814-ben lépett szolgálat­ba. — Hirszerint cs, rendeletnél fogva, két spa­nyol tisztnek megengedtetett, hogy Krímbe me­hessenek, hol franczia tiszteknek fognak te­kintetni, az az egységes népszavazatból keletkezett. A gyűlés tanúságot tett arról , hogy ez eszme hatá át a tagokat, mert minden fontos ügyben egység uralkodott. Egyszersmind a ministerium nyíltság és bizalommal s alaptörvényszerű érzülettel kö­zeledett a thinghez. Ezután felolvasta az üléssza­kot berekeszti a kir. leiratot. Ugyane felolvasás később mind a két thing egyetemes ülésében is megtörtént, s a gyűlés kilencz „éljen a király“ kiáltással szétoszlott. Ezzel az országgyűlés ha­todik ülése berekesztetett. Rendsburgból ápr. 3-ról írják a „N. Pr. Z.“-nak, miszerint a „Dannevirke“ lap , mely Haderslebenben jelenik meg és Schleswig dani­­zálására működik, lefoglaltatott egy hozzá inté­zett levél felvételéért, melyben fenyegető kifeje­zések foglaltatnak a Schleswig irányában alkal­mazott dán rendszabályok miatt. He Is in­ger, april 3. Tegnapelőtt délben, mint már említve volt, négy angol hadigőzös ér­kezett a sundba, s az öbölben horgonyt vetett; mindenik hajó egy-egy ágyunaszádot vontatott; miután néhány óráig a jéggel daczoltak, kénysze­ríttettek ismét észak felé elmenni, horgonyaik egy részét hátra kellvén hagyniok, azonban minden további baj nélkül ismét szabad tengerre jutottak. Másnap, midőn a sund nem volt annyira jéggel fed­ve, egy ötödik hajó kíséretében ismét a sundba jöt­tek s utjokat Landscrona felé tovább folytatók, hol négy közülük bementek kikötőbe, az ötödik a kikö­tőn kívül, mint mondják, megfeneklett. — Angol távirati tudósítások szerint tegnap négy angol hadigőzös Nyborgnál a Beltbe megérkezett. — Mint mondják, Gothenburgban és más parti he­lyeken több orosz-finn hajók állanak, melyek O­­roszország számára sót akartak felrakni, s most véletlenül meglepetve , alkalmasint az angolok martalékává lesznek. Azon sietségből, melylyel Oroszország magát sóval ellátni igyekezett , az látszik, hogy az ország belső szükségleteinek fe­dezése már akadályoktól tart, melyek érzékeny visszahatással lehetnek az orthodox lelkesedés lehangolására, elnöknek tétessék kötelességévé, Dániát értesí­teni, hogy az Egyesült­ államok a sandvám fize­tésére vonatkozó határozatnak véget fognak vet­ni. A lap hozzáteszi, hogy a jelentés ez iránt a dán kormányhoz már elküldetett. Németország, Berlin­ből jelenti a „Corr. Bur.“ biztos kút­fő után, miszerint Drouyn dev L h­u­y s franczia külügyminiszer Bécsben mulatása négy hétnél to­vább fi­gna tartani, s hogy de Mouetier fran­czia követ a berlini udvarnál szintén rövid időn Bécsbe menend, egy 9-n Bécsből hozzá érkezett sürgöny következtében. Spanyolország, Madrid. A cortes -gyűlés ápril­iá-i ülése csekély érdekű volt, s részint a nemzetőr­ségre, részint az egyházi javak eladására vonat­­­kozó javaslatok tárgyalására szenteltetett; azon­ban a kamra szórakozott s kevéssé népes volt, s jókor szétoszlott, a nélkül hogy szavazás történt volna. Egy ápril 7-től kelt sürgöny szerint, a kamrának e napon újabb módosítványokat kelle tárgyalnia a nemzetőrség iránti javaslatra vonat­kozólag; azonban a Vargas álcaide-féle módo­­sítvány sorsából, mely—mint tudjuk — roppant többséggel elvettetett, azt lehet következtetni, hogy a többi összes módosítványok szintén el fog­nak vettetni. Igaz ugyan, hogy az említett módosít­­vány nem kevesebbet akart kijelentetni annál, mikép a nemzetőrségnek mindig joga van, vala­mikor ezt jónak látja, összegyűlni, bármely tárgy­­róli tanácskozás végett. Ez annyi lett volna, mint az anarchiát rendelni meg. Egyébiránt 7­ a Mad­rid tökéletesen nyugodt volt. Az o­s­u­n­a­i püspök, ki a kormánynyal közvetlen ellenzésbe helyze magát az egyházi javak eladatására vonatkozó törvény tárgyában, C­a­d­i­z­b­a küldetett, hol a kormány parancsait bevárandja. A hivatalos lap 3-ki számában egy oly kir. rendeletet tartalmaz, mely azon tekintetből, mi­kép szükséges, hogy a papok száma ne haladja meg az ország valódi szükségeit, elhatározza, mikép a parochiális papság általános szabályza­tának létesítéséig senki sem fog a papi rendbe föl­vétetni. Dánia, Kopenhága, apr. 2. Tegnap az ország-­­­gyűlés tagjai, a ministerek és több­­főhivatalno­kok Christiansborgban királyi ebéden voltak je­len. A volksb­ing mai utolsó ülésében az elnök közlé, hogy a király a fináncztörvényt mart. 28. szentesítette. Azután a thing működésének m. é. dec. 18. óta átnézetét adá. A kormány 21. tör­vényjavaslatot terjesztett­ elő, amelyek a reálok­­tatást illetőn kívül mind elintéztettek. A land­­sthing 17. törvényjavaslatot küldött át, melyek mind elvégeztettek. Magánindítvány 16 létetett,­­egyéb ügy 10 fordult elő , köztük az országos vadalátétel. A jelen országgyűlést az elnök az eddigiek közt legjelentékenyebbnek mondá, mert Olaszország, Turin, ápril 5. A második kamra 2-ki ülé­sében a ministerelnök jelentette Lamarmora hadügyministernek a krimi expeditio parancs­nokává, és helyébe Durando G.­tnoknak had­­ügyministerré kineveztetését. A 4-ki ülésben a Szardinia és a porta közti szerződvény előter­jesztetett. Az 5-ki ülésben a kamra 23-ig elna­polta magát, előbb több törvényjavaslatot, köz­tük a választási módot Szardinia szigeten módo­sítót is elfogadván. A kolostortörvényt tárgyaló senatusi választmány Colla sen­atollt választá előadóul. Az expeditióhad hajóra ülése ápril 15-n fogja a király jelenlétében kezdetét venni, már 10 angol gőzös van e végett Genuában, 10-bén 21 gőzös és 24 vitorlahajó fog ott készen állani. A senatus bureauit a kolostorkérdésben a ministerium által adott engedmények nem­­elé­­gíték ki, úgy hogy a törvényjavaslat elvetése csaknem bizonyosnak látszik. Ez esetben az egész ministerium le fogna lépni s a mérsékelt­ szabad­elvű Reve 1-töredéknek nyitna utat a kormány­ra. Hogy a törvényjavaslat a vita előestvéjén visszavétessék, azt a ministerium jelen pillanat­ban alig fogja méltóságával összetérőnek tartani. Egyébiránt azon hír kering, mint a „Tr. Z.“-nak írják, hogy a derűs és ministerium közt egyezke­dés történt, mely szerint az utóbbi késznek nyi­latkozott a törvényt visszavonni, ellenben a püs­pökség saját jövedelméből 500,000 frankot fizet­ne , továbbá 400,000 fr. a pápa engedélyével az egyházgazdászati pénzekből az állampénztárba folyna, úgy hogy azon 900,000 ft., melyet a mi­nisterium a passiv-mérlegben kitörlött, ilymódon pótolva lenne. Miután ekkor a pénzkérdés kie­­gyenlíttetnék , a ministerium új alkudozásba bo­csátkoznék Romával egy concordatum iránt, né­mely vallási testületek megszüntetése és a novi­­tiatust illető szabályok kieszközlése végett. Ápr. 5-én a második kamra­­ bureaui össze­gyűltek, hogy a kamra előjogainak a semmisítő­szék általi megsértetése fölött vitatkozzanak; e hatóság t. i. egy sajtóvétségért Buttini képviselőt elítélte, a­nélkül hogy a végett a második kamra szabályszerüleg megkivántató engedélyét kikérte volna. A bureauk az illető előadókat kinevezték. Rómában ismét egy franczia ezred ka­pott parancsot indulókészen állami; helyét egy schweizi ezred pótolandja. Oroszország, Sz. P­étervár, mart. 31. F. hó 8-án te­­mettetett el Tifliszben hg Argutensk-Dol­­g­o­r­u­k­i­tnok, Read­tnok, a 3. hadtest főpa­rancsnoka, kisérte őt sírjába. — Hg Gorcsa­­k­o­ff Bécsben uj utasításokat kért. — A távol tartományokból utólag érkező nemességi hódo­lati­­ feliratokat, M­i­k­l­ó­s császár legutolsó ma­­­nifest­um­a alkalmából, Sándor császár magának előterjesztete, s azok mindenikére a maga és el­hunyt atyja nevében válaszolt. — Jermolow a császárnak bemutattatott és igen kegyesen fo­gadtatott. April 2. B­er­g­­nok ismét Finnlandba uta­zott, s a császár azon ígéretét vivé magával, hogy az nem sokára Finnlandba menend. „Mondja meg ön“, igy szólt a császár, „hű finneimnek, hogy fe­­ledhetlen jóltevőnk irántuk, szeretetét osztom és az ő érzelmeiket becsülöm.“ Amerika. Egy new-yorki lap erősíti, miszerint az é­­szakamerikai Egyesült­ államok senatusa elnapol­­tatása előtt azon határozatot hozta, miszerint az Távirati sürgönyök. p e­r 1 *ani april 11. Porosz hg­ők, fens, meg­érkezését minden órán várják. Turin, april 10. A senatusi bizottmány be­végezte a kolostortörvény tárgyábani jelentését. A vita hétfőn kezdődik. A Vercelli-Chivasso közti vasút tegnap megnyittatott. T r i e s t, april 12. A „Calcutta“ fedezetén Mustafa bei Alexandriából ide érkezett. A bel­ga követ Konstantinápolyból Bairutba megy, ho­va a brabanti liget és hignét april 17-re várják. Legújabb levan­tei posta. A kon­stantinápolyi hírek ápr. 2-ról szólnak. A közép­tengerről folyvást új franczia csapatok érkeztek, s azonnal a mazlaki táborba gyülekeztek. Bálák­­­lavai mart. 26-i levelek az eddigi állapot folyvást tartását jelentik; az oroszok feltűnő tevékeny­séggel dolgoztak a Tsernaja raentébeni erődítvé­­nyeken. A Kamiesben álló hajóhad egy része kém­szemlére készült, indulni. Smyrnából 5-ről jelen­tik, hogy a kiskereskedés rendkívül megélénkült. Athénéből 6-ról írják, mikép Wendtland kir. magántitkár oda visszaérkezett,ha Galizia a görög kormánynak jelentette Miklós császár halálát. .Legújabb­ tengertuli posta. Bom­ba­y­b­ó­l a hírek mart. 19-ig mennek. Pesaver határán folyvást nyugtalan izgatottság uralko­dott. Középítésekre 2 mill. ft. szlg. kölcsön nyit­­­tatott. A kereskedés lankadt. Napi hírek és események. Pest, april 1­. * J­ó­z­s­e­f főherczeg öcs. fensége a budai polgármesternek 100 forintot oly rendeltetéssel méltóztatott kézbesíttetni, hogy azon öszveg a sze­gények közt osztassék ki. * A pesti jótékony nőegylet által a szegény vakok szemgy­ógyintézete javára a Lloydteremben rendezett hangverseny folyó hó 11-én déli 12 órakor, annak daczára, hogy e na­pon a fővárosi közönséget a legkülönfélébb látvá­nyok és művészeti érdekek foglalták el, mégis e­­léggé volt látogatva, mi tanúsítja azon buzgóságot, melyet a rendező nemeskeblű nők nem csak a ren­dezés, hanem a közönség figyelmének és részvété­nek felhívása körül is tanúsítanak. A hangverseny maga , melyet a részvét látogatott, elmondhatjuk, hogy mindenkit valódi műélvezettel jutalmazott; erre nézve csak azon egy körülmény fölemlítése is elég lenne, hogy a fővárosunk falai közt mulató je­les zongoraművész W­il­­­m­e­r­s is megnyeretett ez alkalomra, és gyönyörű „szélóráját“ játszta el zajos tetszés által kísérve;­nem kis érdekük volt a többi számoknak is. Bevezetésül, mintegy az alkalom je­lentőségének megmagyarázásául, helyesen válasz­tatott ,,A Világtalan“ czimü költői beszély.Győrfi Gyulától, előadva a nemz. színház tagja Bulyovsz­­kyné assz. által, azután Kaiser­ Ernstné assz. egy áriát énekelt Montecchi és Capulettiből; kedves volt a kis Baumgartner Gyula hegedűjátéka, de sokkal meg­lepőbb volt még a három kis Raczek testvér hár­masa hegedűre, kik valóban ritka virtuozitást fejte­nek ki, s méltó lenne magukat külön hangversenyben is bemutatni; a zenét Luck tanár úr szép gordon­kajátéka fejezte be; volt két magyar dalszám is : egyikül Bogya Róza k. a. Kovács Endre közkedves­ségű magyar dalát adta elő. A résztvevő művészek kitűnő tetszéssel jutalmaztattak művészetük aránya szerint. * Minap említettük Müller Károly zene és szavalati akadémiáját; mint a programmból látjuk az i. hó 15-én déli 12 órakor az „Európa“ szálloda teremében fog megtartatni. Részt vesznek az aka­démia adóján kívül, ki humoristikai felolvasást tar­­tana és több kitűnő művészek hangját fogja utá­nozni, b. Jósika Kálmán, Kläger, Gaede Károly és Weiser H. k. a. cs. k. udv. dalművésznő. * Közelebb egy rég nélkülözött, irodalmunk­ban nagy hiányt pótló, s nyelvünk természetéből tisztán felállított s következetesen keresztülvitt elveinél fogva méltó figyelmet érdemlő munka je­lent meg , dolgozótársunk Nádaskay Lajostól „A magyar helyesírás és szóragozás szabályai“ előszóval, 68 lap. A munka tárgy­felosztása igen czélszerű és világos , mi által kezdő nyelvtanulók is könnyen megérthetik. Ára 16 p. kr. * Megjelentek „Komáromy Ferencz Be­­szélyei“ I. és Il-ik kötet. Kiadja Müller Gyula. E két kötet­­ nagyobbrészt történeti beszélyt fog­lal magában, s a szöveghez tartozó 2 csinos képpel van díszítve. Ajánlva van gr. N­á­d­a­s­d­y Lipótné sz. gr. Fo­r­r­a­y Julia csillagkeresztes és palota­hölgy ö­nméltóságának, a magyar irodalom lelkes pártfogójának. * Lonovicsné asszonyt, visszatért ked­ves csalogányunkat, tegnapelőtti első föllépésekor a nemz. szinpadon a közönség rendkívüli elragadta­tással fogadta ; költemény, koszorúk és virágok zá­pora árasztó el kijövetelét s a kihívásoknak szerük számuk nem volt. Megemlékeztünk azon időpontról, midőn Lonovicsné, még akkor Hollósy Kornélia, el­búcsúzott színpadunktól énekművészetének magasb kiművelése végett, akkor az egész magyar journalis­­tikában körülbelül egyedül álltunk, a­kik a kedves elkárhoztatott mellett láncsát törtünk , és­ vissza­térését óhajtottuk, e föllépésünkkel akkor nem ke­véssé veszélyeztetve hazafiságunkat, —­és ime most szerényen megvonva magunkat a színház egy zu­gában, a nagy tapszaj közt egész kéjjel élvezhettük igazoltatásunkat— miután mi a viszontlátás örömét—■ tekintetbe véve igazán csarnokszerű fényes színhá­zunkat s azon szelid tüneményt a szinpadon — nem tudtuk oly éktelen lármával kifejezni, mint sokan , mi nehezen­ illik múzsák templom­ába, könnyen érpegy­­ lehet,­ hogy ismét veszélyeztettük hazafiságunkat. — Lonovicsné egyébiránt kedves hangját , nemes, izlésteli , könnyű énekét egészen visszahozta. Ki Hollósy után vágyott, ki őt óhajtá vissza úgy a mint van, a saloui énekesnőt , megnyerő alakjával, szép öltözékeivel, az teljesen meg lehet elégedve s meg annyival inkább mivel őt állandóan miénknek mond­hatjuk. — Részleteses­télést el nem vágjuk útját il­lető tudósítónknak. Annyit még elmondhatunk, hogy a „K u n­o­k“-at rég nem­ adták, ily jelesül, s hogy , a színház rég nem volt oly zsúfolva, mint ezúttal­. _ Tegnapelőtt­ szerdán ápril 11-ig adatott a német színházban „Lammermoori Lucia“,­­melyben Stég­er, Edgar szerepében mint vendég «először lépett fel, és a nagyszámú közönségtáj roppant lel­kesedéssel s több perczig­ tartó tapsviharral fogad­tatott, valamint többször kihivatott, mit ismere­tes szép’és erőteljes, lehet mondani óriási hangjá­nak kivált némely helyeken­, bámulatos kifejtésével,­ teljesen megérdemelt. Stégernek Bécsben a cs.,k. . udv. dalszínházban két évig mulatása nem volt Si­ker nélkül,­­ az énekben tett haladása egy oly elő­­­­nye, minek őt buzditni kell a törtsré­sz­ettől n­yír szép ajándékát a tökélynek még magasabb fokára emelni. Lucia szerepét Hoffmann E­mi­li a k. a. a bécsi cs.k. udv. dalszínház, újonnan szerződött tagja énekelte. Az ifjúság fris kellemével biró szép hang­jának nagy kiterjedése ugyan­ nincs -te­tték előadá­sában azért sok bájt tud kifejteni, s coloraturájának kedves volta is több helytt kitűnt. Ha a bűnök­­ hasonlag a bécsi cs. k. udv. dalszínháztól , lord A­s­­­thon szerepét elég jól t­u­ dta, s hangjának se csengése se kedvessége nem hiányzik—de az még eléggé nincs hatalmában. R­a­p­h­á­e­l a linzi játékszíntől Raimond szerepét énekelte , s a­­má­sodik felvonásban annak Luciát­ biztató legszebb áriáját kihagyta. Az egész előadás ,jól ment ,és ked­ves élvezetet nyújtott. — A holnapi napon délben adja második hangversenyét Willmers Rudolf zongoraművész az ,,Europa“ szállodában, melyben a hangverseny-,"­zötős zongorára alkalmazott „Halászlegény“ Czimü , , magyar népdal is előfordulandó A „Pesti Napló“ színházi tudósítója tegnap­­­előtti u. m. szerdai számában megbotrán­kozott azon,­­ hogy a nemz szinház új igen pompás díszítésének eszközléjét bécsi cs. k. udv. szinházi díszítő L­eh- ‘ m­a­u urat az „Áldozat“ első felvonása után szerinte „némelyek kikiabálták“ s azt „botlás‘‘nak nevezi,mi­nek „jobb lett volna elmaradnia“­­ s „derék felé­pinkről sem kellett volna megfeledkezni, kinek táj­képe épen nem áll a bécsié mögött.“ Ugyan úgy ? !­­ Mégis furcsa dolog Telepit, ki ugyan magyart, de nem festő (ha szinte olykor ecsetel is)! Leh­­mannal egy bécsi elsőrangú díszítő-festővel egybe­­hasonlítani, és e felett neki elsőséget adni ! Mi ör­ö­­­­mfesti méltányoljuk említett színházi tudósító -úr nemzeti buzgalmát , valamint Telepi érdekéből sem akarunk semmit is levonni, mint a ki­­ jó­ szí­nész, talpig becsületes ember de megdicsért, s tá­volból kirívólag zöld s épen azért nem is sza­bályszerű tájképe csak hátrább áll Lehmann pompás festésénél. Egy netalán ló- és baromte­nyésztéssel foglalkozott szerkesztő politikus, vala­mint lord Palmerston is politikus — de azért még is nem egy rangban álló politikusok. — Még egy részrehajlatlan tényéről kell azon t. ez. szinházi tudósító úrnak szólnunk,,t. i. hogy a húsvét má­sodnapi, fennebb említett előadásban működött főbb szereplőket meg és kidicsérvén — Bulyovszkynéről az egyik főbb szereplőről — mélyen hallgat. Az ily kirívó hallgatás — cum tacet alamat — nincs maga helyén, s a különben is nem épen jó hírben álló magyar irodalmi kritika becsét és hitelét aligha e­­melendi. Ha már e szép példát----exempla trahant — mi is netalán utánozni akarván, scomlessicida játszását jövendőben merőben ignorálnék , s ha mi is igy válogatnánk a szereplők közt, az ilyforma s úgy mondható néma párviadal valóban gyönyörűn mulattatná a közönséget. 3839 Szinházi előadások. Nemzeti szinpadon „Parlagi Jancsi.“ Népszínmű 3 felvonásban. Némethi mint új szer­­ződött tag föllép­tetl. . Pesti német szinpadon: Délután 5 ó­­rakor. M i­s­s E 11 a amerikai műlovaglónő és társa­sága ötödik vendégelőadása. Előbb :­­„Alle furchten sich.“ Lustspiel in 1 Aufz. — Estve 7V* 1 órakor : „Hernani.“ Tragische Oper in 4 Aufz. Másik von Verdi. Stéger Ferencz, Weiser Henriet­ta, Hrabanek a bécsi op. udv. dalszinháztól,és Raph­ael a linzi szinháztól, mint vendégek. _ Budai városi színpadon pénteken nincs előadás. Bécsi börze ápril 13-ről. Státuskötelezvény . v . . . 82?/e 4‘/a%­dto ... • . i V/. / ' 721/4 1834-ki sorjegyek 1­00 ftos . . . 219 • 1839-ki „ 100 . Jlgyi" Bankrészvény . . . - i .• . f 003 Észai vaspálya 1000 . . . . i1 1975 Dunagőzhajózás 557 Amsterdam, 100. . . . .­­ 1 Augsburg 100 ... * .12®% Hamburg . . i . . . , . .. . 124%. Nemzeti kölcsön .' 1, .. .­­ . V 861Szi* Mailand­­ ... Államvasutrészvéyn 500 ft. . . . 324% Bécs, april. 12. Agio arany: 29%, ezüst 27 Dana vízállás. April. 13. (reggeli 7 óra) 9“ 8'0­0 fölött.

Next