Budapesti Hírlap, 1855. május (709-733. szám)

1855-05-08 / 715. szám

Budapesti Hírlap 915. sz. Május 8-án 1855. —«ÄS®** _ sze- Ryedulaz­u ad­at váj 1344) (t—8 Árlejtési hirdetmény Az itteni cs. k. katonai rendőrség örosz­tálya számára az 1855. november 1-jével kez­dődő 1856-dik katonai évben szükségrend szolgálati czikkek biztosítása végett ezenne ajánlati tárgyalás nyittatik. A havi szükséglet a téli 6 hónap alatt azaz 1855. november 1-től 1856. ápril 30-ig a következőkből áll, úgymint: 76 öl kemény tűzifa, 23,2/top mázsa faszén, 4 font stearin-gyertya, 138 l/a font öntött faggyú-gyertya, és 389­2 font finomított lámpaolajból; a nyári 6 hónap alatt, azaz 1856. május 1 -tő ugyanaz évi october 31-ig pedig : 23585/7206 °1 kemény tűzifa, 25,9/106 mázsa faszén, 2 font stearin-gyertya, 55 font öntött faggyú-gyertya, és 20226/32 f°nt finomított lámpaolajból. Ezen czikkek szolgáltatásán kívül az a­­jánlati tárgyalás tárgyát képezi még a tűzi­fának és szénnek a Buda-Pesten létező egyes őrosztályi kaszárnyákba való szállítása is. A szolgáltatni szándékozók tartoznak szabályszerüleg bélyegzett ajánlataikat — melyekben minden egyes czikk, melynek szolgáltatása ajánltatik, névszerint megne­vezendő s az ár számokkal és betűkkel vilá­gosan kiírandó — 1885. junius 1-ig bepecsé­telve ide benyújtani; ugyanez áll a fa szál­lítását illető ajánlatokra nézve is, melyekben az ár egy öt tűzifának kellő szénnel együtt a buda­pesti őrosztályi kaszárnyákba való szállításáért kiteendő. Szükség ezen ajánlatokhoz egyszerszite a kívánt árak szerint képződő szolgáltatás értéknek 10 százlék­jával egyenlő bánatpénz­nek a budai cs. k országos főpénztárnál vagy a pesti cs.k.ker. gyűjtőpénztárnál történt le­tételéről szóló nyugtát is hozzámellékelni.­­ A szolgáltatandó czikkek minéműsége s az a­­zok szállítását illető módosulatok bővebben megtudhatók az ajánlati tárgyalási feltéte­lekből, melyek az ajánlkozók által az itteni cs. k. katonai rendőrségi őrosztály parancs­nokságánál Pesten, feldm­ajor 14. sz. a. meg­tekinthetők s annak idején a beszolgáltatás­nál alapul szolgálandnak. Pest, april 14-én 1855. A Pest, Buda és Ó-Buda városok cs. k. rendőrigazgatóságától. Felszólítások: (1114) (3-3) Radnóczi bolotinai lakos Sch­varcz Juda folyó évi február 28-án éjjel mintegy 12 óra­kor Radvancz Bolotina mellett két gyanús egyént vett űzőbe, kik közöl az egyik közön­séges vászon zsákban egy zsákban egy és­ő vékányi tengerit ejtett le, maguk az üldözőbe vett egyének pedig elszöktek, s ismeretlenek maradtak. Azon ly8 véka tengeri 9 pst 50 krra becsülve a bíróságnál tétetett le, tulajdonosa nem tudatik, a fentebbiekből azonban azon tengerinek lopott volta alaposan gyanítható. Az ungvári v. k. cs. kir. járásbíróság részéről tehát ezennel felszólittatik mindenki, ki azon fenntirt mennyiségű tengerihez igényt tart, hogy magát ezen hirdetmény harmadszori be­iktatása napjától számítandó egy évi határidő alatt e bíróságnál jelentse, s dologházi jogát azonyitsa be, ellenkező esetben azon tengeri el fog árvereztetni, s a vételár az álladalmi Pénztárba beszolgáltatni. Az ungvári v. k. járásbirós­ágtól , ápril 2-án 18­55. 873—1855. — A kecskeméti cs. kir. váro­­silag kiküldött bíróság részéről Sörki Máriá­nak néhai Bobos Pál özvegyének folyó évi, 373. számú kérelme folytán mindazok , kik olyamodó testvére néhai Sörki János volt honvédnek , állítólag 1849. évben Pesten a lókus-kórházban elhunytnak életben létéről vagy halála körülményeiről némi tudomással úrnak, felszólittatnak, hogy arról ezen biró-­­­ágnál,vagy az állítólag elhunyt részére birói­­ag kinevezett gondnok Turcsányi József h­­igyvéd urnál helyben,a mai naptól számítan­­r­­ó­k hónapok alatt kellő jelentést tegyenek. 1 Kelt Kecskeméten, april 14-én 1855. 1 S u h a y d a, s cs. kir. miszéki tanácsos, és városilag ( 1228) (3—3) kik. biró. i 1264) (3-3)1­706.— A cs. kir. mura-szombati szolgabi- r­ói hivatal által mindazok , kiknek tótlaki, e­zen szolgabirói kerületi helységbeli lakos­­ Tamás József ellen követelésük van, ezennel f­elszólittatnak, hogy igényeik bejelentése és i­gazolása végett folyó 1855-évi julius hó 30-ik lapján reggeli 9 órakor ezen cs. kir. szolga-b­úrói iróteremben megjelenjenek , vagy kö­­r­­eteléseiket idáig írásban annál bizonyosab- J­­ád nyújtsák be, mert különben a polg. per-­­­ekdtartás 555-ik §-hozzáképést, a meg nem j­elenők elmaradásuk káros következményeit e maguknak fogják tulajdoníthatni.­­ Cs. kir. szolgabirói hivatal, Mura-Szám- B­latban martius hó 4-kén 1855.­­ V­i­m­b­e­r­s­k­y, cs. kir. szolgabiró.­i Összehívások. (1119) (3-3)1­846 —854. civ. — A b.-gyarmati cs. kir.­­ megyei­­szék részéről ezennel közhirré tété-­­­tik, hogy néhai Bory Miklós vagyona ellen még 1839-ik évben megnyitott csődben, a hi­telezői választmány megválasztására, 1840-i XXII. tervezikk 51. §-a értelmében, ezen le­folyó évi junius 14-dik napjának 9-ik órája rendeltetett légyen törvénynapul, miről az összes hitelezők oly hozzáadással értesittet­­nek, miszerint azon esetre, ha közőlük ki sem jelenik meg, az idézett törvény 53-ik §-a sze­rint a hitelezők választmánya a törvényszék által fog kineveztetni. B.-Gyarmat, martius 26-án 1855. M­a­j­­­á­t­h. cs. k megyeiszéki elnök. Hrobonyi, irodai igazgató. (1149) . . C3-?) Az ungvári cs. k. városilag kiküldött já­rásbíróság részéről f. évi martius 28-án 132­ sz. alatt kelt végzés folytán Fodor Miklósnak mint az ungvári görög nem egyesült egyház )[ gondnokinak s felperesnek Ungvárit lakot­t jelenleg azonban ismeretlen tartózkodás M­ánássy Károly és Popovics K­usza hitestár­­sak s alperesek ellen 1855-ik é. martius 26 . ■j 1320. sz. a. beadott s azon alperesek által a 1853-dik évi augustus 17-kén kelt, s ellenü­k 1813-ik évi augustus 29-én az íungvári Artifigye 1 cs. k. tsrcék előtt betáblázott kötérezvény mel­lett, az ungvári görög nemegyesült templon , fundationalis cassájából 6 pdt. kamatra köl­­­csön felvett 440 pft tőke, annak késedelm kamatok s perköltségek iránt támasztott ke­resete szóbeli tárgyalására határnapul f.­és junius 12-dik napja d. e. 9 órája e biróságná tűzetett ki, s ismeretlen tartózk­odásu alpere­sek Nánássy Károly és neje Popovits Luszl e perbeni képviselésére saját veszélyükre é költségükre gondnokul helybeli hit, egy Véc Tatay Flórián rendeltetett. Miről nevezett alperesek oly hozzáadás­sal értesittetnek, mikép jogügyük czélszeri tárgyalása iránt vagy a felnevezett képvi­selőjüket, kinek a kereset másodlato­s mel­lékletei kézbesítettek, kellőleg utasítsák, — vagy e biróságnál más ügyvédet nevezze­nek, — ellenesetben mulasztásuk következ­ményeit maguknak tulajdonitsák. Kest ung­vári cs. k. jbíróságtól, mártius 28-án K­*55. S­á­r­o­s­s­y. Telekkönyvi bejegy­zés. (1142) . (3—3) A pozsony-kerületi cs. kir. telekkönyvi igazgatóság ezennel közhirré teszi, miként a telek- és betáblázási könyvek megalapítása végett a helyszínelés (Localisirung) még e hó folyamában Komárommegyében (az 1848 év előtti területi állás szerint) kezdetni és mindennemű fekvőségekre kiterjesztetni fog Minek folytán az illető birtokosok felhi­­vatnak a bizottmányi tárgyalásra, melynek kezdete minden egyes községnek külön fog tudtul adatni, vagy személyesen megjeleni vagy pedig egy a községben lakó képviselőt haladék nélkül meghatalmazni. Kelt Pozsonyban, april 17-én 1855. A miaut, elnök. M a r e s c h. cs. k. telekk. igazg. Hirdetések. (1141) (3-3) 1000 c —Az 1853 évi febr. 16-án kelt törvényhatósági rendszer 82-ik §-a szerint, mind­­teón kiskorú árvákra nézve , kiknek örökhagyói, hagyatékban oly nemesi jószá­got hagytak, melynek birtoklásával az 1848. évig a törvényhatósági rendelkezés gyakor­lata összekötve vala , vagy a javak oly he­lyek területén léteznek , hol első fokozatú bíróság székhelye van, úgy szinte gyám és gondnokság alá bizott oly kiskorúakra nézve, kik ollyatén vagyont bírnak vagy szereznek, azon első fokozatú bíróság árva- és gondnoki hatóságnak kijelölve van, melynek személy tekintetben, a gyámság alattiak peres ügyek­ben alávetve vannak. Hogy tehát minden olyatén kiskorúak és gyámság alá tartozók ezen jótékonyságban részesülhessenek, mely abból áll,miszerint a személy- és anyagi jólét felőli felfigyelés, az atyai gondviseléstől meg­fosztott kiskorúakra nézve, s azokra, kiknek iskorúságon kívül egyéb oknál fogva a ja­vak kezelésére képviselőkre szükségük van, s törvényes gondoskodással felruházott tör­vényhatóság által gyakoroltassák, miszerint t­ovábbá minden felelősség azoktól,kik kisko­rúak nevében , a nélkül hogy azoknak kép­viselőikké biróilag kirendelve lennének , igyeket vezetnek elhárittassék; végtére, fogy az árva-könyv tökéletes szerkesztése is a főgyám­sági s gondnoksági hivatalos elj­j­árás eszközöltessék : emlékeztetnek ezennel minden fent érintett törvényes képviselők,­­úlyatén gyámságalattiaknak , kiknek atyái Gömörmegye területén meghalálozásuk fejében rendesen laktak és nemesi jószágot v­úrtak, melynek birtoklásával törvényes h­a­­ósági gyakorlat összekapcsolva volt ; úgys­­zinte minden képviselője ollyatén gyámságé­láttiaknak , kik maguk illyen jószágot bir- 1 iák és kiknek apái e megyében laknak, vagy­­ haláluk ideijében rendesen itt laktak; elvégre­­ elszólittatik mindenki, ki oly nemesi gyám­­ágalattiakróli tudomással bir, arra, miszer­­­int ollyatén nemesi árvák létét, személyi és vagyoni Viszonyuk lerajzolásával ezen Gö­ k nörmegye cs. kir. tvszékének minél előbb s­zóval vagy írásban, minden esetre azonban b­­élyegtelen papiroson bejelentse. — Kell a t­imaszombathi cs. k megyei törvényszéktől,­­ pr. 13­4* 1855. ( 1294) (3-3)G 78—1855. — A radnai cs. k. szkirói hiva-;­al mint bíróság részéről, Kerner Boldizsár-­­­ak tudtul adatik , miszerint ellene Kremzser­ános lippai lakos által 561 vtt és járulékai­­égett e biróság előtt támasztott kereset tár­­z­gyálására f. é. május hó 31 ének reggeli 10 ó­rája tüzet tett ki ; miután pedig holléte nem t­udatik , részére gondnokul Erczy János ladnán lakó ügyvéd neveztetett ki; ezt nek f­olytán nevezett Kerner Boldizsár ezennel f­igyelmeztetik , hogy a kitűzött határidőre elenjen meg, vagy védelmét nevezett gond­­jokkal tudassa . Vagy részéről más felhatam­­­azottat , kinek a többi ez ügyben hozandó­­ határozatok kézbesitendők lesznek, nevezzen ; e­llenkező esetben mulasztásának törvényes­­ következményeit magának tulajdonítsa.­­ Kelt Brudnán, apr. 24-én 1855.­­ Cs. k­­szbirói hivatal mint biróság.­­ Kádas Péter. ( 1186) (8­3)i 1836.­5. p. — Az 1853-ik évi febr. 16-án telt birói illetőségnek 82-ik §-ához képest, a gyámsági vagy gondnoksági hatóság, az oly örökhagyók kiskorú gyermekei felett, kiknek 1 fagyatékában oly nemesi javak, melyeknek ártokával az 1848-ik évig a törvényhatóság gyakorlása volt egybekapcsolva , vagy oly helyek területében fekvő ingatlan javak lét­­­eznek, halár­­­ső folyamodásu törvényszék­e­rek székhelye van , s az ily jószágokat biró vagy szerző gy­ámság vagy gondnokság alat­­t­­iak fölött általában, azon első folyamodásu i tvszék van hivatva , melynek személyi tör­vényhatósága alá a gyámság vagy gond-í­nokság alatti személy peres ügyekben tarto­­­zik. — Minthogy pedig nemesi és gyámság­­ alatt lévő ákváknak kipishátolása és az azok­­­rai felügyelet oly nagy nehézséggel van ösz­­­­szekötve, hogy ezen cs. kir. megyei törvsnlék­­ minden illyetén grámságésigondnokság alatt­­ levő árvák irányában kellős tudomással nem­­ bírhat , minek következtében az Eperjes - kér. országos cs. r. főtvszéknek f. é. martius 24-én kelt határozata folytán felszólittatnak mind­azon árvák képviselői avagy szülei,­­ kik e cs. k. megyei törvényszék területén lak­nak , vagy kik a lirói illetőségi cs. k nyilt­­parancs értelméből ezen megyei tvszéknek­­ alája vettetvék, így végtére azok is, kiknek kellő tudomásuk van az illyetén árvák hollé­téről , három h­ónap alatt szóval , vagy bé­­lyegjelentes papirán az ezen megyei tvszék­­nél avagy az illeti cs. k. szkirói hivataloknál jelentést tegyenek , hogy így a törvényes intézkedések azoknak vagyonuk fölötti bizto­sitása iránt megtétethessenek. S.-A -Újhelyt, ápr. 13. 1855 cs. k. megyei törvényszék. Szögyény Imre, cs. k. megyei törvszéki elnök. Pályázatuk: (1246) (3—3) 2120. sz. — A rózsahegyi cs. kir. Szkirói hivatalnál, Liptóm­egyében, egy Ifj. oszt. ir­­noki állomás, melylyel 300jpft évi fizetés, s a magánabb 350 és 401 pft fizetési fokozatba való előlépési jogigény van egybekap­csolva, betöltendő. Az ezen ál­orcásért folyamodók f­elhivat­nak, miszerint sajátkezűleg irt kérvényeiket legfeljebb f. évi május 10-ig, és­pedig, ha már államszolgálatban vannak , hivatali fő­nökségük által, különben pedig közvetlenül a rózsahegyi és ki­szkirói hivatalnál nyújtsák be. E kérvényeknek el kell látva lenniök a pályázó keresztlevelével , továbbá végzett tanulmányait, nyelvbeli ismereteit, eddigi alkalmaztatását, erkölcsi é­s politikai maga­viseletét igazoló bizonyítvá­nyokkal, s végre szükség családi viszonyai előadását, vala­­mint azon határozott kijelentést is magukban foglalniok , hogy váljon áill-e és minő fok­ban a pályázó a rózsahegyi cs. k. Szkb­ói hi­­vatal valamelyik hivatalnokával rokonsági vagy Sógorsági viszonyban. Liptó-Sz.-Miklós, apr. 20. 1855. A cs. k. liptóm­egyei hatóságtól. (1284) (3-3) A diószegi cs. k. szolgabirói hivatalnál Éjszak-Biharmegyében két napdíjas állo­más lővén üresedésbe, az azt elnyerni óhaj­­­tóknak szükséget.? lesz következőket kimutat­ni, úgymint: 11 kereszt és vezeték­nevüket 2) születési helyüket és az országot; 3) álla­potukat; 4) tanulmányaikat; 5) eddigi al­­kalmazásukat ; 6) nyelvismeretüket, a német és magyar nyelvben­ jártasság okvetlenül megkivántatik, és pedig mind írásban, mind fogalomban. A folyamodványok bérmentesen lesznek ezen cs. k. szbirói hivatalhoz külden-­n­dók. Fizetési díj naponta 45 kr. pp , ezen­­ felül kilátás állandósított hivatalra, vagy 9 pedig adandó alkalommal jegyzői állomásra­­ is tarthatnak igényt. 1 Diószeg, ápr. 26-án 1055. s Be­n­e Antal, cs. k. ázbiró.­t (1076) (3­­^3)1 A mező-telegdi cs. k. postahivatalnál a­­ postamesteri állomás megürült. Ezen állomás tiszti szerződvény, és 20 1 pftnyi biztosítéknak készpénzben vagy leg­­f­alább 3 pret. államkötelezvényekben leendő b­etétele mellett engedtetik át A postamester illetményei, a törvényes s­ópénzeken kívül, 200 pft évi fizetésből s 1 20 pft hivatali átalányból állanak; ellenben“ köteles a postamester a kezelési szolgálatot ” végezni, s a szállitási szolgálatra 8 alkalmas,1 árat és megkivántató számú postakocsiso-­­­rat tartani. Az ezen állomásért folyamodók tartoznak; törvényeiket, melyekben eddigi foglalkoz­­ tásuk, politikai és erkölcsi jó maguk viselnie is végre a szükséges üzletszerek beszerzésére­­ negkivántató vagyonuk hitelesen kimuta­­andó, f é. május 15-ig a nagyváradi cs. kir. lostaigazgatóságnál benyújtani. ( Nagyvárad , ápr. 9-én 1855. BHC) (3-3)­­ A radnai cs. k. postakiadóságnál a posta- k­­iadói állomás betöltendő.Ezen állomás tiszts­zerződvény, és 100 pftból álló biztosítéknak­észpénzben, vagy legalább 3 pret. államköt­­­elezvényekben leendő letétele mellett enged­etik át. — A postakiadó illetményei 100 pft­ti­­i fizetésből és 20 pót hivatali átalányból á­llanak ; ellenben köteles a postakiadó a pos­­b­aszolgálatot teljesíteni , s azért az e végre 1® negkiválttat­ó ismereteket magáévá tenni. n A pályázók tartoznak kellően okmányolni [érvényeiket, melyekben eddigi foglalko­­­­ásuk , erkölcsi és politikai helyes maguk vi- K­elete , valamint azon körülmény is , hogy Jó­zon főutczában , melyen a posták keresz­­et­ül vonulnak , a postaszolgálat gyakorlására a­lkalmas helyiséggel birnak, i. é. május 15-ig a nagyváradi cs. k. postaigazgatóságnál be- ii nyujtani. ( 1051) ... (3—3) 5830 — 1344. — A kas.S&i cs kir. országos Pénzügyigazgatósági Osztálynak 1355-ik évi á­pril 5. 5830—1344. sz. a. kelt pályázati inl­­­etménye szerint, a kassai közigazgatási te­­ületen az egyenes adózási ügyre nézve több, (1 magas pénzügyi miniszteriumnak 1854. évi unius 10-én 10051. sz. a. kelt kibocsátványa a­­lapján, a képezendő adóvonalok számára m­­eghatározott adó-alfelügyelői állomások 6­00 vagy 600 pft évi fizetéssel ideiglenesen le letöltendők. Az ezen állomásokért folyamo­­m­töz tartoznak kellően okmányolt kérvény­ei- s a lét , melyekben végzett jog­politikai tá­­s­­ulmányaik , eddigi hivataloskodásuk, az ftt idó-illeték-kivetési , pénztári , számviteli és jó­nyelvbeli ism­ereteik, továbbá erkölcsi és po­­ta­itikai helyes maguk viselete kimutatandó, s s e­gyszersmind az is megemlítendő : vájjon jó islanak-e és mily fokban a kassai közigazgat­et­ási területen alkalmazott pénzügyi hivatal- be­tokokkal rokonsági vagy sógorsági viszi­ny- d­ián, szabályszerű után 1855. évi május 15-ig ra kassai cs. k. országos pénzügyigazgatósági isztolynál benyújtani. Kivételképen tekin­■ fognak vétetni oly folyamodók is, ki­­nt végezték ugyan a jogpolitikai tanulmá­nyokat , fie az adókezelésben gyakorlat ügyességüket igazolták , vagy a katasztrali munkálatoknál­ alkalmaztatásukkor maguka kitüntették. Kassa, ápril 5-én 1855. ÁMCfflfSiek (1315) ( (1-3 A szegedi cs. kir. só raktárik tatarozást felsőbb helyi rendelet folytán árlejtésileg fog a legkevesebb árt kívánónak átadatni. Az engedményezett pénz­összegek kö­vetkezők, úgymint : ft kr. Kőműves munkáért s anyagért 844 24 Ácsmunkáért s anyagért . . 6185 301/ Lakatosmunkáért s anyagért . 30 — Festő-­­Anstreicher, munkáért 23­5 Az építési összeg összesen 7082 59­0. Az árlejtés folyó 1855-dik évi május hó 19-én reggeli 9 órakor fog a szegedi cs. kir sóhivatal irodájában megtartatni, melyre a vállalkozni kivánók hétszáz (700) pengő fo­rintnyi bánatpénzzel ellátva ezeknél meghi­vatnak. A tatarozásra vonatkozó tervezetek,költ­ség­v előkiszámítások az árlejtési feltételek­­­kel az alulírt hivatal-irodában szokott hiva­talos órákban mindertki által beláthatók. Ugyanezen alkalommal fogdák a tetők­ről leszedendő ó és törött zsindelyek is — minden sópajtát különvéve —­­a legtöbbet gérőnek pengői lutsz (20) forint bánatpénz etétele mellett eladatni. A szegedi cs. k. sóhivatal által 1855-ik évi május hó 1-jén. (1263) (3—3) 3860. — A Békés-Csanádmegyében folyó 1855-dik évben építendő országutakhoz szük­­séglendő 1500 kö­böl kőnek szállítására,mult mvi november hó 19-én 10599. sz. á. megindi­­ott pályázat eredménye, mely szerint egy köb­öl kőnek törése és a lapályfa szállítása i­tt 36 krért elvállaltatott. a n.-váradi cs. k. helytartósági osztály f. hó 21-én 4063. sz. a. kelt magas rendeletével helybeli nem ha­gyatván, az emlitett kőanyag törésére új ár­ejtés nyittatik, oly hozzáadással, hogy a negkivántató kőmennyiség, valamint a már közlött vállalkozási feltételek fáltosás alá nem esnek. Az írásban foglalt és az elvállalandó kő ára egy tizedrészének megfelelő bánatpénz­zel ellátott ajánlatok f. évi máju­s hó 20-dik­ napjáig egyenesen az ezdni megyei cs. k. fő­­föki hivatalhoz bérmentesen eljuíttandók e Ezen határidőn túl semmiféle ajánlat továbbá­­ nem fogadtathatván. Gyula, ápril 24-én 1855. B­o­n­y­h­á­d­y , ds. k. megyei főnök. Köröztetik. 450—855. VII. — Kis Lajos kottáés so­­mogy megyei Karád járás helységbeli lakos birtokosnak kérelmére egy, a karádi és k. bőszedői hivatal, mint a kölcsön-fizetései leszedésére meghatalmazott pénitfer által, — m­lt 1854-ik­é. augustus 14-én 100—100 — 119 . a. a folyamodó Kis Lajos részére kibocsá­­ott s a befizetendő 950 pftról szóló, melyre a már kifizetett 50 pft óvadék , — továbbá 1851 eptembe­r 30-án befizetett első részlet 25 pft,­­ mégis 1854-diki november 6-kán lefizetett második részlet 25 pft, — végre 1854-ik évi­ecember 12-én befizetett harmadik részlet 25 ftok, — a nevezett cs­k. adószedői hivatal­­tal nyugtatványozva is vannak. — elve­zett álladalmi kölcsön-ív ezennel oly fig­yelmeztetéssel tétetik köztük­re, miszerint az,­­ a fenntebb leírt álladalmi kölcsön-ív bir­­ókában van, vagy ahhoz bármi jogezimen­gényt tart, ebbeli igazai érvényesítése vé­í­tett magát ezen cs. k. szkirói hivatalnál egy v leforgása alatt annál bizonyosabban beje­­lntse, — mert különben azon álladalmi köl­kön-ív semmisnek s jogszerű foganatja a ki­­ocsátó pénztár irányában elenyészettnek ag nyilváníttatni. Karád, april 16-án 1855. A cs. k. szbirói hivatal mint bíróság : (293) (3—3) K­a r­a , szbiró. fagyatéki örökösök összehívása. 122) (3—3) 909—1855. — Szombathelyi és k. megyei rvényszék által közhirré tétetik,helgy Zom­­arban 1854. évi augustus 28-án Turkovits Iván szombathelyi születésű vándorló pék-i­gény végrendelet nélkül elhalálo­zván , ak­­ik hagyatékának örökösei testvérjei len­­ének. Minthogy a törvényszék előtt Turko­­iis Ignácz tartózkodása nem tudatik, ennek­­­sra felszólittatik, hogy magát az alábbe­gyzett naptól számítandó három hónap alatt len törvényszéknél jelezse, ’s örökösi nyilat­­ozatát nyújtsa be, ellenkező esetben a ha­­gaték a magukat jelentő örökösökkel, s a támára rendelt Antal Lajos gondnokkal fog irgyáltatni, s az őt illető tiszta hagyaték ha­llá vagy holtnak nyilvánítása bebizonyitá­­ng számára a biróságnál megőriztetni. A cs. kir. megyei törvényszék Szombat­­elyen martius 31-én 1855. ( a g­y.­­255) (2-3) A pécsi cs. kir. megyei tvényszék részé- 5l közhírré tétetik hogy Pécs­ városé­ii sídia­ ki auígustus 20-án özvegy M­­ártono­­ics Antalnő Született Lokácz Anna végrende­­t és végrende­leti toldalék hátrahagyásával;­elyekben Mária, Ignácz György és Antal­­ fját és már elhunyt István fia gyermekeit t öltörésül nevezte , meghatározott légyen m­inthogy pedig Martinovits Györgynek tar­t­ókodása nem tudatik, ennélfogva­­ felszólít­­tik, hogy magát az alábbjegyzett naptól t­ámítandó egy év alatt ezen törvényszéknél­­ lentse, és örökösi nyilatkozatát nyújtsa ke­l­lenk­ező esetben a hagyaték a magukét me­­ntő örökösökkel, s a távollévő Számára réti­­ ( új gondnokkal Majorossy János ügyvéd ur- t fog tárgyaltatni.­­ Kelt Pécsett, martius 13-án 1855. I A pécsi cs. k. megyei törvényszék,­­ Mai számhoz fél ív (1152)­­ . (3­­990—1855. p. — A gyulai cs. fúr. vár kiküldött járásbiróság által közhírré téte miként néhai Dán Mária férjek ti It Kodrán­­­t meternő ótlakai lakos, ki néhai Dán Pável származott, magtalanul elhalván, az után több mint 6 év előtt maradt összesen 610­28 krra menő kési­pénzbeli örökség eddigi­­­vényes kamatjaival, az fezén járáshoz járt. Elek s vele csatlakozott községek árvabizo Hiányának rendelkezése alatt továbbra c tudtuluidással hagyatik, hogy mindazok.] említett örökség­­ rán fbá­r íri egy i­gényt tam­ as hatni vélnek. Örökjogukat az alul 'kitett r.a tói számítandó egy év alatt e biróségnál be­lentve annál inkább igazolják,, minthogy k­­­önben az egész örökség' a már jelentkez Dán Helena Demetrovics György­né,­­ Barbara András Mihályné, és Dán Maruc András Gavrilláné mint apai t­estvérekn fog kiadatni. Kelt Gyulán, april 14-én 1855. l'i­g­á­r­y János, fel. k. bírósági segí (1280) (2­ A cs. k. nagy-atádi szolgabirói lova mint biróság által közhirré tétetik, hogy a kir. szent--györgyi határőri ezred hivatal értesitése szerint Horvátországban Gallov­con végrendelkezés hátrahagyása nélkül e­­­ráshoz tartozó Vizvár helységben szület, Magyar Ádám birkás meghalálozott. Minthogy­ ezen bíróság előtt tudva ni ne váljon és mily személyeket illeti az elha hagyatékáhozi örökség, ennélfogva mindazo­kik erre bármily jogczimből igényt támasz hatni vélinék felszólittatnak, hogy Örökioir­kát az alább kitett naptól számítandó -égy alatt, ezen biróságnál bejelentsék, s örökje­gnk kimutatása mellett örökösi nyilatkozati­kat benyújtsák, ellenkező esetben a hagyat, azokkal, kik örökösöknek nyilatkoznak, fo tárgyaltatni s nékik átadatni, a hagyaték nem foglalt része pedig, vagy ha örökösnő senki sem nyilatkozik, az egész hagyaték álladalom által fog behuzatni. N.­Árád, april 21-én 1855. V u ts k i­­ Csődök. (1279) (3­: 1457—1854. — A sárvári cs. kir. szbir hivatal részéről ezennel közhirré tétetik, hog 1854. évi május hó 12-én Sárvár m­ezővárosá­ban elhungyt Talabér István ügyvéd urá maradt összes vagyona ellen a csőd elrende telvén, perügyelőnek Zdrávy Sándor sárvá hittes ügyvéd ur, a ideiglenes tömeggondnok­nak Roth Feren­cz , perü­gyelő helyetteséne pedig Békessy Gyula szinte Sárvárott lak hites ügyvéd ur neveztetett.­­ Felszólittat­nak tehát a csődperrendtartás 30 ■§. értelmé­ben mindazon személyek , a kiket a csőd al került vagyonhoz bárminemű igények illet­nek hogy követeléseiket a szükséges ok­­á­nyokkal ellátva, legfeljebb 1855-ik julius­­ 25-ik napjáig ezen cs. kir. szkirói hivataltm­innál bizonyosabban jelentsék be , mert el­lenkező esetben a netalán őket illető tulajdon elsőbbségi vagy zálogjogra nem tekintve, csődtárgyasaiból ki fognak rekesztetni s csődtömeghez­ minden igényeiket el fogja veszteni; egyszersm­ind az ideiglenes tömeg gondnok idegerősitése , vagy m­ás gondnok nemkülönben a hitelező választmány meg­választására 1855. évi julius hó 30-ik napjá­nak reggeli 10 órája a csődr. 30. és 43-ik rendeleténél fogva, oly hozzáállással tűzeti ki, miszerint az ezen törvénynapra meg nem jelent hitelezők tekintetbe nem fog­nak bé­telni. — Sárvár , a­ m­i hó 27-én 1855. H­e­g­y­e­s­s­y J­á n­o­s , cs. k. szbird 1100) ^ -------1 3_3 A csongrádi cs. kir. szbiróság részért azennel közhirül adatik, hogy elveszett cson­grádi lakos Mandl Adolf összes vagyona el­en , ennek neje , úgyis mint kiskorú gyer­mekei gyámja kérelme folytán, a csőd f. 1855 .vi mart. 29-én 210. sz­­. elrendeltetvén deiglettes tömeggondnoknak Makay Lászl­óongradvárosi közgyám ur, perügyelőne .songradon székelő hit. ügyvéd Egry Sánd helyettesének pedig Szegváron székelő hite­­gyvéd Anódy Károly ur neveztetett. Felhivatnák teh­a a csődrendtartás 30 . krteliitében mindazok , kik a csőd alá kerül vagyonokhoz bármi igényt tartanak, hogy lövezetéseiket a szükséges okiratokkal fe­lezve , ezen csongrádi cs. k. szbiróság élőt 855. évi junius hó 9-ik napján annál bizo­nyosabbak bejelentsék , mert elleneseiben se talán őket illető tulajdoni, elsőbbségi vagi zájogjogra nem tekintve , a­­csődtárgyalásba­l fognak záratni, és a csődtömeghezi minde gestyéiktől elesni fognak ; nemkülönben a deiglenes tömleggom­bnok meg­erősít­ése, varr­­nas gondnok és a hitelező választmány meg­választása végett 1855. évi junius hó 16-i csődrend­tartás 30 é 3-ik §§ -ai értelmükben , oly kijelentéssé űzetik ki , miszerint az ierén törvénynapi meg nem jelenendő hitelezők bírói tekintetei kivül fognak hagyatni a csődrendt. 44-ik értelmében.­­ Tekintve pedig azt, h­ogy a csődnyitá­sért folyamodó nő Totis Lofti Mándl Adolf­­é a vagyonáttüligedés jogkedvezményét kér­e, ezen kérdés törvényes tárgyalása v­ért éti az érdekelt hitelezők f. 1855-ik évi junius­i napjai) ezen csongrádi cs. k. szbiróság­ás a c'sork­(­ad'ta/ as 179. §. értelmében , oly értesítéssel idéz­etnek ,­hogy a csődnyitást kérvényzőnek vagyonátengedés jog kedvezményeihezi igé­nye iránt azon hitelezőket illetőiéi? is mi határolt fog hozatni eto­ vinsgámtnak netalán tárgyul Elgálan lőtt Személy elveszett, és mert a ezsődnyitás (érvényhez csatit hitelezők bizonysága sze j®ben bukási eset tényezője egyedül az izletibalszerelicse lehetett. Tudtu Vadat Uí -Lvéd Vgárbhrjó?kedz Zrmények *eha­lásáért .erv­ény a bíróságnál vagy perügyelősé.?né larki alfa) megszemlélhető b"­b Csonpád , 1655. marlius hó 30-án. _____—^mogy­iferencz. s.-szbiró melléklet van csatolva.

Next