Budapesti Hírlap, 1855. május (709-733. szám)

1855-05-26 / 730. szám

Pesty Szombat. Megjelenik e lap, vasárnapot és az ünnepnapokat kivéve, mindennap délután 4 órakor. Előfizetési díj : Vidékre : félévre : 10 frt., évnegyedre: 5 ft. 20 kr. helyben: félévre : 8 írt., évnegyedre 4 frt.—A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, több szériért pedig 4 kr, számíttatik — Egyes szám 20 pkr Előfizetési felhívás. Az előfizetés évnegyedre : Helyben : 4 pft. Vidékre : 5 pft 20 kr. , Előfizetni lehet Pesten e lap kiadó hivatalában (O rs z á g ut Kunewalderházföldszint Herz János nyomdai irodájában), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. SZERK ."' HIVATALOS RÉSZ. * F. hó 18-n 8556. sz. a. kelt igazságügyministeri bocsátvány által az ügyvédség gyakorlására '8 pesti orsz. főtörvényszéki kerületben hivatalból vel Pesten Schiefner Gyula volt ideigl. 1 m.egy fetörvényszéki ülnök kineveztetett. NEMHIVATALOS RÉSZ. Buda, máj. 26. Albert főherczeg, magyarországi katonai és polgári kormányzó ur a c*. fensége tegnap f. hó 25-n a reggeli vonattal Bécsből ide visszaérkezett. PÓTNARÁSZT, máj 22. Tiszaszabálázáshoz. A nagy tapasztalásu és érdemes Beszédes Józsefnek hajókázható csatornáinkról készített munkáját olvasván, abban egy hajókázható csatorna van tervezve, mely a Szamos vizétől a Marosig szolgálna, felfogván magába a Kraszna, Berettyó és 3. Körös vizeit is. S hogy ez lehető, arról oly szakértő tudománya nem hagy kétséget. Ezen csatornának, mint emlékezem , mert a könyv nincs kezemnél, semmi más czélja s rendeltetése nem említteték fel, mint a hajókázásbeli, melyen csodálkoztam. Midőn tehát arról volt szó, hogy a Tisza szabályoztassék, s e végre nagy hazánkfia, Paleocapa jeles vizépitész urat is áthitta Olaszországból , én azon ötletemet, mit itt alább röviden előadok. írásba foglaltam, s a Társalkodóban leendő közlés végett Selmeczy úrhoz küldöttem. De ő, talán mert a közlés után figyelemre méltatlannak találtatott, s a nagy hazafi nemtetszését vonandó maga után , nem közlötte, mit annak idejében közönybsen vettem , s a kézirat hova lett, nem tudom. Most azonban, midőn a Tisza kiöntései által 800,000 hold szántóföld s ugyanannyi rét 13 millió forintra rugó károsítással boríttatott el , holott már 1816 és 1856/3 években is iszonyú pusztítások okoztattak , czélszerűnek látom felemlíteni annyival inkább , hogy ez által a tiszaszabályzási munkában lévő terv a maga értékében hagyatván , ellene épen nincs. Észrevételeim tovább nem terjednek, mint ahelyett, hogy a mély lapályokra leeresztett folyamok roppant körülgátoltatása iránt történik csak gondoskodás, nem czélszerűbb lenne-e azon folyamokat, melyek elfoghatók, a Tisza lapályaira le sem ereszteni, honnan a vízfolyásnak igen csekély az esése, hanem Beszédes úr terve szerint a Szamost, Krasznát, Berettyót s háron Köröst egy nagy csatornába felfogni , s a Tiszától elkülönítve , Arad vidékén a Marosba ereszteni , a nélkül hogy a csatorna, a mennyire csak lehet, a mély lapályokra bocsáttatnék ?“ Mert minél rövidebb uton, s minél gyorsabban eszközöltetik valamely folyamnak kifolyása , igen természetes, hogy annál hamarább szabadul meg valamely vidék a víztől, s annál kevesebb aggályt támaszt kiáradási félelme. Márpedig ha a nevezett folyamok csavargásai is tekintetbe vétetnek,a Beszédes úr által tervezett csatorna hoszsza jóformán felényi, mint azon út vagy meder, melyen a Tiszában együtt folynak. Ha pedig még a Tisza lassúsága , s eme tervezett csatornabeli gyorsaság is tekintetbe vétetnek, alkalmasint oda üt ki a dolog, hogy a csatornába veendett folyamok egy harmadrésznyi idő alatt jutnának Arad vidékén a Marosba, mint most a Tisza medrén Szeged alá. Való, hogy itt még a czél egészen elérve nem lenne. Mert ha a Maros , mely Szegednél oldalvást ugyan, de a Tisza folyásának ellenében ömlik e folyamba, tovább is úgy maradna mint most foly , akkor nem csak a Tiszát tartóztatná még inkább fölszaporodott vizével, hanem olykor ez által magán is nagy visszahatást szenvedne, s kiöntésekre kenytetnék. Mi hogy eltávoztattassék , szükséges lenne, a Marost ott ereszteni a Tiszába, hol ereje sokkal alacsonyabb mint Szegednél. Mi végre oly észrevételt tevék, „vájjon nem lenne-e czélszerű a Marost Szegednél befolyásától elvonni, s az Aranka folyó mentében egy csatorna által Török-Becse körül ereszteni a Tiszába, mi által se a Tiszafolyás nem gátoltatnék szegedi esésénél, se a Maros a Tisza által, sőt gyorsabban folyhatna mind a két folyam ?“ . Látnivaló, hogy ez a mostani tiszaszabályzási tervet s működést nem gátolná, se szükségtelenné nem tenné, s annyiban még használhatna, hogy kevesebb költség szükségeltetnék a roppant terv eszközlésére. Igaz ugyan, hogy a nem szakértők ily tárgyhoz nem szólhatnak, de más részről az is való , hogy kivált ily nagy vizszabályzásnál, minő még nehezen történt eddig, a szakértés sem csalhatatlanság" S mindamellett, hogy a tervkészítők tudományát elismerjük , vagy mintegy 30 évvel ezelőtt, álát említeztett, fölül Pest megye határa szélén, a barükkeg ága volt , átmetszendő: a terv Budá^V.'síáfr'.’» szakértők által készíttetvén , mid& m. helytartótanács, mind iged, Bárgyek küldöttsége a helyszánéik meg. ? '■‚ szakértő ui..k megmutatták tetőik ?gét, s kivihetőségét; azonban a 1agy.,v ■ %sáz alkotója a derek Földvári' Gábor ekkor ott m. aosti járásbeli szolgabíró a terv kivihetlensége ellen előadta véleményét, de mint nem szakértőre senki rá sem hallgatott, hanem a Duna átszegése elhatároztatott, mint erre tanúság Pest megye jegyzőkönyve, s a helyszíne. Az átszegés megtörtént, s gondolható, hogy nem olcsó munkával Ezen átszegésbe a Duna , mely nagy esőzések miatt megáradt akkor, be is tekintett, de a víz apadásával az uj szállást ott hagyta, s végre csaknem oly helylyé változott, mit ördögárkának szoktak nevezni. Várjon azóta reparáltatott-e, vagy van-e valami haszna, Baja jobban fogja tudni? Bűnt követne el , ki gúnyul magyarázná e felemlítést, de hogy ez semmi munka a Tiszaszabályzáshoz képest, az is bizonyos. S bármily hatalmas gátak veztessenek a Tisza partjain, a baloldalon befolyó Berettyó, Körös , Maros nagyon kétségessé teszik a terv sikerét; s míg a Tisza medrével csaknem egy alacsonyságú Sárrétbe öntik a nevezett folyamok vizeiket, nagy kérdés, ha czélszerűleg kivihető leendő kiszárítása, mert a drága tervek s folytonos drága foltozgatások tehetlenné teszik a szegény erőt, mi aztán czélhoz nem vezethet. Hogy ezen véleményem közzététele annak idejében nem lett volna czélszerűtlen, onnan is gyanítom, mert ha becses nevére jól emlékezem, Láner vagy talán Langer úr, mint helyismerő s jeles szakértő, később azon tervét tette közzé, hogy a Szamosnak s egyéb balparti folyamoknak csatornára vétele, s Szentes körül a Tiszába eresztése nem csak célszerű, de szükséges is lenne. Miből következtethető, hogy a nemszakértő is tehet helyes észrevételeket, bár annak rendbeszedése s végrehajtása egyedül a szakértést illeti. E tárgyba tovább bocsátkozni fölöslegesnek látván, Helmeczy úrnak akkorban tett azon ellenvetését említem még meg, hogy t. i. „a Tiszán e szerint majd nem lehetne hajókázni, ha vizének ily nagy része elfogattatnék tőle, mire azt felelem, hogy itt a főczél a tömérdek gazdag földeknek elöntetésektőli megmentése, s e mellett a hajókázhatás csak ötödik kerék. Most pedig azt is hozzá lehet tenni, hogy a hajókázás értéke a a vasutak által nagyon leszállíttatott, noha másrészről az sem tagadható, hogy ha az év nem minden szakaiban is, de sokban bővelkednék a Tisza így is annyi vízzel, mennyi a hajók emelésére is elégséges, a mikor aztán mind a Tiszát, mind a csatornát lehetne hajók által is használni. S várjon e hatalmas Maros-Szamos csatorna mennyivel kerülne többe, vagy kerülne-e annyiba, mint mennyire az 1846, 1852/3 és 1855. évi károk rúgnak ; s nem természetesbe a folyamoknak mély lapályokra le sem bocsátása, mint a lebocsátottaknak gátolgattatása, s kellő czélhoz mégis kétséges juthatás ? Balla Károly. 1 730. Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában Herz János könyvnyomdájában (Országút,Kunewalderház), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. —Az előfizetést tartalmazó levelek a czím, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. BUDAPESTI HÍRLAP. pfn ■ OlInTlflft * | 11 i.. ■ ) sr) IC1 /Ujftá 4 a .. ♦.. % /. . . | • « iVR! nSB 0 ftp t Szerkesztői vátt: Orwaysl» 0. es. (Kriewalderház) 2-ik emeletben. Levelezések. Bécs, máj. 25. A A mint tudva van,a vitatás alatt lévő biztosítéki pontra nézve az austriai csász. udvar legközelebbről mint kezdeményező lépett fel, és ennek egy maga meggyőződése szerinti legjobb, az európai viszonyokhoz alkalmazott értelmezését adta, mit a nyugati udvarok elé terjesztvén, annak e részéről elfogadását most valószínűnek tartani sőt bízvást remélni lehet, mi természetesen a keleti bonyolódásnak lényeges és döntő fordulást adand, s vagy a béke alakulására, vagy kabinetünknek állására határozó befolyást gyakorland. Azért feszült figyelemmel várjuk a legközelebbi jövendőt, valamint e pillanat fontosságát is félreismerni nem lehet. London, máj. 21. ;* A klfé igazgatási reform tárgyában- izgatás naponkint szélesebb tért foglal ifi f a londoni City példájára, legközelebb No r■#ibban is tartatott reform-meeting, ma délután. » Birminghamben van nagy meeting hirdve, Herefordban s más nagyobb helyeken zintén meetingek terveztetnek. Ekközben a londoni City részéről alakult „közigazgatási reform -egylet“, mely eredeti programmjában sajáát legközelebbi czéljairól nem igen világosan fejező ki n - gé' ' .zt egy „a néphez intézett nyilatkozatban ..ny jkv’zik azo**»+ kifejteni Ezen nyilatkozatában ismerülje* ■ ’ ; működése a hadi eseményei? által? idéztetett erő, az nem vonatkozik kizárólag a háborúra, s nem is fog ennek végével megszűnni. Mint tudjuk, a City-meeting elnöke Morley beszédében ugyanezen eszmét fejté ki. Világos, mikép az egylet alapítói a közönség hallgatását veszélyes előjelnek tekinték, Burke-el így vélekedvén A hol visszaélés van, ott lármának kellene támadnia, mivel jobb, hogy a vészharang álmunkat megháborítsa, mint hogy a tűzvész lángjaiban veszszünk el.“ Még most nem lehet tudni, mi módon szándékozik az egylet a választókra hatni oly ezésből, hogy ezek „a londoni clubok teremtményei helyett, saját képviselőiket“ válaszszák meg, most meg egyelőre megelégszik azzal, hogy ezek hazafiasságára s józan eszére hivatkozzék. Azonban imár az is sokat tesz, mikép az izgatók sejtik, hogy hol rejlik a baj kútfeje, s lassan kint belátják, hogy az angol nép legfontosabb ügyeiben nem önmaga kormányoz, s mindaddig nem kormányozhat önmaga, míg jelen politikai tudatlansága fennáll. Az egylet kétségkívül még több üdvös fölfedezéseket is teend. A nyilatkozat kifejti, mikép az angol államigazgatás folyamat módszere oly homályba van burkolva, mely csak kárára lehet az országnak, s e tekintetben Russell lord s Gladstone bizonyítványára hivatkozik. Rus 8 e 11 lord t. i. egykor így nyilatkozott: „A ministerek idejét irodai kötelességeik annyira igénybe veszik, hogy közülük igen kevesen képesek valamely nagy tárgyra fordítni figyelmüket, s ama következményeket megfontolni, miket e vagy ama rendszabály az országra nézve maga után vonhat.“ Gladstone egy más alkalommal megjegyzi, „mikép legalább 2 órai időre lenne szüksége, hogy az alsóház előtt csak félig-meddig megérthetőleg is kifejthesse ama teljhatalmak bonyolult rendszerét, miket a törvény a kincstár kancellárjára ruház.“ Az ő véleménye szerint, „az angol pénzügyminister a közönség javára nézve igen csekély hatalommal, s másrésziről szerfölött nagy s megszorítást szükséglő teljhatalommal bír.“ Az említett kifejtést — megjegyzi erre a nyilatkozat — Gladstone nem adá elő. Semmi biztos kútfő sem létezik, melyből értesülést lehetne merítni az iránt, hogy a kincstárkancellár hivataljogai mennyiben alapulnak parlamenti határozatokon, mennyiben a koronás előjog eszméjén, s mennyiben puszta szokásos hatalommali visszaélésen s hivatali hagyományon. Hogy sajátkép minő viszonyban áll a kincstár első lordja a kincstárkanczellárhoz,s hogy váljon ez utóbbi,vagy főnöke átvizsgálja-e valóban a nemzet mérlegévét, vagy pedig azt mindketten, úgy amint hozzájuk jut, helyes gyanánt fogadják el, ezek egészen ismeretlen dolgok, mik iránt a parliament-s népnek semmi felvilágosításra sincs szükségük. Valóban a parliament adóügyi ellenőrsége igen keveset használ, ha a kincstárkancellár önhatalmilag állandó adósságot létesíthet, vagy a nemzet hitelét elzálogosíthatja. A külügyi hivatal szintén ismeretlen hatalmak, s határozatlan vagy épen semmi felelősség régiója. Sehol sem lehet teljes értelmezését találni a külügyi kormányszak hatalma, előjogai, hivatalosztási jogai s pénzkiadásainak; a hivatalos titkolódzás képzelt szüksége szolgál annak számára okaimul s védpajzsul. A nemzetnek külföldön jóhíre azon egyetlen emberre van bízatva, ki történetesen államtitkári minőségben ül a külügyi hivatalban, s azokra, kik őt ideiglenesen hatalmukban tartják. A közönség a háború kezdetén bámulattal tudá meg, hogy a hadfolytatás a gyarmatügyi hivatal dolga volt, s hihetőleg csak kevesen tudják, hogy a Bath-rend még mindig ezen hivatal alatt van. A belügyminiszer jogköre épen ily kevéssé van kijelölve. Mindezek iránt értesülést szerezni, s ezt a közönséggel legérthetőbb modorban közölni, ez az, minek az ország segélyének létesítését az egylet első feladatul tűze ki maga elé. Minden hivatali titkolódzásnak meg kell szűnni. Az államigazgatásnak oly világossá kell tétetnie, hogy azt mindenki felfoghassa Ezen czélra parliament határozatokat kell átkutatni, s kimutatásokat szerezni meg. Az egylet el van tökélve az angol hivatali rendszernek teljes taglalatát megszerezni, s a személyes felelősség kérdését alaposan felvilágosítni. Ezen munka szükségkép sok pénzt s időt kíván, de az egyletnél se pénzeszközök, se türelem s kitartás nem fognak hiányozni Páris, máj. 21. —S — Mióta Peísser tábor -r.fc a krimi főparancsnokságot átvette, azóta naponkint varrnak itt fontos tudósításokat, Krímből. Keletről érkezett magánlevelek az uj hadjárati tervről tesznek említést, mely lényegére nézve abban állana, miképp mer pasa 80,000) ezer főnyi sereg élén az ország helyébe nyomuland, hogy az oroszokat megverje s magát az ostromló seregekkel összeköttetésbe tenni igyekezzék. Vájjon fog-e ez sikerülni ? vájjon fog e Pélissiernek egyelőre rohamot megkísérteni? s vájjon lenne-e a rohamnak kívánt eredménye ? Ezek oly kérdések, melyekre csak a jövendő felelhet. A „Journal des Débats“ tegnap egy czikkében, mely a kormánynál elégületlenséget szült, elég világosan kimutatta , miszerint jelenleg minden roham-kísérlet képtelenség volna. Mint mondják, a spanyol követség törvényes keresetet indított a „Journal des Débats“ ellen , mivel ez a spanyol ministeriumot rágalmazta. A fusionisták főnökei ismét igen tevékenyek. Több ismeretes orleanista Frohsdorfba utazott, s maga Odillon-Barrot is készülőben van Chambord grófot meglátogatni. Nem kis fontosságú eseménynek tekinthető, hogy e napokban Párisban mintegy 200 munkás „szövetkezés“ miatt befogatott. Közelebbi részletekkel ez iránt még nem bírunk. Kecskemét, máj. 16. Tegnapelőtt egy mélyen megható temetésnek valánk tanúi. Volt alkalmunk mintegy pár évvel ezelőtt megemlítni az olvasó közönségnek, miszerint Kecskemét városa egy jeles képzettségű nevelőnőt volt szerencsés nyerni özv. Tóth Lajosné, született Dianovszki Anna asszony személyében. Fájdalom, csak rövid időre. Az említett buzgó nevelőnő f. hó 13-kán rövid betegeskedés után elhalt, s tegnapelőtt sírjába kísértük őt. Minket, kik a gyászszertartáson jelen valünk, nem az emberi múlandó élet meggondolása rendített meg, — ez mindennapi dolog, megszokott eszme, — sőt nem is a korán árvaságra maradt öt édes gyermek látása. Az árvaság keserves sors, de ha a szülő anyától elmaradt gyermek forró kenyer hullat a zárt koporsó fölött, ez némileg az anyagi természet ösztönéből történik. Ámde itt a koporsót gyászba öltözött gyermek leánykák sora állta körül, kik bár nem szülöttei az elhunytnak, mégis fájdalmas arczczal s könyező szemekkel kesergék veszteségüket.—Ezek az elhunyt szellemének gyermekei — az ő növendékei valának. Mondjuk, megható vala látni a vezető kéz nélkül maradt ártatlanokat; megható vala a gondolat, hogy a szellem idegeneket tesz mintegy saját gyermekeivé, s magasztosan fájdalmas az eszme, miszerint kiért ily ártatlan növendékek öntnek könyeket, az, bár rövid pályáján, bizonyos A szent pünköst ünnepek miatt legközelebbi számunk kedden május 29-n jelenik meg. Május 26-n 1855.