Budapesti Hírlap, 1855. június (734-758. szám)

1855-06-16 / 746. szám

Pest, Szombat, 746, Ju­nius 16-a 1855. BUDAPESTI HÍRLAP. Szerkesztői Iroda van": Országút, 6. sz. n. (Kanewalderház) 2-ik emeletben. Megjelenik e lap, vasárnapot és az ünnepnapokat kivéve mindennap délután 4 órakor. Előfizetési díj: Vidékre : félévre: 10 frt., évnegyedre: 5 ft. 20 kr. Helyben, félévre : 8 frt., évnegyedre 4 frt.—A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, több­szöriért pedig 1 kr. sz­ámíttatik — Egyes szám 20 pkr Az igazságügyi ministerium f. é. junius. 6-n 10953. sz. a. kelt bocsátványa által T h­o 11 Gáspár­nak az ügyvédség ideiglenes gyakorlása a pozsoni országos főtörvényszéki kerületben megengedtetett. A budai cs. k. orsz. pénzügyigazgatósági osz­tály a saját hivatalkörében megürült ideigl. III. osztályú pénzügyfogalmazói állomásra nemes Pe­­k a 11 Vincze gratzi cs. k. orsz. pénzügyigazgató­­sági fogalmazó-gyakornokot nevezte ki. A budai cs. k. orsz. pénzügyigaz­gatósági osz­tály T­e­r­s­c­h­i­n József napdijnokot és Witko­­wicky Szilárd főfivigyázót II. osztályú adóhi­vatali segédekké ideiglenesen kinevezte. A budai cs. k. orsz. pénzügyigazgatósági osz­tály a szegedi cs. k. pénzügykerületi gyűjtőpénz­­tárnál megürült ideigl. tiszti állomásra M­­inz­­b­urger József budai és k. orsz. főpénztári já­­rulnokot nevezte ki. A kassai cs. k. orsz. pénzügyigazgatósági osz­tály Pacholik Alajos adóhivatali ellenőrt sa­ját kérelmére a szvidniki cs. k. adóhivataltól hason­ló minőségben az olaszi adóhivatalhoz áttette , és Wnnkovits Vitát szepsi adóhivatali III. oszt. ellenőrt a szvidniki cs. k. adóhivatalhoz II osztályú ellenőrré ideiglenesen kinevezte. A budai cs. k. orsz. pénzügyigazgatósági osz­tály a jászberényi cs. kir. főkapitányság­ egyenes adóztatási hivatalnál megürült segédi állomásra Pogács Alajos segéddolgozót Debreczenben, s a kecskeméti cs. k. adóhivatalnál megürült II. osz­tályú segédi állomásra Schulz Edvárd dohány­­felügyelőt ideiglenesen kinevezte. A nagyváradi cs. k. orsz. pénzügyigazgatósági osztály Tonházy János adóhivatali segédet II. osztályú tisztté a kisvárdai adóhivatalhoz, és Sza­­mota Lipót napdijnokot II. osztályú tisztté a nagy­károlyi adóhivatalhoz kinevezte. A nagyváradi cs. k. orsz. pénzügyigazgatósági osztály Pl­achy Károly pénzügyi fogalmazógya­kornokot a budai cs. k. országos pénzü­gyigazgató­­sági osztálynál, és S­üst József pénzügyi fogal­mazógyakornokot a zombori cs. k.pénzügyi kerü­leti igazgatóságnál III. osztályú pénzügyi fogalma­zókká kinevezte. A nagyváradi cs. k. orsz. pénzügyigazgatósági osztály S­t­e­i­n­m­u­tz Ferencz I. osztályú irodase­gédet III. osztályú hivataltieztté kinevezte. NEM HIVATALOS RÉSZ. A csász. kir. Apostoli Felsége útjáról belügyminiszer ő exolájához Bécsbe következő táv­irati sürgönyök érkeztek. Krakó, jun. 15. Császár­i Felsége ma reggeli 6 órakor legjobb egésségben innét el­utazott. Bochnia, jun. 15. O cs. kir. Apostoli Felsége d. e. 103­. órakor ide legjobb egésség­­ben megérkezett. VISSZAVÁLTOZÁS I. Ez évben mindenünnen csak a sok panasz az áradásokról, — azért talán soha sem mondta még egy évben is annyiszor és annyi ember él: „Vízszabályozás jöjön el a te országod.“ Ez u­­gyan igy van minden tavaszszal nálunk, és mint­hogy ez természet törvénye szerint van így, ez így volt már régtől, és igy volt mióta a magyar nemzet lakja e hazát ezer évtől, és mégis mily kevés eredmény történt e részben, — látszik, hogy e mi jó keresztény nemzetünk a gondvise­lésben nagyon bízik, maga keveset teszen. Jutalmazóbb munka alig van egy államban, mint a vízszabályozás, és midőn Magyarországban oly nagy és világos, az ez által nyerendő haszon, itt ez jutalmazóbb mint sok más helyen. Minden szabályozásnál 3 fő és uralkodó nézet van: 1. ke­reskedelmi vagy hajózási; 2. status gazdászati, és 3.népesítési. Ezek mind főtényezők egy állam jól­létére, melyek okosan alkalmazva egymást min­dig segítik, jelesen egy már nagyobb folyó sza­bályozása által legalább tavaszszal szálakat lehet megindítai, és igy nyer a kereskedés — mivel­­hetővé válik egy eddig csak kákát és nádat ter­mő föld, és igy nyer a státusgazdászat — az ed­dig egésségtelen,dögleletes kigőzölgések a kiszá­rítás által megszűnvén, kisebb a halálozás, és igy már ezért is, de hol a kereskedés és gazdászat vagy ezek közöl bármelyik emelkedőben van, oda máshonnan is mindjárt tódul a nép, és igy két részről nyer a népesedés, de mégis oly tényezők, melyek alkalmazásban­ arányának megvannak maga határai. ..quos ultra citraque nequit con­­sistere rectum“vagy más szóval,nem minden ország jóllétére állnak azok egyforma arányban, hanem minden ország saját geographiai helyzete mutat­ja az arányt, miben ezek a közjóllétre állanak, és ha az alkalmazásban ez tévesztetik, azaz, a főbb a kisebbnek helytelenül alárendeltetik, a szabá­lyozás által sokszor még a közjó is inkább veszít mint nyer; de ha ez nincs is így, s ekkor a veszte­ség nem positiv, az minden esetre nem oly hasz­nos, mint az alkalmazásijain kellő aránytartása által lehetett volna. — Positiv szabály tehát itt nem lehet, hanem csak relatív. Többé kevésbbé pozitív lehet legfölebb annyi, hogy a tengerhez közelebb fekvő, és azzal közvetlen érintkezésben lévő országokban a szabályozásoknál uralkodóbb nézet a navigationális, míg a jobbára földmivelő, tengertől távol fekvő országokban inkább a stá­­tusgazdászati és népesítési ; és másik pozitívem az , hogy a vasút feltalálása itt is változást idé­zett elő, s miután a vasút fel van találva, a sza­bályozásoknál általában a navigationális nézet in­kább háttérbe tétethetik, mint azelőtt. Magyarország vizeinek az a szerencsés fo­lyása lévén, hogy úgy­szólván az ország két ha­­sonfelét a Duna és Tisza két főfolyója mossa, és a Poprádot kivéve, minden többi folyói ezekbe folynak, s végre a Tiszának is Dunába omlésé ál­­­tal mindezek egyesülnek; ezen különösen belke­­reskedésre kedvező helyzetet tehát épen semmibe venni valóságos bűn lenne, de Magyarország ten­gertől távol fekszik, és azzal közvetlen érintke­zésben nincs, és így a szabályzásnál kivált a Ti­szánál főnézet a navigationális mégis okszerűleg soha sem lehetett, és minthogy—mint alább rájö­vök—a navigationális szempont volt főbb irány­nézet, az eredménytelenségnek egyik nem legu­tolsó oka ez. A szabályozási eszme Magyarországban nem épen új, mert az gyakorlatilag igen régen meg­volt. — B. Vécsey Miklós e fágyban múlt évben kiadott igen jeles munkája tanúsága után, a Bá­thory család az ecsedi vár biztosítása tekintetéből egész folyóknak,mint Szamos és Kraszna,uj árkot ásatott, s azokat régi medréből kivette, s más re­­cipiensbe vitte. Gróf Drugeth unghi főispán szin­tén az Ungh vizének egészen új ágyat ásatott, s azt előbbi medréből kivette. — A hollandusok már a múlt század elején Magyarország minden vizeit szabályozni akarák, még pedig egészen ön­költségükön, a szabályozás után 50. évi hasznot kötve ki maguknak,és ez ü­gy az 1723-as ország­gyűlésen is megfordult. Elfogultság, előítéletek és szerencsétlen felekezetességi nézetek ugyan nem engedek , hogy ezen nagy terv létesüljön, de maga a szabályozás eszméje már ez időtől, feléledt és a múlt században a kormány általi kez­dett munkák bizonyságai, hogy az nem halt ki. Valamint a kormány, úgy az ország jobb fejei is mindig foglalkoz­nak e tárgygyal, de az orszá­gos decentralisatio itt is meglátszott, s bár a de­­centralisatiónak egyébben annyi sok áldásos kö­vetkezményei voltak , a vízszabályozásban ez mindenesetre igen nagy szerencsétlenség volt, mivel ez oknál fogva az irány mindig inkább vi­déki mint országos volt. Berzeviczy Gergely a maga idejében igen jeles szepesmegyei birtokos és okos fő, mint más sokan egész könyveket ad­tak ki e tárgyról, — de mindezek iránya inkább vidéki mint országos, és legalább már a jelen kö­rülmények közt sokszor kisszerű is volt; maga Berzeviczynek rögeszmée volt, a hegyaljai bor­­kereskedés előmozdítása tekintetéből, a Herná­­dot a Poprádba venni és ezzel összekötve a Du­najecz Viszlába vezetni. — Több országgyűlés egyik a másik után felfogta ez ügyet, de az elő­adott akadályokon mégis kevés volt segítve, mig­­len az 1836. XXV. t. ez. meghozván a kisajátítási törvényt, s az 1840. 10. t. ez a szabályozásról rendszeresen intézkedvén, ez ügyre egész uj idő­szak kezdődött. Levelezések» Paris, jun. 11. — .— Az események most a kard élére van­nak állítva, s a tulajdonképi diplomatiai ügynö­kök az orosz és szövetséges tábornokok a Krím­­ben Annyi­val örvendeztetőbb volt tehát a kö­zönségre nézve azon sikerrőli tudósítás, melyet a szövetségesek f. hó 7-n kivívtak , mert a párisiak akkor vannak meggyőződve, hogy az orosz kor­mányt hadseregének egyetlenegy nagy csatavesz­tése is vagy pedig Szebasztopol eleste hajlandó­vá tenné a békére. Meglehet azonban, hogy ez csalódás. De mindegy, a közönséget legalább ez vigasztalja. Maga a kormány is nagy fontosságot látszott a június 7-ei eseményben helyezni, mert Pélissier tábornok távirati sürgönye tegnap nem csak a börzén hanem minden utczasarkon is fel volt ragasztva, s minthogy a börzei falragaszon e szavak: „nous logeons dans les ouvrages con­­quis“ (mi az elfoglalt művekben szállásolunk) té­vedésből hiányoztak, a belü­gyministérium meg­hagyta a hírlapoknak, hogy őrizkedjenek hasonló tévedési hibától. Az angolországi hírek kevésb­é látszanak megnyugtatóknak lenni, s maguk a kormányla­pok is bevallják, miszerint Palmerston ministé­­riuma igen kétes helyzetben van. Igaz ugyan, hogy Baring indítványának elfogadása ez alka­lommal megmentette a ministériumot, de hogy mily hosszú időre? az más kérdés. Egy közbejövő esemény a parlament feloszlatását hozhatja ma­gával, s ekkor legalább is kétséges , vájjon az új választások erősebbé tennék-e a ministériumot. Ily esetleg fontosságát Francziaországra nézve, mely lord Palmerston rendszeréhez szövetkezett, nem lehet félreismerni, s maga azon egyszerű tény is, hogy vannak Angolországban bizonyos számú politikai egyének, kik lehetségesnek tartják,misze­­rint az új választásokból más politikai rendszer fog keletkezni,, nagy fontossággal bír általában egész Európa, különösen pedig Francziaország helyze­tére nézve.. De igen nagy fontosságú az Aus­­triára nézve is, melynek tökéletes igazsága van, midőn a nyugati hatalmak kényszerítése követ­keztében tovább menni nem akar, mint a meddig saját érdekei kívánják.Már néhány nap óta itt azon hír szárnyal, hogy L­e ta­n­g­­nok Bécsből visz­­sza fogna hivatni, mi azonban hitelt érdem­lő részről alaptalannak állíttatott; mindazál­­tal mégis meg kell említenünk, miszerint teg­nap óta e hirt megint erősen kezdik hinni. Ha Előfizethetni belében a lap kiadó hivatalában Derzsanus könyvnyomdájában (Országut.Kunewalder­­házi, vidéken minden csa­k postahivatalnál. — Az előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt b­é­r­m­e­n­t­e­s­í­t­­­v­e egyenesen a kiadó hivatalhoz utasít­andók. V.J „ ... . . Előfizetési felhívás. . a 11 1 0'i'■a. 'A et - c 1 K 1 11 & v i előfizetésre tisztelettel felhivjuk a t. ez. olvasó közönséget, egyszersmind biztosítjuk lioo-v­a lat­ bel­­becsének emelésére ezután is mindent elkövetendünk különösen iWio- T o r r* ^ l- o *. „ • ? c .Ps . , iusujuk, nogy a lap bel­i It“ r“Äk,'stfä"tU r1?'*IV^ ^ V1'I,mt11,t f be‘-* kW'4melyekbek iSSSÄCÄE Usentkkel ismás 1 I, « ‘a t ne o ?" ,TTS f ° S7 •*» *.* » 1 d » “ «entelendőnk, egyszersmind távirati k­ö­z­­ismerjük. Peat junius 10. 1855. ■^„előzőleg a t, ez. közönség i gazságos várakozásának eleget tenni kedves kötelességünknek ! J­­ SZERKESZTŐSED­Ő HIVATALOS RÉSZ Az igazságügyi ministerium 1855. jun. 5-n3324. sz. a. kelt bocsátványa által D­a­r­á­s Farkasnak az ügyvédség ideiglenes gyakorlásira hivatalhelyét Bánok­ Sz. Györgyről Pacsára áttenni megen­­gedtetett, valósul e hír, akkor bizonyosan Crenneville­­nek is el fog minket hagyni. Magától értetődik azon­ban, hogy azért ezt még korántsem lehetne Fran­cziaország és Austria közti feszültség előjelének tekinteni. Hallomás szerint a császárné még e héten Eaux­bonnel és Biarritzba fog utazni, a császár pedig 23-én őt követendi. Tegnapelőtt Fould­ur déli Francziaországba utazott, mint állítják , ő felségeik fogadtatására előkészületeket teendő. Spanyolországból Madoz­ur lemondásá­nak híre óta újabbat nem hallottunk , de Rómá­ból azt írják, miszerint pápa­i szentsége el van tökélve a spanyol kormánynyal minden diploma­tiai közlekedést félbeszakasztani. Mint tudva van, a szent­szék eddig elő csak a concordatum meg­sértése elleni protestatiora szorítkozott. Az ,,Uni­­vers“ állít­ása szerint a római pápa a spanyol de­rűs védőinek a cortes-gyűlésekben s a madridi lapokban újólag köszönetét fejeztette ki, sőt a cortes-gyülésekben az egyház jogai javára tartott beszédeket egy gyűjteményben ki is nyomatta s közrebocsáttatta. E könyvpéldányok a szent­szék összes külföldi képviselőinek megküldettek.­­ Az új spanyol pénzügyminister egy gazdag tőke­pénzes, de aligha sikerülene neki is mint elődének a pénzügyet rendbe hozni. A carlisták mozgalma, ha mindjárt elnyomatik is, megadta a pénzügynek az utolsó döfést, mivel most a papi javak egyáltalá­ban nem találnak vevőkre, a­mi pedig a kényszerí­­tett kölcsönt illeti,annak létesíthetésére a polgár­háború közepett gondolni sem lehet. Francziaor­­szágban is vesztenek több egyének a spanyol za­varok által. Francziaország, ez a sok apró tő­­­kék országa is nem csekély öszvegeket fektetett spanyol hitelpapírokba. Ezek eddig elő mintegy 8% kamatot hajtottak, míg a francziaországiak alig hoztak 4%-t is. Annál nagyobb lesz most az ily papírbirtokosok zavara, minél tovább tart­ott a krízis. Candiában 19 egyén befogatott, mivel a ke­resztény hitre tértek át. Ezen emberek hihetőleg utódai azon keresztényeknek, kik a törökök fe­nyegetései által kényszerülve voltak magukat muzulmánoknak vallani, s kik most a körülmé­nyeket kedvezőknek tartván, régi hitvallásukat ismét követni s nyilvánosan templomba járni bá­torkodtak. A brabanti herczeg és herczegné ő­k. fenségeik e szigeten létük alkalmával tudaták a pasával, miszerint örvendenének rajta, ha ő a foglyokat ismét szabadságba helyezné; de a pasa a magas utazóknak kitérő választ adott. Déva, (Erdélyben) május 16. A hunyadmegyei havasokon közelebbről me­leg szélfúvás sebes hóolvadást okoza, s a Sztrigy rémes nagyságban áradott ki, elöntve falut, völ­gyet , hátán vivén faluk malmait. Ily nagynak a Sztrigyet legkorosabb emberek sem látták, s mind­amellett nem okozott tetemes károkat. E napokban Szászvároson valók , hol hang­versenyt rendezőnek némely szász ifjak Szászse­besről, s ott többek között zongorán hallatá magát a korán elhunyt zongoraművész Filtsch Károly öcscse, ki 9—10 éves fiu s annyi báj, erő és kellemmel játszott a zongorán, hogy jogosítva vagyunk belőle művészt várni. Csak mindenütt jó mestert s Maecenast nyerne. Ugyanott értesültem, hogy V. K. egy lelkes szászvárosi magyar ifjú, tudományosan kiképzett okleveles mérnök, szászvárosi javait eladván, csa­ládjával 8­96,000 frttal még e nyár folytán Bra­ziliába vándorol letelepülni , hol schweizi nejé­nek anyja és rokonai igen tehetősek. — Van re­ményünk, hogy V. K. még visszatér azon hazai hegyek közé, hol született. Üdvözölje nevünkben az ottan letelepült barátokat, s Brazíliából ön szakavatott dolgozatait, tudósításait gondolom igen szivesen veendi a ,,Budapesti Hírlap“ érde­mes szerkesztője.

Next