Budapesti Hírlap, 1855. július (758-783. szám)
1855-07-10 / 765. szám
Pest, Kedd Megjelenik e lap, vasárnapot és az ünnepnapokatt kivéve, mindennap délután 4 órakor. Előfizetési díj: Vidékre: félévre : 10 frt., évnegyedre: 5 ft. 20 kr. Helyben: félévre: 8 frt., évnegyedre 4 frt.—A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. számittatik — Egyes szám 20 pkr .... SzerkmtjU iroda vans Országút, 6. M. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. Előfizethetni.— helyben a lap kiadó hivatalában Herz Janos könyvnyomdájában (Országút,Kunewalderház), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. —A előfizetést tartalmazó levelek a czím, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett^,, a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. Előfizetési feltételek A „BUDAPESTI HIRLAP“-ra. Helyben: Félévre Spiti Évnegyedre 4 pft. Vidékié: Fél évre 10 pft. Évnegyedre 5 pft 20 kr.. Előfizetni lehet Festene lap kiadó hivatalában (Országút Kunewalderház földszint Herz János nyomdai irodájában), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. SZERK. HIVATALOS RÉSZ. A vallás-és oktatásügyi ministernek 1855. ápr. 12-k én kelt rendelete, *) kiható minden koronaországokra, a lombard-velenczei királyságot s a katonai határőrséget kivéve , melylyel az önálló real-iskolákban s a főiskolákkal egyesített real-iskolákbani szünidők határoztatnak meg. Az 1854. dec. 15-kén kelt ministeri rendelettel (bírod. törv. lap 318. sz.) a gymnasiumokbani szünidőkre nézve közhírré tett szabályok az önálló real-iskolákban is érvénybe lépendnek. A főiskolákkal egyesített alreal- iskolákban', szünidőkre nézve az 1855. marti 15**kén kelt ministeri kibocsátványnyal '(birod. törv. lap 48. sz.) kijelölt utasítások tartandók szem előtti T hun s. k.* F. hó 10-től fogva a Kis-Czell és a Szombiahely közti eddigi hetenkint háromszori szekrényposta helyett: a) egy hetenkint háromszori szekrényposta Kis-Czell és Sárvár közt, s b) egy épen annyiszori postajárat Sárvár és Szombathely közt fog fenntartatni. Az elsőbbik Kis-Czellből vasárnapon, kedden és pénteken reggeli 5 órakor indul el Sárvárra, s innét a rákövetkező napokon reggeli 6 ór. 30 p. tér vissza, az utóbbi pedig vasárnapon, kedden és pénteken reggeli 7 ór. 45 p. indul eli Szombathelyre , s innét ugyanazon napokon délutáni 2 órakor tér vissza. Ezen postajárattal levelek és kocsipostaküldemények épen úgy mint a szekrénypostávak, azonkívül pedig utasok l is* a sárvári cs. k. postamester számadására, fognak szállíttatni. Sopron, julius 4-n 1855. Cs. k. postaigazgatóság. Somogymegyei Igas helységben f-é. julius 20-n cs. kir. postakiadóság fog hatályba lépni, mely előlegesen csak a levélpostakezeléssel foglalkodik, s közlekedését a kaposvári cs..kir. postahivatallal hetenkint négyszeri postajárat által tartja fenn. — Mi is ezennel köztudomásra juttatik. Sopron, julius 5-n 1855. Cs. k. postaigazgatóság. NEMHIVATALOS RÉSZ. cs. kir. Apostoli Felsége legmagasb útjáról következő távirata tudósítás érkezett belügyminister ő’ exejához Bécsbe . Lemberg, jul. 8. Császár ő Felsége Stryből tegnap d. e. 6 órakor a ch. k. katonaság megszemlélése után legjobb egésségben elutazott és déli 123/** órakor örömteljes üdvözlés közt Zamborba megérkezett. — Ma délelőtti 10 óra 30 perczkor ő Felsége Przemyslbe érkezett, 8 délelőtti 11 órakor Kraków át Bécs felé tovább utazott* ■’ Levelezések. London, jul. 5. Érdekes lévén az austriai birodalombeli olvasókra nézve angol külügyminister gr. Clarendon által a felsőházban junius 26-n tartott beszéd, melylyel a vén tory lord Lyndhurst által Austria és Németország ellen emelt, egész*) Bir. törvl. 1855. apr. II-ki XIX. db. 69. sz. 765. ■MIM =rrw=r=rr=f=- ben véve igazságtalan vádakat megczáfolá — azt egész terjedelmében itt közölni kivántam. „Mylordok! Nemes s tudós barátom azt nyilvánítá, mikép ezen ház figyelmét az 1854. dec. 2-ki szerződésre, s a legutóbbi bécsi értekezletekre szándékozik felhőni, Austriának a szövetséges hatalmasságokhoz állására vonatkozólag. Már nekem úgy látszik, műlordok, hogy nemes s tudós barátom, különösen ékesszóló előadásának utóbbi részében, ezen nyilvánításától tetemesen eltért, s ezért önök megbocsátandnak nekem, ha én teszem azt, mit a nemes lord, mint látszik, tenni szándékozott, t. i. ha önök figyelmét ama külön tárgyra szorítom. Nemes barátom előadása, beszédének kezdetén, szintoly világos mint ügyes volt, de valóban nem láthatom át, hogy az általa követett eljárásból, miszerint Austria politikáját megrovó, valami gyakorlatilag jó eredhetne. Én részemről, mylordok! emlékezem rá, hogy ama modor, melyben Austriáról bármely alkalommal szóltam, nagyon különböző volt attól, mely most angol röpiratok s lapokban, s a parliamentben s ezen kívül tartatott angol beszédekben nagyon is napirenden van, s amint ezt hivatalos állásomban észrevenni alkalmam van, már eddig rész következményeket vont maga után. Ezen eljárás külföldön, s kivált Németországban már sok ellenséget szerzett nekünk. Midőn a jelen háború kiütött, a német államok minden főnökeinek meleg rokonszenvei s jókivonatai részünkön voltak. Azok elégületlenek voltak , melynek Ooroszország Kormányaikat részesítő,e tudták, hogy Oroszország befolyása a Németországban haladás meggátlására, s a német szabadság elnyomására volt irányozva. Ezért, mint mondám, meleg rokonszenvüket bírtuk , s köztük szinte szégyenérzet mutatkozott a fölött, mikép Angol- s Francziaország egyedül léptek a küzdtérre egy oly ügyért, mely Németországot még közelebbről érdekli, mint Franczia- s Angolországot. De ezen érzelmek, fájdalom nagyon megváltoztak ama modor következtében , melyben nálunk külországok s különösen Németország irányában nyilatkoztak. Nálunk oly keveset gondoltak a barát s ellenség közti különbségtétellel, s ellenkezőleg annyira készek voltak azokat, kik nem valának egészen mellettünk, ellenünk állóknak tekinteni, hogy külföldön ellenünk oly neheztelés támadt, mely — sajnálattal nyilvánítom — ezen külföld közlönyeit arra bírja , kivált a bécsi értekezletek bevégzése óta, hogy Angolország ellen minden lehető káros hírt elterjesztenek. Én nem kívánom szaporítni kormányunknak e tekintetbeni nehézségeit, s ezért nem követhetem nemes barátomat, minden általa kifejtett részletességben. Azon állásban, melyet elfoglalni szerencsém van, súlyos felelősség terhe alatt beszélek, s et vagyok tökélve, kötelességem szoros vonalán túl nem lépni"(Tetszés) Inkább akarnám még önök megrovásának kitenni magamat, szerfölötti tartózkodás miatt, mint alkalmat adni arra, hogy kimélytelenséget vethessenek szememre. Abban tökéletesen egyetértek nemes barátommal, mikép Austria jobban gondoskodott volna saját méltósága s előnyeiről, mind Orosz- mind Németország irányában, ha eleitől fogva Oroszország irányárban-szilárdabb állást foglal el, s erélyesebb modorban nyilatkozik. Ha Austria bátrabb eljárást követ, nemes barátommal azt hiszem, hogy a bérke helyreállítását tetemesen előmozdította , sőt szinte biztosította volna. De mylordok! Austria nagy s önálló nagy hatalmasság, bármennyire fájlalhatjuk is, hogy politikai nézetei s lépései nem voltak ugyanazonosak a mieinkkel, nincs jogunk arra, hogy őt kényszerítsük. Austria saját érdekei által vezettetik úgy a mint azokat ő maga fölfogja, s nincsenek eszközeink , azt oly eljárásra bírni, mit saját érdekeivel ellentétben hisz állani. Midőn háborút kezdettünk egy oly roppant terület fejedelmével, melynek csak szélső pontjaihoz lehet hozzáférnünk, kétségkívül igen fontos dolog volt, egy oly hatalmasság szövetségét biztosítni magunk számára, melynek érdekei egészben véve öszhangzottak a mieinkkel, melynek területe határos volt az ellenségével, s mely már kijelenté, mikép 350,000 főnyi haderőt szándékozik hadilábra állítani. Ily körülmények közt valóban megbocsáthatlan előrelátás - hiány s igen nagy hiba lett volna, ha elmulasztjuk Austria szövetségét minden rendelkezésünkre álló eszközökkel biztosítni magunk számára, a helytelen sürgetés által Austriát az ellenkező mérlegbe vetjük, vagy ha azt oly eljárásra kényszerítjük, mely Oroszország érdekeinek csaknem szintúgy megfelelt volna, t. i. Poroszország példájára, a semlegesség elvét vallani, s Oroszországot minden részérőli aggodalomtól egyszerűen felmenteni. Kötelesek voltunk Austria irányában nagy engedékenységet tanusítni, annak sajátszerű helyzetét tekintetbe venni, s valóban Austria irányábani eljárásunkban semmi olyast sem látok,mit megbánnunk vagy fájlalnunk kellene. Austriáhozi viszonyaink soha legkevésbbé sem gyakoroltak befolyást hadműködéseinkre, se nem háboríták azokat. (Tetszés.) Valóban azt véltük, mikép a bécsi alkudozások vagy a béke helyreállítására fognának vezetni, vagy Austriának tettleges közreműködését számunkra megszereznék, azonban mindemellett is az austriai szövetséget csupán előnyös története elégnek, nem pedig oly valami** nek tekintettük, mire biztosan számíthattunk vagy várhattunk volna, s ő felsége kormánya annyira el volt tökélve,eziránt semmi félreértésnek sem adni helyet, mikép jóval az alkudozás kezdete előtt — úgy hiszem, ez január első hetében történt — Newcastleig, a franczia kormánynyal egyetértőleg, Raglan lordnak egy hosszú levélben megírá, mikép nem szabad az austriai szövetségre mint valószínűségre számítnia, s mi, kép a kormány nézete szerint, a hadműködések erélyes s o,ο-—*-y— ‘■-tytatása inkább gyorsírná, _,jL késleltetné az alkudozásokat, s na a függő alkudozások alatt Szebasztopol bevezetik, úgy hiszem vagy Oroszországgal békét, vagy Austriának tettleg közreműködését megnyertük volna. Nemes és tudós barátom a kormány eljárását zavartnak és olyannak jelölé, melynél az magát valamely phantom által tévútra vezettetni, s egyenesen rászedetni hagyá. Már ha mi megcsalattunk, Austria bizonyosan nem volt őszinte; azonban valamint az egyéneknél, úgy a kormányoknál is semmit sem lehet nehezebben bebizonyítni, mint az őszinteség hiányát. Ha barátod, kinek érdekei a tiéiddel ugyanazonosak, kinek véleményei a tiéiddel összetalálkoznak, s ki kész, ezen véleményekért nagy áldozatokat hozni — ha ezen barát egyszerre, a nemes lord kifejezése szerint, „előrelátó“ lesz, megállapodik, s oly okokból, miket nem ismerhetsz el érvényeseknek, vonakodik veled tovább menni, kétségkívül hajlandó leszesz annak őszinteségét eleinte kétségbevonni, azonban mégis ez hamis következtetés lehet, s úgy vélem, Austriára vonatkozólag ez ily hamis következtetés lenne. Mindaz, amit mondhatok, ebben áll: Austria előre ugyanazonosítá érdekeit*. Franczia- s Angolországéival s az úgynevezett keleti kérdésben; Oroszországnak aggressiv tetteit s szándékait épen ugyanazon szempontból tekinté minit mi; tökéletesen egyetértett, velünk az iránt, mikép szükséges,ezen tultgyisz köldő hatalom elé gátat vetni; s noha közvetlenül a háború kiütése előtt takarékossági okokból sqt.qg£t 90000. fővd leszállitá, azóta 16 rpillió ft. sz., adott ki, ezer sereg ujonczoztatása s hadi lábra állítása végett, hogy így rettentő gátakat ájítson föl Oroszországnak a lengyel határszélről fenyegető betörése ellen.“ a harmadik garantiapontra nézve nem eszközölték, s hogy ennélfogva Austriára nézve a nyugati hatalmak által kezdett háborúban tettleges részvételre azok egyelőre megszűnik, gr. Bus elismeri azon Austriára nézve mégis folyvást fennálló kötelezettséget, a négy garantia pontnak egyetemleges keresztülvitelét eszközölni, s a török terület védelmére elfoglalt állást tovább is megtartani, miért is az austriai seregek létszámának leszállítása a dunai fejedelemségekben teljességgel nem történik, a többi leszállítás pedig csak oly módon eszközöltetik, mely az események által parancsolt teljszámúvá tételt legrövidebb idő alatt lehetővé teszi. E felfogás nem csak a nyugati hatalmak és Törökországgal kötött szerződéseknek, hanem a német szövetséggeli egyezkedéseknek is megfelel. Mivel Austriának ahhoz ragaszkodnia kell, hogy ez utóbbi a 4 garantiapontot egész együttességében szintén szerződésileg magáévá tegye, ezért K. Prokesch-Osten mindjárt frankfurti állomására visszatérte után a szövetséggyűlésnek egy az egész ügyállást egybefoglaló közlési teend, s azzal azon indítványt kapcsolandja egybe, hogy a szöv. hadjutalékok hadkészenléte még egyelőre változatlanul fentartassék, miért is végül a szövetségi kormányok megkerestetnek, hogy szövetséggyűlési képviselőiket ez értelemben jókor utasítsák.“ (Végerport) Austriai birodalom, Bécs, jul. 9. Gr. Thun cyiktusminister ő exdíja f. hó 1-n kirándulást tett Gasteinon át Münchenbe, s onnét Prágán át alkalmasint a hó végén érkezendik vissza magas állomására. A „Mil. Z.“ szerint,a jun. 12-ki legmagasb parajcs rendeli, hogy a, gyalog sorezredek, kevés kivétellel 4 tábori zászlódra, mindenik 1 gránátos és 5 puskásszázaddal, állíttassanak. Mint Parisból távirják , Letangnokot Bécsről oda legközelebbi napokban várják vissza. Úgy hiszik Bécsben, hogy nem sokára Crawfordtnak is visszautazik Londonba. Tudomás szerint Austria legközelebb indítványt szándékozik tenni a szövetséggyűlésnél, s e tárgyban még alkudozások folynak a porosz kormnynyal. Ezen indítványra vonatkozólag a ,,D. V.“ egy jun. 28-án kelt austriai körsürgöny tartalmát közli, következő alakban: „Azon közléssel kezdve, miképp bécsi érte- ■ kezletek a decemberi szövetkezettek egyetértését * Julius lOn 1855. '1,'"pw”pl 11 • ' KÜLFÖLD. Tudósítások a harez tév ékről. Délkeleti csatatér. A krimi téren ez egész hónapban semmi említésre méltó nem történt. A távirati sürgönyök üresek. Jún. 9-n Bukarestből érkezett tudósítás szerint ott azon hír keringett, miszerint a Malakoff újabb megrohanása jul. 8-ra volt kitűzve. Az arra kirendelt csapatok közt vannak Bosquet és Canrobertnokok hadosztályai, melyek jun. 18-kan a Tsernaja vonalat szállták meg. Eyre vezérőrnagy tegnap röviden említett jelentése a jun. 18-a dandáréval tett mozgalmakról, következő részleteket tartalmaz : Eyre e napon reggel 1—2 óra közt 2000 szuronyból álló dandárával az angol balszárnyon völgytorokba lement az orosz leshelyek megtámadása s diversio végett. Az első leshely megtámadásában a franciák megelőzték őt, kik azt balról elfoglalták, míg az angolok homlokban nyomultak elő s több oroszt elfogtak. Eyre ezután egy lövészekből alakított előhadat, támogatva jobbról 2, balról 1 ezred által? előre indíta; 2 ezredet tartankul,hagyván. Az ellenség —melynek számát kUsR vfit^41)- erős állást foglalt; jobbra a mamelonra, balra a temetőre támaszkodott, s e pontokat lövészek szállták meg. A közbeeső tér át volt metszve, az út kőfallal eltorlaszolva, melyeket előbb le kelle rontani, hogy tovább lehessen nyomulni. Ez állomás mögött, a vár felé, az ellenség több házat tartott elfoglalva, s még hátrább ellenséges osztályok voltak tartalékul felállítva Ezen a vár ágyúi védelme alatt levő állomás erős volt, s „nem remélhetők — mond a jelentés — hogy azt tetemes veszteség nélkül elfoglaljuk. Valóban veszteségünk tisztek és közemberekben igen tetemes volt. A 18-9. ezred előnyomult s elfoglalta a közvetlen a kerttűztelep alatti házakat.. A 44. ezred más házakat foglalt el a jobboldalon,s azokból az ellenséges tűztelepek lejtéseibe lődözött. Lowth alezredes a 38. ezreddel előbb a homlokban néhány házat foglalt el, azután egy tűztelepet, mely homlokborunkat háborgató, igyekvél megkerülni. Miután az ellenség e pontokról elűzetett, azokat megszállom, tovább működési szándékkal, ha a jobbfelőli támadás sikerülne s eldöntethetnék, a tér mely része tartassák meg további ostrommunkálatokra.“ Ezután a jelentés kiemeli a csapatok vitézségét, melyek a tért késő estig megtarták, noha egész nap a várágyuk öszpontosított tüzének voltak kitétetve, s ezenkívül néhány tábori ágyu üres golyóitól is kelle szenvednie. A harezbani veszteség halottak és sebesültekben 31 tiszt, 44 altiszt és 487 közember. Esti 5 óra sebesültek hátravitettek,s a homlokban levő csapatok lassan kint visszavonuttak. Ezután Eyre a dandár parancsnokságát Adams alezredesnek adta át, mivel maga napközben fején sebet kapott , mely őt később a szolgálatban akadályozó. Az ellenség a csapatok visszavonulását nem há