Budapesti Hírlap, 1855. augusztus (784-807. szám)

1855-08-01 / 784. szám

Pest, Szerda Megjelenik e lap, vasárnapot és az ünnepnapokat kivéve, mindennap délután 4 órakor. Előfizetési díj: Vidékre : félévre : 10 frt., évnegyedre: 5 ft. 20 kr. Helyben: félévre : 8 frt., évnegyedre 4 frt.—A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, több­szöriért pedig 4 kr. számittatik — Egyes szám 20 pkr. • ÚJ Előfizetési feltételek A „BUDAPESTI HIRLAP“-ra. Helyben: F­élévre 8 pft. Évne­gyedre 4 pft. Vidékre : Félévre 10 pft. Év­­negyedre 5 pft 20 kr. Előfizetni lehet Pesten a lap kiadó hivatalában (Orszá­gut Kunewal­­derház föl­dszint Herz János nyomdai irodájában), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. SZERK. HIVATALOS RÉSZ. A cs. k. Apostoli Felsége f. é. julius 30-n kelt legfelsőbb kézirata által Károly L­a­­j­os főherczeg ő cs. fenségét. Ő Felségének fivérét Tirol helytartójává legkegyelmesebben kinevezni, s gróf B­i­s­s­i­n­g­e­n Kajetán eddigi tiroli helytar­tót hasonló minőségben Velenczébe áttenni mél­­tóztatott. A budai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály adószedőkké a szentesi és kis-körösi II. oszt. cs. k. adóhivataloknál: Fejér János félegyházi, és Kuzmich Emil szolnoki II. oszt. adószedőket; adószedőkké a kocsi és szolnoki III. oszt. adóhiva­taloknál: Vörös János kun-szent-miklósi és Haupt Rudolf battonyai adóhivatali ellenőröket; továbbá II. oszt. ellenőrré a kun-szent-miklósi cs. k. adóhivatalnál Eberl József szent-péteri adó­hivatali tisztet ideiglenesen kinevezte; P­a­n­­­e­lieh Jakab csongrádi cs. k. adóhivatali ellenőrt pedig s­aj­át kérelmére, hasonló minőségben, a vásárhelyi cs. k. adóhivatalhoz áttette. A budai cs. k. egyetemi könyvnyomdában i.é. július 25-n megjelent és szétküldetett a Magyaror­szágot illető országos kormánylap első részének XIV. darabja, mind német egyes, mind összes ket­tős kiadásokban. — Tartalma e darabnak : 108. sz. A bel- és igazságügyi ministerium­ok­­nak 1855. jun. 10. kelt rendelete, kiható minden koronaországokra, melyekben a telekkönyvek inté­zete be van hozva, a katonai határőrséget kivéve, a telekkönyvi hivatalnokok számárai vizsgálat letétele, s a telekkönyvek vezetésére rendelt egyének föles­­ketése iránt. 109. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1855. jun. 14. kelt rendelete, egy másod osztályú fővámhiva­talnak Komotaubani ideiglenes fölállítása iránt. 110. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1855. jun. 15. kelt kibocsátványa, kiható minden koronaorszá­gokra , mely által a Porosz-Slézia és a glatzi gróf­ság felőli határszél mentében fekvő első osztályú m­ellékvámhivataloknak arra nézve adott jogosít­vány, hogy a származási bizonyítványokkal ellátott nyersvasra a kedvezményes vámot alkalmazhas­sák, 1856. junius végéig terjesztetik ki. 111. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1855. jun. 15. kelt kibocsátványa, kiható az austriai vámkap­csolat minden koronaországaira, a külön választott pamutfonalnak a vámkezelés tekintetében a külön nem választottal egyenlővé tétele iránt. 112. sz. A legfőbb számellenőrségi hatóságnak 1855. junius 15-kén kelt kibocsátványa, melylyel az udvari lotto-számvevőségnek az udvari dohány­os bélyegszámvevőséggel 1855. augustus 1-jén életbelépendő egyesítése tétetik közhírré. 113. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1855. jun. 19. kelt rendelete, kiható a birodalom egész területére, a katonai határőrséget kivéve, azon bí­róság iránt, melynél az ideiglenes biztosítási eszkö­zök igazolása végetti kereset benyújtandó. 114. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1855. junius 19. kelt rendelete, kiható minden koronaor­szágokra, a katonai határőrséget kivéve, azon kér­dés megfejtése végett, vájjon a Seidlitz-porok (pul­vis aerophorus seidlitzensis, Seidlitz-Powder An­­glorum) azon gyógyszerek közé tartoznak-e, me­lyeknek tartása csak a gyógyszerészeket illeti, vagy sem. 115. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1855. jun. 19. kelt rendelete, kiható az általános vámterület­ NEMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések. Pária, jul. 27. —­—Krímből nincsenek hivatalos tudósí­tásaink, legalább nincsenek olyanok, melyek va­lami fontossággal bírnának ; ellenben itt a szüí­­kebb diplomatiai körökben azon hír kering, hogy az angol kormány arra szállította volna fel az ittenit, miszerint fogjon hozzá már most a Krím­béli visszavonulás szükségességét a hivatalos lapokban a közönséggel megismertetni , azon esetre, hahogy Szebasztopol a tél előtt be nem vetetnék, a­mit azonban III. Napóleon határo­zottan visszautasított, oly megjegyzéssel, hogy Szebasztopolnak be kell vetetnie, bár­mibe ke­rüljön is. Ha ez évben nem lehetne bevenni, ak­kor a hadseregeknek a telet ismét Krímben kel­lene tölteniök, a­mi egyébiránt az idén kevesebb nehézségekkel lenne egybekapcsolva, mint a múlt télen. — Egy magánlevélben igazolva találjuk egy angol lapnak azon állítását, miszerint Kons­tantinápolyban haszonkémlő társulatok alakul­tak, melyek a szövetségesek szükségeire szá­mítva roppant mennyiségű fát és szenet vásá­rolnak össze, hogy azokat nyereséggel ismét eladják. Egy másik levélben meg az áll, hogy egy darab idő óta ismét némi viszálkodá­­sok támadtak az angol és franczia táborno­kok közt. — Metzi és straszburgi levelek­ből olvassuk, hogy a keletről érkezett két utóbbi posta több ottani családoknak családtagjaik halá­láról hozott tudósítást.— Párisban 100,000 téli öl­töny rendeltetett meg a Krímben levő katonák számára. — Az angol kormány Saint-Etienne­­ben 24,000 fegyverre tett megrendelést. — Tu­domás szerint a három „afrikai könnyű gyalog­zászlóalj“ Krímbe fog küldetni. E zászlóaljak bündönczökből, vagy­is a hadsereg fegyelmezet­len egyéneiből állanak, kik azonban bátorságuk által tüntetik ki magukat. Ezek azok, kik M­a­­ z­a­g­r­a­m-ot védelmezték , s­z­e­p h­i­r­e­k-nek neveztetnek. — Zamoisky lengyel ezredes a császárnál a napokban elfogadást nyert; egy má­sik lengyel pedig, a poseni fölkelésből ismeretes Mieroslawsky egy lengyel röpiratot írt, mely Brüsselben fog megjelenni. — Palmerston lordról beszélik, hogy ő egy német diplomata előtt ekkér nyilatkozott : „Részemről sohasem fogom megbánni, hogy a jelen kicsist előidéztem, Angliának mindig bizonyos haszna lesz belőle, az t. i. hogy az meggyengíti Orosz- és Francziaor­­szágot. “ — Önök már ismerik az öreg Castellan tábornagyról keringő anekdotát. Ebből csak an­nyi igaz, hogy a tábornagy, midőn a császár ha­láláról vélt értesülni, egy proclamatióban a dol­goknak csendes bevárására akart mindenkit in­teni; az puszta koholmány, hogy ő neki szándéka lett volna V. Henriket kikiáltani. — Az „Uni­­vers“-nek Romából írják, hogy egy ottani fran­czia ezred parancsot kapott, az Olaszországbóli kivonulásra (nem mondatik hová) magát készen tartani. Hont, jul. 24. Időjárásunk minden jóslatokat folytonosan c­áfolva tölti be évszakaink hézagját. Azoknak, a­kik azt jósolták, hogy ez év hideg lesz, nincs iga­zuk, valamint azoknak sem, a­kik azt forrónak jö­vendölték ; a termékenység s a szárazság és ned­vesség tekintetében épen így áll a dolog. Leg­jobban eltalálták a dolog nyitját azok, a­kik azt mondták, hogy: száraz is lesz nedves is lesz; hi­deg is lesz meleg is lesz; termés is lesz — de ve­szélynek kitéve­ terméketlenség is lesz egyben, de más által ismét kipótolva ! Ezek szerencsés jósok, mert a­mint hideg mutatkozott, mindjárt rámondta a profanum vulgus hogy: am­i! betel­jesült, a­mit ez meg az jósolt; a mint pedig hő­ségek álltak be (igaz hogy nem december vagy januárban), a profanum vulgus ismét felkiáltott: ha ez nincs vala megjósolva , bizonyosan nem teljesült volna! — Ily a jósoknak kedvező körül­mények közt csaknem kedve­ző az embernek magának is jósnak felcsapni, kivált ha még va­laki évnegyedenkint rendesen kijáró elisme­rés is kísérné ezen hivatalt! Én ezen e­l­isme­rés kiszolgáltatásának dicsőségében azokat ré­szesíteném, a­kik a jövendőben történendők elő­­re-meghatározásában föltétlenül hisznek. Egyéb­iránt valljuk meg az igazat: az időjárás olyan mint az ember egéssége, vagy inkább mint a vén ember szeszélye. Ki áll azért jót, hogy Péternek egész esztendőben jó egéssége leszen , vagy hogy Pál egész esztendőben soha sem fog haragudni ? Nemde ezer ok van ezen állítások mindkettőjé­nek kiforgatására ? Egy véletlenül jövő hascsi­­karás, fejfájás, gyomorgörcs Péternél, egy vélet­­en eset, például kedves pipájának eltörése, pa­rókájának valamely lenyúló galy által leránta­­tása Pálnál, nemde megannyi okok a kedély és egésség megzavarására? . . Azért tehát legjobb, legokosabb és egyedül gyakorlatias , utólagosan csiolni. Ezen kirándulás után jegyezzük meg, hogy megyénkben az aratás már mindenütt vége felé közelít s egyáltalában meglehetősen kielégítő eredményt mutat; a gabonafélék ára valamivel lejebb szállott, a kukoricza és árpáé aránylag igen tartja magát, gyümölcs kevés lesz. Végre egy fontos körülményt, mely a B. P. H- ot az itteni közvéleményben erősen fenyegeti, t. i. miért közli e hivatalos lap a német színházi játékrendet, és pedig németül?*) t. 1. iránti reményeket, szigorú­­számot adott magának a dolgok az által keletkezett új alakulatáról s a köte­lezettségekről, mik a jelen viszonyok közt ráháram­­lanak. Úgy hiszi, hogy magának és a vele szövet­séges kormányoknak tartozik azzal, nyíltan kimon­dani, miként fogja ő fel állását , s miként óhajtja hogy azt az egész világ felfogja. — A kivitel egy kérdése Austria által máskép­pen megítélve, mint Angol- s Francziaország által, de a közösen fölállí­tott elvek érvényükből semmit sem vesztettek, s az egyesült hatalmasságok kölcsönös állásában a cs. kabinet szemeiben semmi sem változott. F­e­r­e­n­c­z J­ó­z­s­e­f Császár Ő Felsége birodalma jóllétével nem találta összeegyeztethetőnek, a harmadik pont Franczia-­s Angolország által felállított magyará­zatáért fegyvert fogni; de midőn a hadfolytató ha­talmak jogukkal élnek, Ő Felsége gondolkodása a velük közösen elérendő c­élokról tökéletesen ugyanaz maradt. Eltökélve, a javasla­t után meg­maradni, Austria a négy előzmény­pontban mindig mellőzhetlen alapját látja az európai béke helyre­­állításának. Mindig kész lesz ez alapon új tárgya­lásokat nyitni, s az elvállalt kötelezettségek hatá­rain belül egész befolyását és minden eszközeit a kitűzött czélnak szentelendi. Oly békét, mely nem tartalmazna a négy biztositék­pontnak , úgy a mint azok értekezleti tanácskozás alá terjesztettek, biz­tos és hatályos keresztülvitelét tartalmazni, a cs. udvar nem tekintene alkalmasnak arra, hogy Euró­pa jogos igényeinek, jövő nyugodalma tartósságot igérő biztosítékaira nézve, megfeleljen. Austria en­nélfogva azon értekezletekben egyelőre létesített egyezményeket az első és második pontot illetőleg a jövő béke számára­ nyereményekül tekinti. A har­madik pont szabályozására utat mutatott, s szük­ségesnek tartja, hogy a kérdés ezen része is világos és határozott megoldást nyerjen, oly megoldást, melynek az általános európai érdekek biztosításá­nak elvén kellene nyugodnia, s melynek elfogadása épen azért egyik hatalmasság méltóságát sem sér­tené. Azon nagy fontosságot, mit Austria a török terület épsége fenntartása elvének tulajdonít, be­hatása által bebizonyítá, s továbbra is ragaszkodni fog azon szükségességhez, hogy Törökország terü­leti fennállása lehetségig hatályos általános jótállás alá helyeztessék. Mindig kötelesnek hiendi magát e kezességet nem csak önmaga tiszteletben tartani, hanem annak hatalma minden eszközeivel tisztele­tet biztosítani is. Már most hivatva érzi magát, a Dunánál ez elv fenntartása fölött őrködni. Csapatai tehát a béke megkötéséig a fejedelemségeket meg­szállva tartandják, s reméli , hogy az ott elvállalt küldetése mind­végig betöltendő azon czélt: a jelen bonyodalom további kiterjedését a Németországra nézve legfenyegetőbb oldalon meggátolni. — Mi végre a negyedik pontot illeti, mely az értekezle­tekben tárgyalás alá nem került , a császári udvar bízik az összes Európa rokonszenvében kelet ke­resztény népessége iránt, s azon becsben, melyet minden hatalmasságok egyenlő mértékben e kérdés tartós és jótékony szabályozásának tulajdonítanak. Az érdek, melynek a tengeri hatalmasságok a török porta irányában oly sok bizonyságait adák, Orosz­ország biztosítása, miszerint a szultán függetlensé­gét tisztelni akarja, legkisebb kétséget sem enged­nek az iránt, hogy ha a pillanat az e tárgy fölötti tanácskozásra elérkezendik , minden résztvevők egyformán készek leendőnek , a török birodalom keresztény községei vallási és polgári állapotát, a porta felségi jogainak teljes megóvása mellett, párt­fogásukba venni. Császár Ő Felsége szerencsésnek érzendi magát, ha a közel jövő újra lehetséget nyúj­taná a béke helyreállításához foghatni. Ő Felsége az értekezletekben kijelenté, mikép Austria részére külön igényt támasztani nem akar. Ő Felsége ez­után is arra szorítkozandik, azon követelésekhez ragaszkodni, melyek az európai államtársaság biz­tonságát és általános érdekeit tárgyazzák.­­ Vala­meddig Ő Felsége nem mondandott le azon re­ményről, törekvései czélját békés után elérhetni, mostani állásában fog maradni. E körülmények közt Ő Felsége szükségkép kivihetőnek találta, könnyebb­ségeket léptetni azon erőfeszítésekbe, miket eddig a dolgok helyzete az austriai birodalomtól kívánt. A jelen állapot meddig tartásának bizonytalanságánál fogva Ő Felsége oly intézkedéseket teend, hogy aránylag csekélyebb áldozatokkal, minden esemé­nyekre mégis erősen előkészülve maradjon. A hadi­lábon álló hadsereg állása és felosztásában fog leg­előbb is változás történni. De Ő Felsége rendsza­bályai oly módon lesznek intéztetve, hogy nemcsak 781 Előfizethetni — hely­ben a lap kiadó hivatalában Herz János könyvnyomdájában (Országút, Kunewalder­­ház), vidéken minden cs. k. postahivatalnál.—A előfizetést tartalmazó levelek a czím, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesít­­v­e egyenesen a kiadó hivat­al­hoz utasítandók-BUDAPESTI HÍRLAP Szerkesztői Iroda van: Országot, 6. sz. a. (Konewalderház) 2-ik emeletben.­ ben foglalt koronaországokra, a fris halak és h­é­­jas állato­knak­ a velenczei szabad kikötő te­rületéből a velenczei vámterületbe küldése alkalmá­val­ vámmentes kezelése iránt. 116. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1855. junius 19. kelt kibocsátványa, kiható az átalános vámterületben foglalt koronaországokra, Schanzen­­dorfban Csehországban egy II. osztályú mellék­vámhivatal fölállítása iránt. 117. sz. A hadsereg főparancsnokságának s a pénz- és belügyi ministeriumoknak 1855. jan. 20. kelt rendelete, kiható minden koronaországokra, melyekben az egyenes adók behajtása végett a ka­tonai végrehajtás létezik, az adóvégrehajtásra al­kalmazott lovas ezredekbeli legénység szolgálati lovainak elhelyezésével és tartásával járó költsé­gek viselése iránt. 118. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1855. junius 23. kelt kibocsátványa, a búza vámmentes bevitelének ideiglenes megengedése iránt a szczako­­wai vámhivatalon keresztül. 119. sz. A külügyi ministeriumnak 1855.julius 1-jén kelt kibocsátványa, kiható a birodalom egész területére, melylyel a Bolgárországban létező aus­triai juhászok számára az austriai császári kormány és a török porta között megállapított legeltetési rendtartás tétetik közhírré. Továbbá ugyanott megjelent és szétküldetett a második rész XI. darabja az összes kiadásokban.— Tartalma e darabnak : 21. sz. Hirdetés a cs. k. pénzügyigazgatóság soproni osztályától 1855. julius 9-kéről, a megen­gedett naptár-bélyegzés hatályba léptének kezdete iránt az ottani közigazgatási területben. Austriai birodalom, Bécs, jul. 31. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. é. jul. 15-ki legf. határozata által b. Küb­e­ck Alajos eddigi követségi tanácsost és ügyviselőt Schweizban ministerresidenssé a schweizi szövet­ségnél legkegyelmesebben kinevezte. (Ájul. 19-ki austriai előterjesztvény vége.) „Az austriai udvar sajnálat érzelmeivel, me­lyeket Németország kormányai osztandottak, látta eltűnni a bécsi értekezletek kedvező kimenetele *) Miután a honti idézett közvélemény felől sejtelmünk nem volt, annak megnyug­tatásáért a fejünkhöz csapott vádra nézve megjegyezzük, mikép közöltük és közöl­ni fogjuk a német szinlapokat: 1., Hír­lapi kötelességből: mivel a pesti né­met színház fővárosunk egyik tekintélyes és a napi események sorában nem ignorálható mű­intézete, a mellett a művészet, a­mint hiszszük, világpolgárjoggal bír. 2., Magyar becsü­letességből: mert miután a nemzeti szín­­ház a pesti német lapok által dicséretes buzgalommal kegyeltetik, azoknak hasábjain a nemzeti intézet állandó rovatot képez, szín­lapjai mindennap magyarul közöltéinek, helyesnek és illendőnek véljük, hogy avvagy csak egy magyar lap a német színház irányá­ban e méltányosságot gyakorolja. Szerk. Augustus 1-n 18SS:

Next