Budapesti Hírlap, 1855. szeptember (809-819. szám)

1855-09-11 / 816. szám

lett­e elutazik. A nápolyi udvar válaszát feszülten várják. T u r i­n b­e­­­jelentik az „Indep. belge“-nek, miszerint a piemonti kabinet szándéka az utolsó pápai allocutióban ellene emelt vádakra a kolos­tori javak eladását tárgyazó törvényt illetőleg felelni. E tárgyban memorandumot intézend az európai hatalmasságoknál levő követeihez Egy másik élénk figyelmet gerjesztő közlést is várnak, t. i. az 1785-ben III. Victor Amadé király ministerelnök­­e és ez udvar párisi s berlini kö­vetei közt folyt levelezést, Krimiának Oroszor­szághoz csatoltatásától kezdve. Ez okmányok közzétételének czélja megmutatni, hogy a mos­tani kormány a nyugatiak szövetségéhez csatla­kozás által nem tért el­­a Savoyai ház hagyomá­nyos politikájától, hanem ahhoz hű maradt. Genua. Azon névtelen röpiratban, mely „Murat és a Bourbonok“ czím alatt közelebb megjelent, Murat Luciannak következő levele foglaltatik : „Drága unokaöcsém! Noha én is mint te, azt hiszem, hogy én vagyok az egyetlen megoldás, mégis minden kezdeményzésről lemondtam. Az igen okta­lan, ki azt hiszi, hogy a korona őt illeti, csak azért, mivel a trón lépcsőjén született, ki egy népet úgy tekint, mint örökséget vagy tulajdont, miként egy magánegyén juhainak örökségét. Ha Olaszország hi, büszke leszek rá, neki szolgálhatni, sőt azt mond­hatnám, hogy nem találhatna mást, ki úgy szolgál­hatná mint én. Az ő ellenségei enyéim is, s még borzasztó számadásunk van egymással elintézendő. De ha Olaszország más választást tesz, óhajtásaim mégis boldogságát fognák kívánni, s utolsó csep vé­remet adandnám Olaszországért. Szerencsés, ki Olaszország választottja leend, feladata könnyű. Emlékezz a mondatra, mely helyes és igaz, noha régi: Noblesse oblige! Maradok stb. Murat Lucian.“ Egy az olasz határszélről sept. 3-ról kelt levél szerint, annak oka, miszerint pápa ő szent­sége allocuti­óiban Spanyolországot feltünőleg kimélte, financziai körülményekben is lenne ke­resendő. Spanyolországból, t. i. a hivek jámbor­sági adójaképen tetemes öszveg foly évenkint a romai kincstárba, mely jövedelem-forrás egészen bedugulna, ha Roma Spanyolországgal végkép szakítni fogna ; a pápai fináncziak mostani hely­zete pedig e jövedelmek elmaradását igen meg­­értené. Schweiz, Bern, sept. 3. B. Krüdener orosz követ, megbízólevelével ellátva ide érkezett. Beroldingen államtanácsos és P­­­o­d­a államtollnok, mindkettő Tessinből,Milanóba utaz­tak, hogy a lombardiai hatóságokkal különböző kérdések, név szerint e kantonnak a comoi­s mi­lánói püspökségektől elszakítása tárgyában is al­kudozzanak. —­ A „Schwyzer Z.u közli Bovi­­e­r­­ pápai nuntius tiltakozványának szövegét a s. galleni új vallástörvény ellen. Dánia. A berlini ,,Börsenzig“-nak írják, a sundvám­­kérdésben, miszerint a dán kormány késznek nyi­latkozott a vámtétel általános és egyenlő leszál­lítására. Az austriai kormány nem volt befolyás nélkül ezen Dánia által tett engedményre, mely egyébiránt Amerikát nehezen fogja kielégítni. Mint beszélik, Dánia a maga javaslatait minden érdekelt államokkal közlendi. Danai fejedelemségek, Bukarest, aug. 29. A „Moniteur“ egy levél­ben megc­áfolja azon híreket, mintha az austriai és török csapatok parancsnokai közt a dunai fe­jedelemségekben viszálkodások léteznének , s hozzáteszi, miszerint Coronini­­nok és S­z­u­­­leim­án pasa közt mindig a kölcsönös becsü­lésen alapuló legszívesb egyetértés uralkodott. Azon állítását is némely levelezőknek, mintha az austriai elfoglalást az oláh népesség csak néma boszúsággal tűrné, a „Moniteur“ levelezője alap­talannak mondja, s hozzáteszi : „Moldva- és Oláhországnak az austriai hadsereg általi meg­­szállatása a fejedelemségek lakóira nézve nem oly nagy teher, mint elhitetni szeretnék, mert egyfelől a terhek, miket ez uj ocupatio magával hoz, messziről sem hasonlíthatók azokkal, melye­ket az orosz seregnek ott léte még nem rég a moldva-oláhoktól kivont, másfelől az austriai hadseregben kitűnő fegyelem uralkodik; tisz­tek és katonák a hidegséget, melylyel eleinte ta­lálkoztak, igyekeztek legyőzni, s ez nekik sike­rül is; habár a hajlandóság mindkét részről még nem igen élénk is, de valódi őszinte becsülés lé­tezik. Én a leggondosb utántudakozódásokat te­vem, melyekből kitűnt, hogy csak két bűneset fordult elő, az is az occupatio első idejében, s e két esetet csak azon egyéneknek lehet felróni, kik azokat elkövették, s a haditörvényszék által erélyesen megbüntettettek..“ Törökország Konstantinápoly, aug. 27. A „Tr. Zig“ szerint K. Koller fáradozásainak sikerült a Dunacsatornára nézve Austria és a nyugati ha­talmak közt teljes egyetértést létesíteni. A csa­tornaépítést Angol-, Francziaország és Austria közösen vállalják el, mindhárom országbeli tőke­pénzesek bizonyos arány szerint részesülendnek benne, a csatorna részletes terve jóváhagyás vé­gett már a porta elé van terjesztve. Hallomás sze­rint a tervvel összefüggőleg a csatorna két vég­pontja meg fogna erősíttetni. Aug. 30. Egy nagyúri rendelet R­­­z a beyt. 2545 eddigi követségi tanácsost Párisban, rendkívüli követté s teljhatalmazottá nevezte ki Athénébe: egy második rendelet , a ri­f­effemli török kö­vetet Bécsben Bala rangjával ruházza fel. Oroszország. Sz. Pétervár. A „Senatszig“ közli, mi­szerint a császár a külügyministérium igazgató­jának, Nesselrode grófnak engedélyt adott egy időre Sz. Pétervárról eltávozhatni, s távolléte alatt e ministerium vezetésének teendői Maszow titká­tan, és e ministerium tanácsának tagjára ru­háztatok. A lengyel határról írják, hogy mióta egy cs­­ukát azon helységbeli zsidóknak , melyek a külföldi határtól 100 versznyinél távolabb nem feküsznek, megengedte, hogy magukat 300 ezüst rubellel az újoncz-állítástól megválthassák, a községekben formaszerinti egyletek és pénztárak alakultak, a szegényebb községtagok megváltá­sára szükséges összegek előteremtése végett. Hol ez nem sikerül, az illető egyént legalább a hatá­ron keresztül menekülni segítik. Távirati sürgönyök. London, sept. 8. estve. Lord P­a­n m­u­r e sept 6 n kelt sürgönye szerint a bombázás 5-én Szebasztopol ellen megnyitta­tott, s másnap csekély veszteséggel folytattatott. —A „Times“ jelenti: Pe­­tropawlowsk Kamcsatkában máj. 15-n az egyesültek által földig levontatott s ott 51 ágyút vettek el; a helyőrség már apr. 17-n két hajóval az Amur folyamon visszavonult , az egyesültek hajóhada utánuk ment. — Simpson­­nok je­lenti sept. 8-ról. Tegnap ismét egy orosz fregát pusztítatott el. A város közepén nagy tűz van. Tegnap egy roppant fellobbanás is történt, alkal­masint az északi oldalon levő raktárak egyike vettetett fel. Pár is, sept. 9. A „Moniteur“ egy rendele­tet hoz, mely által az élelemszerek eladását illető rendszabályok 1856. év végéig kiterjesztetnek. Mint állítják, a gyilkossági merény megkisértője egy nem rég kegyelmet nyert franczia. — B r u a t admirálnak sept. 6-n kelt sürgönye szerint a szö­vetségesek az azovi tengeren 43 halászatot, 127 járművet s­zemérdek ahhoz tartozó anyagszere­ket elpusztítoták, az általuk okozott kár néhány millióra megy. Ezenkívül nagy mennyiségű ta­karmány semmisíttetett meg az utjuki öbölben. Bukarestből, sept. 9-n következő táv­irati tudósítások érkeztek: Sept. 6-n délben az egyesültek Szebasztopol védmű­­veit megtámadták. A Malakoff torony megtámadása tökéletesen sikerült s e­mű a francziák kezében van. A Re­dan megtámadásának nem volt hasonló sikere. További tudósítások Várnából jelentik, miszerint már az egész déli Szebasztopol az egyesültek kezében van. Végre egy ba- 1­a­k­­­a v­a­i részletes tudósítás Sept. 9-ről reg­geli 3 óráról így hangzik: Karabelnaja és Szebasztopol déli része nincs többé Miután a francziák a Malakoff tornyot el­foglalták, az oroszok elhatározták a tért elhagyni, s az általuk ásott lóaknák segé­lyével a védm­űveket mind légbe röpíteni. 650 orosz, 27 tiszttel, lett a Malakoszto­­ronyban fogolylyá. Egy sept. 9 reggeli 10 órakor kelt tudósítás jelenti: Szebasztopol a szövetségesek kezében van. Éjjel és reg­gel az oroszok a déli városrészből kivonultak, s minden ott levő műve­ket tűzzel elpusztítottak. Az orosz hajóhad maradéka, kivéve az öböl hátterébe beszorított három gőzöst, elégettetett. A h­í­d­a­t, mely Szebasztopol északi részét a délivel összekötötte, az oroszok szintén elpusztították. T­úrin, sept. 10. A „Triest. Ztg.“ jelenti. A piemonti követségi személyzetnek Florenczből elhívása azért történt, mivel a whgi kormány gr. C­a 8 a­­­e Antal,követségi mellettest elismerni nem akarta. Szyra, sept. 2. Az „Afrika“ Lloyd gőzös, mely 105 utassal innét Smyrnába ment el, Skio­­nál megfeneklett. Két hajó eszközlé az átrako­dást ; Smyrnából egy gőzös ment oda. Emberélet nem veszett el. Napi hirek és események. Pest, September 11.­­ Ferdinand császár és Mária Anna császárné ő felségeik a Tirolban árvíz által megká­rosultak számára ezer-ezer p. forintot kegyeskedtek adományozni. — Karolina Auguszta csá­szárné ő felsége a S­a­n­o­k kerületben fekvő M­a­r­­z­il­o­d helységbeni égettek számára a kerületi el­nök urnak 300­0 forintot külde , mely a károsultak közötti a kár és érdemhez képest osztaték ki. * Jól tudjuk, mikép azon tudósítás mellett, mely szerint a M­a­j­a­k­o­ff-torony nincs többé, a Karabelnaja a földszínéről eltűnt, Szebasz­topol déli része megsemmisült, Szebasztopol az egyesültek kezében van, más újdonság ma a lehet­­lenségek közé tartozik. A légberöpítés, az explossék, a röppentyűk, a puskaropogás vad lármája, vakító lángja és siketítő csattanásai és pattogásai között minden egyéb csupa üres beszéd — és érthetetlen hang, melyen az olvasó keresztül fut, a nélkül hogy tudná mit olvasott. — Ha fölemlítjük péld. hogy Kecskemét városa 12 ezer p. irtot, adományozott két gymnasiuma, a kath. és protestáns gymn. szá­mára, — az ágostai vallásuak kis iskolája 300 p. forintot kap a városi pénztárból, a görögöké pedig 100 p. forintot, hogy ugyanott az alreáliskola már jövő hóban megnyittatik — mindez csekélység azon áldozatokhoz képest, melyeket az orosz csupán ha­jói fölvettetése által ten. — De uraim! ez áldoza­tok közt az a különbség, hogy az oroszok áldozata csak boszuból származott —a hogy a mi övék nem lehet, másé se legyen — míg a kecskeméti hazánk­fiainak áldozata magának a jótékonyságnak kifor­rásából veszi eredetét. — Szóljunk- e a színházi új­donságokról, ily csattanós események idején? El­mondjuk-e, mikép Szigligeti úr a drámabiráló vá­lasztmányhoz egy uj színdarabot adott be — a „Pünkösdi királyné“-t, hogy J­ó­k­a­i­n­é asszony jutalomjátékául folyó hó 17-kén e fáradhatlan drá­maírónk „Diocletian“-ja fog adatni , s 15-ikén Latkócziné jutalomjátéka „Dian de Lys“ leend stb. — hogy uj opera is kerülend színre , és pe­dig H­a 1­é­v­y „Zsidó hölgy“-e, — mindezek­nek aligha fog figyelmes olvasója akadni! Mert hisz azon égés is, mely szombaton d. e. a „Szövetség­­utczában“ Pesten kiütött (épen az nap , midőn déli Szebasztopolnak jeruzsálemi pusztulása volt), cse­kélység,— néhány szegény ember lett csak szeren­­­csétlenné s az egész hamar kiáltatott. Azelőtt hat nappal Beszterczén is (Erdélyben) volt egy nagy égés, melyben 31 ház lett hamuvá, és pedig egy pipás vigyázatlansága következtében — erélyes és gyors segedelem a tűz tovább harapódzását meg­gátoló, míg Szebasztopolnál csak a város északi része maradt épen az oroszok és egyesültek gyúj­togatásaitól, a déli részén az oroszok is szövetsége­sei valónak az egyesülteknek — a gyújtogatásban; még a víz szinén a hidat is leégették. — Bécsi pápai pronuncius , bibornok V­­­a­­­e Prela ő eminentiája, ki hitszerint a bolognai érsekségre fog közelebbről kineveztetni, folyó hét folytán Esztergomba váratik. Herczeg­prímás és bibornok ő. eminentiája . hó 14-ikén Pannonhalmára indul, az apostoli látogatást a s­z.-b­enedekieknél folytatandó. (Rel.)­­ Bognár úr nemz. színházunk kardalnoka, mint már közönségünk értesülve van, egy népdal­­gyűjteményre hirdetett előfizetést, és pedig eredeti népdalainkra. Ha ez csupa üzérkedés akarna is lenni, mint zenekedvelőink mulattatására szolgáló vállalatot lelkiismeretesen figyelmükbe ajánlhatnák. De e vállalat nem csupa üzérkedés , hanem a ma­gyar zenészetnek egy igen becses tára és emléke­­fogna lenni. Eredeti népdalaink szövegére nézve E­r­­d­é­l­y­i úr fáradhatlan buzgalmából már irodalmunk egy igen becses gyűjteménynyel dicsekedhetik. De itt népdalainknak csupán csontvázát bírjuk, azok életadója, színezője, a hang csupán a nép ajkán, furulyájában és a czigányok hegedűjében él. Hogy magára a nótára a divat, az új hangszerzők mester­kedései nagy befolyással vannak, úgy hogy az idő­vel kivetkőzhetik eredetiségéből, azt mindenki be­láthatja. Mit nem adnánk érte, ha az ezelőtt száz évveli népdalok nótáját saját eredeti egyszerűsé­gükben, papíron állandósítva bírnók!-- Bognár úr vállalata e szerint zenészetünk történetében, a jelen pillanat élvezetén kívül, egy históriai emlék fogna lenni, melylyel utódainkat is hálára kötelezné. Fran­­cziaországban, hol a kormány gyüjteti össze a nép­dalokat, azok szövege mellett a dallamokat is közli, s így vállalata teljes. Hogy nálunk, hol a „Magyar népdalok és mondák“ oly részvétnek örvendettek, azok másik és igen lényeges része, a dallam ne ta­láljon pártolásra, —­ csaknem érthetetlen, — s pedig Bognár úr szép vállalatát veszély fenyegeti a kö­zönség részvétlenségében! Meg vagyunk különben győződve a felől, hogy e veszély csak pillanati, és a közönség nem fog késni az aláírási ívek betöl­tésével!­­ Irodalmunkban a naptárak, népiesen fejez­ve ki magunkat, bocskorban kezdék életüket s úgy látszik, nem sokára a bársonyig viszik föl, mind­inkább csinosodnak és finomulnak, é­s első nem sokára az idő, hogy a naptárak „almanach“ rangra fognak emelkedni. Ez vala első gondolatunk, midőn a Császár F. által szerkesztett „Magyar hölgyek naptárát 1856-ra“ kezünkbe vettük, melynek ki­állítása oly csinos, hogy csaknem diszesnek mond­hatnék. A rendes naptári rovaton kívül csinos kis czikkek foglaltatnak benne. A magyar királynők életrajza e füzetben folytatva van, melyek elég érdekesek volnának, ha nem a történeti adatok, a czikkek rövidsége miatt igen szárazon vannak egy­más mellé rakva. Különösnek tartjuk továbbá azt, hogy Ilona királyné képe (egy metszvény) annyira hasonlít lord Byron egyik hősnőjéhez az Abydosi menyasszonyhoz. A forró égalji aratások (a pamut, kávé, thea, vanilla-aratás), melyek négy metsz­­vénynyel diszítvék, igen érdekesek. Tartalmaz to­vábbá e naptár egy regét Jókaitól, két verset (egyik Lévai, másik Vajda J. szerzeménye), egy beszélyt „A nők szerelme“ Szabó Richardtól — s egy nők számára írt, apró megjegyzésekbe szedett életphi­­losophiát Császártól ily czím alatt: „Gyöngyök az élet tengeréről.“ Általán véve a műveit közönség­nek bátran ajánlhatjuk. — A pa­­­pírt. — Megjelent Beimel és Kozma Vazulnál. · A budai országos szőlőiskola részéről az idén semmi­nemű kiállítás sem fog rendeztetni. * A festészakadémia tanítványai száma évről évre növekedőben van. Múlt év novemberétől e szám 664-ről 705-re emelkedett, és így 41 egyén­nel (nem mint a „V. U.“olvassuk 131—el, a­mi sajtóhiba is lehet), szaporodott. Az idén már 20 ifjú nyert ingyen oktatást. * A „Vasárnapi II.“ által September 1-re ki­tűzött I. rendű pályafeladatra, mely igy hangzott: „Készíttessék egy nagyobb történeti elbeszélés, melynek tárgya a magyar nemzet történetéből le­gyen merítves jutalma 20 arany, a nevezett határnapig 6 pályamű érkezett be: 1.)A magyar nemzetnek az idegen nemzetekből volt királyok alatt történt dolgai. 2.)Dobozi Julia. 3.)Petényi Tót i is. 4.)A sziget tündére. 5.)A királyné apródja. 6.)Versényi Miklós. — Az eredményt a „V. U.“ octoberi legelső száma fogja tudatni. * Nyíregyházáról a „V. U.“ egy igen szép adatot közöl, melyből kitűnik, mikép arra, hogy magunk körében jót tegyünk, nem szükség 100 ezer holddal és nagy czimekkel bírni. Egy ot­tani lakatos ugyanis, kinek neve Ziger Eduárd,, saját keresményéből a városi hatóságtól egy 400 □ ölnyi tért vett haszonbérbe , melyen , külföldön tett tapasztalatai után, egy cséplőgépet állított fel, melyet ez idén közhasználatra meg is nyitott, és pedig mérsékelt vám mellett. Ezen gép két fő s öt ember segedelmével óránkint tíz keresztet igen jól kicsépel. Jövőre szórógépet akar fölállítni. — Ugyane város, melynek egyik lakosa annyi gyakor­lati észt mutat, e szép tehetség kifejtésére reál­iskolát állít föl, melynek alaptőkéjéül 100 ezer p. forintot ajánlott. — Egy a „Times“től közlött adat szerint, a szö­vetségesek múlt áprilisben Szebasztopol ellen 9 nap alatt nem kevesebb mint 550 ezer bombát és ágyú­golyót lőttek el s csak az angol lőszerek költségei 300 ezer font sterlingre (3 millió pft.) számíttatnak . A „Journal de Constantinople“ szerint Konstantinápoly és Bécs közt Várnán keresztül, egyenes távirati öszveköttetés fog felállíttatni, mely a Ruszcsuk , Bukarest és Szebenen jelenleg át­haladóval lesz öszvekötve. Egyszersmind újra, és pedig határozottabban merül föl a hír, hogy Konstan­tinápoly Alexandrával (Egyiptomban) és később Cairo, Suez és Adennel fog távirati össze­köttetésbe hozatni. Az igazság érdekében. A „Budapesti Hirlap“ 814-ik számában, NI.­Kőrösről, a praepa­­randiáróli közleményben iratik, hogy a sz­üksé­ges második tanárt jövő 1856/v-dik évtől kezdve, a superintendentia maga fogja kinevezni és fizetni. Ezen tudósítás, Szé­chenyiként szólva, a pisztolynak időelőtti sütöge­­tése, miből jobbra balra kétségtelenül riadozás s izgatottság eredend. A forrongó vér s lázas kedélyek netaláni kitörése ellen, itt közöltetik az e tárgyra vonatkozó jegyzőkönyvi kivonat : „Olvastatott a n.-körösi ref. egyház előterjesz­tése s kérelme, miszerint a tanítóképző-intézetet közelebbi iskolaév kezdetével megnyitni szándéko­zik s e végre egy rendes tanárt és zene­­s énektani­­tót fizetéssel kész ellátni, egy másik tanárt pedig a superintendentia költségén alkalmaztatni kér.“ „A n.-körösi egyháznak, mely nagyszerű áldo­zatát a közjóra újabb áldozattal tetézni szíveskedik, ajánlata nagy tetszéssel fogadtatott s örvendetes tudomásul szolgál. Minthogy azonban a praeparan­­diában jelennen csak első évi tanfolyam nyittatha­­tik s erre, ha a növendékek a szükséges tanulmá­nyokat a gymnasiumi osztályokban hallgatandják, egy rendes tanár, a­ki paedagogikai psychologiát, didaktikát és methodikát tanítson, elégséges ; a má­sodik tanár iránti intézkedés, a­kinek a neveléstan előadása lenne tiszte, j­ö­v­ő évre ha­­lasztatikja praeparandia rendezése s az egy rendes tanár, zene­­s énektanár óráinak s teendőinek a gymnasiumi osztályokban előadandó tanulmányok óráival egyeztetése sőt Báthory Gábor urra, a kö­rösi iskola-igazgatóságra s tanárokra bízatván.“ (B e k­ü l d e t e 11.) Színházi előadások. Nemzeti színpadon: „Lignerolles Luiza.“ Dráma 5 felv. Pesti német s­zínp­adon: Másodszor: „Eine Anspielerin.“ Original Posse mit Gesang in 3 Aufz. Bécsi börze September 8-tóL Státuskötelezvény............................... 758/A­dto 5%....................................86 1834-ki „ 100».....................229 1839—ki sorjegyek 100 ftos . . . . 119 Bankrészvény ..... 1005 Északi vaspálya 1000 .......................... 2041/2 Dunagőzhajózás...............................544 Augsburg 100 1143/, Hamburg............................ . . . 823/4 London...............................................11.3 Nemzeti kölcsön .............................. 807/1 Államvasutrészvény 500 ft...................184 Bécs, sept. 10. Agio arany: 2074 ezüst 163/4 Dana vízállás September 11. (reggeli 7 óra) 8' 6 'n“‘ fölött. A magyarhoni „Gazdasági Lapok“ nyomán örömmel értesült a közönség arról, mikép a gazdaság legfőbb czéljául elismert tagosítás, s azzal egybe­foglalt legelőelkülönözés, — az utolsó évszakokban immár nemcsak szép számmal létesült, de a mérési előmunkálatok is több helyeken annyira előrehalad­tak, hogy az úrbéri hatóságok működésének meg­nyitása után, több ilyen tagosítási s elkülönözési ki­mérések azonnal sikeresíttethetnek. Ezen üdvös czélnak elérhetésére é­s sietős ki­vitelére, nem lehet dicsérettel meg nem említeni Lucz János ur szorgalmát, ki is, minden ilynemű tagosítási munkálatokra szükséges mérnöki egyé­nekről gondoskodott, s őket az illető földbirtokos uraknak ajánlotta. Ugyancsak az ő szorgalmának tulajdonítható a földbirtokos urak érdekében létrehozott ingatlan vagyon-üzleti irodája, melyben a jószág- eladó ve­vőkre utasíttatik, s a vevő nagyszámú eladó jószá­goknak megismertetésével s tökéletes leírásával kielégittethetik.

Next