Budapesti Hírlap, 1855. október (833-859. szám)
1855-10-23 / 852. szám
sulyosult mint enyhült, s mikép csupán Angol- s Francziaország sürgetős befolyása birhatandja a szardiniai kormányt oly engedményekre, miknek megtagadására az magát feljogosítottnak hiszi. Spanyolország. Madrid. Egy oct. 18-ról kelt távird. sürg. szerint a tarifa-junta elhatározó, mikép a szénre nézve teljes vámmentességet, a rézre vetett vámnak felére leszállítását, s a gyapjúnak szabad behozatalát indítványozandja. Az „Indep. beige“ levelezője szerint Tofulnál legközelebb egy ütközetben elesett híres carlista főnöknél igen érdekes okiratok találtattak . — Ugyane levelező szerint a cortes gyűlés 15-ei ülésében egy sajátszerű esemény jött közbe. Egy egyén egy nyilvános páholyból szónokolván az elnökhöz , azt állítá, hogy az ülés folytában, — mivel másnap késő lenne, — oly fölfedezéseket kell tennie, miktől a hon,s a királynő üdve függ. Ezen sajátszerű szónok befogatott, s még nem lehet tudni vallomásainak eredményét; azonban hihető, hogy elméje nincsen teljes épségben. A cortes-gyűlés oct. 12-ki ülésében, Orense ellenezvén azon törvényjavaslatot, melynél fogva a sereg létszáma 70,000 főre szabatnék ki, s beszéde folytában némely sértő czélzásokat tevén a franczia kormány irányában, s a keleti kérdés tárgyában, D’ Donne 11 tnolt hadügyminister ekkép válaszolt: „Orenseur Franczia, Angolország s az egész világ ellen mennyköveket szórt. Nem akarok válaszolni ily kemény recriminatiókra , csupán azon nyilatkozatra szorítkozom, mikép ha Európában oly nagy események történnek, mik általános háborút idézhetnének elő, kétségtelenül egykor megtörténhetnek , hogy saját érdekeink kényszerítenének bennünket részt venni a harczban. Ha Orense úr azt hiszi, hogy egy nemzet elszigetelve maradhat, akkor, midőn Európa véres harczba van bonyolulva, önmagát ámítja; épen úgy vélekedik, mint azon ember, ki azt hiszi, mikép elég valakinek békés szelleműnek lenni arra nézve, hogy ne kelljen félnie párbajba keveredéstől. Valamint az egyének, úgy a nemzetek is gyakran nem kerülhetik ki a verekedést , bármily békés szelleműek legyenek is. Tudják-e önök , mi történnék , ha végletig akarnék hajtani ezen elszigetelési rendszert ? Az történnék, hogy később mindenki megvetne bennünket, s hadat indítna ellenünk. Midőn a kormány jónak látandja, ezen kérdést nyíltan a cortes-gyűlés elé terjesztendi, addig ezen tárgyról többé egyetlen szót sem szólandok; de nem hagyhatom válasz nélkül Orense úrnak némely oly nemzetekrőli nyilatkozatait, melyek naponként bebizonyítják Spanyolország irányábani jóindulatukat. Francziaország soha, még Lajos Fülöp korában sem tanusíta lelkismeretesebben, mint jelenleg, Spanyolország iránti rokonszenvét; a pyrenéi határon mindig tökéletes felügyelést gyakorlott, s jelenleg is gyakorol. — Angolország legújabban hajókkal kínált meg bennünket, csapatainknak Afrikába szállítása végett. Noha erre nem volt szükségünk, mindazáltal tartozunk egész hálánkat kifejezni ama barátságos nemzetek ajánlatai s szolgálataiért , melyeket Orense úr minden alkalommal megtámad. Szerinte, a kormánynak igen szabadelvű eljárást kell követnie. Én azzal hizelgek magamnak, hogy igen szabadelvű vagyok, noha nem ugyanazon módon vagyok szabadelvű, mint Orense úr. Én aláírtam a manzanarés-i programmot akkor, midőn sok olyanok, kik szabadelvüségükkel kérkednek, haza mentek, várva a Messiást; de kimondom Orense úrnak, mikép nem megyek vele egy utón; mivel azt hiszem, hogy őt követve az örvény, az anarchia, s végül a despotismus felé mennék, mit szintúgy utálok mint az anarchiát.“ Távirati sürgönyök. Páris, oct. 21. A „Moniteur“ jelenti : A svéd követ szombaton a császárnak bemutatta Virgin admirált, ki megbizatott ő felségének a Szerafin-rendet, a király saját kéziratu levelével átnyújtani.-------------- - ----------------------------------------------ek vegytani elveit vizsgálnunk, melyek illendőség tekintetében annyi kívánni valót hagynak fönn. Minden gabona nem nagy mennyiségű keményítőt tartalmaz. Hogy forrásba jöhessen, szükséges, mikép az ezukorrá változzék át. Ez átváltozás azon anyag közbejövetele által történik, melyet diastasnak neveznek s a szalad előállításánál származik. De a nyál is képes a keményítőt czukorrá változtatni. Természetes, mikép az amerikai indiánnak épen úgy mint a Fidzsi szigetek lakójának legkevesebb fogalma sincs arról, hogy szája vegytani műhely, de nem sajátságos- e, hogy egymástól ily messze lakó népek, melyek közöl egyik sem sejti eljárásának tudományos okait, ugyanazon czélra ugyanazon módot használják? ... Olvasóinkat nem ismertethetjük meg közelebb a forrott italok vegyélettani tüneményeivel, s csak azon óhajtásunkat fejezzük ki, vajha e munkát nyelvünkre teljesen áttéve bírhatnók , hogy egyszerűen rá utalhatnék őket. Ily tárgyaknál különbözhetnek egy vagy más részben a vélemények, de épen ez eltérő nézeteknél oly emberek, mint Johnston tanár, ki tanulmányait nem csak hogy az egész föld kerekén mutatkozó tünemények és eljárásokból merítő, hanem azokat a leglelkismeretesebb tanulmány tárgyává tette, a legnagyobb mértékben kiérdemlik a szakemberek figyelmét is. Azok kik úgy vélik, hogy a természet roppant almáriuma, ha néhány kanna tiszta vizet tartalmaz, eléggé el van látva italokkal, elbámulnak midőn látják, hogy az emberek minden időben mennyit követtek el ösztönszerüleg, hogy a megforlás termékeit almáriumaikba palackokra szedjék. Árpa Jancsi. (Burn s-John Barley-corn.) Indiában három nagy birodalomban Három király éle roppant hatalomban. Három király éle és nagy esküt tőn le, Elindulván Árpa Jancsit hogy kiölje. Ekét hoztak elő, mély barázdát vontak, S hívén Árpa Jancsit elvesztett halottnak, Földdel takarták be — jaj szegény fejének ! Hogy az föl sem támad — szentül esküvének. Megjön a meleg nap kellemes tavaszra, Midőn eső hull a helyett hogy havazna. S a mi Árpa Jancsink, meglepetésükre Fölütötte fejét — nem halt meg örökre. Megjött a nyárnak is forrón sütő napja, Árpa Jancsi szépül s fölnövekszik nagyra Hogy megvédje magát s ellenét elűzze, Fennhordott fejébe nyílvesszőket tüze. Megjött bádgyadottabb napjával az ősz is Árpa Jancsira s meghalaványult ő is. Meggörbült a nyaka, fejét lehajtotta. Mintha a honnan kelt visszavágynék oda. A lehanyatlástól semmi meg nem őrzi. Saját terhét már már bírni alig győzi. Most ellenségei előállnak egybe. Nem számolhat náluk semmi kegyelemre, Egy hosszú és kifent hatalmas fegyverrel Nagy vitézül neki állanak , a melylyel Nosza Árpa Jancait térdből lekaszálják, S mint zsiványt kötözve egy szekérre hányják. A földre terítik Árpa Jancsit könnyen, És vastag botokkal elpáholják szörnyen. Felakasztják aztán magasan a szélre, Forgatják innen s túl mindenik felére. Mindezt a pogányok még kevésnek tartják, Azért Árpa Jancsit a vízbe fulasztják. Gödröt töltenek meg sok vízzel e végre, Ha nem tanult úszni, szálljon a fenékre. A kínzást még ennél is tovább folytatják : Egy széles ponyvára hosszan nyujtóztatják. Az életjelt benne most is észrevették : Szörnyen összerázták, hányták és vetették. Most nagy tüzet raknak, mely magasra lángol, Abba vetik aztán a velőt csontjából- De egy durva molnár legjobban gyötörte, Tíz mázsás kövével irre porrá törte. Midőn minden vérét, velejét kiszítták, Vérét poharakból vígadozva itták. S minél többször jára körben a piros nedv, Annál kitörőbb és magasabb lett a kedv. Árpa Jancsi igen nagy vitéz lehetett, Bátorság dolgában nála jobb se kellett. Mert vérét minél több ízben kóstoljátok, Mindig nagyobb-nagyobb leszen bátorságtok. A kiszsza gondját semmibe se veszi, A boldogot kétszer boldogabbá teszi. Csak úgy tánczol szíve és répes a sápadt Özvegynek is, bár még szeme könybe lábbad. Igyunk Árpa Jancsi jó egésségére , köszöntsünk föl, midőn körben járja vére : „Sokáig éljen még számos unokája, S kivesztét ne érje a skótok hazája!“ Napihirek és események. Pest, October 23. — A vallásos mint erkölcsös nemes irányáról dicséretesen ismeretes „Családi Lapok“ szerkesztését, mint az már tudva van, Ney Ferencz ur lelépésével újra idő Klezsó József úr vette át, ki már régebben is e lap vezetésével magát érdemesítette. Folyó octob. 15-n az uj szerkesztő alatt jelent meg e folyóiratból a 2-ik félévi igen érdekes, változékos és tartalomhus 7-dik szám. Legelői mindjárt „Viszonlátásul“ czím alatt szerkesztő urnak a lap új irányát kitűző s a jelenkori sajtó működését jellemző, azt keményen megrovó szavaival találkozunk Ez értekezésből sajnosan látjuk azt, hogy bármely szükséges és üdvös is egy ilyen a családi élet nemesítésére szánt, az elme mint szív kiművelését czélzó lap — az mégis részvét hiánya miatt a kiadó Sz.István-Társulat határozata következtében megszüntetendő volt, azonban egy ügyszerető kebel (a társulat tisztelt elnöke gr. Károlyi István ur) azt pártfogásába vette, s azon feltétellel, ha Idő Klezsó úr annak szerkesztését elvállalja — a kiadási költségek hordozását ígérte. E szép, e nemes áldozatot a tisztelt férfi teljesen méltányló, és igy kezébe a lap szerkesztése megint visszakerült, melynek, bizton reméljük, e változás és az uj szerkesztő ismert neve uj életet adand. Az említett számban a költészeti darabokon kívül, milyenek: „Reményem“ Mindszenti Gedeontól, „A családanyához“ Taabér Jánostól, „Százszorszép Ilona“ Garay Alajostól — több jeles és olvasásra méltó értekezések, tudományos mint művészeti tárgyak vannak czélszerű választással közölve. Ilyenek: „Hadad urnéja“ Nagy Miklóstól, „Barcelona“ közlés egy magyar utazó naplójából R-től, e sok tekintetben nevezetes és forradalmi szellemű igen régi városról, melyet még a carthagoi Hamilcar Barcas épített: „Szemle az élet, iskola, irodalom és művészet terén“ mely rovatot különösen ajánljuk az olvasók figyelmébe — áll ez „Kortünemények“ és ,,,Irodalom“ czim alatt két érdekes szakaszból — ez utolsóban a t. szerkesztő ur kezdi ismertetni Szontagh Gusztáv ur magyar egyezményes philosophiáját — mely bírálatra ez első czikk után igen kiváncsiak vagyunk. Legkevésbbé sem alkalmazásul hozzuk fel, de azért említjük, mivel a bírálat e megkezdése eszünkbe juttató a hajdan nagy lármát csinált és sok tudós polémiára alkalmat adott állítást: „Philosophia est ancilla theologiae“, mit természetesen a philosophusok megfordítva hisznek és mondanak, s a miatt a theologusokkal nem egyszer hajba is kaptak, mi hogy a két derék tudós, t. i. a t. szerkesztő és magyar philosophus közt nem fog történni, azt nem szükség mondanunk. Mi csak azt szeretnők kérdeni t. ez. Szontagh úrtól, ki magyar egyezményes philosophiát irt, mire feleletet is óhajtanak tudni — hogy átalában van-e magyar philosophia? Még idézni kívánjuk e számból Bulyovszky Gyula úr talpra esett „Művészet“ czimü czikkét, melyben műegyletünkről szól s a septembe—octoberi képműkiállítást ismerteti, valamint Blümelhuber F. urnak „A redemptorista alkuszok“ czimű esti olvasmányát. Berekeszti e számot apróbb közléseket tartalmazó „hirfüzér“. Midőn ezek után az oly üdvös czélu és irányú folyóiratnak a tudós szerkesztő úr tapintatteljes vezetése alatt újra felvirágzását s lehető legnagyobb körben elterjedését a közjó és családi élet érdekében óhajtjuk, s azt különösen minden műveit családapa pártfogó részvétébe ajánljuk — fennhagyjuk mgunknak annak bevezető czikke, a tisztelt szerkesztő urnak a jelenkori sajtó kártékony működését illető megrovása felől közelebbről egy pár korszerű észrevételt mondani el. — Nemzeti múzeumunk munkás és érdemes igazgatója Cs. k. tanácsos Kubinyi Ágoston ur, jelenleg Californiában mulató és ott aranybányászattal foglalkozó három honfitársunkat u. m. gr. Vass Sámuel, Molitor és Szabó urakat (ez utolsó budai asztalos Szabó Pál fia, 9000 dollárral díjazott californiai mérnök) az iránt kereste meg egy levelében, hogy az általuk ott veretett aranyakból — mivel az ottani törvények szerint pénzveretés jogával bírnak — valamint bányáikból, kikerülő arany s érez darabokkal, stufákkal a nemz. múzeumot ajándékoznák meg. A válasz e felszólításra San Franciscoból. augustus 13-ról most közelebbről érkezett múzeumi úr igazgató úr kezébe, melyben említett hazánkfiai írják, hogy nagy örömüknek tartják azon nemzeti intézet számára a kívánt tárgyakkal szolgálni, s a levéllel egy időben tették fel a postára azon kis ládát, melyben egy 50 dolláros aranyat, egy 20 — 10 és 5 aranyat, mindössze tehát négy darab californiai aranyat, továbbá arany port, különböző nagyságú és értékű arany stufákat s más becses érezdarabokat küldenek a muzeum gyűjteményei szaporítására. Ez ajándékok megérkezését minden órán várja a tiszt, múzeumi igazgató ur. — Az áldás néha akkor és onnan érkezik, a honnan azt nem képzelik s legkevésbbé várják az emberek. Tegnap délután négy órakor, s így fényes nappal egy kis bepalált csecsemőt tettek le észrevehetlenül itt az országúton a Kunewalder-ház első emeletében, a nevezett nagykereskedő irodája mellett lévő ablakba. A szegény kisgyermek hatósági intézkedés folytán a Rókus kórházba vitetett, s mint halljuk, a szülők, jelesen az atya kipuhatolása iránti szükséges intézkedések is megtétetni fognak. Az austriai közbirodalom lakosainak száma 1854. végén következő volt: Alsó-Austria: 841.000 férfi, 873.608 nő; Felső-Austria 362.100 f. 393.150 nő ; Salzburg 74.082f. 80.297 nő; Sziria 532.794 f. 562.684 nő; Karantén 163.849 f. 182.301 nő; Krajna 240.598 f. 265.288 nő; Görz, Gradiska, Istria, Triest. 307.347 f. 305.709 nő; Tirol és Vorarlberg 455.903 f. 469.163 nő; Csehország 2.263.640 f 2.537.178 nő; Morvaország 928.236 f. 1.043.929 nő; Szilézia 222.190 férfi, 257 131 nő; Galiczia és Krakó 2,446.426 f. 2,610.221 nő; Bukovina 213.388 f. 217.276 nő; Dalmátia 216.357 f. 215.980 nő; Lombardia 1,518.425 férfi, 1,491.080 nő; Velencze 1,239.993 f. 1,239.993 f. 1,253.975 nő; Magyarország 4,332 866 f. 4,411.615 nő; Szerb Vajdaság és a Temesi-Bánság 791.090 f. 783.338 nő; Horvát- és Tótország 490.101 férfi 477.035 nő; Erdélyország 1,136.768 f. 1,848.784 nő; katonai határőrség 495.837 f. 558.957. — Összesen: 19,272 610 férfi 20,138.699. nő. — A pesti egyetemet látogató ifjúság dr. Toldy Ferencz úrról hallgathatja a folyó iskolai évben is a magyar újabb irodalmi történetre vonatkozó érdekes előadásokat; félévi tanfolyam díja 1ett, amire is az illetőket ezennel figyelmeztetni kívánjuk. Debreczenből azon tudósítást kaptuk, miszerint a helvét hitvallásnak főtanodájában Vecsey József halálával ott közelebbről megürült philosophiai tanszékre a tiszántúli egyházkerület gyűlése által egyik praeparandiai tanár Tóth Ferencz ur tétetett át, néhai Tóth István helyére pedig jogtanárul Fényes Elek ur hazánk érdemes statisticusa neveztetett ki. Tóth Ferencz ur helyébe a praeparandiába felgymnasiumi tanár Lengyel Zsigmond ur tétetett át, ennek helye pedig a felgymnasiumban máramaros-szigeti tanár Szilágyi István úrral töltetett be. A köralakra nézve különféle láz 273, váltóláz 98, hagymáz 66, lob 98, sp. légzőszervi 18, csúzos hurutos bántalom 44, csorv 132, idegbaj 31, szélhüdés 5, sorv 60, vízkör 45, özönlés 374, ezek között 120 choleraeset, küteg 48, senyv 374, ezek között 346 bujakóros, sp. 91 férfi, 265 nő, külbajokban a t. szenvedett. A szegény gyermekek kórházában 309 sp. 254 bejáró s 55 fekvő beteg ápoltatott, ezekből gyógyult 32, meghalt 4, további ápolás alatt maradt 19. A betegek száma 14 és 24 között ingadozott, 644 ápolási napokkal. A kórokat illetőleg a hurutos hasmenés és vérhas főleg uralkodtak, ezenkívül váltólázak, légzőszervi lábok, a járványosan uralkodó bestegek közöl a vörheny, ennek a váltólázak és vérhas következtében vízkórok. Az izraelita kórházban 67 beteg ss 57 férfi, 10 nő ápoltatott, ezekből 44 gyógyult, 4 javult, 4 férfi, 5 nő a jövő hóra maradt ápolásban. A kórokat illetőleg szenvedett 15 különféle lázban, 6 hagymázban, 7 váltólázban, 9 lábban, 2 sorvban, cholera nem észleltetett. A városi szegények ápoldájában 67 beteg fordult elő, ezekből 26 gyógyult és javult, 10 ápolás alatt maradt, 28 meghalt. Uralgó kóra hasmenés és cholera volt, mely járványként föllépett és 36 eset közöl 26 halálos volt. A városi kényszerítő dologházban 46 beteg volt, ezekből 31 gyógyult s 1 javult; 4 férfi, 10 nő a hó végével további ápolásban visszamaradt. Uralgó kór,c forrásbántalmak és 3 choleraeset volt. A megyei fogházban 120 raboskodó, sp. 80 férfi és 60 nő betegedett meg e hóban. Halálozás volt, 46 beteg egyén maradt a jövő hóra orvoslás alatt. A kóralakra nézve: 12 különféle láz, 11 váltóláz, 3 láb, 13 csűz, 8 csorv, 1 idegbaj, 1 szélhüdés, 7 sorv, 1 vízkór, 3 özönlés, 2 rekedés, 8 kveg, 20 fenyv st. más szülbaj észleltetett. A meghaltak száma (a kórháziakat nem számítva) 396, tehát 278 al kevesebb mint a múlt hóban, s pedig 197 férfi, 199 nőnemű volt. Orvosi ápolást keresett 257, a nélkül volt 161, halva született 23, oltatlan volt 190. Életidőre nézve meghalt egy éven alul 155, 1—10 évig 111, 10 — 20 évig 18, 20-30 évig 9, 30-40 évig 28, 40—50 évig 22, 50-60 évig 16, 60-70 évig 22, 70—80 évig 10, 80 éven felül 5. A kóralakot tekintve: 75 görcsben, 75 sorvban, 20 lobban, 61 hányszékelésben, 5 szélhüdésben, 22 hagymázban, 14 vizkórban, 6 hasmenésben. Orvos-rendőrségi s törvényszéki bonczolata történt a sz. Rókus-kórházban. A hasznos házi állatoknál, főkép a lovaknál a kólika, tüdő- és béllábokkal. A ragályos kórok közöl a takony és bőrféreg, a kutyáknál az ebkór. Járvány helyben nem észleltetett. Helyreigazítás. Tegnapi számunkban az első oldal negyedik hasábján egy pár sor hibásan és csak nem olvashatlanul jön kinyomva, vagy inkább ki nem nyomva. így alól kezdve az első sorban, ez „így jár a kin becsületében gázol.“ olvasandó: „így jár ki nő becsületében gázol.“ Ugyan csak alól kezdve az 5-dik sor, mely egészen érthetlen, következőleg olvasandó : „rajta végre is hajtották és még azon felül 24“ 2777 Pest város igazgató főorvosának 1855-ik évi September havi meteorologiai és egésségügyi hivatalos jelentéséből. (Vége.) A kerületi főorvosok által orvosolt szegénybetegek száma általában 177-el kevesebb mint augustus hóban, ugyanis 1484-re rúgott, s p. 453 férfi, 645 nő, 386 gyermekre, ezeken kívül 300 a polg. sz. Rókus-kórházba további orvoslás végett utasíttatott. A kör alakra nézve : 431 láz, ezek között hagymáz 32, váltóláz 236; 469 láb, ezek között 35 légzőszervi, 123 csuzos hurutos bántalora, 137 csorv, 53 idegbaj, 1 szélhüdés, 16 sérv, 22 vízkór, 493 özönlés, ezek között 24 choleraeset, 21 rekedés, 59 küteg, 43 c fenyv, a többi különféle más és külbajokban. Apóig. sz. Rókus-kórházban a betegek száma 85-el kevesebb volt a múlt havinál. Augustus végével maradt 599, sept. szaporodott 874, tehát összesen 1473 beteg ápoltatott s. p. 642 férfi, 693 nő, 50 szülőnő, 60 csecsemő és 28 elmekóros. Legtöbb számmal voltak 30-an 621 , legkisebb 24-en 5, a havi középszám 598. Gyógyultan 717 elbocsáttatott, 25 javultan, 121 meghalt, ezek közöl 39 haldoklóan hozatott a kórházba. Ezeket levonva, a halálozás aránya : 1: 18 s levonva a viszszamaradtakat, mint 1 : 10.51 volt, vagy 100 közöl meghalt 15.51. Színházi előadások Nemzeti színpadon: „Trobadour.“ Opera 4 felv.— Zenéje Verditől. Ellingerné assz. föllépteül. Pesti német színpadon: „Therese Krones.“ Genrebild mit Gesang in 3. Aufz. — Sch iff er k. k. a. és Rott Károly ur a bécsi cs. k. szabadalm. wiedeni színháztól, mint vendégek. Bécsi börze October 22-től. Nemzeti kölcsön................................. 787/8 Államvasutrészvény 500 . . . 349 Bécs, oct 22. Agio arany: 177/8 ezüst 15 Dunavizársal. October 23. (reggeli 7 óra) 6‘ 3" 0“‘ fölött