Budapesti Hírlap, 1855. október (833-859. szám)

1855-10-19 / 849. szám

Pest, Péntek Megjelenik e lap, vasárnapot és az ünnepnapokat kivéve­, mindennap délután 4 órakor. Előfizetési díj : Vidékre : félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 ft. 20 kr. Helyben,­élévre : 8 frt., évnegyedre 4 frt.—A hirdetések ötször halábozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, több­szöriért pedig 4 kr. számíttatik—Egyes szám 20 pkr, BUDAPESTI HÍRLAP Szerkesztői iroda van: Országút, 6. sz. a. (Kinnewalderház) 2-ik emeletben. Előfizethetni — helyben a lap ki­ad­ó hivatalában Herz János könyvnyomdájában (Országút, Kunewald*-­­ház),vidéken minden cs. k. postahivatalnál.— előfizetést tartalmazó levelek a czím. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt k­á­r­m­e­n­t­e­s­í­t­­v « egyenesen »kiadó hivat­alt­ol ut.taítandók Előfizetési feltételek A „BUDAPESTI HÍRLAP“-r­a Helyben: Félévre 4 pft. Évne­gyedre 4 pft. I Vidékre : Félévre SO pft. Év­­negyedre 5 pft 20 kr. Előfizetni lehet Festene lap kiadó hivatalában (Országút Koewal­­derház földszint Herz J­á.zsi'é­s nyomdai irodájában) . Vidékem minden cs. k. postahivatalnál. SZEEK. HIVATALOS RÉSZ. Ő cs. k. Apostoli Felsége, Császárné Ő Felségével együtt f. hó 17-n délután Ischlből visz­­szaérkezett s lakását a schönbrunni cs. k. nyári pa­lotában venni méltóztatott. A cs. k. belügyminister Ő excla F­i­­­o Keresz­­tély pénzügyi tanácsosi és szolnoki pénzügykerületi iga­zatót, pénzügytanácsost czime s rangja megtar­tása mellett, segédhivatalok igazgatójává ezen csa­k­­országos pénzügyigazgatósági osztályhoz kinevezte. A belügyminister Fortmeyer József, Brez­­nay Dániel, Richter Dániel, Sárosy József, Lang Ferencz és Hoffory János orvostudorokat s eddigi ideiglenes megyeorvosokat, megyeorvosok­ká a kassai közigazgatási területre véglegesen ki­nevezte. Az igazságügyi ministernek f. hó 10-n 19094. sz. a. kelt bocsátványa által az ügyvédség ideigle­nes gyakorlása a pozsoni országos főtörvényszéki kerületben, hivatalhelylyel Pozsonban . Bauer Ferencz volt nagy­ kanizsai rendőrbiztosnak meg­engedtetett. A pesti császári királyi országos főtörvény­szék elnöksége részéről ezennel közhírré téte­tik, miszerint a magas cs. k. igazságügyi ministe­­riumnak f. é. junius hó 25-ről 12628. sz. alatt kelt bocsátmányával Urbanovszky Jusztin,pesti es. k. országos törvényszéki tanácsos urat a pesti főtör­vényszék területére dr.W­eisz-féle alapítványi párt­fogóvá (patromis) kinevezni méltatott.­­ Mindazok tehát, kik ezen alapítványban részesülni és magukat felvétetni óhajtanák, a megkívántató képességek kellő igazolása mellett fem­ czimzett tanácsos úrhoz, mint kit a jog az első javaslat megtételére illet, for­duljanak. Kelt Pesten oct. 3-n 1855. A pesti cs. kir. főtszék elnöksége. NEMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések. Bécs, oct. 17. ^ Eddig csak a franczia „p r e s t i g e“ (va­rázs-tekintély) gúnyos emlegetése volt divatban; azt mondták, a franczia prestige egyetlen oka a háborúnak, azonban úgy fordultak — nem is a koczka, hanem a — koczkák, hogy immár csak az „orosz prestige“ áll a világbéke útjában. Az ázsiai hadjárat legújabb fordulata nem mérkőzik napi érdekességben Szebasztopol elestével, de elfogu­latlanul mondhatjuk,hogy mélyebb benyomást ten, s nem csak azon körökben , miket köznyelven „közönség“nek nevezünk, hanem azokban is, hol kiválólag az orosz rokonszenveket szoktuk ke­resni. Különös, de tagadhatlan, ma is vannak, kik nem hiszik, hogy az oroszok egyáltalán megve­rettek volna. Az orosz prestige oly nagy volt földrészünkön, hogy S­z­i­l­i­s­z­t­r­i­a előli elvonu­lásuk nem tekintetett vesztes­égnek, hanem mélyen kombinált stratégiai tervnek,— az oroszok azutáni kivonulása a dunai fejedelemségekből sem tulajdoníttatott gyengeségüknek,hanem az Austria iránti „complaisance“ (szívesség) neve alatti mély diplomatiai ügyességnek, — és Alma a K­ikerman véres napjai után is mindig valami váratlan rögtöni mennykecsapást jósoltak rejté­­­­lyes fontossággal az oroszbarátok, é­s Szebaszto­pol eleste után is egy „deus ex machina“ hir­telen felszökését várták, vagy legalább azzal törpítsék le a krimi nehéz (valljuk meg : drága) diadalt, miszerint az ázsiai harcrtéren Oroszország bőven kárpótolja veszteségét, s fényesen kikö­szörüli a csorbát, mely Európában egymásután ültetett fegyverén. Karsz azonban csak máso­dik Szilisztria, s bizonyosan itt is mély stra­tégiai terv van háttérben, mely nem sokára meg­­szégyenítendi a kora diadali zajt ! ... A harcrté­ren folytonos csapások érték az oroszokat; di­plomatiai téren egyetlen diadaluk , az eddig is legnagyobb erőfeszítéssel fönntartott német sem­legesség vagy­is porosz semlegesség , melynek szintén nem jósolhatni hosszú időt. A diplomatia terén nevezetes fordulat látszik készülőben len­ni, s azon kérdés, várjon Oroszország akar-e békét s mily feltételek alatt? nem tartja többé kétes remegésben a kedélyeket , mert a béke­feltételek már nem Oroszországtól függnek. A franczia császárrali bizalmas köz­lekedés, melynek II. Prokesch-Osten ur után de Serre (fr. kö­vetségi titkár) eszközlője, részint a békepontok, részint adandó esetre néz­ve hadi rendszabályokra vonatkozónak tartatik, s különösen az egyesültek azon szándékára, ta­vaszkor a harcz színhelyét a Dunára tenni át. Ha­­Krim az oroszoktól megtisztítva lesz , nem le­­hetlen, hogy a különben eddig hitelességgel nem bíró gyanítás komolylyá leszen, s miután Austria ez esetben közvetlen a legközelebb érdekelve, és semmi kétség sem lehet az iránt , hogy akarata nélkül az egyesültek ezen terv foganatosításához nem kezdhetnek , ránk nézve határozó (s így az egész háborút eldöntendő) peret fogna tavaszkor beállani. B. Prokesch-Osten úr hír szerint néhány nap múlva indul Konstantinápolyba. El­lenben Lord Stratford Redcliffe vissza­­hivatása a török fővárosból avatott köreinkben nem nagy hitellel bír ; a nemes lord, ki minap azt írta a külügyministernek, hogy legújabb sürgö­nyeit a papírkosárba dobó, mondjuk, küldői irá­nyában bizonyos hivatalos előzményekre támasz­kodva oly félelmes hatalom, melyről kedvük sze­rint nem mernek rendelkezni , s visszahívák ugyan , de nem lehet. Valaminek kell a dolog­ban lenni, hogy a már többször visszahívott kö­vet, kit senki sem kegyel, még mindig helyben van! — A hivatalos pályáról, mint mondják, vég­kép lelépő W­estmoreland lordot bécsi kö­veti állásában lord Granville fogná fölváltani, ki 1851 végén Palmers­tont váltá fel, midőn ez a párisi államcsiny után a kültárczától elmoz­­díttatott.— A piemonti föloszlatott zárdáknak Lombardiában lévő birtoka fölött kelt vita nem oly fontos, mint hirlelik. A jog mindenesetre mellettünk van: ha a piemonti kormány elfog­lalja is a zárdák birtokait saját országában — semmi örökösödési czím alatt nem foglalhatja el Austriában fekvő birtokaikat. Az is alaptalan hír, mely minden olaszországi bajok alkalmával csak­nem rendesen fölmerülni szokott: mintha Fran­­cziaország Austria s Piemont közt közbenjáróul ajánlkozott volna. Ily közbenjárásra semmi szük­ség, s udvarunknak Olaszországban szilárd te­kintélye arra nem is szorult. Paris, oct. 14. —S— A „Times“ nem tűrhetvén jó szívvel, hogy a porosz király a porosz rajnai tartomá­nyokban épen oly szívélyesen mint fényesen fo­gadtatott, egy második ócsárló czikkben aljas­sággal tünteti ki magát; természetesen ez alka­lommal nem csak a fejedelem, hanem az alattva­lók irányában is használván a sárral dobálást. Ez azonban egyiküket sem fogja elszomorítani.­­ Holnap Párisban is lesz a londoni lapnak alkalom nyújtva a poroszok elleni újabb kifaka­­dásra, mert az itt levő porosz kiállítók s több más poroszok fényes lakoma mellett királyuk szü­letésnapját fogják közösen megünnepelni. Alap­talan azon hir, mintha Poroszország Austriának fegyveres semlegességet ajánlott volna, Austria azonban ezen ajánlatot visszautasította. Ily aján­lat Poroszország részéről nem létetett.­­ Az an­­gersi lázadási kísérlet s a Jerseyben levő mene­kültek botrányos maguk viselete következtében , kik még Pianori emlékét is em­lékpénz által akar­ják megörökíteni, a franczia kormány erélyesen sürgeti az angol kabinetet a csatornán túl tartóz­kodó menekültek kiutasítására. Erre nézve azon­ban a parlament szavazata szükséges, hogy pe­dig a parlament ilyesmihez adja szavazatát, en­nél alig van valami bizonytalanabb. Van-e az angol törvényben oly határozat, vagy az angol történetben oly eset, mire támaszkodva az angol kormány a politikai idézést illetőleg adminis­tratív uton járhatna el a menekültek irányá­ban? E kérdésre való felelet kutatásával foglal­­­koznak most az angol és franczia jogtudósok, mind a két kormány megbízásából.A Londoni leg­újabb hírek szerint az ottani és a franczia bank a pénzkicsis ellen követendő kölcsönös rendszabá­lyok iránt egymással egyezkedtek.­­ Az iparpa­lotában egy darab idő óta sok lopás történik. Több felvigyázó elbocsáttatott. Austria­ birodalom. Bécs, oct. 17. Ő cs. k. Apostoli Fel­ségé legk. megengedni méltóztatott, hogy gr. Bechber­g-Rothen­­­ö­wen valós, titkos ta­nácsok és kamarás a hannover­i kir. Grelfrend­­nagykeresztet elfogadhassa és viselhesse. Császár Ő F­elsége 18-a délelőtt gr. B .­o 1 ő exciáját , aztán egymásután b. Prokesch szövetségi elnökkövetet, és gr. Bechberg ő exciáikat audientián elfogadni méltóztatott. Albert főiig ő es. fensége f. hó 18-a, nővére Mária főhgnő és ez utóbbi férje Rainer főlig ő császári fenségeiktől kisérve, Olaszországba el­utazott. A nemzeti fiánk igazgatóinak rendkívüli ülé­sében ma pénzügyminiszer ő excra ajánlatai vég­legesen elfogadtattak. Az államjószágok átadása a banknak nov.­­­n történik meg. A főkamarai hivatal, mint a két udv. színház legfőbb felügyelősége az udv. színpadok igazga­tóihoz egy leiratot intézett, melyben azoknak meg­­hagyja, hogy az összes szabadjegyeket, és szabad­helyeket, melyek eddig a különféle szerkesztősé­geknek rendelkezésükre adattak , vonják el. Okául e rendszabálynak az itteni lapokban fog­lalt némely kevesbbé illedelmes nyilatkozatok szolgáltak volna. „Ö. C.“ (A jogi tanulmányok leg­újabb szabályozásáról. Folyt.) IV. A kiszabott quadriennium két első évének czélja, mint láttuk, az általános jogi képzettségnek szi­lárd alapot adni. Azzal összefügg az, miszerint azok végén minden tanulóktól vizsgálat kívánta­tik, melynek e czél elérését constatk­oznia kell, s melynek kielégítő letétele e szerint azon feltétel, melynek teljesítése nélkül a tanulmányok folyta­tását a törvényes tanulási időbe beszámítni nem lehet. A következő két év az austriai különjog és úgynevezett államtudományi tárgyak tanulására van szentelve. Az austriai jogra vonatkozólag a tananyag az eddig előadottól nem különbözhetik. Az új tanterv e tekintetben csak annyi eltérést tartalmaz a korábbitól, miszerint az austriai bün­tetőjog a büntetőperrel együtt, mely tárgy azelőtt mindjárt az első tanévben adatott elő, most a polgári jog, polgári per, a peres ügyeken kívüli eljárás s a kereskedelmi és váltójog mellett a két utóbbi évben foglal helyet. Ha ez által az ezen két évre kiszabott jogi tananyag valamivel sza­porodott is, de föltehetni, miszerint az alapos ta­nulmányok által, melyek már előrejártak, a tanu­lókra nézve a felfogás elegendőleg meg lesz könnyítve, hogy előttük a tárgyak e szaporodása legyőzhetlen nehézségnek ne látszassák. De ezen­­fölül várhatni, hogy azon alapos­ előkészítésnek következése lassan kint az oktatásnak az austriai jogban lényegesen megváltoztatott kezelése leend. Hasonlíthatlanul hálásabb lesz a büntetőjog ta­nárának feladata, ha oly ifjak lesznek előtte, kik már a római és kanoni jogot és a német birodalmi és jogtörténetet tanulták, mint ha hallgatói csak épen most lépnének be a jogi tanulmányokba. Még jelentékenyebbnek kell a két első év sikeré­nek lenni az austriai polgári jog és per kezelé­sére. Az austriai polgári jog rendszeres kezelése csak ezen előfeltétel mellett gondolható. A kibo­csátott rendszabályok nem bocsátkoztak az ily kezelésnek, az eddig szokásban volt s az eddigi viszonyok közt egyedül lehetséges helyett, melyet a törvényes rend kivánt,czélszerűségérőli végité­­letmondásba, sőt inkább gondosan kerülve jön megszorító korlátok tűzése azon férfiak belátása elé, kikre az egyetemek­nél oktatás bízva van, 1­ 849. — October 19-n* 1855. De bizton előrelátható, mikép a kísérlet, mely már létezett, a rendszeres módszert az austriai polgárjog előadására is alkalmazni, most határo­zottabban előtérbe lépend s az mindenesetre az austriai jogászat tudományos lendületére nézve sikeretlen nem maradand. Mi az államtudományi tárgyakat illeti, az új terv a korábbitól a tan­anyagra nézve azokban is csak keveset különbö­zik, többet azonban a tárgyak egymásutánra és egymáshozi állásukra nézve. Az európai államok statistikája nem jön ismét, mint azelőtt, kötelezett tantárgy, ellenben Austria statistikája az által mélyebb jelentősséget nyer, mikép a­helyett hogy mint ezelőtt, mindjárt az első évben adatnék elő, jövőre a 8-dik félévben fog hallgattatni, követ­kezőkép annak előadásánál mindig előre felteen­­dő, mi a hét félév folytában taníttatott. A három legközelebb előre járt félév az austriai különjog mellett a „politikai tudományok“-nak van szen­telve. Minden kísérlet, az e néven jelölt tudo­mányok tartalma és egymásra következése fölött határozottabban nyilatkozni, sajátságos nehézsé­gekkel jár. Az e tárgyak fölötti német irodalom kifejlődését követve, Austriában azok alatt értet­ték a nemzetgazdászatot (népgazdászattan és népgazdászat ápolása) és fináncztudományt, az­tán a kormányműködés előadását, mely majd rendőrtudománynak , majd belpolitikának, vagy különböző tárgyelosztás szerint más nevekkel: mű­velődési politikának, biztonság­ápolásnak, köz­igazgatástannak stb. neveztetett Már e felosztá­sok és nevek különfélesége mutatja, mikép maguk az államtudományok képviselői közt sem talált még azok kezelésének valamely rendszere általá­nos elismerésre, az új tanterv tehát e tekintetben is szabad tért engedett a tanítók belátásának, s csak azt szabja meg, mikép a három félévben ugyanazon tananyag mint eddig, kezeltessék. Csakhogy az austriai közigazgatás és finánsztör­­vény ismét nem, mint eddig történt, elkülönzött tárgyképen vetessék fel a kötelezett tantárgyak számába, hanem meghagyatik, hogy az austriai intézkedések és rendszabályok előadása a meny­nyire lehet a politikai tudományokról, előadások­kal olvasztassék egybe. A korábbbi tanterv által el­rendelt külön kezelése a tárgynak azon elvitázhat­­lan haszonnal járt, miszerint az austriai közigazga­tási rendszabályok kitűnő, rendszeresen írt kézi­könyveit hozta létre. De miután most már ily kézi­könyvek léteznek, bizonyára nem állíthatni, misze­rint szükséges volna minden tanulókat, bármi le­gyen jövő hivatásuk, az e tárgyróli felolvasások lá­togatására szorítani. Az administratív­ törvények részleteit azok, kiknek arra jövendő rendeltetésük végett szükségük van, és oly könnyen sajátjukká tehetik a kézikönyvekből, mint hajdan azok nagy száma, kik a magántanulmány általános megen­gedését hasznukra fordíták. Ellenben az egyete­mes tanuló ifjúságnak e téren is tájékoztatnia, s az administratív rendszabályoknak és az érde­keknek, melyekre azok vonatkoznak, helyes meg­értése és alapos méltánylására előkészíttetnie kell. De e czélnak épen az által kell eléretnie, misze­rint a politikai tudományok elméletéről, oktatás­sal Austria külön viszonyai, intézményei és tör­vényeire utalás egybekapcsoltassék, mi­által egy­szersmind maga az elméleti előadás is concrét tartalomban nyerni fog, s az igen is elvont keze­lésnek legalább némely részre nézve közelálló ve­szélye elmellőztetik. Mint czél tehát az lebeg szemeink előtt, mikép részint a politikai tudomá­nyokról, előadásokba, részint az austriai statisti­­kába az austriai közigazgatási szervezetből, s az austriai közigazgatási törvényisméből annyi vo­nassák be, mennyi a tájékozásra és az alapos megértés eszközlésére szükséges , ellenben az igazságügyi törvényeknél változandóbb szabályok részletes tanulmányzása azok öntanulmányzására hagyassanak, kiknek azokra szükségük van.­­ Mégis legalább egyelőre külön előadásoknak kell jurtatniok a politikai és fipáncztörvényisméből, mig a tapasztalásból be nem bizonyuland, vájjon egészen mellőzhetők-e. (Folyt. feöv.) KÜLFÖLD. Tudósítások a harcztérekről. Délkeleti csatatér. Mindeneknek sze­mei a feketetengeri flottára függesztvére, t. i. szö­vetsége lekére, minthog ott most má nincs. Az ejvesu hífió...'! Kiürurptó 3 mfd­re vetett

Next