Budapesti Hírlap, 1855. október (833-859. szám)
1855-10-19 / 849. szám
Pest, Péntek Megjelenik e lap, vasárnapot és az ünnepnapokat kivéve, mindennap délután 4 órakor. Előfizetési díj : Vidékre : félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 ft. 20 kr. Helyben,élévre : 8 frt., évnegyedre 4 frt.—A hirdetések ötször halábozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. számíttatik—Egyes szám 20 pkr, BUDAPESTI HÍRLAP Szerkesztői iroda van: Országút, 6. sz. a. (Kinnewalderház) 2-ik emeletben. Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában Herz János könyvnyomdájában (Országút, Kunewald*-ház),vidéken minden cs. k. postahivatalnál.— előfizetést tartalmazó levelek a czím. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt kármentesítv « egyenesen »kiadó hivataltol ut.taítandók Előfizetési feltételek A „BUDAPESTI HÍRLAP“-ra Helyben: Félévre 4 pft. Évnegyedre 4 pft. I Vidékre : Félévre SO pft. Évnegyedre 5 pft 20 kr. Előfizetni lehet Festene lap kiadó hivatalában (Országút Koewalderház földszint Herz Já.zsi'és nyomdai irodájában) . Vidékem minden cs. k. postahivatalnál. SZEEK. HIVATALOS RÉSZ. Ő cs. k. Apostoli Felsége, Császárné Ő Felségével együtt f. hó 17-n délután Ischlből viszszaérkezett s lakását a schönbrunni cs. k. nyári palotában venni méltóztatott. A cs. k. belügyminister Ő excla Fio Keresztély pénzügyi tanácsosi és szolnoki pénzügykerületi igazatót, pénzügytanácsost czime s rangja megtartása mellett, segédhivatalok igazgatójává ezen csakországos pénzügyigazgatósági osztályhoz kinevezte. A belügyminister Fortmeyer József, Breznay Dániel, Richter Dániel, Sárosy József, Lang Ferencz és Hoffory János orvostudorokat s eddigi ideiglenes megyeorvosokat, megyeorvosokká a kassai közigazgatási területre véglegesen kinevezte. Az igazságügyi ministernek f. hó 10-n 19094. sz. a. kelt bocsátványa által az ügyvédség ideiglenes gyakorlása a pozsoni országos főtörvényszéki kerületben, hivatalhelylyel Pozsonban . Bauer Ferencz volt nagy kanizsai rendőrbiztosnak megengedtetett. A pesti császári királyi országos főtörvényszék elnöksége részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint a magas cs. k. igazságügyi ministeriumnak f. é. junius hó 25-ről 12628. sz. alatt kelt bocsátmányával Urbanovszky Jusztin,pesti es. k. országos törvényszéki tanácsos urat a pesti főtörvényszék területére dr.Weisz-féle alapítványi pártfogóvá (patromis) kinevezni méltatott. Mindazok tehát, kik ezen alapítványban részesülni és magukat felvétetni óhajtanák, a megkívántató képességek kellő igazolása mellett fem czimzett tanácsos úrhoz, mint kit a jog az első javaslat megtételére illet, forduljanak. Kelt Pesten oct. 3-n 1855. A pesti cs. kir. főtszék elnöksége. NEMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések. Bécs, oct. 17. ^ Eddig csak a franczia „p r e s t i g e“ (varázs-tekintély) gúnyos emlegetése volt divatban; azt mondták, a franczia prestige egyetlen oka a háborúnak, azonban úgy fordultak — nem is a koczka, hanem a — koczkák, hogy immár csak az „orosz prestige“ áll a világbéke útjában. Az ázsiai hadjárat legújabb fordulata nem mérkőzik napi érdekességben Szebasztopol elestével, de elfogulatlanul mondhatjuk,hogy mélyebb benyomást ten, s nem csak azon körökben , miket köznyelven „közönség“nek nevezünk, hanem azokban is, hol kiválólag az orosz rokonszenveket szoktuk keresni. Különös, de tagadhatlan, ma is vannak, kik nem hiszik, hogy az oroszok egyáltalán megverettek volna. Az orosz prestige oly nagy volt földrészünkön, hogy Szilisztria előli elvonulásuk nem tekintetett veszteségnek, hanem mélyen kombinált stratégiai tervnek,— az oroszok azutáni kivonulása a dunai fejedelemségekből sem tulajdoníttatott gyengeségüknek,hanem az Austria iránti „complaisance“ (szívesség) neve alatti mély diplomatiai ügyességnek, — és Alma a Kikerman véres napjai után is mindig valami váratlan rögtöni mennykecsapást jósoltak rejtélyes fontossággal az oroszbarátok, és Szebasztopol eleste után is egy „deus ex machina“ hirtelen felszökését várták, vagy legalább azzal törpítsék le a krimi nehéz (valljuk meg : drága) diadalt, miszerint az ázsiai harcrtéren Oroszország bőven kárpótolja veszteségét, s fényesen kiköszörüli a csorbát, mely Európában egymásután ültetett fegyverén. Karsz azonban csak második Szilisztria, s bizonyosan itt is mély stratégiai terv van háttérben, mely nem sokára megszégyenítendi a kora diadali zajt ! ... A harcrtéren folytonos csapások érték az oroszokat; diplomatiai téren egyetlen diadaluk , az eddig is legnagyobb erőfeszítéssel fönntartott német semlegesség vagyis porosz semlegesség , melynek szintén nem jósolhatni hosszú időt. A diplomatia terén nevezetes fordulat látszik készülőben lenni, s azon kérdés, várjon Oroszország akar-e békét s mily feltételek alatt? nem tartja többé kétes remegésben a kedélyeket , mert a békefeltételek már nem Oroszországtól függnek. A franczia császárrali bizalmas közlekedés, melynek II. Prokesch-Osten ur után de Serre (fr. követségi titkár) eszközlője, részint a békepontok, részint adandó esetre nézve hadi rendszabályokra vonatkozónak tartatik, s különösen az egyesültek azon szándékára, tavaszkor a harcz színhelyét a Dunára tenni át. HaKrim az oroszoktól megtisztítva lesz , nem lehetlen, hogy a különben eddig hitelességgel nem bíró gyanítás komolylyá leszen, s miután Austria ez esetben közvetlen a legközelebb érdekelve, és semmi kétség sem lehet az iránt , hogy akarata nélkül az egyesültek ezen terv foganatosításához nem kezdhetnek , ránk nézve határozó (s így az egész háborút eldöntendő) peret fogna tavaszkor beállani. B. Prokesch-Osten úr hír szerint néhány nap múlva indul Konstantinápolyba. Ellenben Lord Stratford Redcliffe visszahivatása a török fővárosból avatott köreinkben nem nagy hitellel bír ; a nemes lord, ki minap azt írta a külügyministernek, hogy legújabb sürgönyeit a papírkosárba dobó, mondjuk, küldői irányában bizonyos hivatalos előzményekre támaszkodva oly félelmes hatalom, melyről kedvük szerint nem mernek rendelkezni , s visszahívák ugyan , de nem lehet. Valaminek kell a dologban lenni, hogy a már többször visszahívott követ, kit senki sem kegyel, még mindig helyben van! — A hivatalos pályáról, mint mondják, végkép lelépő Westmoreland lordot bécsi követi állásában lord Granville fogná fölváltani, ki 1851 végén Palmerstont váltá fel, midőn ez a párisi államcsiny után a kültárczától elmozdíttatott.— A piemonti föloszlatott zárdáknak Lombardiában lévő birtoka fölött kelt vita nem oly fontos, mint hirlelik. A jog mindenesetre mellettünk van: ha a piemonti kormány elfoglalja is a zárdák birtokait saját országában — semmi örökösödési czím alatt nem foglalhatja el Austriában fekvő birtokaikat. Az is alaptalan hír, mely minden olaszországi bajok alkalmával csaknem rendesen fölmerülni szokott: mintha Francziaország Austria s Piemont közt közbenjáróul ajánlkozott volna. Ily közbenjárásra semmi szükség, s udvarunknak Olaszországban szilárd tekintélye arra nem is szorult. Paris, oct. 14. —S— A „Times“ nem tűrhetvén jó szívvel, hogy a porosz király a porosz rajnai tartományokban épen oly szívélyesen mint fényesen fogadtatott, egy második ócsárló czikkben aljassággal tünteti ki magát; természetesen ez alkalommal nem csak a fejedelem, hanem az alattvalók irányában is használván a sárral dobálást. Ez azonban egyiküket sem fogja elszomorítani. Holnap Párisban is lesz a londoni lapnak alkalom nyújtva a poroszok elleni újabb kifakadásra, mert az itt levő porosz kiállítók s több más poroszok fényes lakoma mellett királyuk születésnapját fogják közösen megünnepelni. Alaptalan azon hir, mintha Poroszország Austriának fegyveres semlegességet ajánlott volna, Austria azonban ezen ajánlatot visszautasította. Ily ajánlat Poroszország részéről nem létetett. Az angersi lázadási kísérlet s a Jerseyben levő menekültek botrányos maguk viselete következtében , kik még Pianori emlékét is emlékpénz által akarják megörökíteni, a franczia kormány erélyesen sürgeti az angol kabinetet a csatornán túl tartózkodó menekültek kiutasítására. Erre nézve azonban a parlament szavazata szükséges, hogy pedig a parlament ilyesmihez adja szavazatát, ennél alig van valami bizonytalanabb. Van-e az angol törvényben oly határozat, vagy az angol történetben oly eset, mire támaszkodva az angol kormány a politikai idézést illetőleg administratív uton járhatna el a menekültek irányában? E kérdésre való felelet kutatásával foglalkoznak most az angol és franczia jogtudósok, mind a két kormány megbízásából.A Londoni legújabb hírek szerint az ottani és a franczia bank a pénzkicsis ellen követendő kölcsönös rendszabályok iránt egymással egyezkedtek. Az iparpalotában egy darab idő óta sok lopás történik. Több felvigyázó elbocsáttatott. Austria birodalom. Bécs, oct. 17. Ő cs. k. Apostoli Felségé legk. megengedni méltóztatott, hogy gr. Bechberg-Rothenöwen valós, titkos tanácsok és kamarás a hannoveri kir. Grelfrendnagykeresztet elfogadhassa és viselhesse. Császár Ő Felsége 18-a délelőtt gr. B .o 1 ő exciáját , aztán egymásután b. Prokesch szövetségi elnökkövetet, és gr. Bechberg ő exciáikat audientián elfogadni méltóztatott. Albert főiig ő es. fensége f. hó 18-a, nővére Mária főhgnő és ez utóbbi férje Rainer főlig ő császári fenségeiktől kisérve, Olaszországba elutazott. A nemzeti fiánk igazgatóinak rendkívüli ülésében ma pénzügyminiszer ő excra ajánlatai véglegesen elfogadtattak. Az államjószágok átadása a banknak nov.n történik meg. A főkamarai hivatal, mint a két udv. színház legfőbb felügyelősége az udv. színpadok igazgatóihoz egy leiratot intézett, melyben azoknak meghagyja, hogy az összes szabadjegyeket, és szabadhelyeket, melyek eddig a különféle szerkesztőségeknek rendelkezésükre adattak , vonják el. Okául e rendszabálynak az itteni lapokban foglalt némely kevesbbé illedelmes nyilatkozatok szolgáltak volna. „Ö. C.“ (A jogi tanulmányok legújabb szabályozásáról. Folyt.) IV. A kiszabott quadriennium két első évének czélja, mint láttuk, az általános jogi képzettségnek szilárd alapot adni. Azzal összefügg az, miszerint azok végén minden tanulóktól vizsgálat kívántatik, melynek e czél elérését constatkoznia kell, s melynek kielégítő letétele e szerint azon feltétel, melynek teljesítése nélkül a tanulmányok folytatását a törvényes tanulási időbe beszámítni nem lehet. A következő két év az austriai különjog és úgynevezett államtudományi tárgyak tanulására van szentelve. Az austriai jogra vonatkozólag a tananyag az eddig előadottól nem különbözhetik. Az új tanterv e tekintetben csak annyi eltérést tartalmaz a korábbitól, miszerint az austriai büntetőjog a büntetőperrel együtt, mely tárgy azelőtt mindjárt az első tanévben adatott elő, most a polgári jog, polgári per, a peres ügyeken kívüli eljárás s a kereskedelmi és váltójog mellett a két utóbbi évben foglal helyet. Ha ez által az ezen két évre kiszabott jogi tananyag valamivel szaporodott is, de föltehetni, miszerint az alapos tanulmányok által, melyek már előrejártak, a tanulókra nézve a felfogás elegendőleg meg lesz könnyítve, hogy előttük a tárgyak e szaporodása legyőzhetlen nehézségnek ne látszassák. De ezenfölül várhatni, hogy azon alapos előkészítésnek következése lassan kint az oktatásnak az austriai jogban lényegesen megváltoztatott kezelése leend. Hasonlíthatlanul hálásabb lesz a büntetőjog tanárának feladata, ha oly ifjak lesznek előtte, kik már a római és kanoni jogot és a német birodalmi és jogtörténetet tanulták, mint ha hallgatói csak épen most lépnének be a jogi tanulmányokba. Még jelentékenyebbnek kell a két első év sikerének lenni az austriai polgári jog és per kezelésére. Az austriai polgári jog rendszeres kezelése csak ezen előfeltétel mellett gondolható. A kibocsátott rendszabályok nem bocsátkoztak az ily kezelésnek, az eddig szokásban volt s az eddigi viszonyok közt egyedül lehetséges helyett, melyet a törvényes rend kivánt,czélszerűségérőli végitéletmondásba, sőt inkább gondosan kerülve jön megszorító korlátok tűzése azon férfiak belátása elé, kikre az egyetemeknél oktatás bízva van, 1 849. — October 19-n* 1855. De bizton előrelátható, mikép a kísérlet, mely már létezett, a rendszeres módszert az austriai polgárjog előadására is alkalmazni, most határozottabban előtérbe lépend s az mindenesetre az austriai jogászat tudományos lendületére nézve sikeretlen nem maradand. Mi az államtudományi tárgyakat illeti, az új terv a korábbitól a tananyagra nézve azokban is csak keveset különbözik, többet azonban a tárgyak egymásutánra és egymáshozi állásukra nézve. Az európai államok statistikája nem jön ismét, mint azelőtt, kötelezett tantárgy, ellenben Austria statistikája az által mélyebb jelentősséget nyer, mikép ahelyett hogy mint ezelőtt, mindjárt az első évben adatnék elő, jövőre a 8-dik félévben fog hallgattatni, következőkép annak előadásánál mindig előre felteendő, mi a hét félév folytában taníttatott. A három legközelebb előre járt félév az austriai különjog mellett a „politikai tudományok“-nak van szentelve. Minden kísérlet, az e néven jelölt tudományok tartalma és egymásra következése fölött határozottabban nyilatkozni, sajátságos nehézségekkel jár. Az e tárgyak fölötti német irodalom kifejlődését követve, Austriában azok alatt értették a nemzetgazdászatot (népgazdászattan és népgazdászat ápolása) és fináncztudományt, aztán a kormányműködés előadását, mely majd rendőrtudománynak , majd belpolitikának, vagy különböző tárgyelosztás szerint más nevekkel: művelődési politikának, biztonságápolásnak, közigazgatástannak stb. neveztetett Már e felosztások és nevek különfélesége mutatja, mikép maguk az államtudományok képviselői közt sem talált még azok kezelésének valamely rendszere általános elismerésre, az új tanterv tehát e tekintetben is szabad tért engedett a tanítók belátásának, s csak azt szabja meg, mikép a három félévben ugyanazon tananyag mint eddig, kezeltessék. Csakhogy az austriai közigazgatás és finánsztörvény ismét nem, mint eddig történt, elkülönzött tárgyképen vetessék fel a kötelezett tantárgyak számába, hanem meghagyatik, hogy az austriai intézkedések és rendszabályok előadása a menynyire lehet a politikai tudományokról, előadásokkal olvasztassék egybe. A korábbbi tanterv által elrendelt külön kezelése a tárgynak azon elvitázhatlan haszonnal járt, miszerint az austriai közigazgatási rendszabályok kitűnő, rendszeresen írt kézikönyveit hozta létre. De miután most már ily kézikönyvek léteznek, bizonyára nem állíthatni, miszerint szükséges volna minden tanulókat, bármi legyen jövő hivatásuk, az e tárgyróli felolvasások látogatására szorítani. Az administratív törvények részleteit azok, kiknek arra jövendő rendeltetésük végett szükségük van, és oly könnyen sajátjukká tehetik a kézikönyvekből, mint hajdan azok nagy száma, kik a magántanulmány általános megengedését hasznukra fordíták. Ellenben az egyetemes tanuló ifjúságnak e téren is tájékoztatnia, s az administratív rendszabályoknak és az érdekeknek, melyekre azok vonatkoznak, helyes megértése és alapos méltánylására előkészíttetnie kell. De e czélnak épen az által kell eléretnie, miszerint a politikai tudományok elméletéről, oktatással Austria külön viszonyai, intézményei és törvényeire utalás egybekapcsoltassék, miáltal egyszersmind maga az elméleti előadás is concrét tartalomban nyerni fog, s az igen is elvont kezelésnek legalább némely részre nézve közelálló veszélye elmellőztetik. Mint czél tehát az lebeg szemeink előtt, mikép részint a politikai tudományokról, előadásokba, részint az austriai statistikába az austriai közigazgatási szervezetből, s az austriai közigazgatási törvényisméből annyi vonassák be, mennyi a tájékozásra és az alapos megértés eszközlésére szükséges , ellenben az igazságügyi törvényeknél változandóbb szabályok részletes tanulmányzása azok öntanulmányzására hagyassanak, kiknek azokra szükségük van. Mégis legalább egyelőre külön előadásoknak kell jurtatniok a politikai és fipáncztörvényisméből, mig a tapasztalásból be nem bizonyuland, vájjon egészen mellőzhetők-e. (Folyt. feöv.) KÜLFÖLD. Tudósítások a harcztérekről. Délkeleti csatatér. Mindeneknek szemei a feketetengeri flottára függesztvére, t. i. szövetsége lekére, minthog ott most má nincs. Az ejvesu hífió...'! Kiürurptó 3 mfdre vetett