Budapesti Hírlap, 1855. október (833-859. szám)
1855-10-22 / 851. szám
Pest, Hétfő Megjelenik e lap, vasárnapot és az ünnepnapokat kivéve, mindennap délután 4 órakor. Előfizetési díj: Vidékre: félévre: 10 frt., évnegyedre: 5 ft. 20 kr. Helyben félévre: 8 frt., évnegyedre 4 frt.—A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr, mnvíttatik — Egyes szám 20 pkr BUDAPESTI HÍRLAP Szerkesztői iroda van: Országot, 0. sz. a. (Konewalderház) 2-ik emeletben. § Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában Herz János könyvnyomdájában (Országai,Konevralderház), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. _ előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesít • ▼ e egyenesen »kiadó hivatalhoz utaaítandók Előfizetési feltételek A „llUIAPESTMimi,AP“-i a Helyben^, e 8 pft. Évne gyedre 4 pft. Vidékre : Félévre 10 pft. Évnegyedre 5 pft 20 kr. Előfizetni lehet Festenc lap kiadó hivatalában (Országút Stunewalderházföldszint Herz János nyomdai irodájában), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. SZERK. HIVATALOS RÉSZ. A budai cs. k. egyetemi könyvnyomdában f. évi October 11-n megjelent és szétküldetett a Magyarországot illető országos kormánylapnak XVIII. darabja mind német egyes, mind összes kettős kiadásban. Tartalma e darabnak: 152. sz 1855. augustus 6-n kelt császári rendelet, melylyel az alsó-austriai mérték és súly a galicziai és lodomeriai királyságokban, a krakói nagyherczegségben s a bukovinai herczegségben egyedüli törvényes mértéknek nyilváníttatik. 158- sz A hfiliiffvi ministprinmnak aUgUStUS 20- n kelt rendelete, kiható Alsó- és Felső-Austria, Salzburg, Stájerország, Karantén, Krajna Tirol, Cseh , Morvaország és Slézia koronaországokra, az önkéntes árverésekneli törvényes szegényi százaléknak hova fordítása iránt. 154. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1855. aug. 21- n kelt kibocsátványa, kiható az általános vámterületben foglalt koronaországokra az ehrwaldi II. osztályú austriai mellékvámhivatalnak Griessenben Bajorországban I. osztályú mellékvámhivatallá lett fölemelése iránt. 155. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1855. aug. 21-n kelt kibocsátványa, kiható minden koronaországokra, az alsó- és belső-austriai cs. k. szabad, két kölcsönös tizkárbiztosító-intézet fizetési könyvecskéinek bélyegkötelezettsége s az illetékek fizetésének módja iránt. 156. sz- A pénzügyi ministeriumnak 1855 aug. 26-n kelt rendelete, kiható mindazon koronaországokra, melyekben az 1854. május 23-n kelt általános bányatörvény hatályban áll, az 1854. October 4 n kelt bányaadózási törvény részleges megváltoztatása iránt. 157. sz. A legfőbb rendőri hatóságnak 1855. augustus 29-n kelt rendelete, kiható a birodalom egész területére, a katonai határőrséget kivéve, mely által a bel- és igazságügyi ministeriumokkal egyetértőig, az 1854. május 11-n kelt császári rendelet (birod. törv. lap 126. sz.) hatályossága, a büntető perrendtartás 9. §-hoz képest, Magyarországban a kassai és nagyváradi rendőrigazgatóságokra kiterjesztetik. 158. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1855. September 1-n kelt kibocsátványa, kiható az általános vámterületben foglalt koronaországokra, az álladalmi bányáknak a velenczei cs. k. szállító-hivataltól érkező törmelékeivel a forgalom vámmentessége iránt. 159. sz. A vallás- és oktatásügyi ministeriumnak 1855. September 2-n kelt rendelete, kiható a bécsi, prágai, lembergi, krakói, grátzi és innsbrucki egyetemekre, az akadémiai hatóságok szervezetét tárgyazó ideiglenes törvény hatályosságának meghosszabbítása iránt. 160. sz. Az igazágügyi ministeriumnak 1855.september 3-n kelt kibocsátványa, melylyel az 1855. mártius 23-n kelt legfelsőbb nyilt parancsnak (birod. törv. lap 77. sz ), az általános polgári törvénykönyv tárgyaira vonatkozó utólagos rendeleteknek lerakóban s vidékébeni érvényességét tárgyazó határozata értelmeztetik. 161 sz. A belügyi ministeriumnak s a kereskedelmi, ipar- és középitészeti ministeriumnak 1855. September 4-n kelt rendelete, melylyel a Magyarországbani birodalmi utakhoz való országos közrejárulást tárgyazó szabály bocsáttatik ki. 162. sz. A belügyi ministeriumnak s a kereskedelmi, ipar- és középitészeti ,ministeriumnak 1855. september 4-n kelt rendelete, melylyel a slorvát- és Tótországbani birodalmi utakhoz való országos közrejárulást tárgyazó szabály bocsáttatik ki. 163. sz. A belügyi ministeriumnak s a kereskedelmi, ipar- és középitészeti ministeriumnak 1865. September 4-n kelt rendelete, melylyel a Szerbvajdaság s a temesi bánságbaui birodalmi utakhoz való országos közrejárulást tárgyazó szabály bocsáttatik ki. 164. sz. A belügyi ministeriumnak s a kereskedelmi, ipar- és középitészeti ministeriumnak 1855. September 4-n kelt rendelete, melylyel az erdélyi nagyfejedelemségben birodalmi utakhoz való országos közrejárulást tárgyazó szabály bocsáttatik ki. 165. sz. Az igazság- és pénzügyi ministeriumnak 1855. September 6-n kelt rendelete, kiható minden koronaországokra, a katonai határőrséget kivéve, mely által rendeltetik, hogy pénzhamisítások esetében, a hamisítványok minden egyéb arra vonatkozó tárgyakkal együtt minden koronaországokbeli büntető bíróságok által közvetlenül a bécsi cs. k. főpénzverő hivatalhoz küldendők be. Továbbá 1. évi October 13-n megjelent és szétküldetett az országos kormánylap második osztályának XV. darabja, hasonlókép az összes nyelveken. Tartalma: 25. sz. A soproni cs. k. helytartósági osztálynak 1955. augustus 28-n kelt hirdetvénye a zalamegyei országuthálózatban teendő némely változtatásokat illetőleg. 26. sz. A nagyváradi cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztálynak 1855. augustus 29-n kelt hirdetvénye, azon hivatalmeo 4inf.iaz.i,a mely a naptárak bélyegzete bízatott, s azon időpont iránt, midőn e rendszabály életbe lépene. NEMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések. Pária, oct. 17. — S — Azon „éji ünnepély“, melyet az iparműkiállítók tegnapelőtt fenséges főnökük Napoleon hg tiszteletére a Louvre-hotelben rendeztek, a legsikerültebb volt valamennyi közös, melyen a jelen évben csak jelen voltunk. Hogy igen fényes volt, azt mondani sem szükség, mert hisen ami a fényt illeti, az Paksban ily alkalmakkor soha sem szokott hiányzani. Mindenről kellően volt gondoskodva s minden a legjobban elrendezve. Semmi sem hiányzott, kaphatott az ember mindent, amit csak szeme szája kívánt, s szinte öröm volt nézni, mily gyorsasággal jöttek mentek s tűntek el a champagnei, burgundi, bordeauxi stb. borok. Nem vártak arra, hogy az ember valamit kérjen, hanem eléje jöttek kedves falatok, palaczkok- s poharakkal megrakott ezüst tálakkal. Két zenekar játszott egész éven át, egyik az adó, a másik pedig a felső teremben. Hogy mindezek után a derült kedv sem maradott ki, magától értetődik. Az egész ünnepély nem volt egyéb egy, zenehang melletti s csemegetálak közötti sétánál, miközben úgy a meghívók mint meghívottak főfoglalatossága evés-ivásból állott. Az angolok ez alkalommal is roppant étvágyuk által tüntették ki magukat. A poroszoknak tegnapelőtt kettős ünnnepük volt: mielőtt a Louvre-hotelbe mentek, mintegy százan a St Martin-boulevardon Defieux úr pompás teremében gyűltek össze víg s kedélyes lakomára, királyuk születésnapjának megünneplése végett. A terem porosz zászlókkal s czimerekkel és a király mellszobrával volt feldíszítve. Az elnökséget Rosenberg porosz követségi első titkár vitte, miután maga a követ nincs Párisban. Több toaszok mondattak a király, a királyi család s az egész Hohenzollern-házért, legkisebb politikai kitérés nélkül. S mégis, mit fog majd a londoni „Times“ mondani, ha megtudja, hogy a poroszok uruk királyukat még a franczia fővárosban is dicsőítik! A politikából ma csak azon cáfolatról akarunk említést tenni, mely a „Constitutionell’‘-t maga a közbiztonsági igazgató részéről érte. A dolog a Prokesch Osten urnák párisi utját illet s most kiderül,miszerint jól valónk értesülve akkor, midőn előre megmondtuk, hogy I Prokesch urnák semmi politikai küldetése sincs Egészen helyén van, hogy maga a kormány s üt ujjára a „Constitutionnel“ állítólagos bécs livekífűjtenek, s ez intésül szolgál némely más levelezőknek is, kik vakmerő tudósításaik által a közönséget félrevezetik. Értjük az „Indépendance belge“-nek Y. s az „Oesterr. Ztg.“-nak a jegyű levelezőjét. U. i. Azon dicséretet, mit fennebb a Louvrehotelben tartott ünnepélyről mondottunk, kénytelenek vagyunk némileg módosítani. Mint halljuk, éjfél utáni 1 óra után -- mi már éjfélkor eltávozunk — kissé vadul ment a dolog; az éttermek rohamot állottak ki, s a szőnyegek ételmaradványokkal valának borítva. A ruhatár összeomlott, s számosan csak másnap kapták meg köpenyeiket. Kassa, oct. 8. Az epemirigy pusztításai vidékünkön is igen érezhetők valónak.Számos családot sújtott a sors, kedveltjeinek, sok esetben istápjainak elragadása által Hogy azonban a baj más helyekhez képest még igen kedvező arányban lépett föl, azt egyedül a kormány atyai gondoskodásának köszönhetjük, mely mindent megten a csapás enyhítésére. Legnagyobb hiány volt orvosokban, azért Pestről s Prágából hivattak fiatal orvosok s küldettek a kerület azon részeibe, hol rájok legnagyobb szükség vala. Ami a gyógyszereket illeti, azok használatában az orvosoknak a legszabadabb tér engedtetett. Itt helyben a bajról úgyszólván semmit sem tudunk, mert 15 ezer lakos közel valódi epemirigyben alig vesztünk 70 egyént, azok ia *;.*£»•.-1^ »«n .mis kórok által elgyengültek valanak. De annál többet aratott köztünk a halál vérhasban főleg a gyermekek közöl, s az orvosok ennek tulajdonítják az epemirigy kimaradását, mert, úgymond, két járvány együtt nem uralkodhatik. Egyébiránt egyes áldozatok még mindig hullanak s lehet, hogy később fog e baj minket meglátogatni. A gymnasiumi tanórák már megkezdődtek. Az oktatási nyelv itt a német lévén, ennek nem tudása miatt most magyar ifjak még kevesebben jelentették magukat mint várni lehetett, de hiszezük, hogy ez másképen lesz mielőbb, mert a magyar ifjak épen kettős czélt érendnek el, áem a szükséges tudományoknak, valamint továbbá a német nyelvnek megtanulását, mely az életben úgy is akár közműveltség akár állami czélok tekintetéből nélkülözni úgy is nem lehet. Izraelita ifjak annál többen iskoláznak. A német színészek szintén nem sokára megkezdik szin- s operajátékaikkal hosszas estéinket rövidteni. Mi sok szerencsét kivárunk nekik, azonnan sikert részükre csak úgy jósolhatunk, ha a párolást megérdemelni törekedendnek — annál ikább, mert az uralkodó pénzszűke mindenk nógat és int a lehető gazdálkodásra és a nélklözhető szükségek kikerülésére. Falukon , mira az uj kenyér beállott s a korcsmába is lehet egy két negyedrészt naponkint beinni, napi renden vannak a verekedések, s ide nem messze el Nagy Ida hires mezővárosban nem rég rövid íző alatt két egyén lett iszákosság következtében agyonvtzetés áldozata. Jól megjegyzendő, hogy azon város alig számít két ezer lakosnál többet s mégis közel 30 korcsmája van s valamennyi tűrhető gebhärtet csinál, sőt néhány még meg is gazdagzik. Hogy e bajon segítni kell, bizonyos. A népe a korcsmák mostani szerkezete anyagilag és erklcsileg megrontja, s azért bizton reméljük, hogy a korcsmák rendbeszedése és szükséges ellenőrbe az elöljáróság figyelmét ki nem kerüli. De midenhez idő kívántatik, s a régibb idők hiányt csak lassan kint lehet helyreigazítai, mi részlet az uj rendszer által úgy is már sok történt. Hatásunk igen mostohán ütött ki, se bőséggé se jóságival a termésnek nem dicsekhetünk egy kereszt őszi sok helyütt alig ad két vékánéhol még kevesebbet. Egyedül a zab és tengi sikerült valamennyire. A burgonya pedig, ilyhez ez idén oly sok szép vagy inkább édesimény köttetett, ismét rothad, még pedig nagymértékben. Tehát mondhatni, középszerű term vagy annál is silányabb. Egyedül a Hegyalja,mely rózsaszinűen zacsolyog, 12a 1.mostani ,p őszi idő tartós leond, borgazdáink 1811- ki tevést remelnek. A runneborcsapásokhoz számítva még az igen sok helyit mutatkozó marhavé Péceka, (Arad megyében) oct. 4. Tisztelt szerkesztő ur! Mint reális ember először is az idei termésről akarom ön lapja olvasóit értesítni. Megyénkben, ott hol a jég meg nem rongálta a termést, mindenben elégedettek vagyunk, borunk a közönségesnél jóval több és sokkal jobb lesz. A hegyi szőlőkben a szüret folyó hó 1-ső napján kezdődött, s azt Pankotán fényes szüreti bál előzte meg a kórház javára. F. hó 8-n a szüret derekán Boros Jenőben fogunk mulatni (ha ott leszünk), ott is egy építendő kórház javára sorsolással egybekötött tánczvigalom leend; a kisorsolandó tárgyak igen szép munkák, teakészletek, arany s ezüst neműek; e czélhoz különösen az Az é 1 család igen sok adományzással járult. Bizony e vidéken nem ártana ily módon tánczolnunk, hogy a tánca nyomán mindenütt kóroda teremjen, éreztük szükségét két hónapig folyton, mely idő alatt a cholera hozzánk is beköszöntött vendégszerepre. A nép megrémült , hozzájárulván az , hogy járásunk tisztelt főnöke szintén e nyavalyában megbetegedvén, Lintner segédszolgabiró úrnak köszönhetjük, hogy erélyes és gyors eljárása által, itt kórházakat rögtönöztetve, amoda orvosokat küldve, minden nagyobb rémülésnek eleje vézetett. Majd itt, majd amott jelent meg, itt rendelkezve, ott buzdítva, gyámolítva; miért is méltó, hogy neve mint fáradhatlan hivatalnok és derék, emberbaráté a nyilvánosságnak átadassák. Orvosaink is derekasan viselték magukat. De talán a szórakozásra némileg hatott az is, hogy a legnagy ODD reroutes Koztisieit peroppan városunkban Nyíri György igazgatása alatti szinésztársulat. Mi annak tagjait és működését illeti — a nők közöl Komárommá asszonyt, az anyaszerepekben, valamint Berta kisasszonyt említhetjük némi méltánylással, — a férfiak közöl Nyiri az igazgatója komikus volna,ha nem énekelne, Győri a cselszövő szerepekben, ha nem hadar, szép tehetséget tanúsít, —Kovács ha szerepét tudná, a jó színész névre érdemes volna, — Hevesi, Váradi csak néha játszanak jól. A népszínművekben, énekes díjával lévén , e társaság gyenge, egyébiránt elég bő repertóriuma van; de kár, hogy csak fordított darabokat adván, megfosztják a közönséget azon élvezettől, mit Kisfaludy vagy más jeles írónk eredeti drámái nyújtanának. Mióta itt vannak, a társaság javára a Sz. és S. J. urak is mint műkedvelők fölléptek „Bál előtt és után“ czímű vígjátékban. Mint műkedvelőket nem akarom szigorúan bírálni, miután a szigorú kritikát úgy sem állanák ki; annyi elismeréssel azonban tartozik nekik a közönség, mikép átlátván, hogy mennyire gyenge művészek, megkímélték a közönséget a többszöri föllépéstől. Nem hagyhatom még említés nélkül, hogy nemrégiben mily különös ésszerű ítélet történt városunkban. A város szélén czigányok laknak, kik a régi időtől fogva kisebb ügyeikre nézve saját birájok alatt állottak; a czigánybirótól az apellata a mezőváros burájához történt. Újabb időben azonban a czigánybirói hatalom csak névleg élt, mint a ki semmi sem határozhatott. Történt, hogy bizonyos tehetősebb czigánynak szolgája figyelmeztető urát, hogy vigyázzon nejére, mint a kinek hűsége kétséges; de hozzá téve, hogy ő ezt bizonyos körülményekből csak gyanítja, de teljes bizonyítékkal még nem szolgálhat, egyszersmind csendes, komoly leskelődésre inté a férjet. Aradé a szerelemféltő Othello, legyen az szerecsen, fehér, vagy czigány, nem igen tud tűrni; a mi czigány Othellonk is nejére rohant, ő csupa gyanúból elhegedülte hátán a nagyidai kesergőt. A nő mind e sérelmen , mirdi különösen hírneve bemocskolásán felindulva a czigány bíróhoz, a dádéhoz ment panaszra; a Czigánynő a Desdremona,testvére volt a dádé feleségének , ennélfogva a két asszony rávette a sszegény dádét, hogy az üstfoltozó nép véneiből kispaktanácsot gyüjtvén ítéletet hozzanak az Othell, és a vádló szolga fölött. Az ítélet meghozatott, az utcza közepén szabad ég alatt; a szegény szolga 25 botütésre ítéltetett, mit a helyszínén rajta végre kisajtoltak é ,s ajaztn óráig a dombon kellett neki, mintegy szégyenkövön állania; nyakába egy rasztalyigakereket akasztottak, s egy kürtön keresztül kellett kiáltania: „Így jár akin becsületében gázol.“ A 85. October 22-n. 1855.