Budapesti Hírlap, 1855. november (860-884. szám)
1855-11-15 / 871. szám
Pest, Csütörtök 871 Megjelenik e lap, vasárnapot és az ünnepnapokat kivéve, mindennap délután 4 órakor. Előfizetési díj: Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 ft. 20 kr. Helyben, élévre : 8 frt., évnegyedre 4 frt.—A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. számíttatik — Egyes szám 20 pkr, BUDAPESTI Szerkeszti! Iroda van: Országút, 0. sz. a. (Kunewalderház) álk emeletben. - - ■■ ±3r.^m>rmnenrr:’-.-.x Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában Heri János könyvnyomdájában (Országút,Kunewalderház), vidéken minden cs. k. postahivatalnál.— előfizetést tartalmazó levelek a crím, lakhely s utolsó posta (eljegyzése mellett, a pénzzel együtt bé r ra e n te stve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandó!* Eredeti szöveg. HIVATALOS RÉSZ. Nos Franciscus Josephus Primus, divina favente dementia Austriae Imperator: Rex Hungariae, Bohemiae, Lombardiae et Venetiarum, Dalmatiae, Croatiae, Slavoniae, Galiciae, Lodomeriae et Illiriae; Rex Hierosolimae 'ftqht ^Archidux Austriae ; Magnus Dux Hetruriae et Cracoviae; Dux Lotharingiae, Salisburgi, Styriae, Cain Ufie, Carnioliae et Bucovinae; Magnus Princes Transilvaniae; Marchio Moraviae; Dux superioris et inferioris Silesiae, Mutinae, Parmae, Placentiae et Quastalae, Osveciniae et Zatoriae, Teschinae, Forojuls Ragusae et Gaderae etc.; Comes Habsburg, Tirolis, Kyburgi, Goriciae et Gradiscae; Princepe Tridenti et Brixinae etc.; Marchio superioris et inferioris Lusatiae et Iatriae; Cornea Altae-Amisiae, Feldkirkiae, Brigentiae, Sonnenbergae etc.; Dominus Tergesti, Cattari, Marchiae Slavoniae; Magnus Vojvoda Wojvodinae Serbiae etc. etc. Notum leatatumque omnibus et singulis, quorum interest tenore praesentium facimus : Postquam inter Suae Sanctitatis Nostrumque Plenipotentiarium ad certuin stabilemquo ordinem rerum rationumqne Ecclcsiae Catholicae in Imperio Nostro constituenduin conventio solemnis die decima octava Augusti anni labentis inita et signata est tenoris sequentis : Fordítás. Egyezvény ó szentsége IX. Pius Pápa és ő cs. k.Apostoli Felséges. Ferenc* Jdzsef ana triai Császár közt. Conventio inter Sanctitatem Suam Pi um IX. Summum Pontificem et Majestatem Suam Caesario - Regiam Apostolicam Franciscum Josephum I. Imperatoren» Austria e. (Cui subscription Viennae die 18va Augusti 1855. ratificatione3 mutuo traditao ibidem die 25ta Septembris 1855.) In Nomine Saiictissimae et Individuac Trinitatis. Sanctitas Sua Summus Pontifex Pius IX. et Majestas Sua Caesareo-Regia Apostolica Franciscus Josephus I. Austriae Imperator concordibus effecturi studiis, ut tides, pietas et omnis recti honestique vigor in Austriae Imperio conservetur et augescat, de Ecclesiae catholicae statu in eodem I uperio solemnem conventionem inire decreverunt. Quapropter Sanctissimus Pater in Plenipotentarium Suum nominavit: Eminentissimum Dominum Michaelem Sacrae Romanae Ecclesiae Presbyterum Cardinalem V i a 1 e P r e Iá, ejusdem Sanctitatis Suae et Sanctae Sedis apud praefatam Apostolicam Majestatem Pro-Nuntium, et Majestas Sua, Imperator Austriae Celsissimum Dominum Josephum Othmarum de Rauscher, Principem Archiepiscopum Viennensem, Solio Pontificio Adsistentem, Caesarei Austriaci Ordinis Leopoldini Praelatum et magnae Crucis Equitem, nec non ejusdem Majestatis Caesareae a consiliis intimis. Qui post plenipotentiae ipsis collatae instrumenta mutuo sibi tradita atque reoognita de sequentibus convenerunt: Articulus I Religio catholica Apostolica Romána in toto Austriae Imperio et singulis , quibus constituitur ditionibus, sarta tecta conservabitur semper cum iis juribus et praerogativis, quibus frui debet ex Dei ordinatione et canonicis sanctionibus. Art. II. Cum Romanus Pontifex primatum tarn honoris quam jurisdictionis in universam, qua late patet, Ecclesiam jure divino obtineat, Episcoporum, Cleri et populi mutua cum Sancta Sede coramunicatio in rebu3 spiritualibus et negotiis ecclesiasticis nulli placetum regium obtinendi necessitati suberit, sed prorsus libera érit. Art. III. Archiepiscopi, Episcopi omnesque locorum Ordinarii cum clero et populo dioecesano pro munere officii pastoralis libere communicabunt, libere item suas de rebus ecclesiasticis instructiones et, ordinationes publicabunt. Art. IV. Archiepiscopis et Episcopis id quoque omne exercere liberum erit, quod pro regimine Dioecesium sive ex declaratione sive ex dispositione sacrorum Canonum juxta praesentem et a Sancta Sede adprobatam Eeclesiae disciplinam ipsis eompetit, ac praesertim: a) Vicarios, Consiliarios et adjutores administrationis suae constituere ccclesiasticos quoscunque ad praedicta officia idoneos judicaverint. b) Ad statum clericalem assumere et ad sacros ordines secundum Canones promovere, qnos necessarios aut utiles Dioecesibus suis judicaverint, et e contrario, quos indignos censuerint, a susceptione ordinum arcere. c) Beneficia minora erigero atque collatis cum Caesarea Majestate consiliis, praesertim pro convenient! redituum assignatione, Parochias instituere, dividers vei unire. d) Praescribere preces publicas, aliaque pia (Aláiratott Bécsben august. 18-án 1855. A ratificatiók kicseréltettek ugyanott sept. 25-én 1855.) A szentséges és oszthatlan Háromság nevében. Ő Szentsége IX. Pius pápa és 63. k. Apostoli Felsége I. Ferencz József austriai Császár, kiknek egyértelmű törekvésük arra van irányozva, hogy a hit, jámborság és erkölcsi erő az austriai cs. birodalomban megőriztessék és neveltessék, elhatárorozták a katholika egyház állásáról azon császári birodalomban, ünnepélyes szerződvényt készíteni. Ennélfogva teljhatalmazottjául kinevezé : a szent Atya Viale Prela Mihály ő eminentiáját a római sz. egyház presbyter-bibornokát,a Szentségének és a szentszéknek pronuntiusát a fölnevezett Apostoli Felségnél; austriai Császár ő Felsége pedig Rauscher Othmár József őrgi kegyelmességét, bécsi hgérseket, pápai trónállót, praelatust és az austriai cs. k. Leopold rend nagykeresztes vitézét, valamint ugyanazon császári Felség valóságos titkos tanácsosát. És ők, miután teljhatalmazási okleveleiket kicserélték, és rendben találták, következőkben egyeztek meg: I. czkk. A szent római-katholika vallás minden kiváltságai és előjogaival, melyeket annak Isten rendeletéhez és az egyháztörvények határozmányaihoz képest élveznie kell, az egész austriai császári birodalomban és mindazon országokban, melyekből az áll, örökre fenntartatik. II. czkk. Mivel a római pápa, az egész egyházban, ameddig az terjed, a tisztelet és törvényhatóság elsőségével isteni törvény szerint bír, ennélfogva a kölcsönös közlekedés a püspökök, papság, nép és a szent szék közt papi dolgok és egyházi ügyekben, azon szükségességnek, hogy országfejedelmi helybenhagyást kérjen, nem lesz alávetve, hanem tökéletesen szabad lesz. III. czikk. Érsekek, püspökök és minden ordináriusok az egyházmegyéjökbeli papsággal és néppel oly czélből, hogy pásztori hivatalukat gyakorolják, szabadon közlekednek s az egyházi ügyekbeni oktatásaik és rendeleteiket is szabadon teendik közzé. IV. czikk. Úgyszintén az érsekek és püspökök is szabadsággal birandnak, mindazt gyakorolni, mi őket egyházmegyéjük kormányzása végett, a szent egyháztörvények nyilatkozata vagy intézkedése értelmében , a szentszék által jóváhagyott fennálló egyházi fegyelem szerint illeti, és pedig különösen : a) Igazgatásuk helyettesei, tanácsosai és segédeiül mindazon lelkészeket kinevezhetik, kiket a mondott hivatalokra alkalmasaknak vélnek. b) Azokat, kiket egyházmegyéikre nézve szükségesek vagy hasznosaknak ítélnek, a papi rendbe felvehetik, s a fölszentelésre az egyházi törvények szabályai szerint előmozdíthatják; ellenben pedig azokat, kiket méltatlanoknak tartanak, a felszentelésből kizárhatják. c) Apróbb praebendákat állíthatnak, s miután a császári Felségével különösen a jövedelmek megfelelő utalványozása iránt megegyeztek , parochiákat alapíthatnak, eloszthatnak vagy egyesíthetnek. d) Nyilvános imákat s más kegyes munkákat opera, cum id bonum Ecclesiae aut status populive poslulet, sacras pariter supplicationes et peregrinationes indicere, funera aliasque omnes sacras functiones servatis quoad omnia canonicis praeseriptionibus mQdorari. e) Convocare et celcbrare ad sacroium Canonum normám concilia provinciába et Synodo3 dioecesanas, eorumque acta vulgare. Art. V. Omnis juventutis catholicae instilutio in curictis sebolis tam publicis quam privatis comformis erit doctrinae Religionis catholicae; Episcopi autem ex proprii pastoralis officii munere dirigent religiosam juventutis educationem in omnibiu instructionis locis et publicis et privatis atque diligenter advigilabunt, ut in quavis tradenda disciplina nihil adsit, quod catholicae Religioni morumque honestati adversetur. Art. VI. Nemo sacram Tbcologiam, disciplinam catecheticam vei Religionis doctrinam in quocuuque instiluto vei publico vei privato tradet, nisi cum missionoin tum auctoritatein obtinuerit ab Episcopo dioecesano, cujus eandem revocare est, quando id opporturium censuerit. Publici Theologiae professores et discjphnae catecheticac magistri, postquam sacrorum Antistes de candidatorum fide, scientia ac piotate sententiam suun exposuerit, nominabuntur ex iis, quibus docendi missionem et auctoritatem conferre paratum se exhibuerit. Ubi autem theologicae facultatis professorum quidam ab Episcopo ad Seminarii sui alumnos in Theologia erudiendos adhiberi solent, in ejusmodi professores nunquam non assumentur virij quos aacrorum Antistes ad munus praedictum obeundum prae caeteris habiles censuerit Pro examinibus eorum, qui ad gradum doctoris Theologiae vel sacrorum Canonum adspirant, diraidiam partem examinantium Episcopus dioecesanus ex doctoribus Theologiae vel sacrorum Canonum constiluet. Art. Vll. In gymnasiis et omnibus, quas medias vocant, scholis pro juventute catholica destinatis nonnisi viri catholici in professores seu magistros nominabuntur, et omnis institutio ad vitae christianae legem cordibus inscribendam pro rei, quae tractatur, natura composita erit. Quinain libri in iisdem scholis ad religiosam tradendam instructionem adhibendi sint, Episcopi collati3 inter se consiliis statuent. De Religionis magistris pro publicis gymnasiis mediisquo scholis deputandis firma manebunt, quae hac de re saiubriter constituta sunt. Art. VIII. Omnes scholaruin elementarium pro catholicis destinatarum magistri inspectioni ecclesiasticae subditi erunt. Inspectors scholarum dioecesanos Majestas Sua Caesarea ex viris ab Antistite dioecesano propositis nominabit. Casu, quo iisdem in scholis instruction! religiosae haud suffi - cienter provisum sit, Episcopus virum ecclesiasticum, qui discipulis catechismum tradat, libere constituet. In ludimagismun assumendi fide3 et conversatio intemerata sit oportet. Loco movebitur, qui a recto tramite deflexerit. Art. IX. Archiepiscopi, Episcopi omnesque locorum Ordinarii propriam auctoritatem omnimoda libertate exercebunt, ut libros Religioni morumque honestati perniciosos censura perstringant et fideles ab eorumdem leetione avertant. Sed et Gubernium, ne ejusmodi libri in Imperio divulgentur, quovis opportuno remedio cavebit. Art. X. Quum caussae ecclesiasticae omnes et in specie, quae fidem, sacramenta, sacras functiones nec non officia et jura ministerio sacro annexa respiciunt, ad Ecclesiae forum unice pertineant, easdom cognoscet judex ecelesiasticus, qui perinde de caussis quoque matrimonialibus juxta sacros Canones et Tridentina cumprimis decreta judicium feret, civilibus tantum matrimonii efiectibus ad judicem saecularem remissis. Sponsalia quod attinet, auctoritas ecclesiastica judicabit de eornm existentla et quoad matrimonium impediendum effectibus, servatis, quae idem Concilium Tridentinum et Apostolicae Litterae, quorum initium: „Auetorem fidei“ constituunt. Art. XI. Sacrorum Antistitibus liberum erit,in Clericos honestum habitum clericalem eorum ordini et dignitati congruentem non deferentes aut quomodocunque roprehensione dignos poenas a sacris Ca rendelhetnek, ha azt az egyház, állam vagy nép java kívánja, úgyszintén imameneteket és búcsúkat parancsolhatnak, a halotti szertartásokat és minden más papi cselekedeteket egészen az egyháztörvények szabálya szerint rendezhetik. e) Tartományi gyűlések és egyházmegyei zsinatokat hívhatnak össze és tarthatnak a szent egyháztörvények értelmében, s azok tárgyalásait közzétehetik. V. czikk. A kath. ifjúság egész oktatása minden úgy nyilvános mint nem nyilvános iskolákban a kath. vallás tanához mért lesz ; a püspökök pedig, saját pásztori tisztüknél fogva az ifjúság vallási nevelését minden nyilvános és nem nyilvános tanintézetekben vezetni fogják s arra gondosan fel vigyáznak , hogy egy tantárgynál se forduljon elő olyan, mi a kath. hittel és erkölcsi tisztassággal ellenkezik. VI. czikk. Senki sem fogja a szent hittant, a katekhetikát vagy vallástanulmányt bármely nyilvános vagy nem-nyilvános tanintézetben előadni, ha arra az illető egyházmegye püspökjétől küldetést és felhatalmazást nem nyert, mit az, ha czélszerűnek tartja, visszavonni joggal bír. A hittan és katekhetika nyilvános tanárai, miután a püspök a pályázók hite, tudománya és jámborsága felől, nyilatkozott, azok közöl neveztetnek ki, kiket ő a tinitói hivatal küldetéses teljhatalmával felruházni kész. Ahol pedig némely tanárai a hittani szaknak a püspök által arra szoktak alkalmaztatni , hogy a püspöki papnövelde növendékeit a hittanban oktassák, ily tanárokat mindig oly férfiak alkalmaztatnak, kiket a püspök az említett hivatal viselésére kitűnőleg képeseknek tart. Azok megvizsgálásánál, kik magukat a hit- vagy canoni jogtudorságra képesítni akarják, a püspök a vizsgálók felét hittudorokból vagy illetőleg a canoni jog tudoraiból nevezi ki. VII. czikk: A kath. ifjúság számára rendelt gymnasiumokban és középiskolákban általában csak katholikusok fognak tanárokká vagy tanítókká kineveztetni, s az egész oktatás a tárgyhoz képest arra lesz alkalmazva, hogy a keresztény élet törvényét a szívekbe beoltsa. Mely tankönyvek használtassanak a nevezett iskolákban a vallás előadására, azt a püspökök fogják egymással tartott tanácskozás útján megállapítani. A gymnasiumok és középiskolák számára vallástanítók alkalmazását illetőleg az ez iránt kiadott üdvös rendeletek hatályban maradnak. VIII. czikk: Minden katholikusok számára rendelt népiskolák tanítói egyházi felügyelet alatt állandanak. Az egyházmegye iskolafőfelügyelőit Ő Felsége a püspök által javaslott férfiak közöl fogja kinevezni. Ha az említett iskolákban a vallásoktatásról elegendőleg gondoskodva nem volna , a püspöknek szabadságában áll, egy papot kirendelni, ki a hit elemeit előadja. Az iskolatanitóul alkalmazandó hite és erkölcsének szeplőtlennek kell lenni. Ki a helyes ösvényről letéved, állomásáról eltávolíttatik. IX. czikk. Az érsekek, püspökök és minden ordinariusok, a maguk hatalmát tökéletes szabadsággal gyakorlandják, oly könyveknek , melyek a vallást és erkölcsiséget megrontók, elvetendőkül kijelölésére, és a hívőknek azok olvasásától eltartóztatására. De a kormány is minden a czélnak megfelelő eszközök által meggátolandja ily könyveknek a birodalomban terjesztetését. X. czikk. Miután minden egyházi jogügyek, s különösen azok, melyek a hitet, a szentségeket, a szent foglalatosságokat s a papi hivatallal járó kötelességeket és jogokat illetik, egyedül csak az egyházi bíróság elé tartoznak, ennélfogva azokban az egyházi biró fog ítélni, ki ekkér a házassági ügyekben is az egyházi szent törvények s nevezetesen a tridenti végzések szerint itélend, a házasságnak csak polgári eredményeit utasítván a világi bíróhoz. Mi a házassági eljegyzéseket illeti, azoknak létezéséről s a házasságiakadályok megalapítására befolyásáról az egyházi hatóság fog ítélni, azon határozványokhoz tartván magát, melyek ugyancsak a tridenti egyházgyülésben s azon apostoli iratban, mely e szavakkal kezdődik : „Auetorem fidei“, bocsáttattak ki. XI. czikk. A püspököknek szabadságukban állandó oly papokra, kik nem viselnek tisztességes papi, rendjük és méltóságukhoz illő ruházatot, vagy bármi okból megfeddésre méltók, az egyházi November 15-n 1855.