Budapesti Hírlap, 1856. február (27-50. szám)

1856-02-14 / 37. szám

Pest. Csütörtök, 37 sz. Február 14.1856 Megjelenik a lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivive, mindennap reggel.Előfizetési díj : Vidékre : fél ívre 1 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: 1 1 1 i­v r­e: 5 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri be­iktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői iroda : Országút, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik em. BUDAPESTI Kiadó hivatal van : Egyetem-utczában, 2-ik szám alatt, földszint.­ lességének tartá e terv kivitelének élére állani. Ha Kolozsvárit sikerülni fog, azt hiszszük a többi vá­rosok is követik a hasznos példát. Vasárnapi iskoláink a múlt év őszén megkezdék üdvös működésüket. Az iparos tanít­ványok elég szorgalommal látogatják, s iparosaink csak azon megjegyzést teszik rá : miért nem léte­sültek ez iskolák évek előtt, hogy ők is hasznukat vehették volna! Minthogy már benne vagyunk ipar­mozgalmaink festésében, mint szomorú eseményt említjük meg a kolozsvári o­­­aj­gy­ár és a múlt őszén felállított csepl­­­g­é­p leégését. Biztosítva voltak ugyan, de hazai iparunk jelentékeny csapást szenved e szerencsétlenség által, mert az olajgyár egyetlen ilynemű vállalat volt Erdélyben s a hazai fogyasz­tásnak nagy részét képes volt fedezni, mig a cséplő­gép csak a múlt őszön kezdé működé­sét, és igen practicus eszköznek bizonyult be , a mely szép reményekre jogosító fel mind a tulajdo­nost, mind gazdáinkat. A mit színházunkról a pesti más lapok le­velezői írtak, fájdalom, — komoly való. Azon m­a­­g­á­n­társulat, a mely két évig önzéstelen s való­ban komoly áldozatokat hozott színházunk ügyé­nek — feloszlott. De mi nem vagyunk annyira pessimisták, hogy ebből az egész ügy megbukását következtetnék. Azt sajnáljuk, hogy a társulat nem álland az orsz. választmány közvetlen vezetése alatt, de ha másként nem lehet, miért ne jőjön ma­gán­vállalkozó, mint ezelőtt mindig. Egyébiránt húsvétig még néhány hét van, s a végszó még nincs egészen kimondva. A tevékeny gr. Bethlen János uj coal­k­ot sürget, s a kitartásnak sokszor sikerül érett gyümölcsöt szedni . A lezajlott farsang közintézeteinknek meg­hozta áldozatát. A színház, a szegények­­intézete, a temető és zenekör megka­­gák ajó-jiedy, tréfij­ét»_j -toyitán Dijí, kedvünk, siarry Távirati (magán-)sürgöny. (Érkezett a „Budapesti Hírlap" szerkesztőségé­hez tegnap szerdán d. u. 2 óra 45 perczkor.) Pár­is, febr. 13. A mai „Constitutionnel“ jelenti, miszerint az Anglia és Amerika közti differentia a legjobb után halad a ki­­egyenlítés felé. — A „J. des Débats“ azon reményt fejezi ki, miszerint a kamrákat megnyitó császári beszéd már alkalmasint a békekötés megtörténtét jelentendi. Előfizethetni helyben: a lap kiadóhivatalában, Egyetem-utcza, 2-dik. szám, földszint; vidéken minden es. kir. postahivatalnál. — Előfize­tést tartalmazd levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. HIVATALOS RÉSZ. 0 cs. k. A­p­o­s­t­o­l­i F­e­l­s­é­g­e f. é. febr. 9-kén kelt legf. határozata által R­i­e­d­­­e­r József felség­­árulás miatt elítéltnek büntetésideje hátralevő részét legkegyelmesebben elengedni méltóztatott. Hirdetmény. A cs. k. belügyministerium által, a cs. k. igazság­ügyi ministerummal egyetértőleg az úrbéri törvény­székek Magyarországban, a Szerb-vajdaság és Temesi­­bánságban életbeléptetésének megtörténte után ezen­nel köztudomásra juttatik, miszerint úgy a volt föl­desuraknak mint a volt jobbágyoknak, kiknek érde­kükben áll, hogy földjeik tagosítása eszközöltessék, vagy a határ, a mennyiben az még nem történt volna, urbérileg szabályoztassék, e végre az 1853. mart. 2-diki, a Birod. törvlap 38 és 41 számai alatti legfel­sőbb nyiltparancsok 26 és 29 §-ai értelmében 1857 junius végéig írásbeli panaszaikat az illető első folyamodása úrbéri törvényszéknél be kell adniok ; ellenkező esetben a tagosítás vagy határszabályozás csak mindkét fél egyértelmű kivonatára fogna az em­lített legfelsőbb nyiltparancsnak határozmányai értel­mében eszközöltethetni. A cs. k. belügyministeriumtól. Bécs, febr. 12. 1856. Báró Bach, K­a­r­c­z­a­g város községtanácsa egy katholikus iskolaház építésére 1000 pártot szavazott meg, — mely dicséretes tett teljes elismeréssel ezennel köz­­tudomásra juttatik. Buda, febr. 6-a 1856. A cs. k. helytartósági osztálytól. A pozsoni földtehermentesítési orsz. bizottmány, melynek területében az úrbéri kárpótlások bejelenté­sei 1855. év tavaszán kezdődtek, az úrbéri jogosított magán-földbirtokosoknak ezen bejelentései iránti tár­gyalásokat már 1855.évben,a kárpótlási elismervények kibocsátását pedig 1856. évi január havában bevé­gezte. 1605 úrbéri jogosított magán-földbirtokos részére kárpótlási töke fejében . . 19.025.624 frt 7% kr. rendeltetett ki s a kárpótlási elismervények a törvényszé­kekkel hivatalos tárgyalás végett az 1854. január 16-n kelt legfelsőbb nyiltparancs értelmében közöltettek. Az ezen tökétöli járadé­kok fejében, a múltra nézve, 1848. május 1 - től kezdve készpénzben előlegeztetett 3,286,291 frt 20% kr. továbbá 75 % részlefi­zetésül földtehermentesítési kötelezvényekben . . . 988,260 frt — kr lejárt kamathátralékok fe­jében a jövendő tőkekama­tozás kezdetéig . . . . 2,629,120 frt — kr, és kiegyenlítésül kész­pénzben ........................... 36,421 frt 27% kr. Összesen: 6,940,098 frt 41% kr. fizettetett már ki, s ekkép néhány csődtömeget s né­hány oly esetet kivéve, hol a járandóság hatására a jog per alatt van, a járadékokkal a múltra nézve már minden magán-földbirtokos ki van elégítve. A kárpótlási tőkéből is a tökéletesen bevégzett törvényszéki tárgyalás után már 259 magán-földbir­­tokos van ...... 2,532,580 ft.­­ kr. földtehermentesítési kötelez­vényekkel, és....................... 4,793 ft. 35% kr. kiegyenlítési készpénzzel kielégítve, s noha már több törvényszéki kirendelési elismerések vannak készen, még­sem lehetett több úrbéri jogosítottakat is a tőké­vel kielégíteni , mivel a magánadósságoknak ezen­ tőkékrel átruházása ellen számos felszólalások történt­­tek a felsőbb törvényhatóságoknál, melyeknek eldön­­tetését még be kell várni. • Ezen munkálatok által 34271 úrbéri jobbágy- és 4213­­ úrbéri zsellértelek jön tehermentesítve. A magasb papi méltóságoknak előlegesen, kárpót­lási bejelentéseik fölötti véghatározatig, a járadékok­ra­ részlefizetésül ............................ 435.000 ft. utalványoztatott földtehermentesítési kötelezvények­ben. Pozson, jan. 31-n 1856. A földtehermentesítési orsz. bizottmánytól. A budai cs. k. egyetemi könyvnyomdában megje­lent és szétküldetett a Magyarországot illető kor­mánylap I. osztályának XXVII. és XXIX. darabja, mind német egyes mind összes kettős kiadásokban. A XXVIII. darab tartalma : 229. sz. Az igazságügyi ministernek 1855. dec. 15-n kelt rendelete, kiható Magyar-, Horvát- és Tótországra, a Szerb-vajdaság s Temesi-bánságra, melylyel az uj telekjegyzőkönyvek közzétételét , azoknak telekkönyvek képeii vezetését tárgyazó sza­bályok bocsáttatnak ki. A XXIX. darab tartalma : 230. sz. A pénzügyministeriumnak 1855. dec. 19- n kelt kibocsátványa, a porto-lignanoi és porto­­fagliam­entoi velenczei mellékvámhivatalok megszün­tetését és Pertegadában egy segédvámhivatal fölállí­tását illetőleg. 231. sz. A pénzügyministeriumnak 1855­. dec. 20- n kelt kibocsátványa, az ostigliai 1. osztályú mel­lékvámhivatalnak II. osztályú fővámhivatallá lett föl­emeltetését illetőleg. 232. sz. A pénzügyministeriumnak 1855. dec. 20-n kelt rendelete, kiható az általános vámkapcsolatban foglalt összes koronaországokra, azon áruk bevallási módját illetőleg, melyek, ha­­ austriai pinzes vagy ennél kisebb vagy oly tartókban fordulnak elő, me­lyek a méztelén árukhoz stb. tartoznak, illatszeráruk gyanánt vámozandók meg. 233. sz. A bel- és igazságügyi ministereknek 1855. dec. 25-n kelt rendelete, mely által a Ma­gyarországban, továbbá a Szerb-vajdaság és Temesi­­bánságban felállítandó úrbéri törvényszékek hivatali uiumuucscuca uicunciiucsc ttttuR in/Zifi 111 c. 234. sz. A bel-, igazság- és pénzügyi ministerek­nek 1855. dec. 27-n kelt rendelete, kiható Galiczia és Bukovina koronaországokra, a galicziai jobbá­gyoknak hajdani földesuraikkal levő peres ügyeikben a finánczügyészség általi képviseltetésük továbbtar­­tását illetőleg. E darabokkal egyszersmind az országos kormány­lap I. és II. osztályának valamennyi kiadásbeli betű­rendes tartalommutatója is megjelent, s ezzel az 1855-diki évfolyam befejezettnek tekintendő. A bécsi cs. k. udv. és államnyomdában i. é. feb­ruár 9-n megjelent és szétküldetett a birodalmi tör­vénylap V. darabja. — Tartalma : 20. sz. A bel- és igazságügyi ministereknek 1856. febr. 2-n kelt rendelete, kiható Magyarországra, a Szerb-vajdaságra és Temesi-bánságra, — az úrbéri törvényszékek belszerkezete és ügyrendje iránti utasítás behozatalát illetőleg. NEMHIVATALOS RÉSZ. Kolozsvár, feb. 7. (Ered. lev.) Városunk s bizonyára egész Erdély iparos osz­tályára rég idő óta nem tön tárgy akkora benyo­mást, mint az uj ipartörvény terve.Sokakat döb­bente meg, de ez osztály fejlődöttségének dicsére­tes bizonyítéka az is, hogy sokaknál talált meleg részvétre. Kereskedelmi és iparkama­ránk egészen mellette szavazott, azonban fölter­jesztésében azon óhajtását fejezte ki, hogy a magas kormány a) minél több ipariskola és b) hitelbank életbeléptetésével enyhítné az át­meneteiből eredhető nehézségeket és biztosítná iparunk alapos jövőjét. A czéheket, mint humani­tási egyleteket, tovább is fenntartani óhajtja. Az ár­megszabást a szabad verseny kimondott elvével összeférhetőnek nem látja stb. Bárminő módosítással lépjen életbe e törvény,­­ ha az alapjául szolgáló elv megmarad, — nálunk mindenesetre nagy és az itteni ipar kifejlődésére legjótékonyabb hatású változásokat fog okozni, mindamellett, hogy nekünk tulajdonképen merőben kifejlett iparosztályunk nincs, mert az iparűzök legnagyobb része egyszersmind földmíves is. Jó­tékony lesz e hatás kétségtelenül, s az anyagi ér­dekeknek itt óhajtott lendületet adand, csak az ér­deklettek közt is meggyökerezzék ama meggyőző­dés, hogy míg elszigetelt erő kedvező körülmé­nyek közt is csak kisszerű eredményeket állít elő, a társulás, egyesülés kivált az ipar terén csodákat mivel. A mondott igazság okozta azt, hogy Bécs, Prága és Klagenfurt iparosai társulati egyesülés­­által igyekeznek segíteni a tőke­hiányon, s állítanak kisegít­ő­ p­énztárakat, a­melyekből a kisebb iparos untalan előfordulható pénz­zavarában olcsó kamatú kölcsönhöz jut. Ily kisegít­ő­ p­é­n­z­tár eszméje megpendü­lt nálunk is, és a kereskedelmi és iparkamara köre­ AUSTRIAI BIRODALOM. Bécs, febr. 12. Öcs. k. Apostoli Felsége egy f. é. febr. 7-n kelt legf. kéziratnál fogva gróf Clam-Martinitz Henrik helytartósági taná­csost a budai helytartósági osztálynál udv. taná­csossá az országkormányhoz Krakóban legke­gyelmesebben kinevezni méltóztatott. — A tegnapi Prater-kocsizáskor az udvari ko­csinak , melyen Császárné ő Felsége ko­­csizott, kereke eltörött. Azonban a bajt egy bér­kocsis idejekorán észrevette s a kocsist azonnal figyelmeztette. A kocsi tüstént megállt, s Ő Fel­sége, egy másik udv. kocsi érkeztéig, gyalog foly­tató sétáját. — Ferdinánd császár és Mária Anna császárné ő felségeik az elhagyatott fiatalság szá­mára Brünnben és Platschban fennálló mentőinté­­zetnek 400 pftot ajándékozni méltóztattak. — Gróf B­u­d 1­6 excsa­ma (12-n) elutazott, útját Frankfurt, Mannheim és Strassburgon át vévén, Mannheimban egy napot szándékozik tölteni ottani rokonainál. — A „Bresl. Ztg“-nak jelentik Bécsből febr. 9-től. Néhány nappal ezelőtt gr. Thun oktatás­ügyi minister ur a birodalom minden püspökeihez meghívást intézett, miszerint vasárnapra ápril 6-ra Bécsben jelenjenek meg, mely napon a concorda­­tumra vonatkozó püspöki értekezleteknek meg kel­lene nyittatniok. — B. Manteuli­el porosz k. ezredes ma gr. B .­o­­ külügyminister­i excjánál bucsulátogatását téve. Berlinbe visszatérése, jan. 2-kától, tehát 6 hétig tartott ittmulatása után, e napokban történik. — Ferdinánd császár ő felsége közelgő ezüst-lakodalmának ünnepélyére a cs. k. udv. várszínház legjobb erőinek egy része Prágába menend, ott egy ünnepi színi előadásban részt veendő.­­ A pénzérték-értekezlet tárgyalásai Bécsben háborítlanul folynak. Az ezüst pénztá­r megtartása állítólag az értekezletben részvevő minden államok által el volna fogadtatva. Azon austriai javaslat, mi­szerint az egyesség legelőbb egy a világkereske­désre nézve is alkalmas pénzre nézve létesíttessék, mely aranyból, minden államok által egyforma bel­­éren­­­és alakban volna veretendő, hallomás szerint akkér módosíttatott, miszerint e behozandó pénznek ugyan törvényesen megállapított, de változó érték lenne a hatandó, mely az aranynak az ezüstközi viszonyos piaczi árához irányozódnék. Bizonyos időközök után, vagy ha az arany értéke a piaczon hirtelen megváltoznék, újra megállapíttatnék az ér­tékarány, melyben az arany az ezüstérczhez álljon. Azon indítvány, miszerint az arany és ezüst esz­közök finomtartalmára nézve törvényes határozmá­­nyok bocsáttassanak ki, nem fogadtatott el. Ellen­ben állítólag a papirospénzkérdés is a tanácsko­zások körébe foglaltatnék. Azonban a tanácskozá­sok eredménye még szigorú titok, de azok lefo­lyása kedvező, s bevégzésüket jövő hóban remélik. — Hallomás szerint Bécsben e czím alatt „Der österreichische Adler“ (Az austriai sas) egy új politikai hírlap fogna megjelenni. — A „Triesti Lloyd egy mű kiadásával foglal­­kodik, melynek feladata lesz az államvaspályát Bécstől Triestig képekben és szöveggel szem elé állítani. A munka 10 füzetben fog megjelenni, min­­denik 3 aczélmetszettel s 1—1% ív szöveggel, legnagyobb nyolc­adrétben, füzetenkint 30 párjá­val. A rajzok Mandel Auguszttól, a bevezetés és költői kisérőszöveg S­e­­­d­­ J. G.-től teendnek. — A gonosztevők kölcsönös kiadása tárgyában Austria és Francziaország között 1855. november 13-a kötött államszerződvény szerint (mely a birod. törvénylap f. é jan. 22-iki III-ik darabjában 12 sz. a. megjelent) azon büntettek, melyek miatt a kiadás megengedendő, a következők : 1. Orgyilkosság, mé­reg általi gyilkosság, szülő­ gyilkolás, gyermek­gyil­kolás, magzat elhajtása, gyilkosság, sértések és szán­dékos testi rongálások, melyek vagy halált vagy pe­dig húsz napnál tovább tartó betegséget avvagy ke­resetre­ képtelenséget vontak maguk után, kiherélés, gonosztévők társítása, a személyek vagy tulajdon el­leni veszélyes fenyegetődzés, okiratok és aláírások kizsarolása, személyek törvényellenes fogságba té­tele, elfogása vagy letartóztatása. 2. Erőszakos nemi közösködés, a szemérem ellen erőszakkal megkísér­tett vagy véghezvitt megtámadás, a szemérem ellen megkísértett vagy véghezvitt megtámadás, habár erő­szak használása nélkül is, oly személy irányában, kire nézve az ilyen megtámadás kora tekintetében bűntet­tet képez. 3. Gyújtogatás. 4. Tolvajság, ha az oly körülményektől kisértetik, melyek annak büntetti jel­lemet adnak. 5. Ál-pénz készítése, behozatala, kia­dása; papirospénz utáncsinálása vagy meghamisítása avvafrv­ultánpilinájf x*--------------cj/-----­megjelölésére szolgáló homorú vagy domború bélye­gek utáncsinálása, az állampecsétek s az országos bélyegek utáncsinálása, azon esetben is, ha a készí­tés vagy utáncsinálás azon országon kívül történt volna, mely a kiadást kívánja. 6. A köz- vagy hiteles és kereskedelmi okiratok meghamisítása, ideértve bárminemű közhiteli papirosok s bankjegyek utáncsi­­nálását is; az ilyes hamisított okiratok használása. Ez alól kivétetnek azon hamisítások, melyek nem kí­sértetnek olly körülményektől, a­melyek azoknak büntetti jellemet adnak. 7. Biróság előtti hamis tanú­bizonyság és hamis eskü, ha az oly körülményektől kisértetik, melyek annak büntetti jellemet adnak; ta­nuknak biróság előtt teendő hamis vallomásra csá­bítása. 8. Sikkasztás, mely köz­jellemmel fölruházott letéteményesek által oly pénzen vagy pénzértéken követtetik el, a mely hivataluk erejénél fogva létezett az ő kezeik között; közintézeteknél vagy kereskedő házaknál alkalmazott pénztárnokok által elkövetett sikkasztások, de csak azon esetben, ha ezen sikkasz­tások oly körülményektől kisérvék, melyek azoknak büntetti jellemet adnak. 9. Csalással párosult bukás. 10. A hajótulajdonosok által elkövetett csempészke­dés. (Baraterie). Békemozgalmak. A diplomatiai térről a legújabb posta semmi ne­­vezetesb hírt nem hozott; a néző és várakozó közön­ség szemei a cselekvőség új színpada Páris felé fordulnak, hová a cselekvő személyek már részint útban, részint indulóban vannak, a béke óhajtott művét mielőbb létrehozandók. Mint Bécsből jelentik, gr. Buo 1 ő excja 12-n d. e. vévé Császár Ő Felsége kezeiből a legfelsőbbleg szentesített teljhatalmakat, s elutazása előtt még hosszabb értekezleteket tartott az angol és orosz követekkel s a török ügyviselővel. A békehit valamint Páris­­ban úgy Bécsben is oly szilárd, mikép a béke létre­jöttén mondhatni többé senki nem kételkedik. A megnyitandó értekezleteken követendő ügyleti el­járásra vonatkozólag írják, mikép hogy azoknak minél gyorsabb folyamat adassák, a dec. 2-diki egyesült hatalmasságok az írásbeli eljárást kí­vánják választani, míg a bécsi értekezleteken kizárólag a szóbeli értekezés alkalmaztatott. Azért, mihelyt az értekezlet megalakulásának formaságai bevégződnek, egy külön colectiv jegyzékbe fog mindaz összefoglaltatni, mit az említett hatalmak a tulajdonképi előzményekbe igzattatni kívánnak. E jegyzék elfogadás végett az orosz teljhatalmazottak elé fog terjesztetni, mivel méltán várják, hogy azok a legkiterjedtebb teljhatalommal lesznek udvaruk ré­széről ellátva. A pusztán a­ referendum történő tudomásulvételnek a nyugati hatalmak határozot­­tan ellene lesznek, minthogy az orosz császárnak úgyis fennmarad joga a teljhatalmazottjai által alá­írt előzményeket megerősítni vagy nem. Egyébiránt III. Napóleon egész befolyását fordítja a bé­kefeltételek szelidítésére, s az orosz teljhatalmazás-

Next