Budapesti Hírlap, 1856. február (27-50. szám)

1856-02-21 / 43. szám

Pest. Csütörtök, 43. Február 21.1856 Megjelenik e lap, vasárnap éa ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel .Előfizetési díj: Vidékre : f­él é­vr­e : 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: félévre: 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri be­iktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr számíttatik.— Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői iroda : Országút, 6. sz. a. (Kuné­walder ház) 2-ik eur. BUDAPESTI Kiadó hivatal van : Egyetem-utczában, 2-ik szám alatt, földszint. HÍRLAP. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint; vidéken minden es. kir. postahivatalnál. — Előfize­tést tartalmazd levelek a czím, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasitandék, hogy Francziaországgal is őszinte kibékülés léte­­síttessük. Utóbbi tekintetben az orosz kabinet poli­tikája széles körökben viszhangra talál. Azon kész­ség, melylyel K. Seebach javaslata fogadtatott, hogy értekezleti helyül Páris választassék, s L­­­e v­e­n hgnőnek újra kegybe jutása megannyi külső jelei a párisi és sz. pétervári kabinetek egybehangzásának a tartós és mielőbbi békére nézve. Hogy e jelensé­gek a „Times“-nak nem tetszenek, azt nem cso­dálhatni. Gr. Or­loff, feb. 17-n még nem érkezett meg Berlinbe. A„Times“, tegnap ismertetett czikke miatt,mely oly világosan fejezi ki Franczia­ország törekvései irányábani bizalmatlanságát. Parisban csak igen későn osztatott ki. A börzén­­emiatt se­m tudtak a czikkről, melyre, kormányi parancs folytán, a félhi­vatalos lapok nem sokára válas­zolandnak. Dániában a birodalmi tan­ácsi választások hoz­tak közelebb nagyobb élénkséget a politikai életbe, a csaknem egyforma erejű ministeri és exmin­steri párt megküzdése által. Az utóbbi párt főleg Br­u­h­­m­e megválasztatását akarta keresztül vinni, s az, mint a távirda már jelenté, sikerült is. Ha a bíród, tanácsban a herczegségek és a királyságból egy közös ellenzék képződhetnék, Br­u­h­m­e lenne an­nak legalkalmabb vezére, ki új ministériumot ala­kíthatna. A két thing hosszú ülésekben siet a hátra­levő munkát bevégezni. Fontosabb törvényjavasla­tok az iskolaügyet és a tisztviselők fizetésének föl­emelését illetők. Különben a kopenhágai legutolsó (febr. 15-iki) posta semmi érdekest nem hozott. A kis Portugal fiatal királya napról napra in­kább szilárdítja a reményeket, miket a monarchia minden barátja kötött trónra léptéhez. V. Dom Pedro magát egészen magas hivatásának szenteli s azt ép oly belátás mint akarat-erővel teljesíti. Úgy látszik, hogy az utolsó utazás tapasztalatai hatalmas benyomást tettek szellemére, s a hadsereg és a bel­közigazgatási reformok kiválón foglalkoztatják. A kormány és a portugáli állampapírok angol birtoko­sai közt létezett nehézségeknek Londonban történt rendbehozása jelentékeny lépés a financziai krízis megoldására. Brüsselben azon hír terjedt el, miszerint a király lemondani szándékoznék a bra­­banti herczeg részére. A „Budapesti Hírlap“ elő­fizetési ára : Budapesten évnegyedre 4 pft. félévre . 8 — Vidéken évnegyedre . .­5 — félévre.............10 — Pesten előfizethetni alulirt nyom­dájában. (Egyetemi utcza 2. sz. a tak­arék­­pénztár-épületben), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmente­sen beküldetése kéretik. Emích Gusztáv, a ..Budapesti Hírlap“ kiadója. HIVATALOS RÉSZ. A cs. kir. Apostoli Felsége f. é. febr. 18-i legfelsőbb határozata által Fogarassy János or­szágos főtörvényszéki tanácsost a pesti cs. k. orszá­gos törvényszéknél, a pesti kereskedelmi- és váltó­­törvényszék elnökévé és egyszersmind az ottani cs. k. országos törvényszék alelnökévé kinevezni méltóz­­tatott. öcs. k. Apostoli Felségei, é. febr. 1­8-ki legfelsőbb határozata által H­o­ff­m­a­n­n János pesti országos főtörvényszéki tanácsost, fő államü­gyészszé a pesti országos főtörvényszéknél legkegyelmeseb­ben kinevezni méltóztatott. A pézü­gyministérium Herczog János titkárt a zágrábi országos pénzügyi igazgatóságnál, pénzügyi tanácsossá és pénzügyi járási igazgatóvá Kassára ki­nevezte. Az igazságügyminister Landherr János magyar­óvári szolgabirót, Hönigsberg Lajost, a sopro­­nyi főállamügyész helyettesét, és Molnár Eleket, a zalaegerszegi megyei törvényszék tanács­titkárát megyetörvényszéki tanácsosokká Győrött, Gáspár Lajos járási törvényszékisegédet törvényszéki segéddé Győrött s Nagy Pál megyetörvényszéki hivatal-■ tisztet ugyanott, igazgatósági segéddé a győri me­gyetörvényszék segédhivatalainál kinevezte fürdetmény. A cs. k. belügyministerium által, a cs. k. igazság­ügyi ministeriummal egyetértőleg az úrbéri törvény­székek Magyarországban, a Szerb-vajdaság és Te­­mesi-bánságban életbeléptetésének megtörténte után ezennel köztudomásra juttatik, miszerint úgy a volt földesuraknak mint a volt jobbágyoknak, kiknek ér­dekükben áll, hogy földjeik tagosítása eszközöltessék, vagy a határ, a mennyiben az még nem történt volna, urbérileg szabályoztassék, e végre az 1853. mart. 2-diki, a Bírod, tervlap 38 és 41 számai alatti legfel­sőbb nyiltparancsok 26 és 29 §-ai értelmében 1857 junius végéig írásbeli panaszaikat az illető első folyamodásu úrbéri törvényszéknél be kell adniok; ellenkező esetben a tagosítás vagy határszabályozás csak mindkét fél egyértelmű kivonatára fogna az em­lített legfelsőbb nyilt parancsnak határozmányai értel­mében eszközöltethetni. A cs. k. belügyministeriumtól. Bécs, febr. 12, 1856. Báró Bach. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, február 20. II. (Politikai szemle.) Az értekezletek meg­nyitásának napja iránt megint eltérés merült föl, míg a „Constitutionnel“ azt febr. 23-dikára tűzi ki, mint mondja hivatalos kútfő nyomán, a „M. Post“ párisi levelezője 25-dikére teszi azt. Mi azt hisz­­szük, hogy a megnyitás Ali pasa megérkezésétől függ. Azt azonban makacsul állítják , misze­rint mártius 3-dikára , midőn a kamráknak meg kellene nyittatniok , a békemű mint tény fog a megnyitó beszédben jelentetni ; természetesen csak békeelőzményt kell érteni, mert maga a végleges békekötvény létrejövetele lega­lább egypár hónapot fog okvetlen igényelni. De még hogy ez előzményes okmány létesüljön is, ugyancsak sietniök kell az értekező uraknak, s az eljárásnak igen egyszerűsítve s rövidítve kell len­nie. E végett, hogy egyes hatalmak részérőli indít­ványok rögtönözése elkerültessék, a munka —mint a párisi haditanácsnál — bizottmányok szerint fog elosztatni, melyek mindenike egyegy garantiapontot tárgyaland. A fekete-, keleti tenger, a Duna és du­nai fejedelemségek három külön bizottmányhoz utasíttatnak, melyek mindenike legalább három mi­­nisterből állatid. A raják kérdése a konstantiná­polyi tanácskozmányok eredményének előterjesz­tése után fog eldöntetni. Minden bizottmány előa­dót nevez ki, s ez jelentését az értekezleti­ gyűlés­­ben felolvassa. E telj-értekezletek aztán a bizott­mányok által javasolt szerkezetet tárgyalják s vég­­határozatot hoznak. A bizottmányi tagok mindjárt az első ülésben megválasztalak. A császár kije­lentette volna, hogy ha czélhoz akarnak jutni, az improvisatiókat gátolni kell. Vajjon ez utóbbi a ki­vitelben lehetséges lesz-e, be kell várnunk, miután egyik európai hatalmasság képviselőjének sem lehet megtiltani, hogy indítványokat ne terjeszszen elő, melyek vele netán kormánya részéről e végett kö­zöltettek. Az értekezletek gyors és szerencsés sikerére nézve az eddigi jó remények napról napra erősödnek, még Anglia is, honnét leginkább lehet­ várni az eredményt késleltető nehézségeket, mint a „N. Pr. Z.“ értesíti olvasóit, igen mérséklő az 5. pont alap­­jáni követeléseit, s a „Times“-féle harczias és ma­kacs hangú tanácsadások teljességgel nem viszhang­­jai a Clarendon lord békülékeny őszinte szán­dékának, melylyel e mérsékleti és higgadt gondol­kodású államférfi Párisba utazik. Egyelőre mégis apró ctiquett kérdések merülnek föl. Ilyen a teljhatalmazottak ülési szavazata iránti kérdés mely a hatalmasságok alphabeticus rendje szerint szabályoztatott. Austria az első, Törökország pedig az utolsó helyre esvén. Az orosz meghatalmazottak egészen egyenlő bánásmódban fognak részesíttetni az utóbbi hatalmasságokéival, noha a háború miatt eddigelő nem lehetett hivatalosan értesítni a párisi s londoni udvarokat Sándor császár trónrajutásáról. Ezen határozatot a franczia s angol kormányok bé­külékeny hangulatának újabb jeleül tekintik. Még föltűnőbb jeléül szolgálhat ezen hangulatnak azon tény, mikép Napóleon császár B­ru­n­n­o­w bárónak magánandientiát adott, noha a diplomatiai szokások szerint az említett értesítés hiánya akadályozná ezen kihallgatást. A „Journal des Débats“ egy érdekes czikket közöl ama nehézségekről, melyek az alkudozások folytában fölm­erülhetendnek. Szerinte ezen nehéz­ségek :Nikolajeffnek mint katonai arzenálnak fennhagyatása, az Al­a­n­d-szigetek meg nem erő­sítése iránti kötelezettség, s a kis-ázsiai török­orosz határok kiigazítása. A „Debats“ kifejti, hogy miben állanak az ezen a pont által fölmeríthetendő nehézségek,de, noha megvallja, hogy azok komolyak, mégis azon meggyőződését fejezi ki, mikép az ér­tekezleteken képviselt kormányok békülékeny szel­lem által lévén lelkesíttetve, sikerülend nekik azo­kat akkér oldani meg, hogy a béke műve hajótörést ne szenvedjen. Ezen czikkre még visszatérendünk. Poroszország belépésének kérdése folyvást függőben van. Gr. B­u­o­­­urnák Párisba utazásával az Austria és Poroszország közt folyt külön alkudozások végüket érték, s ez államnak a békeértekezletekben részvétele mindinkább a való­színűtlenségek közé számíttatik. Austria s Franczia­­ország ugyan hallomás szerint újabban megkísérték a brit kormányt az észak-német nagyhatalom közös meghívására bírni, de lépésüknek sikere még eddig nem lett. Még Szardiniának az értekezlethez­ állása sincs szabályozva. 1813-ig államjog volt Európában,hogy a continens nagy érdekeiben csak a nagy­hatalmak határozzanak, a másodrangúak pedig csak aláren­delt kérdésekben léphessenek föl. Ezt mind Szárdi­­nia, midőn a szövetségbe lépett, mind D’Azegli­o, midőn teljhatalmazottá kineveztetett, jól tudták; a­mint azonban a részletekre került a dolog, D’ A­z­e­g­l­io úr a viszályból keletkező mindent kérdést Szárdiniát fölöttébb érdeklőnek tudott találni, s midőn igényei elutasíttattak, a képviselő-­­ségről leköszönt. Remélhetjük, hogy Cavourési Villamarina urak engedékenyebbek lesznek. Szardiniának annyiban már engedmény adatott, mi­szerint két egyén által lesz képviselve, egyszersmind­ meg van ígérve , hogy a hivatalos jegyzőkönyvek-­ ben alárendelt rangsokra nem lesz tekintet, így, hát csak meglesz az egyesség. Az austriai előterjesztvény Frank­furtban még nem tárgyaltatott, azonban bizonyos­ gyanánt jelentik, hogy gróf Bud­ cs. k. külügymi­­niszer úrnak a szövetségi székvárosban mutatása elegendő volt az egyesség létesíthetésére. Bis­­­marck-Schönhausen úr még a legutolsó na­­­pokban sem határozható el magát. Hogy mennyiben­ van összefüggés e határozatlanság, s annak követ-­­keztében a tárgyak testülésbeni (febr. 14-re kitü­­zött) fölvételének elhalasztása közt egyfelől s C­arl­loff grófnak és ez idő alatt Berlinbe váratása közt másfelől, nem feszegetjük; elég az hozzá, hogy ma már az ismeretes bajor közvetítvény módosí­tása alapján létrejött egyességről beszélnek, mely­­nél fogva a szövetségi határozatra már nem soká kellene várnunk. Gr. C­r­­­o­ff Párisba küldetését általában a csá­szár azon akarata határozott kifejezésének tekintj­tik, nem csak, hogy a béke megköttessék, hanem­ sz. Pest, február 20. ). Azon jelenségek közt, melyek a legutolsó napokban minden gondolkodó polgárnak nem csak teljes figyelmét méltán magukra vonták, hanem valódi örvendetes érzést is kelteni s fenntartani alkalmasak, tartozik kétségkívül pénzviszonyainknak ama gyors szilárdulása, mely az ezüst-agionak folytonos leszállásá­ban s a parthoz mindinkább közeledésében nyilatkozik annyira, mikép mit 1848 óta meg nem értünk, az már öt százlok­ra szállana le. E tény nem bírna oly nagy belső jelentőség­gel, ha az csak mulékony okokból eredő bör­zeingadozásoknak volna szintoly mulékony eredménye; annak fontossága abban áll, mi­szerint az mint okozat oly okok következmé­nye, melyekben úgy a közbirodalmi bel-, mint az egész európai állapotoknak belső tartósságot ígérő megszilárdulása nyilatkozik. Nem c­élunk itt részletesen fölsorolni amaz intézkedéseket, melyeket a birodalmi ügyek gyökeres rendbehozása végett egy ép oly lángeszű szakértéssel, mint következetes erélylyel működő finánczigazgatás foganatba vett; mi itt csak az utolsó f. é. febr. 7-diki legf. rendeletet emeljük ki, mely már raint­­egy gyümölcsét ízlelteti a birodalom népeivel azon finánczigazgatási fáradozások­nak. Ama rendelet, mely a hitelezőt fölhatal­mazza, hogy adott ezüstjéért papír helyett viszont ezüstöt kívánhasson vissza, ez által finánczállapotainknak s az azokat képviselő nemzeti banknak oly belső consolidáltságát hitelesíti, melynek többé az államhatalom ál­tal eddig gyakorlott gyámságra szüksége nincs s hogy közel az idő, midőn e gyámság teljes megszűnése az 1848 jun. 2. ótai forga­lomkényszer teljes eltörlésében megtörténen­­dik. Az államigazgatás ezen szilárd önbi­zalmának finánczállapotunk iránt, lehetlen vala mindenütt hasonló bizalmat elő nem idéznie és jótékony befolyását nem érez­tetnie. De e belső szilárdságbani önbizalommal karöltve jár ama csaknem meggyőződéssé vált remény, mely az európai viszonyoknak egy tartós béke által mihamarabb megszilár­dulására nézve általánosan uralkodik, s mely remény valósulása iránt mind e birodalom lakosai mind a continens többi népei oly megnyugtató garantiát találnak ama józan, következetes, igazságos és épen e tulajdonai által nem csak eddig fényes sikertől koszo­­ruzott, de e sikert maga számára jövőre is biztosító politikában, melyet a cs. k. kabinet az Europa pénzügyeire oly nyommasztólag és birodalmi fináncziánk megszilárdulására is gátlólag hatott keleti­ kérdésben eleitől fog­va követett, mely politika ma már azon pon­ton áll, hogy bemutassa a világnak, fárado­zásai dicső művéül azon békét, melyet milliók óhajtanak és fognak bőn üdvözleni. Tehát úgy a bel- mint külviszonyok ösz­­szeható, egymást támogató, állandóságot ígérő consolidatiójában találjuk az okokat, melyek ily jellemüknél fogva a közbizodalomra jóté­konyan hatva, a valutánk javulására tett in­tézkedéseket üdvösen gyümölcsöző hatásúvá teszik. E bizalomalapok utóbbika, a béke iránti hit talán egyelőre meghiúsulhat ugyan, vagy rövidebb hosszabb időre elhaladhat, de a bi­rodalmi pénzállapotok belső önálló consoli­­datióját többé meg nem akaszthatja; sőt inkább azon esetre, ha Európa békéjének kérdése még egyszer a havezmezőre vitetnék is, ama belső önállóság, melyre fináncziánk jutott, csak arra szolgálna, hogy a külállapotok birodal­munkra­ visszahatását, ha nem egészen is, de nagyrészben paralizálja. Pénzállapotaink ez örvendetes szilárdsá­gának eredménye már­is tapasztalható : a külföld bizalommal hozza érezpénz-öszvegeit piaczainkra, és az által könnyíti, gazdagítja a pénzforgalmat; az eddig holt kincsül zárak alatt évek óta rejtett arany és ezüst öszve­­gek, melyek az egész birodalomban bizo­nyára igen érzékeny hiányt okozó mennyi­ségre rúgtak, előtűnnek rejtekeikből, és megjelennek a pénzpiac­okon , hogy forgal­mukkal gyümölcsözzenek, és tetemesen járul­nak a pénzforgalmi arányok helyreállításához. . Ezen arány mindinkább érezhető lesz a pénz és áruk közt is, minek jótékony ha­tása az utolsó kunyhó lakosának csekély szükségletéig kiterjed , minden áruczikkre arányosan kiterjedő olcsóbbságet eszközöl­vén, azaz megszüntetvén azon ágrót, mely­lyel az eladó az ezüst és a papír forgalmi­jegyek közti értékkülönbség aránya szerint drágábban adó portékáját. Más szókkal a pénz és áru közt a valódi érték aránya áll helyre, melynek jótékonyságában adó és ve­vő, termesztő és fogyasztó egyformán része­sül, s melynek fölszámíthatlan hatása a nem­­zetgazdászatra általában, s minden egyes pol­gár anyagi jólléte megszilárdítására azon kö­rülményben fekszik, miszerint megszünteti a forgalomban az áruk árábani azon ingadozá­sokat, melyek az agro fennállásából természe­tesen következtek, s az adásvevésre nézve a biztos hasist s a termesztő és fogyasztóra nézve minden tájékozást lehetlenné tevén , a termelési és kereskedelmi viszonyokra álta­lában kártékony visszahatást gyakoroltak. E visszahatás megszünendik, s az áruk valódi értéke s azok ára közti arány változására ezentúl csak a készlet és szükséglet közti kü­lönböző viszony leend befolyással, a nagyobb keresettség fölebb rugtatván, a nagyobb ösz­­szehalmozottság mérsékelvén az árakat, és megfordítva. KÜLFÖLD. Harcztéri közlemények. Luders­tloktól, ki mint tudva van, Gorcsakofs­ág helyett a krimiai orosz sereg feletti parancs-

Next