Budapesti Hírlap, 1856. május (102-125. szám)

1856-05-28 / 122. szám

Pest. Szerda, Kiadó­hivatal van : Egyetem­ utczában, 2-ik szám alatt, földszint. BUDAPESTI HÍRLAP. a Megjelenik e lap, vasárnap is ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.Előfizetési díj: Vidékre: fél é­vre : 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: f­é­l év­r­e: 8 frt, évnegyedre : 4 frt. — A hirde­tések ötször halálozott sorának egyszeri be­iktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr számíttatik.— Egyes szám 20 pkr. A „Budapesti Hírlap Szerkesztői iroda : Egyetem utcza 2*ife sz. a. i-sö emeleten. előfizetési ára: Budapesten évnegyedre 4 pft. '*» — . 5 — 10 — lul irt kiadóhiva­falévre Vidéken évnegyedre . . félévre............ Pesten előfizethetni a tálában. (Egyetemi utcza 2-ik sz. a takarék­­pénztár-.­pületben), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmente­sen beküldetése kéretik. Emich Gusztáv, a „Budapesti Hírlap“ kiadója. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-nteza, 2-dik szám, földszint, vidéken minden es. kir. postahivatalnál. Elfifiza­­tést tartalmazd levelek a pzím, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. HIVATALOS RÉSZ: Pest városa . Felségeik egybekelése alkalmá­val, egy városi szegények háza építésének elhatáro­zásán s számos jótékonysági tényeken kivül egy a legmagasb egybekelést ábrázoló, ezüst vertművü áb­ralap (Tableau) készítését is elhatározta, mely azon­ban, az azzal eredetileg megbízott művész közbejött megbetegedése miatt csak a legutóbbi időben készít­tethetett el. A városi magistratus­a végett intézett kérésére Főherczeg Kormányzó ur ő császári Fensége ez ábralapot utólagosan s a legmagasb helybenhagyás­nak előbb történt megnyerése után, Pest városa ne­vében Császár Ő Felségének átnyújtó. ő Felsége azt legkegyesebben elfogadni és f. hó 20-n kelt legmagasb kéziratával legkegyelmesebben rendelni méltóztatott, hogy Pest városa lakosainak mind azért, mind az ezen esemény alkalmával általá­ban tanúsított hit alattvalói érzületért a legmagasb különös tetszés tudomásukra juttassák. A cs. k. Apostoli Felsége f. é. máj. 9-iki legfelsőbb elhatározása által legkegyelmesebben meg­engedni méltóztatott, hogy B­a­­­z­á­t­h György csász. tanácsos a pápai sz. Gergely-rend középkeresztjét, és C­a­t­i­n­e­tt­­ Károly lovag az észtes herczegi sas­rend kis keresztjét a rend szabályaihoz képest elfogad­hassa és viselhesse. A belügyminiszer egyetértésben az igazságügymi­­niszerrel E­r­n­y­e­i István és T­om­c­s­á­n­y­i Mó­ricz szolgabirósági tellnokokat szolgabirósági segé­dekké a vegyes szolgabirósági hivataloknál Magyar­­országban kinevezte. Az igazságügyminiszer Frey Móricz rimaszombati megyetörvényszéki tanácsost országos törvényszéki tanácsossá, egyszersmind államügyészszé a kassai országos törvényszéknél kinevezte. Az igazságügyminiszer Baussnern József nagy­váradi orsz. törvényszéki tanácstitkárt és államügyészi helyettest, és Formanek Károly károlyfehérvári kerületi törvényszéki tanácstitkárt, megyetörvény­­széki tanácsosokká az aradi megyetörvényszéknél ki­nevezte. Az igazságügyminiszer b. Ricci Lipót veszprémi megyetörvényszéki tanácstitkárt és államügyészi he­lyettest, és D­o­m­s­i­c­s Lajos, szekszárdi megyetörv. tanácstitkárt, megyetörvényszéki tanácsosokká a szekszárdi megyetörvényszéknél kinevezte. Az igazságügyminister Dr. Helm József lovag, jperjesi orsz. főtörv. tanácstitkárt, és J­a­n­s­a János, eperjesi orsz. főtörvényszéki titkárt és főállamügyé­­szi helyettest, megyetörvényszéki eperjesi megyetörvényszéknél kinevezte. tanácsosokká az Az igazságügyminister Andrássovics Albert figyelőt ideiglenes törvényszéki segéddé a sopronyi orsz. törvényszéknél kinevezte. Az igazságügyminister Vogel Istvánt, a pesti orsz. főtörvényszék figyelőjét ideiglenes törvény­széki segéddé az aradi megyei törvényszéknél kine­vezte. A­z a­p­ri igazságügyi ministeriumnak 1856 21.kelt rendelete, a­ melylyel a pesti városilag kiküldött három járásbíróságnál a büntető- és polgári törvényhatóságnak egymástóli elválasztása rendel­tetik. A magyarországi bírói hatóságok szerkezete tár­gyában 1833. január 10. kelt legfelsőbb határozatok (birodalmi törvény lap 9. sz.) 6. §-ra, s Magyaror­szág politikai és törvénykezési szervezete iránt 1854. ápril 6. kelt ministeri rendelet (bírod. törv. lap 80. *) Bir. törvl. 1856. apr. 30-i X.Y1II* db. 64. sz. Í22. 8Z. Májas 28.181 sz.) 8. §-ra vonatkozólag, az ügymenetel könnyítése s egyszerűsítése tekintetéből, a pesti városilag ki­küldött három járásbíróság számára az 1853. decem­ber 22. kelt 20,699. sz. igazságügyi ministeri kibo­­csátványnyal elrendelt ügyfelosztás részletes megvál­toztatásával, Pesten egy külön városilag kiküldött járásbíróságnak, mint kihágási esetekben a büntető bíróságnak Pest városa s külvárosai egész járási te­rülete számára, továbbá a városilag kiküldött járás­bíróságokat a fennálló törvényhatósági határozatok értelmében illető polgári jogügyletekben­ törvényha­tóság gyakorlása végett két, városilag kiküldött já­rásbíróságnak, még pedig egynek a belváros, Lipót- és Ferenczváros számára, s egy másodiknak a Teréz- és Józsefváros számára leendő felállítása, oly hozzá­adással rendeltetik el, miszerint ezen uj határozat 1856. július 1-én lépene hatályba. Ezen időponttól fogva tehát: 1) Minden kihágási ügyek, a jelenleg Pesten fenn­álló városilag kiküldött járásbíróságoktól, a büntető ügyekbeni városilag kiküldött uj járásbíróságra fog­nak szállani; 2) A jelenlegi József- és Ferenczvárosi városilag kiküldött járásbíróság feloszlattatik, s polgári ügyei, a mennyiben a Józsefvárost illetik, a terézvárosi vá­­rosilag kiküldött járásbiróságra, a mennyiben pedig a Ferenczvárost illetik, a belvárosi városilag kiküldött járásbíróságra szállanak, mely két bíróság jövőre „pestbelvárosi, továbbá lipót- és ferenczvárosi váro­silag kiküldött járásbíróság,“ és „pest-teréz és jó­zsefvárosi viselend. városilag kiküldött járásbíróság“ nevet Báró Krauss s. k. A kassai cs. k. országos pénzügyigazgatóság E­n­­g­e­­­h­a­r­t Károly, cs. kir. nyug. hadirnokot Kassán, Paduk Rudolf cs. kir. megyei írnokot Szathmárott, B­e­r­e­n­s Rudolf szolgabirósági írnokot Ráhon , Krinner Ferencz cs. k. pénzügyőrségi vizsgálót, Koschetnik Ferencz adóhivatali segédet Magyar Brodban, Od L­ow­i­ck­­ Miklós adóhivatali gyakor­nokot adóhivatali tisztekké, továbbá P­e­t­e­r­d­i Antal pénzügyőrségi főfelügyelőt, K­ü­r­b­e­k Károly pénz­ügyőrségi főfelügyelőt, Albrecht Károly nyng. pénzügyőrségi főfelügyelőt, Dietrich Lajos cs. k. bányafelügyelőt, L­a­u­d­er Rudolf pénzügyőrségi fő­felügyelőt, L­i­n­e­r­t József pénztárhivatali és Szi­­d­e­t­s­k­y János adóhivatali szolgát, S­c­h­u­s­t­ek An­tal Wasa 60. gy. sorezrediőrmestert és Bauer An­­tal és H­a­n­z­é­l­y János hivatali napdijasokat, végül Chechmanek Antal adóhivatali gyakornokot III. oszt. adóhivatali segédekké kinevezte. Kassa, máj. 14. 1856. előleges állomásán , u. m. Letenye helységében végképeni megmaradását megengedte. Mi is ezennel közhirré tétetik. Kelt Sopronban május 18. 1856. Báró A­m­b­r­ó­z­y Lajos cs. k. helytartósági alelnök A kassai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osz­tály a kassai cs. k. orsz. fiókpénztárnál ideiglenes hivataltisztekké és pedig II. osztályúvá E­i­s­e­n­b­e­r­­g­e­r Eduardot, a salzburgi cs. k. országos főpénztár pénztári hivataltisztjét, és III. osztályúvá Csu­ch­o­w­s­k­i Jánost, a lembergi cs. k. orsz. főpénztár segédjét, azután F­e­n­t­z­­ Antalt, a kassai cs.k.orsz. fiókpénztár segédjét, továbbá I. osztályú ideigl. járul­­nokokká Break Menyhértet, az olmützi cs. k. gyűjtőpénztár napdijasát, és F­­­a­­­a Vinczét, a prá­gai cs. k. orsz. főpénztár hivatali gyakornokát, végre végleges III. oszt.járulnokká Raffinsky Eduardot, a munkácsi cs. k. pénzügyi járási igazgatóság irodai segédét kinevezte. Kassa, május 20. 1856. Az esztergomi és tatai izraelita cultus-községek szegény, jóviseletü izraelita tanitóhivatali növendékek kiművelésére 3 egymásután következő éven át külön­­külön évenkinti 30 pftnyi ösztöndíjat tűztek ki. Továbbá a tatai izraelita tanoda-barátoktól ugyane czélra 30 pft folyt be, mi a teljes elismerés nyilvá­nítása mellett ezennel köztudomásra hozatik. Buda, máj. 18. 1856. A cs. k. helytartósági osztálytól. Miután a szegedi izraelita cultusközség község tanodáját nem csak négy fiú- és három leány­ osz­­tálylyal s a szükséges eszközökkel, hanem egyszers­mind képes tanítók és tanítónőkkel is ellátta, és ez intézet kezességet nyújt, hogy a kitűzött feladatnak teljesen meg fog felelni, ennélfogva a magas csa­k közoktatási ministerium 1855. mart. 23—ki 1878. sz.a.kibocsátványa értelmében ezennel nyilvános főta­nodévá emeltetik. E mellett a cultus—elöljáró L­ö­w Lipót főrabbinak és világi felügyelő dr. Singer Vilmosnak, vala­mint az összes községi képviselőknek az ez intézetre fordított dicséretes, gondolkodásukért teljes elismerés fejeztetik ki. Buda, máj. 19. 1856. A cs. k. helytartósági osztálytól. A cs. kir. belügyiministerium f. é. április 10-ről 8195/270. sz. alatt kelt rendeleténél fogva egyetér­­tőleg a magas igazság-és pénzügyi ministeriummal zalamegyébeni Bánók - Sz. -Györgyi járásra nézve­­ fennálló cs. kir. vegyes szolgabirói hivatalnak eddig. NEMHIVATALOS RÉSZ. . 27. A dunai fejedelemsé­gest, máj NI. (Politikai szemle.) gekben létező cs. k. csapatok hazájokba visszain­dultak. A feladat, melyet ott több éven át megol­­daniok kellen ép oly nehéz mint kényes volt. A feje­delemségek a keleti krízis kiütése után ellentétes irányok, részben heves, szenvedélyes izgatások színhelyévé lőnek. Nem csak arról volt szó, e tar­tományokat a belnyugtalanságoktól, viszonyaiknak mindinkább terjedő felbomlásától megóvni, hanem további káros következéseket is megelőzni, melye­ket azok desorganisatiója az európai viszonyokra általában maga után fogott vonni. A csapatok — így nyilatkozik a „W. Z.“ — melyek ily körülmé­nyek közt szálták meg a fejedelemségeket, ott lé­tük egész ideje alatt megérték a császári sereg öröklött tulajdonát képező rendíthetlen fegyelem jóhírét. A fáradatlan pártszellem által táplált for­rongással, a részakaratú és szennyes gyanúsítások­kal szemben, melyek nem egyszer találtak utat a nyilvános lapokba, a nehézségekkel és megtáma­dásokkal szemben, melyeket egy idegen ország megszállása kikerülhetlenül hoz magával, a császári csapatoknak csak egy czél lebegett szemük előtt: kötelességeik hűt teljesítése, a szolgálaton kívül megelőző, jóakaró magaviselet által zászlósok, nagy hazájok, császári hadi uruk becsületét megőrizni. z előfordult vétségek egészen egyéniek voltak, s azon szigorú és gyors fenyíték érte azokat, mely az austriai büntetőhatóságot kitünteti, s ezen egé­szen magánosan előfordult esetek mellett a csá­szári megszálló csapatok jó és becsületteljes szel­leme nagyban és egészben csak még dicséretesben kitűnik. Császár Ő Felsége legkegyelmesb kézirata s napiparancsa, melyet tegnapi számunk hivatalos rovata közlött, a kivonuló cs. csapatok és ezérük iránt azokban kifejezett legmagasb mél­tánylás és elismerésnél fogva bizonyára hálás visz hangra találandnak minden austriaiak szivében, kik megszokták a birodalom becsületét és hatalmi állá­sát, a császári sereg ereje és fegyelmére támasz­kodva, saját jóllétük legfőbb biztosítékául te­kinteni. Az ápril 15-ei szerződés úgy tekintessék-e, mint dec. 2-dikinak kiegészítője, tehát olyan, mely csak a keleti kérdésre vonatkozik, vagy pedig mint mart. 30-diki szerződés eredménye s mintegy nyugati szentszövetség okirata? E kérdésekkel foglalkoznak a „J. des Déb.“ a „Constitutionnel“ és a „Pays“ legújabban. Az első azt erősíti, hogy az ápril 15-diki szerződés mindazon kérdéseket magában foglalja melyek az európai öszhangzatot megzavarhatnák. Ellenben a „Constit.“ azt a mart. 30-i békekötvény szükséges kiegészítőjének tekint­­e, form­a szerint tagadja, hogy az az olasz kérdésre alkalmaztathatnék. A „Débats“ hosszú czikke m­ár második e tárgyban s okoskodása folytában a szer­ződés szükségképi következményéül Angol-, Fran­­cziaország és Austriának az olasz kérdésbeni teljes egyetértését állítja föl. Czikkiró szerint a pápától eredt azon gondolat, hogy az összes olasz fejedel­mek congressusra gyűljenek Rómába, a különböző olasz államokba behozandó reformokról tanácsko­zás végett s az állítja, miszerint e congressusban Anglia nem fog részt venni, mi megerősíti Angliá­nak az olasz kérdésbeni semleges magatartása iránt kimondott nézetünket. A „Pays“ is az april 15-iki szerződéssel foglal­­kozik, de míg a „J. des D.“ azt Orosz-­s Porosz­­­ország ellen irányzottnak tünteti föl, elő például föl­hozván az 1815. febr. 3-iki titkos szerződést, a „Pays“ annak megmutatását tűzte feladatául, hogy az april 15-iki szerződés semmikép nincs Oroszor­szág ellen intézve. „Ha szabad egész gondolatunkat megmondani, nekünk úgy tetszik, hogy Franczia­, Angolország s Austria ez alkalommal saját maguk túlmehetése ellen szövetkeztek“ — így mond a „Pays.“ Mig alább megjegyzi, hogy az ápril 15-iki szövetség a keleti kérdésre s Törökország érdekeire szorítkozik csak, de nem tartozik azon általános kötések közé, melyek az aláíró hatalmak politikáját minden kérdésre nézve solidarizálják; ez külön és határozott érdek szempontjából kötött egyesség, melynek körén kívül a szövetkezett államok min­­denike megtartja saját cselekvési szabadságát, s föltétlen vélemény- s nézet­ függetlenségét minden az európai kormányok viszonyait, jövőjét és súly­­egyenét érdeklő kérdésben. Mind a lapnézeteket, a szóban levő szerződés horderejéről közelebb közlött czikkek után, elégnek tartjuk megemlíteni. A franczia udvar még folyvást érezteti hide­­gét Belgiummal; legalább franczia lapok erői hogy a belga követ a császár minden ünnepélyt rendszeresen kizárólik, melyekre, hogy a­z még feltűnőbb legyen, az alárendelt követségi is meghivatnak. Boszniából a hathumájum kihirdetésének tájáróli első tudósítások nem kedvezők. A me­míta bosnyákok elégedetlensége, az ozmán hat passiv ellenállása, az izlam­ e bíróságok csak­ nyílt ellenszegülése, a rájáknak reményeikben tódása — ezekbe foglalhatók fővonásai a bel másnak, melyet a hat Boszniában tön. Annak mély keresztülvitele ott is oly szigort kíván mely az uralkodó ellenszegülési hajlamokat erős legyen elnyomni, a helyett hogy csak­­ szebbé ingerelné­ Solothurn kanton számára az alkotmányra egy új, az eddigivel merőben ellentétes alkotó rendszert készített, mely a legszélebb demokrat­­ákon nyugszik; hogy a nép politikai emészti szerei megbizondják-e oly kiterjedt jogok élv­zetét, a­nélkül hogy a túlterhelés azokat­­ rontaná, e kérdésre, félő, hogy a jövő nos nem­mel fog felelni. Legalább a kanto sokan osztoznak ez aggodalomban. A nép veti gal bit minden törvény, valamint a kantonit minden határozata ellen; kormánytanácsosok i­lamhivatalnokok a kantontanácsból kizárvák;­ráshivatalokra a járás tűz ki jelölteket; a közi az elöljárókat és tanítókat maguk nevezik . Elég ennyi, hogy meggyőződjék az ember, mi solothurni nép ismeretes „kedélyes nyugodtsá­ból s példaszóvá lett „classicus nyugalmá“-hi­temes adag fog kivántatni, ily magától kormá­násnak csak valamennyire is lehetségessé tétel valóban e nép józan értelme és tapintatánál adhatná fényesebb jelét, mint ha az egész ur­­­mánytervet azon szerény meggyőződésből, hol maga is sokallja, a június 1-jén történő vazáskor elvetné. IiOSOIKcz, máj. Általában ugyan az egész Nógrádot őr­­lölte el főnökének K­a­p­y Ede urnák kebléb szerencsés megérkezése; de különösen kifejt örömet Losoncz városa, a midőn e f.­hő 19—1 tett minden egyházat s testületet képviselő ki­ség által üdvözletét s szerencsekivonalait kit azon férfiúnak, kit fölülről mint alulról az­­ szív legszebb és leggyöngédebb virága, a kö­­löm karol fel. Az általános tűzvész után­i gyászemlékű romaiból oly hihetetlen gyorsa, mint kis új Philadelphia kiemelkedett város a hat év alatt ellenmondhatlanul bebizonyító életrevalóságát, mind loyális magaviseletét, örvendeni lehet tehát annak, ha azok, kik , ügyek vezetésével megbizvák, egy városnak tűnő tulajdonait elismerni s méltányolni tudja irdatlan buzdító örömül szolgált ezen a ror uj életre támadott városnak azon biztatás, főnök ur ő nagysága nyújtott, hogy a vasút­­ Losonsz városa határába vezettetik föl, s­z alföldet a bányavárosokkal összekötő köz már fekvésénél fogvást is a kereskedésnél jágos telephelye leend, s igy belőle egykor débén virágzó kereskedőváros lesz. Adja hogy uj főnök ur ő nagyságának, mint égi mind az ipoly-sajóvölgyi vasuttársulat alem­i hatásdus közreműködését mielőbb siker és­­ lés kövesse, s a terhesen látogatott és soka vedett város lakosainak szivükben mint évkl­ben nevét örökítse. A gyár, a kézipar, a kereskedés ujraéle kivül a nevelési és oktatási intézetek azok, Losonczra szebb jövőt deríthetnek. Itt mir­előtt fölemlítendő az 1675-dik év óta mini­­­sium virágzó ref. főiskola. A tűz után csa felépült az új iskolai épület emelettel, kön, és hét tanteremmel. Mint nyolcz osztályú tanintézet állott fönn ez ideig. És ámbár a­­ szerre vonatkozólag, az államgymnasiumok jára, a magas kormány által kiadott szervet (Organisations-Entwurf) szerint még 1852 átalakítva jön , mégis, hogy mindeddig nyi­sági joggal föl nem ruháztathatott, annak­­ égés által okozott vesztéseken kivül a vár jövedelmeiből ezelőtt kétszáz évvel az iskol telt alapítványoknak három év óta már ki a tásában keresendő. Azonban feléledt a bi­mény, hogy ezen, reform, eldödők által teli emlékezetét haladó idők óta élvezett, és gyakorlat­i haszonvétellé vált alapítványok folyamatba indítására nézve fennállott­al mint jólértesült és biztos kútfő után ha mondjuk, a közoktatás és művelődés szent­jében nem sokára elhárítva leendnek, s­i­nosság a pozsoni cs. k. magas helytartói részben tett felhívása folytán eléretik, a m 23.

Next