Budapesti Hírlap, 1856. május (102-125. szám)
1856-05-28 / 122. szám
Pest. Szerda, Kiadóhivatal van : Egyetem utczában, 2-ik szám alatt, földszint. BUDAPESTI HÍRLAP. a Megjelenik e lap, vasárnap is ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.Előfizetési díj: Vidékre: fél évre : 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: fél évre: 8 frt, évnegyedre : 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr számíttatik.— Egyes szám 20 pkr. A „Budapesti Hírlap Szerkesztői iroda : Egyetem utcza 2*ife sz. a. i-sö emeleten. előfizetési ára: Budapesten évnegyedre 4 pft. '*» — . 5 — 10 — lul irt kiadóhivafalévre Vidéken évnegyedre . . félévre............ Pesten előfizethetni a tálában. (Egyetemi utcza 2-ik sz. a takarékpénztár-.pületben), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmentesen beküldetése kéretik. Emich Gusztáv, a „Budapesti Hírlap“ kiadója. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-nteza, 2-dik szám, földszint, vidéken minden es. kir. postahivatalnál. Elfifizatést tartalmazd levelek a pzím, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. HIVATALOS RÉSZ: Pest városa . Felségeik egybekelése alkalmával, egy városi szegények háza építésének elhatározásán s számos jótékonysági tényeken kivül egy a legmagasb egybekelést ábrázoló, ezüst vertművü ábralap (Tableau) készítését is elhatározta, mely azonban, az azzal eredetileg megbízott művész közbejött megbetegedése miatt csak a legutóbbi időben készíttethetett el. A városi magistratusa végett intézett kérésére Főherczeg Kormányzó ur ő császári Fensége ez ábralapot utólagosan s a legmagasb helybenhagyásnak előbb történt megnyerése után, Pest városa nevében Császár Ő Felségének átnyújtó. ő Felsége azt legkegyesebben elfogadni és f. hó 20-n kelt legmagasb kéziratával legkegyelmesebben rendelni méltóztatott, hogy Pest városa lakosainak mind azért, mind az ezen esemény alkalmával általában tanúsított hit alattvalói érzületért a legmagasb különös tetszés tudomásukra juttassák. A cs. k. Apostoli Felsége f. é. máj. 9-iki legfelsőbb elhatározása által legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy Bazáth György csász. tanácsos a pápai sz. Gergely-rend középkeresztjét, és Catinett Károly lovag az észtes herczegi sasrend kis keresztjét a rend szabályaihoz képest elfogadhassa és viselhesse. A belügyminiszer egyetértésben az igazságügyminiszerrel Ernyei István és Tomcsányi Móricz szolgabirósági tellnokokat szolgabirósági segédekké a vegyes szolgabirósági hivataloknál Magyarországban kinevezte. Az igazságügyminiszer Frey Móricz rimaszombati megyetörvényszéki tanácsost országos törvényszéki tanácsossá, egyszersmind államügyészszé a kassai országos törvényszéknél kinevezte. Az igazságügyminiszer Baussnern József nagyváradi orsz. törvényszéki tanácstitkárt és államügyészi helyettest, és Formanek Károly károlyfehérvári kerületi törvényszéki tanácstitkárt, megyetörvényszéki tanácsosokká az aradi megyetörvényszéknél kinevezte. Az igazságügyminiszer b. Ricci Lipót veszprémi megyetörvényszéki tanácstitkárt és államügyészi helyettest, és Domsics Lajos, szekszárdi megyetörv. tanácstitkárt, megyetörvényszéki tanácsosokká a szekszárdi megyetörvényszéknél kinevezte. Az igazságügyminister Dr. Helm József lovag, jperjesi orsz. főtörv. tanácstitkárt, és Jansa János, eperjesi orsz. főtörvényszéki titkárt és főállamügyészi helyettest, megyetörvényszéki eperjesi megyetörvényszéknél kinevezte. tanácsosokká az Az igazságügyminister Andrássovics Albert figyelőt ideiglenes törvényszéki segéddé a sopronyi orsz. törvényszéknél kinevezte. Az igazságügyminister Vogel Istvánt, a pesti orsz. főtörvényszék figyelőjét ideiglenes törvényszéki segéddé az aradi megyei törvényszéknél kinevezte. Az apri igazságügyi ministeriumnak 1856 21.kelt rendelete, a melylyel a pesti városilag kiküldött három járásbíróságnál a büntető- és polgári törvényhatóságnak egymástóli elválasztása rendeltetik. A magyarországi bírói hatóságok szerkezete tárgyában 1833. január 10. kelt legfelsőbb határozatok (birodalmi törvény lap 9. sz.) 6. §-ra, s Magyarország politikai és törvénykezési szervezete iránt 1854. ápril 6. kelt ministeri rendelet (bírod. törv. lap 80. *) Bir. törvl. 1856. apr. 30-i X.Y1II* db. 64. sz. Í22. 8Z. Májas 28.181 sz.) 8. §-ra vonatkozólag, az ügymenetel könnyítése s egyszerűsítése tekintetéből, a pesti városilag kiküldött három járásbíróság számára az 1853. december 22. kelt 20,699. sz. igazságügyi ministeri kibocsátványnyal elrendelt ügyfelosztás részletes megváltoztatásával, Pesten egy külön városilag kiküldött járásbíróságnak, mint kihágási esetekben a büntető bíróságnak Pest városa s külvárosai egész járási területe számára, továbbá a városilag kiküldött járásbíróságokat a fennálló törvényhatósági határozatok értelmében illető polgári jogügyletekben törvényhatóság gyakorlása végett két, városilag kiküldött járásbíróságnak, még pedig egynek a belváros, Lipót- és Ferenczváros számára, s egy másodiknak a Teréz- és Józsefváros számára leendő felállítása, oly hozzáadással rendeltetik el, miszerint ezen uj határozat 1856. július 1-én lépene hatályba. Ezen időponttól fogva tehát: 1) Minden kihágási ügyek, a jelenleg Pesten fennálló városilag kiküldött járásbíróságoktól, a büntető ügyekbeni városilag kiküldött uj járásbíróságra fognak szállani; 2) A jelenlegi József- és Ferenczvárosi városilag kiküldött járásbíróság feloszlattatik, s polgári ügyei, a mennyiben a Józsefvárost illetik, a terézvárosi városilag kiküldött járásbiróságra, a mennyiben pedig a Ferenczvárost illetik, a belvárosi városilag kiküldött járásbíróságra szállanak, mely két bíróság jövőre „pestbelvárosi, továbbá lipót- és ferenczvárosi városilag kiküldött járásbíróság,“ és „pest-teréz és józsefvárosi viselend. városilag kiküldött járásbíróság“ nevet Báró Krauss s. k. A kassai cs. k. országos pénzügyigazgatóság Engehart Károly, cs. kir. nyug. hadirnokot Kassán, Paduk Rudolf cs. kir. megyei írnokot Szathmárott, Berens Rudolf szolgabirósági írnokot Ráhon , Krinner Ferencz cs. k. pénzügyőrségi vizsgálót, Koschetnik Ferencz adóhivatali segédet Magyar Brodban, Od Lowick Miklós adóhivatali gyakornokot adóhivatali tisztekké, továbbá Peterdi Antal pénzügyőrségi főfelügyelőt, Kürbek Károly pénzügyőrségi főfelügyelőt, Albrecht Károly nyng. pénzügyőrségi főfelügyelőt, Dietrich Lajos cs. k. bányafelügyelőt, Lauder Rudolf pénzügyőrségi főfelügyelőt, Linert József pénztárhivatali és Szidetsky János adóhivatali szolgát, Schustek Antal Wasa 60. gy. sorezrediőrmestert és Bauer Antal és Hanzély János hivatali napdijasokat, végül Chechmanek Antal adóhivatali gyakornokot III. oszt. adóhivatali segédekké kinevezte. Kassa, máj. 14. 1856. előleges állomásán , u. m. Letenye helységében végképeni megmaradását megengedte. Mi is ezennel közhirré tétetik. Kelt Sopronban május 18. 1856. Báró Ambrózy Lajos cs. k. helytartósági alelnök A kassai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály a kassai cs. k. orsz. fiókpénztárnál ideiglenes hivataltisztekké és pedig II. osztályúvá Eisenberger Eduardot, a salzburgi cs. k. országos főpénztár pénztári hivataltisztjét, és III. osztályúvá Csuchowski Jánost, a lembergi cs. k. orsz. főpénztár segédjét, azután Fentz Antalt, a kassai cs.k.orsz. fiókpénztár segédjét, továbbá I. osztályú ideigl. járulnokokká Break Menyhértet, az olmützi cs. k. gyűjtőpénztár napdijasát, és Faa Vinczét, a prágai cs. k. orsz. főpénztár hivatali gyakornokát, végre végleges III. oszt.járulnokká Raffinsky Eduardot, a munkácsi cs. k. pénzügyi járási igazgatóság irodai segédét kinevezte. Kassa, május 20. 1856. Az esztergomi és tatai izraelita cultus-községek szegény, jóviseletü izraelita tanitóhivatali növendékek kiművelésére 3 egymásután következő éven át különkülön évenkinti 30 pftnyi ösztöndíjat tűztek ki. Továbbá a tatai izraelita tanoda-barátoktól ugyane czélra 30 pft folyt be, mi a teljes elismerés nyilvánítása mellett ezennel köztudomásra hozatik. Buda, máj. 18. 1856. A cs. k. helytartósági osztálytól. Miután a szegedi izraelita cultusközség község tanodáját nem csak négy fiú- és három leány osztálylyal s a szükséges eszközökkel, hanem egyszersmind képes tanítók és tanítónőkkel is ellátta, és ez intézet kezességet nyújt, hogy a kitűzött feladatnak teljesen meg fog felelni, ennélfogva a magas csak közoktatási ministerium 1855. mart. 23—ki 1878. sz.a.kibocsátványa értelmében ezennel nyilvános főtanodévá emeltetik. E mellett a cultus—elöljáró Löw Lipót főrabbinak és világi felügyelő dr. Singer Vilmosnak, valamint az összes községi képviselőknek az ez intézetre fordított dicséretes, gondolkodásukért teljes elismerés fejeztetik ki. Buda, máj. 19. 1856. A cs. k. helytartósági osztálytól. A cs. kir. belügyiministerium f. é. április 10-ről 8195/270. sz. alatt kelt rendeleténél fogva egyetértőleg a magas igazság-és pénzügyi ministeriummal zalamegyébeni Bánók - Sz. -Györgyi járásra nézve fennálló cs. kir. vegyes szolgabirói hivatalnak eddig. NEMHIVATALOS RÉSZ. . 27. A dunai fejedelemségest, máj NI. (Politikai szemle.) gekben létező cs. k. csapatok hazájokba visszaindultak. A feladat, melyet ott több éven át megoldaniok kellen ép oly nehéz mint kényes volt. A fejedelemségek a keleti krízis kiütése után ellentétes irányok, részben heves, szenvedélyes izgatások színhelyévé lőnek. Nem csak arról volt szó, e tartományokat a belnyugtalanságoktól, viszonyaiknak mindinkább terjedő felbomlásától megóvni, hanem további káros következéseket is megelőzni, melyeket azok desorganisatiója az európai viszonyokra általában maga után fogott vonni. A csapatok — így nyilatkozik a „W. Z.“ — melyek ily körülmények közt szálták meg a fejedelemségeket, ott létük egész ideje alatt megérték a császári sereg öröklött tulajdonát képező rendíthetlen fegyelem jóhírét. A fáradatlan pártszellem által táplált forrongással, a részakaratú és szennyes gyanúsításokkal szemben, melyek nem egyszer találtak utat a nyilvános lapokba, a nehézségekkel és megtámadásokkal szemben, melyeket egy idegen ország megszállása kikerülhetlenül hoz magával, a császári csapatoknak csak egy czél lebegett szemük előtt: kötelességeik hűt teljesítése, a szolgálaton kívül megelőző, jóakaró magaviselet által zászlósok, nagy hazájok, császári hadi uruk becsületét megőrizni. z előfordult vétségek egészen egyéniek voltak, s azon szigorú és gyors fenyíték érte azokat, mely az austriai büntetőhatóságot kitünteti, s ezen egészen magánosan előfordult esetek mellett a császári megszálló csapatok jó és becsületteljes szelleme nagyban és egészben csak még dicséretesben kitűnik. Császár Ő Felsége legkegyelmesb kézirata s napiparancsa, melyet tegnapi számunk hivatalos rovata közlött, a kivonuló cs. csapatok és ezérük iránt azokban kifejezett legmagasb méltánylás és elismerésnél fogva bizonyára hálás visz hangra találandnak minden austriaiak szivében, kik megszokták a birodalom becsületét és hatalmi állását, a császári sereg ereje és fegyelmére támaszkodva, saját jóllétük legfőbb biztosítékául tekinteni. Az ápril 15-ei szerződés úgy tekintessék-e, mint dec. 2-dikinak kiegészítője, tehát olyan, mely csak a keleti kérdésre vonatkozik, vagy pedig mint mart. 30-diki szerződés eredménye s mintegy nyugati szentszövetség okirata? E kérdésekkel foglalkoznak a „J. des Déb.“ a „Constitutionnel“ és a „Pays“ legújabban. Az első azt erősíti, hogy az ápril 15-diki szerződés mindazon kérdéseket magában foglalja melyek az európai öszhangzatot megzavarhatnák. Ellenben a „Constit.“ azt a mart. 30-i békekötvény szükséges kiegészítőjének tekinte, forma szerint tagadja, hogy az az olasz kérdésre alkalmaztathatnék. A „Débats“ hosszú czikke már második e tárgyban s okoskodása folytában a szerződés szükségképi következményéül Angol-, Francziaország és Austriának az olasz kérdésbeni teljes egyetértését állítja föl. Czikkiró szerint a pápától eredt azon gondolat, hogy az összes olasz fejedelmek congressusra gyűljenek Rómába, a különböző olasz államokba behozandó reformokról tanácskozás végett s az állítja, miszerint e congressusban Anglia nem fog részt venni, mi megerősíti Angliának az olasz kérdésbeni semleges magatartása iránt kimondott nézetünket. A „Pays“ is az april 15-iki szerződéssel foglalkozik, de míg a „J. des D.“ azt Orosz-s Poroszország ellen irányzottnak tünteti föl, elő például fölhozván az 1815. febr. 3-iki titkos szerződést, a „Pays“ annak megmutatását tűzte feladatául, hogy az april 15-iki szerződés semmikép nincs Oroszország ellen intézve. „Ha szabad egész gondolatunkat megmondani, nekünk úgy tetszik, hogy Franczia, Angolország s Austria ez alkalommal saját maguk túlmehetése ellen szövetkeztek“ — így mond a „Pays.“ Mig alább megjegyzi, hogy az ápril 15-iki szövetség a keleti kérdésre s Törökország érdekeire szorítkozik csak, de nem tartozik azon általános kötések közé, melyek az aláíró hatalmak politikáját minden kérdésre nézve solidarizálják; ez külön és határozott érdek szempontjából kötött egyesség, melynek körén kívül a szövetkezett államok mindenike megtartja saját cselekvési szabadságát, s föltétlen vélemény- s nézet függetlenségét minden az európai kormányok viszonyait, jövőjét és súlyegyenét érdeklő kérdésben. Mind a lapnézeteket, a szóban levő szerződés horderejéről közelebb közlött czikkek után, elégnek tartjuk megemlíteni. A franczia udvar még folyvást érezteti hidegét Belgiummal; legalább franczia lapok erői hogy a belga követ a császár minden ünnepélyt rendszeresen kizárólik, melyekre, hogy az még feltűnőbb legyen, az alárendelt követségi is meghivatnak. Boszniából a hathumájum kihirdetésének tájáróli első tudósítások nem kedvezők. A memíta bosnyákok elégedetlensége, az ozmán hat passiv ellenállása, az izlam e bíróságok csak nyílt ellenszegülése, a rájáknak reményeikben tódása — ezekbe foglalhatók fővonásai a bel másnak, melyet a hat Boszniában tön. Annak mély keresztülvitele ott is oly szigort kíván mely az uralkodó ellenszegülési hajlamokat erős legyen elnyomni, a helyett hogy csak szebbé ingerelné Solothurn kanton számára az alkotmányra egy új, az eddigivel merőben ellentétes alkotó rendszert készített, mely a legszélebb demokratákon nyugszik; hogy a nép politikai emészti szerei megbizondják-e oly kiterjedt jogok élvzetét, anélkül hogy a túlterhelés azokat rontaná, e kérdésre, félő, hogy a jövő nos nemmel fog felelni. Legalább a kanto sokan osztoznak ez aggodalomban. A nép veti gal bit minden törvény, valamint a kantonit minden határozata ellen; kormánytanácsosok ilamhivatalnokok a kantontanácsból kizárvák;ráshivatalokra a járás tűz ki jelölteket; a közi az elöljárókat és tanítókat maguk nevezik . Elég ennyi, hogy meggyőződjék az ember, mi solothurni nép ismeretes „kedélyes nyugodtsából s példaszóvá lett „classicus nyugalmá“-hitemes adag fog kivántatni, ily magától kormánásnak csak valamennyire is lehetségessé tétel valóban e nép józan értelme és tapintatánál adhatná fényesebb jelét, mint ha az egész urmánytervet azon szerény meggyőződésből, hol maga is sokallja, a június 1-jén történő vazáskor elvetné. IiOSOIKcz, máj. Általában ugyan az egész Nógrádot őrlölte el főnökének Kapy Ede urnák kebléb szerencsés megérkezése; de különösen kifejt örömet Losoncz városa, a midőn e f.hő 19—1 tett minden egyházat s testületet képviselő kiség által üdvözletét s szerencsekivonalait kit azon férfiúnak, kit fölülről mint alulról az szív legszebb és leggyöngédebb virága, a kölöm karol fel. Az általános tűzvész utáni gyászemlékű romaiból oly hihetetlen gyorsa, mint kis új Philadelphia kiemelkedett város a hat év alatt ellenmondhatlanul bebizonyító életrevalóságát, mind loyális magaviseletét, örvendeni lehet tehát annak, ha azok, kik , ügyek vezetésével megbizvák, egy városnak tűnő tulajdonait elismerni s méltányolni tudja irdatlan buzdító örömül szolgált ezen a ror uj életre támadott városnak azon biztatás, főnök ur ő nagysága nyújtott, hogy a vasút Losonsz városa határába vezettetik föl, sz alföldet a bányavárosokkal összekötő köz már fekvésénél fogvást is a kereskedésnél jágos telephelye leend, s igy belőle egykor débén virágzó kereskedőváros lesz. Adja hogy uj főnök ur ő nagyságának, mint égi mind az ipoly-sajóvölgyi vasuttársulat alemi hatásdus közreműködését mielőbb siker és lés kövesse, s a terhesen látogatott és soka vedett város lakosainak szivükben mint évklben nevét örökítse. A gyár, a kézipar, a kereskedés ujraéle kivül a nevelési és oktatási intézetek azok, Losonczra szebb jövőt deríthetnek. Itt mirelőtt fölemlítendő az 1675-dik év óta minisium virágzó ref. főiskola. A tűz után csa felépült az új iskolai épület emelettel, kön, és hét tanteremmel. Mint nyolcz osztályú tanintézet állott fönn ez ideig. És ámbár a szerre vonatkozólag, az államgymnasiumok jára, a magas kormány által kiadott szervet (Organisations-Entwurf) szerint még 1852 átalakítva jön , mégis, hogy mindeddig nyisági joggal föl nem ruháztathatott, annak égés által okozott vesztéseken kivül a vár jövedelmeiből ezelőtt kétszáz évvel az iskol telt alapítványoknak három év óta már ki a tásában keresendő. Azonban feléledt a bimény, hogy ezen, reform, eldödők által teli emlékezetét haladó idők óta élvezett, és gyakorlati haszonvétellé vált alapítványok folyamatba indítására nézve fennállottal mint jólértesült és biztos kútfő után ha mondjuk, a közoktatás és művelődés szentjében nem sokára elhárítva leendnek, sinosság a pozsoni cs. k. magas helytartói részben tett felhívása folytán eléretik, a m 23.