Budapesti Hírlap, 1856. május (102-125. szám)
1856-05-30 / 124. szám
Pest, Péntek, 124. Május 30.183 Szerkesztői iroda : Egyetemutcza 2-ik sz. a. 1-ső emeleten. Kiadó hivatal van : Egyetem utczában, 2-ik szám alatt, földszint. BUDAPESTI HÍRLAP. Megjelenik e lap, vasárnap ás ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.Előfizetési díj: Vidékre : rá 1 évre : 10 frt, évnegyedre: Sírt. Helyben: fé 1 évre: 8 frt, évnegyedre : 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4kr számittatik.— Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában , Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint, vidéken minden es. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. A „Budapesti Hírlap előfizetési ára : Budapesten évnegyedre 4 pft. félévre ... 8 — Vidéken évnegyedre ... 5 — félévre............10 — Pesten előfizethetni a 1 u 1 i rt kiadóhivatalában. (Egyetemi utcza 2-ik sz. a takarékpénztár-épületben), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmentesen beküldetése kéretik. Emich Gusztáv, a „Budapesti Hírlap“ kiadója. ír HIVATALOS RÉSZ. A magas cs. k. belügyministerium által a császári állam összes koronaországaiban az 1855. évi tiszai áradás látogatta magyarországi lakosok javára megengedtetett gyűjtés folytán, a magyarországi cs. k fakormánytól s több hatóságoktól, a pest-budai közigazgatási terület számára a cs. k. helytartósági osztályhoz 1856. márt. 15-től máj. 20-dikáig utólagosan még következő részadalékok folytak be: Krakói országos kormány 15 f. 26 kr.; gratzi helytartóság 15 f. 47 kr. alsóaustriai helytartóság 7 f. 49 kr. velenczei helyt. 4 ft. 47 kr. zágrábi helyt. 50 ft a krakói orsz. kormány 4 ft 39 kr., erdélyi helyt. 10 ft. gratzi helyt. 7 ft. 492/1; ehhez számítandó, az első hirdetmény szerint az 1856. márt. 15-ig beküldött adalékok kiosztása után maradt 314 ft. 62/4 rész és a már hirdetett 100 ftos földtehermentesitési körezvénynek 81 ft. váltsága. Ezen 511 ft. 24 kvnyi egész öszvegből az egyes megyékben kimutatott kár arányához képest a csak megyei hatóságoknak az egyes községek közt leendő kiosztás végett következő öszvegek adattak át A szolnoki cs. k. megyei hatóságnak 143 f. 20 kr. A csongrádi „ „ „ 143 f. 20 kr A hevesi „ „ „ 143 f. 20 kr A jász és kun kapitányságnak 81 f. 24 kr. Összesen 511 f. 24 kr E szerint az eddig befolyt öszvegek mind rendeltetésükre fordíttattak. Buda máj. 20 1856. Ugyane parlament továbbá a német szövetség reformjával is foglalkodik még. A tanácselnök közlé a kamarával az utasításokat, melyek ez értelemben a bajor képviselőnek Frankfurtban adattak. Egyébiránt mi e reformoknak azon horderejét illeti, mely souverainitások mediatisatiójáig terjedne, erre nézve a „Dresdn. J.“ egy czáfoló nyilatkozatot hoz, mely alább olvasható. Hannoverában a jun.3-n összeülő kamrák és a kormány közti differentia folyvást tart, mióta az utóbbi a frankfurti szövetséggyűlés akaratának engedve a nemességnek 1848-ban eltörlött szabadalmait, viszszaállítá. Sőt nem tartják lehetlennek a jelen Kemansegge kabinet visszalépését, vagy legalább annak jelentékeny módosulását. Egy rajnai lap, s utána a bécsi lapok is Jassyból azon hírt köztik, miszerint május 24-én a moldvai diván, az ülés berekesztése előtt a hospodárhoz intézendő feliratot szavazott meg, melyben a fejedelemségek egyesítése kimondatik. E hírt a „Journal des Débats" is hozza, de azon valószínűbb módosítással, miszerint ama feliratban a diván köszönetét fejezé ki a hospodárnak, hogy a párisi congressusnál a fejedelemségek egyesítése végett felszólalt. A „Constitutionnel“ a diván e határozatából azt következteti,hogy Párisban még nem mondtak le az egyesítés eszméjéről. Várjon jól következtet-e, az idő megmutatja. A görög kamrák helybenhagyták a Törökországgal kötött szerződést, a rablógarázdaságok megszüntetése tárgyában, melyek a két ország határait pusztítják. A szerződés szerint, mely legközelebb életbe lép, kölcsönösen fölhatalmazvák a török és görög csapatok a határon átmenésre a rablók üldözésében, s ez üldözés addig folytatására, míg nemzeti csapatra nem akadnak, melyre a további ézést bízhatják. Azt hisszük, hogy Görögországban most ez volt a legkorszerűbb szerződés. F. hó 21-n 8525 sz. a. kelt igazságügyminiszeri bocsátvány által az ügyvédség ideiglenes gyakorlására a pesti orsz. törvényszéki kerületben, Székesfehérvárott Kovács József kineveztetett. A kassai cs. k. orsz. pénzügyigazgatósági osztály a bástyaházai sómázsáló mesteri állomásra az ottani cs. k. sószállító hivatalnál Kracz József sómázsálót ideiglenesen kinevezte. A kassai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály pénzügyi fogalmazókká saját igazgatási területén Grossschmidt Antal szlatinaisóbánya-számadót és kinevezett ellenőrt az eperjesi gyűjtőpénztárnál, továbbá Menck Eduard fogalmazói gyakornokot a zombori pénzügyi kerületi igazgatóságnál, és Fortinszky Sándor fogalmazó gyakornokot, és pedig az elsőt végleges, a két utolsót ideiglenes minőségben kinevezte. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, máj. 29. I. (Politikai szemle.) A hirlapok vitatkozásai ma is folyvást ugyanazon théma körül forognak t. i. az olasz ügy s az áprili5-diki szerződésnek ez ügygyel közvetett összefüggése körül. Az „Oest Corr.“ és „Wien. Zrg“ ép oly határozott mint erélyes nyilatkozatai után,teljesen fölmentve véljük magunkat ma e vitatkozások közlésétől, még ha több józan logika s a valódi tényállás ismeretére mutató okoskodás foglaltatnék is azokban, mint azt ezúttal találni lehet. Különben az uj posta alig hozott valami érdekest. Németországban a keresk.szabadság ügye elhaladást látszik tenni. Míg Berlinben az idegen vas vámjának leszállítása van szóban, hogy a vámegyletbe bebocsátása könnyíttessék, mely engedményt Poroszország a vámvonal egy részét képző déli államoktól megnyerni remél. Bajorországban a gabnaneműek szabad bebocsátása fölött foly a vita. A tárgyban a törvényhozás két ága közt nézetmeg hasonlás történt. A képviselő kamra a kormányra akarja bízni azon jogot, hogy a tervezett rendszabályok kiterjedését királyi rendelet által szabályozza; a felső kamra ellenben annak rendi szerint megszavazott törvényt sürget. A KENYÉR ÉS HUSKÉRDÉS. (Vége. Lásd B. H. 120. sz.) IV. Földbirtokosaink és haszonbérlőink azon részével, kik a vásárokat csak a naptárakból ismerik, nem fog ártani azon magyar és erdélyországi vásárokat megismertetni, hol a sovány ökrök nagyobb számban árultatnak. Ez alkalommal azonban csak az őszi vásárokról, vagy arról van szó, hogy ezen helyeken mennyi ökör van az eladásra kiállítva : Pest 3000 darab, Debreczen 3000, Nagy-Várad 12,000, Arad 3000, Gyula 3000, Makó 2000, Békés 1000, Radnót 2000, Lugos 500, Ruma 1000, Szász-Sebes Erdélyben 1500, Kolozsvár Érd. 1000, Bánffy-Hunyad Érd. 1000, Feketetó Érd. 1000, Világos 1000, Kézdivásárhely (székelyföldön) 1000, Zaránd 1000, Belényes 1000, N.-Halmágy 1000, Margita 2500, Tasnád 2000, N.-Becskerek 4500, Futak 1000, Somlyó 2000, Déva Érd. 1000, Nagy- Enyed Érd. 2000, Hátszeg Érd. 1000, Vajda-Hunyad Érd. 1000, Nagyfalu 1000, Temesvár 2000, Csákvár 2000, Versecz 2500, Pancsova 1000, Perlesz 1000, Szász-Régen Érd. 3000, Maros-Vásárhely Érd. 2500, Besztercze Érd. 2000, Szászváros Érd. 1000, Szerdahely Érd. 1000, N.-Szeben Érd. 1000, Brassó Érd. 2000, Torda Érd. 3500 darab. Összesen tehát 82,500 darab. A nem érintett vásárokkal e szám legalább is 95,000 dbra rúgna. Az eddig hizlalásra felállíttatni szokott ökrök e számnak felénél valamivel többre mehetnek, a többi és az eladatlan minden használat nélkül rendesen a jövő évre marad hátra. Sovány ökör tehát van elég, csak hizlalni kell. Ezen kívül Arad megyében Sz. Annán, Eleken és Sz.-Mártonban évenkint 5000 ; Becskerek, Versecz, Fehértemplom, Csákvártt szintén 5000; szerémmegyei egy darabból álló, de 39 részre osztott Pejácsevich gr. féle pusztán 7000, és Debreczen táján 4000 db tehén állíttatik a legelőküni meghizásra. A fennérintett 48,000 db első húsminőségü ökrök mind Bécsbe hajtatnak, azokból maga Arad megye évenkint 14,800 dbot szállít; a tehenek nagyobb része Pesten és a nagyobb magyar városokban fogy el; a fennérintett kövér ökrök minden százából 20 darab kivételével. Mint czikkeim elején említem, a pesti kereskedelmi kamra bizonyos meg nem nevezett helyeket hozott fel hasonlításul, hol a húsárulás felszabadítását a legjobb siker kísérte. Sajnáljuk, hogy a kamra azon helyeket meg nem nevezte, mert mi tanulni vagy bizonyos javításokkal megismerkedni nem szégyelvén, igen óhajtottuk volna tudni, a birodalomban hol léteznek azon városok, hol a hús szabadon vágatása jobb húst és olcsóbb árt eszközölt. Falukat azonban nem lehet hasonlításul elfogadni, hol sokszor az évenkinti 50—250 darab vágómarhaszükséglet mellett 20—300 olcsó hold föld van ezen üzlettel összekötve, így például Mezőhegyesen mindig olcsóbb a húsnak fontja 1—2 porral mint péld. Aradon, csakhogy Mezőhegyesen annyi ingyen és jó legelőt kap a mészáros, a mennyi neki is csak szükséges, és míg Mezőhegyesen a mészáros marhája térdig jár az ingyen jó legelőkön, addig a pesti, pozsoni stb. husárus vágómarhája naponkint 6 pkr. fizetés mellett a kopár legelőkön tetemesen romlik. A „P. Lt.“ ez évi február 29-ki, mart. 1-je és 2-diki számában már említem, hogy 1848-tól egész 1853-ig Pesten, 1853-ban Bécsben, 1855-ben Szombathelyen, N. Váradon, Debreczenben és Pécsett a szabad husvágás csak drágább husárt eszközlött. Ha e városok közöl csak Bécset veszszük is hasonlításul, hol 40 év óta bajlódik egy bizottmány ezen ügygyel, mely husbizottmány tökéletes gyakorlattal bir, én részemről inkább azt ajánlanám a pesti kereskedelmi kamrának, hogy Pesten is a bécsi minta szerinti húskezelési szokást sürgesse, a szabad verseny helyett, mely az elhanyagolt marhatenyésztés mellett a hús minőségének javulása nélkül fontonkinti—sokrral drágábbért eszközölne. Ezt, ki a gyakorlatot ismeri, természetesnek fogja találni, ugyanis a húsárusok általában 7 százléka dolgoznak; e hasznot annál olcsóbb ár mellett elérik , minél kevesebb költséggel minél több húst adhatnak el. Márpedig minél több a húsárus, annál több a költség s kevesebb a szükséglet, tehát drágább a hús; minél kevesebb az eladás, annál inkább kevesbül a költség is, s kevesbbé oszlik meg, illetőleg növekedik a bevétel, tehát olcsóbb lehet a hús. Sok husárus mellett sokszoros a kiadás, míg a bevétel megoszlik; kevesebb husárus mellett egyszerűsíttetik a kiadás és sokszorozódik a bevétel. Természetes tehát, hogy a 7 száztéli haszon állandósága mellett az eredménynek olcsóbb húsnak kell lenni. A húsrendezés és javítás első feladata tehát, gyakorlatilag kifejezve abban áll, hogy egy húsárus Budapesten, naponkint két darab marhát adjon el, ne pedig két nap egy darabot. Pestnek76 husárszék fölösleges, elég lenne 60 és ha, mint már egy idő óta hallani, felsőbb helyről is megengedtetett a székjeiket úgy sem kezelhető özvegyek és egészen vagyontalan mesterek husárszékeinek oly módon bezárása, hogy a haszonbért, ha e székek bezáratnak, a pesti húsárus ezél köteles megtéríteni; még ekkor is bizonyos, hogy a hús valamivel olcsóbb de sokkal jobb lesz, a nagyobb fogyasztás, vagy napontai nagyobb szükséglet mellett a húsvásárló azon előnyben részesülvén, miszerint fris és jobb húst kap; a kereskedő és hizlaló biztosan számíthat a pesti husárusra; ezáltal hetivásáraink tetemesen megjavulnának, és a húsvevő közönség előnye mellett a husárus is megtalálná hasznát. A husárszabályozás fentartása minden érdekektnek tökéletesen megfelel; csak hogy akkor nem lehet mindenkinek megengedni a szabad kivágást, mert ha a kötelezett vagy kiszabott 7 százlék mellett 60 egyén helyett például 100 osztja meg a hasznot, ekkor természetesen a húsnak tetemesen drágulni kell, míg ellenkező esetben annyival lejebb szállhat az; az árszabály nélküli szabad verseny azonban a húsügynél a legmagasabb árt előidéző eszköz. Hús tekintetében a birodalom összes városai közt egy hely sem bír annyi előnynyel mint Zágráb; itt majdnem naponkint van a város területén Boszniából hajtott, és e városnál tovább soha nem menő elégséges és hitelre is adott vágómarha; e városban egy félszázad óta mindenkinek szabad a káptalan részén naponkint 5 pár fizetés mellett marhahúst vágni. A városrészen azonban megvannak a kötelezett húsárus mesterek. Az idő azt bizonyította be, hogy a kontárok csak nyáron és őszszel vágnak ki húst egyforma áron a mesterekkel, télen és tavaszszal azonban, mikor a marha drágább, a kontárok nyári, és 30-ra is terjedő száma rendesen 3—4 egyénre leszáll, és ez az oka, hogy azoktól csakis az vesz húst, ki a helyszínéhez közel esik. A hús jobb minőségénél fogva pedig a városrészen lakó 8 húsárusmester általában kétannyi és jobb húst ad el, mint a káptalan részen időnkint 30-ra szaporodott kontárok öszvesen. A tapasztalat tehát azt bizonyította, hogy a húseladás szabadon bocsátása mindenhol drágább és roszabb húst idézett elő. Ha a jártas bécsi húsbizottmány jónak látta volna az 1853-ban szabadon engedett húsvágás fenntartását, bizonyosan nem állította volna ismét vissza a régi rendszert. De egy félév elegendő volt a remélttel ellenkező hatás bebizonyítására. Egy oly budapesti húsrendezésre, melynek a nagyközönség által érzett jótékony hatása nem csak az egész Magyarországra, hanem Bécsre is kiterjedne, s kívánt húsár-leszállást eszközölne, teljes meggyőződésem szerint a következők kivántatnak: Először egy 120 ezer pengő főnyi épen elégséges öszvegből álló húspénztár létesítése, melynél a minden héten kölcsönzött pénzöszvegtőli kamat járandóságot, mint Bécsben, a kereskedő fizeti; ez által megszűnik a 24 kamatos hitel és helyette beáll a bizodalmas üzlet, és tetemesen erősödik a hetivásár. Másodszor : e húspénztár jövedelm fizetett 5—9 tagból álló országos húsbizott, mely Budapestről a körülmények szerint havon vagy negyedévekre az egész országra megszi a husárt, ezáltal Budapest nem utána, ha a hús minősége tekintetében eléje tétetnék Tenvár, Arad, N.-Várad és több alföldi városnak, néhány év óta az aránytalan magas árak Budatét harmadik szerepre szoríták, minek nyár Bécsre is kihat. Ha a vágóhidak mielőbb elkéstetnek, és az országos névvel s tevékenység biró bizottmány kineveztetik, a bizottmány nem szabhat husárt, mert akkor hetenkint mindig száz darab marhát vágathat próbának. Ha a húspénztár évenkénti 31,200 pforint kamatjával hasznának egy negyedrészét, a 7,800 pforintot a bizottmány fizetésére és költeire számítjuk is, a városnak még akkor is a vett pénznél,mit 6 kamat mellett kaphat, 13 s táli tiszta haszna lenne, miután a negyedrészen vúl a tőke 19 kamatot hoz, a mellett hogy igen kár könnyítne a húsevő közönségen. E nélkül minden változtatás ismét visszahoz régi panaszokat, és csak bonyodalmasabbá tesz ügyet. ArbauerLipp Becs, május 24. A Még egyszer tiszai vasút. Akik tartják örvendetesnek, hogy külföldi vállalat külföldről behozott pénzzel létesítik az austriai rodalomban azon közlekedési eszközöket, a nálunk se magán associatio se a kormány nem hozhat, mert a pénzöszpontosítás mind e módja sikeretlen ott hol pénz nincs elég, azok több súlyt fektetnek arra, hogy e szerint e váltok egész nyeresége, tömérdek öszvegek, a földre szivárognak. De e nyereség, bármi naggyen is, nem absorbeálja azon gazdasági fejl, melyet a vállalat előidézett, s csak egy részét, matját képezi azon tőkéknek, miket úgy szó semmiből teremtett. Már pedig könnyen söre fizethetünk kamatot annak, ki uj magpénz birto juttatott, s nem szegényedik meg az, ki tiz főt ad midőn százat részén. Ez áll a magán és azetgazdászatban is. — Ha pedig a mindennapi felfogható tapasztalással ellenkezőleg csak van annyi rendelkezésre való tőke a birodalon mennyi ily vállalatokra szükséges, mi sem alyozza a honpolgárt megszerezni lassankint az gén kezekben levő részvényeket — habár a béelet-áron is. Ez utóbbin talán nyer az er vállalkozó, de nyereséget mindig érdemel az bizonytalan uj vállalatba fog. — Mindezen affi aggodalmak, s minden komolyság nélküli nép azonban világos ellentétben vannak — pénztségünk kiáltó tényével. Nem csak hiányzói nagy tőkék, hanem félő, hogy az idegen tökegélye is elégtelennek fog bebizonyulni azon üt töltésére, mit a pénzforgalomban e nagyszerű falatok okoznak, ha valamely határ vagy nem állíttatik a vállalkozási szellem elé. Ilyen tott pénzhajhász-időben egymást érik a te mindenik aranyhegyeket igér, s elkerülhetlen a sok csalódás. De ne menjünk túl a vasúté ennyi s ily nagyszerű vonalok, mint a már ed kivitelre várók, oly tömérdek tőkék beruházást szik igénybe, hogy mind az ipar mind a feleim hiányát érzendi; a földmivelés, mi hazánkban iparág, gazdaságunk sarkköve, még egy ma is érzett baj növekedése által van fenyegető munkás kezek hiánya, mely a magas munka eléggé nyilatkozik, a vasutak építése által kezett verseny által erősebben fog éreztetni mitaha. Azon sok ezer munkás kéz, melyet a vt építése magasabb munkabér mellett lefoglalt a földbirtokos által egyedül földmivelői gépeknél kiterjedtebb alkalmazása által teend pótol de e gépek alkalmazásának vannak határai, s jebb gazdák kevesbbé férhetnek hozzájok. Egy itt van helye, és nem részvényekben a hazai investitiójának, miket a földbirtokos osztály s béri kárpótlási kötelezvényekben még vár, annyiben t. i. hitelezők ezeket is le nem foglalj. Ezen körülményekben úgy hiszszük kimerítő nyugtatás rejlik az idegen tőkék netáni tulás ellenében... Lapjaink naponkint a tiszai vasút vak jövedelmezőségét számítgatják, honnan vés adatokat, nem tudjuk, hogy a debreczeni és iparkamarák jelentéseiben ilyek lelhetők, alig egynek is eszébe. Az egyik nagy lap őszintén vallja, hogy adatok híjával nem számíthatjak főleg se e vasút leendő forgalmát, hanem ő küldött a helyszínére egy tudósítót, ki kellő adatokra szert teend! hol van az a helyi a Tisza partján föl és le ? a másik szintén na úgy vélekedik ,hogy a széles néptelen puszi kevés személyközlekedés várható ? Ha a tisza it megnyilalik Debreczenig, a szerkesztős