Budapesti Hírlap, 1856. július (151-177. szám)
1856-07-10 / 159. szám
Pest. Csütörtök, 159. Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel .Előfizetési díjt Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben:fél évre: 8 frt, évnegyedre: 4 frt. A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kt, többszöriért pedig 4 kiszámíttatik.— Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői iroda : Egyetem utcza 2-ik ez. a. 1-ső emeleten. Távirati (magán)-sürgöny. (Érkezett a „Budapesti Iirlap” szerkesztőségéhez tegnap szerdán d. u. 6 óra 15 perczkor.) Paris, jul. 0. A $,Moniteur“ meghazudtolja a hírlapokban keringett azon hirt, mintha Austria és Francziaország császárjai Bregenzben közelebb öszszetalálkozni fognának. — Tegnap Krímből az utolsó idegen csapatok is kivonultak. — A senatus a régensségi törvényt egyhangúlag megszavazta. HIVATALOS RÉSZ. A brazíliai császár ő felsége által ministerresidenssé a legmagasb császári udvarnál kinevezett eddigi ügyviselő, Lisbo a Antonio Jose lovag, f. é. jun. 16-án szerencsés vala a cs. k. A p. Felségének az őt a fölebbi minőségben hitelesítő iratot átnyújtani. A vallás- és oktatásügyi ministeriumnak 1856. május 10. kelt kibocsátványa,*) kiható a birodalom egész területére, melylyel a belügyi, igazságügyi, pénzügyi és kereskedelmi ministeriumokkal, továbbá a hadsereg főparancsnokságával s a legfőbb rendőri hatósággal tartott értekezlet folytán, a forgalmi szolgálattal azon jelöltek felvétele iránt, kik az elméleti államvizsgálatokat még az 1856 julius 30 kelt törvényen (birodalmi terv, lap, 337 sz.) alapult államvizsgálati rendszer szerint tartoznak letenni átmenti határozatok rendeltetnek, s azon időpont határoztatik meg, ifjegybéb az államvizsgálati ügyet tárgyazó új intézkedések hatályba lépendnek. Azon joghallgatókra nézve, kik a fogalmi gyakorlatra bocsáttatásuk végett az elméleti államvizsgálatokat az 1855 October 2-n (birodalmi törvénylap 172 sz.) és 1856. febr. 8-n (b. t. I. 22 sz.) kelt itteni kibocsátványokhoz képest az 1850. július 30-n kelt törvényen (birodalmi törvénylap 327 sz.) alapuló államvizsgálati rendszer értelmében tartoznak letenni, a belügyi, igazságügyi,pénzügyi és kereskedelmi ministeriumokkal, továbbá a hadsereg főparancsnokságával s a legfőbb rendőri hatósággal tartott értekezlet folytán, az 1856 april 16. kelt itteni kibocsátványra (birodalmi törvénylap 54 sz.) vonatkozólag, következő átmeneti határozatok hozatnak. 1. §. Arra, hogy ezen feleltek a nevezett központi hatóságok egyikénél, vagy valamely csak alárendelt hatóságnál a fogalmi gyakorlatra felvétethessenek, megkivántatik, hogy ők: a) a birói államvizsgálatot s az 1850-dik évi államvizsgálati rendszer két más elméleti államvizsgálatainak egyikét (az általánost vagy közigazgatásit) elegendő sikerrel letették legyen, és b) hogy akadémiai tanulmányaiknak a törvényeknek megfelelő elvégzését kimutassák, mi a folyó tanulmányév végétől kezdve az elvégzési bizonyítvány által történik. 2. §. Azon időre nézve, melyben a jelöltek magukat ezen két vizsgálatnak alávethetik, a fennálló rendeletek maradnak hatályban; a birói vizsgálatra bocsátás azában azon körülmény által feltételeztetik, hogy a jelelt, ezen vizsgálat valamennyi tárgyairól leczkéket hallgatott legyen. 3. §. A harmadik államvizsgálat fogalmi gyakorlati felvétel után is letétethetik. Vájjon és mely föltételek alatt lehessen az ettéli felmentésnek helye, azon ministerium vagy központi hatóság határozatától fog függeni, mely alatt a fogalmi gyakornok áll. 4. §. Az 1850. julius 30. kelt törvény értelmében tartandó elméleti államvizsgálatok általános és közigazgatási osztályai számára jelenleg fennálló államvizsgálati bizottmányok e végre 1858. julius 30-ig hatályban maradnak. 5. §. Az 1858. julius 30-ka után az általános vagy közigazgatási osztályból az 1850. julius 30. kelt törvény rendszere szerint államvizsgálatok többé nem tartathatnak. 6. §: Az államszolgálatnak azon fent említett jelöltjei, kik ezen időpontig, a bírói vizsgálaton felül, az általuk leteendő másik (1. §.) államvizsgálatot sikerrel le nem tették volna , azontúl kötelesek lesznek e helyett, az államvizsgálatot az 1856. april 16- keli minister rendelet (birodalmi törvénylap 54 sz.) szabálya szerint letenni. 7. §. A pesti, zágrábi és nagy-szebeni birói vizsgálati osztálynál, a vizsgálati tárgyak, a fenálló többi vizsgálati bizottmányoknál birói vizsgálatokkal egy*) Bírod. (1. 1856. máj. 16.1. XXIII. db. 81 sz. iránt, az austriai polgári jogra, polgári perre, büntető jogra és büntető perre, a a kereskedelmi és váltójogra szorítandók. 8. §. Az elméleti államvizsgálatok iránt ezen, valamint az 1856. ápril 16. kell itteni kibocsátványnyal, (birodalmi törvénylap 54 sz.) hozott határozatok, jelen rendelet közzétételével tüstént hatályba lépendenek. 9. §. Ezen határozatok a paduai és páviai egyetemek joghallgatóira nem alkalmazandók. Gróf Thun s. k. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, julius 9. IV. (Politikai szemle). Ioép ismét a francziaaustriai császári találkozás hírén kezdjük szemlénket, hogy elmondjuk, mikép azt Párisban napról napra bizonyosabbnak tátták s annak megtörténtében már ki sem kétkedett, sőt már azt is beszélék hogy Bacciocchi közelebb Bregenzbe induland, midőn, mint a lapunk élén álló távirati sürgönyből látjuk, a „Moniteur“ közbelép döntő szavával, s jelenti,hogy az e látogatásra vonatkozó minden eddigi beszédeknek semmi alapjuk nem volt, vagy ha a levél zörgése nem történt is szellőfuvás nélkül, elég az hozzá, hogy a találkozás nem fog megtörténni. Ez a hírlapírók és levelezőkre nézve a mai politikai tárgyszűk időben valóban elég nagy baj, mondhatni valódi csapás. Mennyi mindent lehetett volna még legalább egy hónapig e thémáról írni, mennyi hasábot jóldíjazott, noha valószínűleg az eddiginél nem több hitelességű sorokkal betölteni! Azonban „le roi est mort, vive le roi!“egy thema letűnt, ime helyébe a másik. A „Globe“ azon hírt közli olvasóival, miszerint Londonban közelebb az olasz ügy tárgyában értekezés végett diplomatiai congressus fogna tartatni. Hogy e hírnek talán valamivel hitelreméltóbb forrása is van, mint a melyből a „Globe“ merített, mely a hírt mint a themsei főváros politikai köreiben keringőt említi, azt a „Morning Post“ egy legújabb czikkéből lehetne tán gyanítani. A nevezett lap t. .., melynek az angol kabinettel és a londoni franczia követséggeli kettős viszonya ismeretes, egy rejtélyes czikket közöl, mely némi sensatiót gerjeszthetne, ha a szóban levő lap véleményei változékonyságáról oly ismeretes nem volna. így azonban czikke egyelőre csak a fölemlített másik lap által hozott hírrel kapcsolatban kelt némi érdeket. Az említett czikk, miután nagy dicséretekkel emlékszik az angolfranczia szövetségről, melyen nyugszik a béke felelőssége, Európa függetlensége és civilisatiója (mint látjuk, a czikkíró már elfelejtette a keleti hadjáratot s jónak látta azzal együtt Austriát is kifelezni) kijelenti, mikép a feladat most Törökország integritását fenntartani, Görögországot megmenteni, s Olaszországban beavatkozni, a „szerencsétlen“ olaszok és a kormányok közt. Már meg kell jegyeznünk, hogy a mi a török birodalom területi épségének fenntartását illeti, arról az ápril 15-diki austriaifranczia különszerződvény kellőleg gondoskodott Olaszország tekintetében pedig a „MP.“ igen roszul választotta az időt, ha most az olasz félsziget érdekeivel Francziaországgal, Austria nélkül akar (mint czikkéből látszik) foglalkozni. A franczia követnek Nápolyban Párisból adott, mérsékletre intő utasítás, (mely alább olvasható) újabb tény, mely mutatja, hogy a franczia politikának az olasz félsziget ügyeiben, Austriáéval egyetértése nem oly hírlapi üres beszéd, mint a bregenzi találkozás. Még két más pontja is fölöltő a „Post“ idézett czikkének. Egyik az általános és határozott ragaszkodás az interventio tanához, mi ellen Anglia mindig tiltakozott; továbbá azon óhajtás, miszerint, hogy a kormány hatályosabban működhessék, „a külpolitika vonassék el az alsóház határozatköréből.“ Méltán kétli az „Ind.b.“ hogy e tanok sok helyeslőre találjanak Angliában. Dánia , mint az „Agentur Havasinak Berlinből ju. 5-kéről írják, a dán belügyekre nézve a külföld beavatkozása ellen, tiltakozott. A hágai államrendek ülésszaka július 5-kén záratott be. A király nevében Simons belügyminiszer mondta el a bezáró beszédet. E beszéd szabadelvű szellemet lehel , legalább nem mondhatni, hogy az visszahalási eszméket tartalmazna. Úgy látszik, hogy az új kormány le akarta csillapítani az ellenében kedvezőtlen hangulatot, azonban mint az „Indépendance belge“ hágai levelezője írja, a ministeri nyilatkozatok nem voltak a közvéleményre a kivánt hatással A cartes-gyűlés üléseit júl. 1-jén berekesztette, illetőleg oktob. 1-ig elnapolta. A londoni kamrák hihetőleg július 24-én rekesztetnek be. A franczia törvényhozótest is eloszlott. A politikai szószékek három ily fontos helyen elnémulása szükségkép még nagyobb meddőséget idéz elő a politikai hírekben. Bécs, jul. 8. A I.Jobb késő, mint soha, szól a közmondás, és vannak dolgok, mikről szólni sohase késő, s ehhez tartozik, sajnos, fölvett tárgyunkig. Egy röpirat jelent meg nemrég Bécsben ,az egyensúly helyreállításáról az austriai állam budget-ben? (Ueber die Herstellung des Gleichgewichts im Oesterreichischen Staatshaushalte von Sylvester. Wien, Braumüller 1856) melyre nem emlékszünk, vájjon e lapban ismertetve volt-e? A mi föladatunk úgyis nem annyira annak ismertetése, mint az elolvasása által közvetlenül előidézett eszméinknek, mint amaz eredményének, kifejtése. Különben sem fölösleges e néhány lapból álló füzetket olvasóink figyelmébe ajánlani. Az álnév mögett competens emberek , egy az itteni viszonyokkal sok évi magasabb hivatali állás által megismerkedett "publicistát vélnek, ki több év óta Párisban tartózkodik, s a báró Bruck - excjához közel állónak tartott bécsi lap ottani levelezője, mely körülményből, mint a röpirat tartalmából nem alaptalanul következtethetni, hogy tartalma valamivel több, mint befolyás és ezélzás nélküli avatatlan magán nézetek. Legyen különben bármiként, minden állampolgár ügye a szóban levő ügy, s eléggé foglalkoztat az avatottat s avatatlant; sok is íratott már róla, jó és rosz, de fölösleges aligha, mert végre is az eszmék tisztulását mozdítá elő. E részben, a tiszta belátásban minden esetre haladtunk ; mindinkább megerősödik azon meggyőződés, miszerint az óhajtott czélhoz nem a költségek leszállítása, hanem a jövedelem emelése .képes egyedül vezetni. Az államköltségek oly aránybani leszállítása, mely a deficitet csak megközelítőleg fedezze — nem gyakorolható, nem is képzelhető. Ezen igazságnak bátran szemébe kell nézni. A kormány eddigi lelkiismeretes törekvései eredményre nem vezettek. Mondhatni ugyan, hogy „rendkívüli viszonyok“ jöttek közbe, de ki áll jól bármi rövid jövőre is, hogy „rendkívüli viszonyok“ nem fognak ismétlődni. Austria nagy állam , európai nagy hatalmasság, melynek nem lehet a kicsinyek és erőtlenek szerény visszavonultságában tehetlenségének pajzsa által befedve tétlen nézni a történet menetét. Hadseregünket jelentékenyen leszállítanunk nem lehet, nem szabad; sok történt legújabb időben e részben takarékosságból, s a takarékosság még tovább is menend, de határa jóval innen van. A birodalom beladministratioja sok hivatalnokot igényel, pedig a fennálló közigazgatási rendszer másíthalianul szükséges lévén, a hivatalnokok számának leszállítása a közigazgatás hátránya nélkül kivihetlen , a hivatalnokok fizetésének leszállítása pedig oly gondolat, melyről tán fölösleges szólni is. De az egynéhány milliónyi megtakarított öszvön felül — ne feledjük azt, hogy a birodalom átalakulási korszakában a múlt hibáit jóvátenni, s a jövő alapjait megvetni van hivatva , nagy dolgokat pedig csak úgy vihetni ki, nagy eredményeket csak úgy érhetni el, ha a pénzt nem kíméljük, ha nem krajczárkodunk ott, hol egy üdvös intézmény pillanatnyi jövedelemföláldozás árán vásárolható meg, hol a szellemi mivelődés eszközeiről van szó, vagy az ipar bármely ágának országos ápolásáról. Nem költségleszállítás — hanem a jövedelem emelése.. Ezen elvből indul ki a jelen irat is; s ezen elvet elutasíthatlan igazságnak tekintve, annál nem soká állapodik meg, de annál bővebben tárgyalja a jövedelem emelésének módjait. Lássuk.. Debreczen, jul. 4854-ik évi óc. hó f6-kán estve Debreczenben kiskereskedő K. F. saját lakában történt meggyilkolása és kirablása miatt bűnvádi kereset alá vett P. J., a nevezett kereskedő hetese, és ennek barátja M. J. ellen, a debreczeni cs. kir. b. főtörvényszék által, az 1855-ik évi augustus hóban megkezdett nyilvános tárgyalás, minthogy akkor vádlottakat terhelő újabb körülmények merültek fel, bizonytalan időre elnapoltatott. P. J. ugyancsak ezen tárgyalás idejében kapott betegsége következtében, mely nem annyira testi, mint lelki betegségnek látszott lenni, másnap elhalt. E vádlotton megható volt látni a tárgyalás alkalmával percenkint történt színváltozásokat, és bűnössége öntudatában, a csakugyan bekövetkezett halálküzdelmeket. M. J. ellen, miután a kellő újabb vizsgálat megtörtént, a nyilvános tárgyalás, folyó évi június hó 28-án újból folytattatott. Ámbár a törvényszék egyes tagjai s a vádló ügyész által vádlotthoz intézett kérdések, vádlottnak felhozott mentségeit tökéletesen lerontották, és bűnösségét tisztán és alapos okokkal támogatva tünteték fel, mindezek ellenére vádlott megmaradt makacs tagadása mellett. A kihallgatások bevégezte után a törvényszék tagjai más terembe, vonultak szavazás és ítélethozás végett. Mindenki feszült figyelemmel várta az ítélet kimondását éhen annyiban érdekes esetnél, amenynyiben vádlott ellenében, a b. p. r. ide vonatkozó §§-ai szerint csak terhelő gyamokok és egybevágó körülmények léteztek, és vádlott társa P. J. kinek életben maradása a bűntény felderítését siettethette volna, időközön elhalt. A törvényszék 2 és 8 órai tanácskozás útján visszajővén, az elnök kimondá az ítéletet, miszerint minden vádolok szigorú s lelkiismeretes megfontolása után vádlott bűnösnek tekintetén, s rá 12 évi súlyos börtönbüntetés szabatott. Ez alkalommal tisztán meg lehetett győződni a felől, a nevelés hiványa hová vezetheti a már véralkatánál fogva ipa roszat inkább felkaroló egyéniségeket. Erre a váditott M.J. a legszembeszökőbb például szolgáltáért egészen ellenkezőleg a fönemlített P. J.-vel,gtlt, bűntudata által megrendíttetni, bűnérzetének súlya alatt leroskadni láttunk, M. J. bármily tisztán és sokadatolva czáfoltatott is meg minden szavából.«s zéketlenül és elfásultan fogadott mindent, sörin»«, tégy a roszban kérkedve ma-' kacsul megmaradt, a tagadás mellett, és se az ítélet kimondása se a tárgyalás ünnepélyessége legkisebb változást sem idéztek elő romlott lelkületében. Ez eset újabb kiáltó intésül szolgál a szülőknek, hogy gyermekeiket a helyzetükhöz mért neveltetésben részesíteni el ne mulaszszák , s a helységi elöljáróknak, hogy a nevelésügyet szivükre vegyék, a felsőbbségnek ez ügybeni intézkedéseit legnagyobb lelkiismeretességgel hajtsák végre, iskoláról , jó tanítóról, annak illendő fizetéséről gondoskodás által lehetővé tegyék, hogy a gyermekek ne maradjanak a minden rész forrásán szolgáló, a részban megátalkodottságot szülő, a lelkiismeret szavát a kebelben s minden jobbérzést elölő tompaság, restség és tudatlanságban , hanem zsenge koruktól fogva az iskolában, minden rész befolyástól menten fejtessék ki bennük a valláserkölcsi érösztöne; lfellehet- frzetének t sülő szí- ‘ gyermekötelesít jobban szet, fejtessék ki a munkásság és szórg: hányoztassék jóra az ifjubafii műt"ség. Szóval a nevelés, iskoláz' kell a legutolsó kunyhóig eHiat Bhm'ndi vében meggyőződéssé válni apnak, mi kére szebb örökséget nem ’ ’ vfial, ségét jobban nem teljesí*-' t Maekei ál ki nem érdemű, mint ha annak természeti értjét és képességét v&Háserkö*' sí irányú munkásságra ezttími csak iskolázás s vallásosság által elérhető, így válik le gyermekből munkaszerető, rend s törvény.t is szorgalma után vagyonos és független éh ., t jznos polgár. És mind ritkábbak lesznek a fentebbihez hasonló megátalkodottság s lelki romlottság példái és mind üresebbek a börtönök. 2. 1 A „Morning Post“ szerint az angol királynő legközelebb elutazik Poroszországba. •Inline 10.1856. 1 Kiadó hivatal van , Egyetem-utczában, 2-ik szám alatt, földszint. STI HÍRLAP. Előfizethetni h éj||.b é’int '•». i a p k 1 a dó 5 hivatalában, Egyetem-ntoz a' 2-dik szám, földszint; Wjll'#fc«1rfl minden es. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó level«1. czim. lakhely sutolsó posta feljegyzése mellett« pénzzel együtt bérmentesitv ^egyenesen a kiadó hivatalhoz utasitandék. ..d.-il Hun • assiaxélTüszí ti Napihirek és események. Budapest, julius 10. —Mint Kassáról tudósítnak,az öcsök Apostoli Felsége által a kassai közigazgatási területnek elemi csapások által megkárosult lakosai közti pénzsegély-kiosztással legkegyelmesebben megbízott gr. Szapáry, a hadsegédi testület cs. k. századosa oda érkezett s a reá bizott kegyelmi küldetés további végrehajtása végett, a szükséges adatok beszerzése után haladéktalanul a legsúlyosabban látogatott Sáros megyébe elindult. E vidékeknek a legmagasb kegy által fölkeresett lakosai, a mindenfelé őrszemmel levő legfelsőbb figyelem és atyai gondosság ezen bizonnyitványában a legmagasb Uralkodóház iránti rendit- hetlennek bizonyult hűség és ragaszkodásra bizonyára újabb ösztönt találandnak. ** A nagyváradi közigazgatási területben a legközelebb beálló aratás a középszerűnél jobb eredménynyel bíztat, s általában teljes biztossággal számolhatni a területi fogyasztáson felül tetemes többletre. Az egyes megyéket véve azonban a termés nem mindenütt egyenlő jóságú. Az őszi és tavaszi vetés igen jó és kielégítő Szabolcs és Szathmár megyékben, míg Arad, s Dél- és Északbiharban középszerű, Békéscsabádban a tavaszi kevesbbé sikerült mint az őszi,mely meglehetős.Mi a takarmányfüveket illeti Délbiharban és Szathmárban bőven termett széna, középszerűen Szabolcs és Aradban. A szöllő állása a két Biharban,valamint Békés-Csanád és Aradban is kielégítő, s Szabolcsban is jobb a középszerűnél, de Szathmárban nem sokat ígér, hol a gyümölcstermés sem sikerült ez idén. Legtöbb gyümölcse van e területen Délbiharnak, Békés-Csanádban jócskán van, Északbihar, Zabolcs és Aradban is elérte a középszerűséget. Egyébiránt kedvező időjárás még tetemesen megjavíthatja a kilátást mind a takarmány, mind a bor és gyümölcstermésre nézve. A „Gazdasági Lapok“ Pichler József aratógépével tett kísérletről hoznak tudósítást. A gazda-