Budapesti Hírlap, 1856. augusztus (178-202. szám)
1856-08-01 / 178. szám
letet. Ez értesül^n^ színpadi csínyről, betatís totta egy b'áffllpí Mjgyá^m színészt, ki személyét volljkszandej'az'előadástestvérén'kinálja meg öltözetével, hogy így a hasonlatosság még szembeötlőbb legyen. Ez,megtörtént. A színész nagy örömmel fogadta el az ellenséges levelező ruháit, s a társaság előre jókat nevetett, a sikernek. Az előadás estvére elérkezett.A színész,aki a levelező alakját utánozza, kilép, s valahányszor megfordul, a közönség roppant hahotával fogadja , színésztársai azonban szörnyű boszus képpel integetnek neki a színfalak közöl. A színész azonban e győzelemnek örvendve, ügyet sem hajt rájuk s jobbra balra forog a színpadon, mire a közönség homéri kaczaja még inkább növekszik, végre azonban midőn lelép, figyelmeztetik a kaczaj okára: a kabát hátára egy papiros volt akasztva e felirattal: „Íme egy szamár oroszlánbörben!“ A furfangos levelező igy szedte rá a komédiásokat. * Megjelent: a dunántúli ág. hitv. évi egyházkerület soproni nyilvános főtanodájának tudósítványa az 1855/C tanévben, kiadta az igazgatóság, nyomatott Sopronban Roltwarter Károlynál. A tudósítványt Tinfeldhy* Adolf, tanár- tól egy értekezés nyitja meg „a másodrendű egyénületek mértani szerkesztéséről.“ Továbbá bennfoglaltatik a jelen iskolai évben követett gymnasiumi tanterv átnézete mind a nyolcz osztályban; a tanári kar névjegyzéke Váz, általuk előadott tudományokkal együtt. A főtanodának 14 rendes tanára van, ezeinkívül rendkívüli tanítók a rajzra, úszásra, gymnastikára, s a héber vallás oktatására. A franczia nyelvet s zongorázást a gymnasium rendes tanárai tanították. Ezután következik a tantárgyak elősorolása osztályán kiüti az előadási órák számával együtt. V-ik pont alatt a jövő 1856/7-ki iskolai évben követendő tanterv kis mutatása foglaltatik,VI-ik alatt a tanári kar jövő szerkezete, s a használandó kézikönyvek kijelölése. Magyar szerzőink közöl ezek közt a következő nevekkel találkozunk:Szepesy J. M., Ihász Gábor, Zim-mermann, Lonkay Antal, Mozaik, Szabóky Adolf, Hanák és Thüringer. A tanszerek iö közt fölvan említve a nagy könyvtár, mely több , mint 17 ezer kötetből áll s újabban számos jeles munkával szaporíttatott. Az iskolai múzeum számos természettani, természetrajzi és földismerszerrel, gyarapodott, úgyszintén számos,ajándékmunkával növekedett a magyar, ifjú- sági, s az ,az évben megalapított,franczia ifjúsági könyvtár is, végre az érmek gyűjteménye- Mikulás e nagysága utján Tomory, Anasztáz, Karsai lelkész ur, Hartmann tanuló, Krausesperes, Kath Tóbiás ps Friedenreich András ur,adományai által. A X-ik pont alatt Müllner Mátyás ephorus a tápintézetet és convictust ismerteti. Az elsőben részesült ez évben öszszesen 107 ifjú, 17 ingyen, ^tizenkét,sajtöbbi 20 ft évi fizetésért. A tanuló növendékeknek, ismézetéből értesülünk, miként a 8 osztályban volt összesen .234 ág. v. 16. hely. v. és ,10 héber ifjú. Anyanyelvűkre nézve 26, magyar» 7i, n,^piet, 11 .vend és tót, jösz-fszesen 260,ösztöndíjas 56 ., kosztos: 163 ., tápitészeti 97. Gondosan áttekintve a jelen tudósítványt tartozunk azon kijelentéssel, hogy"azt az igazgatóság a. .lehető legnagyobb szorgalommal és dicséretes czélszerűséggel szerkesztetteössze, s már ez okmány maga is szép világot vet azán rendszeres eljárásra, melylyel ez iskolában a nevelés és tanügy ke-zeltetik. *. A Tanodai lapokból, értesülünk, hogy a kardszagkábínatás kerületében négy elemi tanoda állíttatott föl. . "* Háromszékből jul. 25-röl írják :, Szemtanúja válék azon pusztításoknak és károknak, melyeket a jég legüdébb gabnaföldeiben okozott. Tel-Dobog és Fapolczon az összes tavaszi vetést elverte. Szintén nagy károkat okozott helyenként Dalnok, Fáké, Kovászna, Uzon, Albis, Fel-Csernáton és Ikafalván. Különösen dúlt az erős orkántól kisért jég Fel-Dobog és Zágonon. A házakról leszaggatta a fedelet, s az osztagokat a levegőben zilálta szét. Jul. 22-kén egy erős felhőszakadás Dálnok, Léczfalva és Várhegy faj pályáin a véteményeket s a virágzó növényzetet egészen beiszapolta. Mennyi keserü könyeket kímélhetett volna meg a lakosság, na jobban használná a biztosítási intézeteket.Úgy látszik, maga a természet boszut áll e léhaságért. C tíledikén a háromszéki papság Szentgyürgyön egyházi gyűlést tartott, mely alkalommal a tervbe vett algymnasium és, a hozzá szükséges alaptőke ügye került tárgyalás alá. Zágon községe egy ISO.OOC frt értékű erdőt s 16 hold szántóföldet 2000 öl követ és épületfalt ígért egy gymnasium építésére ; Szt. György pedig 16,000 pártot ajánlott; mindkét község azonban ezt csak akkor adja meg, ha náluk az algymnasium létrejö. Egyszerre mind felszólíttattak a székelyföldi helységek, hogy sept. 1-jéig nyilatkozzanak, mennyi jótékony adománynyal járulnak a tervezett gymnasiumhoz. i h h.,, TÁRCZA. NEMZETI SZÍNHÁZ. „Rászedtek a komédiások“ befitízlet felvonásban. Irta Szerdahelyi Kálmán. (Először júl. 27-kén.) A drámabiráló szálasztmány, mely a fennebbi datrabot , elfogadta, újra azon kénytelenségbe hitzi hogy figyelmessé tegyük, mikép kötelességében hanyagul járt el s nem sokára még azt is kimond- hatjuk, ha ez eljárása szokássá válik, mikép nem nemzeti színpadunkhoz , hanem önmagához méltóan tesz, midőn a nemzeti szinpadra oly darabokat hoz, melyek „botrány“ névnél egyebet lépni érdemelnél. Folyvást sülyedünk, folyvást hanyatluunk, s színpadunk a demoralizáltság felé a legegyenesebb, s napról napra meredekebb útón halad. A sülyedés, hanyatlásra figyelmessé mertem tenni a közönséget, s azokat is, kikre drámánk ügye seincs eiete bízatott.. De ez urak fölül képzelik magukat a figyelmeztető szózatokon, fölül is vannak az igazságon, mennyiben az lábaik alatt hever, fölül a felelősségen, amelyet önmagukban nem érznek, s melyet hasztalan kiáltanak fülükbe az ügy nevében ! Az erkölcsi és múltészi elvek teljesen mellőztet-í nék, s már nem is tudjuk, hová sülyedhetne még drámánk s színházunk méltósága, lejebb az már nem sülyedhet, mert félteket ért a fenezímzett bohózat elfogadása által. Miért’ né mérnök ezt kimondani, tisztán, határo- zottan, minden leplezés nélkül, hogy mindenki hallja, és mindenki értéé ? Vannnak elegen, kik a’színház' ügyében, mint más irodalmi kérdésekben a szabad, független, véleményt, az őszinte meggyőződést és józan itészetet terrorizálni akarják, s nem gondolják meg, mikép ez, hála égnek — nem sikerülhet! Mi a hanyagságra, a korlátolt fölfogásból, személyes érdekekből irodalmi ügyeinkre háramló károkra az illetőket figyelmesekké tenni mindig merni fogjuk, s bátran szemébe mondjuk egy testületnek is tévedését! Igen, minden téveszmék, minden személyes rokon és ellenszenv, minden terrorizálási törekvés sem fogja se elijeszteni , se zavarba hozni azokat, kik elvekre támaszkodva az ügy mellett szólanak. Hogyan nem látják be valahára a terrorizálni akarók, mikép ők minden harczra képtelenek, mert hiányzik a fődolog, az alap, nincs talpuk alatt biztos hely, mert elveik nincsenek ? Mutassatok elvet, melyből e drámabíráló választmány kudarczai egyszerűen tévedésnek és nem többnek volnának nevezhetők.Egyszerűen tévedésből eredetinek mondhatnék eljárását, ha így okoskodnánk : „A művészi szempontból elhibázott darab is gyakran hatást tehet, mint azt 1848 előtt némely ítész (?) vitatta. A színi hatás és műkecs két különböző dolog, s mi a színihatást tartjuk fődolognak eredeti műveinkben.“ Mondom, ha így okoskodnék a választmány, még csak műértetlenségből származott tévedésnek nevezhetnék eljárását. De a drámabíráló választmány még e téveszméjéhez sem hű. Oly darabokat fogad el, melyek nem csak hogy napstészi szempontból nem ütik meg a legtörpébb mértéket is, hanem a színház hasonlíthatlanul nagyobb többsége előtt valódi botrányok. A bíráló választmánynak egyedüli támaszpontja a karzat begyakorlott tapsa , melynek Zaját a műveltebb féSZ fejcsóválása, sóhajtása és kisebb hangú piszszegése nem nyomhatja el. Énmagam megalázásának érzeném azt mondani, hogy e tapson ezek bérlettel«. Mindegy akármilyenek, csak azt akarom újból is kimondani, hogy e tapsok csak annál szomorúbban mutatják a sülyedést, s sokkal szebb színben tűnik fel közönségünk müszlése, ha e tapsokat bérlőiteknek, mint ha őszinte a tetszés-nyilatkozatok gyanánt veszszük. Annyi áll, hogy a közönség nagy része nem csak hogy részt nem vesz e tapsokban, hanem lenézi azon dicsőséget, melyet a megtapsoltak készpénzül fogadnak el. Azon estve előadásai, melyen az igazgatóság s választmány elvtelensége , s a közönség egy töre érdékének ízlése oly szomorúan s oly vastagon mutatkozott, egyszersmind két írónk elvtelenségét, ízléstelenségét, sőt tudatlanságát kézzelfoghatóan mutatta. A lopás, a hazugság, a csalás a legkihivóbb arczczal és álarcz nélkül szabadon jár és szerepel színpadunkon. Ez már csaknem szokott dologkint járja! De Szerdahelyi Kálmán darabjában a magánszenvedély az író személyes boszuja, s a pasquill akart mutatkozni egy egész osztály és egyesek ellenében. Egy egy osztály, pl. az orvos, a tudós, stb. osztály szolgálhat ugyan comícum tárgyául akkor, midőn egy találtán és híven festett egyénben az általános emberit, az emberi lélek általános gyöngéit, a pedánsságot, nyegleséget, hiúságot, elbizakodást, együgyűséget akarjuk komikaivá tenni; de egy osztályt hazug szavakkal, ferde rajzban, s nem más mint prózailag befeketített, besározott színben semmi czélból, és csak azért állítai közöség elé, hogy az író boszút álljon a sértett hiúságáért: nemcsak részakaratra mutat, hanem írói tehetlenségre, fejletlen ízlésre, irodalmi műveletlenségre. Többször volt alkalmam Sz. úr mint kezdő színész túlságos otthonosságát megróni, mint művészietlen elbizakodást, de mindig csak azt tettem föl, miszerint e kezdőnk színpadi túlságoskodásai a karzat kedvéért történnek. Azonban most tűnt ki, midőn az írói pályára lépett, hogy ez elbizakodásnak indoka a közönség iránti tiszteletlenség, és a színpadi illemnek mondhatni, megvetése. Rá nézve a közönség műveltebb része mintha nem is volna! Hadd ütődjék meg merészségén a műszléssel bíró rész , csak a másik kisebbnek, de lármásabbnak tetszésében részesülhessen! Ki kell mondanunk, mikép a vakmerőség nagy adagára volt szükség, hogy Szerdahelyi K. úr a szinműíráshoz csak fogjon is. Nem teszünk föl róla oly szakavatlanságot, hogy ne tudná, mikép a szinműirás minden írások legnehezebbike. De ő elég nagy embernek képzelé magát arra, hogy a dráma bíráló választmány a puszta névre is elfogadja ízetlen művét, s a közönség egy részének elnézését elég nagynak arra, hogy e művet végig nézze. Művének legjobb czíme lett volna „Boszut szeretnék állani az újságírókon.“ E czímet indokolja a darab következendő meséje . Egy kezdő színész (Féleki) szerelmes egy gazdag gyámleányba. A gazdag gyámatya azt mondja, csak olyannak adja gyermekét, ki egy vagy más után halhatlanná teszi magát. (Bohózat gomndolá magában Sz., a valószínűtlenségeknek nyílt terük van!) A'fiatal szülész azt mondja, hogy ő ' ' | AUSTRIA! BIRODALOM, Bécs, jul. 30. Prágából érkezett távirati tudósítás szerint B cs. k. Apostoli Felsége ma 5 óra 20 perczkor legjobb egésségben Teplitzbe megérkezett. Porosz király ön fels. ma 12 7 órakor utazott fel Karlsbadból Teplitzbe. Szász király ő fels. hasonlag ma váratik oda. Ferdinánd toskanai örökös nhgö k. fens, ma Reichstadtba elutazott. i?17- ®!s: Após, tollFelsége f. hó 29-ikén d. u. 5 órakor külön Vonattal, a toskanai örökös hagyhg ö ’ cs. fensége, valamint Ő Felsége főhadisegéde gr. Grünne altábornagy Ő excja kíséretében, Csehországba utaztában a brünni pályaudvarba megérkezett. — Minthogy minden elfogadási ünnepély tiltva volt, csupán ő excellentiáik gróf Lazanzky cs. királyi helytartó és gr. S ch a a ff g o t s che altnagy cs. kir. országparancsnok, részesültek azon magas szerencsében, ő Felségét legmélyebb tisztelettel üdvözölhetni, s 0 Felsége által legkegyteljesebben fogadtatni. 0 Felsége mintegy negyedórás mutatás után útját kiváltt égésségben tovább folytatta, kísérve a pályaudvaron, és azonkívül hagy számban egybegyült közönség legörömteljesb áldáskivonataitól. 1 . Zsófia főherczeg és Szőny ő cs. fensége, Mária és Czeczi fia badeni herczegnek ők. féris. és Mihály ahg ő cs.fens. 26-án Karlsruhéba érkeztek. . .. Gr. Persigny, ki a cseh fürdőkben mulat, Prágába érkezett Hallomás szerint meg van bízva, Császár Ő Felségét fejedelme nevében üdvözölni. , Ma délben a német-austriai pénklubbizottmány meghatalmazottjai gyűlést tartottak. ^ — A cs. k. szabad, nemzeti bank hintz évben 354,654 frt jövedelmi adót és 172/748 községi járulékot fizetett. " Sí Gá 1fiér alig e hét végén vaspályaügyekben Párisból ide érkezett. Több nemeslelkü férfiaknak szándékuk, itt egyletet alakítani, melynek cáfélja tűzvészek kitörésénél önkénytesen és fizetés nélkül segélyt szolgáltatni, nevezetesen a fémbelélét ír megmenését feladatukká tenni. Reméljük, hogy a székváros e nemes példája másutt is lelkes utánzókra találand. ''í- A győíri vaspályavonal Győrtől Uj- Szőnyig Augustus hó első napjaiban nyittatik meg. — A vizállás a Szuina torkolatnáljelenség igen kedvező; az utolsó tudósítások szerint IO*// Velenczei láb. Ezen mélységet a Dervent. Őrnagy vezetése alatti sikeres tisztítási munkálatok eszközölték. Az állami vasuttársulat úgy intézkedett, hogy mostantól kezdve egyenes járatok nyittattak Prágából Parisba s azokra a jegyek Prágában adatnak ki. Ehhez képest az első osztályú jegyek Prágából,Párisig 69 ft 15 kr, a 2-ik osztályúak 48 ft, 29 krba kerülnek. Az útdíjak ezüstben fizetendők még részesíttetni az alhímpénztárbeli eddig divatozott segélyzésbert.’r . Smith O’Brien ismételve visszautasíta barátjának ama sürgetését, hogy, ismét a politikai pályára lépjen, s valamely megürült parliamenti állomást kérjen. Mint a „Times“nak Dublinból jelentik, a tipperary-i néphad legutóbbi zavargása tárgyában, a haditörvényszéki vizsgálat múlt hétfőn bezáratott s a főizgatók halálra ítéltettek. Az ítélet a főparancsnokhoz küldetett be, ki azt megerősítés végett a királynő elé terjesztendi. A zavargók közöl két más egyén a polgári hatóságoknak adatott át elitéltetés végett. Francziaország, Páris, 28. A „Moniteur“nek a spanyol ügyekre vonatkozó czikke , mit már említünk, így hangzik: „Mi részvéttel kísértük a spanyolországi legutóbbi eseményeket s azokat bizonyos fokig tetszéssel fogadtuk, azt hívén, hogy azokból kedvező kilátást jósolhatunk, az alkotmányos kormány állandó megalapítására nézve, mivel Francziaországnak, mely Európában a 89-ki eszméket képviseli, nem lehet egyéb óhajtása annál, minthogy egy oly szomszédállam, melynek jólléte által élénken érdekeltetve van, mind a kényuralmat, mind a fejetlenséget, a minden haladás és szabadságnak ezen két szikláját kikerülje; s mivel az Espartero-ministerium — úgy látszott — se a kihágások megelőzésére szükséges erővel, se egy nagy ország kormányzására szükséges erélylyel nem bírt, természetesen rokonszenvvel fogadunk egy oly változást, melynek I. Izabella trónját meg kell szilárdítnia. Némely külföldi lapok elvakíttatván egy név irányában kevéssé alapos előszerettetük által, államcsíny gyanánt igyekezték föltüntetni egy minister lemondását, mit a királynő ,ismételt vonakodások után egyszerűen elfogadott. Ha O’Donnell adja be ezen lemondást, ők a tényt tökéletesen alkotmányszerűnek találtákvolna. A pártszellemnek sohasem kellene ennyire elferdíti a dolgokat, s a közvéleményt tévútra vezetni igyekezni. Spanyolország két év óta sajnos helyzetben volt. Ezen nagy ország, oly sokáig Európa választott bírája, melynek szövetségét még nemrég is oly buzgón keresték, igen alacsony rangra sülyedt. Nem volt többé se pénzügye, se serege, se tengerészete, se kereskedése, se közigazgatása, se külbefolyása. Ezen nehéz helyzetben a nagyravágyók, ahelyett hogy a fennállót megerősítni igyekeztek volna, annak megingatását kísérték meg vagy a tömeg szenvedélyeinek hízelegvén, vagy veszélyes utópiákat akarván létesít»., Ama zavarok, mik Spanyol- országot néhány év óta háborgaták, valóban bizonyos 4 év előtti miniszereknek azon végzetszerű eszméjéből eredtek , miszerint államcsínyt eszközöljenek akkor, midőn Spanyolországban nyujgalom s jóllét volt, s midőn semmi nagyszerű ok semm kényszerítő őket arra, hogy a királyság törvényeit rögtön megváltoztassák. Egy államcsíny csak akkor lehet törvényszerű az utókor ítélete előtt, ha azt végszükség igazolja s ha az mindenkinek szemében egyedüli eszköz az ország megmentésére. Mi ismer,jük azokat, kik államcsínyekről álmodoztak, nem némely intézmények módosítása, hanem a trónledöntés vagy a dynastia megváltoztatása végett, már vagy Portugálnak Spanyolországgal a braganzai ház alatti egyesítése , vagy régensség felállítása álal. Ezért köszönetet mondunk O’Donne 11 tanknak, hogy államcsíny nélkül megkísérlé Spanyolországban helyreállítni a rendet,a szabadságnak ezen első is nélkülözhetlen alapját. Köszönjük neki, hogy a sérjetlenség első perczei alatt minden gondját a spanyol seregnek mind erkölcsi,mind anyagi tekintetbeni újraszervezésére fordítá,mivel nem volt elég zászlóaljakat s századokat újraalkotni,hanem mindenekfölött ezen oly vitéz s nagy dolgokra annyira képes katonáknak meg kelle adni ama rugókat, melyek egyedül tartják fenn a seregeket, a kötelességérzetet, a fejedelem irányában a hűséget, a fegyelmet. Ezért reméljük, hogy a legújabb változások véget vetendnek ezen oly gyászos államcsínyeknek, pronunciamientóknak, mivel őszintén óhajtják, hogy Spanyolország, mely az erős jóllétnek annyi elemeit foglalja magában, a nyugalom közepett újra foglalja el illető rangját, ahelyett hogy bizonyos délamerikai köztársaságok színvonalára sülyedne le, hol se hazafiasság, se polgári erények, se emelkedett elvek nem találhatók, hanem csupán néhány ölj/ fábörtékek/ kik hiúigéretek által elcsábított katonák segélyével a föhatalomért küzdenek egymással.“ Egy rajnai lap levelezője szerint, ezen Moniteur-czikkben, mit hírszerint a császár Persigny vel együtt dolgozott ki, leginkább meglepő a Narvaez barátjai elleni heves kikelés, s ezen okiratot nyilvános válasznak tekintik, az angol részről kifejezett aggodalmakra. A franczia kormány a szerinte nem eléggé erélyes Espartéros Narvaez közt foglal állást. O’Donnell álláspontjára helyzi magát, kinek világosan köszönetet mond a rend helyreállításáért. Ezen jegyzéket a Turgot marquisnak adatott utasítások hasonmásának tekintik, s mint mondják, Izabella királynő a franczia követ tanácsára hagyá meg Narvaeznek, hogy Vich y betérjen vissza. Váljon Angolország meg fog-e elégedni a franczia kormány nyilatkozatával? Az angol kormány, a franczia példájára, szintén szemlélő hajórajt küld a spanyol partra. A,,Times“ párisi levelezője,aki előbb bizonyossággal állítá , hogy a franczia kormány, O’Donnell megveretése esetében beavatkozandik Spanyolországba , most kijelenti, hogy ezen beavatkozás teljesen ellenkezik a franczia kormány szándékaival, mely előbb Turgot alaptalan jelentései által vezettetett félre. Azon Turgot marquishoz intézett parancs, mikép Madridot hagyja el, visszavonatott. Mint mondják, D’ Donne 11 épen nem gondolt arra, hogy Narva ezt a párisi követséggel megkínálja, annál kevésbbé, mivel 01 o tag a se le nem mondott, se állomásáról el nem mozdíttatott. Spanyolország, Madrid. A franczia félhivatalos lapok csupán némely további részleteket hoznak az Aragónia iráni mozgalomról. E szerint Falcon tábornoka Monte-Terrero, s az Aljuféri az erőd állomásait, melyek a város fölött uralkodnak, elhagyó. Echague tábornok a Saragossába vezető két főutat megszállt, s az ezen oldalróli tetemes bevitelt elvágta. Duce tábornok a huescai után igen kedvező állást foglalt el , s Echague-véli közlekedését biztosítá. Ezen tudósítások szerint, a fölkelők nem képesek őt háborgatni, vagy kirohanást tenni. A „Patrie“ szerint, a saragossai helyőrségből kétszázad már a kir. csapatok táborában jelent meg; a nyugalom már a Saragossa környékebeli összes helységekben helyreállott. Továbbá a lap azt állítja, mikép Gurrea tábornok, miután hiában kísérte meg Logronót fellázítni, Vittoriába vonult viszsza, hogy Francziaországba meneküljön. Ellenben más tudósítások szerint Gurrea egyetlen mozgalomban sem vett részt. A párisi „Presse“ levelezője O’ Donnell helyzetéről következő érdekes adatokat közöl : „O Donnellnek mind a progressisták, mind a moderádiók ellene vannak. Lehetetlen már nem látni,hogy az általa alakított ministérium csak átmeneti kabinet leend a végleges kabinet megalakulásáig, melynek főnöke a valenciai herczeg. Ez világos s kikerülhetlen. Bármely részre forduljon is O’Donnell, helyzete egyenlően válságos és veszélyes. Egyrészről ha alkotmányosan akar kormányozni a cortes-gyűléssel ,, mint padokról szerzendi elő ama többséget, melynek őt támogatnia kellene, s miként igazolandja eljárását?Minő biztosítéka leend aziránt, hogy nem fog megbuktattatni bizalmatlansági szavazat által? Másrészről ha alkotmányellenesen, a cortes-gyűlés nélkül akar kormányozni , minő biztosítéka lesz az iránt, hogy nem fog elbocsáttatni az udvar által, mely nem feledheti el 1854-ki magaviseletét ? E szerint bárminő utat válaszszon is O’Donnell, őt mindegyik bukáshoz vezeti. Ezen helyzet annyira bonyolult, hogy noha O’Donnell mindenhatónak látszik , Espartéro többé semmi sem,mégis sokkal irigylendőbb ez utóbbinak állása az előbbiénél. Az „Indep beige“ levezéje szintén igen válságos gyanánt tünteti föl O’Donnell helyzetét, ki különösen Serrano, s a két Conchában igen veszélyes versenytársakra talál. Ez utóbbiaknak hihetőleg sikerülendőt megbuktatniok még azon esetben is, ha az országban, a rend rövid időn teljesen helyreállana. A „Moniteur“nek egy Perpignanból 26-ról KÜLFÖLD. Anglia/ London, júl. 28. A felső ház tegnapi ülésében az alsóház módosítványai a londoni sturhami püspökök lelépésére vonatkozó bilihez helybenhagyattak. Az alsóházban elfogadtatott Gladstone azon indítványa, miszerint levelezések terjesztessenek elő a kormány által nyilvánított azon szándékra vonatkozólag, miszerint a Skót püspöki egyház püspökei többé nem fognak