Budapesti Hírlap, 1856. augusztus (178-202. szám)
1856-08-02 / 179. szám
könnyen eszközölhető lenne— hogy pedig szükséges is, ezt alig kell fejtegetnem. Társas életünk is javult, bárha még mindig sok a kívánnivaló , a közönség nagyobb része még most sem használja fel az alkalmat a társas körök nemesítő érzelem- és eszmecseréjét fölkeresni. Kerületi főkapitány úr múlt évi rendeleténél fogva ültetett 600 akáczfa piaczunkon máris csinos sétánynyá nőtte volna ki magát, ha azoknak egy részét az idő viszontagságai el nem rontják; e főutczai sétány bizonyosan igen diszítendi a várost, ha majd oly árnyékos s kellemetes leend, mint a barátok tere; ennek rendben tartásáért a tiszt atyák valóban dicséretet érdemelnek. A már közel 200.000 forintba került katonai laktanya teteje is készül, és ez épület nagy csinosodására lesz a városnak. Valahára olvasótársulat is alakuland nálunk, az alapszabályok már felsőbb helyre megerősítés végett felküldettek. Kívánatos lenne, hogy ily népes város lakosai egy kis,dedovó intézet felállításáról is hova előbbgondoskodnának, akkor nem kellene a magzatokat több órányi távolságú tanyákra a mezei munka ideje alatt hurczolgatni, vagy egész napokon át gondatlan kezekre bízni. Továbbá hogy ne szomorodnánk meg, ha tudjuk, hogy a húszezer lélekből álló s nagyobb részt mezei gazdászattal foglalkozó Jászberény város lakosai közöl öszvesen csak 10-én biztosították ez évben termésüket! Alapi hírek és események. Budapest, augustus 2 * A pesti ve f. th cologiai intézetben m. hó 28, 29 és 30-n tarlottak a közvizsgálatok, mind a közönség részérőli figyelem és részvét, mind a kivívott siker tekintetében fényes eredménynyel. Első nap a zsidó és görög nyelvből, s a bibliai földrajzból tartalék próbatétel. Amazokat Ballagi Mór rendes tanár, emezt Törökiél urai intézet igazgatója tanította. Azon ritka e lehaladás, melyet az intézet egy évi fennállásának rövid ideje alatt a tanítványok tanúsítanak, s mely legszebb világot vet a tanárok ernyedetlen lelkes ügybuzgóságára, minden hallgatót meglepett, s a legkövetelőbb szakértő méltánylását is kiérdemelte. A második napon a philosophiai tanulmányok kerültek sorba, a paedagogiával, s a methodikával. A bölcseimet Ballagi, a neveléstan elméleti részét Székács József, gyakorlati részét a methodikát pedig Gönczy Pál úr adták elő az intézetben. A tanárok és hallgatóság által a növendékekhez szabadon intézett kérdések, s a reá következett biztos készültséget tanúsító feleletek mutatták, hogy a tanár urak itt a legéletrevalóbb tanítási rendszerrel jártak el, melynek eredménye nem ideig óráig tündöklik, hanem tartós hatással lesz mind a növendékek jövendőjére, mind azon újabb nemzedékre , melynek oktatását egykor elvállalandják; ők nem csak a tudományok szavát, hanem értelmét is elsajátították maguknak, s nem annyira az előadottak merev betanulásához voltak kötve, mint azok tiszta fölfogásához, értelméhez és szelleméhez, mi által nem csak átvett tudományuk, hanem továbbfejlesztő gondolkozás tehetségük is gyarapodott. Ugyane napon az ifjak az éneklés és zenéből is megvizsgáltattak. Ezekben Bognárula nemzeti színház énekkarának tanítója oktatta az ifjakat, s a gyakorlaton kívül a zene alapos ismeretébe is bevezette őket. Harimadik nap a természeti tudományok, állattani physiologia, növénytan és geológia voltak a vizsgálat tárgyai. Az állattani physiologiából tett érdekes vizsgálatot követte a Csengery Antal tanár úr által előadott növénytan , s a földtan, melyet Gönczy Pál úr tanított. Mindkét tudományból az ifjak saját fogalmazásuk szerint biztosan és könnyen feleltek; a nevezett tanár urak ugyanis nem adtak kézikönyvet tanítványaiknak , hanem a fenebb méltányolt értelemfejlesztő rendszert követte, magukra bízták, hogy előadásaik figyelmes hallgatása nyomán stúdiumot készítsenek. A folyvást nagyszámú hallgatóság figyelme és elismerése, de főleg a fáradozásuk szép sikeréből merített alapos önérzet legyen a derék tanárok jutalma, és lelkesítő ösztönük, hogy ezen egy éve megnyitott s a legszebb reményekre jogosító intézetet a hazai nevelés érdekében virágzásának legmagasabb fokára eljuttassák. * Mily gazdag fővárosunk nevelő intézetekben, a közönség már magából azon körülményből meggyőződhetik, hogy most alig van nap, melyben lapjaink egy egy ily intézet programmját ne említenék, s az ajánlatok és kiemelő dicséretek, mik ezen programmokhoz kapcsoltatnak, nem stereotyp kifejezések csupán; tartozunk velők, mert fővárosunk valóban nemcsak számra, hanem életrevalóságra és kitűnőségre is gazdag ily intézetekben. Ma a már közlöttek után Szentes József úr katholikus fi tan- és nevelőintézetének programmját kaptuk kézhez, s ezt is azon neveldéink közé sorozhatjuk , mely méltán örvend a szülők pártolásának. Szállása van a papnövelde utczában gróf Széchenyi házban 4. szám alatt. E fensőbb helyen szabadalmazott finövelde az 1855/6-ki iskolai év kezdetével nyittatott meg, s az iránta nyilatkozó részvét alapján azt most tulajdonosa tökélyesiteni és nagyobbítni igyekezett. Minélfogva a jövő iskolai évben oly növendékeket is fölfogad, kik csupán tanulás végett kívánnak abba járni, élelmezésüket pedig szüleiknél kapják ; valamint azok is, kiket szüleik nyilvános iskolákba kívánnak járatni; itt biztos elhelyezésben, kellő ápolás, felügyelet és a tanulmányokban szükséges Útmutatásban részesülnek. Azon növendékek, kik testi s szellemi képezésüket az intézetben veszik, s e körbe eső minden a programmban tüzetesen kijelölt tanulmányokban oktatást vesznek, fizetnek egy iskolai évre azaz 10 hóra 6—9 éves korukig 500, 9—12 éves korukig 550, a 12 évesnél idősbek pedig 600 pftot. Azok, kik nyilvános iskolákba járnak, fizetnek tartásaikért 12 éves korukig 350, a 12 évesnél idősbek 400 pfrtot. A föltételek, melyek alatt a csupán tanulás végett bejáró növendékeknek oktatás adatik, a növendékek életkora s a szülök igényei szerint határoztalak meg. Az intézetben nem szállásoló növendékekre nézve a tanulmányok rendesek és rendkívüliekre osztatnak. Minden osztályba fölvétetik oktatás végett a szegényebb, de jó erkölcsű és tanulni szerető gyermek minden fizetés nélkül. Az oktatás szakértő segédnevelők által, a tulajdonos saját felügyelete alatt történik. Az előadási nyelv magyar, némely tárgyakra nézve azonban német is leend, társalgásul pedig német és franczia is fog divatozni. A tanév kezdődik i. é. october 1-je napján. * Megjelentek „Vahot Sándor összes költeményei.“ Kiadta Vahot Imre, Pesten 1856. Nyomatott Gyurián Józsefnél. A díszes kiadású füzet a költőnek régibb dalait, epigrammokat, románczokat, költői beszédeket, s újabb költeményeit tartalmazza, számra mintegy 84 darabot. A kiadó, a költőnek testvére, előszavában többi közt ezeket mondja : „Az első 1844-ki kiadás végkép elfogyván, e körülmény kívánatossá tette e második bővitett kiadást. Nemeskeblü de szerencsétlen testvérem már több idő óta kedélybeteg lévén, mint feldúlt lelkű költő megérdemli azt, hogy a megrendült kedélye ápolására fordíttathassék a munkának jövedelme , melyet még ép, egésséges elméjének árva szülöttei úgyszólván gyermeki háládatossággal nyújtanak most neki. Ez azonban mellékes dolog, fő az, hogy a jó magyar költő jó és rész napjaiban egyaránt méltó a pártolásra. Szétküldvén az aláírási íveket, annyi előfizető jött be, hogy a kiadási költségek nagyrészint fedezve vannak. Most már a tiszta jövedelem az ezentúl elkelendő példányokból várható.“ Vahot Sándor jóhangzású neve a múlt évtizedből, még most is él a költészet barátai emlékében s az irodalom iránt nyilatkozó részvét jelenlegi álláspontján remélem lehet, hogy a közönség a kettős érdekből méltányos pártolást nem fogja a kedvelt költőtől megtagadni s így a testvéri óhajtás nem lesz pusztában elhangzó szó. E költeményfüzet gr. Károlyi István és b. Eötvös József uraknak mint a beteg költő leglelkesebb pártfogóinak van ajánlva. TÁRCZA. NEMZETI SZÍNHÁZ. „Özvegy és proletár“ vígjáték 1 felvonásban. Irta Beöthy László. (Először adatott f. hó 27-n, Szerdahelyi bohózatát megelőzőleg.) Beöthy’urnak e műve egy korábbi beszélyéből van véve, melynek czíme „Saint-Pierre“ testvérek, megjelent a „Divatcsarnok“ban. Hogy szerző a mese szövésétől, a váratlan külső meglepetésektől s nem a lélektani mozzanatok hű festésétől várta a színpadi hatást, nem tartjuk főhibának. Szerző a külesemények összeszövésében már jártassággal bír, s e tekintetben Szerdahelyi Kar fölött határozott előnye van, ki még a műszervezés e gépies részében is teljesen járatlan. Előnye továbbá Beöthynek az, Hogy — habár igen mindennapias, s néha a jobb ízlést sértő — de mindenesetre elmés ötletei vannak, s végre hogy párbeszédei gördülékenyek, fenn nem akadók, szóval az írásban gyakorlottságot szerzett magának, mely tekintetekben Szerdahelyi urat még kezdőnek sem ismerhetjük el. De két pontban a két említett szerző egymással megegyez. Egyik az, hogy Beöthy úr sem tartja a közönség műveltebb részét tiszteletben. Róla sem mondhatjuk, hogy fesztelenség mindig mulattató otthonosság volna, mert gyakran válik sértővé. Az elmésség túlcsap a bohóczkodásba, rakonczátlanságba, a comicum túlmegy a burleszken és torzítássá lesz Másik, miben a két szerző megegyez, hogy az erő kötési elemet terhelő s fölösleges nyűgnek tartják. Beöthy művében a hazudás, a lopás, a gyávaság, tolakodás akarja magát szeretetreméltóvá tenni, mi természetesen nem sikerülhet. Az erkölcsi alap ezen megvetéséből magyarázhatjuk ki nagy részben azt, miszerint a műben szereplő három személy közt egyik sincs egyénítve, egyiket sem nevezhetjük alaknak- Főszemély a proletár, kinek következetlen magaviselete kimagyarázhatlan, s ki tolakodó magaviseletét, gyávaságát, lopását és hazugságát nem menti ki azon féteszthez méltó hóbortos jókedv, melylyel szerző esetét oldalakat megaranyozni igyekszik. A proletár oly szobában lakik, melyben egy gyalult asztalon és szalmaszéken kívül egyebet nem látni. Még e szállást sem győzi fizetni. Téli est van, s neki éjjelre ki kell hurczolkodnia a szállásból. Szomszédjában egy özvegy lakik,kivel az elválasztó ajtón át beszédbe ereszkedik , s elpanaszolja szomorú helyzetét. A proletár többek közt azon nem menthető kívánságát nyilvánítja, hogy az özvegy oszsza meg vele éji szállását. Az özvegy ebbe nem egyezhetik, s a fiú eltávozik. Az özvegy azonban megbánja tagadó válaszát, s a proletár eltávozása után vissza akarja híni. Kikiált az ablakon s a proletár visszajön; őt az özvegy szobájában látjuk föllépni. Az özvegy egy mellékajtón távozik theát készítni. A proletár meglát a nő asztalán egy naplót s elég vakmerő azt felnyitni és olvasni. E naplóból látja, hogy a hölgy szerette őt. A proletár e tette mutatja, hogy a becsületről és illemről legcsekélyebb fogalma sincs. Ily ember soha sem nyerheti meg a néző részvétét, bármily bohóczosan elmésnek és könnyelműnek mutatkozik is, s mi több nemcsak hogy elolvassa a naplót, hanem el is lopja, kabátja alá rejti. (Úgy halljuk, hogy ez nem volt az u. n. instructióban). A proletár e tettei menthetlenek, nemcsak mint jellemfestészi hibák, hanem egyszersmind írásbeli leleményesség hiányára mutatnak. A „Szép marquisné“ból tanulhatta szerző e naplóeltulajdonítást, melyet ez utóbbi darabban is mindenki hibának fog látni. Beöthy úr azonban e vígjátékba helytelenül vette át ez elsajátítást. Azt, hogy a proletár a nő szerelmét megtudja, drámaibb uton érhető vala el, s az özvegy és fiatal között oly párbeszédet írhat, mely a mű fénypontja lett volna, hol lélektani mozzanatok , naiv érzelemnyilatkozat mind a hatást emelik, mind az indokolást erősítik vala. E naplósikkasztás, s a proletár egész magaviselete után senki sem fogja indokoltnak találni az özvegy szerelmét, senki sincs tisztában e nő jelleme felől. A proletár jellemtelensége mindazokat, kik e darabban vele bizalmas lábon állhatnának, ha még annyian volnának is, jellemtelenekké tenné. A nőhöz azonban és idején (!) egy hivatalnok lép be azon örvendetes hírrel, hogy 200 ezer dollárt örökölt egy amerikai meghalt nagybátyjától. Az özvegynek e kincset testvérbátyjával kellene megosztania, de tengerész bátyja, egy tudósítás szerint, a tengerbe veszett. A hivatalnoknak a nő úgy mutatja be a proletárt, mint testvérét, Saint Pierre Viktort. Nem is tehetett máskint, mert mit mondana a hivatalnok, hogy idegen férfiút talált az özvegy szobájában éjnek idején ?Az özvegy eltávozik s a proletár maga marad. Nemsokára új vendég érkezik, egy izmos testű, hatalmas fekete szakálú ember nyittatja föl az ajtót. Ez volt az igazi Saint-Pierre Viktor a tengerész, ki nem veszett tengerbe. Ez megütődik azon, hogy nővére szobájában éjjel egy idegen fiatalt talál. De ő fiatal a proletár, makacsul állítja , hogy ő az özvegynek testvére Saint -Pierre Viktor a tengerész. Hogyan kínozza a valódi tengerész a proletárt rhamivással, hogyan bántja meg ez a valódi Viktort, nem szükségelmondanom. De ki kell emelnem a párbajt, mely kettőjük közt áll elő. A tengerész úr meg új párbaj nemeket ajánl, s a proletár gyávasága hosszú jelenetben van előtüntetve. Egy asztal mellett állnak meg szemközt. A tengerész kioltja a gyertyát. Először a proletár lő a töltött pisztolylyal a levegőbe. Mire a tengerészre kerülne a sor, a proletár az asztal alá bújik s a tengerész szintén nem talál. A proletár ezt azzal igyekszik tréfássá tenni, mikép tagadja, hogy az asztal alá bujt volna s a közönséget híja föl erre bizonyságul. Megjegyzendő, hogy a tengerész megvolt bántva s komolyan haragszik. De e tréfák után kiengesztelődik a következő esemény által. A rendőrség belép s Saint Pierre Viktor iránt tudakozódik. A proletár adván ki magát annak, befogják, elvezetik. A tengerész így menekül meg attól, hogy csempészet miatt befogassék. A honmaradt tengerész elégeti az irományt, mely csempészetérőltanúskodott volna , s mire a rendőrök az dl Viktort kibocsátják , már maga is mentve van. Az özvegy is visszatér, s a tengerész örömét nyilvánítja, hogy nővére oly haszontalan emberhez megy nőül, minőnek e proletárt ismerte. Mondok fenebb, hogy a fő személy jelleme mindenikét megrontja, — ez áll mint látjuk a tengerészre nézve is. Itt is segíthet vala szerző a darabon. Ha először a tengerészt nem teszi komolyan haragossá, hanem csak úgy tünteti föl, mint ki folyvást csak tréfál a proletárral, másfelől emezt nem aláztatja meg annyira, mind az alakokvalószínűbbekké, mind a darab érthetővé lesz vala. A titkosan szavazó drámabíráló választmány most annyival van roszabbul szervezve, mint ezelőtt, hogy nem teszi magát érintkezésbe az íróval, s nem kívánja, hogy a szerző némely helyeket darabjában kiigazítson. Tudjuk, hogy e művet egyes javítások nem tették volna jó vigjátékká, mert általán az alakító tehetség hiánya tűnik ki e darabból, de sokat nyert volna az néhány kihagyás ás az átdolgozás által. Úgy a mint van, e darab sem tartozik az elfogadhatók közé, s elfogadása mutatja, mikép a t. ez. választmány ép oly kevés . Az illetőket, figyelmeztetjük Balásházy János magyar tudós társasági rendes tagnak közelebb megjelent munkájára .A„pinczegazdászatról, borkereskedésről“ vagyis a magyar s erdélyországi boroknak sajátságaihoz alkalmazott kezeléséről, a magyarországi borkereskedés hajdan és jelenkori viszonyairól, miket szerző kilencz évi több ezer hordó különbféle borokra való felügyeleti tapasztalataiból merített, s egyszersmind az ide vonatkozó irodalmi termékek figyelembe vételével bocsátott közre. A munka 1 frt 30 kr. p. p. * A zenede növendékeinek próbatételei a nemzeti muzeum teremében m. hó 30-án számos hallgatóság előtt folytak le. E napon az énekszak négy osztálya mutatta be szorgalma gyümölcseit, melyeket Engesser és Menner tanár urak vezetése alatt szerzett. A gyakorlati énekben a finövendékek közöl többen tüntették ki magukat. Korukhoz képest hangjuk még gyenge ugyan, de kitartó, szorgalmas képezés mellett szép reményekre jogosítanak. Különösen tetszést vívott ki a fiatal Hirsch Salamon, kinek tiszta csengésű közép-mély hangja van. * A jeles német színművész Döringer, ki nagy alakító erejénél fogva már hosszú évek során a legelső rendű művészek sorába tartozik, s ki többi közt a „Krumm Illések“ prototypon-ja, az itteni német színpadon jutalomjátékául Brachvogel „Nárcisz“ czímű szomorujátékát választá, mely ma fog először színre kerülni. A darab XV. Lajos korában játszik, s a franczia udvarnak akkori mély erkölcsi sülyedtséget, pazarlást, vallástalanságot, mely az egoismus és szabadság utáni vágy előidézésével az első franczia forradalomnak cratere volt, epigrammás éllel rajzolja. E mű nem tisztán történeti szomorujáték, a mennyiben költött alakok is szerepelnek benne, mindazáltal az akkori kor szellemét híven visszatükröző és így történeti érdekességgel bír. Figyelmeztetjük a színházbarátokat ezen érdekes estvére, mely egyszersmind a derék művész itteni jeles működésének jutalma leend. * A művészetnek arany földje van. Treumann úr öt heti szabadságideje alatt, melyet Pesten töltött, az itteni német színpadokon 32 föllépésével hétezer p.forintot szerzett magának. Miután másokat annyiszor megnevettetett, most már maga legjobban nevet. A magyar művésznek legalább öt év kell arra, hogy ily jókedvet szerezzen magának. * Tegnapelőtt jul. 31-ről aug. 1-re menő éjjel az 5 pacsirta utczában borzasztó gyilkosság követtetett el. A meggyilkolt S. nevű ezüstműves, 37 éves, ki egy középen eső kis szobácskában magánosan lakott, s otthon dolgozott. Reggel a tejárus asszony, ki reggelire tejet vitt neki, az ajtót zárva találván, az ablakon tekintett be, hol őt egy vértócsától körülvéve a földön feküdni látta.. Nem volt egészen levetkőzve, csak kabátja és a csizma nem volt rajta. Feje egészen össze volt zúzva, egyéb sérülések a kórházban,ahová a hullát szállították , elrendelt törvényszéki bonczolásból fognak kitűnni. A tett nyomait vizsgálva, az ágyon egy kést találtak , továbbá egy 6 fontos golyót, egy a meggyilkoltnak mesterségéhez tartozó kopácsoló eszközt, melyek egészen véresek voltak, úgy szintén a fal is, továbbá egy pohár, s a konyhában megtalált vízkorsón is vérnyomai látszottak, ezeket valószínűleg mosdásra használta a gyilkos. A tettes még nincs fölfedezve. Egy egyénre azonban erős gyanú van, akit a meggyilkoltnál többször láttak, s közte és a meggyilkolt közt az elsőt terhelő adóssági viszony forgott fenn. A szobából több a meggyilkoltnál munkában volt értékesebb tárgy elraboltatott, mi szintén könnyíteni fogja a tettes kézre kerítését. * Szabó úr aradi magyar színtársulata , mely egy idő óta a wiedeni színházban játszik, mintegy magánlevélből értesülünk, ott kisebb pártolásban részesül. Aug. 1-jén és 2-kán a társulat Badenben fog föllépni, hol a „Vén bakancsos“ és „Csikós“ adatnak. A rég várt operai előadások valószínűleg a jövő hét elején fognak megkezdetni. AUSTRIAI BIRODALOM, Bécs,júl. 31. Prágából érkezett tudósítások szerint Ő cs. k. Apostoli Felsége ma reggeli 5 óra 10 perczkor a legjobb egésségben Teplitzből Aussigon át Leitmeritzbe elutazott. Porosz király ö fels. ma 10 órakor Bodenbachon át Pillenitzbe utazott. — Szász király és királynő ö felségeik tegnap d. u. 5 órakor magas családjukkal Pillnitzbe visszatértek. — Ö cs. k. Apostoli Felsége mai óra 30 perczkor Theresienstadtból Prágába érkezett s negyedórás tartózkodás után útját tovább folytatta.— Ugyancsak Prágából távirják, mikép porosz király és királynő ők, fenségeik Pillnitz és Berlinbe visszautaztukban ma tizenkét óra negyvenöt perczkor átkeltek a határon, hol ő felségeiket Lajos föherczeg ő cs. fensége Bodenbachban várta, ki d. u. 2 óra 30 perczkor útját Reichstadtba folytatta. Továbbá Luitpold bajor herczegasszony ő k. fensége szintén ma regg. 7 órakor hagyta el Marienbadot. — Császárné ŐFelsége és Gizela főherczegnő ö cs. fens. állapotáról Laxenburgból folyvást a legjobb tudósítások érkeznek, Ő Felsége 15—20 nap múlva hagyandja el lakosztályát. — Albert föherczeg ő cs. Fensége amsterdami tudósítások szerint, a tengeri fürdők befolyása alatt a legjobb egésségnek örvend. — Aurich mérnök és kormánytanácsos e napokban Magyarországba elutazott. Ő a magdeburgberlini pálya építője, valószínűleg a technikai főigazgatóságot a Ferencz József császár keleti pályánál vállalandja el, s jelenleg a tervezett vonalakat veszi szemle alá. — A f. évi jul. 31-ki bankkimutatás szerint az ezüst készlet 66,999,906 frt,a jegybankforgalom 337,714,373 forint, a beszámítolt hitelpapírok 78,452,805 ft, tőkésített államadósság 58,517,412 forint, államjószágadósság 154,000,000forint; az állampapíradósság 13,613,377 forint. Június hóban ellenben ki jön mutatva : ezüst készlet 61,096,992 forint; a bankjegy - forgalom 368,222,837 forint; a beszámítolt hitelpapírok 78,291,481 frt; a tőkésített államadósság 58,793,902 frt; az állampapíradósság 15,506,686 pfrt; az államjószágadósság 154,000,000 frt. A két hónap alatt e szerint az ezüstkészlet gyarapodása és a bankjegyforgalom apadása tűnik ki. — Gratzból júl. 29-ről érkezett tudósítás szerint K. Bach belügyminiszer úr ő exc. 28-án a reggeli vonattal oda érkezett, gr. Strassoldo helytartó az ő exc. által a pályaudvarban fogadtatott s onnan Lankowitzba a női fegyenczek számára szolgáló ottani büntető s javítóház megszemlélésére indult. Ma reggel ő exc. megszemlélte a Schlossberget , azután néhány honoratiort s az ország fővárosa polgármesterét a községtanácscsal elfogadta, meglátogatta a cs. k. helytartóság, kerületi- és járási hivatal irodáit, a rendekházát és Joanneumot, az ápoldákat stb. Minister ur ő exc. a helytartó ur ő excjánál elköltött ebéd után a gyorsvonattal Laibachba tovább folytatta útját, hová az nap estre megérkezett s 29-én esti 6 órakor Adelsbergen keresztül Fiuméba indult. KÜLFÖLD. Anglia, London, 29. A „Times“ tegnapi számában közlé a Sundvom tárgyában kinevezett alsóházi bizottmány jelentésének részleteit. E szerint a bizottmány nem tarta szükségesnek vizsgálat alá vetni Dánországnak a vám behajtására a jogát, hanem inkább históriai tényül állítá fel, mikép Angolország néhány század óta megnyugodott ezen vámok fizetésében, s mikép most azok behajtása külön szerződés által van szabályoztatva. Azonban a jelentés szerint a balti kereskedésben érdeklett összes személyek vallomásaiból kitűnik, hogy a Sund-vám igen sok bajjal van összekötve. A bizott-