Budapesti Hírlap, 1856. szeptember (203-226. szám)

1856-09-16 / 214. szám

kinyúló sziklára felhágott,mely legalkalmasb pontnak tartanak ,azon hegykör áttekintésére, melynek központját a Glöckner képezi, míg a néző lábainál szédelgő mélységben a Pasztercze jégmezői tá­tongó örvényeikkel és szakadékaikkal kiterjesz­kednek. Az első császárt, ki e magasságra felhatott, dörgő éljenek fogadták, melyeket a Groszglockner sziklafalai csattogva viszhangozá­­nak , egyszersmind e hegy-óriás csúcsán egy nagy csász­ zászló lengett észrevehetően, melylyel azelőtti éjjel indultak meg heilegenbluthi lakosok s e vállalatukat szerencsésen ki is vitték. A legma­­gasb uraságok viszályokat is minden baleset nél-­­kül tették meg, s d. u. 1 órakor legjobb egésség­­ben Heiligenblutba érkeztek. — Ferdinand császár és Mária Anna császárné­k felségeik a barcói (levico-járási) új templom építésére 400 pftot ajándékozni m­éltóz­­tattak. — Gr. Radeczky trigy a lombard-velenczei királyság fökormányzója ő exc. a G­u­r r e a Kér. János politikai menekült vagyonára vetett zárt meg­szüntette. — Az „Oestr. Ztg.“-ban a következő czikket olvassuk: „Biztos hallomás szerint a hitelinté­zet igazgató-tanácsa az igazgatóságot felhatalmaz­ta, hogy előkészítő lépéseket tegyen: 4) fiók hi­telintézetek gyors felállítására, min­denekelőtt legelésszöl Magyarország­ban; 2) az árukra történendő előlegezési üzlet megkezdésére; 3) egy nagyszerű biz­tosító intézet felállítására; 4) végre mind­azon javaslatok tekintetbe vételére, melyek a bá­nyászati és ipar vállalatok alapí­á­­ra, különösen gépgyárak állítására vonat­koznak.­­ — Ismét kiindul egy expeditio a Nílus forrásai­nak fölkeresésére, melynek élén gr. d’ E­s­c­a­y­r­a­c de Lauture áll. Ő és vele Tasme 11­­ titkára, Mayer (míneralog), Bo­­­es­­­awsky és della S­a­­­a cs. k. alnngyok, Geng technikai segéd és Eisenhart, mindnyájan tagjai e veszélyes expe­­ditiónak, a Triestből legutóbb elindult gőzössel Alexandriába elmentek, honnan nemsokára nagy­szerű útjukra kelendnek. KÜLFÖLD. Anglia, L­o­n­d­o­n , sept. 12. Az a­n­g­o­l b­a­n­k igazgatósága tegnapi ülésében elhatározá, hogy a leszámítolási kamatlábat nem emelendi fölebb. Cambridge herczeg Skótországból visszaér­kezett Londonba, s újra megkezdő működését, mint a sereg főparancsnoka. A hivatalos lap jelenti, mikép a királynő a krími hadjáratban meghalt tábornokok s admirálok özve­gyei számára megerősíté ama czimeket s kiváltsá­gokat, miket férjeik éltükben élveztek, vagy a mik­kel, ha tovább élnek, felruháztattak volna az ő fel­sége elé terjesztett ajánlat folytán. Sept. 13. (Távirdat sürg.) A „Times“ ma egy oly czikkben, mely némileg válaszul szolgál a ná­polyi jegyzékre, megjegyzi, mikép a nyugati ha­talmasságoknak amnestiát, a politikai foglyok sza­­badonbocsáttatását s alkotmányadását kellene kö­vetelniük. Tagadó válasz esetében franczia s angol hadihajókat kellene Nápolyba küldeni, a nyugatiak követeit onnan visszahívni, s Nápoly követeit Lon­don­ és Párisból elküldeni. Francziaország,Páris , sept. 12 Mint a „Mo­niteur“ jelenti, mihelyt a földrengések által Algír­­iban okozott balesetekről első tudósítás megérke­zett, a császár sietett segélyt nyújtani a károsult lakosoknak. A főkormányzó számára hitet nyittatott meg oly céléból, hogy a gyarmatosokat veszteségeik tetemes részéért kármentesítse; ő oda utasíttatott, hogy azok számára sátrakat s táborozási tárgyakat szolgáltasson, s élelmük haladéktalanul biztosíttatott élelemszerek kiosztása által. Azon a­­­g­­­r­i helység neve, mit a ka­by­lók megtámadtak, Drane­­-Nizám s Kabylia ha­tárán esik. Szerencsére azelőtti este néhány század katonaság érkezett oda, úgy hogy a megtámadókat erélyesen vissza­ lehetett verni- Oran tartomány­ból már csapatok vannak útban a fenyegetett vidék felé, s mint tudni akarják, R­a­n­d­o­n tábornagy fel van hatalmazva arra, hogy a kabulok megfenyítése végett egy kis expediciót eszközöljön. A „Constitutionnel“ s a „Patrie“ ma a monte­negrói ügyet tárgyalván, a montenegróiakra nézve épen nem barátságos szellemben nyilatkoznak ugyan, azonban mégis békét hirdetnek. A „Consti­­tutionnel“ azt óhajtja, hogy ezen ügy Austria köz­benjárása által intéztessék el, s hogy Törökország ne folytasson háborút. A „Patrie“ szintén Austria nagy ügyességére bízza ezen bonyodalmak megol­dását. Nem kételkedik róla, hogy Törökország örö­mest lemondaná ezen tartomány fölötti névveli fel­­ségjogairól, s hogy ekkor határszabályozás által könnyen hosszabb fegyverszünetre lehetene eljutni. Mindkét lap azt hiszi, hogy Austria nehezen türendi el ezen tartománynak a törökök általi megszállá­sát. Ezért Törökországnak azt tanácsolják, hogy engedjen. Egyébiránt azt vélik, hogy Austria é­s Törökországnak könnyű lenne ezen barbár hegyi­népet féken tartani. Az éjszaki vaspályának egy felügyelője tegnap több rendőr-ügynökök kíséretében Liverpoolba indult, hogy onnan szombaton N­e­w-Y­o­r­k­b­a utaz­zék. Ugyanis most már nem lehet róla kétség, hogy a szökevények m­ár tengeren vannak s üldözőiknél előbb fogtak megérkezni New-Yorkba. A tolvajok számszerint 4-en vannak. A vizsgálat kiderül, hogy ezen emberek már 4 teljes év óta űzték mes­terségüket, s az igazgatóságot annál súlyosabb fe­lelősség terheli. Rothschild bárót ezen esemény annyira megható, hogy az orvosok kénytelenek vol­tak szórakozási utazást tanácsolni neki. A belgák királya Clementina herczegnőnek egy levélben sürgetőleg ajánlá, hogy a császár által számára felajánlott 200,000 fr.-nyi rente-ot fo­gadja el, ellenben Nemours herczeg azt óhajtja, hogy azt nem fogadja el. Spanyolország, Madrid. Egy sept. 10-től kelt sürgöny szerint a belga követ átnyújtó meg­hitelező iratát. Isabella infánsnő férje Oroszor­szágba utazott. A királynő mindeddig se az alabár­­dosok főparancsnoksága, se a washingtoni követség tárgyában nem hozott határozatot. Azon hírek, mintha a kabinet keblében s a vicalvarista táborno­kok közt egyenetlenség léteznék, alaptalanok. A ministerek teljesen egyetértenek s folyvást teljes mértékben bírják a trón bizalmát. Az „Espana“ jelenti, mikép­p. hó 6-ról kell ren­deletnél fogva a királynő jónak látta megparancsolni, hogy Henrich infáns Majorcában, Isabella infánsnő Gurowski neje San-Se­­bastianban, s Josepha infánsnő Granadá­ban vegyék lakásukat. Az említett lap hallomás után hozzá teszi, mikép tisztán magán­okok kény­szerítik a királynőt azon határozat hozatalára. El­lenben az „Indep­ beige“ levelezője szerint ezen határozatra azon körülmény adott volna okot, mikép Amália infansnőnek összekötése alkalmával igen gazdag női hozomány adatván, Francisco infans családjának többi tagjai az ellen hevesen felszólal­tak, sőt szükség esetében ezen ügyet törvényszék elé akarták terjeszteni. Egyébiránt a legutóbbi le­velek szerint, a helyzet kissé kevésbbé komoly szín­ben kezd föltűnni. O’ D­o­n­n­e 11, kinek erélyét nem lehet kétségbe vonni, reméli, hogy ura maradhat a helyzetnek, s hogy minden vetélytársát eltávolítha­­tandja. Föltűnt, mikép néhány nap óta nem beszél­nek többé annyit Narvaezről, s mikép újra kö­zeledés történt a ministerelnök s a S­a­r­a­g­o­s­s­á­­b­ó­l visszatért D­u­­­c­e tábornok közt. Az utóbbi, kinek Aragóniábani eljárása nagy dicséretet érde­mel, nagyon elégületlen volt a nemzetőrség szét­­oszlatásával; ő átlátta, hogy ezen rendszabály a kor­mánytól minden, még a legmérséldeltebb progres­­sistákat is elidegenítvén, azt tetemesen meggyön­­gítendi s megfosztandja azok támogatásától, kik ter­mészetes szövetségesei lennének olynemű reactio, ellen, minőről Narvaez s a polaccók álmodoznak. Ha Duk­e tábornok befolyása O’Donnellt saját valódi érdekeivel öszhangzóbb útra térítheti, annak a ka­binet fennállására nézve csak üdvös hatása lehet. A ,,Náción“ jelenti, mikép a ministeri tanács saj­nálattal volt kénytelen azon határozatot hozni, hogy a csendőrség szaporítása egyelőre még el fog maradni. Ha a párisi „Presse“ magán­levelezőjének hitelt lehet adni, a félszigetnek épen nem minden pontján uralkodik nyugalom s biztonság. Cordova kör­nyéke szintén egészen a rablók hatalmában van. A lakosok kérvényeket írnak alá, hogy a hatóságoktól oltalmat nyerhessenek. Ó-C­a­s­t­i­l­i­á­b­a­n , Bur­gos s Valladolid környékén szintén rabló­csapatok mutatkoznak. Élükön az elhirhedt Villa­­lain áll, kit a főkapitány proclamatióiban holtnak hirdet, ki azonban mindemellett is igen jól érzi ma­gát, sőt legújabban még egy madridi jegyzőnél is megjelent egy okmány aláírása végett. Még komo­lyabbá teszi a helyzetet azon körülmény, mikép a bor­­s gerina-termés szintén az egész országban roszul ütött ki. Egy sept. 11-től kelt sürgöny szerint a királynő elfogadta Escalante, washingtoni spanyol követ lemondását. A hivatalos lap egy oly kir. rendele­tet közöl, mely a rendkívüli hatalmak gyakorlatát csak a fontos esetekre szorítja. A kincstár jöve­delme igen kedvező helyzetben van. Az „Epoca“ szerint az alkotmányi kérdés meg­oldása a jövő héten meg fog jelenni a hivatalos lap hasábjain, mire tüstént meg­ fognak tétetni a szük­séges intézkedések, az ayuntamientek meg­választása végett, hihetőleg October végére vagy november elejére. Ellenben úgy látszik , hogy a cortes-gyűlési követek megválasztásának ideje még nincs kitűzve. A c a n a r i­a i szigeteken az ostrom­­állapot kihirdettetett, azonban a nemzetőrség nem oszlatott szét. Oroszország. II. Sándor császárnak Mosz­­kvába bevonulásáról augustus 29-dikén írják: „A császár s a csász. család tagjai i­. hó 26-án Cik­inkébe, ez utolsó vasúti állomásra, sz. Pétervár­­ról jőve, szerencsésen és jó egészségben megérkez­tek. Chimkében a m. uraságok a vagyonokról hin­­tókba szálltak s a Polrowski palotába mentek, mely 4 verstnyire Chimkétől s ugyanannyira Moszkvu­­tól fekszik. Egész 29-kéig ott maradtak, mely na­pon szándékozták bevonulásukat a régi czári vá­rosba tartani. Az egész ut Chimkétől egész a pa­lotáig — 12 verst — 26-án ő felségeik elhaladá­sakor fényesen ki volt világítva s mint­egy 5000 diszhintó várt a Petrovszki palotánál, az érkezőket ezerszeres hurrákkal és a leghangosabb örömzajjal fogadván. Már 28-án özönlött a nép az utczákon, melyeken a menetnek át kelle haladnia. Különösen kiemelendő a Twerskoin fekvő Gourieff féle épület, melynek shawlok, szőnyegek és gazdag kelmékkel­ feldíszítésére egyedül százezernyi rubelek fordíttat­­tak. Aug. 29-e reggele fájdalom esővel kezdődött. Annál nagyobb volt az általános öröm, midőn dél­ben az ég a nagyszerű ünnepély dicsőítésére kide­rült s a nap a maga szemkápráztató sugarait a ha-Solllithallan pompában és fényben ragyogó czári városra kiterjeszté. Délutáni 9 órakor pontban kez­dődött a felső bevonulása, egészen a programok sze­rint. Az egész jelenet, a­mint a jelenlevők szeme előtt kifejlődött, és a valóban leirhatlan mesterké­letlen lelkesedés elragadó volt. Éhez járult a fény, a 40 aranyos hintó, szerszámok, melyeket sohasem láttak, a legnemesebb fajtájú lovak, a testőrök, a sok udvari hivatalnok teljes egyenruhában, mind’ennek fénye kápráztató volt! — Az iverskii Istenanya kápolnája mellett a császár s a csász. herczegek leszálltak a lovakról, és imájokat végzék, ezután leemelé a császár az anyacsászárnőt s felső nejét a a hintókból. Ezek is elvégzek imájukat, mire ismét a császár karjára támaszkodva drága hintáikba visz­­szakeltek. Mintegy 15000 néző állt az Iwerski mel­letti téren.­­ Különös figyelmet gerjesztettek ezen­felül az ázsiai népségek mintegy 50 küldöttségei, mind lóháton, mindenik nemzeti öltözetben, szép emberek és még szebb lovak. Az összes jelenvol­tak számát bízvást 2—300,000 re tehetni! Schweiz, Bern, sept. 10. Posta zártával hal­lom, mikép a szövetségtanács azon jogi tiltakozást, melyet a porosz rend. követ még Sigmaringenböl beküldött s itt sept. 7 . adatott át, ma visszautasította. Sydow úr értekezte­Brutus : Nem Cassius, mert a szem nem lát­hatja önmagát másként, mint a visszasugárzás által valamely idegen tárgyról. C­a­s­s: Igaz, és ezért lehet Brutus, sajnálni azt, hogy neked nincsenek tükreid. Igen mi is legalább halványul visszasugárzó tük­röt akarunk tartani színházunk egyik tagja elé, nem egyéb szándékból, minthogy önmaga is ráis­merjen művészetének azon hiányaira , melyekre nézve minden, igen minden nézője régóta tisztában van, még tán azok is, kiket a rosz világ hízel­gőinek nevez. Múlt pénteken újra láttuk K o­m­l­ó s s i Idát, mint Rózát, Száraz Jónás nejét, s ezelőtti vasárnap a „Tündérhon“ban, hol leány szerepet vitt. Csak az előbbinél maradván, szavalása szokott modorán kí­vül meg lehete vele a közönség elégedve; — a hű férje által elhanyagolt nő jól volt képviselve általa, de az indulatok és érzelmek kifejezésében némi túlzást láttunk. Általán véve, mint egy alkalommal Megjegyeztük, hibának tartjuk, hogy a vígjátékban a színész oly magas fokon, oly nagyon fejezze ki az érzelmeket, mint a nagy szenvedélyek harczain megforduló drámákban. A színésznek itt sokkal közelebb kell járnia az élethez, melyben a nők nem úgy szokták kifejezni sérelmeiket, szemrehányásai­kat, megdöbbenésüket, mint azt a komoly drámák­ban a színpadon látták. Aztán az első felvonásbeli párbeszéd Róza és barátnéja Biri (Bulyovszkiné) között sem volt barátságos.Oly kevés természetesség volt abban, hogy két barátnő, kik régóta nem látták egymást, kiknek a társalgás hevében (mint a darab megkívánja) felejteniük kell egymástól megkér­dezni oly mellékes dolgot, mint a férj neve, s az apának lakása, a­hogy, mondom, a két barátnő oly feszes-hidegen beszélgessen egy kanapéra le­ülve. K­o­m­l­ó­s­s­i Ida oly sebesen s annyira min­den hangnyomat nélkül mondá el beszéde egy ré­szét, mikép az nem barátnői fecsegés, hanem sze­repfelmondás volt. Azonban e gyorsaság örvende­tes jel volt, arra nézve, hogy a k. a. törekszik a természetességre — csakhogy egyfelől szavalásá­ban tulságra ment, másfelől játékával mit sem feje­zett ki, mi otthonosságra, bizalomra, barátságra, szeretetre mutatott volna. Még a vendégszeretet sem volt egészen kifejezve, csak a leereszkedő ál­szívesség, mely legfeljebb udvariasság nevet ér­demel egy vagyonos hölgynél, ki nálánál szegé­nyebbet fogad el. Az erősebb szenvedélyek kifeje­zésében az erős felkiáltás, a hirtelen tett rángó mozdulatok s több külsőségek legalább a közönség egy része előtt helyettesítik a valódi kifejezést, s tapsokat is arathatnak; — de vígjátékban a kisebb hőfokú, a közép s inkább hajlamok mint erős érzelmek kifejezésével kell tapsokra ragadni a né­zőt, — s főleg ezen csekélységekben tű­nik ki a valódi tehetség (értve vígjátéki sze­repre való tehetséget). A „Fogház“ adatásakor Szigeti (Száraz Jónás, szoba tudós) volt az, kiben valódi, élethű alakot láttunk, s főleg neki kö­szönhette a közönség, hogy ez előadás oly mulat­tató volt, ő mozdulatokat, fogásokat talál föl, hogy szerepének valószínüséget, élethűséget adjon, s látszik, hogy tanulmányozza az életet. Ifjabb Lend­­vai (Daruváry báró) sok elevenséggel, tűzzel s ügyekezettel játszott, s csak azt ajánljuk, hogy igyekezzék menekülni a modorosságtól, s ne ját­szó mindig önmaga becses személyét. Több talá­lékonyságot óhajtanánk, melyet az élet figyelme­sebb tanulmányozása adhat meg. Tóth (Buslaki, fogházi felügyelő), mint nyugalmazott, de katonai pályájára büszke, mogorva katona jól alakított, csakhogy mint gyakran látjuk, túlmegy a margui­­rozásban, s főleg hol indulatot fejez ki, igen nyers szokott lenni. Szerdahelyi (Zordi) nem mint Z­o­r­d­i volt comicus, hanem mint Szerdahelyi. Midőn először belépett úgy elváltoztatta hangját, mint midőn valaki a gyermekeket akarja megijesz­teni. Alig szólott néhány szót e mély „Zord“ han­gon, s azonnal jobbnak látván szerepe hátralevő részét a maga természetes hangján mondani el, el­dobta a bassus kulcsot, s csak megmaradt a „vio­lin-kulcs“ mellett. — Jobb lett volna tán előbb pró­bálni meg magát — nem a színpadon tenni új föl­fedezést hangjára nézve. „Essex“ másodszori adatásakor a grófot Szigeti adta. Nem szólunk e szereplésről bővebben, mert maga a tragoedia igen bajossá teszi azt, hogy a színészről határozottan szóljunk. — Jókainé első szerepléséről is csak annyiban szóltunk, mennyiben egyes, méltóságteli vagy szenvedélyes helyeket önkénytelenül megragadó érzéssel szavalt. Jókainé elejétől fogva az éltesebb, tekintélyes, tra­­goediai hősnőket adta hatással, s mint Lady Mac­beth, Volumnia (Coriolanban) s mint Hamlet anyja színpadunk legjelesbjei közé tartozik, s ezért mond­tuk , mikép többször óhajtanék Jókainét hozzá méltó szerepekben látni — azaz többször óhajta­nánk látni, ha nem is shakespearei, de magasb nemű drámákat és tragoediákat. Szerepléseire nézve ál­talánosan áll, mikép csak egyes, szenvedélyesebb hatásosabb helyeket emel ki, s a többi részben igen sok kiervelendőt szaval túlságos nyugalommal, s ebből folyó közönyös egyhangúsággal. Ha a vígjá­tékban a túlzott kiemelést, az igen erősen jelzett érzelmeket hibának tartjuk, a komolyabb dráma, legtöbb esetben erősebb jelzéseket kíván, mint igen gyakran a Jókainéé. Nem hiszszük, hogy ez czélzatosan, művészi számításból történnék. Azt higyük-e hát, mikép kedve kezd hanyatlani a mű­vészet iránt ? Ezt föltennünk nem szabad. Hiszen koszorúk épen úgy teremnek művészete számára mint eddig, közönségünk hálás, méltányos — s még él drámánk és áll színházunk! — Annyi bizo­nyos, hogy ritkán látjuk őt is nem mindig kedvvel szerepelni, mit igazán és őszintén sajnálunk!— Szá­mos mondandóink közöl sokat hagytunk más alka­lomra, s a rettenthetlen olvasó, ki eddig kisért, megbocsát, hogy nem fárasztjuk tovább ! De még­is, minthogy benne vagyok, azt az egyet akarom mondani, hogy lejártnak gondolom azon kort, midőn a színésznőkért nagyszerű polémiák támad­tak. Ma már a színészek fölött is épen oly be­csületes elkeseredéssel foly a harcz. Ez egyenjo­,­gúság örvendetes dolog — s tán nem fog senki mai nap megbotránkozni azon, ha kimondom, mikép részemről, bírálatomban nő vagy férfira nézve személy­válogatást nem ismerek­­ Salamon Ferencze­ tében a szövetség elnökével az első azon óhajtását fejezte ki, hogy a legújabb eseményekben részt­­vettek ellen az általános vitálgkérdés eldöntése előtt ne hozassák ítélet, mi azonban mint beavatkozás az igazságügy menetébe szintén visszautasíttatott. A foglyokkal­ kímélő bánásmód iránti kívánatra pedig azt nyerte válaszul, hogy a szövetség e tekintetben nem fogad el tanácsokat, mert politikai bűnök iránti törvényei bizonyosan a leghumánusabbak. Amerika, New-York, aug. 30. (Távirdat sürg.) 28-a a s­er­eg-b­ud­g­et tárgyábani bill a congressus elé terjesztetett, azonban a k­a­n­­s­a­s­i kérdés elmellőzésével. A congressus 3 szónyi többséggel elhatározá, hogy a bilit ezen kérdés kihagyásával nem lehet tárgyalni. Távirati tudósítások. Páris, sept. 13. A „Moniteur“ jelenti, mikép a cs.felségek S­an Sebastianban bámulatraméltó módon üdvözölte lének.Ugyanezen lap továbbáll­a­n­­d­ó n egy jelentését közli a kabuloknak az Aumale erőd, valamint Elmiran elleni támadásáról, mely utóbbinak helyőrsége azonban a támadókat vissza­verte s nekik jelentékeny veszteséget okozott. — Sept. 14. A „Moniteur“ jelenti Stockholm­ból f. hó 12-éről. N­a­p­o­l­e­o­n hg ma ide érke­zett. B­a­y­o­n­n­e­i lapok szerint ő Felségeik csak oct. 6-án térnek vissza Párisba. Adalbert bajor herczeg és az infánsnő Biarritzba érkezett. Ge­n­ua, sept. 10. A kormány költségén négy csavar fregatt fogna építtetni, négy bel- és négy külföldi műhelyekben. A „Governolo“­ gőzfregatt az orosz császárné ő­felségének Nizzában rendel­kezésére helyeztetik. Turin, sept. 12. A török követ Mehemed D­z­s­e­m­i­­­bei a szultán ajándékaival a király szá­mára ide érkezett. Mortarában f. hó 5-kétől 8-káig gazdászati congressus tartatott, ezen számosan je­lentek meg. Az austriai-piemonti-pármai vasúttár­­sulat, hallomás szerint, nem sokára meg fogja a pie­­monti és lombardiai pályák egyesítési pontjait meg­határozni. Erzerumbelf. hó 19-ről közelebbi tudósí­­tásokahoz a „Trieszt. 7.“ Kar­sznak Melik­off ezredes által Izmail pasa mushir kezébe C h r u I e ff tbk jelenlétében történt átadatásáról. Az oroszok ezután az Arpatsai balpartján elvonultak. A persa határon az utak bizonytalanságáról panasz­kodnak. Utolsó napokban a franczia követség csa­­vatja Persiában Bajazid közelében a kurdok által elfogatott. Szin­házi előadások. A nemz­e­ti szí­np­a­don: „Aftanasia.“ Ere­deti opera. Zenéjét Doppler. A pesti német színpadon: „Das Lü­gen.“ Lustspiel in 4 Aufz. Bécsi börze, sept. 15. Dunavizállás, sept. 15. 6' 9" 6"' 0 fölött. (Távirati közlés.) Bankrészvény........................................... 1077 Államkötelezvény 5% .....­­— dto 4% — Nemzeti kölcsön 5°/0..............................85 kg 1835-diki sorsjegy................................. — 1839-diki — .................................. 128Y4 1854-diki 5%.......................................gl09 Földtehermentesítési köt..................................77 1 Államvasutrészvény..................................2325*^ Éj­szaki vaspálya.................................. 2765­­0 Dunagőzhajózás ...... . 572 ^ Hamburg................................................. 765/s Augsburg.................................................. 104 London....................................... . 10—7Vz Cs. kir. arany . .............................8Ví­g Felelős szerkesztő SZILÁGYI FERENCZ. Szerkesztő-társ NÁDASKAY LAJOS.

Next