Budapesti Hírlap, 1856. szeptember (203-226. szám)
1856-09-17 / 215. szám
Én a deficit miatt teljességgel nem esem kétségbe,^el *e tekintetben „ tökéletesen ^gyef Vessewffy Emillel tadftkl kiWt mondj#, írtigy a» államköltség- vetés-fbttdgelj-még nem Austria. Még azért, hogy valamely államban a közjövedelem egyensúlyban áll a kiallássa^ j^jjfiss^ggel nem következtethetüljik azon állan, egésséges,, erőteljes financz-állapotára, sőt mélyebben,.pjegvizsgálva, a dolgot, könnyen, azon eredményre juthatnánk, miszerint az egyensúlyos költségvetéssel dicsekedő államban korán sem találjuk fel azon erőteljes közgazdászától, minő a deficittel sz#iényen megelégedő, birodalomban tapasztalható : miután az elsőben a polgárok adóképessége már a végsőig meg van feszítve, s a kiadásokban sem vehető észre t^UL^ekarátumság ; mig ellenben az utóbbikban jelenben dolgoznak a jövőre, gondosan kimehetik az adóképesség, hogy idővel nemcsak a rendes kiadásokat,hartem a Véletlen s rendkívüli költségeket", erőteljesen sajállandóul megbízhassa. Az austriai birodalom 42 millió frtnyi deficitjét egyszerre, .mechanics megszüntetni teljességgel nem volna mesterség. Csak a különféle adónemeket kellene színvonalig fölemelni , s meg volna az egyensúly, miután némelyek oly sóvárogva várakoznak. Hanem ií,tesz a kérdés ötlik fel , tanácsos volna-e ezt rögtönség Mrtglen teufit?Mindenii jól tudja, hogy a szokott adónemet hirtelen s nagy mértékbeni felugratása az agyikó állampolgárok életkeresetét tetemesen megzavarja, egyeseket teljesen megront, a nemzettekét megtámadja, a termelést s igy az adóképességet leszállítja, s így mit a rögtöni fölemelés által a hídon nyerni akarnánk, a vámon elveszítjük. A mondottaik azonban nem azt teszik, hogy az adónemeket sohasem tanácsos emelni,, sőt inkább a közvagyonpálldás térjfedésével,' 'ezek igen is emelhetők/ de fokozatosan ésíkimélisíttéti, s jól megfontolva melyik adótárgy az, mely kár nélkül anffgyöhb'lüftbitet képes elviselni. Ily óvatos eljárással s a közjövedelem évenkénti örvendetes gyarapodása által, a 42 millió deficit csakhamar el fog tűnni az austriai költségvetésből, s amiatt «kiivást «nyugodtak'! felelünk. " ' FÉNYES ELEK. J 096,S£t RomonobB zsn .c B|ߣjj?jSepk |l^-u i 1 ?. 9 q c b n 8ff A Utóbbi levelemben érintem a „magyaror- Szági föld mivelési egylet“ eszméjének fogatflalását írz itteni ügyletkírőkben. Azótas az érintettem hangulat hangosan nyilvánult ^ mondjuk ki tiötödésű -^kedvezőtlenül. A ■Míwst lapok, a Wfá’ndex év kivételével unisono ellenzéket képeznek létrejötte ellen, oly dicséretes f egyetértéssel, mely valóban ritkán, igen nagy emergéruuak esetében, midőn a haza, vagy*egy kedvelt pajik kefetára forog Veszélyben, szokta csak rregöriendleztetni a bétisiolvasó világot. A szóbain levő íigynek több oldala van, s a nézletmodor különböző lehet; nem is óhajtanák a véleményszabadságot '6 tárgyban,távolről is előre lefoglalni,annál' kevesebbé.Itzert a tervezett intézet épen és filí.:’tél’ még, s a ‘leendő jótékonysága, kitűzött dzsóljáboiíi 'Bükégfe ’ Félökgarantiák nem ai indiumkirek tetezhetnek egy létszempontból megbízhatóknak. Sőt még afcse hír hát reánk szokatlanul, ha egynémely, Magyarországot soha sem látott publicista azt hiszi, hogy mivel a Renng arsszedten tzsibong a milliók fölötti alkuzat, s a körne^jeg^öb/azl ^Oqdja,prolongatio könnyű“: az egész birodalom, uszik a pénzben, s ».provinciáknak hitelszükségleti többé egy átaláhata sincsenek! A nélkül, hogy vys u do,c tri,ngü rek lennénk,igen tudjuk, mennyit várhat Magyarország vagyonfejlődése az erélyesen fölkarolt vasutrendszerlöbgdét csak akkor, ha a földbirtokos osztály képes leend termesztését emelni, mit ametidratilok, gépekkeli fölszerelés, szervezés által,tehát pénz vagy hitel útján érhet el. Meglehet, hogy a magyar vasutrendszer fő alapvonalai húsz év alatt elkészülnek, sőt ismét husz év alatt csógás Hatása , a Jol^jfnjyplésen látható is leend ; de nem fogja a mai birtokos depossessionált unokáját visszahelyezni egykori birtokába, melyet hitel hiányának nem növelhetvén,szakaszopkoll á) kelle adogatnia. 7^. Hasoplókép fedjük méltánVölul azon szempontot, mely fichpaparintézet engedélyezésének ellenzése más .foldpjrp] indokot látott, 5.• a részvények s iparpapirok tömegesülését, a szédelgés lábrakapását; magunk is csodálj,Qjeazop. Könnyűséget, melylyel, jpspyp/iy trrsulatok hirdettetinek, különösen a mythosszerü Magyaroráság nevének .kiagg».tasjjyal „um tyngaj zu ,cattyipen, colonisiren,.parseljirpp,igraipirejii“, hanem ha tekiritjuk, kik azok, kik egyszerre szédletep gés'jbőlz^afók, tűfélsigáli idit; is flecíiláló' veszmnyeiről móraliaárnak, nenffeli Oti ffljiöm sóhajtanunk : et tu mi üli Brule! Végre egy tdkihfélyi» lapban, mely azonban 'a magas szempontok ‘jjrends körbetegségének“ van koronkinl alavetve, két ellbrtetstést olvasunk, mik mint ez ügy állását'teljesen jellemzők, szó nélkül:; nem hagyhatók. E lap azt állítja egyszérére,hogy Austria elég terővel bir saját czéljjaira saját,eszközeit meglelni:“ vagy rá a doctenár nyelvből közönséges nyelvre! áttéve:van1 Austriában pénz elég, nemi szorulunk a külföld pénzére! Ezzel az illető czikkbe oly lyukat ütött alrend-:szeren!!! melyet nálánál ügyesebbnek kell másis kijavítani;. epillanatig az volt azegész világi, hité‘,,! hogy államgazdászati regeneraliónk egyik főtényezőjéül a külföldi tőkepéiszek Austriába terelése a’? uralkodó „’rendszert* egyik főpontja: A másik ellenvetés sem több sem kevesebb, mint hogy á tfervezett intézi: lája mTi main eziím k decqpt,r«a lififf tj.p/ja wi fiiuj y p,on tjáh a k pró* vip,e,ial.i.sárde*kifkbeáll h elyezései; stb.« állámegy.fiA ge 11 pne js. Az ügyet e térre állitani meglehet igen is jhatályos, fogás; de nekünk* olyfpjripán. tűnik fel,, «tintegy.tartományi lapé,* mely kényszerű tagosítás eljen «nyilatkozók, ínnyel bennés communisticus irányt lát. Ne jouons pas ;or les mots. Egy ragyarországi földmivelésihitel-x igyfet, vagy egy galicziai byfiothekalis intézet, vagy Dt'breczen, sent. 8. Ámkári S^ hkltípl kfiBlera^i^^nagy'oll#- réswiránt leginkább csak újdonság! tekintetből viseltetik és^kkeLftitisztaitífözönség : azt hiszerm mindi' azáltal, hogy az aÉbP következő ftoToktfan f— bár* kissé későn 4- érintendő tárgyak lógnak bim an%p^cscl§f, mii^rSít azok, a isten és protestáns egyházi és iskolai adatok rovatába — már csak statistikai szempontból is A debreczeni evangelico-formált fotanodában 1855/6-ik iskolai évről, múlt julius hó végére kitűzött szigorlati s illetőleg közvizsgálati határnapok, annak idejében előre közölve valónak e lapokban a főiskolai igazgatóság által. S e, vizsgálatok, s Úgy a hittanszaki és praeparandiam mint a jogtani é'S igymftaáitlilTitósztályokban meg is tarláttak, s Őílömére válnatiki úgy is 'Vrtndtt testül’etnék, 'rtíihV az illető növendékeknek,. mik^plB ^i^g^Ia)a| eredménye, úgy magának a vizsgálatokon , folytonosan jelenvolt helyettes superintendens főtisztelendő B a törg h Péteri urnak, mint él‘ főbbv jelésiVbíÉHlgyértö egyéneknek is egybehangzó nyilatkozata szerint általánosan kedvesegyos Iskolai ügyekről lévén szó, jelenleg a praeparandiáról és a nyilvános gymnasiumról kívánok részletesen némely tudnivalókat tudomására juttatni a tisztelt közönségnek. A praeparandiára vonatkozólag, meg 1655-ik évi hetigyik napján mondás határozatilag a[ tiszántúli,' helv. Hilv, egy^'ettkeT (■Wféti gyűlés ahnajt Felállítása .’szükségességet, s ejtW ki ekböl Ugyanakkor^Veres László és Kengyel Zsigmond urak,— a ma?r már előbbi időben is, a helybéli hittani felésébén típvelestand6$ 't frapp^ia. nyély'réhdés tapáraj* lemez, pedig a helybstii nyilvános gynímésiumban volt tanársá praeparandiában. Réndes'tanárokul alkalmaztattak ; s ekként p prae-, parándiai‘előadások még az 181,5-dik iskolai, eybén rmegkerinléttek ;q ff y ap azok fölytalandoklevén ai pyö, i'skolai eyben ,’ ugyanazon rendes tanárok vezesztese és'IISg^'Kár'qli, Brodhár Beniámin, Vági, P'al'segédtanilók közreműködese mellett. — A praeparandiai idikzet ki a VendésiéVé'seket minden, Ki a gymnasiumi,, 5-Sfi^8 sitár sikerrel bevégezte.*—‘Taurargjíak : V a 11 ást a nn e v'el e st áriilés Wkj a n. e.m.-j ti e r- s'é ^ é’s s'ó gt a ífj áltálé n qsd i dlajd t'ca — rsléd!a t’á'tfiri'ódszertan, mer- ^ t e r.- . tan, földrajz s történelem, termeszetrajz, rajzolás, értek—s~orgonázás. — A praeparandiában kellő gond van fordítva arra aS, hogy^a leendő n^riskölffi 2 tanítók, pr^ejpáfsM fiai^pályájok közben .gyíikorjati^g ja oktattassanak a tanításban. E végre, avrl847-ik évben, az akkoriban iugy mondatott haladás és reform tulhajtásából eltörtött, de mint a sajnos tapasztalás megmutatá,csak [szellemi W 'anyagi kárt okozott' ^k törlött ‘,priva,ta, Ivágyis a helybéligés érdéki' szülék ’és évő és pjölgyniiskiHákbd'járó heveri Hékévisek; a kozórádon' kívül, Integán OTákón IS közse'lögjfelett Wéllértí’ 'oktatása , ff jjelér íS^^ik^év’tavisszSri '‘giSázá állíltát Bll ‘ A helybéli' ^yitván és^gym'dasiumot illjétéled, azérettségi irásbeli ‘Vizsgák 'tartattak kiült Julius HÓ 1 15L s 18Léri, 'a'ísz^óBéliék ugyanaszori hő 20'^j-22i-ik [napjain,Alb8, k,1 iskolatanácsos dr’Mikuláts Jánosur eldöklete alatt. Jelentkeztek a vizsg’áfa 22-en,1 jegy'azonban Visszalépvérir megvizsgáljáttak^i'-ek, a kik közöl 18 érettnek. 3 egy évre viss^nyjrt»tyndó-' nak,itéltetett. ?,ir'‘i)el,l,1;xitl ® A közvizsgák a nem kötelezett tait tárgyaij fttt jól. 26, 27, 28-án, a kötelezettekből 30, 31-ik napjain jártattok. Megelőzték ekékét,az ugynevezett rejrebbviteli vizsgálatok, melyeket az itteni közönség a Helybeli hitariszaki"bsztályoknál divatozó Szigorlatok hasonlatosságára szintén szigorlatoknak pőréz nevezni. E vizsgálatok közben az igazgató látogatta a külön Osztályokat,részint maga, részint a főt. superintérideitti helytartó úr , részint tiz'e végre a superiitlérideits által rendelt iskolalátogató pitimelléki egyházvidéki esperes n. tilányi Márton ur*- társaságában, a tantárgyak külömféleségéhez képest többször látogatvan!r még egy osztályt. Ha mir a régikor e'mbere' a mosteni szervezetli gymnasiutus* osztályokba bélép, főleg a’négy tantárgy, ugymint latinj hell'egi, néni é it é'i inén- Byi Séglari tekintetéből lát csodálkoztá és szigtfertséglepetve feltürtő' különbséget. És ha ez idegen hátagsfló !esetegeáéri a latin nyelvbéli'előadásokra talált legelőször békiénni, látva a skeVíhlé‘ü efa ké'i:; Tezö eredrményi. 'kétségbeesve félHágy a'zon'Sii^H-1 dókával, hogy látogatását tovább folytass.' Mfegfel,-‘ dítva örömében elragadtabib, ha előbb is rttennyiSég-' sárii “előrtdásolt hallgatása végett lép hét, például csak a gymnasitmi,;. rttásodik osztályba. 'Mindegyiknek oka igen termépetes. Hajdan pre^nds’ meretek terjesztésére a gymnasiumban semmi gond, és minden figyelem a latin nyelv tanítására fordíttaték. Újabb időben, kevéssel a gymnasiumi tanterv életbeléptetése előtt, az úgynevezett közvélemény szavát emelé a latin nyelvnek a gymnasiumokbani kizárólagos tilalma ellen; mi, a midőn az iskolák egy milánói kereskedelmi bank és a birodalom államfanancziai s politikai egysége ol^küilönálló dolgok, mik egymás érintése nélkül ijfifi^el Tudjukntót igen jól,mennyire fontos a hatalmas pénzintézeteket az állam állandó és pillanatnyi financzfeladatainakszempontja és túlsúlya "alá rendplvé tartani; óhajtjuk.istis, a kormány gortooskodni fog e részben biztosítókról; valamint — ha már szó vitába ,kelk csakugyan ereszkednünk — a,Ön|íű^13j öszpontosítás“ ellen sincs semmi kifogá^unk, csak általa provinciális érdekekrel dfiská:d.Va egyon; kivált ha azok oly birodalmi horderejűek, mint a magyarországi földmivelési érdekek. Hanem ime már ezekről is gondoskodik a bécsi hitebbnk, mai reggeli lapok azzal lepnék meg, hogy :„igazgatósága felhatalmaztatott fiókbankok fölállítására — különösen Magyarországban,“e surrogatum horderejűről egyelőre csak azt mondhatjuk: „Manj merl t sh® Absicht unjd man .wird verstim‘mt.‘*i rendezésénél a reál-ismereteknek a humanisticu-mokkali bölcs A^rt^ítását eszközlé, ugyanakkor a tanifló-injven3^eknél a latin nyelv, jmnLhoU mcLV ellen némi ellenszenvet ébresztettek, minek aztán a múlt évtizedben és a jelen évtized elején nem lehetek káros és zsibbifsztő hatással nem sémfi aSuVendékre. És épen ezért maguk egyiirisfelurhi tanárok is,akik a nyilvánít gyarkasiambáb még csak is három év óta-libiisködté'h'éli?' háhogy egy idejű látogató a gymnasiumi felsőbb osztályTar talál a latinból kevesebb eredményt, mint mennyi az ő korában-így inkzöb ’Osztálybafi'Vszla örömest az elöbbeni idők fent érintett gondolkodásának s mulasztásának hibájával szeretik mentegetni az illető növendékek nyelvbeli fogyatkozását, és a gymnasiumi alsóbb osztályokra mutatnak.A latin nyelv tekintetében ,az iuj szervezeti mód szerinti kezdő növendékektől szeretnek remélni kielégítőt eredményt, azt mondván, mit a magas kormány felelt egy leiratában azoknak, kik a latin nyelvre engedélyezett órákat k’sevesellették : „meg kell VárnT a n y^oTcT^? v^'e fT’s" a kk or fffflT iTet-' Küliift^tfa^sokkal könnyebb pár tev alatt *GgyeiH állő rraf^iSn&ő nyr^gt an r hrmi vo lik's pótolni, és ezt tapasztalás bizonyítja — mint holt nyel'vekbatfil fmi veri"ff latkf)' elmaracTSkokat kiiavits'galni, hol a gyenge atagra lehetlen I idővel báriw ^gyes ianprnak is presjepilletet ^)knip. T^Ujgbben is rejlikTizok, hffmneg*vaji lepve^^atogaloT látva már a gymnasiumi VI-di £ osztályban az Ügyességet a nehéz háromszögtani feladványok fejtegetésében. Mert meg is kell lepve lennie, ha arra nem gondol is, hogy a tanítvány már, az ,elsö osztályú gymnásiumi evfoflyamibaii megkezdve aterian elemi értees ívó 11 nék! idéje a tarifárgyriffké'bről’évre' fokozatosan kiszabott részén rágódniayt és igy nem borítagék el, mint hajdan, midőfii csaknem egy év alat kell a növendéknek q uiennyiseg, és termét szertan minden ' részein keresztül ’'nyargalnia, s mindegyikből csak futva meritnie, mint hajdan Aesop. eb eipfqtva(iv^nak« a .Njlp^bóLj’ j j (‘; Q - így hasonlólag bámulhat a látogató,, látva,..már Csák a gyirtlásínml negyedik optályban ... a fiel-, len nyelvből, a legkikeresettebb összevonásoknak Ccontracholés szpbrtlyfa'feriságoknak kivált'á szfeLl rencsésb talentumok általi elemzését. Végren^b'^y, hosszú ne legyek — tagadhatan^J^b.osztályog^ kint,a nemet nyelvből is az eredmény,"mint vala az hajdanban, bár maguk az illető tanárok, kik neki csak az eredményt látják, mint a vizsgalátogató,,.de azt is tudják, mennyibe került az eredmény, scéiyf^telenek nttegyampi, « miképp messze visnnak áttól, hogy annak elégsége vagy elégtelensége felől határozott itéletet mernének mondani. Hogy a debrerczeni gymnasium növedékein megtetszik már csak a kiejtésből is, mikép a német nem anyanyelvűk, nagyon természetes, mint az is, hogy e,növendékeknek nincs alkalmuk a német nyelvben , az iskolák kiválja, csak nóraigyakorlottságot isszerezniök. Szintén nehéz határozott véleménynyel állapítani meg e, részben a jövendő s várható sikerre nézve is, kivált hajszóinak alakításához,oly körülmények járulandanak, melyeknek hatását és súlyát egyelőre megmérni nem,.lehet. ír- Egyébiránt: .._közelebbi közvizsgálaton^ az.V-ik,és VVI-ik osztálybeli gymnasiumi .növendékek a német nyelv «szabályait,^, a VIII-ik osztálybeli növendékek pedig az érettségi vizsgáját. alkalmával a birodalom .sta. tislicáját, a német irodalom« íróinak,« életrajzát németül jmonflatják fel,,elég becsületes sikerrel. . A gymnasiumi összes rendes ésmagán tanulók létszáma az'év elejéig volt 418, az évi végén : 368, alig emlithetö különbséggel több mint, a mult év«bein — Az isynségéyek, megfogyatkozást egyéb okon kívül, elpegítette prop .körülmény is, hogy a fel-gymnasiumi növendékek közöl számosan mennek, át is,lefolyt iskolai évben felállított.,,praeparandiába. Folyó( hjí 6-ik s következő napjain az egyházkerületi gyűlés, helyettes superintendens ur elnöklete és országfejedelmi, biztos mirgos Zsobory Imre úr jelenléteikor? szokatlan népességgel! tartat-:. Var meg, a főiskolai ,megürült gyakorlati hittanszékre tanárul Könyves Tóth Mihály,a gymnasium~ egyik megürült tanszékre pedig Kovács János magánnevelő urak választatának el. Ugyanezen egyhjázkerületi gyűlés a debreczeni főiskola anyagi erejének szoros megvizsgálásával foglalkozott é s. munkálkodásának eredményéül a, főiskola pénztárnak állását rövid,, és velős kivonatban a kebelbéli, .egyházvidékekkel s közölni elhatározta. — Ezen üdvös,jésirégtö) 'fogva várva vart a redelkezés ,leginkább helyettes superintenderis ur ernyedetlen gimkissága után jöhete délre. E derék férfiú íjidniillik, t-t bár neki mint lelkészi hivatalára nézve ,nagy-rpalontei egyházhoz kötelezettnek, sok áldozatába kerül is, hogy egyházi állapotunk jelenlegi helyzetében mint «helyettes superinntendensnek a központban Debreczenbeni kell folytonosantartózkodnia —. isemelő buzgósággal szentelő magát egészen a tiszántúli«egyházkerület s közelebbirő) a délbrepzenii, főiskola,, ügyeinek. Hé nem, lenét, hogy/aicséroleg ne egilítseoj meg,ifőiskólái pénztárfiok[ILa.l.és Mózes urnak is,,a főiskola pénzügyeinek kezelesébefij hüségát, pontosságát, és tfeníjszeretetet! — Val.pb(ar*.ifiéje ig voltsmár» hogy a főiskola anyagi ügyei felől tisztábe jöjöv, az illető t. cz.közönség,és tudhassa,mit ,és mennyit bir a meg a főiskolai pénztár, így —,és nem íiáskép lehetvén remélni, hogy a jótékonyságban ,108 fiam reszülő adakozók a szükségesekre áldozataikkal járuljanak. Jílgyaházon [ériptoU egyházkettőlés gyűlésből, a kebelbéli kéniskolák számára,képíten^ő czélszerű tankönyvek átvizsgárá?8 s «nésziijfi ^lőállítás ,vé— gjeiji* szakértő, ^perfiakbql.t|ji d o m a ny Art , ~ v/ál^k'z'tmá'ny riqyptqte,«, juri ~,A|(jebreczeni »* iskolái illetőleg a hittanszaki és jogtani intézetek, -f-1 fizök.alakjokban miként múlt évben működének -4,jSVi 5(in ([ t ,11b 10)fí IVapihirektís Remények q Budapes * f'Az itteni kereskedelmi s iparkamrának egy küldöttsége Perger Ignácz alelnök ur vezetése alatt sze- Vérics és Vólt 'i Srágyái diákágr •fö kormányzó Töherczeg A bért'ő' és. Fenségének'tegWága^ örvendetes jólétbélíF rtségéAézSse)föfett8áz^efi8Se1ii Vanalmait legálázffthdjfeiebkári'ftíf^j’eilteTn’il A küldöttség egyúttal a kamra Esztergom megyét tárgyszó statistikai munkálatait is átnyújtó, s.Q .cs^Fensége a kamra ezen Wl^ldráVIFcnismCTeJtel dyiMozott, egyszersmind magas megelégedését fejezte ki az iránt, hogy a kamra a hazai len- és kendermivelés érdekében a beveztett lépéseket megtette, és e fontos ügyet továbbra is buzgó figyelmébe ajánlotta.*) A küldöttség kereskedelmi viszonyainkra nézve szintén felette örvendetes ígéretüket volt szerencsés , cs. Fenségétől nyerni, különösen a téli kikötői mielőbbi fölállítását illetőleg. 8 — Heckenast Gusztáv úrtól közelebbről kiadottirodalmi újdonságok: I) -Világtörténeti tankönyv magasabb tanintézetek” számai a. Dr. Beck József után, néhány nagy-körösi tanár. (Szorosan a 6-dik kiadás szerint fordítva.) Elfogadtatott algymnasiumi tankönyvül a magas minist. 1854-ben kelt 3288 sz. Tendelete által. PaSQ 1856.( Ára 48 okr. — 2) „Kis bajok, nagy goncsfilg. s Regényes képek. Irta Szegfit?ÍT kötet. “ Ára 2 pfrt. — 3) Az állatvilág csudái. Érdekes jelenetek az állatok életéből. Az érettkoru ifjúság számára német kútfő után dol* gozta egy kecskeméti tanár, 12 színezett aczélmetszettel. Pest, 1856.“ Ára 2 frt 40 pkt. — 4) „Jogtudományi s ..törvénykezési..tár.. Szerkeszti.— — Tóth Lörincz. Második évfolyam.' ív füzet, pesten, 1 1856.‘■,0 5fJfe,5i''e'íffad'e Al,íwi Fmáríí Fflésyiz-kifnde des österreichi Sifheflt'; Kaiserslaales -le.valo'von:■Atigiisl SKú;rio-'p;á”$;?ieľk «und Yifite Ypiltek-v,.M.GJ./Il. Bandi Az illetők számára szélpegü Rajaeff hasznos munka — melynek becse az újabb pénzügyi viszonyok szükséges ismeretével arányban áll. |i |-^ jjifteiebbrpl. megjelent: „Néptanítók könyve. Szerkeszti és kiadja Sz()ebe tin y, i Lajos. II. kötet II. füzete. Gyulán 1856.“. A dicséretes buzgalmu szerkész Ö’areak teljes méltánylást érdemlő folyóirata e TűzetSriSki ferlMiWát’í'‘tesítfe :''l!,.“'jE1r t'évezések, „Tanítási mód és rendszerem“ Sárkády Ferenczt djj. „Legflqk, a nevelési reformról“^ Rik.o 1 ^jjleánytanodák feladata.“ „Nevelészeti szöfszemleT“ II. Étet és felipim rajzok (Vehri János Jakab.) III. Irodalom. IV. Tarcza. Óhajtandó, hogy a közönség hazafi pártfogása e közhasznú vállalatot hathatósan gyámolitsa. , * A ki három nap múlva -- sept. 20-kán 80,000 vagy ha,talán kevesebbel is megelégszik,3p—20-t-tO Ivagy épen csak 5, ezer forinttal akar bírni, éfl, dh.7 Ház miég azon jotékony öntudatot,is .meg akarja' pú.* Iryzui, mi nem, qiniádig jár együtt a gazdagsággal, hjigy jót is cselékedettt,'az égy.nerczig se késsék és IVa'sSroljok jegyét a September 20—ki nagy sorshitT. Izásra, melynek égeszi tiszta jövedelme 'ff karlsbadi katonai fürdő-intézet építésére van szánva. A szerencse, azt mondják, csak jegyszer , mosolyyg mfddéhkívek [' [girly kar Ipnne tehét ..szemébe, méin ‘ 'fiéírni' akkor, midőn ’ (alan., épeij ' .mosp^. jlyöghi idé'. ’Azt mondják, mindenki elégedjék meg a maga sorsával; igén 'helyes, de e megelégedéshezszükség, hogy előbb sorso t szerezzünk, és könnyen pd^töiténltetik, hogy olyat hiszünk, melyly.el .méltán mie^lehét elégedni. September 20.-káig alig'egy,par nap"'már,''tehát 'az a 'kinek Fortuna nem’ kedvezi?, nem mondhatja, hogy A szerencse után sok ideig kellett várakoznia. Ez a kis11 idő gyorsan és kellemesen fog eltelni oly kedves lény társaságában,, mint prérifétig. És a Végre nyéréseg bizonyos, mert fia egy 'Hyerős fem találja is el sorsunkat, egykor, s ha a nagyszerű Tikrdőmtlétet' fét túl láttd,a ki’ sorsot y,ett.a elmondhatja : ebben a közhasznú szép épületben nekem is van részem , s e fürdő "gyógy erejétől, felgyógyult beteg hálájából engem ié i Ben egy rész,' Kelébarptunk, öröme mérii mikidnyájunk''öföfné-é'?! Tékát siessünk sorKábt VásárolóTP'^61" K'*11 "" * A művészet sasa Liszt visszaszállt fészkébe; követték az őt környezeti kisebb vándormadarak is: Siriger Odör' Hollandba' 'siet egy fipászabb körutra, Pruckner pedig Büknrstbe szándékozik uljában az arádi‘é!S’teme!Szái,i'triüvészetb'ajátékát egy pár hang, versenyben fogja'nészesiteni'. * -ffaA^ndr fl^l'^i í8sut®ugyCTlénllaI9M. F. arról értesít, miként a mérnökök vezetője Bate György már megérkezett, hátrahagyván a Körös mentiben 3 angol és egyefranczia segédet, kik nagyszorgalommal dolgoznak a vonal termelésein. Ő maga titkárával és magyar mérnök-segéjje Nemesdi. úrral előre jött, kikeresni a legtermészetesebb, és czélsegrőbb vonalat;melyre az erdélyi magyar Vasutat fektetni lehessen. Pickering itt is,a kinek Schweizben és Olasz- I országban jelenleg'több vasuti vállalatai várinak; folyamaiban, a ki' ’ennélfogva a ’bégyvissék'ék Vásukéjit, tesi módjában nagy tapasztalásokkal bír, körünkben ;van s nagy gonddal tanulkártyozták Tarinkába véénap ;vjonalvidékét. Hazafiui elismerésre kiírt’a nagyváradi. s hely tartósági főknök 111 gr.' Zeh 'y 'Héérpárin Ysi Dob'krjanszky Viktor helytt a W Scsorir burgosága, kilntek a leginkáb b'köszönhetni flhogy'á',mágári-birtokosok és •községek a Vasútvonalra Prinkségért' térti irigyent at, lengedni készeknek' nnyilatkoztak és ezen attárátukat ,imán!törvényes formában'is ki fejeztek. E tekintetben isméres bungóságot fejtették ki[’|;'r. Hálfer Sándor és Magza Lajos urak is. Udvarhelyyiékinek a,ren’a videikebe és’ birtokosai, miirtt ’ff'izeve^ett1 lap értesül, már’ rkesztelnek* nyilatkozai' érintendő birtokaik átegyenese iránt |i ás lágy a kölozsváti nagyobb föfdbirtokosoktól reméli,hagy e1 téren thagukát’ném' fogják A tséget az-^ tetnten Nagydn' |kivánatositek:m'ólmodjá' ,,lja a Szólmok Nagyvárad körti voltját, ilielyért1 csak' a Vassínek folrajokasa; van hátra ,'* minél hörtarább'átadv'áte hné a közhasználatnak, ez tetemesen elősegítené, annak tovább •) A hazánkra nézve nagyjel igőeégprenins kenderiparitóil**' ' gyában lapunk lözelebb e, kérdést lehető részletességgel 1 'fejtegető czikksorozatot hozand: ' 1 ' ,''' Sa rít,' .