Budapesti Hírlap, 1856. szeptember (203-226. szám)

1856-09-12 / 211. szám

Pest. Péntek, 211. Megjelenik e lap, vasárnap as ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.Előfizetési díj: Vidékre : fél é­vr­e : 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: f­é­l é­vr­e: 8 frt, évnegyedre: 4 frt.­­ A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri be­iktatásáért 6 kr, többszöriért pedig aki szám­ittatih.­— Egyes szám 20 pfer. Szerkesztői iroda : Egyetemutcza 2-ik sz. a. 1-ső emeleten. sz. September 12.1856. Kiadó hivatal van : Egyetera-utczában, 2-ik szám alatt, földszint. ESTI HÍRLAP. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivat­al­ában, Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint, vi­dákon minden cs. kir. postahivatalnál. — Előfize- . tést tartalmazó levelek a czlm. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt b é r m o b t e 111 v e egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. hatóság részéről különböző kategóriájú szelvényes kötelezvények kiadása által nyujtatott. Ez összegbe a papi javak kamathátralékai fejében 1,131,100 frt van betudva. 3) A földtehermentesítő bi­zottmány a mentesített telkekért írt ki általános kárpótlásul . . . . . 34444345 23% a magánosok kezén levő papi tizedekért (1853. márt. 2-i nyílt— parancs 21. §.) kárpótlásul . . 505169 47% összesen 34949515 11% és a lejárt kamathátralékot a kifizetett úr­béri előlegek és az engedélyezett részletfizetések­nek, melyek 4,653,413 frt 18% krt lesznek, leszá­mítása után véglegesen kinyomozta, az erre vonat­kozó kárpótlási határozatokat a járadékjogosoknak, valamint az illetékes hatóságoknak, és pedig az utolsóknak az 1854. jan. 16-iki legm. nyiltparancs határozmányai szerint megküldötte. 4) A hatóságok részéről az 1854. jan. 16-iki legm. nyiltparancsban előszabott eljárás már 583 ágosnál 14,079,784 frt 35% krnyi tőkeösz­­szegben végrehajtatott, és a járadék­jogosítot­tak vagy hitelezőik kielégítése a törvényhatóságok ítéleteinek értelmében a pénzalap-igazgatóság által eszközöltetett. 5) A 3. alatti tőkésített kamathátralékok, és a megkeresett törvényhatóságok által kijelölt 4. alatti kárpótlási tőke fedezésére, a pénzalapigaz­gatóság részéről, 11,831 darab földteherment. adós­sági kötelezvények szelvényekkel, és 501 darab A. betüjű földteherment. adóssági kötelezvények szelvények nélkül kiadás végett és kiegyenlítési összegekben , összesen 52,152 ftban az országos pénztárnál forgásba hozattak. 6) A kifizetett kárpótlási tőkék a) államjavakért 847,735 ft 14% b) alapítvány javakért 1,814,163 ft 12% c) papi és egyházi javakért 5,300,266 ft 45­2 összesen 7,962,165 ft 9% 7) A 3. alatt megjegyzett kárpótlási tőkével 51,45131/32 úrbéri jobbágy- és 59,4313%6 u­r­b­é­r­i-z­s­e 11 é­r­t­é­­­k­e­k men­tettek fel. 8) Az általános igazolási tárgyalások a soproni közigazgatási területen 1855. ápril­isban kezdettek meg, és 1855. év végével, e szerint kevesebb mint kilencz hónap alatt az összes vármegyékben vég­rehajtottak. Az országos bizottmány előadott eredményei az igazolt munkálatok felszámításában, és a kárpótlási határozatok hozatalában körülbelül 14 havi időre terjedtek. Budapesti Hírlap a előfizetési ár­a : Budapesten évnegyedre 4 pft. félévre Vidéken évnegyedre . . félévre...... Pesten előfizethetni a tatában. (Egyetemi utcza 2 8 . 5 — 10 — állrt kiadóhiva­­tk sz. a takarék­pénztár-épületben), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmente­sen beküldetése kéretik. Emich Gusztáv, a „Budapesti Hírlap“ kiadója. HIVATALOS RÉSZ.­ ­ cs. k. A­p­o­s­t­o­­­i Felsége f. é. sept. 1 -ji legfelsőbb határozata által Hampe József osztály­­tanácsost és bányatermékraktár-igazgatót, jól meg­érdemelt nyugalomba helyeztetése m­ellett, sokévi hi és kitű­nő szolgálata elismeréséül, harmadik osz­tályú vaskoronarendjellel ditelengedés mellett leg­kegyelmesebben földiszíteni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. é. aug. 26-ki legfelsőbb határozata által P­o­g­d­a­r Ferenczet, a morva-sziléziai orsz. pénzügyigazgatóság nyugdí­jazott irodaszolgáját, bosszú, hű és jó szolgálatai elismeréséül ezüst érdemkereszttel legkegyelme­sebben földiszítni méltóztatott. Ö cs. k. A­p o­s t­o­­­i Felsége f. é. sept. 1 -ji legfelsőbb határozata által dr. F­a­­­b Eduard,P­f­e­i­f­­fer János és castellettoi nemes Reg­a Ferencz mi­nister fogalmazókat a kereskedelmi, ipar- és köz­munkaügyi ministeriumban , ministeri titkárokká ugyane ministeriumban legkegyelmesebben kine­vezni méltóztatott. F. é. sept. 5-ki 19,508. sz. igazságügyministeri kibocsátvány által az ügyvédség ideiglenes gyakor­lására a pozsonyi orsz. főtörvényszék területén Kos­t­y­á­r Lajos kineveztetett. A cultus- és oktatásügyi ministerium B­e­n­i­s­c­h József verseczi képezdei tanárt, a pesti uj tanító­képző intézethez képezdei tanárrá kinevezte. A cultus- és oktatásügyi minister a kassai uj ka­­tholikus tanítóképzőintézethez képezdei tanárrá Imre Lörincz ottani államgymnasiumi helyettes tanárt ki­nevezte. A cultus- és oktatásügyi ministerium D­­­e­r La­jos és H­a­m­p­e­l Jánost, az ungvári kath. gymnasium helyettes tanárait, Bartl Antalt, a bécsi józsefvá­rosi gymnasium helyettes, és Janovich Péter és P­e­t­r­i­k Jánost, a lőcsei gymnasium helyettes taná­rait, valódi tanárokká az ungvári katholikus gymna­­siumban kinevezte. , A kereskedelmi ministérium Farkas Imrének a debreczeni kereskedelmi- és iparkamra elnökévé és V­e­c­s­e­y Imrének annak alelnökévé megválasztatá­sát helybenhagyta. NEMHIVATALOS RÉSZ. Miután az 1853. dec. 15-iki 58. sz. a. kibocsát­­ványban kitűzött határidő alatt befolyt jelentések az általános kárpótlásra alkalmas úrbéri jobbágy- és zsellértelkek (az 1853. márt. 2-ki 39. sz. cs. nyilt­parancs 4, 5, 6, 17 és 18. §§., és ugyanazon 1. f nyiltparancs 21. §-a szerint) országos forrásokból kárpótlandó tized­járadékokat illetőleg be vannak végezve és teljesen elintézve,ennélfogva a sopron cs. k. földtehermentesítő bizottmány melynek feladata, egész az elkésett és utólagos kár­pótlási munkálatokig, megoldottnak látszik, a földte­hermentesítésnek a soproni közigazgatás területén eszközlött lényeges eredményeit kö­vetkezőkben hozza köztudomásra: 1) A magán földbirtokosoknak úrbéri előlegeküt 4 részletben írt ki készpénzben................................. 3153982 1­22/ és mint 5 részlet az 1854. júl­ 26-iki nyiltparancsnál fogva meg­nyitott nemzeti kölcsönre . . . 592041 3% egészben 3746023 161/ kifizettetett. 2) Az úrbéri kárpótlás lejárt kamatjaira 75 %-os részletfizetés fejében a kapott előlegek be­számítása után 2,619,698 frt 26 krnyi összeg szá mutatott fel, mire nézve fedezet a pénzalapigaz Pest, sept. 11. N. (Politikai szemle.) A neuchateli royalisti­­cus kísérletre vonatkozó részleteket alább össze­foglalva találja olvasónk. Annak okairól bizonyost még nem tudni. A royalista párt a republikánusok közti szakadásra számolt, s azt hitte, hogy a kor­mánynyal ellenzékben álló úgynevezett függetlenek hozzájuk fognak csatlakozni, vagy legalább közö­nyös nézők maradni. Azonban ellenkező történt, a köztársaságot fenyegető közveszély a pártokat egyesíté s a töredékeket egy republicánus tömeggé olvasztá , s e részben büszkén jegyzi föl a berni hivatalos lap azon tényt, miszerint Pia­getet és Hu­mb­ertét a kormánynak a független párt által leggyűlöltebb tagjait Denzler az indepen­densek főnöke szabadította ki. A neuchateli kí­sérlet Schweizban, mint gondolhatni, közinge­rültséget támasztott. Kívánatos, hogy a győz­tes fél ez ingerültség fékezésében, a hatal­mába jutottak irányábani önmérsékletben igyekez­­zék magát győzelmére méltóvá tenni. A kísérlet vezére gr. P­o­u­r­t­a­t és Fridrik, súlyosan sebesülve és szellemileg igen leverve kórházban fekszik. M­e­u­r­o­n­t, kinek előbb menekülni sikerült, a frei­­burgi rendőrség Stäffisben elfogta. A neuchateli aristokralia, a­mennyiben elfogva nincs, tömeges­tül költözik ki, s a royalisták palotáinak ablakai zárvák. A neuchateli székesegyházban mintegy 500 royalista van fogva. A per a szövetségi esküdtszék elé fog kerülni, s a sajnos eseményre majd ott de­rül teljes világosság. A berlini „Börsen Zig“ azt hiszi, hogy miután Neuchatelben már nyílt összeütközés tört ki, a porosz kormány nem fogja e kínálkozó alkalmat elszalasztani,a­nélkül hogy jogos igényeit Neuchatel korábbi államjogi viszonyainak helyreállítására konkrétebb módon ne érvényesítse, mint ekkorig történt. Legalább e lap oly lépésekről értesül, me­lyek már e tekintetben megtételtek, noha a nyílt közlést a dolgok állása még most nem engedi meg Sőt ma az «Ind.­berge“ azon Parisban keringő hírről értesít, miszerint a porosz kormány csapato­kat szándékozik küldeni a herczegségnek katonai elfoglalására. Azonban ismételve megjegyezzük hogy hitelesebbnek látszó berlini tudósítások ily lépésekről semmit sem akarnak tudni, s azt erősí­tik, hogy ha a porosz kabinet csakugyan tesz lé­pést, erre csak a diplomatiai utat választandja. A párisi körökben attól tartanak, hogy ez ügyből új bonyodalmak fognak eredni, ha a demokrat párt a fegyverrel kezükben elfogott royalistákkal felke­lők gyanánt akarna bánni. Ide vonatkozólag a „Nord“ párisi levelezője hírképen említi, miszerint Angol- s Francziaországnak egy jegyzékben Pour­­tal és s a többi foglyok szabadonbocsátását ajánlották volna, hogy minden más idegen beavatkozás ürügye elenyésztessék. Követendő-e e tanácsot a szövet­ségtanács, közelebb megtudjuk, Nápoly­ban az ügyek újabb fordulatot nem vő­­nek,Austria és a nyugatiak fáradozásait a két sicíliai udvarhoz tett barátságos előterjesztéseit az óhajtott siker nem igen kísérte. A második jegyzék, melyet a nápolyi kabinet a nyugatiak jó akaratú elő­terjesztésére Páris­­s Londonba küldött, külformá­­jában nyugodtabb ugyan és szelídebb, de tényle­ges engedményt nem tartalmaz. Ily engedmé­nyek, a­mennyiben azok nem a két sicíliai királyság kormányának saját kezdeményzéséből erednek, mint annak önállóságával össsze nem fé­rők, határozottan visszautasíttatnak. Ezért a két kabinet kétségben van, válaszoljon-e arra vagy ne. Azonban kedvező előjelnek veszik az új jegyzék kevésbbé éles formáját, s úgy remélik, hogy a formakérdésbeni engedélyt tényleges jel­lemű engedmények — a­milyenek olyanok — követendik. E reményben B­r­e­n­i­e­r franczia kö­vet megbizatott Nápolybani fáradozásait foly­tatni, illetőleg a nyugatiak illető jegyzékeikben ki­fejtett kívonatainak teljesítését sürgetni. Sőt az adott utasítások tovább mennének, s ha­tározottan kiemelnék a nyugatiak által kívánt belső reformokat. A nyugatiak nem csak po­litikai és törvénykezési üdvös reformokat sür­getnek pedig, hanem a kereskedés és ipar hely­zetén javító kormányi rendszabályokat is. Mi lesz a harmadik nápolyi jegyzék tartalma? Kívánatos, hogy az a három közbenjáró nagyhalai másság óhajtásaival az eddigieknél inkább ösz­­hangozzék. Spanyolországban a kormány jelenleg a hírlapokat illető törvényhozásba behozandó mó­dosításokkal foglalkozik. Az ezt jelentő tudósítások szerint egy nem sokára megjelenendő rendelet fogja ideiglenesen a sajtószabadság új feltételeit szabályozni. A jury — e tudósítók szerint — meg fogna tartatni, s a nyomtatók felelőssége helyében a lap igazgatója vagy vezetőjének aláírása kiván­­tatni. A cautio fölebb emeltetik. E rendeletet a spanyol sajtó mindenesetre már csak annyiban is örömmel üdvözlendi, a­mennyiben az véget vetene azon bizonytalan állapotnak , melyben az most a legújabb viszonyoknál fogva létezik. Azt is hírlik Párisban, hogy a Mária Krisztina jószágaira vetett zárlat meg fogna szüntettetni. Ha e hír valósul, s a rendelet a spanyol kormány hivatalos közlönyé­ben megjelenik, furcsán fog állani az okmány alatt azon miniszer aláírása , (a tengerészetié) ki né­hány hó előtt az ez ügyre kinevezett bizottmány­nak a záralátételt javasló jelentését aláírta. Egy rajnai lapnak sept. 2-ról kelt levele szerint a tartományokból a kormányhoz érkezett tudósítá­sok nem igen örvendetesen hangzanak. Mindenütt nagy elégületlenség uralkodik , mit leginkább a folytonos tűzvészek s mindennemű törvénytelensé­gek idéztek elő. Természetesen a kormányra nézve semmi sem lehet kellemetlenebb, mint ezen elhatal­mazott bűntények, miket annyira igyekeztek az előbbi kormánynak róni fel, s miknek alapján kár­­hoztató­itéletet hoztak a megbukott kabinet ellen. Felsőbb helyen méltán félnek a nép egyszerű logi­­itól, mely könnyen tehetné ezen kérdést: „Hol van tehát az O’Donnell-ministérium mentő ereje, melytől oly nagy biztonságot s rendet helyeztek számunkra kilátásba?“ Ezenkívül ezen ördögi ösz­­szeesküvés mély titokba van burkolva. A tetten ka­pott gyújtogatókról legkisebb vallomást sem lehet kicsikarni; hallgatva tűrik a halált ezen büntetők, mintha valamely titkos hatalom kötné le nyelvüket. Hannoverában a rendek gyűlése sept. 5-n határozatlan időre elnapoltatott. A rendek ugyan az eléjök tett tárgyakat bevégezték, de a­nélkül, hogy a köztük és a kormány között fenforgó nehézségek megoldottak volna. A második kamara a hadi-bud­­getet csak úgy szavazta meg, ha a pénztárak (az államjószágok jövedelmei s az országos péztár) el nem választatnak,­­ az elválasztás esetében a meg­szavazást meg nem történtnek nyilvánította. E fel­tételt a kormány el nem fogadta, s azt érvénytelen­nek jelentette ki, így a már több év óta tartó alkotmányos bonyodalmak Hannoverában — a ki­vánt czélra el nem jutottak, s hihetőleg a német szövetséggyűlésnek kell e versengésbe beleszólani II. S­á­n­d­o­r koronázási ünnepélye Moszkvában sept. 7-n az előre készített programot szerint, ment végbe. Az idő igen kedvezett a nagyszerű szer­tartásnak, mely bámulatos pompájú és fényű volt. Részletek még nem érkeztek. A konstantinápolyi legújabb hírek közt legérde­­kesb az, hogy Boutenieff orosz követet egész kö­­vetségi személyzetével végre a szultán aug. 25-i ünnepélyes audientián elfogadta, és pedig, mint az Ind­­berger megjegyzi, igen nagy nyájassággal. A montenegrói ügyben keletkezett azon hír, mely austriai közbenjárásra nyújtott kilátást, alap­talan , a­mint a dolgok állanak, tettleges föllépés Austria részéről e kérdésben, az ápril 15-diki kü­lön szerződvény alapján csak Franczia- s Angol­országgal egyetértve fogna s egyelőre diplomatiai uton történni. A d­á­n ország­ tanács aug. 30-iki k. nyilt parancs által oct. 4-ére hivatott egybe. Az északamerikai legújabb hírek augustus 27-ről vannak. A viszály a congressus két kama­rája közt, mi a hadseregi bili miatt támadt, még sincs elintézve, mindenik megmaradván nézletmód­­jánál. Szó volt egy transactionális módosítvány be­nyújtásáról, melyet a hadibudget-törvényjavaslatba a képviselőkamra egy tagja ajánlana, s melynek el­fogadtatásra kilátása van. Ezalatt Kansasban a pol­gárháború folyvást dühöng. Mexicóban az elnök és congressus közt a legszebb egyetértés uralkodik. Az utolsó kimondá a lelkismereti szabadságot, mi a clerűs kebléből élénk ellenzést vont maga után. Ezen ellenzék, ahhoz járulva, mit a kormánynak a papi javak és az egyházi elem túlnyomósága ellen hozott egyéb rendszabályai gerjesztettek, némely szigorúbb ren­deletre adtak okot, melynél fogva több száz papi egyén hazáját elhagyni kényszerült volna. A magyarországi földmivelési hitel­egylet alapszabályai.­ ­ Azon részint helytelen, részint tökéletlen hí­rek ellenében, melyek bel- és külföldi lapokban a magyarországi földmivelési hitelegyletre nézve fel­merülnek, képesek vagyunk a leghitelesebb forrás­ból — minapi ígéretünk szerint — az alapsza­bályok leglényegesebb határozmányait közölni. Az egylet ez­élj­a : az összes magyarországi földművelést, főleg pedig a mezőgazdaságot és bá­nyászatot , valamint az ezekkel összeköttetésben álló iparágakat reálhitel által és az alapszabályok 13. §-ában megállapított ügyletek útján egyenesen és közvetve gyámolítani. Az imént említett 13. §. szerint az egylet tevé­kenységének egyes ágai is ezek lesznek : a) Kölcsönzés ingatlan jószágra p. o. föl­dekre, bányákra, házakra s ezekkel összeköttetés­ben álló iparvállalatokra, hanem mindig törvény­szerű biztosság mellett. b) Kölcsönzés ingó jószágra , hanem csak földmivelési terményekre és belföldi értékpapírokra (földtehermentesítési és államkötelezvényekre, to­vábbá iparpapírokra) még pedig az árkeret három­negyedével felérő összegig. c) az egyletnek joga van , községeknek vagy testületeknek, földmivelési czélokra, kölcsönt adni vagy közvetíteni. d) szintúgy jogában áll a nála elzálogított ingó­s ingatlan vagyonhoz aránylagosan, kamatozó kö­telezvényeket kibocsátani, melyek a tulajdonosra szólnak s vagy felmondhatósággal vagy a nélkül, évi törlesztéssel vagy a nélkül bocsáttatnak ki. e) az egylet köréhez tartozik, falusi jószágokat, bányákat, mezőgazdasági s iparvállalatokat vagy saját rovására vagy külön részvénytársulatok által megalapítani, átvenni, azok üzletét folytatni, vagy pedig a már fenálló efféle vállalatokban részt venni. f) tőkéit ideiglenesen — hanem csak annyit, a mennyi rendelkezhető részvénytőkéjével felér — mindennemű értékpapírokba is fekteti, miket a maga vagy mások rovására vásárolhat g) szükség esetén fiókokat is állíthat fel; h) előlegezést adhat vagy személyes kereskedés vagy más biztosíték mellett, főleg földbirtokosok­nak vagy oly iparűzöknek, kiknek üzlete a földmű­veléssel közvetlen vagy közvetett összefüggésben áll s e végre váltó-, leszámítolási, letérvényzési stb- ügyletekkel is foglalkozhatik. Miként ez alapvonásokból láthatni, ezen egylet­ben mind a bécsi hitelintézet, mind a nemzeti bank jelzálog-szakmánya, mind a most alakuló Austria (ingatlansági társulat) czélja egyesítve leend s ezen egy egylet Magyarországban teljesen nélkü­­lözhetővé tenné ama hármat, melyek aztán annál hathatósban gyámolíthatnák a birodalom egyéb ko­ronaországait. Az egylet székhelye Bécs vagy Fest leend. Tartama: kilenczven év az alapszabályok életbeléptétől számítva. Tőkéje 50 millió, mely 250,000 darab 200 ftos részvényben adatik ki. Egyelőre csak ezen összeg-

Next