Budapesti Hírlap, 1856. szeptember (203-226. szám)

1856-09-18 / 216. szám

Pest. Csütörtök, 216. Megjelenik e lapi vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.Kifizetési díj : Vidékre : f é 1 é­v­r­e : 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: f é 1 é­vr­e: 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri be­iktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4kr számíttatik.— Egyes szám 20 pk­ r. Szerkesztői iroda : Egyetemutcza 2-ik sz. a. i-sö emeleten. ■:nír Kiadó hivatal van : Egyetem-utczában, 2-ik szám alatt, földszint. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest., sept. 17. Mi (Politik««! •--■ c•»»I° ) A- i- - — lv/o közelebb történt megszüntetése Pár­mában alkalmul szolgál a „Gaz­ di Verona“ cz. lapnak eré­lyesen fölszólalni azon gyanúsítás ellen, mely a ne­vezett herczegségben állítólag gyakorolt szigorért az austriai kormányt szerette volna felelőssé tenni. Ily rágalmak ellen legcsattanóbb tiltakozvány maga az ostromállapot megszüntetésének ténye, s a még függő pereknek a rendes törvényszék elé utasítása, mely rendszabályokat maga a császári kormány mindenek fölött örömmel üdvözöl. Austria, mely csak a rend ellenségei fondorkodása által előidézett sajnos viszonyok következtében kényszerítve tarjá­k .az olasz birtokokat hosszabb ideig kivételes álla­potban, őszintén örvend a szerencsés időszaknak, melyben a csend helyreállta megengedi azon álla­moknak rendes állapotukba visszatérni, s Austria csak sajnálhatja, hogy a közcsend más olasz álla­mokban, név szerint olyakban, melyekkel közelebbi érintkezésben áll, még folyvást veszélyezve van, s annak fentartása kivételes rendszabályokat tesz szükségessé. Általános rend és csend, a törvény iránti általános tisztelet, egyszersmind teljes egy­­behangzás kormányzók és kormányzottak közt, ez azon állapot, melyet Austria kifejlődve látni óhajt, s melyet külpolitikája által előidézni törekszik. Végül a nevezett lap azon reményét fejezi ki, hogy ezút­tal a herczegi kormány nem hiába fogja bizalmasan kezét nyújtani a lakosságnak, s csak óhajtanunk le­het, hogy e remény meg ne hiúsuljon Hogy Nápolyban az oly demonstrálióktól, ,Times“ legutolsó epés czikkében meg , azt az minőket a tolmácsolt, nem igen ijednek augsburgi „Allgemeine Zeitung“ egy czikkéből láthatni, mely következő érdekes részleteket tar­talmaz . Nápoly egyszerre harczias kinézést nyert. A helyőrség rendes laktanyáiban minden tér telve , a porticii út mentébeni magtárépületek ideiglenes laktanyákká átalakítvák , s gyalogság és tüzérség­gel sűrűen megtömvék, melyek előtt ágyuütegek vannak hosszú sorban felállítva. A capuai kapu előtt dragonyos és dzsidásezredek tanyáznak s a vasutak különvonatai még uj gyalogságtömegeket hoznak. A közel 15000 embert levő helyőrséggel együtt az összevont csapatok száma többre megy 45000 embernél. Azonban mindebből nem szükség mindjárt harczot és háborút gondolni. E rendkívüli csapat-öszpontosításnak igen békés, sőt kegyes czélja van, t. i. szűz Mária születésnapjának ünne­pe, melyet Nápolyban összokás szerint rendkívüli katonai pompával szokás megülni. De mind a jámbor­ok mellett is, mely minden évben megújul, ez alka­lommal nem kerülheti el a teljes figyelmet azon tény, miszerint a két Sicilia királya egyetlenegy napon, ha tetszése tartja, közel 50,000 főnyi had­­serget képes fővárosában öszpontosítani, a­nélkül, hogy azért a nápolyi királyság két legjelentéke­nyebb várát, Capuát és Gaetát védelem nélkül kel­lene hagynia. És a­mennyiben e csapatösszevoná­sokban politikai demonstratio is léteznék, az való­ban legkevésbbé fogná a király engedési hajlamát tolmácsolni. Egyébiránt a nyugatiaknak Nápolyházi állására vonatkozólag ma azon kedvezőleg hangzó tudósítást olvassuk, mikép Bécsbe Parisból érke­zett hír szerint a párisi kabinet kötelező biztosítást adott az iránt, hogy a nápolyi kormányt zavarokba s a dolgokat végsőségig juttatni teljességgel nem szándéka. Hogy ily elhatározásra az austriai csá­szári kabinet fáradozásai befolyást gyakoroltak, a dolgok állásából önkényt következtethetjük, így a „Times“ czikkétől a követek visszahívásáig — mint látjuk — még jókora távolság van. De egy­szersmind újabb bizonysága e tény annak is, hogy a nyugati két udvar közti egyetér­tés a nápolyi ügyben is gyönge lábon áll, mint az, ellenkező állítások daczára, egészen megszűntnek mondható Spanyolországban, hol a franczia befo­lyás az angolt teljesen háttérbe szorítá, s mely egyesítést a feketetengeri angol demonstratio szi­lárdabbá szintén nem ten, úgy hogy a valódi hely­zet által teljesen igazoltnak találhatjuk a „Post“-nak az elhagyottság érzetéből fakadt felkiáltását, mikép Angolország — ha kell — egyedül fogja törölt ügybeni politikáját keresztülvinni. A neuchateli ügyben a helyzet nem változott. A szövetségtanács által Sydownak adott válasz tar­talmát ismerjük, ma e válasz szövegét közöljük. A Poroszország által teendő lépésekre nézve a „Bör­zen Zig“ban azt olvassuk, miszerint a porosz minis­­terelnök a Berlinbe érkezendő párisi, londoni és schweiczi porosz követekkel tanácskoztatot fog­na tartani ez ügyben, s Poroszország el lenne határozva erélyesen föllépni a szövetségtanács­nál a fogoly royalisták javára, egyszersmind Neuchatel herczegségrel elidegeníthetlen jogait érvényesíteni. Az említett tanácskoztatók a leg­­czélszerűbb lépések megválasztása végett tartat­nának. A mai „Times“ pedig azt jelenti, hogy Po­roszország a neuchateli ügyben egyezkedésbe kí­vánna bocsátkozni, de v annak^ föltételeit t­a mmnmi. Az említett válasz s ez egész ügy teljesb meg­értésére legyenek még itt a következő histó­riai adatok megemlítve­­.Neuchatel ki­rályi cantonban , ezen anomál helyzet kezdete óta állott fenn egy monarchiai és egy demo­kratiai párt, melyek kivált az 1830-ik júliusi forra­dalom után többször éles súrlódásban álltak. A pá­risi februári forradalom által felköltött izga­tottságot és zavarokat a demokratiai párt egy erő­szakos lépésre használta. Már február 28-a 1848-i Chaux de Fonds és Locle helységekben kitört a lá­zadás a kormány ellen más­nap 29-kén ideiglenes kormány lön kinevezve, mely mártius 1-én mint egy IOOO-ból álló zendülő csapat kíséretében Neu­­chatelbe bevonult és a kormány tagjaitól kívánta hogy hivatalukat tegyék le. Ezek arra késznek is nyilatkoztak, de csak azon esetben, ha porosz ki­rály ő felsége azt megengedendi. Az ideigl. kor­mány, melynek élén Piaget ügyvéd állott, erre nem hajtván, az eddigi uralkodást a monarchiai al­­kotmánynyal együtt megszűntnek nyilvánító: „le canton est proclamé republique, tout pour le peuple et par le peuple.“ CA canton köztársaságnak van kikiáltva, minden a népért és a nép által.) A tör­vényhozó­ testület eltöröltetett, az államtanács (kor­mány) tagjai elfogottak, azonban azon év április 13-n szabadon bocsáttattak, miután porosz király ő felsége esküjök alól őket fölmenté. Az ideiglenes kormány úgynevezett alkotmány­tanácsot (alkot­­mánykészítő bizottmányt) hívott egybe, s ez egy köztársasági alkotmányt készített, mi nem nagy többséggel elfogadtatott, és a schweizi szövetség­­gyűlés által biztosíttatott. A Poroszországra is ki­­terjedett 1848-ks zavarok következtében a porosz kormány egyebet nem tehetett, mint hogy tiltako­zott a mondott biztosítás, valamint általában a neuen­­burgi események ellen, mit akkori porosz követ Sydow a szövetséggyűlés előtt többször ismételt. Midőn 1850-ben az uj kormány a herczegi egyházi javakat eladatta, a porosz kabinet azon év julius 30-n az említett javak vásárlásait semmitétöknek nyilvánította, valamint május 24-n 1852-ben a lon­doni értekezletnek egy jegyzőkönyvében Porosz­­országnak Neuchatelt illető jogai az 1815-ki szer­ződések értelmében érvényeseknek elismertettek Legközelebbről b. M a n t e u iFe 1 az idei párisi ér­tekezlet ápril 8-ki ülésében megújítá e tiltakozást így Poroszország a maga jogát a herczegség irányá­ban folyvást fenntartó, ha­bár az idő és politikai viszonyok azoknak érvényre emelését eddig nem engedék. Északa­m­erikában, mint már tegnap rövi­den köztüttük, a washingtoni képviselőház az isme­retes hadseregbillt, a Kansasra vonatkozó záradék nélkül elfogadta, tehát Pierce elnök és pártja lett győztes. Ez egész, méhében nagy következéseket tán az Unió felbomlását is rejthető ügy nem ok nélkül köti le e pillanatban a közfigyelmet. E fontos poli­tikai helyzet teljes­ méltánylására szükség ismer­nünk az okokat, melyek azt előidézték. Néhány év előtt az Egyesült­ államok legkiválóbb államférfiai különféle rendszabályokban egyeztek meg, a rab­szolga-rendszerre nézve bizonyos statusquo meg­állapítása végett. E czélból egy demarcationális vonalat állítottak fel a szabad- és a rabszolga-álla­mok közt; ezeknek tiltva jön e vonaltól északra új államokat felállítni, de szabadságukban állt dél felé terjeszkedni.E demarcalio czélja volt a szabad és rab­szolgatartó államok közti túlnyomóságot egyen­súlyozni. Azonban, ez egyesség daczára, a rabszol­gaállamok legközelebb egy új állam felállítását kí­sérték meg Kansasban, mely a Missouritól éjszakra, vagyis a demarcationális vonalon túl fekszik. Kan­sasnak teljes joga volt magát szabad vagy rabszol­gatartó államnak nyilvánítani, de a rabszolgatulaj­donosok az új területet pártjukbeliekkel igyekez­­tek benépesíteni. Másfelől a szabadföldiek (free soilers) beütöttek Kansasba, s annak egy részét el­foglalták, így e téren két versengő népesség ala­kult, mindenik saját kormánynyal és katonasággal. Ebből állandó viszálkodás támadt, szóval egyazon területen két külön állam létezett, melyek tel­jes villogásban voltak , midőn Kansas alkotmá­nyának terve a congressus elé került. Ez alap­okmányt mindenik párt a maga szellemében sze­retné megállapíttatni. Már most a két ház azon esetben van, mikép a rabszolgaságpártolók a sanatusban többséget, de a képviselőházban ki­sebbséget képeznek, ez utóbbiban a free-spiler-ek évén túlnyomók. E látszó anomália könnyen meg­fejthető. Minden állam két senatort küld a congres­­susba, míg a másik kamra tagjait a nép választja. A senatus, mely azonosabb a rabszolgatartó osztá­lyok érdekeivel, a „szabad­ választást“ akarta be­hozni Kansas alkotmányába, mi a rabszolgaság meg­állapításával egyértékű lett volna, míg a képviselő­­ház szabad államot akart Kansasból csinálni. E kamra ellenőrködvén már az állambudget fölött, a hwJSfiKfW,' .fcwi'ea* víá­iJW:\tnt,-eráBribnuBhgdv,nKnSas részére biztosítani. A senatus e föltételeket vissza­vetette; a képviselőház újra megszavazta; ezt a se­natus részéről uj elvetés követte, úgy hogy a con­gressus törvényes ülésszakideje kitelt s a hadi budget megszavazása nélkül oszlott szét. Ekkor Pierce praesidens egy végső, eddig példátlan, de szorosan alkotmányos rendszabályhoz nyúlt: a con­­gressust rendkívüli ülésre hívta össze, úgy hogy se­­natorok és képviselők kényszerítve lőnek elintézni az ügyet. Ez előzményekre következett a tegnap em­lített szavazás, mely csupán három szótöbbséggel a budgetkérdést Pierce praesidens részére dön­tötte el. Ekközben a két párt egymás elleni elkeseredett­sége nőttön nő, s míg a hadügyi titkár az arzená­lok s más kamrai telepekben alkalmazott munkáso­kat, nem fizethetvén, szabadon bocsátja. Reeder, kansasi kormányzó New­ Yorkban keresztes hábo­rút hirdet a rabszolgapártiak ellen, kik vérengzőb­­ben mint valaha ütnek be Missouriból az új államba. E leírásból láthatni, hogy a polgárháború nem so­káig maradhat Kansasra szorítva, s könnyen kiüt­het a véres harcz az északi és déli államok közt, melynek következései kiszámíthatlanok. Kopén­h­ágából jelentik, miszerint Dánia Francziaország részére egy kikötőt fog Island szigeten átengedni, állomásul az északi vizeken járó franczia czethalászok számára. Napóleon­ig észak­­földsarki (?) expeditioját tehát, mely csak Islandig terjedt, siker koszorúzta. Konstantinápolyban miniszerválto­­z­á­s­t várnak­ Az új combinátio feje R­e­s­i­d pasa lenne, ki a nagyveziri méltóságot fogná nyerni, s mellette a külügyi ministerium vezetését A­h­­­m­e­t V­e­fi­k­eifendi venné át, ki korábban császári biz­tos volt a fejedelemségekben s követ Persiában, és fiatalsága daczára Törökország legjelentékenyebb államférfiai közé számíttatik. E miniszerváltozás az angol befolyás újra teljes érvényre jutását bizo­nyítaná. A besszarábiai határszabályozással September végéig (a szer.) készen akarnak lenni. B o­l­g­r­á­d, hirszerint csakugyan az oroszoké marad. 2,972,460 4,282,640 Államjavak „ „ Különböző bevételek „ Összesen : „ § „ 54,768,780 E summái 5 év közt felosztván, jut egy évre jö­vedelem-szaporodás körülbelől 10 és 8 millió forint. Jövő évekre e jövedelem gyarapodását Syl­vester úr (álnév), ki az austriai financziáról munkácskát irt, s ki jelesül a deficitet most mind­járt adófelemeléssel kívánja fedezni, évenkint csak millióra, gr. Dessewy Emil pedig azon okból, mi­vel a franczia vasúttársaságnak eladott vaspályák a nemzeti banknak engedett államjavak jövedelme jövendőre elesik, 6 millió forintra teszi. Én pedig azt hiszem, hogy inkább kevesebbet mondok mint többet, ha a jövő 5 évre átmérőleg évenként 11,000,000 fő jövedelemgyarapodást ál­lapítok meg. Ugyanis az 1856-ik első félévét az 1855-ik első félévével összehasonlítván, a rendes jövedelem 1856-ban 5,790,508 forinttal gyarapo­dott, pedig már ekkor a vaspályák s az államjavak jövedelme a fentebb érintett okok miatt igen sze­rény összegre olvadt le. Név szerint 1855 első fél­évében a rendes jövedelem tett 123,802,815, f., 1856 első félévében pedig 129,593,323 forin­tot. Legtöbb szaporodás mutatkozott a földadónál (3,149,158 f.), utána következett a fogyasztási adó 2,576,345 f., sójövedék 2,215,950 f., bélyeg 831,793 f., vámjövedék 776,889 f., kereseti adó 675,438 f., jövedelmi adó 624,076, f. házadó 538,051 f., dohányjövedék 317,495 forinttal. Ellen­ben az államjavak jövedelme, mely még 1855-ben az első félévben 1,530,018 forintot tett, 1856-ban 128,941 forintra, s az államvasutak üzlete, mely 1855 első félévében 3,790,837 forintot jövedelme­zett, 1856-ban 690,868 forintra olvadt le. Öt év múlva tehát csupán a labám istvpriolmok licit az austriai költségvetésből, s az egyensúly a kiadás és jövedelem közt helyreállítva. Mivel azonban az is bizonyos, hogy az államki­adások sem maradnak egy állapotban, hanem nö­vekednek, mivel a nemzeti kölcsön sincs még egé­szen befizetve, miért kamatot eddig nem kellett fi­zetni ; a deficit is csak államadósság által fedeztet­hetik, mi újabb kamatköltséget kíván, annyira, hogy az államadósságok kamata és törlesztése, mely 1855- ben 77 millió forintot vett igénybe, 1860-ban hi­hetőleg 90 millió forintnál is többet kér; e mellett a közigazgatás különböző ágai, különösen a keres­kedelmi és iparministerium még folyvást sok javí­tást s befektetést kívánnak : ez okból csak helye­selni lehet, ha azon adótárgyak, melyek kár nélkül nagyobb terhet megbíznak, most mindjárt megró­hatnak. Sylvester e czélból következő adófölemelést indítványoz: A földadót évenként megrója 10 millióval, a házakat 3 milióval, a jövedelem­­adót 2 millióval gondolja többre tehetni, ha ezentúl a hypothekalis követelések kamataitól az adó egye­nesen a hitelezőktől hajtatik be, s ha a progressiv rendszer minden egyenes adónemnél s így ennél is elfogadtatik; a keresetadót 8 millióval, a lottó jövedelmet 1 millióval gondolja szaporíthatni; a szeszes italok adóját is 6 millióval rugtatja feljebb, oly feltétellel azonban, hogy e helyett minden élelmiszer, továbbá tűzifa, kőszén, olaj, mag­vak, kövek, homok, mész, gipsz teljesen adómen­teseknek nyilváníttassanak; a sóadó minden főre 14 krajczárral emeltetnék, mi 8 millió forint többletet hozna be, végre a bélyegadót 5 millióval rója meg. Uj adótárgyak lennének pedig a papiros mely 2,000,000 forintot, s a fényűzés, mely 3,000,000 forintot jövedelmezhetne. A mondottakból világos, hogy Sylvester minden egyenes és közvetett adónemet, a vámjö­vedéket kivéve, kisebb nagyobb summával feljebb emelt. Ha a mostani adónemek hatását a nemzetgazdá-­­szatra nem az irodai szobákban, hanem magában­ az életben tekintjük, úgy tapasztaljuk, hogy vannak oly adótárgyak, melyek tetemes terhet talán még­ most kár nélkül meg nem bíznának, s ezek közé­­ sorozhatjuk a követelt adók következő nemeit dohány, só, bélyeg, lottó (melynek emelése csak a­ közönségtől függ), posta. Úgy hogy főleg az egye­nes adónemek azok, melyek mérsékelt összeggel­ feljebb emeltethetnének , s az adózóközönség általi ha nem épen örömest is,de túlterheltetés nélkül tel­­­jesíthetők lennének. Ellenben a közvetett adók fölemelése, ha még­ idején nincs, a termelést csökkenti, a fogyasztást­ leapasztja, s az adókijátszásokat, mivel nagy hasznot­ Ígérnek, roppant kiterjedésben előmozdítja. Nápoly­ban és az Egyházállamokban láttuk azt, hogy a­ közvetett adók rögtön fölemeltetvén, nem hogy többet, hanem ^-al kevesebbet jövedelmeztek,­ mint azelőtt, s a fölemelést abban kellett hagyni. De lássuk egyenként. A­ vámjövedé­k­i illetőséget maga a kormány Előfizethetni helyben: a lap kiadd hivat­al­ában, Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint';' vidéken minden es. kir. postahivatalnál. — Előfize­tést tartalmazd levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utaaltandók. A „Budapesti Hírlap . 8 — ^előfizetési ára : Bndapesten évnegyedre 4 pft. a . 5 — 10 — [ u 1 i­r­t kiadóhiva­ félévre Vidéken évnegyedre . . félévre.............. Pesten előfizethetni a tálában. (Egyetemi utcza 2-ik sz. a takarék­­pénztár-é­­pületben), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmente­sen beküldetése kéretik. JEmich Já úszta­v , a „Budapesti Hírlap“ kiadója. HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. k. A p o s t o 1­i F e l­s é g e f. hó 10-ki leg­felsőbb határozata által Kalchberg Józsefet a lembergi helytartóság alelnökét, kitűnő tevékeny­ségének általában, különösen pedig a reá mint mi­nister biztosra ruházott földtehermentesítési ügy­let kivitele körül a lembergi közigazgó­területen kifej­tett érdemteljes működésének legkegyelmesebb el­ismerése tekintetéből, a második osztályú vasko­rona rendjellel legkegyelmesebben földiszíteni mél­­tóztatott. sz. Tájékozás az austriai financz­­kérdések körül. is. Most már hátra volna megvizsgálni: mennyire megyen azon szaporodási summa, melyet a rendes jövedelmek után egészen természetesen , minden adófölemelés nélkül várhatunk; s aztán, melyek azon adótárgyak, melyek már most kár nélkül na­gyobb terhet elbírnának. Ha a különböző jövedelemforrásokat szemügyre veszszük, s az 1851-ik évi jövedelmet az 1855-dik évivel összehasonlítjuk, úgy találjuk, hogy ez idő alatt t frt. Az egyenes adók több jövedelmet adtak 17,466,427 A közvetett adók „ „ „ 30,097,253 September 18.1856.

Next