Budapesti Hírlap, 1856. szeptember (203-226. szám)
1856-09-18 / 216. szám
Pest. Csütörtök, 216. Megjelenik e lapi vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.Kifizetési díj : Vidékre : f é 1 évre : 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: f é 1 évre: 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4kr számíttatik.— Egyes szám 20 pk r. Szerkesztői iroda : Egyetemutcza 2-ik sz. a. i-sö emeleten. ■:nír Kiadó hivatal van : Egyetem-utczában, 2-ik szám alatt, földszint. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest., sept. 17. Mi (Politik««! •--■ c•»»I° ) A- i- - — lv/o közelebb történt megszüntetése Pármában alkalmul szolgál a „Gaz di Verona“ cz. lapnak erélyesen fölszólalni azon gyanúsítás ellen, mely a nevezett herczegségben állítólag gyakorolt szigorért az austriai kormányt szerette volna felelőssé tenni. Ily rágalmak ellen legcsattanóbb tiltakozvány maga az ostromállapot megszüntetésének ténye, s a még függő pereknek a rendes törvényszék elé utasítása, mely rendszabályokat maga a császári kormány mindenek fölött örömmel üdvözöl. Austria, mely csak a rend ellenségei fondorkodása által előidézett sajnos viszonyok következtében kényszerítve tarják .az olasz birtokokat hosszabb ideig kivételes állapotban, őszintén örvend a szerencsés időszaknak, melyben a csend helyreállta megengedi azon államoknak rendes állapotukba visszatérni, s Austria csak sajnálhatja, hogy a közcsend más olasz államokban, név szerint olyakban, melyekkel közelebbi érintkezésben áll, még folyvást veszélyezve van, s annak fentartása kivételes rendszabályokat tesz szükségessé. Általános rend és csend, a törvény iránti általános tisztelet, egyszersmind teljes egybehangzás kormányzók és kormányzottak közt, ez azon állapot, melyet Austria kifejlődve látni óhajt, s melyet külpolitikája által előidézni törekszik. Végül a nevezett lap azon reményét fejezi ki, hogy ezúttal a herczegi kormány nem hiába fogja bizalmasan kezét nyújtani a lakosságnak, s csak óhajtanunk lehet, hogy e remény meg ne hiúsuljon Hogy Nápolyban az oly demonstrálióktól, ,Times“ legutolsó epés czikkében meg , azt az minőket a tolmácsolt, nem igen ijednek augsburgi „Allgemeine Zeitung“ egy czikkéből láthatni, mely következő érdekes részleteket tartalmaz . Nápoly egyszerre harczias kinézést nyert. A helyőrség rendes laktanyáiban minden tér telve , a porticii út mentébeni magtárépületek ideiglenes laktanyákká átalakítvák , s gyalogság és tüzérséggel sűrűen megtömvék, melyek előtt ágyuütegek vannak hosszú sorban felállítva. A capuai kapu előtt dragonyos és dzsidásezredek tanyáznak s a vasutak különvonatai még uj gyalogságtömegeket hoznak. A közel 15000 embert levő helyőrséggel együtt az összevont csapatok száma többre megy 45000 embernél. Azonban mindebből nem szükség mindjárt harczot és háborút gondolni. E rendkívüli csapat-öszpontosításnak igen békés, sőt kegyes czélja van, t. i. szűz Mária születésnapjának ünnepe, melyet Nápolyban összokás szerint rendkívüli katonai pompával szokás megülni. De mind a jámborok mellett is, mely minden évben megújul, ez alkalommal nem kerülheti el a teljes figyelmet azon tény, miszerint a két Sicilia királya egyetlenegy napon, ha tetszése tartja, közel 50,000 főnyi hadserget képes fővárosában öszpontosítani, anélkül, hogy azért a nápolyi királyság két legjelentékenyebb várát, Capuát és Gaetát védelem nélkül kellene hagynia. És amennyiben e csapatösszevonásokban politikai demonstratio is léteznék, az valóban legkevésbbé fogná a király engedési hajlamát tolmácsolni. Egyébiránt a nyugatiaknak Nápolyházi állására vonatkozólag ma azon kedvezőleg hangzó tudósítást olvassuk, mikép Bécsbe Parisból érkezett hír szerint a párisi kabinet kötelező biztosítást adott az iránt, hogy a nápolyi kormányt zavarokba s a dolgokat végsőségig juttatni teljességgel nem szándéka. Hogy ily elhatározásra az austriai császári kabinet fáradozásai befolyást gyakoroltak, a dolgok állásából önkényt következtethetjük, így a „Times“ czikkétől a követek visszahívásáig — mint látjuk — még jókora távolság van. De egyszersmind újabb bizonysága e tény annak is, hogy a nyugati két udvar közti egyetértés a nápolyi ügyben is gyönge lábon áll, mint az, ellenkező állítások daczára, egészen megszűntnek mondható Spanyolországban, hol a franczia befolyás az angolt teljesen háttérbe szorítá, s mely egyesítést a feketetengeri angol demonstratio szilárdabbá szintén nem ten, úgy hogy a valódi helyzet által teljesen igazoltnak találhatjuk a „Post“-nak az elhagyottság érzetéből fakadt felkiáltását, mikép Angolország — ha kell — egyedül fogja törölt ügybeni politikáját keresztülvinni. A neuchateli ügyben a helyzet nem változott. A szövetségtanács által Sydownak adott válasz tartalmát ismerjük, ma e válasz szövegét közöljük. A Poroszország által teendő lépésekre nézve a „Börzen Zig“ban azt olvassuk, miszerint a porosz ministerelnök a Berlinbe érkezendő párisi, londoni és schweiczi porosz követekkel tanácskoztatot fogna tartani ez ügyben, s Poroszország el lenne határozva erélyesen föllépni a szövetségtanácsnál a fogoly royalisták javára, egyszersmind Neuchatel herczegségrel elidegeníthetlen jogait érvényesíteni. Az említett tanácskoztatók a legczélszerűbb lépések megválasztása végett tartatnának. A mai „Times“ pedig azt jelenti, hogy Poroszország a neuchateli ügyben egyezkedésbe kívánna bocsátkozni, de v annak^ föltételeit ta mmnmi. Az említett válasz s ez egész ügy teljesb megértésére legyenek még itt a következő históriai adatok megemlítve.Neuchatel királyi cantonban , ezen anomál helyzet kezdete óta állott fenn egy monarchiai és egy demokratiai párt, melyek kivált az 1830-ik júliusi forradalom után többször éles súrlódásban álltak. A párisi februári forradalom által felköltött izgatottságot és zavarokat a demokratiai párt egy erőszakos lépésre használta. Már február 28-a 1848-i Chaux de Fonds és Locle helységekben kitört a lázadás a kormány ellen másnap 29-kén ideiglenes kormány lön kinevezve, mely mártius 1-én mint egy IOOO-ból álló zendülő csapat kíséretében Neuchatelbe bevonult és a kormány tagjaitól kívánta hogy hivatalukat tegyék le. Ezek arra késznek is nyilatkoztak, de csak azon esetben, ha porosz király ő felsége azt megengedendi. Az ideigl. kormány, melynek élén Piaget ügyvéd állott, erre nem hajtván, az eddigi uralkodást a monarchiai alkotmánynyal együtt megszűntnek nyilvánító: „le canton est proclamé republique, tout pour le peuple et par le peuple.“ CA canton köztársaságnak van kikiáltva, minden a népért és a nép által.) A törvényhozó testület eltöröltetett, az államtanács (kormány) tagjai elfogottak, azonban azon év április 13-n szabadon bocsáttattak, miután porosz király ő felsége esküjök alól őket fölmenté. Az ideiglenes kormány úgynevezett alkotmánytanácsot (alkotmánykészítő bizottmányt) hívott egybe, s ez egy köztársasági alkotmányt készített, mi nem nagy többséggel elfogadtatott, és a schweizi szövetséggyűlés által biztosíttatott. A Poroszországra is kiterjedett 1848-ks zavarok következtében a porosz kormány egyebet nem tehetett, mint hogy tiltakozott a mondott biztosítás, valamint általában a neuenburgi események ellen, mit akkori porosz követ Sydow a szövetséggyűlés előtt többször ismételt. Midőn 1850-ben az uj kormány a herczegi egyházi javakat eladatta, a porosz kabinet azon év julius 30-n az említett javak vásárlásait semmitétöknek nyilvánította, valamint május 24-n 1852-ben a londoni értekezletnek egy jegyzőkönyvében Poroszországnak Neuchatelt illető jogai az 1815-ki szerződések értelmében érvényeseknek elismertettek Legközelebbről b. M a n t e u iFe 1 az idei párisi értekezlet ápril 8-ki ülésében megújítá e tiltakozást így Poroszország a maga jogát a herczegség irányában folyvást fenntartó, habár az idő és politikai viszonyok azoknak érvényre emelését eddig nem engedék. Északamerikában, mint már tegnap röviden köztüttük, a washingtoni képviselőház az ismeretes hadseregbillt, a Kansasra vonatkozó záradék nélkül elfogadta, tehát Pierce elnök és pártja lett győztes. Ez egész, méhében nagy következéseket tán az Unió felbomlását is rejthető ügy nem ok nélkül köti le e pillanatban a közfigyelmet. E fontos politikai helyzet teljes méltánylására szükség ismernünk az okokat, melyek azt előidézték. Néhány év előtt az Egyesült államok legkiválóbb államférfiai különféle rendszabályokban egyeztek meg, a rabszolga-rendszerre nézve bizonyos statusquo megállapítása végett. E czélból egy demarcationális vonalat állítottak fel a szabad- és a rabszolga-államok közt; ezeknek tiltva jön e vonaltól északra új államokat felállítni, de szabadságukban állt dél felé terjeszkedni.E demarcalio czélja volt a szabad és rabszolgatartó államok közti túlnyomóságot egyensúlyozni. Azonban, ez egyesség daczára, a rabszolgaállamok legközelebb egy új állam felállítását kísérték meg Kansasban, mely a Missouritól éjszakra, vagyis a demarcationális vonalon túl fekszik. Kansasnak teljes joga volt magát szabad vagy rabszolgatartó államnak nyilvánítani, de a rabszolgatulajdonosok az új területet pártjukbeliekkel igyekeztek benépesíteni. Másfelől a szabadföldiek (free soilers) beütöttek Kansasba, s annak egy részét elfoglalták, így e téren két versengő népesség alakult, mindenik saját kormánynyal és katonasággal. Ebből állandó viszálkodás támadt, szóval egyazon területen két külön állam létezett, melyek teljes villogásban voltak , midőn Kansas alkotmányának terve a congressus elé került. Ez alapokmányt mindenik párt a maga szellemében szeretné megállapíttatni. Már most a két ház azon esetben van, mikép a rabszolgaságpártolók a sanatusban többséget, de a képviselőházban kisebbséget képeznek, ez utóbbiban a free-spiler-ek évén túlnyomók. E látszó anomália könnyen megfejthető. Minden állam két senatort küld a congressusba, míg a másik kamra tagjait a nép választja. A senatus, mely azonosabb a rabszolgatartó osztályok érdekeivel, a „szabad választást“ akarta behozni Kansas alkotmányába, mi a rabszolgaság megállapításával egyértékű lett volna, míg a képviselőház szabad államot akart Kansasból csinálni. E kamra ellenőrködvén már az állambudget fölött, a hwJSfiKfW,' .fcwi'ea* víáiJW:\tnt,-eráBribnuBhgdv,nKnSas részére biztosítani. A senatus e föltételeket visszavetette; a képviselőház újra megszavazta; ezt a senatus részéről uj elvetés követte, úgy hogy a congressus törvényes ülésszakideje kitelt s a hadi budget megszavazása nélkül oszlott szét. Ekkor Pierce praesidens egy végső, eddig példátlan, de szorosan alkotmányos rendszabályhoz nyúlt: a congressust rendkívüli ülésre hívta össze, úgy hogy senatorok és képviselők kényszerítve lőnek elintézni az ügyet. Ez előzményekre következett a tegnap említett szavazás, mely csupán három szótöbbséggel a budgetkérdést Pierce praesidens részére döntötte el. Ekközben a két párt egymás elleni elkeseredettsége nőttön nő, s míg a hadügyi titkár az arzenálok s más kamrai telepekben alkalmazott munkásokat, nem fizethetvén, szabadon bocsátja. Reeder, kansasi kormányzó New Yorkban keresztes háborút hirdet a rabszolgapártiak ellen, kik vérengzőbben mint valaha ütnek be Missouriból az új államba. E leírásból láthatni, hogy a polgárháború nem sokáig maradhat Kansasra szorítva, s könnyen kiüthet a véres harcz az északi és déli államok közt, melynek következései kiszámíthatlanok. Kopénhágából jelentik, miszerint Dánia Francziaország részére egy kikötőt fog Island szigeten átengedni, állomásul az északi vizeken járó franczia czethalászok számára. Napóleonig északföldsarki (?) expeditioját tehát, mely csak Islandig terjedt, siker koszorúzta. Konstantinápolyban miniszerváltozást várnak Az új combinátio feje Resid pasa lenne, ki a nagyveziri méltóságot fogná nyerni, s mellette a külügyi ministerium vezetését Ahmet Vefikeifendi venné át, ki korábban császári biztos volt a fejedelemségekben s követ Persiában, és fiatalsága daczára Törökország legjelentékenyebb államférfiai közé számíttatik. E miniszerváltozás az angol befolyás újra teljes érvényre jutását bizonyítaná. A besszarábiai határszabályozással September végéig (a szer.) készen akarnak lenni. B olgrád, hirszerint csakugyan az oroszoké marad. 2,972,460 4,282,640 Államjavak „ „ Különböző bevételek „ Összesen : „ § „ 54,768,780 E summái 5 év közt felosztván, jut egy évre jövedelem-szaporodás körülbelől 10 és 8 millió forint. Jövő évekre e jövedelem gyarapodását Sylvester úr (álnév), ki az austriai financziáról munkácskát irt, s ki jelesül a deficitet most mindjárt adófelemeléssel kívánja fedezni, évenkint csak millióra, gr. Dessewy Emil pedig azon okból, mivel a franczia vasúttársaságnak eladott vaspályák a nemzeti banknak engedett államjavak jövedelme jövendőre elesik, 6 millió forintra teszi. Én pedig azt hiszem, hogy inkább kevesebbet mondok mint többet, ha a jövő 5 évre átmérőleg évenként 11,000,000 fő jövedelemgyarapodást állapítok meg. Ugyanis az 1856-ik első félévét az 1855-ik első félévével összehasonlítván, a rendes jövedelem 1856-ban 5,790,508 forinttal gyarapodott, pedig már ekkor a vaspályák s az államjavak jövedelme a fentebb érintett okok miatt igen szerény összegre olvadt le. Név szerint 1855 első félévében a rendes jövedelem tett 123,802,815, f., 1856 első félévében pedig 129,593,323 forintot. Legtöbb szaporodás mutatkozott a földadónál (3,149,158 f.), utána következett a fogyasztási adó 2,576,345 f., sójövedék 2,215,950 f., bélyeg 831,793 f., vámjövedék 776,889 f., kereseti adó 675,438 f., jövedelmi adó 624,076, f. házadó 538,051 f., dohányjövedék 317,495 forinttal. Ellenben az államjavak jövedelme, mely még 1855-ben az első félévben 1,530,018 forintot tett, 1856-ban 128,941 forintra, s az államvasutak üzlete, mely 1855 első félévében 3,790,837 forintot jövedelmezett, 1856-ban 690,868 forintra olvadt le. Öt év múlva tehát csupán a labám istvpriolmok licit az austriai költségvetésből, s az egyensúly a kiadás és jövedelem közt helyreállítva. Mivel azonban az is bizonyos, hogy az államkiadások sem maradnak egy állapotban, hanem növekednek, mivel a nemzeti kölcsön sincs még egészen befizetve, miért kamatot eddig nem kellett fizetni ; a deficit is csak államadósság által fedeztethetik, mi újabb kamatköltséget kíván, annyira, hogy az államadósságok kamata és törlesztése, mely 1855- ben 77 millió forintot vett igénybe, 1860-ban hihetőleg 90 millió forintnál is többet kér; e mellett a közigazgatás különböző ágai, különösen a kereskedelmi és iparministerium még folyvást sok javítást s befektetést kívánnak : ez okból csak helyeselni lehet, ha azon adótárgyak, melyek kár nélkül nagyobb terhet megbíznak, most mindjárt megróhatnak. Sylvester e czélból következő adófölemelést indítványoz: A földadót évenként megrója 10 millióval, a házakat 3 milióval, a jövedelemadót 2 millióval gondolja többre tehetni, ha ezentúl a hypothekalis követelések kamataitól az adó egyenesen a hitelezőktől hajtatik be, s ha a progressiv rendszer minden egyenes adónemnél s így ennél is elfogadtatik; a keresetadót 8 millióval, a lottó jövedelmet 1 millióval gondolja szaporíthatni; a szeszes italok adóját is 6 millióval rugtatja feljebb, oly feltétellel azonban, hogy e helyett minden élelmiszer, továbbá tűzifa, kőszén, olaj, magvak, kövek, homok, mész, gipsz teljesen adómenteseknek nyilváníttassanak; a sóadó minden főre 14 krajczárral emeltetnék, mi 8 millió forint többletet hozna be, végre a bélyegadót 5 millióval rója meg. Uj adótárgyak lennének pedig a papiros mely 2,000,000 forintot, s a fényűzés, mely 3,000,000 forintot jövedelmezhetne. A mondottakból világos, hogy Sylvester minden egyenes és közvetett adónemet, a vámjövedéket kivéve, kisebb nagyobb summával feljebb emelt. Ha a mostani adónemek hatását a nemzetgazdá-szatra nem az irodai szobákban, hanem magában az életben tekintjük, úgy tapasztaljuk, hogy vannak oly adótárgyak, melyek tetemes terhet talán még most kár nélkül meg nem bíznának, s ezek közé sorozhatjuk a követelt adók következő nemeit dohány, só, bélyeg, lottó (melynek emelése csak a közönségtől függ), posta. Úgy hogy főleg az egyenes adónemek azok, melyek mérsékelt összeggel feljebb emeltethetnének , s az adózóközönség általi ha nem épen örömest is,de túlterheltetés nélkül teljesíthetők lennének. Ellenben a közvetett adók fölemelése, ha még idején nincs, a termelést csökkenti, a fogyasztást leapasztja, s az adókijátszásokat, mivel nagy hasznot Ígérnek, roppant kiterjedésben előmozdítja. Nápolyban és az Egyházállamokban láttuk azt, hogy a közvetett adók rögtön fölemeltetvén, nem hogy többet, hanem ^-al kevesebbet jövedelmeztek, mint azelőtt, s a fölemelést abban kellett hagyni. De lássuk egyenként. A vámjövedéki illetőséget maga a kormány Előfizethetni helyben: a lap kiadd hivatalában, Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint';' vidéken minden es. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazd levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utaaltandók. A „Budapesti Hírlap . 8 — ^előfizetési ára : Bndapesten évnegyedre 4 pft. a . 5 — 10 — [ u 1 irt kiadóhiva félévre Vidéken évnegyedre . . félévre.............. Pesten előfizethetni a tálában. (Egyetemi utcza 2-ik sz. a takarékpénztár-épületben), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmentesen beküldetése kéretik. JEmich Já úsztav , a „Budapesti Hírlap“ kiadója. HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. k. A p o s t o 1i F e ls é g e f. hó 10-ki legfelsőbb határozata által Kalchberg Józsefet a lembergi helytartóság alelnökét, kitűnő tevékenységének általában, különösen pedig a reá mint minister biztosra ruházott földtehermentesítési ügylet kivitele körül a lembergi közigazgóterületen kifejtett érdemteljes működésének legkegyelmesebb elismerése tekintetéből, a második osztályú vaskorona rendjellel legkegyelmesebben földiszíteni méltóztatott. sz. Tájékozás az austriai financzkérdések körül. is. Most már hátra volna megvizsgálni: mennyire megyen azon szaporodási summa, melyet a rendes jövedelmek után egészen természetesen , minden adófölemelés nélkül várhatunk; s aztán, melyek azon adótárgyak, melyek már most kár nélkül nagyobb terhet elbírnának. Ha a különböző jövedelemforrásokat szemügyre veszszük, s az 1851-ik évi jövedelmet az 1855-dik évivel összehasonlítjuk, úgy találjuk, hogy ez idő alatt t frt. Az egyenes adók több jövedelmet adtak 17,466,427 A közvetett adók „ „ „ 30,097,253 September 18.1856.