Budapesti Hírlap, 1856. október (227-253. szám)

1856-10-03 / 229. szám

mellett a roszul kes­elt posdorjában eltüzel. Visszatérve 1-iő és 2-ik pontunkhoz : ha a ter­melő 1 pftért adja az ártatlan lennek és kendernek mázsáját, akkor bevesz­i.a most termelt mennyiség­ért 21,100,000 pitot, a mostani értékből pedig az ezen felül eső sommát, 10,465,600 pftot, mint a to­vábbi elkészítésért járó munkadíjt, az áztató és el­készítő intézeteknek engedi át, ehez hozzá adván a jobb kezelés tiszta nyereségét a 44,216,600 pftot, k­i­j­ön, hogy: 54,682,200 pft azon som­ma, mely az intézetek felállítására vál­lalkozókat osztaléki versenyre hívja. Azonban a birodalmi ipar és közjóllét nyeresége még itt sem állapodik meg, a még e roppant nyeresé­gen felül is fenmarad részére a kender és lenipar további előhaladása. Mint mondottam, mostani készítésű termékünk finomabb vászonneműekhez alkalmatlan. És az előre törekvő fonó és szövő intézetek tobbféle fonóa­nyagért külföldre kénytelenek szorulni. Csak akkor léphetnek ezek az előre haladó külfölddel verseny­re, ha e megszorulásnak véget vetünk, és a pályát nyert versenynek jut a nyereség legszebb koronája. Bécs mellett, a központi egyesületnek hannsdorfi len- és kender­készítő intézete szabad megtekin­tésre nyitva áll mindazoknak, kik azt megtekinteni óhajtják- Sőt az igazgatóság, azonkívül az ezen ügy körül fáradhatlan Reuter Jakab cs. k. tanácsos úr, levélbeli megkeresésre is örömest adnak kimerítő utasítást a fonómivet elkészítő intézetek miképeni felállítása iránt. Egyébiránt Reuter úr tanácsaiból merítve, meg a csupa józan okosságon indulva is : áztató és ken­­derkészítő intézet csak oly vidéken és oly helyen állíttathatik haszonnal, hol a kender vagy lenter­­mesztésnek már illendő kiterjedése van, hol az intézet részére szükséges nyers­anya­got elegendő mennyiségben be lehet szerezni, mert áztatatlan messziről szállítani a kendert vagy lent, tömegénél fogva nagyon költséges, s igy ki nem fizeti magát. Mennyi nyers­anyagra legyen azonban egy intézetnek szüksége, hogy folytonosan hasznos foglalatosságot találjon, az egyenesen annak kiterjedésétől függ. A hanns­dorfi intézet első évben 3764 mázsa, 18­55 aprilis 1-jétől 1856 márt. 31-ig számított második évében pedig 8400 mázsa nyers­anyagot dolgozott fel. E­z. 1856-ik évi ápr. 1-je napjától 1857 mártius utolsó napjáig számított évre piár 7700 mázsa van bevá­sárolva, s még mintegy 3000 m. bizonyos vételre számit. Az eladási concurrentia évről évre növekszik. Magyarország felső megyéiben, úgymint Sze­­pes, Sáros, Árva-Turócz, Liptó, Trencsén, Zó­lyom, sőt Mármarosban is vannak több helyek, melyek oly mértékben űzik a lentermesztést, hogy egy áztató és elkészítő intézetet nem csak megérdemlenek , hanem nagyon is kitarthatnak. Nem különben vannak Vas és Baranya megyé­ben. A kender­termesztésnek nagyobbszerű kiter­jedése van Pest-Solt megyében, különösen a Duna mentén Bogyiszló körül, mely vidék szolgáltatja az apatini név alatt kereskedésbe jövő híres kender egy részét, azután Békésben Csaba körül és Alsó- Nyitrában. E mellett különösen alföldi vidékein­ken igen könnyíti az áztató intézetek felállítását azon körülmény, hogy a gazdasági községek oly terjedtek, miszerint ha a kender­ termesztésnek kereskedelmi terjedtsége különösen nem látszik is, a csupán házi szükségre termesztett kender egy intézetnek tisztességes foglalkozást adhat. GALGÓCZY KÁROLY: Bécs­ből a cs. kir. szabadalm. tisza-vi­déki vasúttársaságtól következő közlést vettük: A cs. k. Apostoli Felsége f. é. Sep­tember 28-kán kelt határozványnyal a 11 s­z a v­i­­déki vasút építését engedélyezni legke­gyelmesebben méltóztatott. A cs. k. szab. álladalmi és a tiszavidéki vasút­társaság között fennforgóit, a vonal egy részét il­lető kérdés tekintetében az eddigi tárgyalások oda vezettek, hogy a két társaság a kötendő barátsá­gos egyesség alapelveiben egyetértőleg megálla­podott.* -----|------ | TÁRGIA.­ lleteorologia. (Folytatás.) A párisi csillagdához beküldött tudósítások a légsúlymérő állásán kívül más adatokat is szolgál­tattak, melyek minden a lég­hullámmal összefüggés­ben álló tüneményt is földerítettek. Azon tudósítá­sokból kitűnt, mikop északról délnek ugyanazon hosszúság alatt, a legkü­lönnemübb hőmérsék ural­kodott, s a szelek járásában minden egyébtől füg­getlen irányok lenek észlelve; de legmeglepőbb tünemény volt, mikep azon roppant területen, me­lyet a léghullám­ beutazott, minden szélesség alatt, a tengeren épen úgy mint a szárazon a legcsende­sebb idő uralkodott, s a lég kellemes volta, mint rendesen, teljesen megegyezett a légsúlymérő ma­gas állásával. Semmi sem látszik sejtetni a tenger azon iszonyú fölháborodását, mely a fekete-ten­geren oly veszélyessé lön, s melynek következtében a tudományos vizsgálat történt. Azonban mindjárt ki fogjuk mutatni, mikép ez ártalmatlan légköri hullám s a rá következett zivatarok közt termé­szetes összefüggés létez, s hogy a pillanati csendes idő vagy közvetlen követője, vagy előpostája a ve­szélyes légtüneményeknek November 12-n vették először észre a hullámot, midőn ez Anglia és Francziaország fölött volt. Ha egy-két nappal visszafelé megyünk, november 10-n és 11-n ugyanazon pontokon, távol attól, hogy nagy­­ légnyomás alatt állottak volna, ellenkezőleg a lég— súlymérő higanya igen csekély magasságon állott — csekélyebb magasságon, mint más szomszéd vi­dékeken. E legmélyebb állása a légsúlymérőnek a felnevezett napokon, ugyanazon vonalon észlelte­­ték, mely fölött a 12-ki hullám végig nyúlt. Tehát e vonalon 12-két megelőzőleg a légkör magassága megapadt volt, tehát természetes, hogy a légkör felső felülete igen hosszú mély barázdát mutatott. Azonban még akkor ezen barázda nem volt tetemes mélységű; tovább költözött kelet felé: 12-kén Austria határaihoz érkezett, 13-a a fekete-tenger­hez ért s 14-kén Krimin fölött volt. Kiindulásánál e barázda alig volt észrevehető; de keletre halad­ván, már Münchennél tetemes mélységű volt; Reis­­nél annál is mélyebb, a fekete-tenger fölött pedig rendkívül nagy. így hát a domború léghullámot egy mély légvedő, egy homorú hullám előzte meg, mely amannak mintegy tizat mutatván, Európán átvonult s 14-n a fekete-tenger fölött volt. E két hullám­, melyek összefüggése nyilván­való, egy harmadik hullámra enged következtetnünk, melynek amazo­kat nyomban kell követnie, s melynek hasonlókép mélyedő alakúnak kell lennie. És valóban be is kö­vetkezett. 14-n és 15-n Francziaország fölött volt ez s tovább követte azon két rendbeli türemlést, mely megelőzte. Ezek szerint hát Francziaország fölött ily renddel követték egymást a léghullámok: 11-n mély, 12-n és 13-n földomborodó, 14-n és 15- n ismét mélyedő hullám vonult át. Ugyanezen rendben követték egymást a lég változásai, pár nappal későbben, 14-n az elöljáró mélyedésnek, 16- a a földomborult hullámnak, a valószínűen 18-a s az ezt követő mély hullámnak hatásairól szólnának a tudósítások, ha ez utóbbi napról az észleletek nem hiányoznának. Most már egészen világos lesz az olvasó előtt, mikép nem tévedés a légkör hullámait a tengereivel hasonlítni össze, midőn a légkörben is azt tapasztaljuk, miszerint a földomborodások és mélyedések közvetlenül követik egymást s ugyan­azon pontokon egymással merőben ellenkező hatá­sokat idéznek elő. A légkör lelohadásai, melyek szükségkép előzik meg és követik a jég földomborodását, nagyon kü­­lönböznek ezettől következményeikre nézve. E lelohadások épen nem hoznak szép időt, hanem bő esőket, dühöngő szeleket, jégesőt és vihart. A ma­gas hullámot megelőzött légköri mélyedés volt az, mely november 14-n a fekete-tenger és Krimin fölött dühöngött, s az utólagos légköri mélye­dés volt az, mely 15-n és 16-n Francziaországra nagy viharokat hozott. A meteorológia haszna e szerint kétségtelenül van bebizonyítva. Csak­ a vizsgálatok­ nagyban té­telének bajossága gátolta eddigi haladását. E nagy­bani vizsgálásban két kellék nélkülözhessen. Egyik az, miszerint számos ponton kell vizsgáló intézetet állítni föl, s nagyszámú arra képes egyéneket ren­­­­delni ki a vizsgálat ezen nemére. E részben főként Angliában, Oroszországban sőt Németországban sincs hiány. A második kellék, mely hiányzott ed­­dig elé, az volt, mikép a szétszórva gyűjtött adato­kat egy központba kell gyűjteni. A vizsgálatok, mint magában érthető, a­nélkül, hogy valamit sza­batosságukból veszítnének, igen sokat nyernek fon­­t­­osságukra nézve, ha ugyanazon légtüneményről­­ egyszerre több pontokon lehet tudomást venni. He a tudomány eddig elő nem tette lehetővé az emberre nézve e mindenütt jelen valóságot, a villanytáviro­dák újabb időkben alkalmas segédeszközök e hata­lomnak helyettesítésére, és ez minden meteoroló­giai szerek közt az, mely legtöbb szolgálatot tesz. A legszélesebben kiterjedő vidékek számos pont­jairól egy középponti vizsgáló bármely pillanatban tudósításokat vehet. A távirdák nélkül minden egyes vizsgáló teljesen el van szigetelve. Ha valamely rendkívüli égi tüne­ményt lát feje fölött elhaladni, nem képes tudósítni azon vidékeket, melyek felé az halad, s maga sem képes előleges értesítést venni a rendkívüli légtü­­neményekről s igy nem tehet előleges készületeket azok figyelmes vizsgálására. A rendkívüli légtüne­ményeket, minő volt pl. a fenlek­t 1854-diki, úgy tekintették, mint esetleges megzavarodásait a lég­körnek , s azok összefüggését néhány tudós ki­tartó vizsgálata fedezte a közelebbi időkben. Föl­tehetjük, hogy számos más rendkívüli tünemények, melyeket századokon keresztül csak esetlegeseknek tekintenek, azért maradtak ismeretlenek, mivel a vizsgálóknak nem volt hatalmukban egymást érte­­sítniök. Tegyük fel például, hogy Sz.­Pétervárott nagy zivatar tör ki. Ma már ugyanazon pillanatban Orosz­ország minden vizsgáló pontjairól (melyeket a kor­mány nagy számban állított föl) tudósítást vehetni, hogy mindenütt szélvész dühöng s északtól délnek mindenütt ugyanazon tünemény mutatkozik. Más­nap meg lehet tudni, hogy a vihar nyugat felé vo­nult, s előre tudósítni lehet a berlini és bécsi vizs- Gyula, sept. 14. 41. Két fontos körülmény tartja jelenleg fe­szült várakozásban Békés megye közfigyelmét: a Körös-szabályozás és a szolnok-aradi vasút építése. Mindkettő oly jelentékeny, hogy nem csak anyagi jóllétünk emelkedésének feltétlen szülőanyja, de, minden nagyítás nélkül mondva, már csak némi jóllétünk fenntarthatásának is egyedüli feltétele; nem­ csoda tehát, ha mind a két körülményhez na­ponként amaz óhajtásunkat repítjük : jöjön el a te országod anyagi jóllétünk malasztjával teljes közös­szabályozás és vasut! Békés megye a természet áldásaival oly gazdagon el van halmozva, hogy azok által, kedvező körül­mények mellett az alföld valóságos khanaánja vol­na. Ámde ezen előnyének kifejtésében és elérhe­tésében eddig elő a közlekedési eszközök hiánya, és az újabb időben évenként meg-megújult vízára­dások által nemcsak hogy teljesen akadályozva volt, de sőt, mondhatni, a legszegényebb megyék sorsá­ra jutott, — úgy, hogy e nép, melynek földje any­­nyira termékeny, hogy fáradságának gyümölcsét ed­­digelő még ugarolás nélkül is bőven aratható,és maga eléggé szorgalmatos és képes arra, hogy a puszta megélhetésen felül magának még némi kényelmes­ jólétet is eszközöljön, utóbbi időkben majdnem nyom­­masztó szükséget volt kénytelen érezni a­miatt, hogy szorgalmának nagy részét a vízáradások tet­ték semmivé, más részét pedig, mi neki még­is némi feleslegben megmaradt, közlekedési utak hiá­nyában a közel eső nagyobb piaczokra el nem fu­varozhatta , s nem értékesíthette.­­ Ezen körül­mények a mellett , hogy a nép anyagi tekintet­­beni elöhaladhatására ón sulylyal nehezedtek, m­ég erkölcsileg is rosz hatással voltak reá, mert lehetetlen volt a népben azon elkeseredettséget föl nem ismerni, melyet azon érzet, hogy minden igye­­kezete mellett is eme bajok között elő nem halad­hat, benne költő, és mely szorgalmát és előhaladási ösztönét mintegy emészteni látszik. Történtek ugyan ezen szomorú helyzet javítá­sára, különösen a vízáradások meggátlására némi lépések az­által, hogy magántársulatok alakultak a szabályozás eszközlése czéljából; ezek azonban, hiányozván náluk az egység, az összetartó kapocs, és a mozdításra tekintélylyel bíró erő, működésük­nek csak igen csekély jelét, sikerét pedig, mond­hatni, épen nem mutathatók. Ily körülmények között lepett meg bennünket az 1855-ik évi tavaszi árvíz, mely, h a mint egy részről pusztításainak oly ha­talmas nyomait hagyá, hogy azok nagyrészben még ma is láthatók és érezhetők, úgy más részről a végzetnek mintegy intő csapása volt arra, hogy bennünket eddigi tétlenségünkből, vagy legalább eddig többnyire csak a jó szándéknál maradt puszta tenni akarásunkból felriaszszon, és kényszerítő vas kezével megmentésünk eszközlésére szorítson.­­ Ezen árvíz eredménye lett az, hogy a megye kebe­lében már létezett vízszabályozó társulatok job­ban kezdtek mozogni , és az azokba keblezett községek nagyobb szorgalommal és készséggel já­rultak a czél előmozdításához mind pénz, mind pe­dig természetbeli munka­erők kifejtése által. Mind­ennél azonban sikeresebb következménye lett ezen vízáradásnak az, hogy a magas kormány, kü­lönösen pedig Főkormányzó urunk ő csa­k. Fen­­­­sége a magán vízszabályozó társulatok lassú elő­­haladását meg nem elégelvén, parancs­szavával az ügy előmenetelének oly lendületet adni kegyeske­dett, melynek sikerét már is hálás elismeréssel és hó-­­doló köszönettel tapasztaljuk. Ugyanis a szabályozás­­ végrehajtásával megbízott nagyméltóságu n. váradi cs.k.helytartósági osztály hathatós intézkedései foly­tán a megyebeli szarvasi járásban, mely az e me­gyében egyesülve keresztül folyó Hármas-Köröst kebelébe fogadó Tiszához legközelebb esik, már oly nevezetes átmetszési munkálatok tétettek a községek által e nyárnak mezei munkától ment kevés napjaiban is, hogy azok már a legközelebbi évben is fogják az óhajtott siker egy részét ered­ményezhetni. — Eddig még csak Gyula városa megmentésére nem történt semmi játszható intéz­kedés ; — ennek azonban nem az volt oka, mintha e város helyzete a legsürgetőbb intézkedést nem igényelné, vagy talán az erő hiányzanék egy év alatt ennyi munkát teljesíteni, hanem épen ellenke­zőleg azon körülmény részletest) taglalása és bő­vebb megfontolása, miszerint épen Gyula városa lévén a végpusztulásnak leginkább kitéve, miként lehessen rajta rögtönösen, és mentől sikere­sebben segíteni, s ennélfogva az azon keresz­tül folyó Körös meglevő medre szabályoztas­­sék-e, vagy pedig a városon kívül vitessék egy átvágás. E kérdés nevezetes volt már csak azért is, mert technikai szempontból czélszerűbbnek látszik, hogy a már meglévő medet szabályoztassék, és ne egy újabb készíttessék tetemes költséggel, a mellett pedig termő­föld feláldozásával is; — de meg azért is, mert figyelembe kellett venni, hogy mégis nem volna-e egy átvágás kevésbbé költséges, a város lakóira kevésbbé súlyos és mégis czélravezető, mint a régi meder szélesbítése, mely különben az igen hosszúan terjedő egész városon keresztül mindkét oldalról egy egy sor háznak kisajátítását vonná maga után ? Most azonban, mint biztos kútfőből hallok, e csomó is már megoldásához közeleg, és mint a helyszínen kijelölések gyanítani engedik, a városon kívüli átmetszés fog foganatba vétetni, s így biztos reményben vagyunk, hogy a már megtelt, és minden kitelhető erélylyel folytatott hatósági intéz­kedések a legjobb, s talán már a jövő tavasz­szal is érezhető eredményre fognak vezetni. A vízszabályozásnál nem csekélyebb horderejű, de mégis a valósításban csak amaz után óhajtható körülmény ránk nézve: közlekedési utak építése. E fontos körülmény sem kerülte ki a nagytekintetű közigazgatási hatóságok figyelmét, és már meg is kezdetett városunkon keresztül egy szilárd kőút építése, — ez azonban a közmunka­erőknek épen vízmentesítési munkálatokhoz való szükséglése mi­att ez évben abba­hagyatott. Jelenleg, midőn a szol­nok-aradi vasút­vonal a legfelsőbb beleegyezés mellett oly buzgó részvétre és pártolásra talált, hogy létrejövésében, a vonalnak már foganatba vett kijelölése folytán is, semmi kétségünk, azon reményt tápláljuk, miszerint a vasút létrejöttével és segítségével létre fognak jönni mellék­közleke­dési kő­utaink is, — és ekkor Békés megye, föl­dének termékenysége, és népének szorgalma által el fogja érni azon polczot, melyre a természet bő áldásai mellett a birodalom legtermékenyebb és leggazdagabb vidékei között hivatva van. Egyik a Gyulán még nevezetesebb események között az, hogy Réth­y Lipót, eddig Szarvason léte­zett könyvnyomdáját ide tette által, melyből első nevezetesség gyanánt a „Gyulai Árvíz“ került már ki. E mű már a közönség és ítészet kezében van, határozzon tartalma felett ez, mi csak annyit tar­tunk róla megjegyzendőnek, miszerint a kiállítás egy ily, csekélyebb üzleti nyomdának mindesetre dicséretére válik. Napihírek és események. B­u­d­a­p­e­s­t, October 3. * Azon nagy eszme, mely mint egy Pallas életre­valósággal és a s­iker magvával fölfegyverezve gya­korlati vállalataink nagymesterének s­zéchenyinek agyából származott, és már első pillanatra egészen mutatá azon horderőt, melyet ez eszme egykor testté válva az egész birodalom s közvetlenül Magyaror­szág kereskedelmének és iparának emelésére gya­­korlandó végre azon ponton áll, hogy létrejövetele iránt többé semmi kétség nem foroghat fenn. Miután gr. Széchenyi István nyolcz évi fáradozás után az eszme foganatosítását jobb időkre halasztani kényszerült, az 1850-ben több pesti polgár (mint Szekrényessy József, Perger István stb.) ál­tal újra erélyesen fölkarolt ügyet később Albert Főherczeg-Főkormányzó Urunk , csász. Fensége pártfogásába venni, annak létesültét a magas kormány atyai gondoskodó szárnyai alá juttatni méltóztatott. A kikötő tér­v legmagasb helybenhagyását a munkóba­­vétel gyorsan követte, s f. hó 1-jén délelőtti 9 óra tájban megtörtént az első ásó- és kapavágás, s a gázművekhezi földhordás , építészigazgatósági mérnöktiszt T­a n­z­e­r úr­művezetése mellett, élénken megindult, még pedig mind a szigetcsúcsról mind a partról, úgy hogy a folyamágat elzáró haránt gát, ha az idő kedvez, még ezen az őszön el fog ké­­­szülni. Az egész gátmű oly magas lesz , hogy az 1838-diki árvíz magasságát fölülmúlja. A szi­getet középen egy csatorna metszendi át, hogy a hajók a kikötőbe oldalról is, ne csak alulról juthassa­nak. Kik ezen Pest anyagi fölvirágzására nézve nagyfontosságú mű folyamatát megszemlélni kívánják, kellemes kirándulásképen tehetik azt Neptun gőzösön, mely Pest és Újpest közt rendesen és olcsón közle­kedik. Egyúttal megszemlélhetik az alapjaiból már emelkedni kezdő, s nagyszerű terv szerint épülő gép­gyárat is. A munkába vett kikötőt közelebb részlete­sebb czikk tárgyává teendi lapunk. * Mint biztos kútfőből hírlik, azon többször emlí­tett terv, hogy Pest városa egy saját vízvezetés által minden részeiben jól megszűrt vízzel láttassék el,ille­tő helyen közelebbi vizsgálat alá vétetett, és annak valósítására a szükséges tárgyalások már folyamat­ban vannak. A nevezett terv egy ismeretes szakér­tőtől származik, és teljes lehetőséget nyújt, hogy Pest külvárosaival egyetemben más nagyobb városok példájára, mindenfelé elágazó s a legfelsőbb eme­letekbe vezethető csövek segítségével tetszés szerinti mennyiségben egészen jó tiszta szűrt vizet kaphasson ivásra, főzésre és mosási szolgálatra. Mint már más ízben is kifejeztük, szívünkből óhajtjuk, hogy e terv­nek végehajtott sikerét mielőbb élvezhessük. * Fővárosunkat igen közelről érdekli egy másik terv is, mely jelenleg tanácskozvaányok tárgyát ké­pezi, melyet azonban a végelhatározásig első alakja­iban, azaz mint tervet közlünk. A­ feladat az lenne, hogy a Csepel sziget jól kiszámított műtétei által megszűnjék sziget lenni, s mint szárazföld közvetlen összeköttetésben legyen a fővárossal. És ezt kö­vetkezőkép czélozzák végrehajtani. A Duna bal ága (a pesti oldalon) , mely a nevezett szi­getet Peregnél a szárazzal összeköti, mint tudva van, a hajókkal nem járt dunaágat s a jobb (a budai par­ton) a hajózási utat képezi. A­ki a Duna balágában a víz veszélyes árfolyamát figyelemmel kiséri, s napon­kint látja, hogy a balpartot a hullám mindig jobban kimossa, könnyen meggyőződhetik, hogy miután ezen térveszteség kivált a parthoz közel fekvő épületeket komolyan fenyegeti, annak meggátlása igen szükséges. Ennélfogva az említett terv szerint az egész bal dunai ágat a Csepel sziget egész hosszában ki akarják szárítani, s ezáltal a szárazzal egyesíteni. Ellenben a jobb ágat, mely a folyamnak ketté válása miatt a ha­­jókázásra csekély vízmennyiséget szolgáltat, s a bu­dai hegyes part kőomladékai s a parti föveny szapo­rodása által több helyütt gátolja a hajózást, bővíteni és szabályozni szándék, hogy az vízúti hivatásának egészen megfelelhessen. Nem sokára tehát Pest éj­szaki és déli részén két nagyszerű munkálat fog meg­kezdetni, melyeknek nemes czélja a város szépítése és lakóinak jóléte: e két munka a fölebbi vállalat és a téli kikötő. * Következnek azon hónapok, melyekben a taka­rékos családatya nyári keresményének fölöslegét gondosan elteszi a téli hónapokra, midőn a munka szőkébb, s a házi szükségek megszaporodnak, ennél­fogva a takarékpénztárak pénzforgalma is élénkebbé lesz. September havától előttünk fekszik a budai ta­karékpénztár havi számadása. E szerint augustusból pénztári maradvány volt ott 196,476 ft 58 kr.; be­tétei 161,869 ft 1 kr.; továbbá kölcsönadott pén­zekből visszafizettetett 1705 ft, előlegekben 2373 ft; leszámított váltókban 575,286 ft 43 kr.; kamatjöve­delem 15,980 ft 32 kr.; különbféle bevétel 683 ft 41 kr.; September havára tehát összes bevétel 954,384 ft 55 kr. Kiadások: betett pénzekből visz­­szafizettetett 191,367 ft 17 kr.; kamatok 1198 ft 19 kr.; kölcsönökre: 54,526, előlegekre 10772, leszámított váltókrai fizetések 634,517 ft 30 kr.; hi­vatali kiadások 160 ft 12 kr.; hivatalnoki fizetések 487 ft 30 kr.; osztalék 57 ft; összesen : 493,085 ft 48 kr.; pénztári maradvány octoberre: 61,299 ft 7 kr. * Ha szerencsére magyar íróink oly sok kalendá­­riumot nem szerkesztettek volna, most talán ennyi hiteles tanú nélkül el sem hinnék, hogy a jelen év­szakot ősznek nevezik. Meglehetősen öreg emberek is alig emlékeznek ily júliusi octoberre mint a mos­tani. Az ablakok mindenfelé nyitva vannak. A kály­hák hideg kebellel utasítják vissza a fakereskedők vérmes reményeit. Hegyen völgyön még fris zöld borítja a fákat és mezőket. Az utczákon nyári hőség süti a napoldali járdákat. A virágok daczolnak a her­

Next