Budapesti Hírlap, 1856. október (227-253. szám)
1856-10-19 / 243. szám
kellemetlenségre, czivakodásra,ahot perlekedésre nyújt alkalmat. Mert ha egy fezér valami épület leégett, vagy barom elveszett, vagy a vetés v.. szőlő jég által összepaskoltatott, vájjon ki tudná itt elég szigorúsággal és pontossággal a becsüt úgy megtenni, hogy se a biztosítótársulat, se a károsodott fél rövidséget ne szenvedjen ? E bajon lehetne ugyan elöleges s mindkét fél által helyben, hagyott becsű által segíteni, de ki által és miképen történhetnék ez meg ? A biztosító-társulatra nem lehetne az előleges becslések költségeit róni, mert ez roppant summára menne, mely a biztosítási járulékokat rugtatná mértéken túl fel. Az egyes biztosított felek már könnyebben viselhetnék e terhet, de ezekre is súlyos költségszaporítás lenne , s a mellett ez esetben sem lehetne a biztosító társulatok ügynökeinek ellenőrködését elkerülni, mi megint költség nélkül nem eshetnék meg. Ha valaki itt czélra vezető jó középutat tudna találni, az a biztosítások ügyét leghathatósabban mozdítaná elő. Az eddig mondottakból láthattuk, miszerint mind a részvényes, mind a kölcsönös biztosító társulatoknál vannak némely, czélszerűtlen szabályok, s mind a kétféle társulatnál az eljárás körül oly közös nehézségek, melyeket kikerülni nagyon bajos. Feladatunk lévén azonban az emberiség s a haza érdekében a biztosítások ügyét mindenképen előmozdítani, itt az a kérdés támad, vájjon miképen lehetne ezt Magyarországra alkalmazva eszközölni ? Véleményünk szerint legjobb mód lenne erre, ha a Magyar- és Erdélyországban jelenleg létező kölcsönös biztosító társulatok egy testben egyesülnének, és szabályaikat az eddigi tapasztalatokhoz képest átalakítanák. Erről jövő czikkünkben bővebben. FÉNYES ELEK: Napihirek és események. Budapest, October 18. * Megjelent a „Magyar akadémiai Értesítő 1856- ról, az akadémia rendeletéből kiadta Tody Ferencz titoknok; 2- és 3-dik füzet.“ A II-dikban következő akadémiai felolvasmányok foglaltatnak : Magyarország s Erdély édesvízi s földi puhányai Frivaldszky Imrétől; Emlősök és hüllők maradványai a beremendi csonttorlatban, kivonat Kubinyi Ferencz akadémiai előadásából; A bűvös négyszögekről, kivonat Györy Sándor előadásából; Históriai egyveleg Podhraczky Józseftől , nevezetesen : Sopronmegyei Keresztény helységnek utolsó megtelepedése; a Fehérmegyében talált scytha vitéz koporsójáról; a labanc és kuruc szók eredete és jelentése. Régészeti adalékok Kiss Ferencztől. Ujfalvi Imre XVI. századbeli szótárbra, Nagy Ivántól. A III-ikban: Szent István király kettős keresztjéről mint az ország czimeréröl Podhraczky Józseftől. Bán Alajos jelentése Magyarországról a velenczei tanácshoz 1519-n Wenzel Gusztávtól. A zsidók biostaticai viszonyai Glatter Eduárdtól. Akadémiai tárgyalások. * Az első fóti lóverseny ma szombaton okt. 18-án, déli 12 órakor fog végbe menni. I. Kancza-dij 2000 forint. Minden bel-s külföldi kancza számára. — Távolság 21/* mért. — Tét 200 pge forint, fele bánat. — A 2-ik ló visszakapja tételét. — Sept. 1-én 9 aláírással elzárva. Versenyzők: Birch cs. k. főhadn. ur 3. p. k. Gildia, kék csikós sapka. Hunyady Jós. gr. 4. p. k. Caprice, fekete test és sapka; rózsaszín ujj. Kinsky Octav gr. id. sőt. p. k. Irene, fejér és veres csikós test; veres sapka. Liechtenstein F. hg. id. p.k.Louisa, világos kék test; fekete sapka.Maltzahn-R.lfc-3e.sga. k. Hedrose, sárga test, kék sapka. Pálffy Pál gr. 3e. p. k. Cornflower. Kék és sárga csikós test; sárga sapka. Sulkowsky hg. 3e. sga. k. My Hope. Sárga test;veres sapka. Szapáry Antal gr. 4e. p. k. Hármas. Fekete test és sapka; csikós ujj. Wenkheim Rudolf gr. 56. p. k. Rosa May. Fejér test, kék ujj és sapka. II. Több asszonyság által alapított vadász-díj. Minden ló számára, mely bona fide kopók után vadászott. Kétes esetekben a választmány határozand. — Tét 50 pfrt. — „Fuss vagy fizess.“ Távolság 3 mf. Urlovarok a szokott színekben. Versenyzők • Pálffy Pál gr. 8 észt. fék. m. Kék és sárga csikós test; sárga sapka. Kinsky Octav. gr. 5 észt. p. m. D’Artagnan., Fehér és vörös csikós test; vörös sapka. Birch cs. k. főhadnagy ur id. felv. p. pr. Little Man. Kék test, fehér ujj, fehérrel kék csikós sapka. A III. Elegyverseny (Sweepstakes) nyolcz aláírás ki nem kerülvén, nem létesült. IV. Mezei gazdák díja. Ajánlva gróf Károlyi István által, magyarhoni mezőgazdák által nevelt minden ló számára. — Távolság egyszer körül. — Az első ló nyer 200 frtot; a 2-dik 60 frtot; a 3-dik 40 frtot. — Lovarok , mezei gazdák. A fóti 2-dik verseny October 20 okán tartozik. * Urházy György úrtól következő tudósítást olvasunk : A napokban néhány török látogatásához volt szerencsém (mint tudva van , az utóbb lezajlott keleti háború alatt levelezői küldetésben egy ideig török földön volt). Egyike ezeknek Abdi bey Boszniából, egynéhány ezer hold föld birtokosa, ki gazdasági gépeink megtekintése s némely gazdasági eszközök bevásárlása végett jött a magyar fővárosba. Pár török tisztet pedig Osman bey az adali kaléi (uj orsovai) várparancsok küldött néhány magyar fajtájú tehén és bika bevásárlására. Másfelől azt hallom, hogy Varna körül magyar modorú gazdasági intézet fölállítása terveztetik. E mozdulat — mint U. Gy. ur helyesen megjegyzi, — nem kerülheti ki a magyar gazdák figyelmét. Míg az egyfelől méltányló elismerése azon újabb lendületnek, melyet a magyar gazdászat különösen maipari és tenyésztési ágaiban kifejt , másfelől serkentő intésül szolgál gazdáinkra nézve, hogy kivált a magyar fajú szarvasmarhák tenyésztésére mind inkább több gondot és figyelmet fordítsanak. A nevezett urak állítása szerint mind a mellett is,hogy a török tartományok a szarvasmarhában bővelkedő országok közé számíthatók, a törökök részéről számos megkereséshez lehet szerencséik állataink fajtájának nemes volta miatt. * Ifjabb íróink egyike Komáromy Ferencz úr jelenti, hogy „Pályakezdők“ czímű 3 kötetes regényét, melyből a P. N. mutatványt közlött, már sajtó alá adta s az nem sokára meg fog jelenni. Szerző a múlt évben pár kötet történeti beszélyével lépett föl a nyilvánosság előtt, új regényében is jó iránynyal s komoly kezeléssel remélünk találkozhatni. * A bevégzett eszék-pécs-kanizsa-zágráb-steinbruchi pályavonal az áruszállításra nagy átmeneti útul fog szolgálni Triestbe, az Al-Duna mindazon terményeire nézve, melyek jelenleg e kikötőbe, valamint Fiume, Buccari és Zenggbe nehezen hajózható folyamokon és a létező országutakon szállíttatnak. Mily fontos lehet ezen áruforgalom, kiviláglik abból, hogy a Zamanitzai kereskedelmi társaság jegyzékei szerint csupán a nehezen hajózható Kulpán Sziszektől Károlyvárosig átlagosan évenként 1,650,010 mérő, azaz 1,300,000 mázsa kenyérnek való gabna, 200,000 m. szerfa (többnyire Francziaország részére)100,000 m.kamarai áru,40,000 m. rongy, 30,000 m. fagyó és szalonna stb. szállíttatik. A gyarmati és egyéb tengerentúli áruk összegét, melyek az adriai kikötőkből az Al-Dunára vizetnek, 200,000 mázsára lehet tenni. Hogyha végre Galíciának és Oroszországnak (Pesten keresztül) Triesztek legegyenesb összeköttetése a tiszai és Ferencz József keleti pálya által elkészülne, késégtelen, hogy ezen legrövidebb és legegyenesebb út nagyszerű átmeneti vonalul szolgáland mindazon gyarmati árukra és mindazon termékekre nézve,melyek a tengereni kivitelre alkalmasak.Esztergomban f. hó 14-kén nyittatott meg az ujdon alapított mesterképezde. Az ünnepélyt d. e. 9 órakor isteni tisztelet előzte meg; 10 órakor megjelent bibornok érsek ö eminentiája a zászlókkal díszített elemi iskolaépület előtt s számos egyházi és világi előkelő férfiak által fogadtatván bevezetteték a képezde teremébe, hol a képezdei tanulók énekkel üdvözölték. Erre .ö eminentiája a népnevelés fontos tárgyát a jelenváltak szívére kötvén, felolvastattak a m. ministeriumnak a képezdékre vonatkozó rendelvényei, melyek meghagyják, hogy az efféle intézetbe csupán a két reál vagy algymnasiumi osztályokat végzett tanulók vétethessenek föl , mely rendelet azonban ő eminentiája kérelmére oda módosíttatott," hogy a kiáltó szükség tekintetéből ideiglenesen mindazon ifjak befogadhatók, kik a képezdei tantárgyak felfogására és elsajátítására megkívánt kellékekkel bírnak, tekintet nélkül az említett reál vagy gymnasiumi osztályokra. Ezután kijelöltettek az intézet elöljárói. A föld felügyelői jogot ő eminentiája mint alapító magának fentartván, érseki megbízottjául nt. Jaross Vincze urat, Miskolczi Márton kerületi esperest és Kollár István helybeli lelkész urakat pedig,közvetlen felügyelőkül kinevezni méltóztatott. Továbbá a képezde két osztályúnak nyilváníttatott, a második osztály az idén 15, az első 23 tanulót számlálván. Zajicsekura eminentiájához intézett zárbeszédében tanártársai s a tanulók nevében a magas alapítónak szép áldozatáért hálát fejezvén ki, oda törekedőnek nyilvánítá a tanártestületet, hogy az egyháznak erkölcsös, a fejdelemhez hűn ragaszkodó, a hazának hasznos népnevelőket képezzenek. Az ünnepélyt a bibornok hg prímás ur atyai intéssel fejezte be, melyet a tanulókhoz intézett, szívükre kötő fontos hivatásukat, kitűrésre és jó magaviseletre serkenté őket, biztosítván a kitünőbbeket magas pártfogása és kegyeiről. .ff Veszprémből oct. 14-ről Írják: Itt a múlt héten egy szolgaleány vigyázatlanságából tűz támadt, mely a gyors segély daczára 3 házat hamvasztott el. Megyei főnök úr az oltó személyzet buzdítására azonnal a helyszínen termett, és nagy hatással volt a súlyosabb szerencsétlenség megelőzésére. Továbbá méltó hála illeti ez alkalommal kegyes püspökünket, ki az erélyes oltókat pénzadománynyal díjazá, és szokott nagylelkűségével a kárvallottaknak is segélyezést ígért. — Néhány nap óta két r. kath. lelkész tartózkodik itt a messze Libanontól, kik pénzt gyűjtenek a druzok által elpusztított libanoni templom fölépítésére. * Az „Aut. Corr.“ jelenti, hogy a magas kincstár részéről tervbe vett rendszabályok közt a magyarországi dohánytermesztés emelésére, megemlítendő, miszerint kitűnő fajta dohánymagvakat szándék szorgalmas termesztők közt díjtalanul kiosztani, s oly országokból, hol a dohánytermesztés magas fokra ha,golt, tapasztalt dohánykertészeket meghívni, hogy a termesztőket a dohánymivelés előnyei iránt fölvilágosítsák. * Brassóban sept. 29-én a nagy evang. egyházban végbement Brassó evang. egyházközsége presbyteriumának, vagy belső tanácsának megválasztása az ágostai evang. orsz. egyház képviseltetésére és igazgatására kiadott ideigl. utasítás 14, 16, 17 és 18 .§-ai, és a magas ministeri bevezetési utasítás határozványai szerint. E presbyterium 29 tagból áll, teljes névjegyzéküket a „Krönst. Zig“ közli, elnöke ft. Greiszing Kristóf városi plébános úr. A közelebbi napokban e törvény szerint a presbyterium tagjai közöl egy községi gondnok vagy alelnök fog a községi képviselet által választatni. TREGZA. Német irodalmi újdonságok. „Micsoda város lehet az az „Ich“ ? ily kérdésekkel ostromoltak egy franczia tudóst, ki a német philosophiának „Ich“je és „Nicht Ich“jéről beszélt. — A francziák annyira ismeretlenek a német philosophiával, sőt a nyelvvel is mindez ideig, mikép nem csoda, ha az „Ich“et legalább is egy rajnamelléki várromnak képzelték. Arról, mi a Rajnán innenieket annyira elfoglalta, a mi miatt az irodalom terén annyi nyomdafesték jön fölmázolva a Rajnán túl kevesebbet tudtak, mint az otahaili császárság állapotáról. Most azonban kezdik nagyobb figyelemmel kísérni a német philosophiai mozgalmakat. Ha volt is egyegy, mint pl. Cousin a híres és ékesen szóló akademicus, ki a német philosophiát tanulmányozta, a németek s nevezetesen Heine, azt vetették szemére, mikép e philosophiának szellemébe épen nem tudott behatolni. Hogy méltán lehettek-e büszkék a német tudósok arra, mikép az idegen nemzetek legnagyobb tudósai, leggondolkodóbb fejei sem bírtak az abstractiókban az ő magasságukig emelkedni, azt nem vitatjuk, annyi bizonyos, hogy a franczia tudós e lenézésében csakugyan rejlett némi nemzeti büszkeség, noha maguk a német tudósok közt is voltak, kik philosophiájuk mélységét nem tartották ■nagy dicsőségnek s pl. Littrowa csillagász, ki fiatalkorában bölcsészettel foglalkozott, azzal igyekezett mintegy mathematikailag a német philosophia tulságait bebizonyítni, mikép ha annak egy része idegen nyelvre fordíttatik, értelem nélkül való zagyvalékká lesz, csak az eredeti nyelvben érthető. Ezt azonban csak azért hoztuk fel, hogy tények mentegessék az idegenek azon hibáját, hogy a német s különösen Hegel philosophiáját vagy nem ismerék vagy félreértették. Hogy épen a philosophián kezdtük ez irodalmi futólagos átnézetünket, azon senki sem fog megütődni, ki tudja, hogy Németországon a philosophia foglalja el a tudományos irodalom előterét. A Hegel tudományának túlbuzgó növendékei a materialismus papjaivá lettek, s ez iskola ellenében keletkezett egy újabb, mely amaz ellen síkra szállt. Az „Europa“ czímű folyóirat egyik munkatársa így ír : „Lehetetlen osztanunk azok véleményét, kik azt tartják, hogy a philosophia ideje lejárt, mióta az exact tudományok napja feltűnt. Sőt úgy hiszszük, hogy a philosophia csak most kezd valóban létezni. "■ Csupán az elvontságok üres philosophiája s azon meddő Scholastika szűnt meg létezni, mely a valót megvetette.“ Azon írók száma, kik a naturalisticus mozgalom ellen síkra keltek, napról napra nagyobbá lesz — Weber Auguszt igen határozottan védi az idealismus jogait. S nem képek elismerni, mikép az erény és jog az agyban levő albumon eredménye volna, s mikép a lángész csak onnan eredne, hogy az egyén idegeiben a phosphor nagyobb mennyiségű. Frauenstadt „Materialismus“ czimü munkájában, mely feleletül íratott Buchner „Erő és anyag“ czimü könyvére, a materialisták egy lényeges hibáját emeli ki, hogy t. i. azon fogalomban, melyet a külvilágról alkotnak maguknak, feledik az embert, feledik önnönmagukat. Egyszersmind védi Descartes-t, kinek „Cogito ergo sum“ alaptételét megtámadója így gúnyolta ki : „Épen ily igazsággal és mélységgel mondhatnék : „A kutya harap, tehát a kutya.“ E könyvharczba vegyülnek a folyóiratok harczai, melyek még koránt sincsenek bevégezve. A materialisták fejei, Vogt, Moleschott, s maga Hess keményen tartják magukat. Ahol a philosophia ennyire igyekszik eltávozni az idealismustól, nem csoda, ha ott a költészet is eltávozik az eszményitől s mind inkább az élet prózai mázolásában, ez írásbeli fényképészetben keresi a költészetet. — Egy-két évvel ezelőtt nagyon meglepett, midőn egyik hírlapunkban (A Pesti Naplóban) Gutzkowtól néhány amerikai beszélyre oly kemény igazságtalan megrovást olvastunk, hol az, ki híven ecsetelt az életből, azzal vádoltatik, mintha az életet photographirozná. — Azonban most nem csodálkozunk Gutzkow e szigorán — ő ismerte a német költészet ferde irányát, a költői eszményítés ügyének védelmében a tulság igen természetesnek tűnik fel. Szomszédainknál a „népies“ beszélyek oda vitték az írókat, mikép teljesen az élet prózájába fojtották a költészetet. A materialismus ezen túlvitele ellenében nem csoda, ha az ítészet is néha tulságra megy, s minden alkalmat felhasznál az álirány ellen küzdeni. A magyar irodalomban, — még a regényirodalomban is, — nálunk igen korai volna ugyanazon húrokat pengetni, mit a német ítészek. A mi prózai elbeszélő költészetünk még ez ideig inkább abban szenved, hogy nem festi elég híven az életet. — Azonban a németeknél is vannak, kik az életet úgy festik a mint kell, t. i. abból veszik ugyan az anyagot, de azt művészien s némi eszményítéssel dolgozzák föl, kik ismervén az életet, meg tudják egyszersmind választani, mi az, mi megszenvedi a költőisítést. Ilyen legközelebbről Meyr Menyhért, ki elbeszéléseihez (Berlin, Springernél) a népéletből veszi a tárgyat s nem szobájában főzi ki. Ő az, életét emlékei után festi s így könnyebben teheti költőivé és kedvessé. Kötete három beszélyt tartalmaz, melyek igen sok szellemmel vannak kivive. Ily czím alatt „Seldwila emberei“ egy új kötet jelent meg (Braunschweigban Winéznél) Keller Gottfriedtól , kinek neve Németországban a „Zöld Henrik“ (Der grüne Heinrich) czimü regényéről ismeretes. A szerző az emberi szív mély ismeretét mutatja s nagy költői tehetséggel bir E gyűjtemény egyik beszélye „A falusi Romeo és Julia“ több kiadást ért. Ez komoly, drámai mű. — Grimm Hermann beszélyei egészen másneműek. Ezek nem a falusi, hanem a saloni életet festik. A szerző gyakran igen finom lélektani elemzésekbe bocsátkozik, s nagyon érdekes kérdéseket hozván szóba, azokat nem fejti meg. E tekintetben nincs oly tehetséggel megáldva, mint a francziáknál Balzac, Sand sőt Bernard Károly is. „Ég és föld között” (Frankfurt- am-Main, Meidingernél) czímű új regény írója Ludwig, Bernauer Agnes s több sikerült dráma szerzője. A német kritika az említett regényt sok dicsérettel halmozza. A szerző egy szerelmes házcserepező történetét beszéli el, kinek testvére ugyanazon leányba lesz szerelmes és nejéül veszi, s ki újra szerelemre gyűl az előbbi szerető iránt. E bonyolódás a két testvér és vak apjok között igen drámai jeleneteket idéz elő, melyek annyival érdekesebbek, mivel színhelyük a házak tetején van (a föld és ég között). A férj, ki testvérét a házfedélről le akarja taszítni, maga esik le, és meghal. A két szerelmes most öszszeházasodik. Ez röviden a regény meséje. Meissner Alfred, barátja Heine Henrik jeleséről új ésérdekes adatokat tett közzé, de ezéletrajzot igen túlzottnak mondják s íróját túlságos lelkesedéssel vádolják, kinek lyrai magasztalásain hinga Heine nevetett volna legjobb izót. Igaz, hogy szerző tán egyedüli német költő, ki Heineval barátságos viszonyban állott, de a többinek aligha volna kedve azon rosz szellem istenítésére, mely élete feladatául tűzte ki őket gyötörni. Szerző egy álmát írja meg Heinenak, ki sokszor szokta álmait elbeszélni. Ez álmot Heine állítólagos vallási kitérése idejében látta, mely kitérést e ely szellemdús módon cáfolt meg. „Azt láttam álmomban, mintha a Montmartre temetőben sétálnék. Ide akarom magamat temettetni halálom után, mivel e hely sokkal nyugalmasabb, kevésbbé zajos, mint a Pére-Lachaise. A sírkövek a felkelő napnál sütkörésztek, s hirtelen minden sírkő előtt egy egy pár fényesre kefélt csizmát, topánt és czipöt láttam, a szerint a mint az, ki a sírban nyugodott, férfi , nő, vagy lányka volt. Mintha egy nagy vendéglőben lettem volna, hol az udvarszolga jókor reggel minden vendég ajtajához gondoltan és szép csendesen rakja oda a lábbeliket. — Mindenik aludt még sírjában : a topánok, czipők és csizmák pedig pompásan ragyogtak, mintha angyalok vikszolták volna ki, s az egész kép mintha csak ezt mondta volna nemsokára mind felkelünk, hogy új pályafutást kezdjünk !“ Meissner életrajzát, pikált adomáival erős, néha túlságos indiscresicival, egy német ítész szerint, főként a hölgyek „csak úgy falják.“ Heine főként a hölgyek kedvencze volt. Igen nagyon érdeklődnek a Heine nejét illető adatok iránt, kiről Heine így szólt: „Nem soha egy sort sem olvasott munkáimból.“ Heine Mimi Matildot egy párbaj következtében vette nőül. E párbajban melyet Remére írt munkájával vonta magára, a rá irányzott lövés nem talált, maga pedig nevetve lőtt a levegőbe. E nőt Heine elvenni kénytelennek érezte magát, nehogy az családjával szemben czim és név nélkü maradjon. A német művészetet illetőleg megjegyezzük, mikép a coburg-gothai herczeg egy uj dalművön dolgozik, melynek czíme „Diana.“ A német folyóiratok fájdalommal említik Schumann Robert halálát Bonn-ban, Schumann az u. n. festő zene egyik hőse volt, azonban szerzeményei érzelemhez szóló elemeket is tartalmaznak. Először a „Paradicsom és Peri“ czimű szerzeménye által lett ismeretessé, de „Genoveva“ czimü operája kevésbbé sikerült. A zenészeiről értekezéseket is írt önálló kötetekben és folyóiratokban. Ez értekezések öszszegyűjtve is megjelentek ily czim alatt: „Vegyes munkálatok a zenéről és zenészekről.“ AUSTRIA! BIRODALOM, Bécs, oct. 16. Ferencz Károly Főherczeg és Zsófia Főherczegasszony ő császári Fenségeik jövő szerdán váratnak vissza Ischlből Schönbrunnba, hova Mária Anna császárné ő Felsége is Olaszországból Prágába keresztül utaztában 23-án fog szintén megérkezni. Velenczéből oct. 6-ról írják az „Alig. Z.“nak ! Azon hivatalos tudósítások szerint, melyek Bécsből az itteni katonai kormányzóhoz érkeztek, austriai Császár és Császárné . Felségeik jövő hó 25-n tartandják bevonulásukat a lagúnák városába, s egy egész hónapot fognak itt tölteni. A legmagasb Császári-pár dec. 26-a innen Padua, Vicenza, Verona, Brescia és Bergamon keresztül Milanóba utazand, hol az ünnepélyes bevonulás 1857. január 8-kára van határozva. Az ezen országban naponkint gyarapodó jobb hangulat teljes bizonyítványaként tanúskodik az, hogy a velenczei nemesség Ő Felségeik óhajtva várt megérkezése alkalmából az előbbi udvari rangokért versenyez. Számos kamarás, kik az 1848-as utóbbi forradalom következtében méltóságukat letették vagy elvesztették, az idevaló helytartóságnál sanatoriáért folyamodtak. Mások, kik még kamarások nem voltak, annak elnyerésére törekesznek. Egyébiránt e közvéleményben teljes elismerése uralkodik azon érdemeknek, melyeket az itteni cs. k. helytartó gr. Bissingen a velenczei tartományok java és nyugalma körül igazgatásának rövid ideje alatt szerzett. Tapintata, barátságos jó indulata, s különösen igazságszeretete, összekötve azon fáradhat,lan buzgalommal, a sebeket, melyeket ez országon a forradalom ejtett, meggyógyítani, az összes lakosság rokonszenvét biztosítók számára. d . Hübner, austriai cs. nagykövet a franczia udvarnál, Ischlből visszaérkezvén, ma estve egyenesen állomására elutazott. Hallomás szerint b. Hübner Napoleon császártól meghívást kapott Compiegnebe, hova a franczia császár 18-dikán érkezett. Sazburg, oct. 14. Ferencz Károly Főherczeg ő cs. Fensége tegnap délben Ischlből ide érkezett, s a palotaépületbe szállt. Szintén tegnap esti 7 órakor érkeztek ide Mária és Heléna bajor herczegnők ők. fenségeik Possenhofenből, az estvét Karolina Auguszta császárné 5 felségénél, az élét a „Károly fehérczeg“- nez czímzett szállodában tölték s ma reggel 9 órakor Ischibe elutaztak.