Budapesti Hírlap, 1856. október (227-253. szám)
1856-10-22 / 245. szám
Pest. Kedd, 244 m . Megjelenik e lapi vasárnapos ünnep utáni napokat kivevő, mindennap reggel.Kio fizetős! díj: Vidékre : félévre : 10 frt, évnegyedre : 5 frt. Helybéli: félévre: 8 frt, áv negyedre : 4 frt. A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4kr számittat*k —'‘Kevesszám 20 pkr. Szerkesztői iroda : Egyetemutcza 2-ifc sz. a. I-sö emeleten. Lapunk összeállítása után érkezett a szerkeszOctober 21.1856. Kiasló hivatal van : Egyetem -utczában. 2-ik szám alatt, földszint. tőséghez a következő Távirati (magán)-sürgöny. Paris, oct. 20. A.,Moniteur“ nápolyi ügyet illetőleg, e korány eddigi eljárását roszaló, des hangon irt czikket hoz. A diplomatiai viszonyok létbe szakkítvák. Az angol-franczia két tajóraj egyesült, azonban egyelőre Nápoly vizeire nem fog lemenni. Brest, oct. 18. N. (Politikai szemle.) Mai szemlénkben röviek lehetünk, hacsak a különféle okoskodások és tanítgatások zavaros tengerébe bocsátkozni nem tarunk. A nápolyi ügy legközelebb körvonalazott írása nem változott, sőt még annyira sem ment készen. Ugyanis a franczia hajórajnak a touloni ikötőből kiindulását ma sem találjuk hitelesen megerősítve, noha az már szombaton hírképen ejtve volt. Ha az elmegy is a földközi vizekre, csak labasziget és a franczia partok közt fog czirkálni, Nápolyhoz közeledés nélkül. A párisi külügyministriumban minden órán várják a nápolyi franczia övét sürgönyét, hajóra szállásának hírével. Mihelytt megérkezik, jelenteni fogja azt a „Moniteur“, azért felvilágosító czikkel együtt. Nápoly elleni harcias föllépésről szó sincs. Ferdinánd király iá sem engedékenyebb mint tegnap, de egyszersont állítólag elhatározta, a diplomatiai öszekötteést a nyugati államokkal, azok követei elutazása tán sem szakítani félbe,é s londoni és párisi köveei utasítvák, mindaddig diplomatiai érintkezésben maradni az illető kormányokkal, mig azok útleveliket meg nem küldik. A párisi congressus a „Constitutionnell“ szerint bár legközelebb meg fogna nyittatni, az ,,Indep.szerint pedig a nápolyi kérdés jelen állása miatt e megnyitás időpontja hátrább vettetett. A nápolyi király e congressus illetékességét nem ismerte el, Spanyolországban az uj ministerium munkásságának bizonyságai szaporodnak. A hivataos lap egyremásra közli a kir. rendeleteket, melyek iltal: a régi belső palotai igazgatás visszaállittatik, a püspökségnek a concordatum értelmébeni föl - szentelési jog visszaadatik; a nőzárdák uj tagok föltételére fölhatalmaztatnak , szóval a concortatum egész erejébe visszahelyeztetik , s mintén azzal ellenkező határozmányok eltöröltettek. Számos kormányzók letétele egészíti ki eendszabályokkat. Föltűnő ezek közt végre az 1854-ki alkotmány pótczikkének, Rios RdZ-as kedvencz műgének minden hosszú magyarázat nélküli egyszerű elörlése. Általában a Narvaez ministeriumot nem lehet Az uj vasutakról részletfizetések. # „Quousque tandem?!.. Hányszor fogjuk még ezen száz meg százszor ismételt phrasisokat hallani, hogy a vasutak az anyagi jóllétet előmozdítják, hogy a forgalmat növelik ott, hol már eddig is létezett, s hogy újat teremtenek ott, hol eddig nem volt?! Ez alkalmasint ismét ajánlólevele akar lennie vagy ama vasútnak, vagy pedig mindnyájunknak mézes madzag, mely valamely új vállalatnak részvevőket akar szerezni!“.........Bocsánatot kérünk, — az olvasó csalódik, ha jelen czikkünknek ily czélt és szándékot tulajdonít, mert — épen megfordítva — semmi határzott vasútvonalról nem akarunk szólni, se pedig a kérdés általános nemzetgazdászati oldalát nem akarjuk érinteni, hanem tisztán né az a cr v i »»ai —— szólni s ez, úgy tudjuk, oly oldal, mely eddig elv csak igen kevéssé érintetett. A tények ily nyomozást nagyon is ajánlatossá tesznek; ezer meg ezer ember helyzé el pénzét az uj vasutpapirokba s mi történt legújabban ? A lombard vasútrészvények fejpénze 30,°/p-ről 7-re, a nyugatiaké 17%-ról 4-re, a tiszaiaké 9%-ról *3-ra, sőt egy perezre már 1%-re sülyedt alá; a keleti és galicziai részvények semmi forgalmat nem mutatnak fel, s a karinthiaiak, teplicziek stb. csak a névértéken alul kelnek. Hogyan történt ez? Ez azon kérdés, melynek megfejtésével foglalkozni akarunk. A vasút az államban ugyanazon szerepet játsza, mint a közönséges háztartásban a bútor; mind a kettő szép, hasznos, sőt néha néha nélkülözhetlen dolog is, de senki sem bírja szabatosan kijelölni azon általános határt, hol a szükség végét éri s a fényűzés kezdetét veszi, mert a mi egyik háztartásban még mulhatlanul szükségesnek látszik, az a másikban már fényűzés és megfordítva. Az okos ember e tekintetben mindig ama régi német példabeszédet tartja szemmel: „Man muss sich strecken nach der Deckens bútorok vásárlásánál folyvást vagyonára van tekintettel. Eleinte a mulhatlanul szükségesre szorítkozik, azután ugyanazon mértékben, melyben pénze szaporodik, bútorait s ezekkel együtt kényelmét is szaporítja. Már most azt kérdjük, vajjon hasonlóan cselekedtünk-e mi is vasutainkra nézve? Igaz-e, hogy egy év óta vagyonunk annyi meg annyi száz millióval szaporodott, melyet vasútépítésre fordíthatunk ? Erre úgy hiszszük senki sem fog igen fsel felelni, hanem a felelet új kérdésben szokott állni, azon kérdésben : vájjon szükséges-e, hogy annyi fölösleges pénzünk legyen,amennyibe a vasútépítés kerül s nem pótolja-e a pénzforgás gyorsasága a tőke hiányát? Erre igennel kell felelnünk, de csak feltételes igennel. Igaz, hogy a vasútépítés nem egyéb mint a tőke helyváltozása. Tegyük fel, hogy valamely kereskedő ma tiszai vasútrészvényt vásárol, melyre első részlet fejében hatvan forintot fizet be. A vállalkozók e hatvan forinttal az építés költségeinek bizonyos részét fedezik, azaz a pénzt nem ássák el, hanem vagy anyagért vagy munkáért adják ki. A munkás ismét tovább adja, ezt vagy amazt vásárolván érte, s igy ama hatvan forint rövidebb hoszszabb körfutás után ismét a kereskedő kezébe kerül vissza, ki avval a második részletet fizeti és igy tovább , úgy hogy aránylag csekély összeggel gyors pénzforgás mellett roppant vállalatok létesíthetők. Hanem, miként első pillanatra kiderül, minden attól függ, mikor kerül vissza a pénz első birtokosának kezébe ? Ha a körút például nyolc hónapot vesz igénybe, s a tiszai vasúttársaságnak már négy hónap múlva van szüksége a második részletfizetésre, akkor az említett kereskedő már nem ama fölösleges hatvan forinttal, melyet az első rész kI őfizethetni helyben: a lap kii.U hl vt n á h a n , Egyetem-utcza, 2-dik színt. földszint; vidéken minden es. bír. postahivatalnál. — Előfizetési, tartalmazd levelek a czím, lakhely a utolsó pom fel jégylése mellette pénzzel együtt héthetízeszve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók életre fordítóit, törlesztheti a másodikat is, hanem új hatvan forintot kell előteremtenie vagy olyképen hogy azt kereskedéséből kivonja, vagy hogy kölcsön veszi. Ez már a szorultság kezdete, mely azitas nőttön női, míg egyik másiknak egyáltalában semmi módja sincsen a pénzt előkeríteni. Ez aztán részvényeit eladja és azoknak ára a süni eladás folytán csökken. A vasútépítés első stádiumában a pénzforgás rendesen a leglassabb szokott lenni , egyfelől azért, mert az előmunkálatok, fölmérések stb. aránylag kevesebb egyént foglalkoztatnak, másfelől pedig azért, mert az erre költött tőke semmit sem jövedelmez. Egy két év múlva nemcsak a munka maga nagyobb terjedelmet nyer, hanem a vasút egy része elkészülvén, jövedelmet is hajt, minélfogva aztán a pénzforgás is gyorsabbul. Hanem mi jelenleg épen amaz első stádiumban állunk s nem egy, hanem 4—5 vasút kezdeményeinek kivitelét látjuk, a pénzforgás még lassú s igy megfogható a pillanatnyi fennakadás is. A részletek egymásután behajtatnak s a pénz nevezetesen azoknál hiányozni kezd, kik az első lelkesedés hevében vagy magas felpénz reményében többet írtak alá, mint amennyit fölösleges pénzükből fedezni képesek. Hogy a kölcsönvétel a bankok escomptejának fölemelése által szintén nehezebb lett, már igás alkalommal fejtegettük. Véleményünk szerint az új vasutak alapítói egytől egyig azon nagy hibát követtek el, hogy kölcsönös értekezés nélkül majdnem mindnyájan egy időben hirdették ki a részletfizetéseket és — ami még nagyobb hiba — nagyon is magasra határozták a részleteket. Ha valamely új vasúttársaság alaptőkéjét egyremásra 60 millióra teszszük, az első (30%) részlet tizennyolcz milliót tesz. Már most bátran kérdjük : vájjon szükséges-e mindjárt azjelsö há: g^^amernet^tízní? A tapasztalás erre nemmel felel; hónaponkiul eleinte talán 3 millióra lehet szükség, s nem okosabb-e a részvényestől hónaponként tíz forintot behajtani, mint egyszerre hatvanat? Vagy nem lehetett-e a részleteket fokozatosan úgy rendezni, hogy eleinte kisebbek s azután — midőn tán már a vonal egy darabkája elkészült s a közönség kézzelfogható eredményt lát, nagyobbak legyenek? Az illető vállalkozók ez által nemcsak azon bajt hárították volna el, hogy milliók szükség nélkül hónapokig vonattak el a forgalomtól s hogy magának a társaságnak is oly tőkékért kamatot kell fizetnie, miket egyelőre nem is használhat, hanem a részletfizetések által okozott pénzszorultság is sokkal kisebb teendett. Az új részvények tetemes része e perezben oly közel áll a névértékhez, hogy a legkisebb rdegrázkodés folytán könnyen „ipari“ aá fognának sülyedhetni. Tudják-e az illetők, mit akar ez mondani? — Tudják-e mit jelent az, ha valamely részvény, melynek névértéke 200 forint, csak 190 forinton kel ? Ez azt jelenti, hogy a közönség nem kéri a részvényeket, hanem kéreti magát azoknak megvételére,s hogy több az, ki e papírtól megszabadulni, mint az, ki annak birtokába jutni akar! Nem szavazunk azokkal, kik az egész befizetések elhalasztását kívánják, mert azt tartjuk, hogy az ily vállalatokhoz — ha már létre kell jönniök — mennél gyorsabban hozzá kell fogni , hanem igenis ajánljuk az egyes részletek leszállítását, mégpedig tetemes (tán 10 ° C-re) leszállítását. Hogy ily befizetés elegendő, azon körülmény is mutatja, miszerint azon részvényekre, mikre 30 % befizettetett , a bécsi hitelintézet 20 %-ot ismét kölcsön ad! Kölcsön? Dehogy is ! Honnan venne ez intézet annyi pénzt, ha ama kölcsönt saját tőkéjéből kellene adni? A dolog máskép áll. Az uj vasuttársulatok rendelkezhető, vagy jobban mondva, a parezben nélkülözhető pénzüket a hitelintézetnél helyzik el s innen meríti ez intézet a kölcsönadott összegeket. Tehát tulajdonképen nem tesz egyebet, mint hogy a befizetett 60 forintból 40-et viszaad. Nem volna-e tanácsosabb ezen 40 forintot a részvényestől egyelőre el sem kérni s 20 forinttal beérni ? ! — S aztán mennyi nehézséggel jár a hitelintézettőli kölcsönvétel a vidéki részvényesekre nézve?! Nem vagyunk oly vérmes reményüek, miszerint azt hinnék, hogy e jóindulatú kívánatunkat nyomban követendi a teljesülés, sőt nagyon is kétkedünk rajta, miszerint az figyelembe fog vétetni, hanem azon elégtételre igenis számítunk, hogy néhány hét múlva az illetők egyike másika — természetetesen csak Blattomban és önmagában, azt fogja mondani: bizony, bizony nem irtott volna, ezt igy megkísérteni ! Bécs, oct. 18. HIVATALOS RÉSZ. Öcs. k. Apostoli Felsége báró Franensein Henrik nyugdíjas századost és salandia gróf Revertera Frigyes századost és követégi titkárt cs. k. kamarási méltósággal legkegyelmesebben felruházni méltóztatott. A pénzügy-ministerium folyó évi october 5-én 1510—128 szám alatt kelt határozatával Péterffy atal hivatali tisztet, a nagyváradi jövedéki főhivatahoz ellenőrnek nevezte ki. NEMHIVATALOS RÉSZ. A pest-budai cs. kir. földtehermentesítési tsz. bizottmány 1856 augustus végéig, megiitetett úrbéri javadalmakért 1480 fortositottnak árpótlási tőkében 17,357,578 f. 22 kr., 1845 áj. 1-je óta hátralékban levő kamatokul kötezvényekben 2,167,430 frot., és kiegyenlítésül árpénzben 32,847 ft., 37% krt., részlefizetéseken lejárt járadékokra 73 jogosítottnak 1, 581, 01 frt. kötelezvényt számított ki. September óban pedig 1, 29 jogosítottnak kárpótlási tőkéül 2,013 ft. 55 krt.; 2. hátralévő kamatjáradékul 3,250 frot.; 3. kiegyenlítési öszvegül 587 ft. 2% krt.; 4. részlefizetésül lejárt járadékokra jogosítottnak 48,000 ftot. számított ki. Egészen tehát: 1.) 1409 félnek 17,439,582 ft. 17 kr. .) 2,280,680 ftot.; 3.) 33435 ft. 20 kr. 4.) 74 flnek 1, 629, 700 ftot. számított ki, s kifizetésre talványozott. elődei határozatlanságával vádolni, legközelebb már a királyi rendeletet várják, mely a cortes-gyillés illetékességét akkér módosítandja , miszerint ez csak tanácskozó szerepet fogna játszani. Alább olvasható az új spanyol Ministerium névsora, azon hibák kiigazításával , melyek az eddigi távírdai közlésekbe becsúsztak. A szentszék és Württemberg közti alkudozások Rómában a concordatumkötés tárgyában szerencsés végük felé haladnak. A kérdés a szent collegiumban a württembergi biztosok távollétében vitattatott, kiket Reisach müncheni bibornokérsek képviselt. A tanácskozás eredménye Stuttgartba küldetett, a ministerium észrevételeinek megtétele végett. Őszentsége Törökországgal is óhajtott concordatumot kötni, de törekvése a római katholikusok és görögök közt keleten uralkodó versengésen hajótörést szenvedett. Mint a távirati sürgöny jelenti, a ministerkrisis Dániában véget érté. .. A külpolitikai viszonyok oly stádiumában állunk, mely jobbra vagy balra vezethet anélkül, hogy meglephetne, annyira szabad tért enged az a legkülönneműbb combinatioknak. Ezen helyzet nem a legkényelmesbek egyike , s homályának árnyéka elhal a kereskedelem, ipar s magánélet legtávolabbi rétegeibe is. A jelen helyzet előjelei a párisi békeértekezletig vihetők vissza, midőn az orosz-franczia kölcsönös udvariasság az angol-franczia szövetség közeli füstbemenetét jósol át, s az európai hatalmak szövetségi gruppírozása a legnagyobb kételyeknek látszott kitéve. Világos, miszerint az európai szövetségi rendszer, melynek helyes arányaitól függ az európai béke, a párisi béke aláírásától mai napig nem érett, nem fejlett, nem tisztult. És ez természetes dolog; a párisi béke semmit határozottan meg nem oldott, semmit ki nem merített; a feleket elválasztó ellentétes érdekek fölött még további lényegbe vágó egyezkedések tartottak fönn : mire lenne tehát a hatalmak közti szilárd szövetkezési rendszer alapítható ? A párisi értekezlet még mindig folyamatban van; csakhogy nem Párisban, nem egy, hanem több ponton : Nápolyban, Konstantinápolyban, a besszarábiai határokon. Sokan látván, hogy Francziaország Oroszországgal egyetemben sürgeti a duna fejedelemségek Austria általi kiürítését, diadalmaskodnak a párisi értekezlet alatt már nyilvánított abbeli előrelátásukon , miszerint egy franczia-orosz kézfogás Austria feje fölött nem tartozik a lehetlenségek sorába; ők legalább is korán diadalmaskodnak; ha e tehetség ma nem valószínűtlenebb mint márciusban, az csak azért van, mert azóta a helyzet nem változott. Sokan komoly aggálylyal nézik e bonyodalmas állapotot, s ezen kislelkű hangulat a mai ipar- és pénzlátástk^lWp^éSS^TfíáeSéttutt^anfis nrré eteg’efidö volt arra,hogy a börzén minden áron eldobassanak a legszilárdabb papírok) hiányzik a politikai belátás, azon érdekek ismerete , melyek a nagyhatalmakat hol egymással összefűzik, hol egymástól eltaszítják, s mely érdekek ellenhatásában áll annak kezessége, hogy soha sem fog bármelyik közölük szövetséges nélkülmaradni, vagy mások imperativus föllépte előtt meghajolni- így látjuk Spanyolországban Angliát s Francziaországot egymással ellentétben,Nápolyban együtt, Konstantinápolyban befolyással versenyezni ! igy látjuk Austriát Nápolyban Oroszországgal többé kevesbbé bevallott egyértelemben, de a dunai fejedelemségekben ellentétben; és ez utóbbiakban ismét mellettünk Török,ellenünk Franczia- és Oroszország; (de a mi nem közönyös momentum : minde tikük más saját indokokból) mig Anglia elég közönyös itt, s Konstantinápolyban szívesebben támogatja Austriát mint Francziaországot.. . Mind a sürgés, versenyzés, alkudozás s rábeszélési törekvések egy név alá foglalhatók : békeértekezlet, melynek eredménye fogja a párisi békeokmány zárpontját képezni, vagy — új háborút. Képzeljük ez utóbbi, a képtelenségig valószínűtlen, de nem lehetlen eset beálltát, mi volna ez esetben a legkirívóbb momentum ? az hogy Oroszország hasonlíthatom előnyben volna a párisi béke előtti helyzetéhez mérve. Az ő birtoka megtisztult az ellenségtől, sőt a nyugati haderő elhagyá a török földet is, s csak milliók árán vásárolhatná vissza a ,,status quo ante pacemet!“ míg Oroszország szomszédja maradt a Töröknek. Több mint kétségtelen, hogy Oroszország már a párisi béke által nyert előnyét érzi, s igényeit e szerint hangoztatja is. Ha e viszonyokat tekintetbe veszszük, kell-e még annak további indokolása, miért hogy Austria nem vonul ki a dunai fejedelemségekből? s miért hogy a magas porta teljesen egyetért e pontban Austriával? A nyugati hatalmak a párisi békében kötelezvén le magukat, elhagyák katonai positióikat. Austria előrelátóbb volt, semhogy magát bizonyos időponthoz kösse , s csak ennek köszönheti majdan Európa, hogy a lefolyt keleti háború nem annak érdekében fejeztetett be, ki előidéző; a nyugati hatalmak ugyanis vagy nem értik azon érdekeket mikért harczoltak, vagy nem ugyan Angol-, de Francziaország csak szinteg állitá föl azon érdekeket a háború okaiul. — Valljuk meg: a helyzet bonyolult , de tán az e viszonyokat rejtő diplomatiai homály még bonyolultabbnak sejteti, mint valójában lehet Mint mondók, az európai érdekek egyensúlyában bizhatunk. Nagihirek és események. Budapest, oetebar 21. 0 felsége KarolinaAugusta császárné s a nagyszombati katonai tébolydás templom főoltárának és környezetének kiújítására és szépíté- i sére 50 ftot adományozni méltóztatott. A templom