Budapesti Hírlap, 1856. november (254-278. szám)

1856-11-01 / 254. szám

Pest. Szombat. Megjelenik e lap, vasárnap as ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.Előfizetési díj: Vidékre : fél évre : 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: f­é­l é­v­r­e:­­8 frt, évne­gyedre : 4 frt. — A hirdetések ötször halábozott sorának egyszeri ki­iktatásáért 6 kr, többszöriért pedig aki számittatik.— Egyes szám 20 pfer. Szerkesztői iroda : Egyetem­uteza 2-ik sz. a. 1-ső emeleten Kiadó hivatal van : Egyetem-utczában, 2-ik szám alatt, földszint, ififázs. Előfizethetni helyben: a lap k­ia­d­ó h­ivat­aliban, Egyetem-utoza, 2-dik szám, földszint; vidd he­n minden es­­ktr! postahivatalnál. — Előfize­tést tartalmazó levelek a pzlm, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellette pénzzel együtt bé­mentesítve egyenesen a kiadóhivatalhoz utasítandók. Ipasint itt lehet keresni. A fő czél , melyet az orosz politika maga elé tűzött , jelenleg­­ nem más látszik lenni, mint az eddigi szóró- angol-­­ franczia szövetségi kötelék megtágítása, s már új­­ szövetségi csoportoid sókról beszélnek , egyfelől Austria s Anglia, ma felől Franczia s Oroszország közt. Mind a gyantásokat táplálják némely kilátás­ban levő magas találkozások, mint a franczia és orosz császároknak a szárd királylyal összej­övé­tele Nizzában, valamint az orosz, franczia s piemonti követek látogatása lord Palmerston fa­lusi jószágán. Mi rejlik mind­ezek mögött, mi részünkről nem feszegetjük , hanem elvárjuk a dolgok egymásutáni fejlődését, nehogy , mint a franczia lapok ezúttal tevék, a jövő talánját a múlt bizonyosságául csempészszük be a c­­­e­n­be. A „Le Nord“ Sz. Pétervárról oct. 23-ról kelt le­vélben azon fontos tudósítást közli, miszerint az I. Sándor Császár alatt ezelőtt mintegy 40 évvel a cs. koronajószágokban felállított katonai gyarmatok — miknek indítványozója Arakcsejej tábornok vola — a mostani császárnak egy rendelete által végkép meg vannak szüntetve, miután a tapasztalás bebizo­nyította, hogy azok a czélnak meg nem felelnek, s jelesen a földmívelő katonák a fenyíték és rend meg­tartása ellen, kivált a novgorodi és sztaraja-russzai megyékben gyakran vétettek. E volt katonai gyar­matok most újra a korona vagy államjószágok mi­­nistériuma alá adattak. Egy rajnai lap levelezőse szerint, érezhető fe­szültség uralkodik Spanyol- és Francziaország közt Narvaez s párthívei azt vélik, mikép egy oly kö­zel lévő külhatalmasság oltalma nem messze esik az elnyomatástól, vagy legalább a függéstől, s azért föl akarják bontani ama nagyon szoros kötelékeket melyek a legutóbbi időben a franczia és spanyol udvarokat­ egyesíték. Tény, mikép O’Donnell­nek Francziaországhozi viszonya nem keveset lett kondorf, azzal van megbízva, hogy a két ország közt szorosabb összeköttetést állítson helyre, s a királynő kész erre ráállani. A montenegrói ügy, mint az alább közlött részletekből látszik, mindkét félt kielégítőleg jön megoldva. Danilo fejedelem elismerte volna a szul­tán s­zerainitását, de ezenkívül a portától teljesen független marad. Az egyesség létrejöttének föéz­siói, kaposi, vági s­zemesi folyamszabályozások gátépítések , már­is tömérdek használható földdé szapnrt­olták az országot; már eddig is nem cse­kély arányban mécselt­lék azon szá­mt­­an árvé­z kártékonyságát, mely miatt évről évre annyi csa­pásoknak vannak kitéve a bon­tokos-. Ez­ken tvnt meg két nevezetes vís utat mutathat m­it föl a fennebb kijelölt szempontból, melynek szintén szá­­adunk hajnala adott vala lépést. Egyik s nevezete sélíb a­ Ferencz csatorna Bács megyében , mely 1802 ban nyittatott meg. Hogy mi a hasznára vált belhoni kereskedésünknek ezen csatorna , csak onnét is kitűnik, hogy Csaplovics számítása szerint Tisza és Maros vidékéről P­etre, husz év lefo­lyása alatt, majd húsz millió mázsa áruczikket szál­lítványoz­tathatott. Azon csatornavonal, mely Bécsi­től Sopronon s Győrön keresztül a Dunáig tervez­tetett, de az ez időben föltornyosult államgo­rdok s háborús viszonyok miatt a határszéleknél tovább nem vizethetett ,­­ valamint a Mura folyamnak 1817-ben bevégzett szabályozása, hasonlag szem -­belfine lendületet adtak forgalmi mozgalm­unknak. Azt pedig, hogy most már szinte Ruszsukig szál­longhatnak termékeink, szintén a Száva szabályo­zásának köszönhetjük. Mind­ezeknél sokkal nagyobb fontosságú ügy most ránk nézve a Tisza szabályozása, mely, mint­hogy Mármarostól egész Tist­alig , s igy az egész országra kiterjed, é­s a már létező és kelet­kező vasúti kapcsolatok által is mindinkább nyer jelentőségében , méltán tekintethetik országos ér­dekű vállalatnak. Ezen nagyszerű vállalatnak eddigi ügyvitele­s kezelése azonban nem felelhetett meg ama magasabb reményeknek, melyek ahhoz csa­tolva valának. A magán egyesületi erő, mely annak egyedüli támasza volt , gyöngének, elégtelennek bizonyult be arra nézve , hogy a köz­szükségnek minél előbb s minél hatályosabb kiterjedésben meg­hozhassa a várt szolgálatot. Derék, nagyszerű tér­ném hiányzott a közvetlen érdeklettek támogató részvéte sem,­­ de hiányzott kettő, mi azt czéljá-»­hoz vezesse : a pénz és munkálati egy­­ség. A mai időben végtelenül meglazult közszel­lem, mely az elsőt előteremtheté ,— s egy vezérha­talom, mely a másodikat előidézhesse, nem vala vár­ható oly társulatoktól,melyek itt egy gátvonal építte­tésénél, — amott egy szükséges átvágásnál, vagy demét a skutarii franczia consulnak tulajdonítják, ki meghasonlottak egymás közt, vagy ha tettre kerv­­e nehéz kérdést igen ügyesen s a montenegroiak I lendett a dolog , minthogy elégséges pénzerővel hálájára méltó módon oldotta meg. Danilo fejedelem I nem rendelkezhettek — a jó irányzatú terveknél bizonyosan nem alkudozott legalább néhány nagy- s maradtak legtöbbnyire, hatalom tudta nélkül s tanácsait Austria s Orosz- I A magas kormány, ismerve egy részről az ügy országtól, a porta Francziaországtól nyerte volna. I országos fontosságát, tudva más részről, hogy eb- Ha ez egyesség létrejötte csakugyan valósul; a tér­­ben munkálati egység, összesített erő a kívánt s vezeti párisi értekezlet teendője ismét egygyel ke-­ közreható czél nélkül el nem érhető, azért s­ ér­veskedett, s legfölebb jegyzőkönyvkészítésre szó- s oct. 9-én kelt s legfelsőbb szentesítést nyert javas­­latkozzék. I­tatánál fogva következő rendszabályokat állapított Bel­grádban az egyetlen — 23 év óta fennálló meg, melyek főbb pontjai im ezek : — politikai lap, a „Srbske Novine“ megszűnt. Az 1850-dik év julius 16-án kelt ide vonatkozó határozványok módosításával s kiegészítésével , a tiszaszabályozási munkálatok vezetése s felügyelete a politikai országhatóság — a legfelsőbb vezetés pe­dig a belügyi,kereskedelmi és közmunka­ügyi minis­terium alatt áll. Központi igazgatóság állíttatik föl, melynek székhelye Buda­reend (2. §.). A Tiszafő-Addig is, mig hivatalos utón alkalmunk leend a t. ez. olvasó közönséggel ezen — hazánkat min- I­lyam osztályokra alakíttatik. Valamint a központi den tekintetben közelről érdeklő­d es. k. legma- i igazgatóság, úgy a vízépítészeti hivatalok az ősz gasb rendeletet egész terjedelmében közölni: kor-l tályokban, cs. k. hivatalokkászerveztetnek s állam­­szerűnek tartjuk annak főbb határozmányait előle-­­ költségen állíttatnak föl (5. §.). Az állam födöz­tesen megismertetni. A Tisza szabályozásának Ügye kezdet óta igen nagy érdekű kérdés volt Magyarországra nézve. Mert ha a népviszonyok tekintetében nem hason­líthatjuk is ezen jelentékeny folyamot a Rajnához vagy Elbéhez, közlekedési, földmivelési s keresve­mindazon munkálatok költségeit, melyek a folyam­­menet, különösen az átmetszések javítását a hajó­zás könnyítésére nézve czélozzák (6. §.). Az ára­dás elleni védgátépítések költségeit, az azzal járó földkisajátítás mellett az érdekeltek viselendik. Az államkormány ily építésekre előlegezéseket is ajánl. delmi szempontból nem kisebb fontosságú ez a ma- ! Minden új vízépítési vagy kijavítási terv a kereske­­zőknél. A közlekedés olcsó s könnyű volta, — azon i­delmi, ipar- és közmunkaügyi ministerium jóvála­­több százezer holdra terjedő szántóföld, melyet a­­ gyása alá terjesztendő (10.§) Minden folyamosztály Tisza s az ebbe omló mellék­folyamok­­szabályozása­­ vízépítési kerületekre osztandó (11. §.). A vízépí okvetlenül használhatóvá tesz, s némileg már az­ 1 tési kerületek alkotásánál a jeleimen már fönn rá is telt, annyira tényleges s kiszámi­tatlan hasznú álló kerületek s külön egyletek tekintetbe veendőit eredményeiül tűnnek föl a vízépítészet ezen nemé­ 1 (13­ § ). nek , hogy azokban kétségkívül méltó ok­unk van anyagi tovább­fejlődésünk leghathatósabb emeltyűit szemlélni. Különösen közlekedési szempontból, már régibb időkben is gondos volt az államkormány az ir­ánt, hogy valamint ezen, úgy a többi jelentékeny folyamok minél alkalmasbakká tétessenek­ e czélra. így olvassuk az 1699-diki nevezetes békeszerződ­­vény egyik czikkeiről, hogy rendeltetett, miszerint a Tisza, Maros, Száva folyóin szabad közlekedés eszközöltessék. E század elején pedig már oda is kiterjedve látjuk a közfigyelmet , h­ogy a használ­ható szántóföldek s rétségek, vízlecsapolások s a mocsárok kiszárítása által , valamint minőségük, ugy mennyiségükben mindinkább nyerjenek. A Ve­­lencze, Balaton ,a Fertő tavi, a Fehér, Tolna, Vesz­prém, Somogy, Baranya, Győr, Arad, Torontál stb. megyei lecsapolások és szárítások, — a sárvíz!. A mai szent ünnep miatt a következő szám kedden 4-dikén­t fog megjelenni. Minden egy vízépítési kerületben fekvő földek birtokosai egy társulatot képeznek (20. §.) A tár­sulat választmány által képviseltetik, é­s a vá­lasztmányi tagokat a társulat érde­keltjei választják (23. §). A választmányi tagok hivatala két évig tart (22. §.). A választmány hatásköre tárgyaiban, szavazattöbbséggel hath­oz (30. §). Új tár­gyakban, melyek az utasítás rend­­elei szerint a ható ág jóváhagyásától függe­zt­ek föl : a rendes, mint a megerősített vala­­sm­ány hat­ározatai is, esik jóváhagyás kieszközlése utála foganasíttathatók (33. §). A vízépítési társulat számára te­ndő munkálatok javaslatai, a társulat­­ elöljárói a­mi a megyeható­ság elé terjeszt -t j*k (36.. § ) A vízépí­tési társulat által végzendő munkáltotv közé tar­tozik a vizlecsapolásra .isan,de árkos, és a tölté­seknél készítendő zsilipek pontos szem­ n­ttartási NEMHIVATALOS RÉSZ. I*est, oct. 31. N. (Politikai szemle.) A frmc/.ia félhivatalos lapok,m­int a m­ai távirati sürgöny jelenti, harmad­szor is ragaszkodnak azon állításukhoz, miszerint­­ porta a­ feketetenger és dunai fejedelemségek odahagyatását az illető hatalmaktól kívánja. Az ez ügyben támadt ellenmondás megoldása most a nap kérdése. A dunai fejedelemségek kérdése igy ir e tárgyban egy párisi leve­lzé — a párisi béke aláí­rása óta diplomátiai vitály oka volt Franczia-, An­golország­ és Austria közt. A S­­ pasa nagyvezír, Törökország első teljhatalmazottja igen erélyesen a két fejedelemség egyesítése ellen nyilatkozott, s Austria Törökországot e politikában támogatta. Anglia is, mely eleinte az egyesítés ellen nyilatko­zott, később Francziaország sürgetésének engedett s a kérdés eldöntését maguk a fejedelemségek óhaj­tásaitól függesztette fel. Azonban Anglia, az alku­dozások alatt Konstantinápolyban, visszatért első né­zetéhez s e kérdésben újra az austriai kabinethez csatlakozott; a fejedelemségek austriai csapatok ál­tali megszállását is védelmezte. E körülmények közt érkezik Parisba a­ konstantinápolyi ministerváltozás hire. A Walewski által sugallt lapok már ezen új ministeriumot tartották szem előtt, midőn Törökor­szágnak a két fejedelemség megszállása ellensze­güléséről beszéltek, mig a bécsiek, kikhez ily mi­­niszerváltozás hire nem érkezett, Ali pasa ministe­­riumára gondoltak, midőn az ellenkezőt állíták. Pá­­risban már bizonyosnak­­tartották, hogy az új török ministérium szerepét azzal fogja kezdeni, hogy Rustrát tüstént határozottan felszólítandja, a feje­delemségek azonnali odahagyására. És mivel ez csak a párisi szerződésre hivatkozással történhetik, Anglia is felszólíttatandó volt, hogy hajóit a fekete­­tengerről vonja vissza. Azonban a­mire a franczia lapok mint tényre tá­maszkodtak, eddig üres reménynek tűnik fel. A tö­rök miniszerváltozás hírét egy azt követő másik távirati sürgöny alaptalannak mutatja, jelentvén, hogy a szultán a miniszerek lemondását nem fogadta el. A »Times“ erősíti, miszerint azon hír, mintha a porta a fejedelemségekben austriai occupatio ellen tiltakozott volna, s mintha az angol flotta October végén a feketetengert elhagyná, teljességgel nem valósul, bármennyire állítják franczia lapok az el­lenkezőt. Az egészből az látszik, hogy Francziaor­­szág szeretett volna miniszerváltozást előidézni, míg Anglia s Austria a mostani kabinet fennmaradását kí­vánták. Míg ugyanis a két utóbbi hatalom a fejedelem­ségek és feketetenger megszállásának továbbtartásá­­hoz ragaszkodnak, s ebben a fennálló ministerium ál­tal támogatta­tnak. Francziaország ez utóbbinak oly uj -fite­­-t-lesz vala Austriától s Angliától az occupatio meg­szüntetését kivinni. Azon távirati sürgöny tehát, mely az eddigi ministerium kormányon maradását jelenti, ezzel azt constatkrozza,hogy a franczia törek­vések Konstantinápolyban meghiúsultak,hogy e sze­rint a franczia félhivatalos lapok, melyek a remélt jö­vőt múlt gyanánt anticipálták, csalatkoztak s hogy következésképen csakugyan az „Oester­ Correspon­­dent“nak van igaza. Mivel azonban a franczia lapok már azon sür­gönyt is hozzák, mely a török ministérium lemon­dásának a szultán általi el nem fogadtatását jelenti, s épen ebből következtetik állításuk helyes voltát a török terület odahagyásának a porta általi kíváná­sára nézve, e két adat összevetése után a fennebbi combinatio ellenében azon másik látszik állítan­­dónak, miszerint a jelen Al­­ -ministerium Franczia­­országhoz hajlik , mig a R e s h i d ministerium, melyet angol befolyás akart beigtatni, az occupatio fentartását fogná kívánni mindaddig, mig a béke­szerződés egészen teljesítve nincs. Az Ö. C.-nek a dolgok ez állása esetében is igaza volna, miután a szultán ministériumának kivonulást illető szándékát meg nem erősítette.­­ Hogy a török kormány a kivonulást illető gondola­tait meghatározott követelésképen ki nem fejezte, vagy általában"jegyzékbe nem foglalta, azt épen a ministérium lemondása mutatja, melynek el nem fogadása azonban még véglegesség jellemével szin­tén nem bír. Így mutatkozik e pillanatban a kérdés, mit hoz a jövő posta? nem tudjuk. Soká a bi­zonytalanság nem tarthat, mert oct. 28-dika elmúlt, midőn a Dardanelláknak be kelle záratniok, s a porta által e napon tett intézkedésnek hírével a posta már nem késik sokáig. Hogy ez intézkedés a franczia óhajtás szerint üssön ki, erősen kétség­bevonnunk kényszerít azon határozottság, melylyel a „Morn. Post” octob. 28-ra vonatkozólag jelenti hogy­­mivel Oroszország a szerződés feltételeit nem teljesíti, Anglia e tekintetbeni kötelességét felfüggesztettnek tekinti, s mindaddig míg Orosz­ország a békekötvény pontjait nem teljesíti, Austria a dunai fejedelemségeket megszállva tartandja s az angol flotta a fekete tengeren marad . Ha már a »Morn­ Post“­e jegyzékét a franczia kormány tö­rekvéseivel összevetjük, melyek a dunai fejedelem­ségek Austria általi elfoglaltatása tárgyában a fél­hivatalos lapok által közlött csikkekben napvilágot láttak : nem lehet­ne tagadni az ellentétet, mely e kérdésben a franczia és angol udvarok közt lé­tezik. A dolgok keleten igy állván, nem csoda, ha fi­gyelmet gerjeszt a netán szokottnál élénkebb dip­lomatai közlekedés, mely jelenleg Orosz- és Fran­cziaország közt fennáll, s mely e két kabinet közti viszony szorosbra fűzését czélozni mondatik. Ber­lini diplomatiai körökben okmányokról is beszélnek melyek e tekintetben léteznének. Anglia rész kedvének okát Francziaország irányában alkat. A tiszaszabályzás kezelését tár­­gyazó legfelsőbb rendelet, a n 44 előfizetési ára: Budapesten évnegyedre 4 pft. félévre ... 8 — Vidéken évnegyedre ... 5 — félévre...... 10 — Pesten előfizethetni a 1 u I­­­r­t kiadóhiva­talában. (Egyetemi utcza 2-ik sz. a takarék­­pénztár-é­pü­letben), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmente­sen beküldetése kéretik. Emich I­usztáv, a „Budapesti Hírlap“ kiadója: HIVATALOS RÉSZ. Öcsk Apostoli Felsége f. é. aug. 5-diki legfelsőbb parancsirata által saját tengerészeti fő­parancsnokságát minden tengerészeti ügyekben közvetlen központi hatóság állása és hatáskörével legkegyelmesebben felruházni méltóztatott, mely legmagasb intézkedés i. é. november 1-jén lép ha­tályba. A cs. k. Apostoli Felsége sajátkezüleg aláirt okmány által Wermann Ferencz cs. k. nyu­galmazott ezredest az austriai birodalom nemesi rangjára „wehrmanni“ melléknévvel legkegyelme­sebben fölemelni méltóztatott. Ö cs. k. Apóétól i V . p._ »ni - -i 9 — L- i i Henrik ed -legfelsőbb határozata által S u c h e C k digi lembergi gymnasiumi helyettes tanárt a len­gyel nyelv és irodalom rendkívüli tanárává a prágai egyetemben legkegyelmesebben kinevezni méltóz­tatott. Ö cs. k. A p o­s t­o­­­i Felsége f. é. ocl. 22-ki legfelsőbb határozata által Bretz János csendőrt a 8. csendőrezredben, egy embernek az égő ház lángjaiból saját élte veszélyezésével bátor elszánt­sággal eszközlölt megmentése elismeréséül, ezüst érdemkereszttel legkegyelmesebben feldíszíteni méltóztatott. Ócs. k. Apostoli Felsége f. é. oct. 24-ki legfelsőbb határozata által Violin Pétert, a ve­­lenczei katonai-rendőrségi őrosztály közvitézét két embernek egy ház összeomlása alkalmával ön­maga veszélyeztetésével eszközlött bátor megmen­tése által szerzett érdeme elismeréséül ezüst ér­­demkereszttel legkegyelmesebben földiszíteni mél­­tóztatott. Ó cs. k. A­p o­s t­o­l­i F e­l­s­é g e f. é. oct.19. leg­felsőbb határozata által a Kosztolovics Mihály és Poll­a­k Ferencz pénzügyőrségi felügyelők által a lazani tűzvésznél három emberéletnek el­szántság és önfeláldozással történt megmentése el­ismeréséül , az elsőt a koronás ezüst érdemke­­reszttel s az utóbbit ezüst érdemkereszttel legke­­gyelmesebben földiszínii méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. hó 19-ki legfelsőbb határozata által S­e­r­e­g­­­i­a Antalt, az austriai Lloyd alügynökét Szulinában, sikeres szolgálatai elismeréséül koronás ezüst érdemke­­reszttel legkegyelm­esebben földiszínni méltóztatott. F. hó 24-n 23165. sz. a. kelt igazságügyminiszeri bocsátvány által az ügyvédség ideiglenes gyakorlá­sára a nagyváradi orsz. főtörvényszéki kerületben hivatalhelylyel Makón, Simon Sándor kineveztetett. November 1.1856.

Next