Budapesti Hírlap, 1856. november (254-278. szám)
1856-11-09 / 260. szám
Pest. Vasárnap, 260. s Szerkesztői iroda : Egyetemutcza 2-ik sz. a. i-ső emeleten. Kiadó hivatal van : Egyetem utczában, 2-ik szám alatt, földszint. BUDAPESTI HÍRLAP. Megjelenik e lap, vasárnap as ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.Előfizetési díj: Vidékre : fél évre : 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: f 1 évre: 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr számíttatik.— Egyes szám 20 pfer. A „Budapesti Hírlap“ előfizetési ára: 1856-ik évi november — decemberi folyamára. Vidékre postán küldve 3 frt. 20 kr. Budapesten házhozhordással 2 ft. 40 kr. Az előfizetések elfogadtatnak minden cs. k. postahivatalnál, és Pesten e lapok kiadóhivatalában, egyetem-utcza 2-ik szám takarékpénztár-épület, földszint Jemich Gusztáv, a „Budapesti Hírlap“ kiadója. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivataltban, Egyetem-utoz», 2-dik síim, földszint; vidd ken minden »8. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazd levelek a czím, lakhely s utolad posta feljegyzése mellette pénzzel együtt hé mentesítve egyenesen a kiadd hivatalhoz utasítandók. íjgmm mm HIVATALOS RÉSZ. 0 cs. k. Apostoli Felségei, é. nov. 3-ki legfelsőbb határozata által Makra Imre makói esperes és lelkészt, a S. Georgii Martiris de Magno- Varadino megürült czimzetes prépostsággal legkegyelmesebben felruházni méltóztatott. 0 cs. k. Apostoli Felsége f. é. oct. 31-iki legfelsőbb határozata által Zelibapka Ádám községelöljárót Morva-Lieszkoban Trencsénmegyében, kötelességhü és érdemteljes hivatalos tevékenysége elismeréséül, koronás ezüst érdemkereszttel legkegyelmesebben földiszínni méltóztatott. A budai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály Rigó József ideiglenes adóvpénstárnokot 11. osztályú adópénztárnokká a nagykátai cs. k. adóhivatalhoz végleges minőségben kinevezte. Engedélyokmány. (Vége.) 6. §. Az engedélyokmány kibocsátása napjától számítva harminc év lefolyása után mindenkor jogában áll az államnak, az engedményt, illetőleg az engedélyezett pályavonalakat magához váltani. A váltságöszlet meghatározására a beváltás kimondásának évét megelőző hét utolsó évnek tiszta jövedelmei vétetnek föl és ezekből a két legkedvezőtlenebb évfolyam tiszta jövedelme levonatván, öt évfolyamnak átlagos tiszta haszna arany- vagy ezüstpénzben számíttatik ki. Ezen átlagösszeg az engedményeseknek mint évi jövedelem, félévi részletekben az eredeti engedély-időszak lefolyásáig fizetendő, és semmi esetre kisebb nem lehet, mint az érintett hét év utolsójának tiszta jövedelme, és legalább is egyenlőnek kell lennie ötegy ötöd kamatjával ama tiszta jövedelemnek, melyért az államigazgatóság a 4. czikk szerint kezeskedik. 7. §: A személy-és teherviteldíj maximuma, melyet a társulat szedhet, következő megszorításoknak vetetik alá. A tarifa maximuma austriai mindenkint nagy vagy ezüst pénzben , de mindig az országos pénzláb szerinti értékben szedendő. Utazók 1. osztályú ülésen, 20., II. osztályún 15, III. osztályon lókért fizetnek auszt. mértföldenkint. Gyors vonatosai, melyek csak első és második oszt. kocsikat tállítnak, ezen árszabály 20 pcenttel emeltethetik azon föltétel alatt azonban, hogy a vonat gyorsaság csekélyebb nem lehet, mint minő az állam által szelt pályákon a gyorsvonatoké. Áruszállitmányért közönséges nenettel egy bécsi mázsa után I. oszi pkr., II. oszt. 1 % pkr. Hl. osz. 2 pkr. A leletitárgyak fuvarbére, valamint a mellékdíjak az árus és fuvarfeltételek osztályozása a délkeleti államvasutiüzlet igazgazgatóságának 1852 jan. 24-ei árszabás szerint határozandók meg. A fenn kijelölt árakat a társulat semmi esetre nem növelheti, hacsak erre a államigazgatóság határozott beleegyezése által se nem hatalmaztatok. Az államigazgatóság fennírja magának a jogot azon esetben, ha a tiszta jödelem 15 százlénit meghalad, az 1854. sept. Liu engedélytörvény 10. §. c) betűje értelmében a^rakat leszállíttatni. 8. §■ Az élelmi sztjjj rendkívüli drágasága esetében az államigazgatág föl van jogosítva, az élelemtárgyak szállításiának ideiglenes alábbi szállítását követelni, de cs^ 1/2 pkrig mértfölden- irént és mázsánként. 9. §. Katonai szállítóitok leszállított áron eszközlendők , mely katong egyenként vagy tömegben, lovakra, málhákra a zínai tárgyak- és hadi szerelvényekre nézve igazabb nem lehet, mint minő az engedélyzett délnyi állampályán. I 10. §. Az engedményeseknek hában áll azok *tól, kik a vaspályát a tartozó viteldíj előleges lefizetése nélkül használják, vagy kik a szállítmányok nemének vagy súlyának helytelen bejelentése vagy több, különböző egyénekhez tartozó, vagy különböző egyéneknek küldött tárgyaknak egy küldeménybe összefoglalása által, vagy bármi más módon az illetéket csökkenteni vagy egészen kikerülni megkísérték, a szabályszerű illetéknek háromszoros megfizetését kereskedelmi ministériumunk által megállapítandó közelebbi módosítványok szerint követelni, a közönség azonban az illetékkevesbítés vagy kikerülés következményeire az árszabály-hirdetményhez csatolandó figyelmeztetés által értesítendő. 11. §. Az engedményesek kötelesek a postát az 1851. nov. 16-ki vasutüzleti rendtartás szabályának 68 §-a értelmében szállítani, e tekintetben a postaigazgatóságnak jogában áll, a kereskedelmi mainistérium útján, egy minden főállomástól naponkint elindítandó vonatra nézve az indulási órákat és a menet gyorsaságát minden irányban meghatározni. A vaspályák igazgatására vonatkozó levelezések az illető vonalakon az igazgatósági hivatalnokok által minden akadály nélkül szállíthatók. 12. §: Az államigazgatóságnak jogában áll, kárpótlás nélkül a pályák hosszában az ezekhez tartozó telken és földön államtávirdákat állítni fel, vagy távirdai készületnek elromlása esetében, a vasúti vállalathoz tartozó távírdákat használni. Ellenben a vasúti vállalat is fel van jogosítva, saját üzlete számára távírdákat állítni és ezeknek sodronyait az állami távírdák oszlopaihoz erősítni. Saját távírdáinak használatakor azonban csak a pályaüzletet kizárólag illető közleményekre van szorítva, amiért is reá e tekintetben az államigazgatóság felügyel. A vasúti vállalat különben köteles, a pályavonalak hosszában felállított állami távírdákra a pályaőrök által ingyen felügyeltetni, és a távirdai készülékeek mindennemű megcsonkítását az állaal a legközelebbi távirdai állomásnak jelenteni. 13. §. Általában köteleztetnek az engedményesek az engedélyzett építkezés és üzlet körül az engedély-okmány tartalma, valamint az e tekintetben fennálló törvények, nevezetesen az 1854. septemb. 14-ki vasúti engedély-törvény és 1851. nov. 16-ki vasutüzleti rendtartás, szintúgy az ezentúl netalán kibocsátandó rendeletek szerint járni el. 14. §. Az engedélyidő tartama alatt senkinek sem engedtetik meg közhasználatra oly vaspályát állítani, mely a nélkül, hogy új közbenső pontokat érintene, ugyanazon pontokat kapcsolná össze, melyek az államigazgatóság által hadműtani, politikai és kereskedelmi tekintetben fontosaknak ismertettek el. Hahogy az engedély tartama alatt a déli állampálya, a Bécs-ajszőnyi vonal közt, és innen tovább a Duna és Dráva közt egy fennebbi határozmányok szerint megengedhető és közhasználatra szánt vaspálya szándékoltatnék egy harmadik vállalkozó által építtetni, az engedményesek biztosíttatnak, hogy ezen esetben előjoggal birándnak, ha azon feltételeket elfogadják, melyek alatt egy harmadik vállalkozó ily pálya felépítésére és üzletben tartására ajánlkozik, és ha erről a feltételekről értesülés után legkésőbben három hónap alatt, jogkötelezőleg nyilatkoznak. Önként értetődik, hogy ezen határozmányai csak azon harmadik vállalkozó által már kinyert jog csorbítása nélkül érvényesek. 15. §. Az engedményesek felhatalmazhatnak egy Bécsben székelő részvénytársulatot alakítani, és e czélra hatvan millió fiig részvényeket bocsátani ki. A részvénykibocsátás megnyitása előtt azonban a társulat alapszabályainak helybenhagyása bevárandó. Az ezek szerint alakult társulat az engedményesek minden jogaival és kötelezettségeivel bír. A tovább megkívántató pénzerő megszerzése végett felhatalmaztatnak az engedményesek, kötelezvényeket bocsátani ki, és pedig oly kamatláb!) szerint, melyet az államigazgatóság jóváhagyana. Ezen kötelezvények kamatjai a 4. czikkben az államigazgatóság által biztosított vaspályás jövedelemből fognak főképen fedeztetni. 16. §. Ha ezen engedélyben megállapított bárminő kötelezettség nem teljesíttetnék, az államigazgatóságnak joga van az 1854. sept. 14-ei vasúti engedélytörvény értelmében a megkivántató intézkedéseket megtenni és azonfölül szükség esetében a vaspályás vállalat költségén a megfelelő orvoslatot megrendelni. Midőn ezennel mindenkit komolyan figyelmeztetünk, hogy ezen szabadalom ellen ne cselekedjék, és az engedményeseket följogosítjuk, hogy bebizonyult kár esetében hatóságainknál kártalanítást szorgalmazzanak, parancsoljuk az összes hatósáságoknak, melyeket illet, ezen szabadalom és minden benne találtató határozmányok fölött szigorúan és gondosan őrködni. Okmányul kibocsátjuk ezen levelet , megpecsételve császári nagyobb pecsétünkkel Bécs birodal om, mi fő- és székvárosunkban oct. 8-án ezernyolczszázötvenhatodik, és uralkodásunk nyolczadik évében. Ferencz József m. k. (p. h.) Toggenburg lovag m. k. 0. Cs. k. Ap. Felségének határozott parancsára Dr. Maly Vincze m. k. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest ., nov. 8. N. (Politikai szemle.) A „Constitutionnel“-nek tegnapi szemlénkben röviden ismertetett, Anglia ellen hevesen kikelő, s Oroszország mellett melegen fölszólaló czikke mondhatni egyidőben érkezett meg az azt defavouáló „Moniteur“-czikkel, a félhivatalos kifakadás annak hivatalos cáfolatával. Hogy ez uj nyilatkozat által a politikai helyzet lényegesen más alakot nyer mint a tegnapi volt, kétségtelen, hogy minden irányban világosabbat, határozottabbat, egyszerűbbet-e? azt még e pillanatban meghatározhatónak nem tartjuk. A táviratilag alább közlött Moniteurczikk legelőbb is tiltakozik az ellen, mintha a félhivatalos lap szóban levő czikke, melyet csak a vitát megmérgezőnek bélyegez, a kormánytól származott volna. E défavouálás újabban bizonyítja azon gyakori tapasztalatot, mikép a franczia félhivatalos lapok többnyire legkevésbbé tekinthetők olyannak, s ha a franczia kormány valódi célzataira következtetni akarunk, nem ritkán egészen más lapokban találjuk a tájékoztató fonalat, mint ezúttal a „Siécle”ben, mely kissé tovább is megy ugyan a valónál, de mégis ezúttal közléses kútfeje hitelesbnek bizonyult be. E lap szerint t. i. már oct. 31-n küldettek szét oly franczia sürgönyök, melyek által minden létezett nehézségek megoldalvak, a mart. 30-ki szerződvény egész terjedelmében végrehajtása megállapíttatott s csak ennek megtörténte után fogna egy netán egybeülendő uj congressus oly uj kérdéseknek a haladás szellemébeni eldöntéséhez fogni, melyeket Oroszország vagy más kormány tán az elé terjeszteni kíván. Ily értelemben véljük magyarázandónak a „Moniteur“ noha még csak táviratilag ismert czikkét is, mely második részében állítja, hogy azon egyetlenegy, habár csekélyebb érdekes kérdés is, melyre nézve e pillanatban még Angol- és Francziaország közt nézetkülönbség van , békésen ki fog egyenlíttetni, mielőtt értekezletek tartatnának. E nyilatkozatokból az tűnik ki, hogy Francziaország elállott oly congressus sürgetésétől , melynek feladata a párisi békekötés bármelyik pontjának újabb vitatás, magyarázat, vagy meghatározás alá vétele , vagy pedig valamely hatalom saját véleményének többségi ítélethozatal alá bocsátása lett volna, vagyis elállott Oroszországtól s csatlakozott Anglia s Austriához a párisi békekötés feltétlen, semmi congressustól fel nem függesztett, végrehajtása iránt, s így lépést tett a meggyengült hármas szövetség újra megszilárdulására, azaz: mind a három nagyhatalmasság ismét az ápril 15-diki szerződés terén áll. Más részről figyelmet érdemlő a Moniteur nyilatkozatban azon nagy súly kiemelése, melyet az angolfranczia szövetség tovább is fennállásában helyez, azon erősítés, miszerint a két hatalom közti egyetértés minden európai nagy kérdésben fönnáll, mert abban alkalmasint azon híreknek némi defavouálását lehet látni, melyek egy franczia - orosz szövetséget mind határozottabb bizonyosság alakjában kezdtek föltüntetni. Már hogy Francziaország e megtérő lépése, mint azt egyelőre nevezhetni véljük, mind specificus irányt adand az európai különféle függő kérdések tovább fejlődése vagy megoldatásának, valamint a másod sorbani politikai viszonyképződéseknek , annak gyanítgatását hiú bibelődésnek tartjuk. A fennemlített „Constitutionnel“-czikk Párisban nagy sensatiót gerjesztett nem csak a börzén, mely igen lehangoltön, hanem a magasb politikai régiókban is; abból már az angol-franczia szövetség kialvását mint tényt olvasták ki. Ekközben álliják , hogy Compiégneben ministertanács tartatott , melyen Persigny londoni franczia követ is jelen volt. Ezen tanácsban kelle megvitattatnia azon kérdésnek, minő definitiv magatartást válaszszon Francziaország azon különböző kérdésekben, melyek e pillanatban Európa nagyhatalmait egymástól elválasztják. A „Moniteur“ czikkéből az látszik, hogy e tanácsban Persigny nézete győzött, ki az angolfranczia szövetség fő pártolója, s nem mondják lehetlennek, hogy a győzelmet Thouvenel Konstantinápolyból visszahivatálsa követendi, sőt a Londonban nem igen grata persona Walewsky grófnak a külügyministerségben Persigny által felváltását sem tartják lehetlennek. E kabinetmódosítási hírek azonban egyelőre csak gyantásoknak vehetők. Nápolyból azon tudósítást veszszük, hogy egy pár angol-franczia hajó czirkál a város közelében; de hogy a helyzet Nápolyban nem lehet oly feszült mint rajzolják, azon körülményből következtethetni, miszerint a franczia s angol tisztek minden nehézség s manifestatiók nélkül járnak kelnek a városban. A franczia s angol hajók Üdvlövéseket váltottak a nápolyi erődökkel, mi mutatja, hogy a szakítás nem oly komoly. Mai távirdai sürgönyeink közt szó van az orosz császár leveléről, melyet Kisseleff a francziák császárjának átnyújtott. Ennek tartalma iránt következő felvilágosítást ad egy berlini levelezés: Tudomás szerint a franczia kormány nem csatlakozott azon tiltakozáshoz, melyet Anglia a finnparti várak építése ellen az orosz udvarhoz intézett. — Sándor császár a franczia részről ez alkalommal tanúsított érzületet igen élénken elismerés s azt egy Napoleon császárhoz intézett levélben is kifejezé, melynek személyes kézbesítésével Kisseleff bízatott meg. Zárjuk be mai szemlénket következő jellemző adomával: Buchanan még mint londoni követ a királynőnek egy leverjén volt jelen, hol egy magas szép néger teljes formaruhában , Sououque császár követe, nagy figyelmet gerjesztett. A jelenvolt diplomaták egyike Buchanantól azt kérdezvén, hogy mit tart ezen négerről, ő visszafordult s hideg bíráló tekintettel mérvén a négert, igy szólt: „Véleményem szerint megér — 1000 dollárt.“ November 9.1856 Változás örökösödési jogainkban. • Uj stádiumába jutottunk ismét a jogéletnek, — viszonyok közé , melyek különösen polgárjogi érdekeinket a jelen átalakulás kívánalmai szerint szabályozzák. Értjük itt különösen az év pd. hó 8-dikáról kelt s az 1857-dik év január 1-je napján életbe lépendő uj házassági törvény jogi hatályát , mely többek közt az örökösödési jogviszonyokban is, a régi törvényes szabványoktól részint sokban elütő módosításokat, részint számos újabb határozmányokat tartalmaz. Érdekében áll minden honpolgárnak e változások közt is előre tájékozni magát, mert az új helyzezet határidejéhez már is közel állunk, — és, mert különösen az örökösödési ügy, egyesekre úgy mint családokra, házastársakra és gyermekekre egyképen kiható fontosságánál fogva, már magában véve is méltán számítható a közérdekű jogi mozzanatokhoz. Az általa leírot, polgári törvény XIV-ik fejezete szerint ugyanis az örökségbeli jogszerű kitagadás kellékei közt eddigelé csak négy törvényes ok létezett , melyek szerint a szülők, ha gyermekeiket az örökjogra méltatlanoknak találták — az örökrészből érvényesen kizárhatták (768. §.). E kitagadás azonban azon esetre nem terjeszkedhetett ki, ha s a midőn p. o. a gyermek a szülök akarata ellen házasodott meg. A legújabb házassági törvény 32-ik §-sa a kitagadás előbbi törvényes kellékeit ellenben már oda is kiterjeszti, hogy : ha a kiskorú atyja vagy a hatóság engedelme nélkül házasodik, akkor mindkét szülő fölmentetik azon kötelességtől , miszerint a gyermeknek kiházasítást adjon, sőt az apa föl van jogosítva, hogy azt kitagadhassa. A kitagadás joga azonban a kötelesrésznek csak feléig terjed, és az apán kívül ezen jog nem csak az anyát,hanem az öreganyát is megilleti, kiknek gyámsága alatt a kiskorú állott, midőn törvényes engedély s ezek beleegyezése nélkül lépett házasságra. Későbbi beleegyezés csak úgy szünteti meg a kitagadás jogát, valamint a megtörtént kitagadást is, ha az írásban és minden, e végső akarat érvényességére megkivántató formák megtartása mellett, s különösen a polg. törvénykönyvnek 719 s 772-dik §§-sai szellemében történt. Csupán kiengesztelődés se a házasságba egyezésnek, se a kitagadás megszüntetésének nem tekinthető. Ezen esetben az idegen népek törvénykönyvei különfélekép rendelkeznek. A franczia code nevezetesen általában mellőz minden oly rendszabályokat, melyeknél fogva a gyermekek aztán ezen, vagy más oknál fogva kitagadtathatnának örökségeikből. A porosz törvények ellenben a kitagadásra nézve ti mi törvénykönyvünkben fölállított jogelvekhez hasonló rendszabályokat követnek. A régibb magyar törvényhozás az ilyféle kitagadásra semminemű szabályokat nem alkotott. Azonban a volt törvénykezési rendszer s a bevett jogelveknél fogva következő vezérelvek szolgáltak irányul a gyakorlatban : 1 az ősi jószágokból semminemű kitagadásnak nem volt helye , mivel ilyesmit a birtokkal megkötött rendelkezési jog s nemzedékről nemzedékre átszállítványozó alkotmány nem is tűrhetett volna ; ( 2) hogy a szerzeményes javakból is csak azon esetben lehetett kizárni a gyermekeket, ha azok az ősi vagyon megterhelése s a kitagadandó közvetlen befolyása nő.