Budapesti Hírlap, 1856. november (254-278. szám)
1856-11-26 / 274. szám
Pest. Szerda, 214. 8Z. November 26.1856. Megjelenik elap, vasárnapig ünnep utáni napokét kivéve, mindennap reggel.KISBietési díj : Vidékre : fél ére : 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: fél évre: 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések utasni Kasában tt sorának egyszeri kelktatdeidrt 8 kr .többszöriért pedig 4kr szémíttak.— Egyessadm 90 pkr. Szerkesztői iroda : Egyetemutcza 2-ik sz. a. 1-ső emeleten. BUDAPESTI A „Budapesti Hírlap“ Kiadó hivatal van : Egyetem-utczában, 2-ik szám alatt, földszint. föltételeire nézve eddiginél nagyobb elhatározottságot kitüntetni. Azonban a schweizi tudósítások ez óhajtásnak nem igen kedvezők. Sydow porosz követ nov. 19-n átadta Stampfllnek a schweizi szövetség elnökének kormánya új jegyzékét, melyben a foglyok szabadonbocsátását határozottan követeli. Stampfli azonban azt felelte volna , mikép a neuchateli kérdés a nagyhatalmasságok közti alkudozás tárgya, s következőkép Lydow kivonata e pillanatban nem teljesíthető. E kitérő válasz, mely a Schweiz részérőli véghatározatot a nagyhatalmak véleményzése utánra napolja el , nem ad reményt arra , hogy a fennemlített porosz óhajtás teljesüljön. Egyébiránt megnyugtató tényül írhatjuk, hogy a német államok képviselői által a schweizi szövets egneknek tett nyilatkozatok teljességgel semmi fenyegetőt nem foglalnak magukban, s az alkudozások lehetőségét teljességgel ki nem zárják,noha a foglyok szabadonbocsátását határozottan kívánják. A „Times“ ma hosszasan foglalkozik Neuchatel kérdésével,s azt tisztán személyügyi kérdésnek tartja, mely csak akkor fogná Angliát érdekelhetni, ha az a continens nagyhatalmai közt szakadást idézne elő. Általában pedig e lap tagadja a porosz korona jogának törvényes alapját. Tudomás szerint Bueneff orosz követ egy a portához intézett jegyzékben a török kormányt újra felszólítá az angol hadihajóknak a Bosporusból eltávolíttatására, s ellenkező esetben a barátságos viszonyok újra meghűlésével fenyegetődzött, mi valóban nem igen nehéz feladat lenne,miután ama viszonyok még tulajdonképen meg sem melegedtek.Ide vonatkozólag a ,Presse d’Orientban következő véleményt olvasunk: A fejedelemségeknek austriai csapatok és a fekete-tengernek egy brit hajóhad általi elfoglaltatása az európai sajtót élénken foglalkoztatja. Azt hiszszük nem járunk messze az igazságtól, azt állítva, miszerint utolsó időkben e kérdés igen élénk jegyzékcsere tárgya volt, s szakadatlanul fáradoznak oly megoldás előidézésén, mely az e kérdésben érdekelt hatalmak mindenike jogai és érdekeinek, s egyszersmind a párisi szerződésben elvállalt ünnepélyes kötelezettségeknek megfeleljen. A dán-német kérdésben a mai posta két fontos sürgöny tartalmával ismertetett meg. Egyik Scheele dán minister sürgönye Bü 1o w dán követhez a német szövetségnél, másik b. Manteuff o I sürgönye a dán kormányhoz, a hercegségek ügyében. Ez i. e. October 23-án kett s gróf Oriolához Kopenhágában van intézve. Az ezzel egészen egyformán hangzó austriai jegyzék még nincs közzétéve. A porosz jegyzék tényleges cáfolata azon emlékiratnak, melyben Scheele a német nagyhatalmak múlt júniusi barátságos előterjesztéseire válaszol Holstein-Lauenburg állam viszonyaira vonatkozólag. A német nagyhatalmak előterjesztései az öszállamalkotmány ellen voltak irányozva, mely nemcsak a herczegségeket bekeblezte, hanem egyszersmind Dániában egészen feloszlatta. Mivel pedig a herczegségek a német szövetséghez tartoznak, az öszállamalotmány által azok német szövetséghezi viszonyának szükségkép változást kelle szenvedni. Az oct. 5-én kelt dán emlékirat pedig világosan kimondja, hogy az öszállamalkotmány a bőségek jogait érintetten hagyja. A porosz jegyzék ez állítás ellenkezőjének bebizonyításával foglalkozik. Ez okmányokat közelebb közlendjük. A palermói kormányzó alattvalóihoz egy körlevelet intézett, melyben az angol- franczia kereskedőhajók szigorú szemmel tartását parancsolja, mert a Málta és Turinban létező nápolyi menekültek fondorlataitól tartanak. Bécs, nov. 24. A Nem vagyunk egyedül, sem az elsők, kik a piacznak iparpapirok általi elárasztására aggodalommal tekintünk; vannak vérmes emberei, kik a birodalom kétségtelenül gazdag forrásaiban bizva nem találnak oly nagyszerűt, hogy azt Austria keresztülvinni képes ne lehetne; ellenben vannak eldöntő köreinkben is higgadtabb nézletüek, kik anélkül hogy a birodalom eddig használatlan, sőt meg sem nyílt kincsforrásaiban kevesebb hitük lenne, azt is tekintetbe veszik, miszerint egy nemzedék egyszerre egy pár év alatt nem vihet mindent keresztül, s ha erején fölül vállalkozik, mint a túlfeszített emeltyűgép visszafelé forog, s azt sem létesíti, a mire különben eröltetés nélkül képes volt volna. — E két nézlet melyike bir többséggel, mutatja azon egyhangú helyeslés, melylyel a vasutengedélyezések előleges fölfüggesztése üdvözültetett. Megemlítő a) minap azon hirt, miszerint a befizetések a hitelintézetbe részint saját,részint a vasutak részvényeire lassan folynak , s igyekeztünk az igazság nyomába jutni. E szerint állíthatjuk , hogy a befizetések kielégítő gyorsasággal folynak; de könnyen-e? az más kérdés , 01 a fizetégi óra*. 1856-ik évi november — decemberi folyamára. Vidékre postán küldve 3 frt. 20 kr. Hazapérteti házhozhordással 2 ft. 40 kr. Az előfizetések elfogadtatnak minden cs. k. postahivatalnál, és Pesten e lapok kiadóhivatalában, egyetem-uteza 2-ik szám takarékpénztár-épület, földszint. Umicsi Gusztáv, a „Budapesti Hírlap” kiadója. Előfizethetni helyben: alap kiadó 5 hivatalában, Egyetem-utcza,2-disc szám , földszint 5 vidéken mindes ps. kit, postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim, lakóhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bé mentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók, melyre úgy hiszem nem vigasztaló felelet rejlik a még mindig alacsonyeletárakban. Az igaz, hogy az e pillanatban munkába vett vasutak csak 130 mértföldet tesznek, de ezeken kívül a már engedélyezett vonalak még 510 mértföldre mennek, miket mint engedélyezetteket rövid idő múlva és legalább egy darabon munkába kellene venni, tehát részletbefizetéseket kiszabni. A dolog igy áll: a munka- engedé-Allamvasuttársulati ki- ba vett lyezett feszesen építendő vonal 31 mfld —mfld 31 mfld Keleti államvasut . .8 11 19 130 mfld 510 ősz. 640 mfld Az eddig engedélyezett 640 műdből tehát csak 130 mfld van ugyan munkában, de előreláthatólag a többi vonalak is részenként munkába fognak vétetni. Egy ismeretes vasutdoctrinar ez utóbbi körülmény teljes elhallgatásával cáfolgatja az említettem aggodalmat, s kimutatja hogy 130 mfld egyszerres építése nem haladja meg mostani pénzünket, amin senki sem kételkedhetni. De alkalmasint a többi vasútengedélyt sem fogják az illető engedélyezettek zsebükbe rakni, hanem ügyekezni fognak önérdekükben használni, s a munkához fogni. Ehhez járul azon félhivatalos közlésnek, mely további részvényvállalatok engedélyezése felfüggesztéséről értesítő , egy pontja , melynek kissé határozatlan értelme különféle conjecturáknak engedért : a nagy közönség nem tudja, melyek, mily nagyok lehetnek azon vonalak, miknek tárgyalása befejezve van, s mik még engedély elé néznek ? A lapoknak az arad-szebeni vasutvállalat ügyes és tevékenyen sürgő kegyelőitől származhatott azon közlése, miszerint e vonal e categóriába tartozik, félhivatalosan megcáfoltatott, az ezzel szemközt álló vonal természet szerint vele egy stádiumon áll, miután a hivatalos tárgyalás épen e két vonal elsőséges előnyei fölött forog. De az erdélyi, s egyéb apróbb vasúttervek az engedélyezett 640 műddel 800 műdre tehetők félhivatalos adatok nyomán. Miként állanak e számok: 130 munkába vett, ezeken kívül 510 engedélyezett mértföld, és végre 800 mfld, mint tervben lévő vasútrendszerüek összes raenynyisége, a birodalom pénzerejéhez? az most már csaknem elkésett kérdés, legalább a már engedélyezett 640 mértföld tekintetéből, hanem miután engedélyeztettek, bizton feltehetni, hogya pénzügyeink élén álló nagy elméjű férfiak alapos adatokból indultak ki; mi legközelebb megkisértendjük ez irányban magunkat s olvasóinkat tájékozni. Jászberény, nov. 15. —zsá— Ha visszatérünk tíz év előtti időszakra, kimondhatlan különbséget tapasztalunk az alsóbb osztályú jász mezei gazdák ipar-előhaladásában. Tudjuk, hogy módosabb nép alig volt egy megyében, mint a jász és kún, de mégsem volt oly gazdag, minő lehetett volna, ha a földmivelés minden ágát nagyobb erélylyel, gonddal, és szorgalommal fölhasználni törekszik vala. A jász nép azért , mert elég tere volt gazdálkodása által a mindennapit megszerezni, s azonfölül szabadabb is volt, mint más megyebeli, földesurat nem ismert, büszke volt állására; tavaszi s őszi munkáját kényelemmel elvégezte, s betakarított annyit, hogy télben a meleg búbos mögött pipázva várhatta a tavaszt. Hogy többről gondoskodott volna a szükségesnél, az esze ágába sem jutott, azért se a tagosítás, se ezzel kapcsolatban álló intézkedések eszméjével nem törődött, s a hozzá intézett hasznos javaslatokra az jön a felelet — „apáink sem tettek máskép, sbi is csak megélünk Isten kegyelméből, s hogy máskép tegyünk, abban senki sem parancsol, mert redemtusok vagyunk.“ így volt azelőtt — de jelenleg már máskép állanak az ügyek. Mintegy 1850-ik évtől kezdve, — mióta a magas cs. k. kormány kegyes gondoskodása ezen kerület élére Jankovich György ur személyében egy oly főkapitányt állított, ki buzgón szivén hordja a jászkún nép boldogságát, az okszerű gazdálkodás, népnevelés jóvoltit felfogatni, s az elöhaladás hasznos magvait szélhinteni meg nem szűnt — a gazdálkodási ipar nálunk is más fordulatot von, s név szerint a tagosításban, bár annak eszméje eleinte a legdaczolóbb makacsság szirtjébe ütközött, fáradhatlan közbenjárásának a legfényesb eredményt sikerült kivívni, s egyetemessé tenni ez óhajtást. Nyugati Erzsébet pálya 23 1) 32( 55 7) Tiszai „ „ 25 70 95 Horvát-szlavoniai „ Reichenberg-Pardubiti 10 7) 38 48 77 pálya . . . . . Lombard - Velenczei 24 f) . r—» 24 19 pálya ..... Keleti (Ferencz József)9 n 39» 48 77 pálya ......— V 150n 150 79 Keletgalicziai pálya Nyugatcsehországi pán. 80 i$ 80 1) lya...........................n 40» 40 77 Karintiai.......................— 50 79 50 77 HIVATALOS RÉSIc l cs. k. Apostoli Felsége f. é. nov. 17-ki legfelsőbb határozata által Wyslobocki Gyula ministeri fogalmazót az igazságügyministeriumban s segédszerkesztőt, a birodalmi törvénylap ruthen fordításánál, a Ferencz József rend kiskeresztjével legkegyelmesebben földiszíteni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. é. nov. 15-ki legfelsőbb határozata által Hibanovich Antal ministeri tanácsost, bukaresti ügynököt és főconsult, az általa kért nyugalmi állapotba legkegyelmesebben helyezni, s egyszersmind legkegyteljesebben rendelni méltóztatott, hogy neki hosszú évi és sikeres szolgálataiért a legmagasb elismerés kifejeztessék. A megürült oláhországi ügynöki és főconsuli állásra Ő Felsége ugyanazon legfelsőbb határozata által azon hivatal vezetőjét, báró Eder Károly követségtitkárt legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A kassai cs. k. orsz. pénzügyigazgatósági osztály Spess Károly napdíjast segéddé a cs. k. fővámhivatallal egyesített jövedéki járási pénztárnál Kassán kinevezte. P. é. net. 25-án a budai cs. k. egyetemi könyvnyomdában a magyarországi kormánylap I osztályának XXI darabja úgy német egyes, mint Jaszen kettős kiadásokban megjelent ás szétküldetett. Ezen darab tartalma: 155. sz. Az igazság-, pénz-, s a vallás- és oktatásügyi ministeriumoknak 1856. augusztus 7. kelt rendelete, kiható Galicziára a Bukovinára, az elemi iskolai pénzalaphozi törvényes és önkénytes járulványoknak beszedése és számbavétele tárgyában. 156. sz. 1856. augusztus 14-kén kelt császári rendelet, melylyel az alsó-austriai mérték és súly Dalmátországban egyedüli törvényes mértéknek és súlynak nyilváníttatik. 157. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1856. augustus 23. kelt kibocsátványa, kiható a vámterületben foglalt minden országokra , azon átviteli áruk vámmentessége tárgyában, melyek a Pón beérkeznek, s Cavanella di Pó- nál ezen folyamot elhagyván, a bel- csatornákon Chioggiába vagy Velenczébe szállíttatnak, 158. sz. A kereskedelmi, ipar-, és középitési ministeriumnak 1856. augustus 29. kelt kibocsátványa, melylyel az 1856. augustus 13. kelt legfelsőbb elhatározás folytán, az alsó-austriai mérték és súlynak Galicziában, Bukovinában s a krakói területben leendő behozatala tárgyában 1855. augustus 6-kán kelt császári rendelet (hírod. törv. lap 145. sz.) foganatosításának időpontja 1857. január 1-jeig halasztatik. 159. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1856. augustus 31. kett kibocsátványa , melylyel a brivói I. osztályú praeturának (Como tartományában) Moratére leendő áttétele közzététetik, s az utóbb nevezett helyen hivatalos hatályának időpontja meghatározunk. 160. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1856. September 2. kelt rendelete, az óngolyó-egyedárusságnak Dalmátországbani megszüntetése iránt. 161. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1856. September 2. kelt rendelete , kiható a közös vámkapcsolat koronaországaira, a sehardingi II. osztályú fővámhivatal jogosítványainak kiterjesztése tárgyában. 162. sz. A bel-, igazságügyi s a kereskedelmi ministeriumoknak 1856. September 2. kelt rendelete, kiható a krakói országos kormány közigazgatási területére, a dűlőtérben levő sólét- vagy tűzveszéllyel fenyegető házaknak lebontása tárgyában. 163. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1856. September 9. kelt hirdetménye, a zágrábi cs. k. országos pénzügyi igazgatás területén levő több II. osztályú vámhivataloknak megszüntetése iránt, 164. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1856. September 4 kelt. kibocsátványa, kiható minden koronaországokra, Dalmátországot s a brody-i vámkürzetet kivéve, az égetett szeszes folyadékoknak a termelésnél megadóztatása tárgyában. 165. sz., A vallás- és oktatásügyi ministeriumnak, 1856. September 4. kelt rendelete, kiható a bécsi, prágai, lembergi, krakói, gráczi és innsbruki egyetemekre, az akadémiai hatóságok szervezete iránti ideiglenes törvény hatályának meghosszabbítása tárgyában. 166. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1856. September 9-iki kibocsátványa, kiható Magyar-, Horvát- és Tótországra, Erdélyre, a szerb vajdaságra s a temesi bánságra, a saját használatra) dohánytermesztésért fizetendő engedélyilleték fölemelése tárgyában. 167. sz. A belügyi ministeriumnak, az igazságügyi ministeriummal s a hadsereg főparancsnokságával egyetértőleg 1856. September 10. kelt kibocsátványa, kiható minden koronaországokra, a polgári orvosoknak a cs. k. hadseregnél s a katonai határőrségben előforduló bírósági hullavizsgálatoknáli alkalmazása s ezen orvosoknak, valamint a polgári hatóságok által bírósági hullavizsgálatoknál alkalmazott katonai orvosoknak díjazása iránt 168. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1856. September 10. kelt kibocsátványa , kiható a közös vámkapcsolatban foglalt minden korona országokra, a H- osztályú mellékvámhivataloknak, e selyemgubók bevitele elintézése iránt adott fölhatalmazvány tárgyában. NEMHIVATALOS RÉSZ. Biztos tudósítások szerint Császár és Császárné . Felségeik jövő évi május hó legelső napjaiban fognák ünnepélyes bevonulásukat tartani az ország fővárosába, aztán ez országbani kétheti mulatásuk alatt annak egyes részeit is, névszerint a négy kerületi fővárost legkegyelmesb látogatással szerencséltetni. Úgyszintén a Felségeik az ez alkalomnál fogva különös ünnepélyességgel megtartandó Urnapi-fordulatot is legmagasb részvevőjük által fognák magasztosítani. A triesli helytartó ur ő excja a belügyminister ur ő excjához következő távirati sürgönyt küldött: „Triest, nov. 23. Ő Felségeik ma 1/4 órakor sz. misén voltak jelen. Császár Ő Felesége ezután audientiákat adni, Császárné Ő Felsége az úton állított gyermek-kórházat és az „Istituto Elisabetino per le fonticelle“ intézetet meglátogatni méltóztatott. 12 órakor . Felségeik az „Inperatrice“ Lloyd gőzösön 11 más gőzös kíséretében Miramare és Nabresinába kirándulást tettek. Az idő kedvezvén ma estve fog a kivilágítás végbemenni. Pest, nov. 25. II. (Politikai szemle.) Az angol-franciia utanszilárdult szives egyetértés, mely az ismeretes „Moniteur“ czikk által és óta némi megtestesüléssel biztatott, még ma is fennáll ugyan a hírlapok papírjain , hanem a tények mezején az még folyvást a valóság körén kívül levő ködképféle tüneménynek látszik lenni. — A hírlapok, kivált a félhivatalosak hangja semmi kétséget nem enged arra nézve, s az angol lapok minden oly állítás ellen tiltakoznak, mely e szövetséget kevésbé bensőnek meri mondani; fennen hirdetik, hogy ez egyetértést az egyetemes érdekek parancsolják, s az létezik is. Azonban ha a helyzet nehézségeinek megvizsgálására kerül a dolog, ugyanazon lapokat egyenes és határozott ellentétben látjuk állam a franczia kormány kívonataival, így ma a ,,Morn Post“ újra forma szerint a congressus egybeülése ellen nyilatkozik, Francziaország pedig a congressust a függő nehézségek elintézésére ma is a legegyszerűbb s igazságosb eszköznek tekinti. Más kérdésekben sincs ez máskép, például a neuchateliben. Berlini mérsékelt körökben,hol az ügy békés utáni elintézését remélik s hőn óhajtják, szeretnék, ha az egyezés első alapjai létrejönének, mielőtt a porosz kamrák megnyittatnának, mi novemb. 29-n történendik. Ezek t. i. attól félnek, hogy ha addig a porosz kormány és schweizi szövetség közti feszült viszonyban valami kedvező fordulat be nem ás, a trónbeszédbe a neuchateli ügyre vonatkozó igen is erélyes kifejezések fognának becsúszni, melyek Poroszországnak mintegy becsületbeli kötelességévé tennék a kérdés elintézése