Budapesti Hírlap, 1856. november (254-278. szám)

1856-11-26 / 274. szám

Pest. Szerda, 214. 8Z. November 26.1856. Megjelenik elap, vasárnap­ig ünnep utáni napokét kivéve, mindennap reggel.KISBietési díj : Vidékre : f­él é­­­r­e : 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: f­é­l é­v­r­e: 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések utasni Kasában tt sorának egyszeri ke­­lktatdeidrt 8 kr .többszöriért pedig 4kr szémítta­k.— Egyessadm 90 pkr. Szerkesztői iroda : Egyetemutcza 2-ik sz. a. 1-ső emeleten. BUDAPESTI A „Budapesti Hírlap“ Kiadó hivatal van : Egyetem-utczában, 2-ik szám alatt, földszint. föltételeire nézve eddiginél nagyobb elhatározott­ságot kitüntetni. Azonban a schweizi tudósítá­sok ez óhajtásnak nem igen kedvezők. S­y­d­o­w porosz követ nov. 19-n átadta Stamp­fll­nek a schweizi szövetség elnökének kormá­nya új jegyzékét, melyben a foglyok szaba­­donbocsátását határozottan követeli. Stampfli azon­ban azt felelte volna , mikép a neuchateli kér­dés a nagyhatalmasságok közti alkudozás tár­gya, s következőkép L­y­d­o­w kivonata e pilla­natban nem teljesíthető. E kitérő válasz, mely a Schweiz részérőli véghatározatot a nagyha­talmak véleményzése utánra napolja el , nem ad reményt arra , hogy a fennemlített porosz óhajtás teljesüljön. Egyébiránt megnyugtató tényül írhatjuk, hogy a német államok képviselői által a schweizi szövets­ egneknek tett nyilatkozatok tel­jességgel semmi fenyegetőt nem foglalnak ma­gukban, s az alkudozások lehetőségét teljességgel ki nem zárják,noha a foglyok s­zabadonbocsátását ha­tározottan kívánják. A „Times“ ma hosszasan foglal­­kozik Neuchatel kérdésével,s azt tisztán személyügyi kérdésnek tartja, mely csak akkor fogná Angliát érdekelhetni, ha az a continens nagyhatalmai közt szakadást idézne elő. Általában pedig e lap tagadja a porosz korona jogának törvényes alapját. Tudomás szerint B­u­­­e­n­­­eff orosz követ egy a portához intézett jegyzékben a török kormányt újra felszólítá az angol hadihajóknak a Bosporusból eltávolíttatására, s ellenkező esetben a barátságos vi­szonyok újra meghűlésével fenyegetődzött, mi való­ban nem igen nehéz feladat lenne,miután ama viszo­nyok még tulajdonképen meg sem melegedtek.Ide vo­natkozólag a ,Presse d’Orientban következő véle­ményt olvasunk: A fejedelemségeknek austriai csa­patok és a fekete-tengernek egy brit hajóhad általi el­­foglaltatása az európai sajtót élénken foglalkoztatja. Azt hiszszük nem járunk messze az igazságtól, azt állítva, miszerint utolsó időkben e kérdés igen élénk jegyzékcsere tárgya volt, s szakadatlanul fáradoznak oly megoldás előidézésén, mely az e kérdésben érdekelt hatalmak mindenike jogai és érdekeinek, s egyszersmind a párisi szerződésben elvállalt ünnepélyes kötelezettségeknek megfeleljen. A dán-német kérdésben a mai posta két fontos sürgöny tartalmával ismertetett meg. Egyik Scheele dán minister sürgönye B­ü 1­o w dán követhez a német szövetségnél, másik b. M­an­te­u­f­f o I sürgönye a dán kormányhoz, a her­cegségek ügyében. Ez i. e. October 23-án kett s gróf Oriol­ához Kopenhágában van in­tézve. Az ezzel egészen egyformán hangzó aus­triai jegyzék még nincs közzétéve. A porosz jegy­zék tényleges c­áfolata azon emlékiratnak, mely­ben Scheele a német nagyhatalmak múlt júniusi barátságos előterjesztéseire válaszol Holstein-Lau­­enburg állam­ viszonyaira vonatkozólag. A német nagyhatalmak előterjesztései az öszállamalkotmány ellen voltak irányozva, mely nemcsak a herczegsé­­geket bekeblezte, hanem egyszersmind Dániában egészen feloszlatta. Mivel pedig a herczegségek a német szövetséghez tartoznak, az öszállamal­­ot­­mány által azok német szövetséghezi viszonyának szükségkép változást kelle szenvedni. Az oct. 5-én kelt dán emlékirat pedig világosan kimondja, hogy az öszállamalkotmány a bőségek jogait érintetten hagyja. A porosz jegyzék ez állítás ellenkezőjének bebizonyításával foglalkozik. Ez okmányokat kö­zelebb közlendjük. A palermói kormányzó alattvalóihoz egy körle­velet intézett, melyben az angol- franczia keres­­kedőhajók szigorú szemmel tartását parancsolja, mert a Málta és Turinban létező nápolyi menekül­tek fondorlataitól tartanak. Bécs, nov. 24. A Nem vagyunk egyedül, sem az elsők, kik a piacznak iparpapirok általi elárasztására aggoda­lommal tekintünk; vannak vérmes emberei­, kik a birodalom kétségtelenül gazdag forrásaiban bizva nem találnak oly nagyszerűt, hogy azt Austria ke­resztülvinni képes ne lehetne; ellenben vannak eldöntő köreinkben is higgadtabb nézletüek, kik a­nélkül hogy a birodalom eddig használatlan, sőt meg sem nyílt kincsforrásaiban kevesebb hitük lenne, azt is tekintetbe veszik, miszerint egy nem­zedék egyszerre egy pár év alatt nem vihet mindent keresztül, s ha erején fölül vállalkozik, mint a túl­feszített emeltyűgép visszafelé forog, s azt sem létesíti, a mire különben eröltetés nélkül képes volt volna. — E két nézlet melyike bir többséggel, mutatja azon egyhangú helyeslés, melylyel a vasut­­engedélyezések előleges fölfüggesztése üdvözülte­­tett. Megemlítő a) minap azon hirt, miszerint a be­fizetések a hitelintézetbe részint saját,részint a vasu­tak részvényeire lassan folynak , s igyekeztünk az igazság nyomába jutni. E szerint állíthat­juk , hogy a befizetések kielégítő gyorsaság­gal folynak; de könnyen-e? az más kérdés , 01 a fi­z­eté­gi óra*. 1856-ik évi november — decemberi folyamára. Vidékre postán küldve 3 frt. 20 kr. Hazapérteti házhozhordással 2 ft. 40 kr. Az előfizetések elfogadtatnak minden cs. k. postahivatalnál, és Pesten e lapok kiadóhiva­­talában, egyetem-uteza 2-ik szám takarék­pénztár-épület, földszint. Umicsi Gusztáv, a „Budapesti Hírlap” kiadója. Előfizethetni helyben: alap kiad­ó 5 hivatal­ában, Egyetem-utcza,2-disc szám , földszint 5 vidéken min­des ps. kit, po­stahivatalnál. — Előfize­tést tartalmazó levelek a czim, lakóhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bé mentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók, melyre úgy hiszem nem vigasztaló felelet rejlik a még mindig alacson­yeletárakban. Az igaz, hogy az e pillanatban munkába vett vasutak csak 130 mért­földet tesznek, de ezeken kívül a már engedélye­zett vonalak még 510 mértföldre mennek, miket mint engedélyezetteket rövid idő múlva és legalább egy darabon munkába kellene venni, tehát részlet­befizetéseket kiszabni. A dolog igy áll: a munka- engedé-Allamvasuttársulati ki- ba vett lyezett feszesen építendő vonal 31 mfld —mfld 31 mfld Keleti államvasut . .8 11 19 130 mfld 510 ősz. 640 mfld Az eddig engedélyezett 640 műdből tehát csak 130 mfld van ugyan munkában, de előreláthatólag a többi vonalak is részenként munkába fognak vé­tetni. Egy ismeretes vasutdoctrinar ez utóbbi kö­rülmény teljes elhallgatásával c­áfolgatja az említet­tem aggodalmat, s kimutatja hogy 130 mfld egy­­szerres építése nem­ haladja meg mostani pénzünket, a­min senki sem kételkedhetni. De alkalmasint a többi vasútengedélyt sem fogják az illető engedé­lyezettek zsebükbe rakni, hanem ügyekezni fognak önérdekükben használni, s a munkához fogni. Ehhez járul azon félhivatalos közlésnek, mely további rész­vényvállalatok engedélyezése felfüggesztéséről ér­­tesítő , egy pontja , melynek kissé határozatlan értelme különféle conjecturáknak enged­­ért : a nagy közönség nem tudja, melyek, mily nagyok le­hetnek azon vonalak, miknek tárgyalása befejezve van, s mik még engedély elé néznek ? A lapoknak az arad-szebeni vasutvállalat ügyes és tevékenyen sürgő kegyelőitől származhatott azon közlése, mi­szerint e vonal e categóriába tartozik, félhivatalosan megc­áfoltatott, az ezzel szemközt álló vonal ter­­mészet szerint vele egy stádiumon áll, miután a hi­vatalos tárgyalás épen e két vonal elsősége­s elő­nyei fölött forog. De az erdélyi, s egyéb apróbb vasúttervek az engedélyezett 640 műddel 800 műd­re tehetők félhivatalos adatok nyomán. Miként ál­lanak e számok: 130 munkába vett, ezeken kívül 510 engedélyezett mértföld, és végre 800 mfld, mint tervben lévő vasútrendszerüek összes raeny­­nyisége, a birodalom pénzerejéhez? az most már csaknem elkésett kérdés, legalább a már engedélyezett 640 mértföld tekintetéből, hanem miután engedélyeztettek, bizton feltehetni, hogy­­a pénzügyeink élén álló nagy elméjű férfiak alapos adatokból indultak ki; mi legközelebb megkisértend­­jük ez irányban magunkat s olvasóinkat tájékozni. Jászberény, nov. 15. —zsá— Ha visszatérünk tíz év előtti időszakra, kimondhatlan különbséget tapasztalunk az alsóbb osztályú jász mezei gazdák ipar-előhaladásában. Tudjuk, hogy módosabb nép alig volt egy megyé­ben, mint a jász és kún, de még­sem volt oly gaz­dag, minő lehetett volna, ha a földmivelés minden ágát nagyobb erélylyel, gonddal, és szorgalommal fölhasználni törekszik vala. A jász nép azért , mert elég tere volt gazdálkodása által a mindenna­pit megszerezni, s azonfölül szabadabb is volt, mint más megyebeli, földesurat nem ismert, büszke volt állására; tavaszi s őszi munkáját kényelemmel el­végezte, s betakarított annyit, hogy télben a meleg búbos mögött pipázva várhatta a tavaszt. Hogy többről gondoskodott volna a szükségesnél, az esze ágába sem jutott, azért se a tagosítás, se ez­zel kapcsolatban álló intézkedések eszméjével nem törődött, s a hozzá intézett hasznos javaslatokra az jön a felelet — „apáink sem tettek máskép, sbi is csak megélünk Isten kegyelméből, s hogy máskép tegyünk, abban senki sem parancsol, mert redemtu­­sok vagyunk.“ így volt azelőtt — de jelenleg már máskép állanak az ügyek. Mintegy 1850-ik évtől kezdve, — mióta a ma­gas cs. k. kormány kegyes gondoskodása ezen kerület élére Jankovich György ur személyé­ben egy oly főkapitányt állított, ki buzgón szivén hordja a jászkún nép boldogságát, az okszerű gaz­dálkodás, népnevelés jóvoltit felfogatni, s az elöha­­ladás hasznos magvait szélhinteni meg nem szűnt — a gazdálkodási ipar nálunk is más fordulatot von, s név szerint a tagosításban, bár annak eszméje ele­inte a legdaczolóbb makacsság szirtjébe ütközött, fáradhatlan közbenjárásának a legfényesb eredményt sikerült kivívni, s egyetemessé tenni ez óhajtást. Nyugati Erzsébet pálya 23 1) 32( 55 7) Tiszai „ „ 25 70 95 Horvát-szlavoniai „ Reichenberg-Pardubiti 10 7) 38 48 77 pálya . . . . . Lombard - Velenczei 24 f) . r—» 24 19 pálya ..... Keleti (Ferencz József)9 n 39» 48 77 pálya ......— V 150n 150 79 Keletgalicziai pálya Nyugatcsehországi pá­n. 80 i$ 80 1) lya...........................n 40» 40 77 Karintiai.......................— 50 79 50 77 HIVATALOS RÉSIc­ l cs. k. A­p­o­s­t­o­l­i F­e­l­s­é­g­e f. é. nov. 1­7-ki legfelsőbb határozata által Wyslobocki Gyula ministeri fogalmazót az igazságügyministeriumban s segédszerkesztőt, a birodalmi törvénylap ruthen fordításánál, a Ferencz J­ó­z­s­e­f rend kiske­­resztjével legkegyelmesebben földiszíteni méltóz­­tatott. A cs. k. A­p­o­s­t­o­l­i F­e­l­s­é­g­e f. é. nov. 15-ki legfelsőbb határozata által H­i­b­a­n­o­v­i­c­h An­tal ministeri tanácsost, bukaresti ügynököt és főcon­­sult, az általa kért nyugalmi állapotba legkegyelme­sebben helyezni, s egyszersmind legkegyteljeseb­­ben rendelni méltóztatott, hogy neki hosszú évi és sikeres szolgálataiért a legmagasb elismerés kife­jeztessék. A megürült oláhországi ügynöki és főconsuli ál­lásra Ő Felsége ugyanazon legfelsőbb határo­zata által azon hivatal vezetőjét, báró Eder Károly követség­­titkárt legkegyelmesebben kinevezni mél­tóztatott. A kassai cs. k. orsz. pénzügyigazgatósági osztály S­p­­­e­s­s Károly napdíjast segéddé a cs. k. fővámhi­vatallal egyesített jövedéki járási pénztárnál Kassán kinevezte. P. é. net. 25-án a budai cs. k. egyetemi könyv­nyomdában a magyarországi kormánylap I osztályá­nak XXI darabja úgy német egyes, mint Jaszen kettős kiadásokban megjelent ás szétküldetett. Ezen darab tartalma: 155. sz. Az igazság-, pénz-, s a vallás- és okta­tásügyi ministeriumoknak 1856. augusztus 7. kelt rendelete, kiható Galicziára a Bukovinára, az elemi iskolai pénzalaphozi törvényes és önkénytes járul­­ványoknak beszedése és számbavétele tárgyában. 156. sz. 1856. augusztus 14-kén kelt császári rendelet, melylyel az alsó-austriai mérték és súly Dalmátországban egyedüli törvényes mértéknek és súlynak nyilváníttatik. 157. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1856. augus­­tus 23. kelt kibocsátványa, kiható a vámterületben foglalt minden országokra , azon átviteli áruk vám­­mentessége tárgyában, melyek a Pón beérkeznek, s Cavanella di Pó- nál ezen folyamot elhagyván, a bel- csatornákon Chioggiába vagy Velenczébe szál­líttatnak, 158. sz. A kereskedelmi, ipar-, és középitési mi­nisteriumnak 1856. augustus 29. kelt kibocsátványa, melylyel az 1856. augustus 13. kelt legfelsőbb elha­tározás folytán, az al­só-austriai mérték és súlynak Galicziában, Bukovinában s a krakói területben leendő behozatala tárgyában 1855. augustus 6-kán kelt csá­szári rendelet (hírod. törv. lap 145. sz.) foganatosí­tásának időpontja 1857­. január 1-jeig halasztatik. 159. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1856. augustus 31. kett kibocsátványa , melylyel a brivói I. osztályú praeturának (Como tartományában) Mora­­tére leendő áttétele közzététetik, s az utóbb neve­zett helyen­ hivatalos hatályának időpontja megha­tározunk. 160. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1856. Sep­tember 2. kelt rend­elete, az óngolyó-egyedárusság­­nak Dalmátországbani megszüntetése iránt. 161. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1856. Sep­tember 2. kelt rendelete , kiható a közös vámkap­csolat koronaországaira, a sehardingi II. osztályú fővámhivatal jogosítványainak kiterjesztése tárgyában. 162. sz. A bel-, igazságügyi s a kereskedelmi ministeriumoknak 1856. September 2. kelt rendelete, kiható a krakói országos kormány közigazgatási te­rületére, a dűlőtérben levő s­ólét- vagy tűzveszél­lyel fenyegető házaknak lebontása tárgyában. 163. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1856. Sep­tember 9. kelt hirdetménye, a zágrábi cs. k. országos pénzügyi igazgatás területén levő több II. osztályú vámhivataloknak megszüntetése iránt, 164. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1856. Sep­tember 4 kelt. kibocsátványa, kiható minden korona­országokra, Dalmátországot s a brody-i vámkürzetet kivéve, az égetett szeszes folyadékoknak a terme­lésnél­ megadóztatása tárgyában. 165. sz., A vallás- és oktatásügyi ministeriumnak, 1856. September 4. kelt rendelete, kiható a bécsi, prágai, lembergi, krakói, gráczi és innsbruki egye­temekre, az akadémiai hatóságok szervezete iránti ideiglenes törvény hatályának meghosszabbítása tár­gyában. 166. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1856. Sep­tember 9-iki kibocsátványa, kiható Magyar-, Hor­­vát- és Tótországra, Erdélyre, a szerb vajdaságra s a temesi bánságra, a saját használatra) dohányter­mesztésért fizetendő engedélyilleték fölemelése tár­gyában. 167. sz. A belügyi ministeriumnak, az igazság­ügyi ministeriummal s a hadsereg főparancsnokságá­val egyetértőleg 1856. September 10. kelt kibocsát­­ványa, kiható minden koronaországokra, a polgári orvosoknak a cs. k. hadseregnél s a katonai határőr­ségben előforduló bírósági hullavizsgálatoknáli alkal­mazása s ezen orvosoknak, valamint a polgári ható­ságok által bírósági hullavizsgálatoknál alkalmazott katonai orvosoknak díjazása iránt­ 168. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1856. Sep­tember 10. kelt kibocsátványa , kiható a közös vám­­kapcsolatban foglalt minden korona országokra, a H- osztályú mellékvámhivataloknak, e selyemgubók be­vitele elintézése iránt adott fölhatalmazvány tárgyában. NEMHIVATALOS RÉSZ. Biztos tudósítások szerint Császár és Császárné . Felségeik jövő évi május hó legelső napjaiban fognák ünnepélyes be­vonulásukat tartani az ország fővárosába,­­ aztán ez országbani kétheti m­ulatásuk alatt annak egyes részeit is, né­vszerint a négy ke­rületi fővárost legkegyelmesb látogatással szerencséltetni. Úgyszintén a Felségeik az ez alka­lomnál fogva különös ünnepélyességgel meg­tartandó Urnapi-fordulatot is legmagasb rész­vevőjük által fognák m­agasztosítani. A triesli helytartó ur ő excja a belügyminister ur ő e­xcjához következő távirati sürgönyt küldött: „Tries­t, nov. 23. Ő Felségeik ma 1/4 órakor sz. misén voltak jelen. Császár Ő Fele­sége ezután audientiákat adni, Császárné Ő F­e­l­sé­g­e az úton­ állított gyermek-kórházat és az „Istituto Elisabetino per le fonticelle“ intézetet meglá­togatni méltóztatott. 12 órakor . Felségeik az „Inperatrice“ Lloyd gőzösön 11 más gőzös kísé­retében Miramare és Nabresinába kirándulást tettek. Az idő kedvezvén ma estve fog a ki­világítás vég­bemenni. Pest, nov. 25. II. (Politikai szemle.) Az angol-fran­­c­i­i­a utanszilárdult szives egyetértés, mely az is­meretes „Moniteur“ czikk által és óta némi megtes­tesüléssel biztatott, még ma is fennáll ugyan a hírlapok papírjain , hanem a tények mezején az még folyvást a valóság körén kívül levő ködképféle tüneménynek látszik lenni. — A hírla­pok, kivált a félhivatalosak hangja semmi kétsé­get nem enged arra nézve, s az angol lapok min­den oly állítás ellen tiltakoznak, mely e szövetséget kevésb­é bensőnek meri mondani; fennen hirdetik, hogy ez egyetértést az egyetemes érdekek paran­csolják, s az létezik is. Azonban ha a helyzet ne­hézségeinek megvizsgálására kerül a dolog, ugyan­azon lapokat egyenes és határozott ellentétben lát­juk állam­ a franczia kormány kívonataival, így ma a ,,Morn­ Post“ újra forma szerint a congressus egybeülése ellen nyilatkozik, Francziaország pedig a congressust a függő nehézségek elintézésére ma is a legegyszerűbb s igazságosb eszköznek tekinti. Más kérdésekben sincs ez máskép, például a neuchateliben. Berlini mérsékelt körökben,hol az ügy békés utáni elintézését remélik s hőn óhajtják, sze­retnék, ha az egyezés első alapjai létrejönének, mi­előtt a porosz kamrák megnyittatnának, mi novemb. 29-n történendik. Ezek t. i. attól félnek, hogy ha addig a porosz kormány és schweizi szövetség közti feszült viszonyban valami kedvező fordulat be nem ás, a trónbeszédbe a neuchateli ügyre vonat­kozó igen is erélyes kifejezések fognának be­csúszni, melyek Poroszországnak mintegy becsü­letbeli kötelességévé tennék a kérdés elintézése

Next