Budapesti Hírlap, 1856. december (279-301. szám)
1856-12-03 / 280. szám
A „Globe“ ma ismét a neuchateli kérdésnek gyors és békés elintézését sürgeti, mely elintézésnél a de factos de jure fennálló jogokat egyenlően tekintetbe kellene venni. Francziaország, Páris , nov. 29. A császár, mint mondják, a dán trónörökléssel foglalkozik, s a jelen dán király lemondása tárgyában már több értekezletet tartott a dán követtel. A félhivatalos „Vérité“ folytatja Palmerston lord elleni megtámadásait. Azt veti neki szemére, mikép Francziaországtól elszigeteli magát s az angol sajtónak a cs. kormány elleni megtámadásait sugallja. Ugyanis, a nemes lord kénytelen saját személyét kissé kiemelni. Továbbá Angolország nem tűrheti el ama nagy tekintélyt, mit Francziaország nyert s ezért Palmerston lord újra akarja kezdeni Angolország régi rajongó politikáját.Azonban az idők változtak. Angolország befolyása tetemesen fogyott a Krímben általa játszott rosz szerep, az annak nemzeti büszkeségére nézve rosz hatású amerikai viszály, s végre Nápolyra vonatkozó terveinek nem sikerülése által. A nemes lordnak nem sikerülene az angol népnek visszaadni önmagáral fejedelmi büszkeségét, melynek tetemesen csökkennie kelle, mióta a franczia politika visszanyerte ama befolyást, mely azt Európában megilleti. A „Constitutionnel“ ma, azonban fenntartás mellett, jelenti, mikép egy Párisba érkezett sürgöny szerint a persák Herátot bevették. Belgium, Brüssel, nov. 28. A kamra mai ülésében a válasz-felirat csekély szerkesztési módosításokkal, 58 szavazattal 37 ellen elfogadtatott, s 12 sorshúzás utján kiválasztott követ által vasárnap fog a királynak átadatni. Ma Roger mint létesíthetlent megtámadá a kabinetnek tegnap DeDecker által kifejtett békülékeny politikáját, mit a külügyminiszer ismét igen ügyesen védelmezett. Antonini marquis tegnap este végre csakugyan megérkezett Párisból, s a Bellevue-hotelben szállott meg. Németország, Király ő fels. nov. 29-én 113/4 órakor a kir. palota fehér teremében személyesen megnyita a monarchia országgyűlésének mindkét házát. Király ő fels, a gyülekezet által háromszoros éljennel fogadtatván, következő trónbeszédet olvasott föl: ,,Magas, nemes és kedves urak az országgyűlés mindkét házában ! „Nagy megnyugvásomra szolgál, az országgyűlés mindkét házának összegyűlésekor az ország általános állapotát kielégítőnek nyilváníthatni. Az isteni Gondviselés kegyelménél fogva a monarchia összes tartományai gazdag termésnek örvendenek, s bizton remélhető, mikép a több évi drágaság által ránk szabott nélkülözések enyhülni fognak. „Az ipartevékenység minden ágában, a földmívelés, a bányászat, az ipar és kereskedésben élénk előhaladás vehető észre. Ámbár a vállalkozási szellem nálunk sem egészen ment azon túlzásoktól, melyeknek, mint más országok példája mutatja, szükségkép érzékeny visszahatásokat kell előidézniük. Mindamellett az ipari tevékenység jelen állását az életteljes fejlődés gyümölcséül kell elismerni. Kormányom oda van irányozva, hogy ezen örvendetes lendületet a közforgalmi eszközök további kifejtése által támogassa és erősítse. Utolsó hónapokban mind nyugaton mind keleten fontos sínutak adattak át a forgalomnak, melyek által a hazai vasúthálózat óhajtott kiszélesítést nyert. Kormányom több külföldi kormánynyal szerződéseket kötött, melyek a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyok előmozdítására közre fognak hatni. „Az általam végrehajtott, Westphalia és a rajnai tartomány városi és vidéki községi rendezeteit, monarchiám keleti tartományainak vidéki községi szerkezetét s helyi elöljáróságait illető törvények kivitele hatóságaim különös tevékenységét vette igénybe, s ez alapokon a községi élet virágzó kifejlődése várható.. Élénk érzület mutatkozik, hasznos községi intézeteket javítani s újakat alapítni, s ez irány a kerületi rendeknek mindinkább kiterjedő hatáskörében erőteljes támogatást nyer. Szintúgy az utolsó hónapokban egybegyűlt tartományi- és községi rendi gyűlések is az általuk képviselt érdekeket a rendek örvendetes egyetértése által előmozdították. „Az igazságszolgáltatás terén több törvényjavaslat fog a tartományjogi viszonyok megállapítása végett s azonfelül, kormányom korábbi ígérete szerint, egy törvényjavaslat fog önök elé terjesztetni, melynek célja az általános országos törvényben foglalt házasságelválási jog sürgetésnek elismert javítását eszközölni. „A jövő évi államháztartási kimutatás azon meggyőződést nyújtandja önöknek, hogy az állam segédforrásainak jövedelmező volta növekedőben van. Azonban több ekkorig mellőzött fontos és sürgetős szükségletek tekintetbevétlen többé nem maradhatnak. Az állami bevételek szaporítása ennélfogva mulaszthatlan. Azon pénzügyi javaslatokat, melyeket kormányom e czélból előterjesztend, önök gondos vizsgálatába ajánlom. A katonai igazgatás számára engedélyzett rendkívüli hitelbőli fedezett kiadásokról kormányom önöknek számot fog adni s a harmincz millió tallérnyi kölcsön fennmaradt összegének hováfordítása iránt javaslatot előterjeszteni. Annak egy része ama többletkiadások fedezésére lön határozva, melyek az 1814. sept. 3-iki törvényben rendelt három évi zászló melletti szolgálatidőnek fontos tekintetek által parancsolt fentartásából erednek. „Uraim! Önök utolsó ülésszakának végén az európai béke helyreállítása alkalmat nyújtott nekem, Önöket a Mindenható iránti hálára felhívni. Remélem, hogy a béke áldása világrészünk, nevezetesen hazánk számára jövőben is fen fog tartatni. Mint az európai szerződések közös aláírója az azokban ünnepélyesen megígért kötelezettségek és népjogi elvek teljesíttetéséhez fogok ragaszkodni.“ A trónbeszédnek végpontját, mely a neuchateli kérdésre vonatkozott, a távirdai tudósítás már szó szerint közlölte, s ennélfogva csak azt tartjuk megjegyzendőnek, mikép ennek felolvasásakor a trónbeszéd folyama alatt tartott legnagyobb csendet némi mozgás váltotta föl. E szavaknál: „Nem szabad s nem fogom engedni hogy hosszú türelmem jogom elleni fegyverré alakíttassék át“ ő felségét élénk éljenzés szakító félbe, s midőn a reá következett tételt ő felsége a meghatottság hangján fejezte ki, ekkor négyszeres dörgő hurrák hangzottak föl. A trónbeszéd felolvasása után ő fels. a kir. herczegekkel eltávozván, b. Manteuffel az országgyűlést megnyitottnak nyilatkoztatta. Spanyolország, Madrid. Mint nov. 23-ról írják, a kabinettel közel viszonyban álló „Courrier du Madrid“ a franczia követ, Turgot marquisnak legközelebbi visszatérését azon hozzátétellel jelenti, mikép az rövid időn bizonyosan vissza fog hivatni itteni állomásáról, s mikép ezen rendszabály tökéletesen a Spanyolországbani franczia politika érdekében áll. Több oly ezredek, melyekről azt hiszik, hogy Prim vagy O’ Donnellhez ragaszkodnak, különböző ürügyek alatt a tartományokba helyeztettek át. A malagai haditörvényszék által kimondatott halálítéletek szabályszerűleg megerősítés végett a főkapitány elé terjesztettek, ez azonban a felelősséget nem akarván magára vállalni, az összes periratokat a madridi legfőbb haditörvényszékhez küldé, mely a kivégzés helyett jelentéktelen fogsági büntetést szabott ki. Hírszerint a főkapitány ezen eljárása miatt legközelebb el fog mozdíttatni. A jezsuiták 14-n újra beköltöztek loyolai pompás zárdájukba, s ugyanezen napon ünnepélyesen több új tagot vettek föl. Mint a hivatalos lapnak Malagából nov. 19- től írják, több városrészekben házmotozások eszközöltettek, több kutakban fegyverek találtattak elrejtve s fontos papírok fedeztettek fel. A haditörvényszék folyvást ülésez. Egy karabélyos csapatnak a Genar folyam közelében heves összeütközése volt a dugárusokkal, 3 karabélyos megsebesült, de negyven dugárusok szétverettek, és sok áru vétetett el tőlük. Már elég munka van, s a napibér magasabb, ott semmi nyomort nem éreznek. A segoviai helyhatóság az élelemszerek költségeinek födözése végett, 7—8 milliónyi kölcsönt veend föl. A malagai nemzetőrség fegyverei San Francisco-városnegyedből a tüzérségi parkba vitettek. Az „Indep. beige“ levelezője szerint legközelebb a cortes-gyűlés kérdése a ministeri tanácsban ismét szóba jövén, a királynő kijelente, mikép előbb kir. rendeletnél fogva tetemesen módosítni kellene a törvényhozó testület jogkörét, különösen meg kellene fosztani a követeket azon jogtól, miszerint politikai rendszabályokat indítványozhassanak. Madridban folyvást befogatások történnek, állítólag politikai okokból. Oroszország, Sz. Pétervár, nov. 18. Utólagosan halljuk, mikép a szebasztopoli kikötőben elsülyesztett orosz járművek száma egészben 72-re megy. A történt vizsgálatból kitűnt, hogy a „Paris,“ „Konstantinshy,“ „Mária,“ és „Tsezme“ sorhajók a tenger fenekén oldalra dőltek, és használhatlanok. Ellenben a „Chrabry,“ s „Kalentsi“ fregátok, a „Wladimir,“ „Besszarábia“, „Gromonoszetz“, „Odessza“, „Krim“ és „Tursk“ gőzösök álló helyzetüket megtartották s úgy mint a „Chersonnes“ s néhány szállítóhajó felhúzathatnak. — A földközi tengerre Behrens ellenadmiral alatt elindult hajóraj 2488 embert számít; ezek közt 1 ellenadmirált, 9 törzstisztet, 91 főtisztet, 24 testőrtengerészt, 36 hadfit stb. Törökország. A „Journ. de Const.“ bővebb részleteket hoz azon borzasztó Szerencsétlenségről, mely R h o d u s t meglátogatta. D. u. 4 órakor heves zivatar közben rögtön egy roppanást hallottak, a házak többé kevesbbé megrendültek s első pillanatra azt hiték, hogy a zivatarhoz földrengés is járult. A lakosok mind kisiettek a szabadba. Ekkor kitűnt, hogy a villám a szép török városrész közepett fekvő lőportárba becsapott s több mint 3000 mázsa lőport felgyújtott. A régi sz. János templom, mely 1500. évben épült s a törökök által moshévá alakíttatott át, s a hősök nagy tornya, romhalommá változtak át, szintúgy a lőportárhoz közelebb fekvő mintegy 300 ház is; a rhodus rendiek utczája majdnem egészen szétromboltatott s a nagymester palotája rommá vált.Mintegy 1000 ház többé kevesbbé kárt szenvedett—szóval, a város egyharmad részénél több a rombolás borzasztó képét mutatá. A romok közé eltemetettek számát legalább 1000-re becsülik, főleg nők és gyermekek vesztek el. 7-én d. u. már 300 hullát ástak ki, s temettek el, csak 6—7 szerencsétlen volt még életben, midőn számukra a segély megérkezett. Ama lőpor, melyet a villám fellobbantott, még a rhodusi lovagoktól eredt, és pedig Villiers nagymester 1552-ben a Sz. János-templom boltozata alá rette, midőn a törökök a szigetet elfoglalták. Csak 1828-ban fedezték azt ismét fel. Hammérnek azon adata ennélfogva, hogy a sziget lőszer hiánya miatt adta meg magát, alaptalan. Eredetileg 6000 mázsa lőpor volt a boltozatok alatt. De a törökök abból sokat felhasználták, mással vegyítvén azt, úgy hogy még folyvást 3500 mázsa feküdt ott, több mint elég arra, hogy a templomot és az egész török városrészt porrá változtassa. A Marseillebe érkezett levantei posta Konstantinápolyból nov. 17-ről hozott tudósításokat. A „Presse d’ Orient“ Besszarábiában történő orosz csapatmozgalmakról hoz jelentést; egy tetemes számú hadtest a fekete tenger felé közéig. Az austriai flottilla által ágyunaszádokkal a Duna védelmére tett kísérletek sikerültek. Az új szárd követ, Du rando tábornok , Konstantinápolyba érve általános szelleméből foly, s azokra a fölhatalmazást a költő czélzataiból merítene. Ristori épen oly költői erővel teremtett, mint Schiller, — de e teremtéshez Schillerből vett minden annyagot. — Hogy a legnagyobb színész is üres szavakból, azaz semmiből tudjon teremteni, képtelenség (ha t. i. a szöveg meg van adva) s azért már a priori is nagyon kétkedhetik mindenki abban, hogy az olasz tragoediák oly gyengék volnának, mint nálunk hirdetik némelyek. Azoknak, kik azt hiszik, hogy Ristorinak bókot mondanak, midőn őt az előadott tragoediák rovására magasztalják, elég annyit mondanunk, miképpa művésznő csakugyan hazafiságból viseltetik előszeretettel az eredeti olasz művek iránt, csalódottnak hihetné magát. Ha czélja az, hogy az olasz tragediának hitelt szerezzen, azt hihetné , hogy czélját nem érte el, ha némely kritika rövid ítéleteiét a közvélemény nyilatkozata gyanánt veszi. Föltéve tehát azt , (minek ellenkezőjét egyikünk sem bizonyította be az egész múlt hét alatti) mikép az előadott olasz tragoediák nem oly silányak, mint egy felüleges átolvasásra lenni látszanak, föltéve hogy azon tragoediákban a megindulás, sajnálat s sok más drámai érzelmek elemei vannak meg , hová lesznek azon drámai tanok, melyeket Shakespeare-től Lessing, Lessingtől a mi korábbi ítészeink s ezektől a mostaniak vettek ? Lessingnek elég oka lehetett, a franczia tragoediák rovására magasztalni Shakespeare-t mert a német drámát a francziák egyoldalú utánzásától féltette; de nekünk épen azért, hogy ez ellenkező egyoldalúságba ne essünk, csinnyán kell bánnunk a franczia, olasz és Schillerféle tragoediák ócsárlásával. Bármennyire elismerjük, hogy Shakespeare a világ legnagyobb költői közé tartozik , nevetséges csak őt ismernünk el tragoedia-íróként. Ami az egész franczia, olasz és német nemzet kebelében egész nemzedékeken át mindig viszhangra talál, az annyira positív, mikép túl van azon, hogy némely ítészi iskola elismerésére szoruljon . Egy ítész tolla sem teheti semmivé egy tollhúzással azt, mi élő vonásokban egy egész nemzet szivébe van vésve, s egy philosoph szava sem elég erős elnémítni azt, mi egész nemzetek lelkében viszhangozik. Az, hogy Hugo Victor a drámai háromféle egység szükségtelenségét hirdette, csak azt jelenti, mikép ez egységek nélkül is lehet tragoediát írni, de azt, hogy az egységeket tiszteletben tartó nagy írók művei mind gyengék és mint tragoediák hatástalanok volnának, mind ő mind más hiában fogja hirdetni;maguk azon művek,melyek a szivhez szólani meg nem szűnnek, százszorta ékesszólóbbak, mint akármely okoskodás. Lessing és Hugo Victor hazája itészetének s költőinek látkörét igyekezett szélesítni, midőn Shakespeare-t mutatta fel minta gyanánt. Nálunk ellenkezőleg van. Nálunk az fogja szélesítni látkörünket a drámára nézve, ki a Lessing által kárhoztatott alakú tragoediákat mutatja be. Senki sem mutathatta pedig be oly jól mint Ristori , ki nem annyira bemutatott néhányat azok közöl, mint inkább diadalmenetet tartott azokkal színpadunkon. Daczára annak, hogy Alfieri és Silvio Pellico műveiben a jellemzés nincs részletezve, hogy a művek a magasabb eszményi étés színvonalán állanak, e tényeket senki sem tagadhatja. Ristori rendkívül mély hatást tön közönségünkre, s tesz talán a világ minden közönségére. E hatás nem külső eszközök által van elérve, hanem azon inspiratio által, melyet a művekből merít, s a szenvedélyek hű kifejezése által, melyek bármily általános vonásokban van kivive az egyénítés, megragadok és illusiónkat teljessé teszik. Végre épen az eszményítés az , mi által Ristori oly nemességet, annyi művészi kellemet tud adni szerepeinek, hogy míg egyfelől a szenvedélyek hű kifejezése által megindít, másfelől művészete varázsereje által szeretetre indít, s minél többször látjuk, annál több vonzalmat érzünk iránta. Ristori szereplései , Lessing dramaturgiájával némi részben ellentett tanokat hirdetnek, — s nem csoda, ha a németek közt szigorú bírálókra akadt, mig a francziák, kik tragoediái genre-ével meg vannak barátkozva, egyhangúan bámulták, — s a magasztalás tán tetőpontot ért az angoloknál, kik mind az u. n. classikus tragoediákat mind saját Shakespearüket értik, s igy szélesebb látkörüknél fogva azt a mi valódi, nem bizonyos szépészeti iskola mértékei szerint becsülik. Nem vagyok első, ki Ristori szerepléseit tanulságosnak tartom saját drámaügyünkre nézve. Bármily könnyen lelkesülünk, a gyakorlatiságnak,vagy ha úgy tetszik, az önzésnek azon neme bennünk magyarokban megvan, mikép minden szépre, nagyra a mit látunk, eszünkbe jut az „édes mienk.“ Az első magyar ítész, ki Ristorit művészi szemmel s romlatlan műérzékkel nézte, azonnal saját drámaügyünk érdekében igyekezett fölhasználni az olasz tragoediákból vett benyomásokat — Gyulai Pál, már egy évvel ezelőtt hívta fel olvasó közönségünk figyelmét e tárgyra. Akkor többen vádolták a kimondott keserű igazságokért, ma már, miután Ristorit színről színre láttuk, alig lehet valaki köztünk, ki Gyulai Pál szavainak igazságát s az érzelem őszinteségét, mely szavait sugallotta, kétségbe vonhatná. Van-e tragoediánk, melyen közönségünk a valódi megindulás, az érzelmek hűt tükrözésének nagy élvezetében részesülhetne ? — Ismeretes-e színházunk jelenlegi közönsége előtt azon gyönyör, melyet a világ műveltebb népei érezhetnek nemzeti színházaikban, hol a költői nyelv s költői emelkedettebb szavalás hangjai a fő érvek közé tartoznak? Van-e egyetlen tragoedia, melyben színészjeink a styl szépsége iránt oly kegyelettel volnának, mint ez olasz társulat legkisebb tagja is, kinek ajkán a költő egyetlen szava sem vész el, s ki teljes ügyekezetet fordít arra, hogy minden érzelmet, indulatot, mi a szavakban rejlik, erőteljesen fejezzen ki? Mindezek hiányoznak nálunk , hol a tragoedia szavalása oly kevéssé különbözik a vígjátéki beszédtől, hol a nyelv szépségei a színpadon elvesznek, hol a költői művek elvesztik minden költőiségüket! Ha tragoédiáinkra nézve csak a nyelv fontosságáról győzött meg Ristori, szerepléseivel nagy hasznot tett drámairodalmunknak! Azok, kik mindig azt feszegetik, miért ad Ristori többnyire olasz eredeti műveket, csak a nyelv szempontjából is megfejthetik a kérdést. Csak az eredeti művekben találhatja az eszme és nyelv teljes összeolvadását, s midőn fordítást ad is, e fordítás olyan, hogy néha inkább az eszméből van feláldozva valami, csakhogy a költői színezet eredeti olasz kifejezést nyerjen. Ismételjük, mikép az olasz színtársulat szereplései fölérnek egyegy dramaturgiai fölolvasással, s számos kérdés megpendítésére adnak alkalmat mind színészetünk, mind drámairodalmunk körül. Ristori ránk nézve, kiknél, a tragoedia ügye gyengébben áll , mint a nyugati népeknél , sokkal fontosabb tünemény, mint rájuk nézve — s miért ne tanulnánk szerepléseiből, midőn ugyanazon Alfieri, kit most Ristori diadallal hordoz körül Európában, a párisi Theatre frangaisban merített lelkesedést és tanulmányt az olasz tragoediára nézve! — Ha Ristori a fennebb csak érintett kérdések fölelevenítése nélkül is, csupán csak buzdító példa leend előttünk, miben lehetetlen kétkednünk, nálunk vívta ki a legszebb diadalt, — tragoediánk megalapításához ő is követ hozott, s nem lehetlen, hogy drámaügyünk történetében neve állandó helyet foglaland el. Adja Isten, hogy nem sokára viszont láthassuk őt, s hogy a mostani igazgatóságnak többször is mondhassunk köszönetet a művésznő vendégszerepléséért ! Salamon Ferencz. Felelős szerkesztő SZILÁGYI FERENCZ. Szerkesztő-társ NÁDASKAY LAJOS. *kezett. — Bourreet Trapezunthot Konstantinápolyba várták. — A teheráni hivatalos újság octoberhó 18-ról jelenti, mikép Jussuf a herati fölkelés feje a fővárosba hozatott és halálra ítéltetett, de kegyelmet nyert. A persa udvari közlöny tudósításai szerint az ostromlottak September vége felé kétségbeesett helyzetben voltak. Smyrnából írják a „T. a. B.“-nak: Régóta nem tett itt valamely hír oly nagy hatást, mint az, mely ma itt elterjedett, s mely szerint a Stieglitz és társaféle kereskedőház Sz.Pétervárott Behrends orosz admirálnak több al- és ellenadmirállal együtt az itteni Salzoni, Lochner és társfele háznál 45,000 font sterlingnyi hitelt nyitott, azon megbízással, hogy azt a Baring testvérek Londonban fogják visszatéríteni. Az emberek nem bírják maguknak e dolgot megmagyarázni, de általában azt hiszik, mikép a balti orosz hajóhad itt fog állomásozni, hogy az angol flotta közelében legyen, mely a Bosporusban mindig erősítéseket nyer. Távirati tudósítások. V e l e n c z e , nov. 30. A „Gazetta ufficiale di Venezia“ jelenti: „A cs. kir. Apostoli Felsége Velencze, Burano, Malamocco, Murano és Pelestrina városok községeinek, hogy az 1848. és 49-ki események által megzavart bel háztartásukat szabályozhassák, a még hátralevő 13,052,800 lira 29 centesimit tevő adóssági összeget, mely a községi papírnak kincstárjegyekké átváltoztatására volt szánva, elengedte. Páris, nov. 1. A „Moniteur“ Roucher kereskedelmi ministernek jelentését hozza a vaspályák építéséről. 6500 kilometre már készen van, 4750 még tíz év lefolyása alatt készítendő el. Ekkorig azokra 3080 millió frank adatott ki, 1260 millió még kiadandó, az illető társulatok egyelőre fel fognának hatalmaztatni, hogy 230 milliót új kötelezvényekben adjanak ki. A pénzkicsis elvesztette általános jellemét, az utolsó kölcsönre történendő végleges befizetések február hóra esnének, azután könynyű lesz tőkéket szerezni. Az éjszaká s a Dauphiné vasúthálózata ki fog egészíttetni, a pyrennei hálózat munkába vétetni. Színházi előadások. A nemzetiszinpadon: „AUessandro Stradella.“ Opera 3 felv. Apestinémel s z i n p a d o n : H a n i s c h ur föllépteül: „Graf Essex.“ Trauerspiel in 5 Aufz. A külföldi posta tegnapestre nem érkezett meg. Duna vízállás, dec. 2. 2' 8" 9"' 0 fölött. Bécsi börze, dec. 2. (Távirati közlés.) Bankrészvény.......................................1077 Államkötelezvény 5% ..... — dto 4%..... — 1835—diki sorsjegy.......... — 1839-diki — ....... 1854—diki 5%. .............................. Nemzeti kölcsön 5%..........................843/g Államvasutrészvény.......... 340 Földtehermentesítési köt........................... 774 Éjszaki vaspálya....................................... 2540 Dunagőzhajózás................ — Hamburg...................................78% Augsburg ......................f06V2 London.............................................iO—161/ Cs. kir. arany ........ 93/s