Budapesti Hírlap, 1856. december (279-301. szám)
1856-12-04 / 281. szám
sebb feladataikat mind a magas kormány ebbeli parancsaival s kívánalmaival , mind a felek jogos érdekeivel öszhangzólag megoldani törekednek, — bizonyítják egy részről a lapjainkban naponkint nagyobb számmal megjelenő, úrbéri ügyeket tárgyazó czikkek, melyekből nemcsak azt olvashatjuk, hogy a cs. k. úrbéri törvényszékek ernyedetlenül munkálkodnak, hanem arról is értesülünk, hogy sikeresen munkálkodnak, miután két e tárgyú czikk közöl egy bizonyosan oly úrbéri egyességről tesz jelentést, mely míg egy részről a magyar olygarchia nemeslelkűségét és bőkezűségét igazolja, másrészről el nem vitazható phalanxa a nép jogos érdekei törvényes kielégítésének. Mi előnye van az egyességnek, a bírói határozattal végrehajtott eldöntő intézkedések fölött, azt hiszem megvitatnunk fölösleges. Az egyezkedés kizár bizalmatlanságot, gyanusítgatást, balhiedelmet, s a határozatot ezen törvénytétel rendíthetlen alapjára fekteti: volenti non fit injuria. Sőt mi legfőbb, a birtok szilárd átvehetését sietteti. És most jelen értekezésem czéljához sietek, s megismertetem a nagyváradi cs. k.. úrbéri törvényszék munkakörét s eljárási sikerét. Alig van az országban úrbéri törvényszék, mely avárosinál nagyobb és bonyolódottabb körben mozogna, de bizonyosan egy sincs, mely tiz hónap alatt aránylag több eredményt birna felmutatni. 416 rendezetlen község van ezen törvényszék hatósági területében. Midőn e sorokat írom, 203 szabályozási per van folyamban, tárgyalás alatt; 129 az első kérdésben döntő ítélettel ellátva, csaknem mindannyian járásbírói adjuszitiók alatt. Hogy minő kézdései lesznek ezen törvényszéknek, kiviláglik abból, hogy ezen 416 községnek legalább egyharmada különválasztott, s a földesuraság által domestire kezelt erdőkben bitorolt hosszú évek során keresztül legelőket, tíz község használt, meglehet , egyetlen község határában közös legelőt, sőt olyan község is találtatik, melynek urbérisége részben allodialis erdőkben hever szétszórva. Az erdélyi vonalban elnyúló rengeteg erdőket nem is említem, melyeket a földesúr bírt, de a jobbágyság bitorolt, alig, vagy csak a legnagyobb költségekkel meggátolható hatalommal. És mégis, midőn ilyen, a törvényszéki tagok judiciumát, combination, tapasztalatait, képességét és készültségét kifárasztó, de lelkiismeretét is tűzpróbára tett kérdések merültek föl sorozatosan, a szilárd akarat, jóindulatú capacitatio és ernyedetlen szorgalom több oly egyességeket sikeresített, melyek míg egyrészről a törv. tagok pontos kötelességteljesítéséről, a volt földesurak leyális és emberszerető érzelméről tesznek tanúbizonyságot, másrészről nyugalmas birtokul juttattak a volt úrbéreseknek annyit, mennyinél többet a legvérmesebb remények mellett sem kívántak. Ezen uzb. törvényszék hatásterületén következő községekben sikerült eddig elő az egyezkedés általi rendelkezés : Turtán, Bojthon, Kerekiben, Kis-Ürögdön, M.Telegden, Szakálon, Siterben, Bedőn. Miután azonban több községek vannak, hol az e tárgybeli pertradatiók jelenben is folynak, s csak egyes kérdésekre nézve vannak még nehézségek, biztosan várható, hogy a szerencsés és sikeres kezdet után a czél mihamarább eléretik. Ezen sikerült egyezkedéseken kívül, melyek kizárólag csak a nagyváradi I. bírósági területet érintik, sikerültek már egyezkedések nagy számmal a többi öt I. folyamot, bíróságoknál is, melyek a n.váradi cs. k. urb. főtörvényszékhez részint bejelentettek, részint későbben fognak bejelentetni. A törvények lelkébe, s a törvényügymenet rendébe ritka tapintattal és alapos készültséggel bepillantó urb. főtörvényszéki elnök mindjárt kezdetben ajánlotta az alárendelt főtörvényszékeknek a barátságos egyesség útjáni birtokviszonyrendezéseket, s az első kísérleteknél azonnal meggyőzte a törvényszékeket arról, miszerint az általa kijelölt irány és itt törvényesen, biztosan és mielőbb czélra vezet. Szolnok, nov. 30. -f A szolnoki cs. kir. megyetörvényszék , mely alkalmas helyiség hiányában időközileg Kecskeméten székelt, véglegesen Szolnokon mint megyei székhelyen felállíttatván , f. hó 29-én az illető cs. kir. törvénykezési tisztikar által elfoglaltatot Mai napon pedig reggeli 9 órakor az itt székelő megyei tisztviselőség összes osztályai teljes díszben az anyatemplomban megjelenvén , a helybeli lelkész által, a szerzetes tanárok segédlete mellett, ünnepélyes „Veni Sancte“ tartatott, mit a szent miseáldozat bemutatása követett. Ennek befejeztével a nagy számú s fényes gyülekezet az utánépült törvényház nagy teremébe vonult, hol megyei törvényszéki elnök Petrovich István ur kitűnő beszédében kiemelé az államszolgálat ama fontosságát, melynek hűséges kezelésére felsőbbleg meghívottak, felhiván kartársait a bűn kérlelhetlen üldözésére, valamint az ártatlanság lélekismeretes védelmére. Majd szivélyes szavakkal fordult a cs. kir. tisztviselőség jelen volt képviselőihez, szeretettel kérvén őket a viszonyos segédkezésre, s a közügy üdvös gyámolítására. A hivatalos működésnek eme példás megnyitása kedves benyomást idézett elő nem csak a jelenvolt nagyszámú polgárság kedélyében, hanem a köznépnél is , melyre üdvösen hat annak látása, mikép a közügyek vezetésére hivatott férfiak Isten segítségül hívásával fognak terhes munkájukhoz , megerősödvén benne annak biztos reménye, hogy ahol isteni félelem lakozik, az igazságnak részrehajlatlan kiszolgáltatását is feltalálandja. Majd megyefőnök úr vendégszerető asztalához hivá a törvénykezési osztály összes tagjait, hol több magas személyiségek díszes koszorújában a közszeretetü házi ur lelkes, pohárköszöntéseket mondott a cs. kir. Apostoli Felsége , valamint Főherczeg Főkormányzó ur Ő cs. Fensége, s az egész austriai Ház boldogságáért, s századokra terjedő szerencsés uralkodásáért; végül ékes szavakkal üdvözlé a törvénykezési osztály minden tagjait is. porosz király nevét viselő 10-dik huszárezred fegyházára is kitüzeték a fehér zászló. Ez örvendetes bizonyságot tesz egyrészt azon jó szellemről, mely a legénységet lelkesíti, de kiváltképen a tisztikar derék fáradozásáról, melynek sikerült az alája rendelt legénység vadabb szenvedélyeinek kitörését a jó tanácsadás s szives bánásmód utján meggátlani, s annak önérzetét oda irányzani, miszerint belátja, hogy az erkölcsi jó viselet a katonának legszebb ékessége. * A szegény gyermekkórház ágyainak száma a napokban ismét egy szép alapítványnyal gyarapodott. Itteni bankár Wodianer Béla úr, nejének, született Aczél Zsófiának születésnapja alkalmából a nevezett intézet bizottmányi elnökének ezer pstot küldött át, minélfogva az újonnan alapított ágy a nevezett unió nevét fogja viselni. * Mint igen kitűnő szép munka s hazai iparunk terméke említést érdemel azon kis gőzgép, melyet készítőik : Nagy testvérek a nemzeti casino teremében kiállítottak. E gép egy ló erejével bír, alakja oly kicsiny, hogy egy közönséges asztalra fölállítható, s mintegy ötezer frtba került, mely áron meg is lehet venni. Vontatási és emelési czélokra azonban közhasználatát némileg gátolni látszik az, hogy csak sínekre alkalmazható. * Miután azt hiszszük, hogy légszeszvilágításunkkal úgy leszünk, mint az egyszeri pásztorgyermek a farkassal, addig emlegetjük, hogy egyszer mégis csak igazán itt lesz, minél többször igyekezünk elérkezését jelenteni, míg a tréfa valóvá válik. Mint halljuk egy újabb határidő szerint f. hó 6-ka van kitűzve az új világosság föllépésére, ha mint az operisták szoktak, valami véletlen akadály miatt ismét be nem reked. * A T. L. azon teljes hitelű és első forrásból merített „hírt“ hozza, miszerint Liszt Ferencz Zürichben fivérétől Liszt Edétől örvendetesen értesült, hogy ő exclab. Bach belügyminiszer úr az esztergomi nagy misének a bécsi államnyomdában államköltségein kiadatását elrendelte. Liszt a kéziratnak végletisztázásánál némi czélszerű módosításokat tett művében, melynek kinyomatása jövő húsvétig valószínűleg elkészülend. Liszt miséje valamint több oldalról, úgy a párisi ,,univers catholique“ részéről, is igen kedvező bírálatban részesült, s a jövő évben több helyen elő fog adatni. * Megjelent : „K e l e t n é p e“ magyar irodalmi csarnok és időszaki szemle, kiadja Török János, első évi folyam II. CD kötet, III-ik füzete Bécsben.“ Tartalma : Az Andrásiak, Mészáros Károlytól. Jézus, a világ megváltója, mint a hazafiuság tükre, Lázártól. A magyar jogirodalom fejlődése 1850—56, dr Hegedűstől. Magyarország királyainak apostoli czime, pápai breve. Földcsövezés Magyarországban, Hollán Ernőtől. Gr. Festetics György, Klauzál Imre és Nagy Czenk, emlékirat Török Jánostól. Külföldi irodalom, romai történészet, ethy.— A föld és őslénytan viszonya az embernem eredetéhez, a „Types of Mankind“ nyomán Sch. Gy. Politikai tájékozás, drváiktól. * A néptanítók könyve 1857-diki folyama iránt e vállalat kiadó szerkesztősége Szeberényi Lajos úr jelenti, miszerint a jövő évi harmadik kötet hasonló lesz a két előbbenihez, s az előfizetési díj is ugyanaz marad. Reméli,hogy ugyanazon jeles férfiak, kiket szellemi működésükkel eddig gyámolították, jövőre is készek lesznek tehetségeiket a szent czélnak szentelni. Postai szétküldései a néptanítók könyvének ára 1857-ben is 2 ft 30 kr pp. Mire nézve az előfizetéseket f. évi dec. 15-ig Békés-Csabára várja. A „Kis kert“ czimü ingyen melléklet megszűnik. — A Hank Károly úr szerkesztett „Vasárnapi könyvtár 9 és 10-dik füzete megjelent. Az első tartalma : „A legvitézebb huszár.“ Irta Jókai Mór. A másodiké: „Újabb magyar költők. Válogatott gyűjtemény a nép számára. Összeszedte Boross Mihály.“ A „Vasárnapi könyvtárhoz egy „Hétköznapi könyvtár“ is csatlakozik, ugyancsak Haj°ik Károly úrtól szerkesztve, kinek neve kezeskedik, hogy annak tartalma nem leend hétköznapi. * E hó folytán várható színpadi újdonságaink sorát ma Szigligeti „Mátyás fia“ czimű eredeti történeti drámája nyitja meg, mely a nemz. színpadon már több év óta nem adatott; ezt követni fogja a jövő héten egy angol vígjáték „London assurance“ czím alatt, s Gotschall német Vígjátéka : „Pitt és Fox“ az elsőt Csepreghi, az utóbbit Szigeti fordította. * A magyar nadályokkal a kereskedést illetőleg már is ismételve emelkedtek panaszok egyesek kapzsisága és haszonlesése ellen, kik e felette hasznos kereskedelmi czikknek, mely által Magyarországba jelentékeny összegek folynak be, erőszakos megrontásán dolgoznak. Egy előfordult eset következtben kiderült, hogy e czikk forgalmában szánt szándékos hamisítások fordulnak elő,melyekből az illető kereskedőkre tetemes kár háramlik. A vérszipók hamisítása a tóbirtokosok részéről az által történik, hogy ezeket ökörvérrel hizlalják, minélfogva gyorsan nőnek s mint nagy nadályok drágábban kelnek, hanem aztán egyszersmind az orvosi gyakorlatra nézve haszonvehetlenekké válnak. Tudva levő dolog, mily jelentékeny forgalom űzetik akadályokkal Németország, Hollandia, Belgium, Anglia, de kiváltképen Francziaország részére, s hogy mindenkép azon kell lenni, miként ő,hazánkra nézve oly fontos kereskedelmi czikk ne csak fenntartassék, hanem tehetségig nagyobb fejlődést és kiterjedést is nyerjen. Ha ezt tekintetbe veszszük, mindenki önkényt belátandja, mily lelkiismeretes kötelesség, hogy e tárgyban tapasztalt visszaélések fölfedeztessenek és meggátoltassanak. * A „S. Bote“ a szülői vigyázatlanság borzasztó következményéről értesíti olvasóit. Itgult hó 11-kén maksai lakos K. D. nejével együtt eltávozott hazulról, és egy 3 éves leánykájukat felvigyázat nélkül hagyták a konyhán gerjesztett tűz mellett. Midőn visszatértek, a gyermeket félig elégve, s lángoktól elborítottan halva találták a kemencze mellett. * Közelebb azon hír merült föl, hogy a pesti kikötőtől Palotáig lóerőre vaspálya fogna jövő tavaszszal építtetni. * A sz. földöli misso eredményéről a közelebb Rómában tartott általános rendi káptalan folyama alatt nyilvánosságra bocsátott és ennélfogva teljes hitelt érdemlő adatok szerint, 1855-ben alamizsnára, ruházatra, élelmiszerekre, betegekre stb. 274,140 török piaster fordíttatott, elláttatott 6256 zarándok és 114 megtért. Mi a kath. világ különbféle tartományaiból érkezett adományokat illeti, ezen pénzen 1855-dik évig fölépült 11 szálloda, 1 kolostor, 14 templom, és 1 collegium iskolával együtt a keresztény tanító-testvérek számára. A Domonkos szerzetbeli atyák missiója érdekében közelebb Bes- TÁRCZA. A rabszolgák az Egyesült államokban. (Folytatás. Lásd :Budapesti Hírlap* 279. sz.) Mindamellett , hogy mint mondottuk, nem nagy városokban kell a rabszolgák állapotjára nézve adatokat gyűjteni, ott is hoz elő a véletlen oly példákat , melyek az ültetvényesek bánásmódját sejtetni engedik. Savannahban a „Marshall House“ vendéglő tulajdonosa Johnsonnál, egy igen szép és derék fiatal rabszolga volt, ki csak azon hibában szenvedett, hogy nagyon vágyott fölszabadulni , s ezért garasonként takarította meg a pénzt, melylyel magát kiválthassa. Ez egyébiránt a főbűnök közé tartozik a tulajdonosok előtt. Egy ünnepnapon ez inasként szolgáló fekete, szerencsétlenségére olajt cseppentett a házi kisasszony ruhájára. Másnap Johnson, megtudván ez esetet, irgalmatlanul verte földre és tiporta lábaival a szegény rabszolgát. Azon házi kisasszony, kiről szólotik, egész ártatlan naivitással monda egyvalakinek, ki kétkedett abban, mintha embervadászatra betanított vérebeket tartanának a tulajdonosok . „Apám is huszonöt vérebet tart a feketék üldözésére. Sokszor láttam, hogyan hozzák vissza ezek a szökni akaró rabszolgákat — a kutyák szájában oly nagy hús darabokat láttam , hogy meg lehetett volna süttetni.“ Ez iszonyú szavakat egy fiatal leányka mond a gyönyörű csengő hangon! Ballimore-ban egy Hamilton nevű aőistress, kinek tetteit Douglas beszéli el, szintén említést érdemel. Ez asszonyság két rabszolganőt tartott, kikkel a legszánandóbb kegyetlenséggel bánt. Hamilton asszonyság, kinek cselédei borzasztó sebeket viseltek nyakukon, fejükön és hátukon, igen finom hanggal volt megáldva, mi még jobban nevelte azon bánás iszonyát, melyben szolgálói részesültek. Nagy karszékében, ostort tartva kezében, soha sem mulasztotta el, rásujtani szolgálójára, valahányszor az előtte elhaladt — ezzel intette őket sietésre. Meg kell jegyeznünk , mikép a nők sokkal hajlandóbbak azon véres kegyetlenségre , mely e társadalmi állapotból önkényt foly. A nők sokkal fogékonyabbak lévén idegzetüknél fogva is, szívük hamarabb durvul el, ha a rabszolgasággal jönek érintkezésbe ;a borzasztó jelenetek látása oly ingert nyer a hosszú megszokás, mint a rosz regények olvasása által. Az emberi szív legszomorítóbb rejtélyei közé tartozik, hogy az emberi képzelet előtt ép annyira kedvessé válik újabb meg újabb kínzások kitalálása, mint a leggyöngédebb idollek költése, s hogy az idegesség nagy mértékben hajlandóvá teszi az embert a dühre és kegyetlenségre. Az, hogy a „Tamás bátyá“-ban Saint- Clair asszony saját szép kezeivel írja meg a korbácsolásra a rendeletét, épen nem valószínűtlen. Hamilton asszonynál még kegyetlenebb s a felemlített kisasszonynál még érzéketlenebb leány is nagy számban létezik. Parsons erre egy szivszaggató jelenetet ir le. Egy ültetvényből egy egész szekér eladó rabszolgát indítottak a vásárba; mig a férjeket elválasztják nejeiktől, a gyermekeket szüleiktől s mindenik sír és utolsó búcsút mond, az alatt a fehér, ifjú leánykák megindulás nélkül csevegnek és egykedvűen nézik a szerencsétleneket. „Nézd“ mondegyik , „hogy óbégatnak e feketék ! Furcsa, hogy még a feketék is búsulnak gyermekeikért. Mily sírva búcsúzik Cuffee Dinahtól! Mint ha bizony egy hét múlva nem más feleséget kellene vennie!“ Hamilton asszony bánása az erkölcsi elértéktelenedés s azon gyermekes kegyetlenségből foly, mely a gyermekek és nők tulajdona; a fiatal leányok beszélgetése a megszokásból és ferde nevelésből magyarázható ki; mindkettő nagyon is női bűn. Könnyen érthetjük azon féltékenységet és haragot, melylyel a fehér nők a fekete nőktől az ültetvényesek közötti törvénytelen házasságból született gyermekek iránt viseltetnek, vagy pedig azok iránt, kik gazdájuk kíméletének tárgyai, hadjír a harag és e féltékenység legtöbbnyire nem ismer határokat, a kegyetlenségben, továbbá e vétkek magukban még nem oly sértők, mivel a női természetben rejlenek, mig vannak mások, melyek azért oly gyűlöletesek, mivel a férfiaktól vannak kölcsönözve. Douglas eseteket beszél el , melyek oly iszonyúak, mint a kölcsönözött s azoknál kik azokat elkövetik természetellenesek , pl. egy egy gyermek kicsapongása vagy a nő iszákossága. Az itt következő hely több tanulságot foglal erre nézve magában. „Figyelmet érdemlő esetet hozok fel,“ írja Douglas, „arra nézve,mily kevésre becsülik egy ember életét, főként ha ez ember rabszolga. Hicks Giles úr neje, ki Lloyd ezredes ültetvényéhez közel lakott, saját kezeivel gyilkolta meg nem unokahúgát, — mintegy tizenöt-tizenhat éves fiatal lánykát,— miután a legiszonyúbb módon tette nyomorékká. E kegyetlen nő egyik dührohamában, nem elégedett meg e leány megölésével, hanem előbb a szó teljes értelmében összetépte arczát és beszakította mellét. Bármily dühös volt, tudott még annyira uralkodni magán , hogy a rabszolganőt eltemettesse, de e gyilkosság híre elterjeded és kiásatták a rabszolganő hulláját. Egy vizsgáló Jury Jön kinevezve , s lehetlen volt el nem ismernie, mikop a leány a kegyetlenkedés áldozatává lett. Megtudták egyszersmind az elkövetett gyilkosság indokát is. Egymás után több éjjelen át e rabszolganőre volt bízva, hogy Hicks asszony beteg gyermeke fölött virraszszon , minek következtében a rabszolga egyik éjjel oly mély álomba merült , hogy a házi asszony ismételt kiáltásaira sem ébredt föl. A házi asszony a kályha mögöl egy darab fát vett elő, melylyel az alvó rabszolga mellét beszakította. Ez iszonyú gyilkosságnak ugyan nagy híre volt, de a bűnös ellen indított kereset addig jön halasztva, míg végre az egész bűn feledésbe ment, így Hicks asszony nemcsak az érdemlett büntetéstől szabadult meg, hanem még azon csekély alkalmatlanságtól is, hogy törvényszék elé idéztessék.“ Tegyük hozzá, mikép ez Maryland államban történt, hol a rabszolgákkal általán véve szelidebben szoktak bánni, mint a délibb államokban ! Látjuk a fenebbi esetből, mikop némelytények világosságra jönnek ugyan, de csak azok, melyek nagy bűnök, mig ellenben a bánás azon nemeit, melyek nem mennek gyilkolásig, sürü homály fedi. Még a gyilkolás s más nagy bűnök is, mint az előbbi példából látjuk, csak rövid időre ütnek zajt. Az előítélet, az érdekek és szenvedélyek az ily nemű roszhíreket még bölcsőjükben szokták megfojtani. A rabszolgatulajdonosok maguk hoznak ítéletet, maguk szabnak büntetést rabszolgáikra, melyek a kényszer szeszélyétől vagy indulatától függenek! Igen ritka eset az, hogy az ültetvényesi törvényszék vonná feleletre,midőn nagyobb vétke nincs, mint az, hogy emberi lélekkel bíró igavonója által lett bűnössé. Némely történészek úgy vélekednek, mikép az emberi élet tiszteletben tartására mutat az azért pénzben fizetett kárpótlás, pedig az csak a legyőzött népek megvetését árulja el, s Amerikát illetőleg azt bizonyítja, mikép vannak vétkek, melyeket a déli államokban pénzen meg lehet váltani. Midőn egy fehér tulajdonos dühében, vagy más indokból oly rabszolgát öl meg, ki a más tulajdona, a büntetéstől ment, ha a tulajdonosnak bizonyos pénzösszeget fizet. Ezer dollárjába kerül akármely szabad embernek, hogyha kedve kerekedik az ember gyilkoláshoz, a büntetéstől mit sem tarthat, habár fényes nappal és tanú jelenlétében követte is el a bűnt. Épen midőn Parsons Darien-ben (Georgia) volt, egy Wilson nevű fehér egy Cuffee nevű rabszolgát ölt meg, ki igen ügyes ácsmesterember volt, s más tulajdonosé volt, kinek a rabszolga fizetett azért, hogy szabadon engedte dolgozni. Ezen Cuffee Wilsonnál dolgozott, aki nem akart fizetni a rabszolga munkásnak, midőn ez szegődött munkáját elvégezte.A fekete ez igazságtalanság ellen kifakadt; Wilson neki esvén, a földre terítette töménytesen néző jelenlétében, kik közönynyel nézték e jelenetet. Cuffee békén tűrte a verést, mert egy rabszolgának nem szabad a fehérhez nyúlnia, s csak annyit mondott : „Uram, ha rabszolga nem volnék, ily bántalmakat soha sem tűrnék.“ Wilson erre dühösen egy pisztolyt vett elő s agyonlőtte a rabszolgát. Cuffee tulajdonosa keresetet indított Wilson ellen, de ez kárpótlásul ezer dollárt fizetvén, az egész ügy feledésbe ment, így a rabszolgákra nézve a déli államokban nem létezik a törvény pajzsa, nemcsak, hanem még azon elégtétel sincs meg, melyet a társadalom közvéleményének rászóló szava ad. A társadalom azért bünteti meg a vétkeket, hogy önmagát biztosítsa, de a déli államokban nem érzi jogait megsértve, biztonságát fenyegetve azon bűnök által, melyeket feketéken követnek el; — sőt minden ily vétek által, azt hiszik, a társadalmi állapotot szilárdítják. Az igazság, emberiség e megvetése évről-évre nagyobbá lesz, s azon eset, melyet elbeszélendők vagyunk csak legközelebbi időben adta elő magát. Azon mértékben, amint a rabszolgaszökevények száma nagyobbá lesz , a tulajdonosok mindig nagyobbá teszik uralmuk terrorizmusát. Ez emberek, kik már magukat a törvényen fölülállóknak képzelték, most az ítélőnzék minden előjogait maguknak tulajdonítják , s saját érdekük nevében oly büntetéseket találtak föl , minőket a világ nem látott a vértanuk kora óta A rabszolgák szökésének meggátlására iszonyú eszközökhöz nyúlnak,kínoznak, akasztanak, égetnek Nemrég, az újságok borzasztó esetről hoztak tudósítást: egy szökevény rabszolgát gazdája egy fához köttetett, mely körül bizonyos kiszámított távolságra tüzet raktak, úgy hogy a szerencsétlen lassanként süljön meg. A fájdalomra a rabszolga, minden erejét összeszedte s egyszerre elszakította kötelékét, átugrott a tűzkörön, de hóhérjainak pisztolyaival találkozott; egyszerre tiz húsz revolver rásüttetvén , — szerencséjére halva rogyott össze, — s így a további kínzásoktól megmenekült. E tény nem áll elszigetelve , s épen nem kivételes, gyakran ismétlődnek az ilyenek , és pedig sokkal kegyetlenebb#!. Íme itt közlünk egy ily esetet, melyből egy szót sem fogunk kihagyni. (Folyt. követ B.) Napihírek és események. Budapest, december 4 * Újabb időkben azon a cs. k. hadseregnél tapasztalt jelenség, hogy a fogházak egészen kiürültek, mindinkább gyakoribbá lesz, így jelenleg nov. 21-ike óta a Klatlauban állomásozó Frigyes Vilmos