Budapesti Hírlap, 1857. január (2-25. szám)

1857-01-14 / 10. szám

Pápa, január 7. A letűnt év utóidő napjaiban városunk kisebb és nagyobb társas körében ném­ely fölmerült tolvaj­sági eset s ezek megszüntetésére ajánlott eszközök szolgáltak a közbeszéd tárgyaiul. Pár nap óta ugyanis több tadási vagy gá­zfeltörési bűntény­ről kelle értesülnünk. E rablások megszüntetésére s a közbiztonság helyreállítására minden helység kirendelő embereit, kik elállván az utakat,­ kike­­resék Bakonynak nagy részét, azonban eredmény nélkül. Fájdalommal kell itt megemlítenem, mint az elvetemültsé­g borzasztó példáját, hogy a rab­­­lók kutatására fölfegyverzett helységek emberei közt találkoztak olyanok, kik egy ennyi ember által őrzött út biztonsága felöl meggyőződött, és pénzét magával vivő embert majd agyonvertek. Ezek azonban elfogatván, másnap már a rögtön­­ítélő törvényszék elé állíttattak , érdemlett bün­tetésüket elveendők. Mi városunkat illeti: az folyvást régi állapotá­ban van; átkozott rész kövezet, koldusuláskor koromsötétség (mert városunk lakói is azt tart­ják, hogy éjjel csak az ittad­ótüberek járnak, s egyrészt igazuk van, mert alig van és, hogy azok éktelen lármájukkal fel ne zavarnák az álomba szenderülteket) A város házán függ ugyan egy — soha nem világító­­— lámpa, de íremi tudják, hiszt elül-e ? vagy hogy a nappal átutazók lát­hassák, hogy Pápának ily lámpái lehetnének. Oly időben, midőn Isten szép egén a közös lám­pa — a hold — nem világít, már négy óra után beszorulunk a szobába, s sajnálni lehet azt, ki honn nincs, mert kézi lámpa hiányában bizony nyakát törheti. Úgy fülhegygyel hallottuk, hogy a kivilágításra alapítvány is van; ha igaz,bizony kár a pénzösszeget a rendelt czélra nem fordí­tani, ha pedig ily pénzalap nincs, vagy csekély, tán jó volna e hosszú farsangban tánczestélyt rendezni, s jövedelmét a kivilágítási pénzalap növelésére fordítni. Casinónk áll, de jót­b, sorsra és jobb szerve­zésre volna, érdemes. Tán takarékpénztárt rá fog városunk állítani részvények utján. No de le­gyen most bármiként, jó reménynyel és r­ázott hittel indulunk az újesztendőnek, hogy majd máskép lesz ezután, m­ert két oly es­élyés férfiig egyik a megyei, másik a váróéi Hátóáári fésűé­ről, tartja kezében vár­ó­énak körfilányát, kiktől bizton állíthatjuk, hogy lóval és d­éttel segítitek e városon. A farsang első estéje igen kedvesen kísezön­­tött be. Mat.­i, az alig tizenkét évest Bido, Amália hegedüművésznő adta vá­rosu­nkba a shát második hangversenyét, melyre a zordon idő dacsára elég’ nagy srámítás gyűlt össze ily gyönyörű órákat élvezni Szere­tő közönségünk. A hangversenyzők­ igén­yélesen eljátszott darabjai közöl kivált az utolsó­ „Carrie­­val“ ügyes és szép előadása szüntii nem­ akarói tapsra , éljenzésre ragadók az éshajolt közöss­é­­­gét. A kedves műVésZnő Pápáról Veszprém­bégök­­nél — Fehérváron át — Pestre szándékbáik menni, ajánljuk őt a műkedvelők fgyelmébe. 2 é é d é­­nf y i. ftAPIZUREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapest, január 14. * Az újévi koszéletérsek­erefgyaltásául ábadul jótékony nőegyesület szegényei javára a két r­gbújtatott­ iférgér­­zékben kimutatott összegeken kívül e czélra, alég­ K­rá­­s­z­o­n­y­i József cs. k. helytart. tanácsod és ítéjó, Fánk cs.k. főhádmrtos, ás Fiedne­r Jakab Ösököstei'i­t jögfén­­tek alá váltsági ajándékokat; mmnnelfífgval eifófi add-' mányok öszlere 1186 pft 14 krt teszen. Megképestéd­ítnik,­ hogy a nemeskeblü adakozóknak h­ogy ujjterm­ék szegényei nevében a jótékony nő­egyesület hálaköszönetét tolmá­csoljuk.­­ A farsang örömei közé közelebb egy borzasztó ese­mény vegyült, mely igazolja nagy költő­nk szarvait: Si­­runk és vigadunk! . . . F. hó 11-ről 12-re merit­ éjjel egy három személyből, álló család elhatározta*, hogy ön­­­­k­ényt és­ halállal ketté vágja.az élet gordiusi csomóját. Egy különben Gr­őri lakozó s a jobb osztályhoz tartozó férfi, kora erőteljesen, szép nejével s egy reménydús, tizedik elértavásznában­ álló leányával, mintegy három hó óta Pesten lakott. Egy közösen foganatba vett s fájdalom­­ténynyé vált gyászos határozata szerencsétlen házaspárt gyermekükkel együtt az említett éjszakán a Duna jeges hullámaihoz vezette, melyek közt halálukat keresték. Leányukat középre véve egy véres zsinórral összefűzöt­­ten rohantak a hullámok közé.­­ Éjfél tájban az Al-Du­­nasoron a Schröder-féle ház elő­tt a szerencsétlen nő se­­e­gélykiáltása hallatott, s a­ véletlen úgy akarta, hogy se­gély valóban találkozott. A három magát önkényt halál­ra szánt egyén azonnal kiszabadíttatott kötelékei közöl, mely alkalommal a leány szerencsétlenül egy jégtorlat alá került, s a segélyre siófok hasztalan igyekeztek őt a hullám­sírból kimenteni. Az apát és anyát egy csob­­nakba a partra vonták,­­s az utóbbi a Leopold-utczánán egy házba vitetett, hol mindent elkövettek, hogy életben mnégtartsák, a­­mi annyiban sikerült. És,­ hogy még élve szállíttatháták be a kórházba, hős­érülési rohamok lep­ték meg. A szerencsétlen férj, midőn a fesem­akról a házba akarták­ vinni, már halva' találtatott. A hideg erősen megtámadott életerejét végkép megölte. E bor­­zasztó felt indoka még nem tudósik: az eseményben fel­tűnő jelenség az, hogy a szerintésétlevelt gyászok elhatá­rozásukhoz, a legválasztékosabban kiöltöztek , símítha csak egy vigrbálésre­ keszíttek volna: 1. Az „Uj magyar munt­eam­ közelebb megjelent X-ik füzete, a, következő csikkeket tartalmazza : F­á­­biá­n Gábortól . Válasz T­ol­dy Ferencz hozzá irt nyilt levelére az irodalomban! eredményről. Ugyanattól a kettős hetük egyszerűsítése ügyében. Vass­ József­től : a Középkárpátok és vidékük magasságai. Irodalom rovatá­ban­ újdonságok : Classica líteratúra, nyelvtudo­mány , történettudomány és rokon­s­egély. A magyar akadémiai értesítésen : H­u­h­l­a­lV­y Pál értekezése a dakota nyelvről. N­e­n­a­t­wWolf Károly amerikai út­jának vázlata kezdetik meg . R­á­t­h Károly Keszthelyt m­int végvárat ismerteti. Értesítés az akadémiai tárgya­lásokról május és júniusban. Toldy Ferencz kiadó, az előfizetőiket az Uj magyar mu­zéuet II. füzetének még e hó végéig, folyó évi I. fűznének s az 1856-ki XII-dik füzetnek még e hó folytáni megjelenéséről biztosítva, a közönséget az előfizető?. megújítására hivja fel, mely mint eddig hel­yben egész évre 6 ft, félévre 3; elküldés­sel 7. ft 30 kr sz. félé­vre, 4 ft. , *. J­aco venc­o­­ur egy uj szerkezetű hajót talált föl, s találmányának a Maros’ folyóm­ nászk­alátára szabá­­llalmatt ttyért. E vizát Hatlan borítékkal bevörit hajók láposak, egymás­ba­ illesztett gerendákból, melyekhez saját­ vaskapcsokkal a­ hajó fenekét és oldalát képező peszkák vannak erősítve. Az ekkép épített hajószek­rény vízátdatlan anyaggal vonatife be , ez aztán még külön fándtítékot kap*. • Ez a tíj tal­á'k­riátty' előnye m­in­­d a tték felett szerkezetének könnyűsége három ember egy.:hajó fatáblázatát; egy nap alatt könnyen összeüt­­heti., s. az. kirakodás után ép oly sebesen, széjjelszed­­jhető s haszonnal eladható. A vízátdatlan búrcik és a vaskapcsolat, m­ely 360-­-1*000 mázsa térdét vivő hajók-' i­ai alig- 5,­6 mázsat. tengelyen ismét oda szállíttathat­­ik, a­­hol az új teherrel meg fog rakodni. Ily módon­­a­ legveszélyesebbj folyamokon lehet hajókázni, melyek, különben repdes hajózásra nem használtathatnánák, és pedig oly,iton, mély­ólcsoságánál fogva a tengeri szálli­­tást leginkább k­iógfiváfelítí: A hol egy­ közönségéé hájó 2'—3 láb ínély vizet,igéityel; ez uj szerkezet mellett a fele elegendő ; azon folyamok, melyek jelenleg csak talpak­kal járhatók, ezen uj járművekkel hajókázhatókká lesz­nek... Múlt é., fent, hóban Jacovenco­ ur fölhatalmazást nyert a cs. k. pénzügym ministériumtól, hogy egy kivéte­eleti utat tehessen a Maroson Maros-Újvárról Szegedig ■ sdSZállítmánynyal. Két lapos hajóját az előbbi helyen 6 ács és 8 napsziklá­s segélyével 3 nap alatt elkészí­tette. 26-n a két hajó külön külön 300 mázsa sóval ter­helve elindult. A hajók 14 hüvelyknyire mélyedtek a vízbe. Oct. 8-n Szegedre érkeztek , miután e hajózás minden nehézségeit szerencsésen, m­inden lény­eget sé­rülés nélkül legyőzték. Jacovenco t­úr­ó találmányának a Maros folyóm­ felhasználására szabadalmat kért.­Sze­rinte a hajók a Tisza, Dráva és Vág stb.­ folyóitón ha­sonló jó szolgálatot fognak tenni. * Az árubehozatal és kivitel 1856 első tiz havában felirat alatt az „Austria“ egy czikksorozatot kezd meg, mely hivatalos kimutatások nyomán különösen Magyar­­országot illetőleg a vámok eredményét következőkép mutatja be : Behozatali vámjövedékek : 765,273 forint. 1855-hez képest 271,341 ft kevesebb, kiviteli vám 1­10,139 ft. Átviteli vám 3760 ft­ kevesebb 148 ft. Mellék­illeték 51,179. fő 47,887 fttal kevesebb.­­ Hallomás szerint a bécsi cs. k. mezőgazdasági tár­saság folyó hó 15-dikén közgyűlést tart, melyen azon egyesületek képviselőinek megjelenése is váratik, me­lyek a mezőgazdászat­ kiállításban szintén versenyezni akarnak.’­ A‘ magyír? gáza'asági egyesü­letét, mint értesü­­lünk, gr. A nd r a sb y György Ss® O­rt z in i‘t s Lászlót­ól fogjak képeidésül.' A'k­iálítáá'nál egyskessiúfilfi több kiállitó’tt farjjy kiéóVsdlása is ka'pfeBöliitba'n lfeéhes, b­rői­­ut’án egy sőrésiiám csárt 30“pkr, Úfél’fán­ ibgi igeil álk fög' lelkélni: * Sza­t­h­m­á­r í ó 1 f. k­o­­ljtol azon tudósításhoz,­ melyet a Bzaiho’á jégéről s az azzal egjspekápebblt ve­­sezélyekről­ kollottulik, még következd Kiegészítő ádát’o- kát ésátólhatjuk :• A Sílátaós Kér és Túnyog közé iá ért lez’akítótta a sí tőitéáfekét. Dec. É­íta íjá iblig' nem­ lépőtt kí 'menréből.' Délfifátf ázöfinán gyorsan dúgaértv éstfé 9 órakor áthágté a gálákat, Kér ék Túdyóg Közt a töltést lassankint lehordtá", s végré egészen fffiízakStMmíré á Viz, a jégtérlátókkal együtt Két helységét a lakosok nem csekély ijenélmére’ és Kárátá élbóritertta?. Decem­­ber­­11-én''tir reb'ekté' torait jég, éste 6 óráig Vetété á­l­í továb­bi kiörítését ítík, de Ü jel Végre­ enge­­dett és a viz még rettenetesb erővel szakadt be a faluba, s a csemszéd községek minden iparkodását és segélyét meghiusíto. Ján. 1-jén a cs. k. szolgabitó ur személyes vésetége alatt a sZamnok Szegit és OlcSai községek által a határukban még Szét nek­i omlott jég a községi­ elöljárók burganha következtében több helyütt összevágtatott) hitre aztán a jég másnap, anélkül hogy kárt tett volna, szerencsésen eltakarodott s­ a viz grokobil medrébe folyt vissza. A kár, mit az árvíz kéren okozott,még nincs ki-, puhatolva , .de, több háznak beomlását várhatni." Aj tplv­­és megszaggatott,helyének, hosszúsága még hasonlókép, nem tudatik. * Kalocsáról értesíttetünk , miszerint az, ot­tani székesegyházban,­ amag a Kufis­zt József kalo­csai érsek által fölállíttatott uj oltár beszentelése megy, történt, s igy Liszt hazánkfiának, ez alkalomra itt és, személyesen vezetni, szándékolt mi,sp-zenéje egy más hasonló ünnepélyre vár.. •?­ A fiatal poéták és a csodagyermek-művészek pél­dája már a tyúkoknál is kezd viszhangra találni. Cseh­országban Pietschitz nevű helyen egy tyúk, mely m.­ég martiusban bújt ki a tojásból, septemberben 10 tojást költött,, s a kibújt csirkék decemberben la­ir tökélete­­sen jóízű pecsenyét adtak. Az­ egész. reproductio tellát csak 7. hónapot igényelt. E csortacsirkék némely kora poéták és csodagyermek felett , azonban azzal az előny­nyel bírtak , hogy igazán tudtak repülni ,■ és emészt­­hetők voltak. tIÁGYÁLÁSI TEREM II. (Pesti fényitő törvényszék 1857..rjan. Ti Elnök: Jab­iesó Károly. Tárgy . súlyos testi, sért­és­, miatti vád L. Mária ellen.) Az ülés megnyitásai utíhi B.aktífai védő,ügyvéd a végtárgyalást elnapoltatni kén, mívelt a vádlott­ nőtől I . . ,ki úgy értette, hogy ennek Dr.tól, ki ellen vád szerint a súlyos testi sértés elkövettetett, két gyermeke született. S ez nevezetes körülmény a tény felvélsése,­­ ezertitt Dr. maga a végtárgyalásra szembesítés végett idézendő lett volna, s nem idéztetett. Államügyés­zi helyettes szerint a,védőnek mód­jában volt’ és ré szbepi íuvánataira tsz^k­i' résivétet vétele aláh azonnal far ktörvényest "határi áv aláír’ bejel­enteni, s mivel azt nem'd­vé, moét az figyelembe nem jöhtet. A t. törvényszék visszavohatvan e kérdésben, akkép határozott, hogy a vedőrügyvéd kivonatát nem találja a kellő időben előterjesztettnek, de különben a végtárgya­lás folyama alatt kiderülend a vizsgálat folytatásának s a kért szembesítésnek szükséges, vagy fölösleges volta, s a védő ügyvédnek módjában lesz indítványt tenni. A perbefogatási határozat felolvastatván, mely szerint a vádlott nő volt kedvesének Drának balszemét 1856. oct. 20-a vitriollal kiégette, s ez által a b. pr. 152. és 156. §. a. pont szerint büntetendő cselekvénynyel vádol­­tatik — következett L. Mária vádlottnő kihallgatása, ki is szepességi születésű, de sok év óta Pesten lakó ha­jadon. Vádlott következőkép adta elő az esetet: Drval már hat év óta áll viszonyban s mindig a leghűbb szere­tettel viseltetett iránta,­­ s viszont szerettetett. Viszonya Dr-al igen fiatal éveiben kezdődött s hat éven át oly iszdrosra fürődött, Íío‘g$ ö Dí-^ott bem minit kéd- Véset, hanem mínt’ férjét,1 min# - tftyját, mint az életb’en egyedüli társas ját­­ékírúDt.' -4- Múlt éázsia81’ azonban Dr. egy hétig elmaradt. O1 aggódott­,­ m­ert­ igen szerette­l aggódott, hogy betév­­é elment a lakásár­­hoz. Dr-or kihitották és akdibánt kigúnyolták aggodal­mnát és szeretetét. Ő még sem tudott távozni, mit mi­­dőn Dr. m­egtudott, kijött­ a sét­ánybah egy erős gályát tört á­szzal divérté.­ Pár­­itájji turisro egy pészték* elAé­­isrúét ’■ elment á lákásáWtí ! Dr. az Utczán egy ho­­vés beSzélgetdtt ,’s' Őt it -flltükörlyt^- gjWttivtét Mégi szólitá- Dr­ót, ez pédi^- dzs­­érdézté' tőié : yáéébrált-ő­ már? Vádlóit vetniSel M­eYit. Dr. felvebi­ta Őt egy ^yümölcsárusnőt sátrá­mfellé á cHftl ég, félreesfeélyés: Üve­get adott át mondván­: ne f­igyál egy kis pálinsfiSai Vádlott szájához emelté azt£ de ajkai érezték, hogy az üveg tártálmnia savanyú; stérfi ít­ott t­éhát, hanem ken­dőjébe fejtve távozott.- VásárnáljsS féá meglátogatté? Díj port vitetett , aztán­ az Ádáto-Évát bóféémábá Úfériték­ együtt ■­ Koll Pf, más nőkké 11 háczérko­dott S1 vádlottat lányaival gyötrötté­k innét­ új Séfértért SR1 á1 vádlott la­ll­ására. Ott volt M. P. is. Bort hozattak. Borozás közben szemrehányásokat tettek egymásnak s Dr. határozottan kimondotta, hogy végkép elhagyja,­k­i nem állhatván féltékenységét és gorombaságait! Ekkor előtétre vádlott a kis üveget, ta­rtalmát eg­y pohárba töltötte s oda, nyúj­totta Dr-nak e szavakkal: a mit­ adtál, idd meg magad. Dr. ijedve lökte el magától a vádlott kezét, s a folyadék szétlocscsan várr; egy része,Dr. arczába öntlött. Dr. erre felkiáltott­.: Jaj,­ megvakultaanj vitriol k­­ Ein. Azt mondja vádlott,, hogy midőn a kis üveget kapta, megkóstolta annak tartalmát, nem­ égette meg száját a folyadék. Vádlott. Nem, csak savanyúságot érzett, E.1 n. Tudta-e,­ hogy az­­üveg tartábúá' y.eszedelm­es, : Vá d 1­o 11, Nem. És ha Dr. iszik a pohárból, mifitsri áztoda nyujtá, Q maga [i§. Ivott volfia. É­­­n. Igaz-e, hogy a, vádlottnak Dr-tól két gyer­meke lett?- I­­ Vá d i­ó t­ti Igén*5,.de az é^yife-öt — a sh'ásifo hét Ifer­tos korában meghalt. : 'Egyetlen tanú M. P. ki -áz éééteá jéléíi' vrilt; kifiáiF gúttústán, ez azt-m­ondjá­, hogy írisöSÜ hostíttak; É. Wkl fia ál asztalhoz kötött igy- töltött- jiohátké, a kislá­tás Dr-ot, hogy mindketten igyanúl# hélőlé.­'^1 Éfe ááé -str­­lélte,hogy nem akarja kévesiii; (t­.i. fehésibdst ittefek azt hih­ette hogy é fohárfean! vétét höf vári.) Kétfehér féfitette vádlott a kinálást; s úfidorf-Dil­ érnék» fogádtét, ráölött ennek szeme közé öntötte, mire Dr. fölkiáltott: Megva­kultam ! vitriol! vizet! vizet! A vádlott pedig kirohant. Vádlott megmaradt ,azon állításánál, hogy ő nem ön- TÁRCZA. POVÁROGI TÁ­­CZA. IF. Tartalom. Tárczák kiara. — V­iga dió. -7 Car­ne­val uralma. — Az élet és a farsang. — Húzá­sok a sors urnájából. — Nőegy­esí­leti bál. — A­ szín­­pad metamorphosisai. —­­ Ittoméo és, Julia, álarczos bálban. — Szép kezek.­— Uj divatlapok. — Csil­­lagjóslat. Azon kezdem, a sík­ íncát a tá­r­ci­t­á­k á­t lap­jainkban és zsebeinkben leginkább igénybe veszi. Egy évfordulat — és isn­ét itt­ van , a* u­ddr. könnyelmű ficzkó,á — farsang. Herczeg barnevál­ uralkodása megkezdődött, és fővárosunkban­, va­lamint egyebütt a közönség nagyrévét a d­ó­ alá veti. Ha én is szenvedélyes' szómagyarázó ten­­­nék, mint nyelvészeink egy részé', a vigádói szót hajlandó Tennék innen magyaráznki. Adózunk neki mindannyian vígan, és nem ví­gan, álmatlan éjszakákkal, kedvünkkel, kelle­­meinkkel, készpénzzel, gyakran egésségü­nkkel, és néha a szívünkkel is. Szigorú moralisták és­ a diaetetika tudorai azt tartják, hogy e bohó idősza­k az életet megrövis­díti ; nézetem szerint, ha okosan használjuk, meghosszabbítja, mert azon­ cspkkek melyeken jól mulattunk, többet élünk ,­ s talán a farsang ckörígö sipkája m­ég mindig többet, ér az aluszékony h­á l­ó s­i p­ka n, á 1. A farsang egy víg élet kicsiben­­ ,rö­fid njint ez, m­ulandó mint ez ; nevetéssel kezdjük, s?­ir­­pöljük gyönyöreit, ég utólj^-ra, mindnyájunk w? jére hamut szór’nak: a mulandóaág­ szürke ,1^ maját, a hgl^i hideg hamuját, s a hamuból mint jPhöpis kél ki az ö­r­ö­k é­r­e­t! Az általános­ szüné^a az életben az ö­r­e­g­­s­­é­g... ekkor kezdjük kipihenni bohóságainkat,­­ hogy mint m­á­s­o­d­fel­e­k ujrakéád-1'1 jük, habár ném­ oly eleven kedvvel, és jó lábak*­­s kM többéi E szüm­óra alitt szfekott aztán beállni a sors­húzás is. Ilyenkor megnézi mindenki vájjon jó­­ volt-ez az a­­s­­o­r­s ,­ melyet magának válasz-, totfij vájjon jutott be neki,valami az élet nyéré- I m­e"n­y­e­i­b­ő­l .0' A könnyelmű k­iávidt títegszünt, áteíhber szá- 1 mlikal, okoskodni kezd : nézi sorsszámát. S irye I itt egy férj úgy találja,­ hogy ő a kegyes női ke^ szek munkáiból egy ,^7 pap­u­c­s.p­t nyert; a­­ másik szerencsésebb s egy gazdag. t,a­r­c,z­a­t birtokában találja magát­; éVez’ boldogságát ntégté­­j térhétijha a^t hem­ kizárólag vidgának tartja röfeg; j anarm­iadik egy f­ö­vény­ó­r­á­h­o­z jutott^ s melynél! csak az af,bökkenő) hogy hamar vagy !késő,[hiillatja.-p,át a? jd^mutatp• szemeket; a ne­gyed­ik egy agglegélig., s mivel ö .is belevégyűlt [ az ifjúságfásSangi játékaiba,‘ a sors egy­i­k es­ á­­f­a­t nyújt ilései; ki- ötödik egy f­al­i­n­a­p­t­á­­r­t ka'py hioígy öreg ntepjairá láthassa, mennyi; n&pjot töltött !;ehasznosan, vagy vesztegetett éli; a­ hato­­dik^o^zas égd^igekben­ töltött.évek.ékszer é'i­­hőlnyer valkmit^vannak a^tán a kik ipindön ér­­dem­hélkül is líiégkedjkk há'z­i k­é­r é's­zt jtö­k é ti hetedik egy lahhskkotnyer,, ííiély kökzvé­­ttyésre emlékezteti­, s melyet­ később a, p­ap zsákj­a vált,fill 5,­77 aj nyolczadik, kilenczedik, tizjedik- stb azon veszi észre, hogy részvénye sem ihit seim­ ér, s az Örök lutfiszk­­­ás Örs­i kerestétVét jén, így Úlégy éz'lé' és röl a Sors kerekében; uiély­' bol ráíndig* egy ke­setttéS tündérké húzza a szá­mokat só- a r­emé­n­y; n­indegyik Sors mosolyog addig aj mig, e­z a mn­a, tudva nincs; csak később Tatjuk, reánk nézve a t­e­l­j* ers ü­lés nyerő szá­­ma vagy a csalódás vesztesége,van-e, reáll­­­va. A számokat húzó tündérke a mosolygó ,re- i méjay mindvégig ott áll a sorskerék, mellette mig­­az végkép ki nem ürül. . De jörü­nk tovább. Ez volt a prolog, most lás­sunk valamit magából a­ bohózatból­, A carneval a nőegyleti bállal inult vásár.­­I nap ülte idei­ uralkodásának megnyitó­ ünnepét a­­ nemzeti színházban. Programmja, következő : ! ^GáTYeval,bohózat zenével és tánczczal: az uj jel­mezeket készítette számos­ pesti szabó, ési pipe­­reárusnő. Személyek : a jótékonyság,^Mg&ágj tánczy élv­­i vá­gy,étvágy,. unalom, csömör-' s^.álarcsíban és, ál­­­­arcz­ nélkül. Kezdete : 8 órakor,1 vége:' a tafearödó után hajnalban. E bohózat Számos f­é­n­y- éS á­r­fi g óldalá­kkal birt. Némi erkölcsi irányt fi­ém lehet vőle meg­­ta­gadni, a m­ennyiben a szégérnyék ügyét tettség' elősegítette. Egyéb f­é­n­y 0i dalai közé­ tartozott­ ; a szép világi fás, árnyök­rálást ’­edig áden­i helyek képezték, a hová e világítás tréfa hatott­­ elég erővel, s hová aztán a Sohájidző parócskák­­ húzódtak. A Volt dészkák , anelyek m­­ég melegek Voltak a világtertett fet­ nagy hőseinek rigporától, egy­ Va­­rági szóta egyszerre egészen m­ás­ fiéppéle­teltek még. A hol még csak im­ént álcázódott Leár k­i­­rály, Ott most egy arszlán bokákat­ nyögve estek­ ;■ a hol a­z igazat megzilálta ősz­ fejet, Ott rúott egy hal Téquin lábik fáit és ajikódta;a hol Learnek SziV- t,e 1t n legnyai állottak , más faj állott-a ki­hunyt helyére); a finyi ssílvv'é¥j Imát egy VáSári m­ézeskalácsos hódé­; a húmofdu­s- hollóéz Ééar­­helt eltűnt; s helyette száz hújhóttásan támadt.­­Miért nem­ maradtál itt Szegélly Ta-i­­ás ? #/ I nép­tömeg gőzfürdőjében Bizonytíyal Ueál fázol Vála!... Db netú, még Séni alakúit M fűTödea ; KlVen llofireo és Júl i'a “most is itt Ültek; tö­rök szélűdét Valivá’ égyöi&snak; TÍFóÁteccÜHŐ [Vagy Capulet ? m­it gondolttak ők féle;­ sőtt éli a Júliá még- fö'kétfelé D élit) ártat­ásiság, mert azt vétü kétdé' Röm­eojától: ha fájjdá . j,;Szándéká kJSi­­m’óiy­e?“ rí , m­ajúan föltárni nekik is a sifBőlÜ, hói a ínaradék éSöfitök fektetnék: út étiéiÖfii­­ ; Júlia t­reglátja Tybáldnak véPéS átnyát: a sülét*­­le­n éSirkeczfiniboát; eiútáil rétirké^éit élmoSáttdrét, Romhojávál mú^oSztokék a­­nTéi^én * lyelyéta pinezés teritékezett nékik » mely itty a többi árl­­a'r’czosok közt, a péisgö Aláf ézÁt v’felé ma­gára. Végre az üség fenéjéig tolt tifitfe és Rojaco­­s Juliá elköltöttek'iú.1 a csillagok hóttfifeA,­ ki az­­útcVása, s forró’SzifükrúóSi-fii úr óty ttéMO/j és ’hideg ...! A válogatott fústétték közt kid­őítő'séh* nieg­­j­egyeztem néhány télikabátot és egy prétaCS bé­kést, mely egy oly SZéfesztísétlén l’árkas t­ulaj­­dona lehetett egykoron,­ íftély tragiktts söfSát, a­ vadászkutyák élés folgait ki nem kerülheté. A jelenvolt d&Mők dicséretére anfiylt mend*­­Hatok, hogy, miftdegyikWélt s­z­é­p­ k­é­z e* foTti H­ogy­­ ütött ehnyt szép kéz-'égy bálba együtt,­­talány lehetne a Zofertali-, a kik mi­indenbe­i szeret­nek kétkedni, s azért állításotsat be is akarom bizonyítani. Valamely társaságban három kedélyes hölgy­ egy Pár­ist választótt rungának, kit fel­szó­l­íto­ttak, írtósidaná még, melyiküknek van legszebb k­ez­e ?­­.­.-. Az uj Páris zavarba jött és habozott ítéletet mendani. De a hat kéz nem állt­ el kivánságától, és sürgették a nyilatkozatot. Végre feltált megszólalt: Nagyságok között kinek van a legszebb,keteg ezt fölötte nehéz megmondani, azért én e részben fleri ib nyilatkozom, h­anem­ hrái csakúgy ári faábaru­ják túdniy kérdezzék meg nagyságtok a akegié« Bf-yéket!­ Az, a kéz a le­­gsZ-ébby inerge eszők­kel jAt tcttl.-t-niv : * i- íh'iM m: ísq

Next