Budapesti Hírlap, 1857. január (2-25. szám)
1857-01-16 / 12. szám
Pest. Péntek. Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre :félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben : félévre: 8 firt, évnegyedre: 4 frt.A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői iroda : Egyetemutcza 2-ik sz. a. 1-ső emeleten. Kiadó hivatal van: Egyetem-utczában, 2-ik szám alatt, földszint. BUDAPESTI HÍRLAP. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában. Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint; vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. HIVATALOS RÉSZ. a cs. k. Apostoli Felsége Veronából f. hó 8-tól kelt legfelsőbb határozata által Lakatos Ottó, Palóczy Tamás, Lomniczi András, Forster Gyula, Glatz József, Haach Salamon , Bene Lajos , Biró Imre , Réthy Károly , Réthy Gábor , Markus László, Kossiczky István, Fojth Alajos, Fojth József, Lénárd Mátyás, Haase Tóbiás, Milassin József, Zimmer Károly és Beranek Ferencz felségárulás miatt bünhödötteknek büntetésidejök hátralevő részét legkegyelmesebben elengedni méltóztatott. A kassai közigazgatási terület vegyes szolgabirói hivatalait személyügyeire nézve fennálló cs. k. orsz. bizottmány Ruszinka Zsigmond és Lipter Ede figyelőket az eperjesi orsz. főtörvényszéki területben II. osztálya ideiglenes szolgabiróhivatali tollnokokká kinevezte , és az elsőt a szántói , az utolsót a nagyrőczei cs. k. szolgabiróhivatalhoz rendelte. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, jan. 15. A „Gazdasági lapok“ homlokán méltó disziratban a következő sorok ragyognak : „A „Mezei Gazdaság Könyvinek előszavában értesítettük a gazdaközönséget, miszerint munkánk — minden hazafinak méltó örömére — Cs. Kir. Főherczeg Albert Ő Fensége , hazánk mélyen tisztelt Főkormányzója , legmagasb figyelmét és pártfogását kinyerni szerencsés lévén . Ő Cs. Kir. Fensége első volt, ki — mint hazai elsőrendű földbirtokos — vállalatunkat gyámolító kezével fölkarolta, s annak olcsóbb kiállításához pénzbeli adománynyal is járulni kegyeskedett. Azóta lejárt másfél év ; azóta munkánkból elkészült négy kötet. Alulirt, maga és társai nevében, az elkészült köteteket a Cs. Kir. Fenségének kézbesíthetni szerencsés lévén, kedves és nagyra becsült kötelességének ismeri, a magyar gazdaközönséget azon legkegyelmesebb nyilatkozatról értesíteni, melylyel O Cs. Kir. Fensége eddigi fáradozásunk eredményét — az első négy kötetet — fogadni méltóztatott. O Cs. Kir. Fensége Albert Főherczeg ugyanis személyesen kegyeskedvén alulirttól munkánknak köteteit általvenni, a vállalat irányában a következő legkegyelmesebb szavakkal méltóztatott kijelenteni legmagasb helyeslését: „Igen örülök, hogy Magyarország mezőgazdái megértve az idő intéseit, a gazdaság felvirágoztatását gondoskodásuk előterébe helyezik; örülök, hogy érthetem, miszerint a „Mezei Gazdaság Könyve“ oly fényes sikerrel létre jöhetett Örülni fogok még inkább, ha Magyarország szép és termékeny földje, a mezei gazdálkodás áldáshozó gyümölcseit minél előbb és minél nagyobb mértékben megteremheti. Önök a „Mezei Gazdaság könyvének“ a jelen időben történt létrehozatalával, az ország jólétének előmozdítása körül, maguknak maradandó érdemeket szereztek. Kívánom önöknek, hogy nagyhasznú munkájukat szerencsésen befejezhessék.“ E legmagasabb elismerést mi fáradozásunk legnagyobbra becsült jutalmának veszszük, és az általa reánk háramló kötelességnek, kétszeresen megfeszített erő- és tehetséggel iparkodandunk eleget tenni. Hol a mezei gazdaságnak tett szolgálatok ily elismerésben részesülnek, ott a mezei gazdaság ügye szerencsés stádiumba lépett! Följegyeztem e legmagasb nyilatkozatot lapunk homlokára, hogy egykor a gazdasági historiograph büszkeséggel hivatkozhassék rája. Korizmics László ják, másrészt Schweiz méltóságát legkevésbbé sem csorbítják. Az eredmény tehát annyi mint bizonyos, annak előidézése a diplomatia érdeme. A franczia lapok természetesen nem mulasztják el,teljes nyomatékkal kiemelni Francziaország érdemét, mely az alkudozások központjául szolgált, s feledik, mikép a tuileriák kabinete szinte csak az utolsó hétben von új fordulatot, megfontolva, mikép a Sonderbund-politika második kiadása nem szolgálhat a legjobb ajánlatul a bekövetkezendő választásoknál. Másrészt az angol lapok fennen kürtölik, mikép ezen eredmény főleg a britt követ befolyásának , ki Schweiz államférfia a folyvást kitartásra ösztönözte, és az angol kormány politikájának köszönhető, mely a franczia hangulat fordulatára lényeges befolyással volt volna. Ez ellenében bizonyosan méltányos kötelesség, megjegyezni, mikép ez eredmény előidézésében Austria higgadt és kimélyes eljárásának nem legkisebb része van. Mutatja ezt legújabb jegyzéke is, melyet f. hó 6-dikán berlini követéhez intézett. Ebben gróf Bud a cs. kabinet megnyugvását fejezé ki a fölött, hogy a porosz k. kormány a mozgósítást jan. 15-éig elhalasztotta, s a vitály kiegyenlítését újólag egy értekezlet elé indítványozza terjesztetni; jegyzéke végén azon reményét fejezi ki, mikép a fennforgó viszályban. 15-kéig ki lesz egyenlítve, de ha a megoldás még ekkor sem következnék be, még azért a békés kiegyenlítés reményéről teljességgel nem kell lemondani, s Austria hiszi, mikép a porosz király ő fels. a mozgósítás határozatának további elnapolását nem fogja megtagadhatni, melynek fontossága a barátságos hatalmak szemeiben csak növekedett azóta, hogy Poroszország kinyilatkoztatá, mikép hadserege ha egyszer mozgósítva leend, a foglyok szabadonbocsátásán kívül még egyéb czélért is fog küzdeni. Austria felfogása ez ügyben e szerint a lehető legvilágosabban ki van fejezve: eleitől fogva minden törekvése oda volt irányozva, mikép meggátolja, még a végső perczben is, hogy egy könnyen megoldható elvi kérdés miatt vérontassék. Austria ezt az által kívánta főleg elérni hogy ez ügyet értekezlet elé terjesztendőnek tartá, hivatkozván a londoni jegyzőkönyvre mely által Poroszország azt a hatalmak kezébe tette le, s lemondott arról, hogy jogainak visszaszerzése végett egyoldalulag kényszeritő rendszabályokhoz nyúlhasson. Az ügy ez oldalára nézve Austria Oroszországgal is váltott néhány jegyzéket, s épen most jelent meg Gorcsakoff hgnek egy jegyzéke, melyben válaszul az austriai dec. 23-diki jegyzékre , Poroszország ama jogát, önállóan is fegyveres eszközhöz nyúlhatni, pártolása alá veszi, de természetesen elkésett. Az orosz jegyzék már csak történeti jelentőséggel bír. Egy más orosz tényről is veszünk jelentést, s ez az, hogy az orosz kormány visszahívta a kígyószigetről azon hadnagyot és hét matrózt, kik ott majd három hónapon keresztül európai kérdést képeztek. Míg Oroszország hét matrózát egy európai vitás pontról elvonja, addig mint tudjuk annál több katonáját mozdítja elő az ázsiai pontokon.Ezt természetesen igen jól tudják Párisban is mint Londonban, de ez ellen a franczia lapokban még semmi felszólalást sem olvasunk. Ellenben föltűnő, hogy az angol ázsiai politikát majdnem naponként bár leplezve megtámadják. E megtámadások mindenesetre összeköttetésben állnak azon tervekkel, melyeket Francziaország ázsiai befolyásának kiterjesztése tekintetében követ. Feruk khánnak Párisba érkezése, d’ Orgon tábornoknak hosszabb ott tartózkodása, a franczia tengeri állomások megerősítése az indiai és chinai vizeken, eléggé mutatják, mikép Francziaország komoly akarata befolyását Ázsiában nagyobb érvényre emelni, valamint összeköttetésben van e tervvel az is, hogy Napóleon hg jövő évben Ghánába szándékozik utazni. utaknak, mikkel a felséges fejdelem koronaországainak egyikét másikát megörvendeztetni szokta egész Európa szeme feszült figyelemmel függ azon lépésen, melyet az uralkodó e perczben tesz, mert egész Európa ismeri annak politikai horderejét, s messzeható jelentőségét. A császár leszáll fényes trónjáról, s azon nép közé vegyül, melynek bizalmának, engesztelődésének félreismerhetlen jelét akarja adni; az olajat vivő galamb megelőzte, forró hála kisérni és követni fogja a felségeket e jelentékeny útban. Honosaink közöl sokan a tömlöczéjében epednek,“ — hangzott a panasz. . . . íme visszaadom nektek kedveseiteket, mondá a császár s örömtől reszkető kézzel irta nevét a közbocsánatot hirdető okmány alá. ,De a száműzés még másokat távol tart a haza földjétől; sóvár vágy emészti őket, hogy —Brutusként — anyjokat meg nem csókolhatják,“ jajgatott a nép..........Legyenek ezentúl híveim s én örömmel látandom őket kormányom alá visszatérni, mondá a császár, a birodalom határait a menekültek előtt megnyitván. „De ők koldusok!“ .... íme, visszaadom jószágaikat, hogy ősi tűzhelyeiket üresen s hidegen ne találják , hogy régi hazájokban a régi jóllétet ne nélkülözzék! „Felséged trónja messze áll hazánktól; kivonataink, kérelmeink nem hatnak el odáig, rég elviszi az egyesnek gyönge hangját; ki szól majd a mi nevünkben Felségedhez ?“.. . Legyen meg az országos képviselet is; mondjátok ki mi sziveteket terheli, az enyémet mindenkor nyitva találandjátok! A múltnak feledése, kies jelennek megalapitása, örvendetes jövőnek előkészítése , mind megadatott, s a nép szive ennyi kegyelem és előzékenységre megnyílt, hogy a szeretet és ragaszkodás érzelmei újra bevonulhassanak. A legrészrehajlatlanabb források , sőt — mi több — még a részrehajlók is, azok, melyek minden felhőcskét híven registráltak, hogy Poloniusként elefántnak híresztelhessék, — még ezek is megegyeznek azon állításban, miszerint a hangulat egész Felsö-Olaszországban kedvező fordulatot vett s hogy az elismerés a népség minden rétegeiben egyaránt hő és őszinte. Austriának régi ellene, Szardinia e fordulaton első perczben megdöbbent, hanem nemsokára átlátta, miszerint Austriától ennek Felső-Olaszhonbani tekintélyét el nem vitathatván — legildomosabb lenne, vele kezet fogni s versenytársából barátjává lenni. Az ez ügyben történt lépésekről a lapok annak idején értesítették a közönséget s nem lehet nem örülni a józan ész, a gyakorlati értelem e fényes diadalán. A párisi congressus nem egy szunnyadó ábrándot vert föl álmából; Franczia- és Angolország hason fogva hurczolták az olasz ügyet a tanácsterem szőnyegére, azonban csak a rövidlátást nem vette észre, miszerint ez csak előzékenység akar lenni a szárd szövetséges irányában, kis tűzijáték a tömeg mulattatására, egy két puffogás, mely senkinek sem árt, egy két durranás golyó nélkül, egy két rajzó, mely csak szikrázik, de nem gyújt. A nyugati hatalmak azt vélték, miszerint az olasz kormányok érteni fogják a tréfát, és néhányan s értették is. A római birodalom kormánya szó nélkül reá állt a látszólagos reformokra s így mind a nyugat, mind a nép ellenállásának hegyét letörte. Nápolyban, fájdalom másként cselekedtek, a kormány szintoly nagy csalódásba bonyolódott, miként a nép, mind a kettő félreértette a nyugat szándékait; mindkettő kijózanodására csak azon sajnos események vezethettek , mik néhány hónap óta a nápolyi birodalom történelmét néhány fekete szegélyű lappal szaporították. Austria átlátta a játékot, melyet a nyugati hatalmak Párisban játszottak, de nem akarta azt elfogadni; olasz tartományainak !— (Politikai szemle.) Még nem ismerjük a berni szövetséggyűlés határozatát. Hogy az béke föntartására nézve kedvező lesz, abban ma sincs semmi okunk kételkedni sőt ezen hiedelmünk táplálékot nyer a schweizi kormány félhivatalos közlönye a „Bund“ legújabb czikkéből, melyben a kedélyeket előre is a viszály bekövetkezendő kiegyenlítésére i igyekszik előkészíteni. A schweiziak, úgymond,a jelenleg már minden kételyen fölül álló békét becsületteljesnek tarthatják, mind czéljára nézve, mely az által eléretik, mind azon út és módra nézve, mely által eléretett; a czél Neuchatel függetlensége, melyre nézve Schweiz Francziaország és Anglia részéről biztosításokat nyert ; a mód pedig,mely által Schweiz ez eredményhez jutott,már csak azért sem lehet reája nézve megalázó, mert fegyverrel kezében fogadta el ama javaslatokat, melyek mig egy részt a békét helyreállít A MILÁNÓI LÁTOGATÁS. # Midőn e szólókat írjuk, Milánó régi kapui alkalmasint már megnyíltak a császári pár előtt, s egy híres dynastia virágzó ivadéka ünnepélyes bevonulását tartja egy híres nemzet virágzó fővárosába. Nem közönséges látogatás az, melyet a kíváncsiság idézett elő, nem egyike azon rendes kör Január 16.1852. érdekeit sokkal szentebbeknek tartá, mintsem azokat diplomatiai alakoskodás tárgyává a békekötés miatt jó kedvre derült képviselők labdájává válni engedné. A pillanatnyi népszerűség feláldozásával férfias hangon kijelenté, miszerint Olaszország méltányos kívonatait idegen felszólítás és idegen közbenjárás nélkül is teljesítendi, és Austria Velenczében beválta azon szavát, melyet Párisban adott vala. Az olaszok meg fognak győződni, hogy az austriai kormányban nem csalatkoztak; erősen hiszszük, miszerint az austriai kormány sem fogott csalatkozni az olaszokban. Heves képzelem rajongásai, melyek annyiszor öltözködnek a hazafiság köntösébe, a gyakorlati életben nem valósíthatók; az éretlen ifjú, kiben a szív az ész felett rendesen győzelmeskedik, magába zárkózik, rengetegekbe fut, s a világtól elfordul, ha eszményeinek világát tünedezni látja, ha a valóság hideg szelétől képzőlmének tövéről az ábrándok csillogó levelei foszladozni kezdenek; de az érett, magában befejezett jellemű férfi nem akarja hágcsóit az ég boltozatának támasztani, hogy onnan a ragyogó csillagokat lehozza, hanem a valót maga számára lehető legkiesebbé törekszik alakítani s a természeti fejlődést férfias nyugalommal bevárván, nem kívánja a tavasztól azon virágokat, miket csak a nyár futó napja bűvöl elő a föld méhéből, nem a nyártól azon gyümölcsöt, melyet csak az ősz képes megérlelni! A PÉNZNEM-EGYSÉG NÉMETORSZÁGBAN. A E tárgyról ugyan sokat írtak már, de nem lesz fölösleges áttekinthető rövidséggel egy czikkbe összefoglalni az ügy állását, a mint az a német pénztábértekezlet határozataiban végleges alakjában van letéve. Ezen értekezlet, mely 1855. év tavaszán vévé kezdetét s többszöri félbeszakításokkal, miket a bizottmányi tagoknak illető kormányaikkal, koronkint különös utasítás vagy irányadás végetti levelezései mellőzhetlenné tőnek, 1856. October 6-káig tartott. Az e napon aláirt zárjegyzőkönyvhöz mellékeltetett a szerződés - terv, :■ nek el, vagy el nem fogadása iránt a dec. 9-kén kellett volna nyilatkozni az ifl. államoknak, a mi azonban végérvényesen mi nem történt, de meg fog történni, s a szerződés megerősítése az illető kormányok által, le ki fog eseez évi mártius 6-kéig kölcsönösen féltezni. E pillanatban a német szövetséget képező államokban három neme létezik a pénzlábnak, mindenik ismét az alosztványok sokféle nemeivel. E három főnem :Éjszakán az úgy nevezett porosz tallérláb van divatban; (a garasokra felosztás Szász és Poroszországban különböző;) déli államokban a forintosláb kétféle neme ;Austriában a 20 forintos (azaz 20 forint egy kölni mark) ; a többiekben a 241/2 forintos láb(egy kölni márk ezüst 24' ' ft.) — Austriában ezenkívül, mint tudjuk, többféle pénznem létezik: az úgynevezett váltó, továbbá a conventiós (ezüst) pénz, a franczia tizedrendszer az olasz tartományokban, a 242 lábas Salzburgban sat. Amint tudjuk s érezzük, a mi ezüst húszasaink teljesen eltűntek; tudvalevő okokból 1849. óta lassan kint kivándoroltak a szomszéd német államokba, hol azonban a közforgalomban nem tulajdonítanak nekik annyi értéket, a mennyivel tiszta ezüst tartalmuk szerint csakugyan bírtak; az érezmüvesek ezt jól tudva, az ezüst húszasokat beolvasztották. A külfölddeli forgalom különféle pénznemekkel mindig nagy nehézséggel, és vagy egy vagy a másik szomszéd veszteségével jár, sürgető szükség volt tehát most a vasutak következtében mód nélkül emelkedő forgalommal a pénzszámítás egyszerűsítése, s a pénznem egyesítése legalább a velünk legtöbbet érintkező Németországgal; de továbbá a világforgalom könnyítése végett is szükséges volt oly pénznemről is gondoskodni, mely viszont a világforgalmat közvetítse. E két czélnak megfelelni volt az értekezlet feladata. A világforgalmat, a külfölddeli kereskedelmi érintkezést véve tekintetbe, egyleti aranypénz (koronás) verendő ugyan, amely a világforgalomban naponkint terjedő tizedes