Budapesti Hírlap, 1857. február (26-48. szám)
1857-02-14 / 36. szám
Pest. Szombat, 36 sz. Február 14.1857. Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre 1 félévre: 10 írt, évnegyedre: 5 írt. Helyben : félévre: 8 írt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői iroda : Egyetemuutcza 2-ik sz. a. 1-ső emeleten. BUDAPESTI Kiadó hivatal van: Egyetem-utczában, 2-ik szám alatt, földszint. Előfizethetni helyben: a ap kiadó hivatalában.*Egyetem-uteza, 2-dik szám, földszint, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesitve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. HIVATALOS RÉSZ. Ó cs. k. Apostoli Felsége f. é. febr. 6-a Milanóban kelt legfelsőbb határozata által Tschopp Antal orsz. főtörvényszéki tanácsost Gratzban, érdemlett állandó nyugalomba tétele alkalmából, sok évi hű és sikeres szolgálata legkegyelmesebb elismeréséül az austriai nemesi rendbe dij elengedés mellett fölemelni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége m. hó 16-iki legfelsőbb határozata által okolicsnai Okolicsányi János magyar földbirtokost cs. k. asztalnoki méltósággal legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. A régibb államadósságnak f. évi febr. 3-án történt 283-ik (87-ik kiegészítő) kisorsolásánál a 33 sz. sorozat huzatott ki. . Ezen sorozat 5% bankkötelezvényeket foglal magában 31,699 számtól bezárólag 32,492 számig 1,030,267 ftnyi tőkeösszegben és leszállított kamatláb szerint 25,756 ft á01/ krnyi kamatösszegben. Ezen kötelezvények az 1818 márt. 20-ki legmagasb nyiltparancs határozmányai szerint uj , az eredeti pengőpénzbeli kamatláb szerint kamatozó államadóssági kötelezvényekkel váltatnak föl. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, febr. 13. (Európa és Ázsia.) Már huzamosb idő óta azt veszszük észre, miszerint az európai diplomatia sehogy sem képes nyugalomra szert tenni. A politika jelenleg a Danaidák hordójához hasonlít; amit fölül beletöltenek, az alul ismét kicsurog s a sok munkának semmi nevezetesebb eredménye nem látható ; ha az egyik lyukat betömték, a viz a másikon foly ki. E lyukak aprók ugyan, az igaz, hanem mégis elég nagyok a diplomatia fáradozásainak meghiúsítására. Hgya ezen egymást követő apró viszályok mindeddig komolyabb következmények nélkül maradtak s Európa nyugalmát tettleg meg nem zavarák, ennek oka egyrészről a miveit Európának túlyomó békés irányában, másrészről pedig az ázsiai eseményekben keresendő. Ama békehajlamról már a minap szóltunk; tekintsük röviden azon befolyást, melyet az ázsiai események Európa politikájára gyakorolnak. A lapok sokat vitáznak a fölött, váljon Ferukkhán fáradozásának lesz-e sikere vagy nem ? Sokáig tartand-e, s az eddigieknél még nagyobb dimensiókat nyerend-e ezen viszály, vagy pedig gyors befejeztetésére lehet-e számítanunk? — Egyéni nézetünk szerint erre csak föltételesen lehet válaszolni. A háború annál előbb fogja véget érni, minél gyorsabban éretik el Anglia tulajdonképeni czélja, mely a látszólagostólól megkülönböztetendő. Anglia egész halmazát a legkeményebb követeléseknek intézte a sahhoz, de soha esze ágában nem volt mindezeknek teljesülésére számolni, hanem az alkudozás folyamában ezen kemény föltételek egyikét a másik után elejtvén, az ellenfelet mintegy kényszeríti, hogy legalább az útnak feléig közeledjen s hasonló engedékenységgel legalább arra ráálljon, a mi az elejtett követelésekhez képest csekélységnek látszik ugyan, de Angliára nézve elejétől fogva fő ez évvala.ti egyébként például csak amúgy mellesleg említik most az angol lapok, miszerint a keletindiai társaság máris intézkedéseket ten, hogy Bush és Karrak megszállása után ott tüstént állandó kereskedelmi telepítvények alapíttassanak. Már most vessünk egy pillanatot a térképekre ! Busir (vagy némely térképeken Abusahr) tengerparti város , Karrak sziget; mind a kettő azon pont közelében fekszik, hol az Eufrat és Tigris egyesüléséből eredő Shat-el-Arab a persa öbölbe szakad, ott pedig hol a Shat-el- Arab a tengerbe szakadása előtt több ágra oszlik, fekszik Bassora városa, ugyanazon Bassora, mely a legújabb terv szerint Skutarival vasút által összekötendő, amely tervnek kivitele végett a területmérnökök által már meg is vizsgáltatott. Ezen skutari-bassorai vasútvonal a nevezett két folyó segítségével szintoly gyorsan mint könnyen fog Ázsia szívébe vezetni. Kié lesz a vasút? még nem tudatik, de ha Anglia azt a maga kezébe nem kerítheti, legalább az Eufrat és Tigris egyesüléséből eredő Shat-el-Arab torkolatai fölött biztosítja magának az uralmat az által, hogy Busir és Karjak földjén állandóan letelepedik. A skutari-bassorai vasút a vizi út nélkül semmi tetemesebb jelentőséggel nem bir s így igen valószinű, miszerint Anglia Persia irányában utolsó perezben nem egy engedményt teend, de busiri és karraki telepeiről nem fog lemondani , mert ezek által ama vizi út kulcsát tartja kezében! Francziaország nem kis boszankodással látta az ildomos angol politikának ezen legújabb sakkhúzását s már is azt rebesgették, miszerint Karrak miatt, mely tulajdonképen franczia birtok, reclamatiók fognak létetni, de nem hiszszük, hogy e hirnek alapja lenne. Francziaország átlátja, hogy ez egyszer Anglia által túlszárnyaltatta magát s a helyett, hogy e miatt zsémbelődnék, inkább okult a tapasztaláson és a chinai ügybe maga is avatkozik, hogy a remélhető nyereségben ő is osztozzék. A chinai vizeken álló franczia hajóhad tetemesen szaporíttatik. Hasonló történt Amerika részéről is. Oroszország pedig ugyanott már rég megtette intézkedéseit és a tunguz birtok-átengedések, az öt chinai kikötő megnyitása, a Sz. Pétervár és Peking közti postai közlekedés helyreállítása által idejekorán gondoskodott a maga előnyéről. Az ázsiai események tehát már annyiban is tetemes befolyással vannak az európai viszonyokra, amennyiben a hatalmak, ellenkező érdekeik számára, Ázsiában terjedelmesebb és egyszersmind termékenyebb küzdhelyet találnak, mint Európában, s ez utóbbiban épen a nyugalom fentartása által folyvást új erőt gyűjthetnek, hogy amott a tusát annál élénkebben és erélyesebben folytathassák. E tusa egyelőre legalább külsőleg nem a vetélkedő hatalmak közt, hanem a közös akadályok, azaz a félig elmállott ázsiai ősállamok ellen foly, melyek az általános rángatásnak sokáig nem fognak ellenállhatni. Míg ezen gátak le nem dőlnek, az európai hatalmak látszólagos egyetértése sértetlenül fönnmaradhat, bármennyire vetélkedők is Ázsiára vonatkozó terveik. De ha egyszer nem csak a chinai fal, hanem egyszersmind a chinai birodalom is összeomlandott, ha a persa öböl mentében az ott terülő ősbirodalom utolsó romjai is ledölendtek s a kilátás mindenünnen szabad leend , akkor az európai hatalmak Ázsia földjén szemközt állandanak egymással. Az európai viszonyok akkori alakulására nézve már most valamit jövendölni akarni, megbocsáthatlan merészség volna. Egyelőre Európa örülhet annak, hogy ama nagy ázsiai viadalnak előkészítése a hatalmak figyelmét oly nagy mértékben igénybe veszi, miszerint Európában minden összeütközés elől kitérnek. Csak Törökország az, mely a két világrész közt fekvén s félig ehhez, félig amahhoz tartozván, mind a kettőnek megrázkodásait megérzi s épen azért alkalmasint ki lesz zárva azon átalános nyugalomból, melynek Európa — remélhetőleg — még egy ideig örvendeni fog. /. . . . Törökország azon hid, mely Európából Ázsiába vezet s háborúban az ellenfél rendesen első és legkeményebb tüzét a híd ellen szokta irányozni, és mindenek előtt ezen magában oly ártatlan eszköz megsemmisítésére törekedni fcsétlenségnek , hanem a termékeny adó szerencse, a terméketlen szerencsétlenség. Ha az állam a bevett adót termékeny czélokra fordítja, akkor a magas adó vagy — ha úgy tetszik — az adóképesség növekedése mindenesetre örvendetes tünemény. Ha valamely vállalatba 10,000 frtot fektetünk, melytől e vállalat 80 %-nyi nyereséget hajt, s ha készítményeink oly kelendőségnek örvendenek, hogy a vállalat eddigi terjedelme mellett a közönség szükségletének eleget nem tehetvén, még 20,000 frtot kell e vállalatba fektetnünk, akkor ezen bizonyosan csak örülhetünk. A statistikusok rendesen csak azt szokták emlegetni, mennyi jut az adóból vagy a közadósságból egy egy főre ; ily adatoknak azonban csak akkor lehet érdeke és értéke, ha egyszersmind ki tudják jelölni az amaz összegekkel elért eredményeket, ha azt is meg tudják mondani, mit nyert egy egy lakos az adók termékeny fölhasználása által. Mondanunk sem kell, hogy az imént felhozott hasonlat az államadósságra nézve is áll; ha a kölcsönvett összegek bő kamatot hajtanak, akkor 2000 milliónyi adósság sem mondható nagy tehernek, míg ellenkező esetben 100 millió is sok lenne. Ha házamra 5000 ftot 5%-re kölcsön veszek s ezen összeget 10%-ot kamatozó ügyletre fordítom, amaz 5000 ft adósság nem teher, hanem jótétemény, mert a hitelezőnek fizetendő 5%-on kívül, 5% az én zsebemben marad. Második föltétel az, hogy az adó igazságosan és kellő arányban legyen elosztva. E pont, úgy hiszszük, tüzetes fejtegetésre nem szorul; magától érthető, hogy akinek a közérdekből nagyobb része jutott, annak a közterhekből is nagyobb részt kell viselnie. Ha az adóképesség növekedése a közjóllét növekedését is involválja, e közjóllét pedig az egyes polgárok jóllétének összege, akkor a közjóllét növekedéséből a gazdagnak a vagyonához aránylagos,tehát nagyobb rész jut, mint a szegénynek, s így az ő részéről nagyobb áldozatot is kívánhatni. Ha tehát az adóteher igazságosan és kellő arányban el van osztva, és ha az adójövedelem valóban termékeny módon használtatik föl, akkor az „adóképesség“ szándékolt növelésétől s az adó fölemelésétől egyátalában nem kell rettegni és mivel azon meggyőződést tápláljuk, miszerint a m. kormány e tárgy körül szintén a fentebbi két elvhez ragaszkodik: aggodalom nélkül tekintünk az erre vonatkozó rendszabályok elé, akár alaposak a külföldi sajtó ebbeli hírei, akár nem! ADÓ ÉS ADÓKÉPESSÉG. • II. Angliában a fejenkénti adó hatszorta nagyobb mint Oroszországban, s most azt kérdjük, melyiknek jólléte nagyobb , melyiknek sorsa irigylendőbb ? Anglia drága pénzen a világ majdnem minden tengerén hatalmas hajókat tart, melyekkel nem csak mindenüvé elszórt alattvalóinak életét és vagyonát, hanem kereskedelmi érdekeit is oltalmazza s az angol gyártmányoknak úgyszólván naponkint uj piaczokat tud megnyitni. Oroszország — hogy a hajóhad példája mellett maradjunk — csak a név miatt tart hajóhadat, mely veszély idején semmire se mehetett, béke idején pedig valamely kikötőben heverész anélkül, hogy a közjólétnek legkisebb hasznot is hajtana.Ha az angol hajóhad tízszer annyiba kerül mint az orosz, amaz még mindig olcsóbb emennél, mert nem az olcsóbb, mi kevesebb költséggel jár, hanem az, mi a költséghez képest nagyobb hasznot hajt s ha az angol 60 ftot fizet adó fejében, mig az orosz csak 10-zel adózik, ez még mindig igen sokat, amaz pedig keveset fizet. . Tehát a csekély adó szint oly kevéssé mondható szerencsének, mint a magasabb adó szerencses. febr. 12. A A székváros községi ügyei köréből nem csak egyes adatokat kiszemelni, hanem azokat folytonos figyelemmel kisérni tulajdonkép levelezői szakomhoz tartoznék ; föltehető ugyanis, hogy a közbirodalom szellemi s anyagi gyapontja községi életében is bő anyagot szolgáltatand, mi a koronaországokban is érdeket szül, viszhangot kelt, vagy kelteni érdemes, sőt követésre méltó volta miatt megemlítendő. Ha így van a dolog, e sorok íróját némi mulasztás vádja illeti, mert községi életünk fölfrisítése, rendezése, a községek vezetőinek irányozása, követésre méltó példák általi buzdítása , összes állami s társadalmi újjászületésünk sarkköve, s legfőbb tényezői egyike, vagy legalább annak kellene lenni. Hogy e nézet, tán öntudatlanul közérzületté vált, tanúsítják a hírlapok vidéki tudósításai, mik gyakran a legjelentéktelenebb községek teendőit, vagy tettleges mozzanatait elősorolják, s mik oly nagy számmal meg nem jelennének, ha az olvasó közönséget nem látszanának érdekelni. Bécs e tekintetben még érdekesebbet nyújthat; ez legalább első pillanatra kétségtelennek látszik, de valójában egy kis magyarországi község ügyei, mert rokonok, többé kevésbbé hasonlók, az országszerte uralkodó igények, bajok s nélkülözések a helyzet homogeneitása által jobban érdekelnek mint az egészen más, roppant mérvű szükségek, s jövedelmi források közt mozgó bécsi községélet. A bécsi évi budget négy millió írtról szól, s félmilliónyi lakosság munkálódásának eredménye. Bécs a birodalom fővárosa, a 1. m. császári udvar környezetének székhelye, melyen a világ szeme csügg, melynek a polgárisultsággal pillanatlag lépést kell tartani, s e szerint terjedelmes igényeknek megfelelni; utczavilágitás , kövezet, díszítés, szépítési művek, közintézetek fényes karbantartásáról gondoskodni, oly mérvben, mint sehol; s mind e roppant költségek fedezésére némely községi ingatlan birtokon, egypár házon kívül egyetlen jövedelmi forrása : a városi lakók zsebei, a házbérlői százalékok (zinskreutzer) s az államadóra kivetett községi arányos adópótlék. Ámbár ennek megerősítése, különösen fölemelése mindenkor a felsőbb hatóságtól függ, mégis megengedjük, hogy e forrás ily gazdag városban nem mondható szűknek, de igenis csekélynek mondható azon birtokhoz képest, mely némely magyarországi olynemű község sajátja, hol a polgárisultság igényei még eddig csekély, vagy még gyakrabban semmi figyelembe sem vétettek, hol világítás, járdák, tisztaság, közkertek és a többi, még ismeretlen tényűzési czikkek, s néhány világot látott úriember merész álmai közé tartoznak. — Van azonban bevallott mulasztásunknak egy más magyarázata is, és ez a bécsieknél a községélet mozzanatai iránti csekély érdeknyilvánulás. A községtanács-ülések eredményét, a jegyzőkönyvi kivonatot rendesen közli a hivatalos W. Ztg, de a többi lap meg sem említi; a közönség részéről a községi ügyekbe avatkozási kedv, vagy közszellem tettleg nem mutatkozik. Pedig ritkán hiányzik valami említésre méltó a rendesen közzétett jegyzőkönyvekben, így a legújabból is a községtanács hazafias áldozatkészsége látható; a jövő májusban tartandó gazdasági kiállításra tekintettel, a gazdasági egyletnek ötezer pengő frtot adományozott; a katholikus mesterlegény-egyletnek ötszáz frtot; a protestáns iskolák tágabb kiépítésére a szükség szerinti korlátlan öszveget stb. — De tagadhatlanul sok hiányt is elősorolhatni, mikre nem elég komoly gond fordíttatik, vagy csak kicsinyes félrendszabályok. A napokban nagy vita keletkezett a közszellemi önállósághiány miatt, mely állítólag Bécset a tartományi városok fölött kitünteti; mindent a kormánytól várni, kérni, mitsem birni, kezdeményezni — egyleti szellem hiánya. Mindez némi mértékben nem alaptalan szemrehányás; legújabban egy kereskedelmi iskola, melynek szüksége általánosan érzett volt, magán tevékenység s adakozás utján alapíttatott meg; ez ritka jelenség, s kezdeményezője egy rajnai születésű ur , heg s fegyvergyárnak, meg fogja vallani, mily roppant nehézségekkel kelle küzdenie, míg mozgásba hozá az ügyet! Ez azonban Bécs hagyományos szelleme, mely lassan kint a kor szellemének engedni fog . Bécs eddig élvezetes főváros volt; a birodalom újjászületésével Bécs az ipar, kereskedelem, pénzforgalom, vállalkozás központja jön; a vidám „residentia“ iparos világvárossá kezd átalakulni; békés, kényelmes polgáraik a mai értelembeni iparosokká, vállalkozókká lesznek , vagy ilynemű jövevények túlsúlya által paralyzáltatnak és egy évtized múlva a közellem is más leend; a kezdeményezés, egyleti, vállalkozási hajlam, öntevékenység vérbe menend át, s akkor a községi élet is több tárgyat nyujtand a böngésznek. Pécs, febr. 7. 2 Hiában iparkodtam utolsó levelemben bebizonyítani, hogy legczélszerűbb lenne mindenkinek a világot úgy tekinteni mint mutatkozik, nem pedig mélyebben kutatva magának is másnak is rész vért csinálni azzal, hogy a titkos redők alatt rejlő bajt kitanulja s azt másoknak nem tudom épülésére, vagy szomorúságára föltárja. Magam vagyok első, ki jó tanácsomat nem követem. De tekintve társadalmi viszonyainkat lehetetlen hallgatnom, s inkább elvállalom az éji őr szerepét, ki a kiütött tűz alkalmával lármát üt, hogy mások ébredjenek föl és segítsenek, mig ő őrködését az oltás alatt is folytatja. Mi is lehetne egy hirlapi levelezőnek más föladata. Maga nem segíthet, nem marad egyéb hátra mint hogy lármát üssön , majd tán segítenek a bajon mások. Nenn kell valakinek soká Pécsett lenni , ha egyébiránt időt vesz magának viszonyaink körül egy kissé szorgosabban kutatni, hogy meggyőződjék a felöl, miszerint városunk szegény város, és ha minden igy maradna mint van, nem a legrózsaszínűbb jövőnek néz eléje. Ugyanis Pécs lakóinak eddigelé egyetlen jövedelmi forrása a bor. Mert a még keletkezőben levő kőszénművelést számításba venni nem lehet. Vegyük fel tehát, hogy hegyeinkben terem évenkint kö