Budapesti Hírlap, 1857. február (26-48. szám)
1857-02-25 / 45. szám
Pest. Szerda, 45 Szerkesztői iroda : Egyetem utcza 2-ik sz. a. 1-ső emeleten. Kiadó hivatal van: Egyetem utczában, 2-ik szám alatt, földszint. Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre :félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben : félévre: 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni helyben: nap kiadó hivatalában.^Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint; vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasitandók. HIVATALOS RÉSZ. A cs. k. Apostoli Felsége b. Schmidburg Rudolf ezredest a cs. k. hadsegédi testületben, cs. k. kamarási méltósággal legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége nemes Brambilla Luigi és nemes Albertoni Antoniót cs. k. kamarási méltósággal legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. A budai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály Lesska Pál volt adópénztárnokot a pesti kerületi jövedéki gyűjtő pénztárhoz ideiglenes hivataltisztté kinevezte. A budai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály a budapesti cs. k. adóbizottmánynál megürült ideiglenes II. osztályú számvevőségéül állomásra Szumpik Fülöp ideiglenes irodai segédet, és az ez által üresedésbe jött ideiglenes III. osztályú irodasegédi állomásra Charmant Rudolf a cs. k. magyar állami számvevőségnek segéddolgozóját nevezte ki. F. é. febr. 11-én a bécsi cs. k. udvari- és államnyomdában a birodalmi törvénylap VI. darabja megjelent és szétküldetett. Tartalma: 22. sz. Császári rendelet 1857 jan. 21-ről, mely által az alsó austriai súly- és mérték Stiria koronaországban egyetlen törvényes mértéknek nyilvánittatik. 23. sz. Hirdetménye a pénzügyministeriumnak 1857. jan. 31-től — hatályos az általános vámkötelékbe tartozó koronaországokban — a tetseheni II. oszt. fővámhivatalnak a bodenbachi 1. oszt. fővámhivatal expositurájává átalakítása iránt. 24. sz. Kibocsátványa a kereskedelmi, ipar és középületek ministeriumának 1857. febr. 1-jéről, mely által az 1857. jan. 28-ki legfelsőbb határozat folytán az alsó austriai mérték- és súlynak Galicziába bevitelét illető 1855. aug. 6-ki cs. rendelet foganatosításának határnapja 1857. ápril 1-jéig terjesztetik ki. 25. sz. Rendelete a bel-, igazságügyministeriumoknak s a legfőbb rendőrhatóságnak 1857. febr. 3-tól, hatályos az összes koronaországokban, kivéve a kát. határőrvidéket, aláíróknak vagy előfizetőknek külföldi nyomtatványokra gyűjthetése iránti engedélyadás illetékességét illetőleg. 26. sz. Rendelete a pénzügyministeriumnak 1857. febr. 5-ről — hatályos az általános vámterületbe foglalt koronaországokra — a külföldi kelmenyomtatások gyártatüzletéhez külföldről vett rézhengerek vámkezelését illetőleg. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, febr. 25. VISSZAPILLANTÁS AZ 1856-d. ÉVRE. V. A pozsoni közigazgatási terület. A gyapont, melyben a községélet legtöbb érdekei egyesülnek, mindenekelőtt a községi háztartás rendezett állapota. Valamint a kisebb családi körben főleg a pénzkérdés azon tengely, mely körül a közös családi ügyek nagyobb része forog, úgy a községi életben is. Rend, nyilvánság, takarékosság és körültekintő vezetés itt úgy mint ott, életföltételei a virágzó állapotnak. Rendezetlen állapotú családok, valamint pénzügy tekintetében lehanyatlott községek csak igen ritkán fognak jólétre vergődni. A községi javaknak helyes, könnyen ellenőrizhető kezelése nem csak egy észszerű gazdászatnak postulatuma, nem csak a reálhitel iránti igénynek conditio sine qua non-ja, egyszersmind szükséges kellék arra is, hogy a közérzület fölélesztessék s minden egyes községi tag érdeke az összeségnek közös érdekeihez tartósan és gyümölcshozólag lebilincseltessék. Ezen nézetektől vezéreltetve teljes igazságot kell szolgáltatnunk azon törekvéseknek, melyek által sikerült, a pozsoni közigazgatási terület összes 2432 korábban jobbágy községeiben nemcsak a régibb számadásokat megvizsgálni és igazolni, hanem jövőben is a községi háztartásnak oly értelmes, világos vezetését és számvitelét létesítni, hogy a most leltárak, praelimináriák és számadással ellátott vagyonkezelés a hatóságok által szintoly könnyen ellenőrizhető, mint bármelyik községi lakos által az egyszerű számadási okmányoknak mindenkinek megengedett megtekintése útján helyesen megítélhető, végre minden nem igaz eljárásnak eleje vétethetik, vagy legalább az könnyen bebizonyíttathatik. A pozsoni közig, terület összes katasztrális községei költségvetéseinek csak ily körültekintő számvitel mellett létesíthető összeállítása után, és pedig az 1850 évre következő nem érdektelen eredmények tűnnek ki. A saját jövedelem a terület 2236 katasztrális községében az említett évre tesz......................... 1,384,256 ft 20 kr a kiszámított szükség . . 1,868,745 „ 36 „ úgy hogy a kitűnt szükségleti többlet hozzászámításával. 61,631 „ 33% „ ily hiány tűnik ki . . . 546,120 ft 49% kr, melynek a községi költségeknek az egyenes adóforintokra kivetése által kell fedeztetnie. E tekintetben nagy eltéréseket és különbségeket látunk az egyes községekben, egészben 256 községben semmi adópótlék sem létezik, és pedig az ily községeknek általánosan és aránylagosan legnagyobb száma van Bars és Hont megyében, az absolut legcsekélyebb szám Liptóban, aránylag legkisebb száma az ily pótlék nélküli községeknek végre Trencsén megyében van. Szám tekintetében is nagy különbség létezik, a községi pótlék maximuma 1 ft 30 kr a közvetlen lakbér- és személykereseti adóforinttól (tehát 150%) Zólyom megyében, az egy adóírt utáni aár minimum pedig Alsó-Nyitra megyében található, bárha minden megyében magában az egyes községek még legmagasb, közép és legalacsonyabb adótétel szerint is feloszthatók. A legcsekélyebb ingadozások találhatók : legmagasb közép legkisebb pótlékkal Trencsén m. községeiben 15 kr. 9—12 kr. 3 kr. Liptó „ „ 15 — 10—12 „ 2 „ Komárom „ „ 24 — 8—12 „ 2 ,, Alsó-Nyitra m. ,, 25 — 6—10 „ % » Szabad kir. város a pozsoni közigazg. területen van tz, szervezett tiszthatósággal a politikai ügyletvitel számára és nyolcz az ebbeli részvétel nélkül. A szabad kir. városokat illetőleg is a háztartás nyilvánságban tartására és egyszerűsítésére célzó igazgatási szervezet rendezése részint teljesen, részint majdnem teljesen végre van hajtva, úgy hogy a községi ügy pontos kezeléséről maga a községi törvény megjelenéséig is általában kellőleg gondoskodva van. A nagyobb városok közöl csupán Pozson városa költségvetésével kívánunk foglalkodni. Az 1848 és 49-ki eseményeknek természetesen itt is, úgy mint Magyarország legtöbb községeiben, a pénzügyi kezelésre fölötte kedvezőtlen befolyást kell gyakorolniok, mely körülménynek tulajdonítható főleg, hogy ezen község passiv álladéka 736,523 ftra ment, holott az activ álladék t. i. a törvényes oltalom alatti alap vagyon 2,402,424 ftot tesz 84,524 ft évi tiszta jövedelemmel (nem egészen 4 százalék.) . A községi szükségletek fedezésére ezen jövedelem nem elégséges, s a hiánynak 25%, vagy közvetlen adóforint utáni 15 kvnyi községi pótlék, három lakbérkrajerár, vagy az évi lakbér 5%-ja által kell fedeztetnie; mi mellett azonban a jótékony intézetek számára a kegyes adományok szokásos gyűjtése elmaradt. Az 185%-ks költségvetésben a saját jövedelem 315,930 ft 29%-ra a szükséglet 423,166 ft 43 % „ ekként a kitűnő hiány 107,236 ft 13% „ van fölszámítva. Ha ellenben meggondoljuk, mily jelentékeny összegeket fordít a pozsoni városközség közhasznú czélokra, s mily eredményeket vívott ki ily rövid idő alatt, úgy a pénzügyi igazgatás észeredményét bizonyára kedvezőnek és kielégítőnek mondhatni, mert 47,839 ftnyi passivum visszafizettetett, egy fölreáltanoda 12,000 pftnyi évi költséggel állíttatott, a városi tanodák teljesen kijavíttattak, s mintatanodákká alakíttattak; a légszeszvilágítás behozatott, végre egy átkelési kaszárnya és katonai kórház állítására jelentékeny összegek szavaztattak meg. Pozson városának jó és olcsó hússal és kenyérrel ellátása folyamatban levő bizottmányi tárgyalások tárgyát képezi, melyeknek ekkorig kitűnt eredményei a hús- és kenyérárak uj fölszámításában, valamint szabályozott marha- és húsvizsgában már jelenleg is világosan mutatkoznak s egy uj vágóhídnak nemsokára bekövetkezendő fölállításában és egy kilátásba helyzett húspénztárban még inkább fognak nyilatkozni. sz. TELEKKÖNYVI ELŐJEGYZÉS ÉS FÖLJEGYZÉS. NL (Lásd :Budapesti H.143. sz.) a) A közokiratoknak általános értelmezését a polg. perrendtartás 114-ik§-ában találjuk, minthogy azonban az előjegyzésre alkalmas közokiratok alatt jelennen csak azokat vehetjük, melyek mind lényegük mind külalakjukra nézve valamely jogot vagy követelést tartalmaznak magukban, a polg. perrendtartás idézett §-sának b) c) d) pontjai alatt említett hitelesítvényi, jegyzőségi, hajhászi, születési, házassági okmányok s jegyzőkönyvek ide nem számíthatók; ellenben különösen ide tartoznak: a közhatóságok s jogosított jegyzők által minden törvényes ügyletekről hivatalosan fölvett iratok, ha ezek a bekeblezés végett a magán okiratokra nézve kiszabott belső kellékekkel ellátják, továbbá: a bíróságok vagy más jogosított hatóságok által fölvett végrehajtató egyezségek,— s végre azon okiratok, melyek valamely közhatóság végrehajtató ítéletének minőségével bírnak, mint különösen a jogerejű bírói határozatok, a vételári kimutatások birói jóváhagyásai; — az átvételi árra fizetés végett utasított vagy ez által nem födözött s ennélfogva kitörlendő tételek tekintetében; — elárverezett javakat tárgyazó átadási okiratok ; — a hagyaték tárgyalási hatóságnak az 1854. august. 9-ikén kelt cs. k. nyilt parancs 177- s 178-ik §§-saiban kijelölt okiratai; — a hátralévő adók, törvényes illetékek (százalékok) és járulványok fizetésére vonatkozó kimutatások s rendeletek. b) Ami a kártérítési határozatok lényegét illeti, bővebben olvashatni annak jogi magyarázatait az ált. polg. törvénykönyv 1293—1349-dik §§-ig; azon határozatokra nézve mindazáltal, melyek a kártérítésről szóló most említettük §-ai által kijelölt esetekben elősorolvák, különösen : a vagyon s joghasználati, (1323) kamatfizetési, (1334) kötbéri, (1336) s kezességi (1348) ítéletek, egyezségek, s szerződésekre keletkezett birói határozatok sorozandók. c) Az adósság kifizetésére vonatkozó s biróilag adott engedély alatt értetendő különösen azon eset, midőn az ált polg. törvénykönyv 1422-dik §-sa értelmében, az adós helyett, ennek beleegyeztével, egy harmadik tud és akar az elvállalt kötelezettség mértékéhez képest fizetni. d) Oly esetben továbbá, midőn valamely adósságot azon okból, mivel a hitelező ismeretlen, távol van, vagy az ajánlott kielégítéssel nem elégszik meg a hitelező, vagy ismét más fontos oknál fogva a hitelezőnek nem lehet kezéhez juttatni : — az adósnak szabadságában áll a fizetendő dolgot (pénzösszeget) a bíróságnál letenni, a mi által aztán jogot nyer arra is, hogy ha az ilykép kielégített adósság ellene be — vagy előjegyezve lenne, azt a telekkönyvi jegyzőkönyvből kitöröltethesse. E most említetteken kívül előfordulnak még a haszonbérleti s szolgalmi viszonyok körében oly esetek is, melyek valamint a haszonbérlők s tulajdonosok, úgy szolgalmi viszonyokban a szomszédokra különösen ajánlják az előjegyzést s méltó jogalappal is birnak arra. Ezen esetek ily alakban fordulhatnak pedig elő: kibérel — például — valaki egy jószágot, — tegyük tiz évre; — azonban mielőtt a bérletidő kitelnék, a tulajdonos elhal, vagy azon jószágot eladja s elcseréli. A törvénynél fogva kellő fölmondás mellett, az új tulajdonos, minden magára vonatkozó kártérítés nélkül a bérleti szerződvényt fölbonthatja; ellenben ha a bérleti szerződvény a nyilvánkönyvbe előjegyezve vagy beiktatva van , dologbani jogot nyer, vagyis a következő új birtokos tartozik a kötött bérletszerződvényt a hátralévő időre is megtartani (p. tk. 1095 §.) S megjegyzendő , hogy ezen eset kivételt aztán csupán a szükséges birói eladásoknál szenved, — de a bérlő az előjegyzés által mégis azt nyerte, hogy a polgári törvénykönyv 1121-dik §-sa értelmében, tökéletes kárpótlást követelhet. — A szolgalmi viszonyokban pedig ily esetek adják elő magukat. Egy valaki házat építtetvén, arra van például szüksége , hogy az ablakokat a szomszéd udvarára nyittassa. A szomszéd ezt részint barátságos indulatból, részint más okokból megengedi , azonban néhány év múlva változván a kérdéses ház tulajdonosa, a szomszéd ellentmond s be akarja rakatni az ablakokat. Quid juris, a mikép biztosítandja magát az új tulajdonos ? Csak úgy , ha előde a szomszédtól nyert szolgalmi jogot az építéstől kezdve három év lefolyta alatt el nem mulasztotta a telekkönyvi jegyzőkönyvbe beiktatni, mert a polg. törvk. 481-dik , úgy az 1855. decemb. 15-dikéről kelt ministeri rendelet 66-dik §-sa értelmében : a szolgalom dologbani joga ingatlan dolgokra s általában oly tárgyakra, melyek nyilványkönyvbe beiktatvák , csak az azokba beiktatás vagy előjegyzés által szereztethetik. Hasonló esetek merülnek föl a szolgalmi viszonyok körében az ereszjog, — az esővíz leeresztésének joga, — a gyalogösvény, marhacsapás és szekérút joga, a vízvezetés, a legeltetés, s több efféle jogok élvezhetésére nézve , melyek az új telekkönyveknek jelen végleges szervezésénél figyelmünket annál inkább magukra vonják s igénybe veszik , minthogy hazánkban eddigelé (némely nagyobb városok kivételével), a most említett szolgalmi jogok különben is nagyon ingatag alapon feküdtek s ép azon okból, számtalan pörlekedésekre is szolgáltattak alkalmat Február 25.1857 Bécs, febr. 23. A Küllapok híresztelik, hogy az austriai kabinet köriratot bocsátott az európai nagyhatalmasságok udvaraihoz, melyben a dunai fejedelemségek további megszállva tartásának szükségét kifejti, a többi közt az ismeretes Moniteur czikkel indokolja. Ha jól értesültünk, a Moniteur czikk jelentősége, különösen a császár trónbeszéde óta, nem oly nagynak tartatik, hogy akár a körirat, akár az általa érintett rendszabály, a dunai fejedelemségek további megszállva tartása szükségesnek látszanék. A mi seregeink kivonulását illeti, az ennek idejét meghatározandó 1. f. parancs még el sem küldetett, csak a seregek útkészen tartásának előkészítése rendeltetett el; e részben tehát nem volna szükség a kivonulási parancs visszavételére, miután ily parancs még nem létezik. De ezen kívül is a császári kabinet jogos befolyása a dunai fejedelemségek szervezésére nem annyira egy hadseregnek ottani jelenlététől feltételeztetik, mint inkább azon természetes súlytól függ, melylyel az európai areopag körében hatalmas akaratereje által bir, s melyet minden európai kérdésben, legyen az bármi messze fekvő reánk nézve, mindenkor gyakorolt, de soha kitűnőbb sikerrel, mint az újjászületés e néhány évi korszakában , továbbá tekintélyes akaratszilárdsága mellett biztosítja befolyását e kérdésben a vele legközelebben érdekelt Törökország biztonsági érdeke, Anglia támogatása, s a franczia császár ildomos békés hajlamai. Ezzel nem akarjuk azt mondani, hogy nem léteznek eshetőségek, mik a fejedelemségek megszállásának meghosszabbítását maguk után vonhatnák; csak annyi tény, hogy a császári kabinet e pillanatban ezt indokolva nem véli, s hogy nyugodtak lehetünk a kérdésnek austriai értelemben megoldására nézve, ha egy katonánk Bem leend is a fejedelemségekben szállásolva. — Említettük annak idején, hogy egy általános németországi útlevél-egyesség (Passconvention) létrehozatala van szóban a kormányok közt,mint a pénz-, váltótörvény- is maholnap vámrendszer-egység kiegészítése, s utaltunk egyúttal a birodalmi eddigi útlevél-rend legközelebbi módosítására.Ezen a tegnapi hivatalos bécsi lapban megjelent, legfelsőbb rendelet kiválólag közgazdászati intézkedés, mert az óriásilag, kifejlett közlekedés mellett meg nem felelhettek immár a félszázados rendszabályok a közigényeknek ; akadályozák a forgalmat, anélkül hogy biztonsági tekintetben kielégítő átnézetet adtak volna az utazók tömege felöl. Főbb pontjai e rendeletnek , hogy útlevélvizsgálat csak a birodalom határain történik ; a birodalmon belül az útlevél hivatalos elvétele, feltétele megszünend, s a belföldiek útlevél helyett igazolási jegyeket kapnak. — Ámbár rég hallatszott, hogy újabb vasútengedélyek nem fognak kiadatni, mégis néhányat hoztak az utolsó hetek; ezekről megjegyzendő, hogy nagyobb vonalak összekötő vagy kiegészítő részeit képezendik, s mint ilyenek engedélyezésük el sem volt halasztható, nem is volt kérdéses; más részről a részvények túláradása ellen történtek némi intézkedések , mint például, a galliciai vasútnál a syndicatus fölállítása, vagy a prága-pilseni vonalnál azon intézkedés, hogy részvények egyátalán ki sem adatnak, hanem a vállalkozók, Hg Metternich, Windischgrätz, s Lämel bankár azt saját költségükön létre is hozzák. A hír, miszerint a hitelintézet s egyéb új vállalatokra a befizetések föl fognak függesztetni, mint a haussier-k tőzsdei kacsái egyike, megcáfoltatott.