Budapesti Hírlap, 1857. július (147-173. szám)

1857-07-21 / 164. szám

A pesti testgyakorló intézet helyiségén folyó hó 25- én, vagy kedvezőtlen idő esetére következő hét­főn fog a növendékek próbatétele megtartatni. A próbatér látogatása díjmentes, az ezen alkalomra szükségelt nélkü­lözhetlen kiadások (padok, székek, díszítés stb.) fedezésére azonban a számozott helyek mától kezdve az intézetben kaphatók. * A terézvárosi első kisdedóvó-intézet javára f. hó 26- kán, délután, Anna napján a városerdei pávaszi­geten tánczvigalommal egybekötött reunio fog tar­tatni, mely alkalommal Clair úr szívességből több léggömböket fog fölereszteni. "E kellemes időtöltést ígérő zenei mulatságot a jótékony czél iránti tekin­tetből ajánljuk a t. ez. közönség figyelmébe. * A gróf Lázár Kálmán által kitűzött jutalmat négy pályázó közt Ha­lm­ágy­i Sándor „Papkkra“ czirafi regénykéje nyerte el, melynek közlését a „K. Közi.“ legközelebb kezdi meg. * Az ó­budai hajógyárban jelenleg két kisebb gőzös van munkában, melyek közöl az egyik „Arad“ a másik „Zágráb“ névre fog kereszteltetni, az utóbbi a Dunán, az első pedig a Maroson fog közlekedni, mi örvendetes bizonysága annak, hogy e folyói­ czél­­szerűbb közlekedés a valósulandó remények sorába tartozik. * Ilire jár, hogy Siklóssy orvos úr a budai városmajorban fekvő víz- és gyógytestgyakorlati intézetét, mely rövid fennállása óta már eddig is ki­elégítő sikert tanúsított, nagyobb körre kiterjesztve részvények útján kívánná tovább folytatni. * Siklósról (Pécs mellett) Schulhof A. vá­rosi orvos úrtól a következő tudósítást vettük: „F. hó I6-kán d. e. 10 órakor, még eddig tudva nem lévő okból, Siklóson tű­z támadt, mely rövid negyed óra alatt három házat hamvasztott el A jelenleg ural­kodó nagy hőség a azon körülmény mellett, hogy a tész­oly utczában ütött ki, melynek házai nagy­részt náddal fedvék, nagyobb szerencsétlenség csak a kitűnő oltó­eszközök és Nyers Sándor polgár­­mester úr gondos intézkedései által h­árittath­atók el. A szerencsétlenség színhelyén legelsők jelentek meg a talán tisztelt cs. k. járási főnökünk Sárközy Titus ur, a cs. k. csendőrség s a felnevezett pol­gármester ur. A nevezett urak egyesült erélyes in­tézkedéseinek sikerült e szépen virágzó várost egy beláthatlan nagyobb balsorstól megóvni. Említést érdemel, hogy daczára annak, miszerint azon ut­­czát mind fö­ldmivelők lakják, ezek a tűz oltása kö­rül nagyrészt közönyösek maradtak és a borzasztó elem legyőzését csaknem egészen a hivatalnokok, a csendőrség s az igen tevékeny mesteremberekre hagyták.“ * A C­s­i­k-S­o­m­l­y­ó­n felállítandó tanintézetek érdekében — a M. F. egy ottani levelezője — hite­les adatok nyomán közli eredményét azon lelkese­désnek, melylyel a nemes székelység két Csik és Ká­­szonban hőn szeretett főpásztora szózatát és példá­ját követve , ezen szent ügy iránt viseltetik. A­­- Csikon és Kászonban cs. k. járási segéd I­m­e­c­s János és főtiszt. C­s­a­t­ó József esperes ur lelkes eljárása nyomán eddigelé befolyt magánado­mányok összege : 13,030 pft, F­e­l-C­s­i­k­r­ó­l több közeli községek ajánlatával együtt : 25,246 pft 5 kr; ide nem értve a t. papság és még több egyesek ajánlatát Al- és Felcsiken, mely bizonyosan nem ke­véssé fogja növelni ez összeget. Ezekhez járul cs. Somlyói birtokos B­o­c­s­k­o­r Mihály ur már régen tervezett s most ünnepélyesen nyilvánított nagy­szerű ajánlata, melynél fogva a készpénzül aláirt 50 pfton kívül egy legalább 20 tanulót ingyen szállásra befogadható épülettel ellátott telket az építmény fen­­tartására szükségelt tőkével együtt örök időkre az intézetnek átengedni ígért, s magát kötelezi, amelyhez Bocskor Ádám ur 1000 pft tőkével járul. Méltó elismerést érdemlő áldozatok. Feljegyzésre méltó ezúttal Felcsikról is főtiszt. B­r­á­n­o­s­z Jere­miás esperes, atiszt. S­á­n­t­h­a Imre kör.­jegyző, és Győrfy Lajos szeredai lelkész .urak, kiválólag pedig B­a­u­s­z­t Ignácz cs. k. járási segéd ur, kik ez ügy körül fáradhatlan buzgalmat tanúsítottak és a felcsiki székely közönséget a fenebb érintett ki­ható részvétre ösztönözték. * A soproni evang. felső gymnasium f. évi October elsején üli meg háromszázados fenállásának ünnepét. * A cs. k. hajóhad összes hadihajóinak és jár­műveinek legújabb áttekintése szerint van : egy sorhajó, 5 vitorlás fregát, 3 propeller fregát, 6 vitorlás-corvett, 2 propeller-corvett, 3 gőzcorvett, 8 postagőzös, 5 brigg, 4 brigg-naszád, 5 goelett, 53 ágyunaszád, 7 szállitóh­ajó és 5 úszó üteg.­­ A legújabb kimutatás szerint 1857. február hó végé­vel a cs. k. hadseregben 3514 vitézségi érem volt kiosztva , a m. 305 arany, 1280 elsőoszt. ezüst, és 1929 másodosztályú ezüstérem. Ebből esik a cs. k. tábornoki karra 4, a cs. k. testőrségre 99; a tér- és kórházi parancsnokságokra 24; a gyalog­ságra 1759; a lovasságra 326; a tüzérkarra 336 érem, a többi a különböző külön hadtestek közt esz­üik föl. TÁRCZA: China helyzete. (Folytatása és vége.) E szerződvény nagy történelmi cselekvény Chinára nézve, mert ennek hatalma ez alkalom­mal először hódolt a polgárosult nemzetek köz­jogának ; először ismerte el egyenjogának a tengeri barbár (európai) államhatalmat, és az európaiak először látták a nemzetsog pajzsa alatt biztosítva személyeiket s vagyonukat — Chinában. Felbátorítva ezen tény által, Amerika és utána a franczia hatalom is hasonló szellemben szerződtek Chinával kereskedelem s vallás te­kintetében. Az azonban benne a fő, hogy a mennyei biro­dalom császárja s fölsége meg volt alázva a bar­bárok által. Ezt leginkább érezte a kormány dynastiája s a fanatizált nép. Azért is történt nemsokára, hogy a császári kamarilla s a can­ton­i mandarinok túlbuzgósága s hitszegése nyo­mán uj , vészesebb bonyolódások fejlődtek ki a szerződött felek között. Ugyanis 1) a cantoni alkirály egész hatalmá­val vonakodott megnyitni az európaiaknak Can­ton városát s környékét; se azok hatóságaival soha közvetlen (személyes s szóbeli) közlekedésbe nem ereszkedett, noha ezen két szabadalom vilá­gosan ki volt kötve a szerződvényben az euró­paiak számára. 2) A chinai császár vagy tanácsa — hat diadal­ívet emeltetett két cantoni mandarinjának Lew és Peh-nek gránitból, ezen az európaiak irányá­ban így elkövetett hitszegés jutalmául. 31 Levau a császár az európaiakat, minden ügyeikben, mik nekik a birodalmi hatóságokkal vagy kormánynyal lehetnének — egyenesen s kizárólag a cantoni alkirály elé utasította, mi­vel egyszer a nankingi alkirály a sanghaji an­gol ügynökség panaszában kedvező ítéletet hozott. 4) Az angol hatóság minden kitelhető módon megkísérte a szerződés pontjainak valódi s őszinte sikeresítését, de a cantoni alkirály ra­vaszságán s makacsságán minden igyekezet megtört. 5) A chinai mandarinok nem tűrték a keresz­tény hithirnököket s a franczia Chappedelaine nevűt meg is ölették, mi a francziákkal kötött szerződés­ szentsége elleni kegyetlenség. Ezek az európaiak, nevezetesen az angolok sérelmei. De megfordítva voltak a chinaiaknak is aggo­dalmaik és panaszaik­­. i. 1) Rablókkal lévén tele a Sang­hai és Canton közti tenger, a partmelléki városok kereskedő la­kossága az európaiakhoz folyamodott a végett, hogy ezek­et a tengeren a rablók ellen megvéd­jék , mit az első európaiak meg is tettek, s mi most már szokás. 2) A chinai kereskedők áruikat többnyire eu­rópai hajókra bízták, a nekik engedett kikötők­ben , mivel csak igy hitték azokat biztosítot­taknak. Ez mind csupa törvénytelenség a chinaiak részéről, szörnyű büntetések alatt tiltva lévén az ily közlekedés az európai barbárokkal, azon­ban a szükség hatalmasabb a mandarinnál s parancsánál. A birodalomra nézve az a szomorú ezen dologban, hogy a kereskedő chinaiak igen is látják kormányuk s császárjok oly nagy erőt­lenségét , hatalmatlanságát, miszerint az keres­kedelmüket megvédeni, biztosítani sem képes; ellenben tanulják ismerni s félni az európai ten­gerészetet és hatalmat általában, annak lobogói s ágyúi alatt sértetlenségüket érezvén. 3) Hong-kong kopár szigete bámulatos se­bességgel népesedvén meg, féltékenységet tá­masztott a chinai kormánynál, s ez úgy egyez­kedett az angol ügynökséggel , hogy ne szabad­jon elfogadnia Hong-kongban chinai hajót, ha csak az az öt angol kikötőből nem érkezik és a mandarinoktól nyert írott engedelmet elő nem mutat. Ezen sújtó egyezmény ellenében Hong­ kong kormányzója B o w r i­n­g szivére révén a Hong­kongban összesereglett 60,000 chinai sorsát, s meg akarván velük értetni az angol hatalom fel­­­sőbbségét, mint az angol alattvalóság előnyét, rendelkezett, „miszerint minden hong-kongbeli chinai bírhat hajót, bizonyos feltételek alatt, s ha ezek folytán engedélyi iratokkal elláttatik, melyek a hajót angol jogúvá teszik. 4) Ide járult még az is, hogy európai s ame­rikai hajókon a chinaik Australiába s Califor­­niába növekedő számmal vándoroltak s mind máig is kivándorolnak. Mindez a chinai hatalmasságot, de leginkább a cantoni alkirály fejét szerfölött aggasztá, vi­lágosan látván : mikép alattvalóik a birodalmi kormányban többé nem bíznak, a honi törvények alól kibújnak, a hazát elhagyják, barbár idege­nek hatalma­s védelme alá menekülnek. A cantoni alkirály mindenek előtt a hong­kongi botrány megszüntetését határozta el, sem­miesetre sem akarván elismerni John Bowring rendelkezését, s egyátalában nem tűrhetvén, hogy szeme előtt létezzenek hajók, melyek tulaj­donosai chinaiak, hajós népe chinai, és mégis függetlenek a chinai hatóságtól. Ezen chinaiak, kiket John Bowring egy tollvonása tett ango­lokká, részesüljenek az idegeneknek engedett kiváltságokban, s egyszersmind chinaiak jogával is éljenek szabadon mozoghatni s a sokaság közé vegyülhetni Dantonban és vidékén? Majd angolok, majd chinaiak, a­hogy hasznosabbnak találandják, csuszszanak ki a törvényes honi te­kintély alól, azon büntethetlenség kiváltsága ál­tal, melyet pénzért vásároltak Hong­ kongban, s melynek képviselője egy rongy papir , melyet akár ki utánozhat, s mely ily módon számtalan zavar­nak s összekobzódásnak lehet kútfeje ? Hisz igy kész a vészteljes példa, mely arra bátorítja a chinai népeket, hogy keressenek tekintélyt és hatalmat, mely nagyobb a menny fiának te­kintélyénél s hatalmánál, melynek szárnyai alá menekülhessenek az elégedetlenek, s mely nekik eszközöket nyújthatna, hogy a császár s manda­rinok tekintélyét saját földjökön kijátszhassák vagy visszautasítsák. — Mindez pedig mi más, mint kész forradalom, mely előbb utóbb a biro­dalmat aláásandja s halomra döntendi, így okoskodván a cantoni alkirály lehetette a mit tett a britt zászlóval s papírokkal Cantonba érkezett hong-kongi hajóval, s vérontást és rombolásokat idézett elő a megtámadott angolok és felizgatott chinai alá­­­valói között Cantonban, melyek részletes történe­tt, mivel úgyszólván tegnapi, ismételnünk s­züségtelen. Csak azt jegyezzük­­­e­g: 1. hogy a chinai ha­talom részéről e véres tényt az angol nemzet joga s fölsége sértésének veszi; 2. hogy hadi erővel magának tekintélyt s elég­tételt eszközleni a chinai hatalom irányában a britt hatalom elhatározta; 3. hogy ezen szándékához az angolnak a szin­tén megsértett franczia hatalom is hadi erejével csatlakozik; 4. hogy a világkereskedő keletindiai s chinai társulatok által London és Liverpoolban e tárgy­ban kidolgozott s megállapított követelések e következők : a) Európának szabad legyen China összes ten­gerpartjai és a folyók hoszszában a kereskedés; b) a hadihajóknak szabad legyen e tengerek s folyamok minden pontjain megjelenni; c) szabad legyen az angol alattvalóknak járni kelni a chinai földön a birodalom belsejében. ATOMI BIRODALOM, Bécs,jul. 19. A „Mil. Zig“ írja: Császár és Császárné . Felségeik f. hó 11-én megtisztelők látogatásukkal a Müllendorf és W­impassing melletti két tábort s az ott fekvő csa­patok , Henrik félig és Hartung dandár, és két gy. ezred tábori mulatságait gyönyörrel szem­lélni méltóztattak. — Ferdinand Miksa főhig ő cs. fens, hétfőn (jul. 20-án) Schönbrunnból az é­jszaki vasúton Brü­sselbe megy s Lajos főherczeg és ennek hitvese ő fenségeikkel egyszerre ér oda. — A reáltanodák tanterve állítólag né­mely változtatásoknak fog alávettetni, miután azon ismeretek mennyisége, melyek ez iskolában megszerzendők, az ifjúság erejét nagyon igénybe veszi. — Az új ipartörvényről régóta nem hal­latszik semmi; most a „Presserben olvassuk, mikép annak eredeti terve a keresk. és iparkam­rák, az országos kormányok és politikai hatósá­gok befolyt véleményei szerint módosítást szenve­dett s e peretben alakjában egy a különböző ministeriumok képviselőiből álló bizottmánynak van megvitatás végett átadva.­­ Az uj útlevél- szabály szerint Ma­gyarországban a szolgabiróhivatalok és a sz. k. városok tiszthatóságai vannak az igazoló jegyek kiadásával megbízva,­­ kivéve hol rendőrható­ságok léteznek. Miután pedig egy bécsi lap ma­gyarországi levelezése azt állíta, hogy Magyar­­országban csak a szolgabiróhivatalok, s nem egyszersmind a sz. k. városok községhatóságai állítanak ki igazolójegyeket, ezt a „Wien. Ztg.“ mint teljesen tévelyes állítást helyre igazítja, egyszersmind pedig azon megjegyzésre, hogy a városok, mezővárosok és községek lakosai gyak­ran több órajárásnyira kénytelenek igazoló je­gyekért a szolgabirókhoz elfáradni, viszonozza a „W. Ztg.“ mikép az útlevél-rendszerben a le­hető legnagyobb könnyítések lőnek megadva az által, hogy a legalsóbb politikai hatóságok ru­­háztattak föl az igazolójegyek kiadatásának jo­gával, melyek egy egész évre adatván ki, előre, s nem épen a szükség pillanatában szerzendők meg. (D. C.) Külön megkeresés folytán a bel- és cultus - ministeriumok indítva érzék magukat el­határozni, hogy azon helyeken, melyek számára a községi hatóság van a járási (szolgabirói) hiva­tal helyett a politikai ügyvitellel megbízva, a második és harmadik kihirdetés alóli fölmentés­ megadása , az­ 1856 oct. 8-ki legm. nyilt parancs­­csal kiadott házassági törvény 38 §-ához képest, a községi hatóságot illeti.­­ KÜLFÖLD. Anglia, London, jul. 17. Az alsó ház 15-iki ülésében az ítéletek végrehajtására vo­natkozó bili bizottmányilag tárgyalt Iván, ennek szerzője Crawford, a háznak a bili irányábani ellenséges hangulata tekintetéből azt visszavonta. Az angol bank igazgató­tanácsa tegnap a bank-discontot 5*/2 per-re szállíta le. A „Times“ ma egy az indiai ügyre vonat­kozó czikkében előszámlálja a kormány által a veszély elhárítása végett már eddig tett lépése­ket. E szerint egy gőzös­ hajóraj fog Indiába kül­detni, a ministérium a parla­ment és még 7,000 tengerész megszavazását kivánandja, mely kívá­natot az kétségkívül tüstént teljesíteni. A „Times“ nagyon óhajtaná, hogy ezen hajórajnak egy része csapat­szállításokra használtassák. To­vábbá mielőbb tetemes számú tüzérség fog In­diába küldetni, mivel ezen fegyvernem a bengá­­liai seregnél igen gyengén van képviselve. Ama csapatok, melyek eredetileg a Chinábani hadműködésekre voltak szánva .Ceylonban Canning lordnak azon felszólítását vették,­ hogy Indiába menjenek ki, s ezen lépést az angol hatóságok tökéletesen helyeslék. A Chinában ez által okozott hézag betöltése végett lehető gyor­sasággal egy zászlóalj tengerész-katonaság fog Hong­kongba küldetni, mely csapat­faj legal­kalmasabb az urna vidékekéni szolgálatra. A „Times“ igen szerencsés körülménynek tartja, hogy ezen indiai bonyodalmak közepett Chiná­­val oly kevés bajuk van az angoloknak. A leg­utóbbi tudósítások szerint Kantonban oly nagy élelem­hiány uralkodik, hogy hihetőleg a folyamnak puszta zárlata is hódolásra kénysze­­rítendi a várost. Továbbá a j­ó reményfokon jelenleg nyugalom uralkodván, az ott levő 10,000 emberből 5000-et bizonyosan Indiába lehet kül­deni. Ennélfogva a „Times“ szerint Keletindia újraelfoglalását nem lehetett volna kedvezőbb körülmények közt kezdeni meg, a győzelmet bi­zonyosnak lehet tartani, ha a rendelkezésre álló eszközök értelmesen s hatályosan használtat­nak fel. Az a­l­s­ó­h­á­z tegnapi ülésében Roebuck azt indítványozá, hogy a ház kárhoztatta a par­lament beleegyezése nélkül folytatott persiai háborút. — Russell lord szintén kárhoztatá azon eljárásmódot, azonban hozzátéve, mikép Roebuck megrovását ő igen szigorúnak tartja. Gladstone, kinek szavai nagy tetszéssel fo­gad­tattak,s Disraelt osztoztak Russell lord véleményében. Palmerston lord ügyesen vé­delmezi a kormány eljárását. Végre az indít­vány 352 szavazattal, 38 ellen elvettetett. A hollandi királyné megérkezett. — Frigyes­ Vilmos porosz herczeg Németor­szágba visszaindult. Indiába gőzösökön segély­csapatok fognak küldetni. A felsőház 13 ki ülésében Malmesbury lord némely schweitzi legióbeli tiszteknek egy oly kérvényét terj­eszte elő, melyben azok az iránt emelnek panaszt, hogy ama szerződés, mely­­nélfogva ők a britt kormány által o Boroztattak, zsoldjuk tekintetében megsértetett. Pan mure lord kijelenté, mikép a kormány tökéletes loja­­litással járt el a kormányzók irányában.­­— A tizenkilenczediki ülésben P a n m­u r e lord, Hardwicke lord kérdésére válaszolva, ki­jelenté, mikép a seregbeli tisztek oktatása a főpa­rancsnok igazgatása alá van helyezve, egy 3 tábornokból álló tanács segédlete mellett. Ezen tanács már beadá első jelentését , me­lyet a lord egészen helyesel , s mihelyt az megnyerendette a királynő szembesítését, le fog tétetni a ház asztalára. Ugyanő egy kér­désre válaszolva azt állítá, hogy a kormány a woolavichi s sendharsti iskolákat, a­mennyire lehet, ugyanezen karban szándékozik fenntar­tani , azonban ezt óhajtja, hogy azok minél tö­kéletesebben megfeleljenek felállíttatásuk czél­­jának. Erre Granville lord legutóbbi ígére­téhez képest, közté a házzal mindazon távirati sürgönyöket, miket a kormány a keletindiai ügyek, helyzetéről kapott. Ezen sürgönyök csu­pán oly tényeket foglalnak magukban, melyek a lapokból már ismeretes. f­rancziaország. Pár­is, jul. 17. Hirsze­­rint azon alkudozás, mit Palmerston sorol a franczia kormánynyal, annak a chinai hábo­­rubani tetemesebb haderőveli részvevője iránt folytatott, s hajtott eredményre jutott, úgyhogy Angolország most könnyebben alkalmazhatja saját csapatjait Indiában. A Lillében megje­lent V­é r­­­t­é, törvényszéki ítélet következtében betiltatott. Kaussmann a legutóbbi időben, a párisi községtanácsnál oly heves ellenzésre ta­lált, s oly népszerűtlenné lett, hogy valószínűleg más állomásra fog áttétetni; utódául Laity -t, az alsó-pyrenée­ megye főnökét emlegetik. Mac- Mahón tábornok igen valószínűleg aug. 15-én tábornagygyá s Bourbaki osztálytábornokká fognak előléptettetni. Az előbbi ismét igen nagy érdemeket szerzett magának a kabyliai hadjárat­ban. Ugyanis még épen jókor érkezett M­a­s­s­­­at­tlok hadtestének segélyére, mely az arabok által visszafizetvén, igen szorult helyzetben volt. Az Algírból 14-ről kelt legújabb tudósítások sze­­rint,a Renau 11, Mac-M­ahon, MasSiat s J u­s­s­z­u­f-hadosztályok 11-én reggel, combinált mozdulat által az egész D­e i 11 u 1-B­e n i-T­u­­ragh Izvitt tartományt megszállották. A csa­patok bámulatos hévvel hágták meg ezen eddig bevehetleneknek tartott rejtekhelyek szikla­meredekeit ; az összes falvak tüstént elfoglaltat­tak ; a franczia zászló a D z s u r d s u r­a leg­magasabb csúcsán lobog. A Londonit­a levő tos­­kánai követ Palmerston lor­dai értekez­letet tartott Mazzini tárgyá­ba­n. A lord a fölötti sajnálatát fejezé ki, mrkép lehetetlen Mazzinit Angolországból eltávolítnia, azonban késznek nyilatkozott, megadni a szükséges fel­hatalmazásokat mindazon rendszabályokra, me­lyek a Mazzini fölötti szigorúbb őrködésre ve­zethetnének. Hírszerint Austria ugyanezen ügy­ben, egy igen határozott modorú jegyzéket inté­zett az angol kabinethez. Egyébiránt a „Cour­­rier de Paris-hoz“ egy Nizzából érkezett magán­közlés szerint. Mazzini, miután a legutóbbi kísérletek által egész vagyonát el­vesztő , a politikával felhagyni s ezentúl csupán emlékjegyzeteinek elkészítésével foglalkozni szándékoznék.Tegnap ment végbe az orvosi iskola nagy udvarában Bichat tudor szobrának (an­­gersi Dávid utolsó művének) ünnepélyes le­leplezése. A több mint 50 év előtt, 32 éves ko­rában meghalt Bichat, Francziaországnak leghíresebb orvostani reformátora volt. „Re­­cherches sur la vie et la mort“ czímű munkája európai hírű. Az ünnepélyen a közoktatásügyi minister, az egész párisi orvosi kar, s számos más kitűnő személyek voltak jelen. A császár, Billault s Pietri tanácsára, külföldön levő rendőrségét nagyobbszerű lábon szer­­vezendi. A „Moniteur“ ma Belmont, a császár kama­rásának halálát jelenti. Al g­­­r-ból 10-ről kelt

Next