Budapesti Hírlap, 1857. augusztus (174-197. szám)

1857-08-06 / 178. szám

Gondnokság alá helyezések. (1866) • (2-3) A ssst.-mártoni árvabizottmány mint gond­noki hatóság által ezennel közhírré téte­tik, hogy szt.-mártoni (Arad megyei) lakos Firmthaller Márton törvényes vizsgálat alapján kitűnt bárgyuság miatt gondnok­ság alá helyheztetik és részére Durst György szt.-mártoni lakos gondnokul kineveztetett. Szent-Márton, julius 15-n 1857. Az árvabizottmány által. (1869) (2-3) Csizmazia Ferencz tápi lakos, telkes gazda a győri cs. k. m.-törvényszék által tékozlónak nyilvánittatott s gondnokává e szolgabiróság részéről Baracskai József köz­gyám létetett. Szent-Márton, jul. 20-n 1857. Cs. k. szolgabirói hivatal. Hirdetmény (900*) (2-3) A cs. k. zálogház ezennel tudatja, misze­rint 1856-ki május havában elzálogitott, és 1857-ik aug. 11-kéig sem kiváltott sem átirt zálogok, nevezetesen : felsőruha, fehérnemű, czin-, réz-áru s más ilyesféle 1857. évi aug. 12- és 13-án ; az elzálogitott ékszerek pedi ugyanazon fenn kitett 1856-ki május hóról a reá következő héten úgymint szerdán 19-én nyilvános árverés utján a legtöbbet ígérőnek eladatnak. Egyszersmind tudtul adatik, hogy ugyan­csak 1857. évi április havában egyenkint, vagy más tárgyakkal elzálogitott, és csak három hóra átvállalt prémes ruhák, ha folyó 1857. aug. 11-ig ki nem váltatnának, ugyan­csak f. 1857. évi aug. 12-kén a legtöbbet ígé­rőnek eladatnak. Úgy az alulirt megnevezett hivatali szá­mok alatt elzálogitott s ki nem váltott, és ezért eladott tárgyak jegyzéke azzal hozatik nyilvánosságra , hogy a hivatalos levonás után maradt összegek az alant következő jegyzék szerint 1858. febr. 10-ig a zálogjegy visszaszolgáltatása mellett átvétessenek, kü­lönben azok elesvén a hivatali pénztár tulaj­donává válandanak. JEGYZEK: Haszonbérletek: (920*) (2-3) Az egri cs. k. pénzügyi igazgatóság által ezennel közhirré tétetik , miszerint a bor­nak és húsnak elhasználásától járó fogyasz­tási adónak Miskolcz és Mindszent helység­ben, Borsod megyében, a csász. kir. pénz- Ugyministeriumnak 1850-ik évi november 23 án kelt, kihirdetett rendelete, s az ár­szabályzat 2-ik osztálya alapjáni beszedése, egy évre, azaz 1857. november 1-től 1858. October végéig nyilvános árverés utján ha­szonbérbe adatik, föntartván ezen szerző­désnek három esztendőre való megújítását. A bérleni kívánóknak maguk alkalma­zása végett előlegesen következők adatnak tudtul: 1. Az árverés 1857. augustus 24-én 9 óra­kor az egri cs. k. pénzügyi igazgatóságnál fog történni, s ha a tárgyalás az nap be nem fejeztethetnék, a később meghatáro­zandó, s az árverésnél tudtul adandó idő­ben folytattatni. 2. A kikiáltási ár a bornak elhasználá­sától járó fogyasztási adóra nézve 13313 frt 24 fr évi összegben, és a húsnak elhaszná­lásától járó fogyasztási adóra nézve 12000 frt összegben, tehát összesen :­5313 frt 24 k. pp. határoztatik meg. 3. Bérleni lehet mindazoknak, kik arra a törvények és a birodalmi alkotmány ér­telmében alkalmasak. Okvetlen kizáratnak azok, kik valamely bűntény miatt bünte­tésre elítéltettek, vagy kik bűnvádi kere­setbe vonattak, mely alól csak elegendő törvényes próbák hiánya miatt mentettek föl. Kiskorú személyek és szerződésüket meg­szegett jövedékbérlők az árverésben részt nem vehetnek, valamint azok sem, kik csem­pészet, vagy nagyobb jövedéki áthágás miatt vizsgálat alá vonattak,­­ vagy elítéltettek, vagy csak próbák hiánya miatt mentettek föl, és pedig ez utóbbiak az áthágás nap­jától, vagy ha ez nem tudatnék, annak fölfedezésétől számítandó hat évek alatt. 4. A­kik az árverésben részt akarnak venni, kötelesek a kikiáltási ár tizedrészé­­vel felérő öszveget 2530 frtot 10 krt kész­pénzben, vagy cs. k. statuspapirokban, me­lyek a fenálló szabályok szerint számíttat­nak és vézetnek be, vagy fekvő biztosíték­ban, bánatpénzül, az árverés kezdete előtt az árverési bizottmánynak átadni. Az ár­ver­s bevégezte után csak a legtöbbet ígérő által letett öszveg tartatik vissza, a többi árverezőknek bánatpénzeik visszaadatnak. 5. írásbeli ajánlatok is elfogadtatnak. Ily ajánlatok mellé azonban (melyek 15 krnyi bélyegdij alá esnek) a bánatpénzek is csa­tolandók, az ajánlott összveg betűkkel és számokkal világosan kiírandó, s nem sza­bad benne oly záradéknak előfordulni, mely a jelen hirdetmény és a többi bérleti feltételekben foglalt határozatokkal össze­ütközésbe jó. Ezen írásbeli ajánlatok önkénytes vál­toztatások kikerülése végett ily formán szerkezendők : „Én alulírott, a fogyasztási adónak besze­déséért (itt a bérlet tárgya ezen árverési hirdetmény után pontosan megjelölendő) 185...................tól 185.....................ig szá­mítandó időre .... frt .. . kvnyi ösz­­szeget ajánlok pengőpénzben, azon nyilat­kozattal, miszerint az árverési és bérlet­föltételek tökéletesen tudomásomra vannak s azoknak magamat egészen alávetem, s jelen ajánlatomért az ide zárt tizszáztéli .... frt .. . krból álló bánatpénzzel kereskedem. — Kell .... Az ajánlattevő neve, polgári állása és lakhelye.“ Ezen írásbeli ajánlatok az árverés előtt az egri cs. k. pénzügyi kerületi igazgató­ság főnökénél 1857. augustus 23-án estve 6 óráig lepecsételve átadandók, s miután többé szóval senki sem k ván árverelni, felbontatnak és közzé tétetnek, mire a leg­többet ígérővel az egyezkedés megköttetik. Mihelyt az írásbeli ajánlatok felbontása megkezdetik, hol az ajánlók maguk is je­len lehetnek, semmiféle későbbi szóbeli vagy írásbeli ajánlatok el nem fogadtatnak. A szóbeli árverelés ideje alatt sem fogad­tatnak el többé írásbeli ajánlatok. Ha a szóbeli és írásbeli ajánlat egyenlő összegről szól, akkor az elsőnek előny ada­tik. Egyenlő írásbeli ajánlatoknál sorsolás határoz, mely azonnal a helyszínen az ár­­verelő bizottmány választása szerint véghez vitetik. 6. A­ki nem magáért, hanem másnak ne­vében árverel, köteles magát az árverési bizottmány előtt törvényesen meghitelesí­­tett különös meghatalmazással kimutatni, s azt a bizottmánynak átadni. 7. Ha több személyek társaságban árve­­reznek, tartoznak az átvállalt szerződési kötelezettségek teljesítéséről osztatlanul, azaz egy mindnyájáért és mindnyájan egyért jót állani. 8. Az árverezés felsőbb jóváhagyás re­ménye ala­t történik , és az árver­ői okirat a legtöbbe­­ ígérőre nézve ajánlata által, a cs. k. pénzügy igazgatóságra nézve a jó­váhagyás kézbesítésétől kezdve válik kö­telező erejűvé. 9. A bérlő a bérleti időszak kezdetével a cs. k. p­énzügyi hatóság által a bérletbe behelyeztetik. A bérlő kötelessége a bér­letár biztosításául, a bérleti árverés jóvá­hagyásáról szólló értesítménynek kézbesí­tése után legfeljebb nyolcz nap alatt, az egy évre kialkudott bérletárnak egy­negyed részét mint biztosítékot készpénzben, vagy status-kötelezvényekben , melyek szabály szerint a letételkor börzefolyam szerint, vagy 1834. és 1839-ki statuskölcsön-sorsje­­gyekben, melyek szintén a folyamértékben számíttatnak be, de soha sem névszerinti értékükön felül, vagy végre a pénzügyha­tóság által elfogadhatónak talált fekvő kézi zálog által letenni. 10. A bérlő tartozik a szerz­­ési bér­letért egyenlő havi részletekben, minden hónap utolsó napján, s ha az vasár- vagy ünnepnapra esnék, az előtte való köznapon a kijelölt pénztárba befizetni. 11. A többi bérleti feltételek az egri cs. k. kerületi pénzügyi igazgatóságnál, vala­mint a gyöngyösi, egri, mezőkövesdi és mis­­kolczi cs. k pénzügyőrségi biztosságnál, va­lamint Borsod és Heves megyei cs. k adó­hivataloknál a szokásos hivatalos órák alatt, az árverés előtt megtekinthetők, s azok az árverés alkalmával a bérleni kívánóknak fel fognak olvastatni. Eger, julius 27-én 1857. Cs. k. ker. pénzügyi igazgatóságtól. (1877) (2-3) Jász-Apáti városban a város tulajdoná­hoz tartozó ital- és husmérési, úgy a piacz és vásár­helypénz-szedési jogok, négy bolt, valamint Kocsér pusztán levő két csárdá­ban szinte az ital­mérés a hozzá tartozó földekkel f. évi aug. hó 24-n, helyben tar­tandó árverés utján f. évi nov. első napjá­tól kezdve három évre haszonbérbe fognak adatni, az árverési feltételek Jász-Apátin a cs. k. kapitányi hivatalnál vagy a városi jegyzői hivatalban az ideig is megtekint­hetők. Jász-Apátin, jul. 25-n 1857. A városi tanács által. (921*T­­ (3-3) Alulirt cs. k. kerületi igazgatóság ré­széről közhirré tétetik, hogy következő, Somogy megyében keblezett kaposfői pré­postsági uradalomhoz tartozó ingatlanok és kir. haszonvételek nyilvános árverés utján bérbe adatni fognak, úgymint: I. A szent benedeki, paczai, újfalusi és pathi földbirtok, úgymint: 840B/, hold szán­tóföld, 164*/» hold rét, 398V» hold legelő, minden ehez tartozó urlakok­ és gazdasági épületekkel, valamint a paczai közlegelő­nek az úrbéri rendezés létesüléséig terjedő használatával együtt. A haszonbér­éti idő kezdődik 1857. évi november 1-én és tart 9 egymásra következő évekig. Kikiáltási ár 3400 pert. Egyszersmind kijelentetik, hogy az erdők, és a gazdasági eszközök a bérlésből ki­­zárvák. II. A kaposfői két kerekű őrlőmalom, haszonbérleti ideje tart 1857-ki november 1-től 3 évig, kikiáltási ára 350 pfrt. III. Az ujfalusi korcsma, ugyanazon bér­leti idővel és 80 pfrt kikiáltási árral. IV. A­paczai korcsma, ugyanazon bér­leti idővel és 100 pfrt kikiáltási árral . A szenbenedeki korcsma, ugyanazon bérleti idővel és 130 pfrt kikiáltási árral. VI. A sörtősi, borötödi, úgy szent-bene­­deki és paczai borkilenczednek beszedési joga, ugyanazon haszonbéri idővel és 540 pfrt kikiáltási árral. Miheztartás végett következő feltételek közzé tétetnek, úgymint: 1. Ismeretlen bérleni kívánók hiteles ok­mányokkal kimutatni tartoznak, hogy a haszonbért elegendőleg biztosítani képesek,­­ hogy fedhetlen erkölcsüek, és vagyoni ál­lapotuk rendes. 2. ki más nevében árverezni óhajt, jog­szerű teljhatalmazványnyal ellátva legyen. 3 ha egy község mint testület árverezni kíván, az illető cs. k. közigazgatási ha­tóságnak­ szerződtetési engedélyét előmu­­tatni köteles. 4. bánatpénzül az illető kikiáltási árnak 10% készpénzben leteendő. 5. a biztosíték fél évi haszonbér erejéig készpénzben, vagy áthozóra szóló állam­kötelezvényekben tőzsde-árfolyam szerint, vagy pedig államhatóságilag elfogadhatónak ismert hitelzálogban a szerződésnek hely­benhagyásától fogva számítandó négy he­tek alatt, de mindenesetre a kibérelt tárgy átadása előtt teljesítendő­ írásbeli ajánlatok is, és pedig alulírt igazgatóságnál legfeljebb i. é. augustus­ 29. napjáig benyújthatók. Ezen, egy 15 kiros bélyegiven írandó ajánlatokban nemcsak a fentebbi 1. 2. és harmadik pontok alatt előadott feltételek foglalandók, hanem az ajánlat betűkkel és arabszámokkal kifejezendő, a bánatpénz hozzá melléklendő, és azon nyilatkozat kifejezendő, hogy az ajánló az árverési és szerződési feltételeknek , melyeket ő töké­letesen ismer, magát feltétlenül aláveti, és az ajánlat rá nem nézve kötelező erővel bír. Végre az ajánlatnak illőleg bepecsé­telve, és külső felén a tárgynak, melyre ajánltatik, megnevezve lennie kell. Oly­annlatok , melyek ezen modorban szerkesztve nincsenek, figyelembe nem vé­tethetnek. Az árverési és szerződési feltételek va­lamint az alulirt igazgatóságnál, és a la­­kócsai uradlmi tisztségnél, úgy t. ez. Ka­­pocsfy Imre ur Somogy megyei cs. k. kincs­­leti ügyésznél Kaposvárott megtekinthetők. Az árverés folyó évi augustus 31-én Szent-Benedeken fog megtartatni. Pécsett, julius 22-én 1857. Cs . kerületi pénzügyi igazgatóság által. (1911) p 1 (1-3) Szolnok megyében Mező-Tur városa tulaj­donához tartozó két vendégfogadó, tíz belső korcsma, egy külső csárda, bolt-épületek, öt külön helyen és külömböző mennyiség­ben öszvesen 512 hold legnagyobb rész­ben szántó­földek, két mészárszék, úgy a Körös és Berettyó folyókont halászati jog folyó 1857-ik évi Szt.-Mihály naptól kezdve 1860 ik évi Szt.-M hály napig, igy három évekre f. évi augustus hó 31-ik s kövtkező napokon Mező-Túron a városházánál tar­tandó árverésen haszonbérbe fognak kia­datni, a feltételek ugyan ott a polgármes­teri hivatalnál mindenkor megtekinthetők. Mező-Tur, augustus 2 án 1857. Mező-Tur város polgármesteri hivatala. Kelt 0 Pesten, julius 23. 1857. A cs. k. záloghivatal által. h­id bű a • Azát-IS Napja, hava éséve a veendő ,S4e zálogoknak feleslegu-pá *5? , frt |­krÜ 74057 2.November 1853 16 742X6n — 4 743­53 n n 1 26 74558n — 52 747054 — 42 74843v — 36 751087 n 1 5 755558 2 58 75585 75764| H | M,n 1 53 75882q 4 56 76­­2„ mii 13 76211 10— 51 764051 26 76483 112­­ 766804 16 77^20 14— 42 77545 152 52 77860 161 2|Uki 78254 17­_ 51 78275_ 5 78336_ 6 78342 10_ 2 78581 181 14 787841 216 71­843 21» 1 35 rH1 79510 22 —1 138»4 795694 79688 232 4S3 80087 211 190 80224_ 4910 80322 251 486­ 804921 38«*4 80701 282 37cd 81243 29 58600 81547 30n _ 50 rH 81644 31 P368633 14 10 372­227 n 2 17 372243 21 37215 ..2 8 372261 49 37227 —-''S32 37228n 1 42 372291 52 37230 4 V­ 3 34 37231n n 2 9 373014 3 37390M 38 377019 1 18 377220 — 13 38767 163 58 39248 211 10 393939 44 39428— 16 39770 23— 6 40115 28— 3 40199 ___2 40228 29n » — 13 ek a rASiUeherniciUPHltési kárpótlási tőkék kirendelése tárgyában (901*) (3-3) 2845. stb. A beregszászi cs. k­­.­törvényszék részéről közhirré tétetik, hogy a kasa­i cs. k. országos földtehermentesitési bizottmánytól átérkezett jogérvényes felszámitási határozatok folytán az alábbi táblás kimutatásban megnevezett birtokosoknak u­tanott elősorolt javaikra nézve a kárpótlási tőke kirendelésének teljesítése végetti el­árás az 1854-dik évi január 16-kán kelt cs. nyiltparancs értelmében megnyittatik; erre r­éve az alább kitett hirdetményi és tárgyalási határnapok reggeli 9 órája oly felszóli­­t­­ál tűzetik ki, hogy: (.mindazok, kik ezen kármentesített javak vagy jogok iránti igényeiket az 1852-ik évi ne­mber 29-kén kelt legfelsőbb cs. k. nyilparancs (birod. törvénylap 247. sz.) engedő e szerint az 1854-dik évi április végével lejárt egy évi határidő alatt biróilag érvényes­itették, magukat e tekintetben igazolják. 2. Azok, a kiket az érintett cs. k. nyilitparancs szerint visszaváltási jogaiknak érvényesítésére még hosszabb határidő illet, ezen jogi követelést okiratos kimutatás mellett bejelenteni, vagy magukat a per megindítása iránt kimutatni tartoznak.­­ Azok, a­kik a kárpótlási tőkére vagy annak kamataira igényt m­ás jogcziniból támasztanak, e tekintetbeli jogaikat érvényesítsék. 4. Mindazon hitelezők, kik a kármentesített jószágra az 1854-dik évi mártius 1-je előtt eszközlött betáblázás által követeléseiknek elsőbbségi jogokat szereztek, s a fizetésre a kárpótlási tőkébőli kielégítéshez igényt akarnak támasztani, ezt bejelenteni tartoznak , ellenkező esetben mindezek a kárpótlási tőke utalványozása iránti tárgyalásból ki fognak rekesztetni, és az 1, 2 és 3 alatt megjelölteknek csupán az leend­őentartva, hogy netalán­ jogaikat csak az ellen érvényesíthessék, a­kinek követelési igénye a kárpótlási tőke és an­nak kamataira az utalványozási tárgyalásnál elismertetett. 5. A kárpótlási tőke kirendelése iránti tárgyalásra az alább kitűzött határidőre mind­azok, kik a fentebbi pontokban meghatározott igazolásokat vagy bejelentéseket nyújtanak be, személyesen vagy meghatalmazottjaik által annál bizonyosabban jelenjenek meg, mert különben úgy fognak tekintetni, mintha semmi igazolásokat vagy bejelentéseket sem nyúj­tottak volna be. 6. Végre kijelentetik, hogy a hirdetési határidő elmulasztása s a tárgyalási határ­napról. Imaradás esetében az előbbi állapotba­ visszahelyezésnek helye nincs. (902*) (3-3) 2893. A beregszászi császári királyi megyei törvényszék részéről közhírré tétetik, hogy a kassai cs. k. országos földtehermentesítési bizottmánytól átérkezett jogér­,­vény­es felszámítási határozat folytán az alábbi táblás kimutatásban megnevezett bir­tokosnak ugyanott el­sorolt javaira nézve a kárpótlási tőke kirendelésének teljesítése végetti eljárás az 1854-dik évi január 16-n kelt cs. nyiltparancs értelmében megnyitta­tik ; erre nézve hirdetményi határidőül 1857. évi sept. hó 29-dike, tárgyalási határnapul pedig 1857. évi oct. 29-ik napja­ik reggeli 9 órája oly felszólítással tűzetik ki, hogy : (Lásd fennebb az 1. 2. 3. 4. 5. és 6. pontokat.) Köröztetések. (1896) (1-3) 9879. A pest bel-, lipót-, s ferenczc­városi cs. k. kiküldött bíróság részéről Faschó Jó­zsef udvari tanácsos ur folyamodványa folytán közhirré tétetik, miszerint a gróf Nádasdy Lipótné gróf Forray Julia e excja által Pesten 1854-ik évi mártius 13-án Faschó József ur mint Forray női ágbeli utód egyedüli nevére, de csupán azon egy esetre, ha néhai gróf Forray Iván megsza­kadására a volt királyi fiscus örökülése al­kalmaztatni nem fog, föltételesen kiállított, s a föltétel bekövetkeztével már ki is elé­gített 5000 pártos kötelező levél eltévedvén, mindazok, kiknek ezen okirat netalán bir­tokában van, ezennel felszóllíttatnak, hogy arról e hirdetvénytől számítandó egy év alatt e bíróságnál annál bizonyosabban te­gyenek jelentést, minthogy különben a ki­tett okirat semmisnek, s jogszerű foganatja a kibocsátó irányában elenyészettnek fog nyilváníttatni Pest, jul. 24-én 1857. Pesti bel-, lipót- s ferencz-városi cs. k. kik. bíróság. (1865) (3-3) 1964. A kaposvári cs. k. megyei törvény­szék által közhirré tétetik, hogy gróf For­gách Antal n.-gombai birtokos kérelmére Csorba József rendelvényére kibocsátott 1854. évi február 6-án gróf Forgách Antal mint váltóadós által elfogadott, 1854. évi augustus 24-én ezen megyei törvényszék előtt betábblázott, s kifizetés után elveszett 1220 portos váltóra nézve a megsemmisítés végetti eljárás megrendeltetett, miért is an­nak netaláni birtokosa felhivatik , hogy birtok­jogát egy év leforgása alatt ezen bíróságnál annál bizonyosabban bejelentse, minthogy különben ezen váltó megsemmi­­sittetni, s annak törvényes foganatja, gróf Forgács Antal mint elfogadó ellen elenyé­szettnek fog nyilváníttatni. » Kaposvár, julius 11-én 1857. Cs. k. megyei törvényszék. (917*) V­T (2-3) 1292. Demeter Mihály és Balogh Károly palóczi czigányok az e f. é. mart. 25-kén Homonán tartott városában egy 50 pftos bankjegyet találtak, azt maguknak elsajá­títván felváltottak. Ezen pénzből f. é. apr. 16-n náluk csak 5 ft 40 kr. készlet és né­mely vásárolt kelmék találtat­tak, melyek ezen cs. k. megyei törvszéknél letéve lé­teznek. Azon elveszett pénznek eddig is­meretlen tulajdonosa tehát fölhivatik, hogy magát e cs. k. törvszéknél egy évi határ­idő alatt jelentse, kártalanitási igényét azon letett holmikból annál bizonyosabban ér­vényesítse, mert különben emlitett készlet a kelmékért bejövendő összeggel együtt az állam pénztárába ki fog szolgáltatni. Ungvár, jun. 22-­ 1857. Cs. k. m. tervszék. (915*) (2-3) 2774. A szombathelyi cs. k. megyei tör­vényszék által közzé tétetik, hogy Horváth János s több bűntársak gérczei lakosoktól lefoglalt s a kis-czelli , jánosházi, miskei, szent-györgyi, rumi, vépi és szombathelyi vásár alkalmával ellopott következő tár­gyak tartatnak őrizet alatt u. in. Öt pár férfi-csizma, egy pár női csizma, hat pár czipő, egy fekete birkabőr kucs­ma, egy kosár, egy darab nyári nadrágnak való kelme , egy kék vászon kötény , egy vörös szélű barnás kendő, egy kisebbszerű barnás tarka kendő, egy sárga sujtásos pa­mut alsó szoknya, két röf barna színű pa­mut szövet, egy vászon kötény, tizenegy db fekete pörge kalap. Ezen tárgyaknak tulajdonosai ugyanazok, kik azokra igényt tartanak , ezennel f­elhi­vatnak , hogy ezen hirdetmény harmadik beiktatása napjától számítandó egy évi ha­táridő alatt magukat az alulírt csi­k me­gyei törvényszéknél annál bizonyosabban bejelentsék , s azon tárgyakhozi jogukat bebizonyítsák, mert ellenkező esetb­e ezen tárgyak elárvereztetnek és a vételár a bün­tető bíróságnál fog eltétetni. Szombathely, jul. 18 . 1857. Cs. k. megyei törvényszék. Megsemmisítés. (1886) (1—3) 1736. Miután a m évi 2862. sz. a. hir­detés folytán a következő váltóra : „Abony den 24. April 1855 pr fi. 1260 B. V. den 15. September a. c. zahlen Sie gegen die­sen Primawechsel an die Ordre unser eige­ner die Summa von Gulden Eintausend zwei Hundert sechzig Werth erhalten, und stellen es auf Rechnung Bericht Fr. Karo­lina Ruttkai geb. Zipserin Abony, Gebrü­der Pintér, angenommen Karolina Zipser Wittwe des Josef Ruttkai, Michael Zseit­­vay als Zeuge, Stefan Bellér als Zeuge“ a hirdetményi határidő alatt senki igényt nem támasztott , annálfogva ugyanezen váltó megsemmisitettnek biróilag kimondatik. Kecskemét, május 6-n 1857. Cs. k megyei törvényszék. Nyomozó-levelek. (786*) (2—3) 2739. Debreczeni cs. k. megyei törvény­szék által, f. 1857. f. évi mártius 17-én 1115. b. sz. a. tolvajsági bűntény miatt perbe fogatni rendelt nádudvari Hornyák József, 24 éves, reform, nőtlen, nádudvari volt szolga, ki közép nagyságú, kerekded piros arczu, fekete hajú, barna szemű, rendes homloku és orrú, különös ismertető jel nél­küli alkotásu, csak magyar nyelvet beszélő, szokott paraszt öltözetű, ezennel az alulirt cs. k. megyei törvényszék előtt, szinte az alulírt naptól számítandó három hónap alatti megjelenésre azon kijelentés mellett idéztetik, hogy ellenkező esetben ellene az eljárás , és ítélethozás távollétében fog megtörténni. Egyszersmind a biztonsági és minden más hatóságok hivatalosan megkerestetnek, hogy fentebb megnevezett és leirt Hornyák Jó­zsefet, bárhol találtatnék, tartóztassák le, és ide kísértessék át. Debreczen, junius 27-én 1857. Cs. k. megyei törvényszék. (916*) (3—3) 2746. Treiber Anna kámonyi születésű Vasmegyében a szombathelyi járásban , 20 éves, r. k., hajadon , kertész-leány , ezen ■ s. k. megyei törvényszéknek 1857. évi jul. 18-án kelt 2746. sz. a. határozatával tol­­vajság büntette miatt a b. p. r. 171. 176. §. II. a. pontja értelmében vádállapotba helyeztetett, miután tartózkodási helyéről engedelem nélkül eltávozott , ellene ezen nyomozó­levél kiadatik. Személyes leírása : Termete középszerű, haja fekete, arcza teli, szeme sötét barna, szája rendes, orra vastag, beszél németül, ismertető jelei nincsenek. Minden cs. k. hatóságok felhivatnak, hogy a vádlottat szorgosan kikutatni és feltalálás esetén azt a legközelebbi cs. k. cse­dőrparancsnokságnak ide átszállítás vé­gett átadni szíveskedjenek. Szombathely, julius 18-a 1857. ___________Cs. k. megyei törvényszék. (923*) (3-3) 1334. Papp Vaszali somfalusi lakos, ezen cs. k. megyei törvényszék által, tolvajsági bűntett miatt félévi börtönre ítéltetvén, kö­teles lett volna, büntetésének kiállása vé­gett itten 1. évi június 23-án jelentkezni. Minthogy azonban ide ő be nem jött, ha­zulról pedig nem tudni hova eltávozott: ezen nyomozó levél utá­n minden közható­ságok, biróságok hivatalosan felkéretnek, hogy a nevezettet felkerestetvén, fogas­ák el, és kisértessék be ezen megyei törvény­­széki fogházba. Pap Vaszali Somfaluba való, 25 éves, nős, földmives, nagysága közép, testalkata izmos, arcza hosszas, a rezszine sáppadt. Neve a k­­árpótlásra jogo­­zottnak. Neve a köz­ségnek. A kárpótlás tárgya. Kárpót­lási tőke. M*5 0 1 oá Kamat­hátralék. CD MJ ;d *2 u 0) V 2 CD -pá iC 3 2 h —• 5 frt krw frt krw­­Ilosvay Kálmán Bród 37/s jtelek 2 zsellér 1262 30 5994174 rt Gorzó János és neje Bilke 3*/s jtelek 1081 15H 513357, 0?h Buday Ágnes, to-1 zsellér,­a 03 to­vábbáBu ay Esz-O QJQ ■4H t­er utánni örö-P40 O kösök u m. Gorzó lo Co• Julianna s Kodra GO t»­xO János ip GO GO rH Tolvaj István Bilke 2 stelek 675_ 32037% Beregszász, julius 21-n 1857. Cs. k. megyei törvényszék. Neve a kárpótlásra jo­gosítottnak. Neve a helységnek. A kárpótlás tárgya. Kárpót­lási töke Kamatolás kezdete. _____ Kamat­hátralék. frt| kr frt kr 1856. Somossy Ignácz Déda 7s jtelek 262 30nov. 1. 111 33% Alsó Karászlé 6 * 2200— 1045— 2 zsellér 1857. Felsö-Karaszló 7, jtelek 262 30nov. 1. 124 417. Balázséi­á­n 131 15 62 207. Beregszász, julius 21-n 1857. Cs. k. megyei törvényszék.

Next