Budapesti Hírlap, 1857. augusztus (174-197. szám)
1857-08-19 / 188. szám
Pest Szerda, 188. sz. megjelenik e lap, vasárnap és Ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre :félévre: 10 firt, évnegyedre:1 frt. Helyben : félévre: 8 frt, évnegyedre: 4 firt. —A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői iroda : Egyetemutcza 2-ik sz. alső emeleten. Kiadó hivatal van : Egyetem-utczában, 2-ik szám alatt, földszint. BUDAPESTI HÍRLAP. Előfizethetni helyben: nap kiadó hivatalában. Egyetem-utcsa, 2-dik szám, földszint, vidéken minden cs.kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandó. Előfizetési felhívás a „BUDAPESTI HIRLAP“-ra. September — december hónapra Pest - Budán naponkinti házhozhordással ...... 5 ft 20 kr pp. Postán naponkinti szétküldéssel . . . . 6 ft 40 kr pp. E lap nagy elterjedettségénél, s azon körülménynél fogva, miszerint a hivatalos lapokbani igtatványok különös figyelemmel olvastatnak, s igy azok a beigtatóra nézve igen hasznosak, bátorkodunk azt igtatványokral minél gyakoribb használatra ajánlani; a beigtatási díj egy petit sortól egyszeri beigtatásnál a pkrral, többszöri ismétlésnél pedig csak 4 pkrral számíttatik. A Budapesti Hírlap kiadóhivatala. HIVATALOS RÉSZ. ö cs. k. Apostoli Felsége gr. Pejacsevics Juliánt cs. k. kamarási méltósággal legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. ő cs. k. Apos to li Felsége f. é. aug. 2-ki legfelsőbb határozata által Sachshalber Jakab szászvárosi építészeti növendéket,két emberéletnek a Maros kiáradásakori megmentésénél tanúsított bátor és önfeláldozó magaviselete elismeréséül, arany érdemkereszttel legkegyelmesebben földiszíteni méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. é. aug. 3-ai legfelsőbb határozata által Reska Ferencz alsó-austriai pénzügyi főfelügyelőt, két emberéletnek a vizveszélyből megmentése körüli önfeláldozó törekvése legkegyelmesb elismeréséül, ezüst érdemkereszttel földiszíteni méltóztatott. Öcs. k. Apostoli Felsége f. é. jul. 29-ki legfelsőbb határozata által legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy a velenczei helytartó gróf Bissingen-Nippenburg, a pápai Sz. Gergely-rend nagykeresztjét, Melincevic Miklós zágrábi helytartósági tanácsos, Boufleur Józs. orsz. építészeti igazgató ugyanott, és Brandolini-Bota Ferencz Trevisoból ugyanazon rend kiskeresztjét; továbbá Miniussi Jakab a triesti gyógyszerészi kebelzet főnöke, a pápai Szilveszterrend kiskeresztjét elfogadhassa és viselhesse. A cs. k. Apostoli Felsége f. hó aug. 8-ki legfelsőbb határozata által az udvari titkár czimét viselő Brauik Károly lovagot a legfelsőbb rendőrhatóság valóságos udvari titkárává extra statum legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Öcs. k. Apostoli Felsége f. aug. 5-ki legfelsőbb határozata által Imbric Mátyás dubravcaki községelöljárót, és Cimos Tamás választmányi férfiút Jecevóban Horvátországban, a tanoda és község körüli érdemeik elismeréséül, az elsőt koronás ezüst érdemkereszttel, az utóbbit ezüst érdemkereszttel legkegyelmesebben földiszíeni méltóztatott. öcs. k. Apostoli Felsége f. aug. 8-ki legfelsőbb határozata által Luise Konstantin őrmestert a 14. csendőrezredben, a közbiztonsági szolgálatban kifejtett érdemteljes működése elismeréséül, ezüst érdemkereszttel legkegyelmesebben földiszíteni méltóztatott. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, aug. 18. ,cs. k. Apostoli Felsége, legkegyelmesebb Császárunk s Urunk dicső születésnapjának ünnepe az ország fővárosaiban Budán s Pesten is legfényesebben jön megülve. Már a legmagasabb születésünnep előestéjén, mindkét színpad a külső színhely kivilágítása melletti előadásokat rendezett, melyeken az öszszes itteni notabilitások s igen számos közönség jelent meg, mely az összes színi személyzet által előadott néphymnusznak mindegyik versszaka után lelkesült tetszés-zajban tört ki. Ágyúdörgés a budai vár s sz. Gellérthegy falairól, harsogó katonai zene, mindkét városon átvonulva, a harangok Ünnepies zúgása, a dunai gőzhajózási társulatnak teljes lobogó diszben pompázó naszádjai hirdeték 18-án kora reggeli órában az Unnepies nap felviradását. Reggeli 8 órakor mindkét város helyőrségi csapatai a vármezőre vonultak ki diszistentiszteletre, hol arczczal a vár felé foglaltak állást. Ugyanez órában a vártemplomban Budán ünnepélyes nagymise tartatott. Főherczeg Főkormányzó Ura császári Fensége már 8 óra előtt fényes környezettel a templomba ment s ott bibornok-primás ő eminentiája által számos segédlet mellett legtiszteletteljesebben fogadtatott. Az egyházi szertartáson jelen voltak azonkívül a magas tábornoki kar, az összes császári királyi országhatóságok főnökeikkel, a testvérvárosok tiszthatóságai és községtanácsai és nagyszámú ájtatos közönség. A nagy mise főmozzanataihoz egy a dísztéren felállított zászlóalj teve a szokásos Üdvlövéseket, melyeket a halászbástyán felállított ágyuk viszonoztak. Az isteni tisztelet végeztével Főherczeg Ö császári Fensége ugyanazon kísérettel a vármezőre ment az Ernő főherczeg ő cs. k. Fensége vezénylete alatt kivonult hadcsapatok megszemlélésére, melyek 19 gyalog, 2 tüzérzászlóaljból, a czirkálóőrségből, egészben mintegy 12,000 emberből álltak. A magas szemle után az összes hadcsapatok és a várbástyák s a Szentgellérthegy lövegei a szokott üdvlövéseket tevék, mire a csapatok Főherczeg Főkormányzó Ura cs. Fensége előtt elléptettek. Délben a császári várpalotában nagy diszebéd volt, melyen Ernő Főherczeg ő cs. Fensége, Magyarország bibornokhg-primása, az összes főtábornoka kar, valamint a testvérvárosok minden osztályainak színe jelen vlt. Az ebéd alatt Főherczeg Főkormányzó ő cs. Fensége egy szivemelő pohárköszöntést mondott Ő Felsége legkegyelmesb Császárunk jólétére, melyet az asztal vendégei leglelkesebben viszhangoztak, mig a palota előtt a néphymnus magasztos hangjai zengettek föl,melyekbe a budai vár bástyáiról,valamint a Szentgellért hegyéről az ágyuk döreje harczias üdvözletként vegyült. Buda, aug. 16. Székesfehérvárról mint a császári út jelen szakának utolsó éji állomásáról, a legmagasb elindulás tegnap reggeli 7 órakor ment végbe. A helytartósági alelnökön s megyei főnökön kívül Ő Felségének egy nemes küldöttség is legalázatosb kíséretül szolgált a megye határáig. A városból kiérve tüstént a moóri járásnak 200 lovast számító bandériuma csatlakozott a császári menethez, s az út hosszában egész Moórig a közel fekvő helységek lakosai, szakadatlan hódolati lánczot képezve, császári zászlókkal várakoztak. Ezen rövid útban több mint 20 község volt összes lakossága s helyenkint kisebb lovasosztályok által képviselve, melyek a császári menetet kisérő bandériumokhoz csatlakoztak. Moórnál diadalkapu volt felállítva; ezen mezőváros számos lakossága — a nagy piaczon rendben felállva — . Felségét örömteljes éljenekkel üdvözölte. A felséges Uralkodó itt szent misén volt jelen, a templom küszöbén a gróf Lamberg család által fogadtatván; isteni tisztelet után a Császár egy volt nagylelkű szolgája— a Fejedelme iránti kötelességének teljesítésében elesett gr. Lamberg altábornagy emlékét tisztelé meg, annak koporsója mellett letérdelvén s imát végezvén. Esztergom megyének Sárkányhoz közel fekvő határát egy igen izlésteljesen készített diadalkapu jelölé. Ez a legszebb arányokban kivivő, egy nagy kert kapuját ábrázoló, nyitott rostélylyal s csúcsokkal ellátott oldalajtókkal; egy sas koronázó a csúcsot; a tornyokon a császári lobogó lengett, mig a diadalkapu két oldalán magas talapzatokon a magyar s a megyei zászlók lobogtak. Ezen egész építészeti mű a legkisebb részletekig nemes stélben kivive, egy erdő szélén állt, s a császári mehetnek barátságos kilátást nyújtott a kócsi járás áldott térségeire. Ezen helyen Jagasics Sándor megyei főnök e megye nemessége egy küldöttségének élén mutata be magát, hol egyszersmind üdvözlés végett nagyszámú embertömeg jelent meg. Tóth Imre esztergomi székeskáptalani kanonok és főesperes ö Felsége előtt egy mélyen érzett beszédben fejezé ki Esztergom megye örömteljes érzelmeit. — A diadalkapu mindkét oldalán Ő Felsége legmagasb megérkeztére a megye úri testőrsége pompásan szerszámozott lovakon , egy a nép lovasaiból alakított csinosan öltözött banderium szépszámú osztályával együtt várakozott. — A megye határától Kisbérig az út mindkét oldalán magasan lengő zászlók lengtek czimerekkel díszített talapzatokon, melyeket maga Kisbér közelében virágokkal diszitett fris füzérek kötének egybe, s melyek mögött a kocsi járás községei zászlóikkal s két egyenruházott czigány zenebanda gyűlt egybe, az Uralkodónak elhaladtakor tiszteletüket tanusítandók. Kisbérben Ő Felségét hg Lobkowitz altb. pótlovazási főfelügyelő ő mlga, Rittertlek, Esztergommegye nemessége, az összes hitvallású papság, mely közt a sz.-mártoni főapát ő nagys. is, továbbá a győri székeskáptalan két követe tűnt fel , továbbá Esztergom sz. kir. és Tata városok küldöttségei várták, kiknek bemutatása tüstént a legmagasb megérkezés után végbe ment, mire több órán át az itt létező cs. k. katonai ménes kiterjedt telepeinek legmagasb megszemlélése következett. Udvari ebéd után, melyre a jelenlevő tisztesek hivatalosak voltak, a legmagasb it tovább folytattatott, a melyen Ő Felsége, különfélekép öltözött bandériumok által körülrajongva, mindenütt az út mentébeni helységek ünnepi öltözetben várakozó lakossága által üdvözöltetve, délutáni V* 6 órakor az ünneplésen földiszített újszőnyi pályaudvarba érkezett, hol a Császár legmagasabb ottmulatása idejére egy pompásan fölszerelt sátor volt felállítva. Attems gróf ur, a pozsoni cs. k. helytartósági alelnök, a komáromi várparancsnok ur, a helyőrség tisztikarával, a komárommegyei főnök Ambrosz János, Komárom városának egy küldöttsége s nagy néptömeg fogadák ott tiszteletteljesen őfelségét. A pályaudvarban a Hohenlohe-herczeg-gyalogezrednek egy gránátosszázada állott, a zászlóval s ezredi zenekarral, diszőrségül, s a vár falairól ágyu-üdvlövések hangzottak , miknek dörgése közt, s a nép legőszintébb áldáskivánataitól kisértetve .Ő Felsége a Császár */26 óra felé, különvonattal, a győri vasúton visszaindult Laxenburgba; miután még előbb a pályaudvarban sokakhoz kegyteljes szavakat intézni méltóztatott, s Főherczeg-Főkormányzó 0 cs. Fensége előtt azon legkegyelmesebb biztosítást fejezé ki, miszerint néhány nap múlva az országbani legmagasabb körút további folytatását meg akarja kezdeni. Pest, augustus 18. Ő cs. k. Apostoli Felsége általánosan szeretett Császárunk és Urunk legmagasb születésnapjának dicső ünnepélye — a kilenczedik áldásdúl kormányra lépte óta — az idén is nagy hazánk minden vidékén, mindenekelőtt pedig Magyarországban bizonyosan a legélénkebb részvétre , leghőbb lelkesedésre talált. Magyarország Ő Felsége atyai oltalma alatt, alig egy évtizednyi rövid időköz folytán anyagilag úgy mint szellemileg annyira megerősödött , abban annyi a lakosok jóllétére szentelt intézmény lépett életbe, hogy Magyarország a mai ünnep oltárára csak a hála és hűség szavait és kényeit teheti le. Magyarország hévvel buzog Császárra és Királyáért ép úgy mint nyolcz század előtt. Ő Felsége legmagasb körútja legújabb időben a magyar népnek, a legharcziasbnak Európában, örvendetes alkalmat szolgáltatott ÖFelsége a dicső Fejedelem, a legmagasb császári Ház s a császári kormány iránti ragaszkodása és rokonszenvének fényes bizonyítványait adhatni. Vajha a mindenható és igaz Isten annyi millió buzgó szívnek imáját meghallgassa, s adja, hogy az öröm nagy napja a birodalom jólétére s a legmagasb Császári Ház áldására még gyakran és sokáig visszatérjen. (A dunafejedelemségek kérdésében) az „Oestr. Corr." következő közleményt hoz : „Valódi megnyugvással erősíthetjük, hogy azon látogatás folytán, melyet a francziák császárja a britt királynő 6 felségénél Osborneban tett, a Konstantinápolyban legújabban támadt, sajnálatos bonyodalom, mely egészen a porta s több európai hatalom közti diplomatiai viszony félbeszakításáig vezetett, egy minden részre nézve kívánatos megoldásnak megy eléje. Stafensins 19. 1851. „Tudva van, hogy a franczia nagykövet a Moldvában történt választások érvényessége ellen emelt többnemű kifogások alapján a portától a választások megsemmisítését követelte, s hogy Porosz, Oroszország és Szardinia képviselői ezen követelést támogatták. „Ezen Ausztria és Anglia részvéte nélkül tett egyoldalú követelésnek a porta, azon legélénkebb óhajtása mellett is, Francziaországot kielégíteni , nem felelhetett meg, szintoly kevéssé tanácsolhaták azt neki Anglia és Ausztria képviselői s nem zárhatók ki magukat ez által egy tárgy szabályozása alól, melyet ünnepélyes szerződési határozmányok az általános tanácskozás és kiegyezés terére utasítottak. „Azon eszmecsere, mely Francziaország és Anglia kormányai közt történt, most ezen balviszonyt kiegyenlítette. Miután azon meggyőződéshez jutottak, hogy elvi kérdések fölött nem uralkodik véleménykülönbség, azon viszály is, mely Konstantinápolyban csupa mellékpontok miatt kitört, már csak alárendelt jelentőséggel bírhatott, s azon percztől fogva könnyen megoldáshoz is vezettethetett, mióta a francziák császárja Austria és Angliához azon meghívással fordult, hogy a kérdés állása Konstantinápolyban megfontolás alá vétessék. Ha a két hatalom ekkorig csak helyeselhető, hogy a porta a közrehatásuk nélkül hozzá intézett követelést visszutasította, úgy most nagy becset kelle abban helyezniök, hogy Francziaország óhajtásai irányában előzékenyek legyenek, kezüket nyújtván a jó egyetértésnek a török főváros területén helyreállítására. Mi a portát illeti, mind méltósága mind érdekei megengedik neki, hogy az összes hatalmak kivonatának megadja azt, mit állásának öntudatában mint a párisi szerződés közös alá-írója az egyeseknek megadhatni nem hitt. „Ezen nézetektől vezettetve az austria és britt kabinetek most maguk ajánlották a portának a választási jegyzékek revisioját s Moldvában új választások tartását, s elvárható, hogy a szultán kormánya a kérdés megfontolásánál a szövetségesei által egyhangúlag kifejezett óhajtást figyelembe veendi. „őszintén örvendve e fordulaton, azon alapos reményt csatoljak ahhoz, hogy a dunai fejedelemségek újjászervezetének feladata, melyet a párisi szerződés határozmányai a hatalmak elé tűztek, az ez országok jólétére nézve legjótékonyabb módon s a luzerani hatalom jogainak tiszteletben tartatása mellett, nem épen messze jövőben teljes érvényű megoldást nyerend.“ MAGYARORSZÁGNAK AZ 1856-ik ÉVRÖLI BÜNTETŐÜGYI STATISTIKÁJÁHOZ. V. (A pesti o. f. t. kerület.) K.k. Azon múltkori észrevételünk,hogy a büntető törvényünk által vétségeknek czimezett büntetésre méltó cselekvények hasonlíthatlanul csekélyebb mértékben szoktak előfordulni mint a bűntetteknek bélyegezett bűntények, a pesti kerületben is valósai. Az itt 1856-ban részint följelentett, részint egyéb után a hatóságok tudomására jutott vétségek száma 289-re ment; az 1855-ki előévhez mérve 50,09 százlék csökkenés. E végett ugyanazon évben 184 elővizsgálat indíttatott meg, mely 113 esetben megszüntetett, 13 esetben pedig más hatósághoz való utalás és csak 58 esetben különös vizsgálat elrendezése által nyert véget. A 69 különös vizsgálat közül, mennyi ez évben foganatba vétetett, megint 14 megszüntetett, kettőben más hatósághoz való áttétel és csak 53-nal jön a perbefogatás végzésképen kimondva. A végtárgyalások száma 1856-ban 89-re rúgott, 29-el többre, mint az előbbi évben, bár akkor az előfordult vétségek általán jóval számosabbak voltak. Vétségek miatt 1856-ban összesen 111 személy fogatott perbe, közölük 8 nyomozási fogságban, de egy sem volt távol, vagy szökött. A perbe vett egyének közöl továbbá 46 a vád alól részint felmentetett részint feloldoztatott, a többi pedig, jelesen egy vádlott egy évigleni börtönre, 2 hat hónapiglani börtönre, 29 szigorú, 8 egyszerű fogságra, 17 pénzbüntetésre ítéltetett el, midőn kettő ellen a végtárgyalás alkalmával hagyatott fel a további eljárással. A vétségek miatt elitélteknek személyi viszonyaira nézve, itt is áll azon észrevétel, hogy azok többnyire oly természetűek, miszerint a kor vallás-, nem-, kereset-, műveltség- és vagyonkülönbség, mint csekélyebb befolyást vévő momentumok, kevesbbé nyomatékosak, és hogy az egyes vétségek külön nemei jóval nagyobb