Budapesti Hírlap, 1857. szeptember (198-222. szám)

1857-09-26 / 219. szám

Pest Szombat , 219. sz. September 26.1851 Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Blfffizetési dij : vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre:1 frt. Hely­ben: félévre 0 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hir­det­é­s­ek Sissei hasábzott sorának egyszeri beiktatásáért 0 kr, többszöriért pedig 4 kr. szá­­mittatik. — Egyes szám 20 pkr. (n­efkrsztói iroda : Egyetem utcia 2-ik 01. a k­i­ső emeleten-BUDAPESTI magának, az aprili szerződés tehát fölösleges és — ha csakugyan valamikor életképes vala, most végképen a halottakhoz vettetik. Ez a „Zeit“ czikkének első része, melyre nézve két észrevételünk van: e­l­ő­s­z­ö­r, hogy az áp­­rili szerződés leginkább Töröko­rszág oltal­mára köttetett, s hogy ezen birodalomnak vál­ságos állapotra, nem pedig az Oroszország elleni bizalmatlanság szülte az áprilisi szerződést; te­hát ha a szerződést fölöslegesnek állítják, nem azt kellene bebizonyítani, hogy Oroszország ma­gaviselete­, hanem hogy Törökország állapota megjavult, quod még igen nagyon est demon­­stratum. Másodszor pedig közönséges fogal­mak szerint valamely szerződés felbontására csak azok vannak feljogosítva, a­kik kö­tötték ; az áprili szerződést nem Oroszország­gal, hanem Angliával s Austriával kötötte Fran­­cziaország, tehát annak felbontása iránt is eme­zekkel, nem pedig a czárral kellene értekeznie. Tudtunkra eddig semmi hivatalos okmány nem jelent meg, mely a három hatalom közt kötött áprili szerződésnek ugyanezen három hatalom bejegyezésével történt megsemmisíttetését tu­datná. Mindeddig tehát ama szerződést érvény­ben állónak kell tekintenünk. A „Zeit“ czikkének második része azzal fog­lalkozik : miként tekintse Poroszország a két császár találkozását ? A válasz — a „Zeit“ sze­rint igen egyszerű : Poroszország nem csatlako­zott az Oroszország elleni bizalmatlansági szavazathoz , — ő nem vett részt az áprili szerződés megkötésében, tehát (és ezen tehát-at olvasóink különös figyelmébe ajánljuk) sértést nem láthat abban,ha e szerződés náta nélkül fel­­bontatik. A „Zeit“, tehát elismeri, hogy Po­roszország csak azért marad távol a conferentiá­­tól, s hogy e távollét reá nézve csak azért nem sértő, mert az áprili szerződésben nincs része, a­miből­ önkényt következik, hogy sértés volna abban, ha a szerződés a megkötésben részt vett valamelyik hatalom beleegyezése nél­kül felbontatnék-------é­s a „Zeit“ mégis egészen rendjén találja ama rendezvánst, mely­nek e felbontás bevallott czélja, sőt örül rajta, hogy Németországnak Orosz- és Francziaország kibékítésére irányzott törekvéseit oly szép si­ker koronázta.­­+­. Ehhez commentárt írni, n­e­­k­ü­n­k teljesen lehetlen. A „Zeit“ végre az iránt nyugtatja meg a német közönséget, hogy kizárólag Németország competentiájához tartozó kérdések (vide a herczegségek ügyét) Stuttgartban nem fognak szóba hozatni. „Europa szive erős“ Így kiált fel a porosz lap — „miért nyugtalankodnék, ha kelet nyűgotnak (nem tudjuk szánt­­szándékosan van-e ez igy írva s nem megfordítva ..nyűgöt keletnek?“) kezet nyújt!“ A „Zeit“ czikke, ez a fentebbi vázlatból is ki­tűnik, Oroszországra nézve nem igen hízelgő, ellenben túlságosan előzékeny Francziaország irányában ; ezt egyszerűen tudomásul veszszü­k. : — Austriáról az egész czikkben nincs szó, mintha ily nevű birodalom a világon nem is léteznék; a­mi .Németország „kizárólagos competentiájá­hoz nem tartozik“, tehát a Dunafejedelemsé­­gek, Olaszország stb. ügyével Poroszország cseppet sem gondol; erre nézve Franczia­ és Oroszország azt teheti, a­mi neki tetszik, a ber­lini kabinet nem fogja ellenezni, — német szö­­vetségestársa érdekei őt nem illetik.­. . X „íróla­pot ide!“ kiált fel Hamlet s aztán szivére mutat­ván hozzá teszi :­„nem — itt már fel van írva!“ A négyes szövetséghez tehát még csak Anglia hiányzanék; mit tegyen a „hirtelen“ Albion, ha már a hivek is oly hittelenek ?! AZ AUSTRIAI BIRODALOM KÜLKERES­­KEDÉSE. XL Zárszó., Recapituláljunk. Csak pénzérték szerint te­szem fel előbb a behozatali, azután a kiviteli többletet. Behozatali többlet: gyarmati áru (c­u­­kor, déligyümölcs stb.) 23,311,651,­­ dohány 9,222,202 , gabona (különösen árpa és zab) 4,290,915, vegyes élelmiszerek, sütemények és czukrászi készítmények 811,110, repc­e 918,173, olaj 13,930,833, bor 768,833, tűzifa 319,394,­­ állatországhoz tartozók, eleven állatok 10,450,263, vegyes állati termékek, készített és készítetten bor 4,493,261, zsiradék, szalonna 3,155,555, hal 1,413,876 (összesen ez osztály : 19,522,955); vegyésziek, orvosi s il­latszer anyagok 912,500, vegy. segédanya­gok 1,158,500, kész vegyészi anyagok 554,693, gumi, mézga, terpentin 1,346,116, Szappan, gyertya 394,475, festő s cserző anyag 13,329,637 (összesen ez osztály 17,695,674); — esztergályos s metsző anyagok 742,340, cserép, kő és porczellán edény 44,880;‘t­ érez , vas 4,071,083, horgany, veres és sárga réz 1,097,442, nemes érez s készpénz 30,109,820 (összesen 35,278,345);­ gépek 2,534,820; — fonémi­a­­neműek, gyapot 22,773,630, gyapotfonal hozatott be 11,082,010, továbbá len és kender 2,173,675, len , kender fonal 1,165,460, gyapjú fonal 3,816,860 (összesen 41,011,635) , kocsi különösen vasúti kocsi, 1,634,234, irodalmi tár­gyak 2,772,950, képek 215,790, különféle ve­gyes aprólék, komló, takácsmácsonya, mustár, ánizs, meg nem nevezett állatok, szőlő, liquer, trágyasó stb. 572,026; összesen 175,598,260 port értékben/ Kiviteli többlet: kerti vetemény s gyü­mölcs 207,758 , lóhermag 2,363,405, tojás, te­héntej, túró 799,450, pálinka 555,510, kőszén 244,691, szerszámfa 6,609,845, famunka s bú­tor 567,838, épület s márványkő 129,640, kő­faragó munka 5,078, üveg 11,048,147, érez, különösen kobalt s nikel érez 409,201, vasáru 2,334,151, rézgyártmányok 372,275, higany 424,160 , folyamhajok 1,601,670, len és kender vászon s efféle gyártmány 6,550,815 , gyapjú 17,194,980, posztó 5,904,240, készítetten se­lyem 47,222,060, selyemkelme 2,550,258, kész ruhaneműek 6,618,184, bőr és gumi készítmé­nyek 3,513,050, gyékény s kosárkötő munka 488,670, papír 2,135,829, rövidáru 11,160,132, gyújtófácskák stb. 1,343,290,fca 936,739, külön­féle aprólékok, mint eczet, ólom, kefekötő­­szitás munka, hulladék stb. 297,202, össze­sen: 133,588,260 p. font értékben. A kiviteli többletet, mint kissebbet, levonva a behozatali többlet értékéből, marad keres­kedelmi veszteségül 42,009,992 .psrt.. E veszteség kevesítése s ha lehet megszünt­­etése iránti tárgyalásunkat következőkben összezjük. A gyarmati áruknál a répaczukorgyártás ter­jesztése , egyébként pedig a behozatal olyatén nevelése által kell nyereségre törekednünk, hogy az ekkér más irányban szaporodott kivitel némi kereskedői hasznot adjon a behozatal mel­lett vissza. Mezőgazdaságunk körül mindenek fölött az állattenyésztés szaporítása legyen főgondunk, aztán fordítsunk bővebb figyelmet a szarvas­­marha- és sertés­hizlalásra. 19,522,955 pft az, mit itt helyre kell pótolnunk, és az állattenyész­tés ad alapot, hogy a tulajdonképeni földmivel­­­ést is javíthassuk, ott pedig az állattenyésztés szaporításának alapot adó takarmánymivelés után, különösen a tavaszi kalászos félékre, ár­pára , zabra , aztán dohányra, repetére, lenre, kenderre legyen több gondunk. 14,431,290 pft az, mi e téren visszapótlásra vár. Gyümölcstenyésztésü­nk nagy figyelmet érde­mel, mert most is már szép hasznot hoz. Jobban fel kell karolni az ezzel való kiviteli kereske­dést. Különösen a szépen elkészített aszalványok ajánlkoznak nem csak a hidegebb éghajlatú fel­sőbb tartományokba, de még a sik­aldunai tar­tományokba is kivitelt csikkal. Az eperfa te­nyésztésnek a selyemtenyészettel egybekötött terjesztése oly fontos , miszerint tekintve azt, hogy a birodalom most is az ebbeli szorgalom kiviteléből vesz be legtöbb jövedelmet, azt a legfőbb figyelmet érdemlők közé kell sorolnunk. Boraink közül azt hiszszük, hogy a Magyarorszá­gon keletkező borkereskedő-társulatok megteen­­dik a magukét. Erdőmivelésünknél különösen a melléktermé­kekre, mint gubacs, timárcser, s fenyőszurkolta­­tásra fordítandó több figyelem. A gyári iparok közöl legfőbb figyelmet érdem­lenek a vasgyártás, lisztgyártás, bőrgyártás, s olajgyártás. Ezek közt az olajgyárak közül van legtöbb pótolni valónk, nemcsak azért mert az olajbehozatali többletért 13,930,833 pft ment ki a birodalomból; de azért is, mert az olajgyártás által termelt olajpogácsában igen jelentékeny baromtápanyag foglaltatván, annak szaporításán is kell igyekeznü­nk. De különösen fontos még a fonó intézetek szaporítása, mind a négy nemé­,­ben a fonó mi­vet adó anyagoknak, hogy azok alapján a most is már szép hasznot hajtó szövő,­dék még virágzóbbá emelkedhessenek. Minde­nek felett a gyapjúszövet és selyem gyártásra kell pedig több szorgalmat fordítanunk, melyek­nek nyers­anyagjával bőségesen bírunk (mi ma­gyarok t. i. gyapjúval, az olaszok selyemmel, de ha csak a már meglevő eperfa telepek vétetnének is használat alá,fognánk bírni mi is szintén selyem­mel illendő mennyiségben.). Gyapjúnknak ér­téke gyártás által legalább is 200 százlék­val növekednék; 17 millió pengő forintnyi gyapjú­­kiviteli többletünk tehát csak maga 34 millióval volna képes javítói külkereskedésü­nk állását. Selyem gubót nem sokat viszünk ki. A gombolyí­tott selyem összeeresztés (fil­rozás) által legke­vesebb 40, az eresztett selyem szövetté gyártás által ismét 20 száztélit nevel. Ily felgyártás által a selyemkiviteli többlet szinte több mint 12 mil­lió pftot volna képes szaporítani. Úgy hogy csu­pán e kétféle nyers­anyagnak kiviteli többlete minden deficitünket fedezné, ha felgyártottan menne ki. Butorfa , szerszámfa-feldolgozás és feldolgo­­zottan való kivitel , kőszén telepeinknek azok gazdagságával megegyező mivelés alá vétele, a kőszénkivitel, úgy szinte márványkő telepeink mivelésének és a kőfaragásnak kiterjesztése, vá­sárra készítése, hasonlókép a gépgyártás, kocsi­­gyártás, rézművek és rövidáruk gyártása végre azon alapok, melyek által a fentebbiek mellett deficitünk minél előbbi megszűnését várhatják és külkereskedésünkből jelentékeny jövedelmet remélhetünk. És én hiszem és remélem, hogy a közérde­kek figyelmes felkarolása rövid időn is oda fogja fejleszteni igyekezetünk által ügyünket, hogy kereskedelmi deficit ellen többé panaszkodnunk nem kell. Hanem mindenek fölött megjegyzem,hogy mint tárgyalásom egész fonalán csalhatlan adatok biz­­onyítják , a nyers termeléstől soha nem lehet magától várni a deficit megszüntetését, annak alapján egyedül a gyáripar az, mi azt megszün­tetni , sőt a birodalomnak a külkereskedés által jelentékeny hasznot és tiszta jövedelmet hajtani képes. GALGÓCZI KÁROLY: Nagy-Körös, Sept. 24 (Praeparandiai ügy). A nagy-körösi helv. hitv. egyháztanács folyó év September ele­­én Pesten tartott egyházkerületi gyűlésre egy memorandumot, — illetőleg kérelmet — nyújtott be, melyben történeti adatok nyomán kimutatta azt, hogy a dunamelléki helv. hitv. egyházkerü­let praeparandiája, 1836, sőt ha szorosan vesz­­szük 1833 óta, midőn alulirt professori hivatalát elkezdte, a jelenkorig Nagy Körösön létezik, ha­bár időközi megszakítással is, még­pedig létezik a főt. egyházkerületi gyűlés autonomicus té­­nyein. Nyilvánította továbbá a nevezett egyház, hogy a praeparandiát keblében mint ilyet, mint a nyilvános főgymnásiumtól különváltat, a magas kormány legfelsőbb felügyelési jogánál fogva megerősítette. Számokkal jelentette ki, hogy a praeparandiájából két év alatt nyolcz, azóta is két tanító ment rendes állomásra, még pe­dig kettő a tiszántúli helv. hitv. egyházkerü­letbe , nem említve azt, hogy télen át, néhol nyáron is, több mint tíz segéd szokott működni praeparandiánkból különböző egyházak népis­koláiban. A nagy­kőrösi egyháztanács a praepa­­randiának mint ilyennek pártolását kérte a f. t. egyházkerülettől, kérte pártolását szellemileg, a­mennyiben annak belső elrendezésébe avatottjai által folyna be , kérte anyagi tekintetben, ré­szint hogy a magasabb rendeltetése felé nagyobb anyagi erővel inkább fejtjék , de kérte igazán jogelismerés tekintetéből is. A főt. egyházkerület Nagy-Körös áldozatát, miszerint az évenkint az intézetre segédszere­­ken és helyiségen kívül 1500 pstot ad, e mellett a város nagy költséggel a kertészet és földmivelés gyakorlati tanítására kertet és intézetet nyitott, örömmel vette, s a praeparandiát szellemi és anyagi pártolása alá véve. Szellemi pártolása alá, a mennyiben egyházkerületi választmányt nevezett, mely helybeni tagokkal egyetértőleg az intézet beléletét rendezze s azt azon magas czél felé irányozza, és sejtse, mely egy valódi és különálló praeparandiának föladata. Külön­álló és valódi praeparandiát értek, mely gym­nasium és reáliskola mellett, sőt még ezekbe beolvasztva sem áll természetellenesen; midőn theologicum seminarium, sőt még e mellett is a praeparandia valódi egymást ellökő természet­­ellenesség !- Természetellenesség a növendékre nézve. A theologusnak már csak életkora is más, hát kifejlettsége, tudományos alapja mennyire más és különböző mértékű tartozik lenni! A theologusnak nem más igénye van-e ? ma­gasabb állásából nem néz-e le megvetőleg ki mellette és utána czél és erő nélkül vá­gyik ? ezen lenézés nem hangolja-e le a másik félt? 2- Természetellenesség van nem annyira tantárgyra magára, mert egy kézikönyv ! Előfizethetni helyben: a ap kiadó hivatalában, Egyetem-utca a, 2-dik szám, földszint; vidéken minden es.kir. postahivatalnál.­* Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hiva­talhoz utasítandók. Kiadó hivatal van : Egyetem­ utcsában, 2-ik szám alatt, földntint. Előfizetési felhívás a „BUDAPESTI HJBXAP“ oktober — december negyedévi folyamára. Pest - Budán naponkint! házhozhor­­dással \ ''4ft Postán naponkinti szétküldéssel . ' 5 ft E lap nagy elterjedettségénél, s azon körülmény­nél fogva, miszerint a hivata-­­­os lapokbani igta­t­ványok külö­nös figyelemmel olvastatnak, s igy azok a beigtatóra nézve igen hasz­nosak, bátorkodunk azt igtatványokral minél gyakoribb használatra ajánlani; a beigtatási dij egy petit sortól egyszeri be­­igtatásnál 6 pkrral.., többszöri ismétlésnél pedig csak 4 pkrral számíttatik. A Budapesti Hírlap -ni («jCS££nllt»­. kiadóhivatala. HIVATALOS RÉSZ. ö Cs­­k. Apostoli Felsége Marti­ne d­e­e dal­le Fal­­­e János századost a 22. sz. gróf Wimpffen gyalogezredben , cs­­k kama­rási méltósággal legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. A magas cs. k.­ pénzügyi ministerium a budai pénz­ügyigazgatósági osztály hivatali területén az ot­tani pénzügyőrségi utánnézőket Igielski Jó­zsefet s Kreutzer Ferdinandot Il­od osztályú pénzügyőrségi biztosokká ideiglenesen; a soproni pénzügy-igazgatósági osztály hivatali területén a csehországi­­I-ső osztályú pénzügyőrségi biztost Ost­ermann Józsefet I-ső osztályú pénzügyiőr­ségi biztossá véglegesen, és Streit Erzsébet pénz­ügyőrségi utánnézőt H­od .osztályú pénzügyőrségi biztossá ideiglenesen; a pozsonyi pénzügyigazgató­­sági osztály hivatali területén az ottani pénzügy­őrségi utánnézőt Pospischill Józsefet Il-od osz­tályú pénzügyőrségi­ biztossá ideiglenesen ; a kassai pénzügyigazgatósági osztály hivatali területén a krakói hivatal területi I-ső osztályú pénzügyőr­ségi biztost Gaviorovszky Leót I. oszt. pénz­ügyőrségi biztossá véglegesen, s b. Gruber 54-ik gyalog ezered 1-ső osztályú hadnagyát P é s c b­e­k Henriket H­od osztályú pénzügyőrségi biztossá vég­legesen, s végre a nagyváradi pénzügyigazgatósági osztály­­ hivatali területén : a krakói hivatal te­­rületi 1-ső osztályú pénzügyőrségi biztost Misz­­k­o­w­s­z k i Mirow Athanázt 1-ső osztályú pénzügy­őrségi biztossá véglegesen, s a magyar pénzügyőr­ségi utánnézőket Wacha­ Józsefet s Dworzák Ferenczet Il­od osztályú pénzügyőrségi biztosokká ideiglenesen kinevezte. A budap­esi kir. országos pénzügyigazgatósági osztály Murányi István ideiglenes adóhivatali tisztet I. osztályú adóhivatali tisztté végleges minő­ségben kinevezte. NEMHIVatalos rész. Pest , September 25.­ ­ (Politikai napiszemle.) Alig hangzottak el a franczia félhivatalos közlönynek fennhé­jázó szavai s már­is hason irányú fejtegetéssel találkozunk a porosz félhivatalos lap, a ber­lini n Zeitu hasábjaiban.­ A „Zeit“ nak czikke csak abban különbözik a „Patrie“ étól, hogy amaz nyíltan kimondja, mi czéloztatik s mi a stuttgarti találkozás alapeszméje. Ez tudni­illik nem egyéb, mint az Austria, Franczia­ és Angolország közt kötött a p­r­i­m­i szer­ződés megszüntetése. Ezen szerződés — a „Zeit“ szerint — egyedül Oroszország el­leni bizalmatlanságból köttetett s e hatalmat úgyszólván a három áprilisi szövetséges felvigyá­­zása alá állította. Most Francziaország oly szives elismerni, miszerint Oroszország , jobb a híré­nél­, hogy a martiusi béke határozmányait pon­tosan teljesíti, szóval, hogy úgy viseli magát, miszerint Páriában teljes megelégedést vívott ki

Next