Budapesti Hírlap, 1857. szeptember (198-222. szám)

1857-09-12 / 207. szám

zonysága ez az egymással­­ összesimulás és mi­­velt cégnek tn­tot fekvésel i­ten­e fejtölött, kisvárosunk­ból 191 tizenkét pengő forintot fizzető tag került össze ? E szerint társulatunk évi 2292 psrt. jö­vedelemről rendelkezhetik. Ez valóban igen szép summa, melynek a folyó költségek fedezésén túl maradó részével is nem csekély pártolást lehetne tenni főkép irodalmunk ügyét illetőleg. És ez egyik legfőbb feladata társulatunknak. Azonban az első évi jövedelem bútorokra és felszerelésre szükségeltetvén, e ezéha ez idén kevés jutott. Van mindazáltal a társulatnak 140 szerzőtől 300 darabot haladó könyvtára; hírlapból pedig já­ratja a Budapesti hírlapot, Pesti Naplót, Ma­gyar sajtót, Gazdasági lapokat, Hölgyfutárt, Pesther Lloydot, Wanderert é s Fliegende Blät­tert. De hogy vidékünk sem áll éjjen hátra az olvasásban, annak szolgáljon társulságául­, mi­szerint a gyulai posta megrendelési­ körében 51 különböző folyóiratnak 274­ előfizetője van. *) Csak nőinkről legyen szabad még egy pár szót mondanunk. Dicsérettel kell fölemlítenem városunk szép neméről, hogy köztük az olvasás legterjedtebb divatnak örvend. És ez nemcsak azon körülményből származik, mivel se a fa­lusi gazdasszonyok bokros teendőivel elfoglalva nincsenek , se nem kínálkoznak nektek azon élvezetek, sétatér, színház, zene, mulató kertek, melyek a nagyvárosi nőket elfoglalják , hanem hozzájárul ehhez a szenvedély is. E szép szenve­délyt bennük ápolnunk kell, mert ők adják meg gyermekeinknek a műveltség utáni törekvés leg­első szikráját. Azonban kölcsönző könyvtárunk még­ nincs; az olvasási vágyat folytonosan kielé­gítő könyvtáraknak egyesek általi beszerzése i­gen sokba kerül. Nem lehetne-e a casinók egyik fel­adatául tűzni a kölcsön-könyvtár alapítását ? Sőt nálunk még a községi népkönyvtárak eszméje sem fogamzott meg, holott a vagyonosabb nép­­osztályt is igen nagyon lehetne az által olvasásra szoktatni , egyszersmind erkölcsét finomítani, ha jó könyvek olvasás végetti nyerésére könnyű és olcsó alkalom nyittatnék nekik. Azt hiszem ilyenekre nyújtani alkalmat a casinók­­ olvasókörök legszebb feladata. Temesvár, sept. 9. Lesz tehát Temesvárott is valahára főreális­kola. — Mint tartományi főváros rég kiáltólag értette Temesvár, hogy a szellemi érdekekben *) Ezeknek egyenként való feljegyzését szintén meg­kaptuk és köszönjük, azonban kérjük t. ez. le­velezőnket, legyen szives kijelölni, hogy micsoda vidéki községekbe micsoda lapok járnak. A mi­veltség utáni törekvés s irodalompártolás te­­kintetéből­ érdekeseknek tartjuk az ily adatokat. Szerk. is zászlóvivőül kellene elöljárnia. E czélból a helybeli kereskedelmi és iparkamra pár évek előtt aláírást nyitott egy főreáliskola felál­lítása tekintetéből, de a szégyenlésig csekély összeg folyt be , minek szembeszökői ellentétéül Versecz város saját erejéből egy alreáliskolát építtetett és szervezett fel, mely folyvást szép vi­rágzásnak örvend. Ekkor támadt többeknél azon gyakorlati gondolat, hogy a szükséges költség sorsjáték útján szereztessék be. Az eszme köz­tetszést nyert, mert ha mint magános testület indítjuk meg az egész birodalom­ra kiterjedendő sorsjátékot, kétes volt, várjon fog-e oly népsze­rűséget és bizodalmat nyerni a közönségnél, hogy a jegyek kellő számban elkelhessenek ; ha ellenben valamely bécsi ház szervezésére bízzuk a dolgot, akkor a haszon szebb részét is az teszi zsebre. Mivel azonban egyéb alkalmasabb mód nem volt hátra, tehát a sorsjáték engedménye­zése iránti kérvényünket legfelsőbb helyre be­nyújtottuk. Mily kellemes meglepetés következett e tárgy­ban reánk a legközelebb múlt napokban i­s cs. k. Apostoli Felsége magas kormányát megbízni kegyeskedett, hogy az itteni fő reális- 1ró óra alapítására tervezett sorsjáték szervező bi­zottmánya szólíttassék fel részletes tervének és tőke­szükségletének előterjesztésére, hogy meny­nyi költséget igényel a tanodai épület fel­állítása, fenntartása, tanárok fizetéseinek fe­dezése sat, mivel ő cs. k. Felsége meg­­hagyta, hogy ezen főreáliskola megalapítására egy legközelebbi államsorsjáték rendeztessék. — A tőkeszükségleti számvetés, s a sorsjátéki ter­vezet fölterjesztésének határideje folyó sept. hó 15-ére tűzetett ki. Ekkér lesz rövid időn főreáliskolája váro­sunknak.*)­r. 1. TÁRCZA. A nemzetközi statistikai congressus Bécsben. A nemzetközi statista congressus harmadik gyűlése elnökének, báró Czoernignek előadása, a negyedik Ülésben. Uraim! Kötelességem úgy mint a többi államok kép­viselőinek Önök előtt kimutatni, mi történt Austriában az utolsó statistikai congressus óta a statistika, nevezetesen a hivatalos statis­­tika érdekében. Az igen előhaladott idő s azon kevés haladék, mely még további tanácskozataink számára fen­nmaradt, azon kötelességet szabok reám, hogy csak futólag és röviden érintsem azon dolgokat, melyeket különben kimerítő előadásnak veten­­deztem alá. De mindenekelőtt szabadságot veszek magam­nak rövid kivonatban közölni azt, mi történt Austriában a párisi congressus határozatainak foganatosítása végett. Én erre nézve a határoza­tok sorrendét követendőm, tekintet nélkül a tárgy nagyobb vagy kisebb fontosságára. Pár­is­ban a halál okaira nézve nomenclaturát állapítottak meg ; ezen nomenclature a genfi egészégügyi tanácsnak egy arra vonatkozó mun­kálatával együtt a cs. k. belügyministeriumhoz küldetett, mely az itteni egyetem tudori collegiu­­mát felszólítá, hogy arról nyilatkozzék. A tudori collegium nyilatkozata e nomencla­­tura javára ütött ki, véleménye oda menvén ki, hogy kevés módosítással az minden esetre kivi­hető, nevezetesen a fővárosokban, hol nagyobb orvosi tudományos erő áll rendelkezésre. Bővebbet erre nézve azon osztály, mely a Programm e pontját ítéli meg, fog Önöknek tud­­tul adni. Egy második pont a párisi congressus határo­zataiban a szerencsétlenségi eseteket illeti, melyek a vaspályákon fordulnak elő, s erre néz­­ve egy mintázat lön megállapítva. Ezen mintá­zat szerint az austriai vaspályákon 1856. évben előfordult szerencsétlenségi esetek már osztá­lyozván s a munka legközelebb nyomatás alá fog kerülni. Az úti statistika kimerítő és részletes minta­­illetőleg, mely a párisi congressuson jön megállapítva, nálunk jelenleg egy koronaország van e mintázat szerint feldolgozva. Ez karantén kisronaország, ezen ország úti térképével együtt amelv már önökkel közölve jön, miért is söpíti bővebben nem ereszkedem. Szintoly kö­rülményes volt a párisi congressus mintázata a vasutakat illetőleg. De miután Austriában az állami vasutakat illetőleg már 1853 óta igen terjedelmes évi je­lentések készülnek s tétetnek közzé, ezért úgy történt, hogy ezen évi jelentésben majdnem min­den pont, melyet a párisi congressus megállapí­tott, teljesítve jön, de még ezen kívül is néhány, különös tekintettel az arányszám folytonos összehasonlítására, mely lehetségessé teszi, hogy ezen jelentés minden más vaspályákéval egybe­vettethessék. Történt az is, hogy ezen munkála­tok közzététele után sok oldalról Német- sőt maga Francziaországból is ezen jelentések köz­lése iránt az ottani eredményekkeli egybevethe­­tés czéljából óhajtások lőnek kifejezve. A statistikai munkálatok egyik osztálya a földmivelési statiszikára vonatkozik, mely na­gyobbrészt még csak keletkezőben van. Nem mintha már jelentékeny számú hasonló munká­latok nem történtek volna, azonban e munkála­tok pontossága, teljessége és alapossága oly sok nehézségnek van alávetve, hogy csak a legrit­kább esetben és sokévi fáradalom után sikerül ilyen a fokozott követeléseknek megfelelő mun­kát létesíteni. Érezték azt a párisi congressuson, ezért nem is volt szükség hosszabb tárgyalá­sokra, hogy megállapíttat­hassék, mely kim­uta­­tásokat kívánhatni egy földmivelési statistikától. Azonban a vélemények arra nézve voltak meg­oszolva, mely módon eszközlendők ama fölvé­telek, melyek a földmivelési statistika alap­jául veendők, miután a fölvételeknek külön bi­zottmányok, tiszteletbeli bizottmányok és az ál­lamhatalom fizetett ügynökei általi rendszere egymással szembe lépett. . Austriában az egész állam kimerítő földmive­lési statistikájának kezdetei nem igen haladtak elő. Ahhoz oly anyag kívántatik, mely még nincs minden tartományban egybegyűjtve. Azon kér­dés, mint kezdendő meg ezen gyűjtés, különben is inkább helyi természetű s minden állam által különös tekintetbe veendő. Austriában kitűnt, mikép a fenforgó körülmé­nyek közt a majd minden koronaországban lé­tező gazdasági egyesületek általi fölvételek, a legkönnyebben kivihető s a kedvező eredményre nézve legtöbb reményt nyújtó módozatot képezik. A belügyminiszérium sokat is foglalkodott ez irányban, s az innen nyert ösztönzés folytán több gazdasági egyesületnél folyamatban vannak e fölvételek. Nevezetesen kiemelem a Csehor­szágban történő fölvételeket, melyek 2000 dele­gált által a koronaország minden pontján műve­­let alatt vannak. .Hasonló munkálatok történtek már korábban Szíriában, s még Morvaországban is több ily dolgozvány jutott tudomásra. A párisi congressuson nagy mértékben figyel­met gerjesztő tárgyat szolgáltattak a külkeres­­kedést illető kimutatások, melyek oly sok te­kintetben, nevezetesen a forgalom jelen előhala­dásánál, fontossággal bírnak. Hogy e fölvételek­nek nemzetközi alap adassék, azaz : összehason­­líthatókká tétessenek, kiemeli az igen tapasz­talt osztályfőnök Fr­e­u­r­y a maga jelentésében, mikép nevezetesen négy pont szükséges, melye­ket az európai keresőt­kimutatások egybeveté­sénél nem mindig talált figyelembe véve. Az első pont a gyorsítást illeti. Ha akarjuk, hogy ilyféle kimutatás az országra nézve fontossággal bírjon, úgy annak tüstént köz­zé kell tétetnie, mihelyt az időszak be van zárva. Az austriai kormány e tekintetben követte s­z ajánlatot s intézkedés történt, mely a legna­gyobb gyorsaságot idézi elő, milyen csak ily széles birodalomban lehetséges ; az év bezárta utáni h­a­t hét alatt t. i. a ki- és bevitel átné­­zete mennyiség és érték szerint már megjelent nyomtatásban. Ez nagy nehézséggel járt oly ál­lamban, mely a vízi határra nézve nem bir oly nagy előnyökkel mint Anglia és Francziaország, hol a forgalom szálai néhány kevés nagy vám­vonalban futnak össze . Austriában több mint 600 határhivatal áll fönn a Bukovinától egész Lombardiába terjedő hosszú határvonalon. Mindezen hivataloknak egyenként minden hó­ban kell kimutatásaikat beküldeniök, s a statisti­kai iroda ezen forgalmi kimutatásokat előleges vizsgálat és javító igazolás után egy öszkimuta­­tásba állítja össze, mely havonként tétetik köz­zé s az év végén az átnézet óhajtott eredményé­hez vezet. Ezzel ugyan természetesen nem köt­hető össze azon pontosság és körülményesség, melyre az ausztriai kereskedelmi kimutatások K­ü­b­e­k báró általi alapíttatásuk óta törekesz­­nek, az az, hogy ne csak a termények mennyi­sége és értéke adatolva legyen, hanem a hatá­rok, melyeken a be- vagy kivitel történik, az ab­ból vonható különféle következtetésekkel együtt feltün­etve legyenek. Továbbá szükség volt ezen kimutatásoknál a korábbi évekbeli egybevetés fontos viszonyzatát szem elől nem téveszteni. Ez eszközölve jön az­által, hogy a korábbi gyakor­lat fentartatott s bizonyos időben, rendesen ez év folyamában, a nagy kimerítő kimutatások is közöltetének, míg a mennyiség és értéket illető rövidebb kimutatások tüstént az év bezárta utáni hatodik héten láttak napvilágot. Különben amazokra nézve is lényeges gyorsí­tás történt, mert a korábbi években három év kellett, míg az ily kimutatások közzétételhez ju­tottak. .IVj.­ . ? . IV . Második pont az időszak különböző kezdete miatti paraszt A ig a legtöbb állam január 1-jét mint a napév kezdetét véve kimutatásainak kez­detéül is, addig Angliában ez másként, Austriá­­ban is másként van s Éjszak-Amerikában, szint­úgy némely európai államban is eltérőleg törté­nik. Austriában korábbi időben a kereskedelmi kimutatások, mert az igazgatás eredményeinek egy részét képezék, igazgatási esztendőnk sze­rint állíttatnak össze, mely november 1-jén kez­dődik. Ez most a párisi congressus tárgyalásai folytán változást szenvedett, s 1854-ik év óta, mely azonban csak 1855 után állíttatott össze, az austriai kereskedelem kimutatásai jan 1-jétől ec. végéig állíttatnak egybe s nyomtattatnak ki, mi szükségessé téve, hogy 1853-ik év után semmi hézag ne maradjon, az utolsó két, nov. és dec. hónapról külön kiadás rendeztessék. Ezen fölül azon óhaj, hogy az összes keresk. kimutatásokban egyenlő súlymérték használtas­­sék, a jelen austriai vámtörvények által való­sítva jön, miután azok a vámszövetségi vámpont szerinti megvámolást szabják elő, mely fél ki­logrammal egyenlő. Ekként a metrikai rendszer már foganatba vétetett. Végre azon óhajtás jön kifejezve, hogy az egyes czikkek részletes bel- és kiviteli kimuta­tásai elé egy átnézet bocsáttassák, mely az egyik államnak a másikkali viszonyait foglalja össze ; ezen óhajtásnak is megfeleltek a mi kimutatá­saink, melyekben ez átnézet most megtalálható. Az igazságügyi statistikát illetőleg a prog­ramaira hivatkozhatom, s többet azon osztálytól fogunk hallani, mely az új programmal foglal­­kozik. Csak azt akarom alkalmilag megjegyezni, hogy a polgári igazságügy mintázata igen körül­ményesen és részletesen be van már végezve; hogy a bűnvádi statistikára nézve egy új mintá­zat van uj pótlékok és változtatásokkal kidol­gozva s végre, hogy a párisi congressuson neve­zetesen statistikai tekintetből ajánlott behozata­­la a „cahiers judiciaires“-eknek vagy a megbün­tetett bű­nösök lakhel­eik szerinti, s a visszaesé­sek kimutatásainak könnyítése czéljából esz­­közlendő Összeirásának Austriába már utat talált s már tárgyalások is folynak Francziaor­­szággal s a ném­et szöv. államokkal, az iránt, hogy az ily jegyzékek kölcsönös közlése eszkö­zöltessék. A vizsgálati jog­ és a fenyitő házak statisti­­káját illetőleg a fenforgó mintázatok a párisi congressu­s adatai szerint lőnek kijavítva, hogy abból a büntetés és a vizsgálati fogság tartama bizonyos fokozatok szerint kitűnjék. Szintúgy a takarékpénztárak­ és biztosító in­tézetekre nézve a párisi mintázat vétetett az il­lető bemutatásoknál alapul egy oly föltétel al­kalmával, melyet a kereskedelmi mninisterium ez intéze­kre nézve az egész birodalomban m­­eg­­rendelt­ . Egyike azon pontoknak, melyek Párisban szóba jöttek, a nagy városok statistikája" Wlt­" . Európában ugyan alig van nagyobb város, mely statisikai léstákItt fölmutatfit nem birná; azonban a tudomány Szempontjából az ily leírá­sokból vajmi kérését lehet mérítetni. S a hol ez jobban van értéé­dezve,­ott rendesen a szaktudó- i sok maguk csít­álták az'Ősözélránt s azt bőveb-­­ ben és részletesebben kidolgozták. A feladat az NAPI HÍREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapest, September 12. * A máriaczelli magyar bucsujárat naplója Haim­­burgon túl, meddig a menetet már leírtuk, követ­kező: Sept. 3-án S­c­hw­e­ih­a­t­­ban a templomnál várták­­ eminentiáját a városi hivatalnokok s fehérbe öltözött leánykák. Az éji szállás Lanzendorf­­ban volt. Itt csatlakoztak hozzá a győri zarándokok. Az idő jó. A nép igazi jámbor örömmel feledkezik *) Örvendünk e rég óhajtott előhaladásnak s szeren­csét kívánunk hozzá. Hát a kenderáztató intézet ügyének mibenlétéről, melylyel egy időben a la­pok annyira feldicsérték a pesti iparkamara fö­lött a temesvári iparkamarát , lehet-e szives tisztelt levelezőnk értesíteni ? Szerk. meg az út nehézségeiről. Éjjel is nagyobbadán utaz­gat. A bucsusok Lanzendorfban a Kapisztrán-féle szent ferenczrendi tartomány­ zárda templomában végezték reggeli ájtatosságukat. E hely is búcsujáró hely a fájdalmas Szűz tiszteletére. A nagy templom közepén álló kápolnát Eszterházi Pál nádor és neje T­ö­k­ö­l­y Éva építteté. E márvány kápolnában van a szent szobor. 7 órakor a papság egy része­­ eminentiáját ünnepélyesen levezető a kápolnához, hol ö eminentiája a reggeli imát magyarul és azután tótul mondta el, mire a szentmise következett. — Neuendorfban és Mödlingben ö eminentiája a pap­ság és iskolai ifjúság által fogadtatott. Ottben a bu­­csus nép egy része Mödlingben, más része a szép Brühlben nyugodott,a többi a regényes szent kereszti után a hegyek között. Itt ő eminentiája Rosko­­ványi és Viber püspökök s több előkelő pap társaságában a vidéket nézegetvén, a mint az arra ha­ladó bucsus nép észrevette, legott térdre esett, s püspöki áldását kérte és vette. Lélekemelő volt hal­lani, midőn a rengeteg erdők a zarándokok sz. éne­keitől viszhangoztak. Innen a menet Sz. Keresztre ért. Az előbb ide gyűlt papság­­ eminentiáját a kál­vária kápolnánál fogadta. Ugyanekkor érkezett ide a cisterciták köztiszteletü apátja Komáromy Ödön szt kereszti plébános, fényes templomi öltözetben, lobogókkal s nagy kísérettel. A bemenet Szt-Ke­­resztre igen fényes volt. A magyarországiak közöl legalább 120 pap volt jelen. Hosszú sor után két püspök-süveges főpap kíséretében jött ő eminentiája teljes főpapi díszben. A nép minden talpalatnyi föl­det elfoglalt. A monostor harangjai Zúgták, úgyszin­tén a monostor főkapuja felett álló torony kürtor­gonája is. (Ez egyetlenegy a régi időből. A kürtök orgonasípok helyett vannak,­­ régente harangozás helyett használták, mert egy órányira is elhallatszik). Itt ő eminentiája áldást osztván német nyelven végzé az imákat. Az apát ur legszivesb házigazdája volt az egész bucsuseregnek. Az idő folyvást szép. —Magyarországból már hosszú idő óta távollevő és jelenleg Erdélyben Kolozsvárott lakó, dicséretesen ismeretes könyvárus és antiquarius B­u­r­i­á­n Pál ur, mint biztos kútfőből halljuk, a jövő tavaszszal ide Pestre költözni s itt állandóul megtelepedni szándé­kozik. E tudósítás a tudomány és honi irodalom minden barátját bizonyosan örvendetesen fogja meglepni. Burián ur, veterán tudós antiquariusunk, az 1848-dik évi események folytán szenvedett sok kárát és vesztését teljesen helyre hozva jelenleg igen gazdag és becses könyvtárral, különösen görög és római válogatott classicu­­sokkal, mint szintén patriumokkal, a honi törté­netre és irodalomra vonatkozó nagybecsű gyűjte­­ménynyel bir, úgy hogy e könyvtára egyátalában a műveit külföldnek is becsületére válnék sok drága úgy mondható kincsei tekintetéből. Már negyven éve, hogy Burián úr e munkás szorgalmas és szé­­lesen kiterjedett bibliographiai ismeretekkel biró hazai könyvárusunk e közhasznú foglalatosságát űzi, s ide telepedését a fővárosra nézve nyereségnek mondhatjuk. * E­r­d­e­y Fülöp jószágigazgató ur több évi fá­radozásának gyümölcse egy hydrostatikus s­z­i­r­o­n­y, mely a zsilipek helyett sokkal czélsze­­rű­bben szállítja a vizet a töltésen keresztül, s már csa­k­ kizárólagos szabadalommal is elláttatott. Ezen gép vastag öntött­vas csövekből készül. Nagy árvíz által sem romlik és semmi szertartási vagy javítási költséget nem igényel. A töltést nem gyengíti. A vizet a folyóba vissza nem bocsáthatja. A kiveze­tendő vizet mindaddig átvezeti, míg csak a folyó magassága a kivezetendő vízzel nem egyenlő. E szi­­rony e mellett a zsiliphez aránylag igen olcsó s rö­vid idő alatt elkészíthető. Hatásának eredménye a cső teriméje és az elvezetendő víz magasságától függ. A csövek egy lábnyi teriméje és az elvezetendő víz­nek egy lábnyi magassága mellett 1 m­­sz perczenkint körülbelöl 100 akót, nagyobb arányok nagyobb ered­ményt szülnek. Ily gép, melynek felebbi leírását a P. N. adja, a feltaláló E­r­d­e­y Fülöp urnál Pesten nádorutcza 23. sz. a. rendelhető meg. A gép jelen­leg eredetiben T­orontál megyében kebelezett Pádé helységben a Tisza partján sikerteljesen működik, hol a földekrőli vizeknek a Tiszába való átvezetésére állíttatott föl, s a csőnek 4 hüvelyknyi átmérője mellett 3 láb magasságú viznyomásnál perczenkint 48, 6­ köblábnyi,­ vagyis 24. 3 l­akó vizet vezet le,­­mint e számokat a cs. k. ker. főnök és két cs. k. mérnök hiteles bizonyítványa igazolja, ennélfogva ajánljuk a vizimunkákkal foglalkozó társulatok fi­gyelmébe.: * G­ö­n­c­z­y Pál magán finevelő intézetében a be­írások f. hó 24-kén kezdődnek, tisztelettel kéretnek azért a t. ez. szülők és gyámnokok az intézeti szál­lásári Lázár utcza 11. szám alatt d. előtt 9—12 h. után 3—5 óra között jelenni meg. Ugyanott a taní­tások October 5-kén veszik kezdetüket.. * Az erdélyi muzeum-egyleti ajánlatok összegéhez újabban következő honfiak járultak jelentékenyebb adományokkal: Weér Farkas, Tolnai Gábor 5—500; Kendeffy Pál 200; Woititz József 296; b. Györffy Károly 332 pft értékű könyvön kivül 168; Gál Já­nos, b. Györffy Pál,,b. Györffy Pálné, b. Győrffy Ág­nes, Szabó Farkas, Szabó Farkasné, özv. gr. K­ornis Zsigmondné, özv. Gorove Mária, Pinzkéry Ferencz, Zachariás Antal, Csernovits Julia és Hähling Róza együtt, mind 100 pftot. Az adományozott tárgyak közt érdekesek: Vajda Péter mellszobra, melyet három bécsi technicus adott, Kántorné olajba festett ifjúkori arczképe , több gazdag éremgyüjt°mé­­nyek stb. *Marosvásárhelyre, ha ugyan a „K. Köz­löny“ statistikája elég, biztos, a jelen. másodfélévi folyamra 18 magyar lap után 457 példány jár, né­met nyelven 40 lap után 142 példány ronáén nyelven 2 lap után 4 példány , lengyel nyelven 2 !

Next