Budapesti Hírlap, 1857. szeptember (198-222. szám)

1857-09-18 / 212. szám

Pest Péntek, 212. Megjelenik e lap, vasárnap és Ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : V­idékre : f­é­l é­v­r­e : 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Hely­ben : félévre 8 frt, évnegyedre: 4 frt.­­A hirdetések ötször halálozott soránál egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. szé mu­tatik. — Egyes szám 20 pkr. Maerkceitei iroda : Egyetemutcza 2-ik az. a. 1-ist emeleten Kiadó hivatal van : Egyetem-utazában, 2-ik szám alatt, földszint. 53. §. Az erdővédelmi szolgálatra az 52. §. szerint fölesketett személyzet az erdőszolgálat­ban nyilvános őrnek tekintetik, e tekintetben mindazon a törvényben gyökerezett jogokat él­vezi, melyek a felsőbbségi személyeket és pol­gári őröket illetik, s szolgálata közben a szo­kott fegyverek viselésére föl van jogosítva. Szol­gálatbeli felszólításainak mindenki köteles en­gedelmeskedni. 54. §. Az erdőszemélyzet fegyverét csak a vétlen védelem esetében használhatja. Hogy megismertethessék és nyilvános őrnek tekintethessék, köteles szolgálatban a szabály­szerű szolgálati ruhát viselni, vagy legalább megkülönböztető és közhírré tett főveg av­agy karkötő által magát ismerhetővé tenni. 55. §. A hivatalosan fölesketett erdészsze­­mélyzet köteles mindenkit, kit a közönséges utón kívül az erdőben talál, ha ottani tartózko­dása a közbiztonságra vagy az erdőtulajdonra nézve aggályosnak látszik, az erdőből kiuta­sítani. Ha valaki az erdőben a közönséges utón kí­vül oly szerszámokkal érezik, melyek közönsé­gesen az erdei termékek levágására szolgálnak (fejszével, fűrészszel, mindennemű kézi szer­számmal), ezen szerszámok, ha azoknak magá­val vitelét igazolni nem tudja, tőle elveendők, és a hely szegényi pénzalapjába szolgálta­­tandók. 56. §. Ha valaki az erdőben érezvén véghez­vitt erdőrontásban lesz gyanússá, a netalán elő­talált gyanús erdei termények lefoglaltathatnak. 57. §. Az erdőrontásban tetten ért, vagy a miatt gyanús ismeretlen személyek letartóztatandók, az erdőrontáson ért ismeretes személyek pedig csak akkor, ha az erdészszemélyzetnek ellentál­­lottak, azt szidalmazták, vagy vele erőszakosan bántak , továbbá ha állandó lakhelyük nincs, vagy igen tetemes erdőrontást követtek el. A letartóztatott személyek haladék nélkül az illető hatóságnak átadandók. 58. §. Azon esetben, ha a fris tetten kapott el­szaladt, az erdőn kívül is üldöztethetik, s az ál­tala lopott erdei termények lefoglaltathatnak. Ötödik szak. Az erdő tulaj­don biztonsága elleni kihágásokról, ezen, valamint az ezen nyilt parancsban kijelölt min­den egyéb kihágások megvizsgálá­sára és megbüntetésére rendelt ha­tóságokról, s az annál követendő eljárásról. 59. §. Az erdőtulajdon biztonságának az áta­­lános büntető törvényben kijelölt megsértései ugyanezen törvény szerint ítélendők s bünteten­dők meg. 60. §. Az erdei szolgalomra jogosítottak (18. §.) kihágásain, és a 44—51. §§-ban kijelölt tilos cselekvényeken és mulasztásokon kívül, még a következő cselekvények is, a­mennyiben azokra az átalános büntetőtörvény nem alkalmazható, s ha azok az erdőtulajdonos vagy helyettese megegyezése nélkül vagy a megállapított felté­telek ellenére követtetnek fel. erdőrontáskép te­kintendők : 1. A hulladékfa gyűjtése. 2. Az álló fák és sadarak megvagdalása, meg­fúrása, megrovátkolása, hágóvassali megmá­szása, a fa- és kőhordás általi megrongálása, azoknak verése és megbántása. 3. A földön fekvő fák héjának eltulajdonítása, a fagyökerek megmeztelenítése, a tuskóásás, továbbá a fák hegyének, gályáinak és ágainak levágása és letörése, nemkülönben a falomb le­­fosztása. 4. A fiatal fák vagy cserjék kiásása, kiágása vagy kihúzása, s minden egyéb megrongálása, továbbá seprő vessző, husáng, gúzs, palcta, abroncsvessző s egyéb apró nemű fa vágása. 5. A fanedvek (gyanta, terpentin, nyír- és juharfanedv), erdei gyümölcsök (famagvak, er­­­dei gyümölcs, bogyók), gombák és farevek sze­dése , nemkülönben a gyökérásás. 6. Bárminemű alom (falomb , tűlevél, dudva, moh sat.) jogtalan szedése, különösen annak kapával és vas gereblyével­ gyűjtése ; föld, agyag, turfa, kő, gipsz s egyéb ásványi anya­gok eltulajdonítása, a hantásás, továbbá azon erdei fűnek, s egyéb füvek és növényeknek, me­lyek nem erdőtenyésztési plánták, lekaszálása, levágása és kiszakgatása. 7. Az erdőben maradás az erdészszemélyzet világos meghagyása ellenére (55. §.), uj utak és ösvények alakítása vagy a használaton kivül tettek használása, földereszték készítése, a vi­zeknek a szomszéd erdőkbe vezetése, széné­Előfizethetni helyben: a ap kiadó hivatalában, Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint; vidéken minden cs. kir. postahivatalnál.— Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hiva­talhoz utasítandók, getések fölállítása s az erdő földjének minden egyéb használása. 8. Marhák jogosítlan behajtása idegen erdőkbe átalában, továbbá nagyobb mennyiségű, más fajú és korú marhák behajtása, továbbá az erdei legelőnek más helyeken s más időbeni haszná­lása , mint az megengedtetett. 61. §• A ki jogosítlanul vagy engedelem nél­kül, vagy a kikötött föltételek ellenére hulladék fát gyűjt, a már gyűjtött fának otthagyására kény­­szeríttethetik, a tilos módon magával vitt szer­számok és kézi szerek azon hely szegényi pénz­alapjára szállanak, melynek kerületében a bün­­tetésre méltó cselekvény elkövettetett. Ismétlés esetében egytől három napiglani fogságbüntetés szabandó. 62. §. A mennyiben az átalános büntetési szabályoknak, vagy a 44—51. §§., továbbá a 61. §. határozatai nem alkalmazhatók, a 60. §-ban erdőrontásoknak nyilvánított cselekvé­nyek , tehát az erdőszolgalomhoz jogosítottak kihágásai is (18. §.) az enyhítő és súlyosító kö­rülményekhez képest puszta feddéssel fenyíten­­dők, vagy egytől tizennégy napiglani fogság­gal vagy 5-től 50 pengő forintiglani bírsággal büntetendők. 63. §. Ha a marha jogosítlan módon idegen erdőbe hajtatik, vagy vigyázatlanságból oda bocsáttatik, úgy az erdőtulajdonos vagy helyet­tese (erdőszemélyzete) rendszerint (65. §) nincs ugyan följogosítva arra, hogy azt megölje, de ő a marhát kellő erőszakkal elkergetheti, vagy ha ő ezáltal kárt szenvedett, a magánzálogolás jogát annyi darab marha fölött gyakorolhatja, a­mennyi kárpótlására elegendő. A netalán a marha mellé rendelt pásztor arra szoríttathatik, hogy a marhát haladéktalanul eltávolítsa. 64. §. Az erdőtulajdonos vagy helyettese azon­ban köteles nyolcz nap alatt a lezálogolt marha tulajdonosával megegyezni, vagy a marhahaj­tás által netalán elkövetett büntethető cselek­vény egyidenleges följelentése mellett az e fö­lötti eljárásra hivatott hatóságnál (68. §.) kár­pótlás végetti kérvényét is benyújtani, ellen­kező esetben a lezálogolt marhát visszaadni. A megtérítendő károkba azon költségek is beszá­­mítandók, melyeket a zálogolás és a lezálogolt marha tartása (különösen az elhajtásra használt és megkívántató emberek sat. fizetése) okoztak. A lezálogolt marha azonban akkor is vissza­adandó , ha annak tulajdonosa kellő biztosítást nyújt. Ha a lezálogolt marha tulajdonosa isme­retlen , vagy semmi büntethető cselekvény el nem követtetett, úgy a károsodott az említett esetben kárpótlás végetti kérvényét a polgári bí­rónál tartozik benyújtani. 65. §. Ha kecskék, juhok, disznók és apró marhák lezálogolása meg nem történhetik, úgy azok lelövése megengedtetik, mire a bűnösök megbüntetésénél kellő tekintettel kell lenni. A megölt marha a helyszínen a tulajdonos számára hátrahagyandó. 66. §. Ha a marha bebizonyíthatólag csak a szomszéd erdőbe menekülése által vonathatott el a fenyegető veszély (hófergeteg, nagy zivatar, jégeső sat. sat.) elől, úgy a marhahajtás meg­történte büntethető cselekvényt nem képez. Az ez alkalommal okozott károk azonban megtérí­tendők. 67. §: Azon pásztorok, kik az erdőtörvény ha­tározatai ellen cselekszenek, a 62. §. szerint büntetendők. Mindenki, ki a tilalomjeleket leszakasztja, elpusztítja, vagy bármiképen megrongálja vagy elrontja, köteles ezért kárpótlást adni, és ezen kívül, a­mennyiben ez által az átalános büntető törvény szerint fenyítendő bü­ntetésre méltó cse­lekvény nem követtetett el, mint erdőrontó egy­től három napiglani fogsággal, vagy 5—15 fo­rintiglani bírsággal büntetendő. (Vége következik.) Erdőtörvény. (Folytatás.) Negyedik szak. Az erdővéd-szolgálatról. 52. §. Az erdőigazgatási személyzet mellé (22. §.) az országos szokáshoz képest, kellő vé­delmi és felügyeleti személyzet rendelendő. A­mennyiben az iránt kétségek és nehézségek keletkeznek, s a köztekintetek kívánják, az or­szágos kormányszék minden viszonyok megfon­tolásával kellőleg rendelkezni köteles. Ezen összes személyzet ott, hol az álladalom vagy községek által rendeltetik ki, minden eset­ben, hol pedig magán-erdőbirtokosok szolgála­tában van, csak akkor, ha ezen utóbbiak az az­zal egybekapcsolt előnyök elérése végett kíván­ják, az erdőigazgatási és erdővéd szolgálatra a politikai hatóságok által fölesketendő. Előfizetési felhívás a „BUDAPESTI HÍRLAP“ october — december negyedévi folyamára. Pest - Budán naponkinti h­ázhozhor­­dással..............................................4 ft Postán naponkinti szétküldéssel . 5 ft E lap nagy elterjedettségénél, s azon körülménynél fogva, miszerint a h­i­v­a­t­a­­los lapokbani igtatványok külö­nös figyelemmel olvastatnak, s igy azok a beigtatóra nézve igen hasz­nosak, bátorkodunk azt igtatványokral minél gyakoribb használatra ajánlani; a beigtatási díj egy petit sortól egyszeri be­­igtatásnál 6 pkrral, többszöri ismétlésnél pedig csak 4 pkrral számíttatik. A Budapesti Hírlap kiadóhivatala. HIVATALOS RÉSZ.­ ­ ca. k. Apostoli Felsége Egerben f. é. sept. 4-én kelt legfelsőbb határozata által dr. P­e­s­s i­n a Venczel őrkanonokot a prágai szé­kesegyháznál , ötven évi érdemteljes áldozári működése , továbbá a közhasznú és jótékony czélok körüli üdvös tevékenysége elismeréséül, a vaskoronarend harmadik osztályú jelével dit­­elengedés mellett legkegyelmesebben földiszí­­teni méltóztatott. Öcs. k. Apostoli Felsége Laxenburg­­ban f. é. sept. 6-án kelt legfelsőbb határozata által Emperger Ferencz görzi országos tör­vényszéki tanácsost, állandó nyugalomba he­lyeztetése alkalmából, hosszú évi hüt szolgálata elismeréséül cs. k. országos törvényszéki taná­csos czime és rangjával dijelengedés mellett leg­kegyelmesebben fölruházni méltóztatott. öcs. k. Apostoli Felsége b. Schmid­b­e­r­g Victor helytartósági­­alelnököt Temesvá­rott cs. kamarási méltósággal legkegyelmeseb­ben fölruházni méltóztatott. Öcs. k. Apostoli Felsége Anschütz Henrik udvari színészt és az udvari szinház ren­dezőjét, ötvenévi kitűnő működése elismerésed, a Ferencz József rend kiskeresztjével legkegyel­mesebben földisziteni méltóztatott. Ö cs. k. A­p­o­s­t­o­l­i Felsége Egerben f. é. sept. 4-én kelt legfelsőbb határozata által kano­nok-esperessé Budweiszban S­c­h­a­w­e­r Jánost, az erkölcs- és alaphittan tanárát az ottani püs­pöki tanintézetben , legkegyelmesebben kine­vezni méltóztatott. öcs. k. Apostoli Felsége sajátkezű­leg aláirt okmány által K­e­m­p­f Gottlieb térszáza­dost Eufsteinban az austriai birodalom nemesi rangjára „nemes“ disz- és „hartenkampfi“ mel­léknévvel legkegyelmesebben fölemelni méltóz­tatott­­ sa. September 18.1853. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, September 17. 41. (Politikai napi szemle.) Az előjáték kezdetét vette: orosz császár ő felsége a porosz fővárosba megérkezett, s néhány napi ottmula­­tás után tovább menend Stuttgartba. Dobogó szívvel pillant Európa ezen jelentékeny nap elé. Miként ama római küldött tógájában, úgy most a két császár bőröndjeiben fekszik béke és há­ború; melyikét e kettőnek fogják onnan kivonni ? — A combinatiók mindig gyérebbek lesznek, minél inkább közeledünk maga a valóság felé ; — a sajtó mintegy érezni kezdi, hogy a perez nagyon is komoly könnyelmű ta­lálgatásokra s ennél egyebet a két ural­kodó s legmeghittebb tanácsosaikon kivül senki sem nyújthat. Minő érzéssel számlálhatja most III. Napoleon azon órákat, mik ama neve­zetes pillanattól elválasztják, midőn a büszke Romanoffház jelenlegi feje elérzékenyülve vagy elérzékenyülést mutatva fog a szent ilonai Prometheus unokaöcscsének karjaiba dőlni ? Minő kíváncsisággal várhatja II­dik Sándor orosz császár e találkozást, melyen alkalmasint szín­ről szinre fogja látni azon nevezetes és sok te­kintetben nagy férfit, ki hét év óta Európában oly kiváló szerepet játszott s e világrész sorsára még most is oly nagy befolyással lehet ?! Ki e perezben ama két hatalmas férfi szivébe pillant­hatna, az talán meggyőződhetnék arról, misze­rint még a legfelsőbb régiók lég­köre sem menti meg a szivet teljesen oly pillanatoktól mi­dőn a föld hatalomasai keblében is sebesebben dobog a szív, ereikben gyorsabban lüktet a vér, midőn ők is osztoznak az emberi gyöngékben, örömben, fájdalomban, reményben s aggodalom­ban — csakhogy mindezt jobban palástolhatják. A császárok találkozására visszatérőig való­színűnek mondják, miszerint az olasz ügy is szóba jövend , miután Napóleon császár leg­újabban ezzel ismét komolyabban foglalkozik , mindenütt sürgeti az általa ajánlott refor­mok létesítését. Tudjuk, s Gorcsakofs­ág is­meretes körjegyzékében annak idején ki is mon­datott , miszerint Oroszország e beavatkozást nem helyesli, s hogy élénken sajnálta, midőn Nápoly és a nyugat közt a diplomatiai közleke­dés megszakadt! Kiváncsiak vagyunk , váljon képes leend­e a franczia császár a czárt amaz el­vektől eltéríteni ? Azon szívélyes viszony, mely Sz.-Pétervár és Turin közt uralkodik, min­denesetre némileg alapját vetette meg az olasz ügy körüli egyetértésnek, hanem meddig fog ez tér- , fedni s fog-e tettleges eredményekre is ve­zetni? ez a jövő titka. A mnnatistikus törekvések Oroszország figyelmét sem kerülhették ki, s ha a franczia császár ezeket a leghatározottabban nem defavoyálja, alig hiszszük, hogy a czár oly politikához fogna csatlakozni, mely legroszabb esetben Ferdinand királynak koronájába ke­rülhetne , azon Ferdinand királynak, ki — nem gondolván a magára vont kellemetlenségek­kel — a keleti háború alatt Poroszországnak annyi jeles szolgálatot tett! Minő szédelgő magasságra emelkedhetik a merész képzelet, azt az „Univers“ legújabb indít­ványa tanúsítja, mely szerint Francziaországnak Angliát Indiában segíteni kellene azon feltétel alatt, hogy Anglia Gibraltárt, Máltát s a róniai szi­getek feletti protectorátust Francziaországnak engedje át. Ez ugyanannyi, mintha valakinek, a­kitől a kabátot el akarják rabolni, azt mondanák: segitlek,kabátod megmentésében,ha azért kezedet vágatod le. Ily engedmények által Anglia a közép­­tengertől („lac francais“ monda I. Napóleon) végképen elzáratnék s önkénytesen tenné azt, mit talán még a legrémesebb európai háború sem bírna tőle kicsikarni. Csak a tudatlanság indít­ványozhat ilyet, mert hogy az egészet életnek vegyül, arra a tárgy mégis nagyon komoly. Az indiai hirek egyébiránt legalább nem ro­­szabbultak s ez már magában véve is jó hir, mert azt remélteti, hogy a segédcsapatok megérkezte után a lázadás gyors elnyomatása mégis lehet­ségessé fog válni. A Dunafejedelemségekből semmi újabb hir; eddigelé a választások az unionisták részére igen kedvezőleg haladnak s az ember önkényte­­lenül is azt kérdi, hol voltak mindezen unionis­ták az első választás alkalmával, vagy tán csak most szegődtek az unió zászlaja alá ?­­ -------Thouvenel báró haza készül, hanem csak a választások befej­eztetése után, ámbár sokan azt hiszik, hogy ezek nála nélkül legalább is szintoly „függetlenül“ folynának, mintha ő azokat a Bosphorus mellől Argus szemével kiséri, — természetesen egyedül Törökország iránti barátságból. Hasonló barátság jelét vette a tunisi bey is, kinél Trebouart admirál hajóhadával egy kis látogatást tett, hogy a beyt a Francziaország által ajánlott reformok behozásában a fanaticus nép ellen védelmezze, pedig még azt sem mondta volt a bey, hogy ő maga ama reformokat behozni akarja. Majdnem úgy tett Francziaország, mint ama fiú, ki már előre is sót tett tányérára, azon has számára, melyet majd kapni fog! Elég az hozzá,hogy a bey a polgárok egyenlőségét, a mo­nopóliumok megszüntetését, keresk.­szabadságot s több effélét kihirdetett; a muzulmánok pedig mindezt büntetés gyanánt tekintik a minapi

Next