Budapesti Hírlap, 1857. szeptember (198-222. szám)
1857-09-18 / 212. szám
Pest Péntek, 212. Megjelenik e lap, vasárnap és Ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre : fél évre : 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben : félévre 8 frt, évnegyedre: 4 frt.A hirdetések ötször halálozott soránál egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. szé mutatik. — Egyes szám 20 pkr. Maerkceitei iroda : Egyetemutcza 2-ik az. a. 1-ist emeleten Kiadó hivatal van : Egyetem-utazában, 2-ik szám alatt, földszint. 53. §. Az erdővédelmi szolgálatra az 52. §. szerint fölesketett személyzet az erdőszolgálatban nyilvános őrnek tekintetik, e tekintetben mindazon a törvényben gyökerezett jogokat élvezi, melyek a felsőbbségi személyeket és polgári őröket illetik, s szolgálata közben a szokott fegyverek viselésére föl van jogosítva. Szolgálatbeli felszólításainak mindenki köteles engedelmeskedni. 54. §. Az erdőszemélyzet fegyverét csak a vétlen védelem esetében használhatja. Hogy megismertethessék és nyilvános őrnek tekintethessék, köteles szolgálatban a szabályszerű szolgálati ruhát viselni, vagy legalább megkülönböztető és közhírré tett főveg avagy karkötő által magát ismerhetővé tenni. 55. §. A hivatalosan fölesketett erdészszemélyzet köteles mindenkit, kit a közönséges utón kívül az erdőben talál, ha ottani tartózkodása a közbiztonságra vagy az erdőtulajdonra nézve aggályosnak látszik, az erdőből kiutasítani. Ha valaki az erdőben a közönséges utón kívül oly szerszámokkal érezik, melyek közönségesen az erdei termékek levágására szolgálnak (fejszével, fűrészszel, mindennemű kézi szerszámmal), ezen szerszámok, ha azoknak magával vitelét igazolni nem tudja, tőle elveendők, és a hely szegényi pénzalapjába szolgáltatandók. 56. §. Ha valaki az erdőben érezvén véghezvitt erdőrontásban lesz gyanússá, a netalán előtalált gyanús erdei termények lefoglaltathatnak. 57. §. Az erdőrontásban tetten ért, vagy a miatt gyanús ismeretlen személyek letartóztatandók, az erdőrontáson ért ismeretes személyek pedig csak akkor, ha az erdészszemélyzetnek ellentállottak, azt szidalmazták, vagy vele erőszakosan bántak , továbbá ha állandó lakhelyük nincs, vagy igen tetemes erdőrontást követtek el. A letartóztatott személyek haladék nélkül az illető hatóságnak átadandók. 58. §. Azon esetben, ha a fris tetten kapott elszaladt, az erdőn kívül is üldöztethetik, s az általa lopott erdei termények lefoglaltathatnak. Ötödik szak. Az erdő tulajdon biztonsága elleni kihágásokról, ezen, valamint az ezen nyilt parancsban kijelölt minden egyéb kihágások megvizsgálására és megbüntetésére rendelt hatóságokról, s az annál követendő eljárásról. 59. §. Az erdőtulajdon biztonságának az átalános büntető törvényben kijelölt megsértései ugyanezen törvény szerint ítélendők s büntetendők meg. 60. §. Az erdei szolgalomra jogosítottak (18. §.) kihágásain, és a 44—51. §§-ban kijelölt tilos cselekvényeken és mulasztásokon kívül, még a következő cselekvények is, amennyiben azokra az átalános büntetőtörvény nem alkalmazható, s ha azok az erdőtulajdonos vagy helyettese megegyezése nélkül vagy a megállapított feltételek ellenére követtetnek fel. erdőrontáskép tekintendők : 1. A hulladékfa gyűjtése. 2. Az álló fák és sadarak megvagdalása, megfúrása, megrovátkolása, hágóvassali megmászása, a fa- és kőhordás általi megrongálása, azoknak verése és megbántása. 3. A földön fekvő fák héjának eltulajdonítása, a fagyökerek megmeztelenítése, a tuskóásás, továbbá a fák hegyének, gályáinak és ágainak levágása és letörése, nemkülönben a falomb lefosztása. 4. A fiatal fák vagy cserjék kiásása, kiágása vagy kihúzása, s minden egyéb megrongálása, továbbá seprő vessző, husáng, gúzs, palcta, abroncsvessző s egyéb apró nemű fa vágása. 5. A fanedvek (gyanta, terpentin, nyír- és juharfanedv), erdei gyümölcsök (famagvak, erdei gyümölcs, bogyók), gombák és farevek szedése , nemkülönben a gyökérásás. 6. Bárminemű alom (falomb , tűlevél, dudva, moh sat.) jogtalan szedése, különösen annak kapával és vas gereblyével gyűjtése ; föld, agyag, turfa, kő, gipsz s egyéb ásványi anyagok eltulajdonítása, a hantásás, továbbá azon erdei fűnek, s egyéb füvek és növényeknek, melyek nem erdőtenyésztési plánták, lekaszálása, levágása és kiszakgatása. 7. Az erdőben maradás az erdészszemélyzet világos meghagyása ellenére (55. §.), uj utak és ösvények alakítása vagy a használaton kivül tettek használása, földereszték készítése, a vizeknek a szomszéd erdőkbe vezetése, szénéElőfizethetni helyben: a ap kiadó hivatalában, Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint; vidéken minden cs. kir. postahivatalnál.— Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók, getések fölállítása s az erdő földjének minden egyéb használása. 8. Marhák jogosítlan behajtása idegen erdőkbe átalában, továbbá nagyobb mennyiségű, más fajú és korú marhák behajtása, továbbá az erdei legelőnek más helyeken s más időbeni használása , mint az megengedtetett. 61. §• A ki jogosítlanul vagy engedelem nélkül, vagy a kikötött föltételek ellenére hulladék fát gyűjt, a már gyűjtött fának otthagyására kényszeríttethetik, a tilos módon magával vitt szerszámok és kézi szerek azon hely szegényi pénzalapjára szállanak, melynek kerületében a büntetésre méltó cselekvény elkövettetett. Ismétlés esetében egytől három napiglani fogságbüntetés szabandó. 62. §. A mennyiben az átalános büntetési szabályoknak, vagy a 44—51. §§., továbbá a 61. §. határozatai nem alkalmazhatók, a 60. §-ban erdőrontásoknak nyilvánított cselekvények , tehát az erdőszolgalomhoz jogosítottak kihágásai is (18. §.) az enyhítő és súlyosító körülményekhez képest puszta feddéssel fenyítendők, vagy egytől tizennégy napiglani fogsággal vagy 5-től 50 pengő forintiglani bírsággal büntetendők. 63. §. Ha a marha jogosítlan módon idegen erdőbe hajtatik, vagy vigyázatlanságból oda bocsáttatik, úgy az erdőtulajdonos vagy helyettese (erdőszemélyzete) rendszerint (65. §) nincs ugyan följogosítva arra, hogy azt megölje, de ő a marhát kellő erőszakkal elkergetheti, vagy ha ő ezáltal kárt szenvedett, a magánzálogolás jogát annyi darab marha fölött gyakorolhatja, amennyi kárpótlására elegendő. A netalán a marha mellé rendelt pásztor arra szoríttathatik, hogy a marhát haladéktalanul eltávolítsa. 64. §. Az erdőtulajdonos vagy helyettese azonban köteles nyolcz nap alatt a lezálogolt marha tulajdonosával megegyezni, vagy a marhahajtás által netalán elkövetett büntethető cselekvény egyidenleges följelentése mellett az e fölötti eljárásra hivatott hatóságnál (68. §.) kárpótlás végetti kérvényét is benyújtani, ellenkező esetben a lezálogolt marhát visszaadni. A megtérítendő károkba azon költségek is beszámítandók, melyeket a zálogolás és a lezálogolt marha tartása (különösen az elhajtásra használt és megkívántató emberek sat. fizetése) okoztak. A lezálogolt marha azonban akkor is visszaadandó , ha annak tulajdonosa kellő biztosítást nyújt. Ha a lezálogolt marha tulajdonosa ismeretlen , vagy semmi büntethető cselekvény el nem követtetett, úgy a károsodott az említett esetben kárpótlás végetti kérvényét a polgári bírónál tartozik benyújtani. 65. §. Ha kecskék, juhok, disznók és apró marhák lezálogolása meg nem történhetik, úgy azok lelövése megengedtetik, mire a bűnösök megbüntetésénél kellő tekintettel kell lenni. A megölt marha a helyszínen a tulajdonos számára hátrahagyandó. 66. §. Ha a marha bebizonyíthatólag csak a szomszéd erdőbe menekülése által vonathatott el a fenyegető veszély (hófergeteg, nagy zivatar, jégeső sat. sat.) elől, úgy a marhahajtás megtörténte büntethető cselekvényt nem képez. Az ez alkalommal okozott károk azonban megtérítendők. 67. §: Azon pásztorok, kik az erdőtörvény határozatai ellen cselekszenek, a 62. §. szerint büntetendők. Mindenki, ki a tilalomjeleket leszakasztja, elpusztítja, vagy bármiképen megrongálja vagy elrontja, köteles ezért kárpótlást adni, és ezen kívül, amennyiben ez által az átalános büntető törvény szerint fenyítendő büntetésre méltó cselekvény nem követtetett el, mint erdőrontó egytől három napiglani fogsággal, vagy 5—15 forintiglani bírsággal büntetendő. (Vége következik.) Erdőtörvény. (Folytatás.) Negyedik szak. Az erdővéd-szolgálatról. 52. §. Az erdőigazgatási személyzet mellé (22. §.) az országos szokáshoz képest, kellő védelmi és felügyeleti személyzet rendelendő. Amennyiben az iránt kétségek és nehézségek keletkeznek, s a köztekintetek kívánják, az országos kormányszék minden viszonyok megfontolásával kellőleg rendelkezni köteles. Ezen összes személyzet ott, hol az álladalom vagy községek által rendeltetik ki, minden esetben, hol pedig magán-erdőbirtokosok szolgálatában van, csak akkor, ha ezen utóbbiak az azzal egybekapcsolt előnyök elérése végett kívánják, az erdőigazgatási és erdővéd szolgálatra a politikai hatóságok által fölesketendő. Előfizetési felhívás a „BUDAPESTI HÍRLAP“ october — december negyedévi folyamára. Pest - Budán naponkinti házhozhordással..............................................4 ft Postán naponkinti szétküldéssel . 5 ft E lap nagy elterjedettségénél, s azon körülménynél fogva, miszerint a hivatalos lapokbani igtatványok különös figyelemmel olvastatnak, s igy azok a beigtatóra nézve igen hasznosak, bátorkodunk azt igtatványokral minél gyakoribb használatra ajánlani; a beigtatási díj egy petit sortól egyszeri beigtatásnál 6 pkrral, többszöri ismétlésnél pedig csak 4 pkrral számíttatik. A Budapesti Hírlap kiadóhivatala. HIVATALOS RÉSZ. ca. k. Apostoli Felsége Egerben f. é. sept. 4-én kelt legfelsőbb határozata által dr. Pess in a Venczel őrkanonokot a prágai székesegyháznál , ötven évi érdemteljes áldozári működése , továbbá a közhasznú és jótékony czélok körüli üdvös tevékenysége elismeréséül, a vaskoronarend harmadik osztályú jelével ditelengedés mellett legkegyelmesebben földiszíteni méltóztatott. Öcs. k. Apostoli Felsége Laxenburgban f. é. sept. 6-án kelt legfelsőbb határozata által Emperger Ferencz görzi országos törvényszéki tanácsost, állandó nyugalomba helyeztetése alkalmából, hosszú évi hüt szolgálata elismeréséül cs. k. országos törvényszéki tanácsos czime és rangjával dijelengedés mellett legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. öcs. k. Apostoli Felsége b. Schmidberg Victor helytartóságialelnököt Temesvárott cs. kamarási méltósággal legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. Öcs. k. Apostoli Felsége Anschütz Henrik udvari színészt és az udvari szinház rendezőjét, ötvenévi kitűnő működése elismerésed, a Ferencz József rend kiskeresztjével legkegyelmesebben földisziteni méltóztatott. Ö cs. k. Apostoli Felsége Egerben f. é. sept. 4-én kelt legfelsőbb határozata által kanonok-esperessé Budweiszban Schawer Jánost, az erkölcs- és alaphittan tanárát az ottani püspöki tanintézetben , legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. öcs. k. Apostoli Felsége sajátkezűleg aláirt okmány által Kempf Gottlieb térszázadost Eufsteinban az austriai birodalom nemesi rangjára „nemes“ disz- és „hartenkampfi“ melléknévvel legkegyelmesebben fölemelni méltóztatott sa. September 18.1853. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, September 17. 41. (Politikai napi szemle.) Az előjáték kezdetét vette: orosz császár ő felsége a porosz fővárosba megérkezett, s néhány napi ottmulatás után tovább menend Stuttgartba. Dobogó szívvel pillant Európa ezen jelentékeny nap elé. Miként ama római küldött tógájában, úgy most a két császár bőröndjeiben fekszik béke és háború; melyikét e kettőnek fogják onnan kivonni ? — A combinatiók mindig gyérebbek lesznek, minél inkább közeledünk maga a valóság felé ; — a sajtó mintegy érezni kezdi, hogy a perez nagyon is komoly könnyelmű találgatásokra s ennél egyebet a két uralkodó s legmeghittebb tanácsosaikon kivül senki sem nyújthat. Minő érzéssel számlálhatja most III. Napoleon azon órákat, mik ama nevezetes pillanattól elválasztják, midőn a büszke Romanoffház jelenlegi feje elérzékenyülve vagy elérzékenyülést mutatva fog a szent ilonai Prometheus unokaöcscsének karjaiba dőlni ? Minő kíváncsisággal várhatja IIdik Sándor orosz császár e találkozást, melyen alkalmasint színről szinre fogja látni azon nevezetes és sok tekintetben nagy férfit, ki hét év óta Európában oly kiváló szerepet játszott s e világrész sorsára még most is oly nagy befolyással lehet ?! Ki e perezben ama két hatalmas férfi szivébe pillanthatna, az talán meggyőződhetnék arról, miszerint még a legfelsőbb régiók légköre sem menti meg a szivet teljesen oly pillanatoktól midőn a föld hatalomasai keblében is sebesebben dobog a szív, ereikben gyorsabban lüktet a vér, midőn ők is osztoznak az emberi gyöngékben, örömben, fájdalomban, reményben s aggodalomban — csakhogy mindezt jobban palástolhatják. A császárok találkozására visszatérőig valószínűnek mondják, miszerint az olasz ügy is szóba jövend , miután Napóleon császár legújabban ezzel ismét komolyabban foglalkozik , mindenütt sürgeti az általa ajánlott reformok létesítését. Tudjuk, s Gorcsakofság ismeretes körjegyzékében annak idején ki is mondatott , miszerint Oroszország e beavatkozást nem helyesli, s hogy élénken sajnálta, midőn Nápoly és a nyugat közt a diplomatiai közlekedés megszakadt! Kiváncsiak vagyunk , váljon képes leende a franczia császár a czárt amaz elvektől eltéríteni ? Azon szívélyes viszony, mely Sz.-Pétervár és Turin közt uralkodik, mindenesetre némileg alapját vetette meg az olasz ügy körüli egyetértésnek, hanem meddig fog ez tér- , fedni s fog-e tettleges eredményekre is vezetni? ez a jövő titka. A mnnatistikus törekvések Oroszország figyelmét sem kerülhették ki, s ha a franczia császár ezeket a leghatározottabban nem defavoyálja, alig hiszszük, hogy a czár oly politikához fogna csatlakozni, mely legroszabb esetben Ferdinand királynak koronájába kerülhetne , azon Ferdinand királynak, ki — nem gondolván a magára vont kellemetlenségekkel — a keleti háború alatt Poroszországnak annyi jeles szolgálatot tett! Minő szédelgő magasságra emelkedhetik a merész képzelet, azt az „Univers“ legújabb indítványa tanúsítja, mely szerint Francziaországnak Angliát Indiában segíteni kellene azon feltétel alatt, hogy Anglia Gibraltárt, Máltát s a róniai szigetek feletti protectorátust Francziaországnak engedje át. Ez ugyanannyi, mintha valakinek, akitől a kabátot el akarják rabolni, azt mondanák: segitlek,kabátod megmentésében,ha azért kezedet vágatod le. Ily engedmények által Anglia a középtengertől („lac francais“ monda I. Napóleon) végképen elzáratnék s önkénytesen tenné azt, mit talán még a legrémesebb európai háború sem bírna tőle kicsikarni. Csak a tudatlanság indítványozhat ilyet, mert hogy az egészet életnek vegyül, arra a tárgy mégis nagyon komoly. Az indiai hirek egyébiránt legalább nem roszabbultak s ez már magában véve is jó hir, mert azt remélteti, hogy a segédcsapatok megérkezte után a lázadás gyors elnyomatása mégis lehetségessé fog válni. A Dunafejedelemségekből semmi újabb hir; eddigelé a választások az unionisták részére igen kedvezőleg haladnak s az ember önkénytelenül is azt kérdi, hol voltak mindezen unionisták az első választás alkalmával, vagy tán csak most szegődtek az unió zászlaja alá ? -------Thouvenel báró haza készül, hanem csak a választások befejeztetése után, ámbár sokan azt hiszik, hogy ezek nála nélkül legalább is szintoly „függetlenül“ folynának, mintha ő azokat a Bosphorus mellől Argus szemével kiséri, — természetesen egyedül Törökország iránti barátságból. Hasonló barátság jelét vette a tunisi bey is, kinél Trebouart admirál hajóhadával egy kis látogatást tett, hogy a beyt a Francziaország által ajánlott reformok behozásában a fanaticus nép ellen védelmezze, pedig még azt sem mondta volt a bey, hogy ő maga ama reformokat behozni akarja. Majdnem úgy tett Francziaország, mint ama fiú, ki már előre is sót tett tányérára, azon has számára, melyet majd kapni fog! Elég az hozzá,hogy a bey a polgárok egyenlőségét, a monopóliumok megszüntetését, keresk.szabadságot s több effélét kihirdetett; a muzulmánok pedig mindezt büntetés gyanánt tekintik a minapi