Budapesti Hírlap, 1857. október (223-249. szám)
1857-10-27 / 245. szám
PestKedd, 245. Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel Előfizetési dij : Vidékre ■ félévre: 10 frt, évnegyedre:* frt. Helyben : félévre : frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötaz.ör hasébsott. sorénak egyszeri beiktatásáért A kr, többszöriért pedig 4 kr ni' muttatik. — Egyes szám 24 pkr. Stribrstlei froda : Egyetem ulcza !•*« m. a. 2-ik emeleten hivatni van K^y^km iilutban, 2 ik síéül alAtt, í flldsiillt. BUDAPESTI HÍRLAP. £i Ő fizethutni h « I y b e u : a Up kiadó hivatalában, Egy dlemater». *2-dik szám, földszint; vidéken minden ce. ^ir. postahivatalndí«~ Előfizetést tartalmazó levele^ a czivi. lakhely a utolsó posta feljegyzést inti! lett • pénzzel együtt bér mentési tve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. Előfizetési felhívás a „BUDAPESTI HÍRLAP october - december negyedévi folyamára. Pest - Budán naponkinti házhozhordással . . . . . . .. . 4 ft Postán naponkinti szétküldéssel . 5 ft * ' E lap nagy elterjedettségénél, s azon körülménynél fogva, miszerint a hivatalos lapokbani igtatványok különös figyelemmel olvastatnak, s igy azok a beigtatóra nézve igen hasznosak, bátorkodunk azt igtatványokra, minél gyakoribb használatra ajánlani: a beigtatási díj egy petit sortól egyszeri beigtatásnál 4 pkrral, többszöri ismétlésnél pedig csak 4 pkrral számíttatik. A Budapesti Hírlap kiadóhivatala, a HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. é. oct. 14 -i legfelsőbb határozata által Raab Károly országtanácsosnak a laibachi kormánynál, állandó nyugalomba helyeztetését jóváhagyni sőt hosszú, hű és sikeres szolgálata elismeréséül nemesi rangra legkegyelmesebben fölemelni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. é. oct. 9-ki legfelsőbb határozata által Folt Károly pénzügyőrségi felügyelet Morvaországban, hosszúévi hű szolgálatai elismeréséül, állandó nyugalomba lépte alkalmával, ezüst érdemkereszttel legkegyelmesebben földisziteni méltóztatott. Öcs. k. Apostoli Felséges. é. oct. 12-ki legfelsőbb határozata által legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy báró Brentano János Antal ministeri tanácsos a pénzügyministeriumban, a szász k. Albrecht rend első oszt. comthurkeresztjét és a kurhesseni Vilmosrend másodoszt. combirkeresztjét elfogadhassa és viselhesse. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. é. oct. 9-ki legfelsőbb határozata által dr. Sicker Tivadart, a történeti kutféisme és palaeographia tanítóját az austriai történeti nyomozás számára a bécsi cs. k egyetemmel kapcsolatban levő intézetnél, ezen tanszakok rendkívüli tanárává a bécsi egyetemben legkegyelmesebben kinevezni métóztatott. A belügyminiszer Toby István megyei titkárt, szolgabiróhivatali segéddé a nagyváradi közigazgatási területen kinevezte. , A belügyminiszer egyetértésben az igazságügyministerrel Grodkovszky Imre és Kirschbaum László törvényszéki segédeket, szolgabíróhivatali segédekké a kassai közigazgatási területen kinevezte. A belügyminister Ribáry Sándor helytartósági fogalmazót, harmadik osztályú megyei biztossá a nagyváradi közigazgatási területen kinevezte. Az igazságügyminister Novák Ferencz megyetörvényszéki tanácsost egyszersmind ülnököt és előadót a szombathelyi első folyamodásu úrbéri törvényszéknél, orsz. törvényszéki tanácsossá az ottani megyetörvényszékhez kinevezte. NEMHIVATALOS RÉSZ. Buda, oct 26. Főherczeg Főkormányzó Ura császári Fensége tegnapelőtt 11 órakor az éjszaki megyékben tett utazásából ide érkezett. Továbbá Lipót Főherczeg ur ő cs. Fensége, főhadmérnök-igazgató, Szlavóniából tegnap délben gőzösön váratlanul ide visszaérkezett s estve Bécsbe elutazott; szintúgy József Főherczeg ő császári Fensége is keresztülutaztában ide megérkezett, Főherczeg Fökormányzó Úrhoz szállt, ma itt mulat, s holnap helyőrségéhez Csehországba visszatérend. Mindkét Főherczeg urak tegnap Főherczeg Fökormányzó Ur 0 császári Fenségénél ebédeltek. Főherczeg Fökormányzó Ur Ő császári Fensége kegyes járulékul egy megyei kórháznak Szent Miklóson leendő építtetésére 200 frtot, továbbá a tűzvész által meglátogatott kotelczi községnek Szepes megyében hasonlag 200 frtot, és a losonczi ápoldának 100 frtnyi összeget gyámolitásul ajándékozni méltóztatott. Buda, oct. 27. A Főherczeg Főkormányzó Ur ő császári Fensége a legutóbbi napok alatt néhány megyében több helyeken a hivatalos intézeteknek váratlan megszemlélését eszközlé, hogy meggyőződést szerezzen magának azok üzletvitelérőls állapotáról. Ez iránt utólagosan arról értesültünk, hogy öcs. Fensége f. hó 19 . reggel Giléziából egészen váratlanul Námesztóba érkezett, ott a szolgabirói hivatalt megszemlélte s ezen napon a magas utazásnak Árva-Várallyán át folytatásával az ott fekvő nevezetes régi Árva várának meglátogatása után — a magas éji szállás Alsó-Kubinyban volt, a következő reggel pedig ugyanott a megyei s úrbéri törvényszék, továbbá a szolgabirós,s adóhivatal, valamint a csendőrségi laktanya megszemlélése eszközöltetetett. Árva-Turóczmegye főnöke, Bernák helytartósági tanácsos erről értesülvén, odasietett, s ezen megszemléléseknél kisérte a Főherczeg Urat Az éjszaki vidékek lakosainak saját földjeik sikerteljesebb megmunkálására felbátorítása, s átalában azok mivelésének emelése végett , cs. I Fensége, Námesztó közelében, több rétek s mezők alagcsövezését saját költségén megren- delni, valamint legkegyelmesebben az iránt intézkedni méltóztatott, hogy ezen legfontosabb mezőgazdászati javítás végett saját közelfekvő uradalmaibeli hivatalnokok adjanak oktatást s utasítást. ) 20-án (Les. Fensége Rózsahegyen megsszemlélte a hivatalokat,ő is erre meglátogató a szomszéd vashámorokat. Az onnani magas visszatérés után, a magas jelenlétről e közben értesült liptómegyei főnök Kutschera helytartósági tanácsos Sz Miklósról Rózsahegyre megérkezett, ki erre 21-kén Sz. Miklóson s Hradeken a magas megszemléléseknél a Főkormányzó Ura cs. Fenségét kisérte. 22- én Poprádon, hova kevéssel a magas megérkezés előtt a szepesmegyei főnök Szimianovszky Lőcséről meghivatott, a szolgabirói hivatal, valamint a kath. és evangelicus templomok megszemlélése történt, ezen helység polgármesterénél ő cs. Fensége reggelizni méltóztatott, mire az út az éji szállásul kijelölt Murány helységbe folytattatok. 23- as császári Fensége a tiszolczi cs. olvasztókemenetét szemlélte meg, továbbá megnézé a szolgabiróhivatalt Rima-Brezón, a megyehivatalt Rima-Szombatban, aztán a főnök Korecska helytartótanácsostól kisérve , 4 óra tájban Losonczra érkezvén — az ottani városházat, a szolgabirót és adóhivatalt, az ápolóházat, végre a csendőrségi laktanyát ; — másnap reggel , az egyházi áldáson jelenlét után a császári Fensége megszemlélé még Losonczon a fogházakat, aztán a szolgabiróhivatalt Gácson, továbbá az utóbbi helyen a posztógyárat és posztófonódát véve szemügyre, s a Forgács grófi családot — mely Ő Fenségét a gyárnál várta, — annak szép fekvésű kastélyában magas látogatásával szerencséltető , a Forgács gróf urak által Losonczra visszakisértetve, 9 órakor következett onnét a magas elutazás, és a Gyürkfi titkos tanácsos családjánál rövid mutatás után Alsó-Ludányban , hol 0 császári Fensége reggelizni méltóztatott, az út folytatása Balassa- Gyarmatra,hol a megyehatóságok megszemléltettek , melyek főnöke Kapy helytartósági tanácsos az idő rövidsége miatt 0 császári Fenségének csak Alsó-Ludányban mutathatá be magát. A magas visszatérés Budára Rétsághon, Váczon és Dunakeszin át történt. Azon helységekben , melyek kevéssel az érkezés előtt értesültek , császári Fensége Pest. october 26. legion- 6 királyi . (Politikai napi szemle.) A naposabb két eseménye — a porosz herezés helyettessé kineveztetése és Resid pasa kormányra jutása — nem lephette meg e lapok olvasóit. Múlt szombati szemlénkben mind a két eseményt közeljövőben várhatónak jelentettük s jelenleg, midőn e várakozás teljesült, alig van mit hozzátennünk a már előbb mondottakhoz. -- A porosz herczeg első kilenc látványa különös nyomatékkal emeli ki ezen legújabb intézkedés ideiglenességét s azon körülményt, hogy a porosz herczeg bátyja nevében s ennek szándékai és nézetei szerint viendi a kormányt; e szerint nem kormányzóságról — Regentschaft — hane csak helyettességről — Stell Vertretung- van szó. A helyettes uralkodó kinyilatkoztatja, miszerint bátyja indulata s szándékai ismeretesek előtte s nem is kételkedünk az állítás alaposságában, a mennyiben az a már is szőnyegen forgóérdésekre vonatkozik, hanem újonnan fölmerülő vagy rögtön váratlan fordulatot vevő ügyekben a herczegnek mégis önállólag kellene cselekednie, főleg, ha a király — miként orvosai kívánják — egésségének teljes helyreállítása végett valamely déli vidékre utazik. A legújabb berlini eseménynek tehát mindenesetre lesz befolyása az európai viszonyokra, és a kik azt hiszik, miszerint a helyettes uralkodó föllépése által csak a név változott s egyéb semmi, azok legalább is ugyanazon mértékben csalódnak, mint a kik a porosz herczegnek ismert erélyétől az eddigi rendszer azonnali felforgatását várják. Resid pasa kormányra jutása mindenesetre külső jele azon győzelemnek, melyet a kabinetek unióellenes része aratott; vájjon nem nagyon hamar lépett-e a felszínre e győzelem ? azt a következés fogja megmutatni, nevezetesen Francziaországra nézve nem lehet közönyös e fordulat, mely úgyszólván gúny tárgyává teszi azon összes politikát, melyet Francziaország ez ügyben másfél év óta követett. Azt mondja a példabeszéd: az ellennek aranyhidat kell rakni, s a porta tán jól tette volna, ha e szabályt követi s diadalának örül, a nélkül hogy Napóleon császár önérzetét ily kemény próba alá vonja. Az év azért mégis mentve lett volna. Franczia lapok már is aggályos arcczal utalnak a bukaresti és jasszyi díván határozataira s megváltják ugyan, miszerint az unionista kormányok maguk újabb időben a lelkesedés némi csillapulását kívánták volna, hogy annál könnyebben lehessen az administratív unióig lebocsátkozni, hanem ily méltóságteljesen és higgadtan hozott egyhangú határozmányokkal szemben nehéz leend ama szándékot keresztülvinni.... Nem akarjuk e csekélyszerű nuance-ból azt következtetni, hogy a Szajna partjain máris a tegnapitól különböző széleú, hanem arra mégis figyelmeztethetünk, hogy a helyzet még koránt sem tisztált még s a legújabb fordulat még nem szilárdult meg anynyira , miszerint az uniót pártoló hatalmak irányában kihívó állást lehetne foglalni, amire egyébiránt nincs is szükség , legkevésbbé most, midőn Anglia is — a török jegyzék alkalmából kibocsátott körsürgönyében — határozottan az unió ellen nyilatkozik. Úgy látszik, az indiai ügy kedvezőbbre fordulása ismét némi bátorságot önt a st. jamcsi kabinet európai politikájába is. Olaszországban Benedetti, Polissier , Goyon s más előkelő francziák utazásai nagy zajt ütnek; mi ez utazások czélja?arra nézve bizonyost nem tudnak s eddig csak egy combinátióval találkoztunk, mely bármily merész is, de elég érdekes arra, hogy e helyen érintsük. E szerint Francziaország az olasz nemzeti kormányok közt Szardiniától Nápolyig nagyszerű frigyet akarna létre hozni s ez áron aztán a Nyugat is kibékülne a két siciliai királysággal Oroszország , mely másfél év óta Piemontnak igen bő barátja, e tervet pártolja és Nápolyban egész befolyásával gyámolítja Ennek következtében a nápolyi király csakugyan hajlandó lenne, kormányrendszerében néhány szabadelvű módosítást behozni a S a piemonti alkotmány felé legalább némileg közeledni. Hogy Austriát szintén bele akarnák vonni e szövetségbe, arról mi sem hallatszik, 44 a mi pedig Austria nélkül történik, az ő ellene történik. . . . Elvárjuk tehát, mi fejlődik majd ezen franczia-orosz-szárd-nápolyi tervből ! jöveteléről, érkeztére a cs. k. ságok várakoztak. és községi ható* October 23. 1853. A MEZŐGAZDÁSZAT ÉS FÖLDHITEL KÖZTI VISZONY. III. ! Lássuk már most Austria mezőgazdászai is őstermelési viszonyait, a kifejtettük elvek világánál. Igyekeztünk előbbi czikkeinkben néhány vonásban az őstermelés, illetőleg a mezőgazdászati érdekek fejlődésének alapelveit s annak az iparházi állásait előtüntetni, s különösen azt bebizonyítni, miszerint a földművelés mindenütt s változhatlanul annál belterjelműebbé válik , minél inkább magasodik az ipartermelés. - Talán sikerült megcáfolnunk azon számos ellenvetéseket, melyek kornak társadalmi törekvéseinek industrialis iránya ellen fölhozatnak, — talán megnyugtathatók az olvasót, miszerint mind üres agyrém s alaptalan aggodalom az, attól tartani, mintha a jelenkori iparérdekek túlhajtása mellett a gabnatermelés s egyéb gazdászati érdekek elhanyagoltatván,a legszükségeseb élelmiszerekben mindinkább nagyobb szükségnek kellene eléje néznünk, s enek következtében, nem Soká gyakori elibáléitól, tömeges elszegényedéstől, a proletárok rendkívüli szaporodásától, sőt előre nem látható politikai zendülésektől kellene tartanunk. Ismételjék, hogy mindezen aggodalmak az adott viszonyok alaptalan fölfogásától származnak , sőt azt állítjuk, hogy : Az őstermelés s minden mezőgazdászati érdek, tömegben és arányban valamint minőségre, egy mennyiségre nézve annál szaporább , előnyösebb teend szükségkép, mennél kevesebben fognak valahol a nemzet osztályaiból földműveléssel foglalkozni , s mennél több erű és tevékenyhogyság áldoztatok az iparra. — A helyett, ezen paradoxonnak látszó tételt okoskodásokkal akármik igazolni, lássunk adatokat, if. Az austriai birodalom őstermelése s mezőgazdászata az állampolgárok összes számának három negyedrészét foglalatoskodtatja jelenleg, tehát az őszállam lakosságának 70 százalékát, mely az általa eszközlöttösszes termelésnek havi és Schwarzer biztos számításaik szerint, évenkint 1821 milliónyi jövedelemre mutat. — Anglia népességének ellenben csak 62 százaléka foglalkozik földműveléssel,és mégis, 1500 milliónyi jövedelmet hajt be a földművelésből! Ki nem látná át e különzékekben a rendkívüli aránytalanságot. S lehet-e e tény ellen puszta ellenvetésekkel élni? De tekintve Austria népsokasági viszonyait s a lakosok életfoglalkozásait, ismét oly különös állapotot kell itt észrevenniük, milyennek példáját ily nagy mértékben aligha találhatnék valahol. A monarchiának egy része ugyanis, mint nevezetesen Alsó-Austria, Cseh és Morvaország, valóban csak ipartartományai a birodalomnak, mialatt egy másik rész, mint például Magyarország, Halics, s a Bánát, csaknem kirekesztőleg földmivelő országok, s alig mutatnak egyebet, mint egy földmivelő ország kezdetleges viszonyait. Az olasz koronatartományokat, a birodalom s az ottani népségek déli viszonyainál fogva, kivételes állásúaknak, s egészen más tekintetek alá tartozóknak kell tekintenünk. Midőn azt mondjuk, hgy vannak a birodalomnak kirekesztőleg ipartartományai, mint például : Alsó-Austria, Cseh- és Morvaország, érezzük, hogy szükség ezen állítást bebizonyítanunk. Ez nekünk épen nem nehéz feladat, s csupán azt kell kimutatnunk, hogy melyek azon belföldi ipartermékek, melyek a nevezett országokat az ipartartományok rangjába emelik, és hogyan áll ezekben azon iparczikkek százalék aránya ? Ez pedig a mondott három tartományban következő : az öntött vasipar a0517„-on;a gyapotszövés 68"/1.'On; a cukorgyári törmelékek áll-nak 858/0-on ; az üveggyártás 71” (1-on, stb. Az egész birodalom területére szükségelt s alkalmazott gőzgépi kellékek készítése behoz 66 " 0-ot; következéskép a most említett koronaországok iparjövedelme fölrúg összesen s átlagosan: 41 "/„-ra, s ha most beszámítjuk s arányosítjuk, miszerint ezen koronaországok a birodalom földirati helyzeténél s viszonyainál fogva 14,2 °/i,.-ot hoznak be, úgy azokat méltán nevezhetjük ezen birodalom ipartartományainak. Már hogyha ezek ellenében a földművelést űző tartományok viszonyait veszszük tekintetbe, azok jellemzését s az ipar iránti állását szintén nem lesz nehéz megértenünk, ha kimondjuk, hogy ezen országokban a gyárüzlet s a kézi mesterségek csak 8 " ,,-ot mutathatnak föl , jóllehet ezek területe aránytalanul nagyobb mint amaz ipartartományoké, sőt biztos kiszámítás szerint 43,6 %-ra esik. S így Austria épen úgy mint